Szemelgetések az egészségpszichológia alapfogalmaiból és kutatási módszereiből

Átírás

1 Szemelgetések az egészségpszichológia alapfogalmaiból és kutatási módszereiből Urbán Róbert PhD egyetemi docens ELTE Pszichológiai Intézet Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék

2 Miről lesz szó? Egészségpszichológia Biopszichoszociális modell Kurrens kutatási kérdések Moderátor hatások Mediátor hatások Kurrens kutatási módszerek Amit a gyakorló szakembernek érdemes tudni a metaelemzésről 2

3 Mivel foglalkozik az egészségpszichológia? Az egészség és a jóllét fejlesztése Betegségek megelőzése Pszichoszociális tényezők mint oki faktorok testi megbetegedésekben Kóros állapotok felismerése A betegségek gyógyításának segítése a pszichológia eszközeivel Az egészségügy és az egészségpolitika fejlesztése 3

4 Az egészségpszichológia helye Mentális betegségek Klinikai pszichológia Pszichiátria Pszichológia Egészségpszichológia Orvostudomány - Magatartásorvoslás - Konzultációs kapcsolati pszichiátria - Orvosi pszichológia Fizikai betegségek / működészavarok Kaptein és Weinman (2004) 5. old. 4

5 Az egészséget meghatározó tényezők relatív súlya Genetikai tényezők % Egészségügyi ellátás színvonala % Életmódtényezők % Ádány Róza, 2006

6

7 Egészségpszichológia Klinikai pszichológia Pozitív pszichológia 7

8 Egészségpszichológiai Társaságok nem teljes felsorolás Magyar Pszichológiai Társaság Egészségpszichológiai Szekció Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság European Health Psychology Society - APA Health Psychology Division

9 A biopszichoszociális modell és a kutatás Engel (1977) az élet változásaira adott pszichofiziológiai válaszok interakcióba kerülhetnek szomatikus tényezőkkel, amelynek révén megváltozhat a betegséggel kapcsolatos sérülékenység, a betegség kezdetének időpontja, súlyossága és a lefolyása Az egészségpszichológia fontos kérdései: Az összefüggések kimutatása és pontosítása ( Metaelemzések) A kölcsönhatások/interakciók és feltételrendszerek vizsgálata ( Moderátor tényezők) A mechanizmusok feltárása ( Közvetítő/mediátor tényezők) 9

10 Genetikai prediszpozíciók, környezet, személyiség Pozitív pszichológiai intervenciók Szubjektív jóllét 1. Szubjektív jóllét 2. Életmód mintázat Életmód mintázat Fizikai egészség 1. Fizikai egészség 2. Intervenciók Friedman & Kern (2014) 10

11 Kurrens kutatási kérdések Moderátor és mediátor hatások

12 Módszertani szempontból Moderátor hatások Additív hatások Védőfaktor Erőforrás Sérülékenység Rizikó tényezők 12

13 Védőfaktor: A szoptatás és az IQ kapcsolatát egy genetikai polimorfizmus befolyásolja Van hatása a szoptatásnak Van hatása a szoptatásnak 13

14 Az interakció jelentése Genotípus Szoptatás IQ pontszám 14

15 Védőfaktor: Koherenciaérzés A magas koherenciaérzés (Antonovsky) csökkenti az életesemények kedvezőtlen hatását az észlelt egészségi állapotra. Az átlag alatti koherenciaérzéssel bírók a stresszes életesemény hatására szignifikánsan rosszabb egészségi állapotról számoltak be. Az átlag feletti koherenciaérzés esetében nem volt ilyen különbség. Átlagos koherenciaérzés 15 J Epidemiol Community Health 2005;59: doi: /jech

16 Az interakció jelentése Koherenciaérzés Stresszes életesemény Szubjektív egészségi állapot 16

17 Védőfaktor: A pozitív érzelmi és kognitív élmények (positive states of mind) A pozitív érzelmi és kognitív élmények tompítják a stressz kedvezőtlen hatásait a mentális egészségre 17

18 Az interakció jelentése Positive states of mind Észlelt stressz Depresszív tünetek 18

19 Sérülékenység: A serdülőkori kannabisz használat megnöveli a felnőttkori szkizofreniform betegségek valószínűségét. Henquet C et al. Schizophr Bull 2008;34: The Author Published by Oxford University Press on behalf of the Maryland Psychiatric Research Center. All rights reserved. For permissions, please journals.permissions@oxfordjournals.org. A kannabisz használat serdülőkorban szignifikánsan megnöveli a szkizofreniform betegségek kialakulásának rizikóját fiatal felnőttkorban, de csak azoknál, akik a COMT gén egy bizonyos változatát hordozzák (1 vagy 2 COMT Val158Met Val allélek) 19

20 Az interakció jelentése Genotípus Kannabisz használat Schizophreniform zavar 20

21 Sérülékenység: Az gyengébb családi kötelékek akkor vezetnek nagyobb mértékű serdülőkori alkoholfogyasztáshoz, ha a családban jelen van nagyivó szülő. 21

22 Az interakció jelentése Nagyivó szülő jelenléte Gyenge családi kötelék Alkoholhasználat 22

23 Moderátor hatások A pszichoszociális hatások és a biológiai tényezők interakciója tanulmányozható. Az interakciók specifikálják, hogy az egyes hatások milyen körülmények között jönnek létre. 23

24 24

25 Hogyan hatnak a pszichoszociális tényezők és intervenciók? A hatásmechanizmusok vizsgálata

26 Mediáció közvetítő változó 1 Prediktor változó c Eredmény változó a Közvetítő változó b 2 Prediktor változó c Eredmény változó 26

27 Magyarázó példa A stresszorok intenzitása Depresszív tünetek Rumináció 27

28 A közös és egyedi varianciák Stressz Depresszív tünetek A kapcsolat a két változó között: egyszerű korreláció. 28

29 A három változó: mediáció Közvetlen hatás Stressz Depresszív tünetek Közvetített hatás Rumináció A zöld terület a három változó közös varianciája: ennek a mérete mutatja a közvetített hatás mértékét. 29

30 A lelkiismeretesség és a hosszabb élettartam közötti összefüggés lehetséges magyarázatai 1 Lelkiismeretesség c Mortalitás r=0.11; RR=0.80 (Kerns és Friedman, 2008) a Közvetítő változó:???????? b 2 Lelkiismeretesség c Mortalitás 30

31 Turiano és mtsai. (2012) 31

32 A közvetítő változók vizsgálata a mechanizmust engedi feltárni Terápia Kedvező terápiás eredmény A terapeuta viselkedése A kliens viselkedése 32

33 A motivációs interjú hatásmechanizmusa Motivációs interjú (MI) + - Kedvező terápiás eredmény + MI inkonzisztens terapeuta viselkedés - A kliens bevonódása A kliens változásbeszéde Csökkent ellenállás A diszkrepancia megtapasztalása 33 Apodaca és Longabaugh (2009) metaelemzése nyomán

34 Példa: A csoportos kognitív terápia hatásmechanizmusa depressziós serdülőknél 1 Csoportterápia c A depresszív tünetek változása a Közvetítő változók b 2 Csoportterápia c A depresszív tünetek változása 34

35 Példa: A csoportos kognitív terápia hatásmechanizmusa depressziós serdülőknél 35

36 Amit a gyakorló szakembereknek is érdemes tudni a metaelemzésről

37 Mi az a metaelemzés? Kvantitatív megközelítés, amelynek során a korábbi kutatási eredmények szisztematikus összefoglalása, az eredmények statisztikai összegzése azért, hogy valamilyen következtetésre jussunk az előzetes kutatások eredményeivel kapcsolatban. 37

38 Mit jelent mindez? Kvantitatív: számszerűen kifejezett eredményekre fókuszál (szignifikancia helyett a hatásméret) Szisztematikus: szigorú módszertan Összefoglalás: az adatok statisztikai összegzése Előzetes kutatások: amit mások publikáltak korábban Következtetések: új és pontosabb ismeretek 38

39 Mire használható a meta-elemzés? Az összefüggések becslésének pontosságát növelhetjük azzal, ha sok vizsgálat adatait statisztikailag is összegezzük. Vizsgálhatjuk a közlési torzítást (pl. fiókhatás). Megállapíthatjuk az eredmények homogenitását vagy heterogenitását. Az eredményekben fennálló heterogenitás okait is vizsgálhatjuk (moderátor hatások). 39

40 A metaelemzések jellemzői Egyszerű kérdésfelvetés. A rendelkezésre álló kutatások minél szélesebb körű felkutatása és szigorú kiválasztási folyamat során történő beválasztás. Az egyes kutatások minőségének értékelése. Az egyes kutatásokban közölt eredmények hatásméretben történő kifejezése. A hatásméretek szóródásának vizsgálata (heterogenitás). A hatásméretek statisztikai összegzése. A hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata. 40

41 A pszichoterápiák hatásméretének eloszlása (Lipsay és Wilson, 1993) Kedvező hatás 41

42 42

43 Milyen szempontok mentén értékelhetjük kritikusan a metaelemzéseket 1. A szerzők előre megszabott protokoll mentén dolgoztak? 2. Világosan megfogalmazott kérdést vizsgáltak-e a metaelemzéssel? 3. Világosan leírták-e a kutatási stratégiát? 4. Vizsgálták-e a metaelemzésbe kerülő tanulmányok minőségét? 5. Hogyan összegezték a tanulmányokban közölt információkat? 6. Vizsgálták-e a tanulmányokba bevont személyek jellemzőit? 7. Használtak-e grafikus ábrázolási módszereket? 8. Vizsgálták-e a heterogenitás okait? 9. Hogyan számolták ki a teljes terápiás hatást? 10. Vizsgálták-e a publikációs torzítást? 43

44 Egészségpszichológia és módszertana Új kérdések, széles körű módszertani apparátussal Kvantitatív, epidemiológiai módszerek Kvalitatív, társadalomtudományi módszerek Vegyes módszertan A biopszichoszociális modell ugyan általánosan elfogadott keretmodell, de szükségesek a további minél pontosabb bizonyítékok szükség van az összetett hatásrendszer vizsgálatára beleértve a moderátor hatások és mechanizmusok feltárására. 44