MINŐSÉGFEJLESZTÉSI JELENTÉS A ÉVRŐL

Átírás

1 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI JELENTÉS A ÉVRŐL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda január 13.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Minőségcélok megvalósulása Az ELTE Minőségfejlesztési programjának megújítása Az OMHV folyamatának átfogó értékelése, beleértve az oktatás folyamatára, tartalmára gyakorolt hatásait is Átfogó értékelés a NEPTUN működéséről minőségfejlesztési nézőpontból és javaslatok a problémák rendszerszerű kezelésére Az ELTE átfogó teljesítményének mérésére alkalmazható indikátorrendszer kialakítása (alapozva az akkreditáció során elindult munkára) Az oktatás minőségfejlesztése területén a kari jó gyakorlatok megosztását segítő koordináció megerősítése A hallgatók bevonásának fokozása a kari/egyetemi minőségügyi tevékenységekbe Javaslatok az ELTE évi minőségfejlesztési céljaira Mellékletek sz. melléklet: A évi minőségcélok a Szenátus március 23-i döntése alapján sz. melléklet: Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (ESG) sz. melléklet: A Minőségügyi Kézikönyv jelenlegi verziójában szereplő folyamatok sz. melléklet: Problémafelvetés és helyzetkép az OMHV munkabizottsági tagok észrevételei alapján számú melléklet: Átfogó értékelés a Neptun működéséről minőségfejlesztési nézőpontbólés javaslatok a problémák rendszerszerű kezelésére számú melléklet: Az ELTE teljesítményének átfogó értékelésére vonatkozó indikátorrendszer tervezett moduljai és almoduljai

3 1. Bevezetés Az Egyetem jelenleg hatályos Minőségfejlesztési Szabályzatának 4. -a értelmében a Rektori Kabinet Minőségügyi Irodája tanévenként jelentést készít az Egyetem minőségfejlesztési rendszerének működéséről. A Minőségfejlesztési Jelentés (a továbbiakban: Jelentés) célja, hogy segítségével nyomon követhetővé váljon az adott évben végzett minőségfejlesztési munka alakulása, a minőségfejlesztés körébe sorolható tevékenységek köre. Az ELTE Szenátusa által első ízben március 23-án került elfogadásra az Egyetem minőségügyi tevékenységéről szóló jelentés, mely a 2013/14-es tanévre vonatkozóan adott tájékoztatást, átfogó képet a minőségfejlesztés körébe sorolható tevékenységek működéséről egyetemi szinten és az egyes karokon. Fókuszába az oktatás és képzés feltételrendszerének, valamint az Egyetem és karai minőségügyi rendszerének, szervezetének és tevékenységeinek vizsgálata került, elsősorban az ESG (European Standards and Guidelines) sztenderdeknek való megfelelőség szempontjából. A Jelentés legfontosabb előrelépéseként említhető, hogy annak elfogadásával egyidejűleg kerültek meghatározásra azon egyetemi szintű minőségcélok, melyek megvalósítását az egyetemi vezetés a 2015-ös naptári évre célul tűzte (1. sz. melléklet). A minőségügyi tevékenység irányát a jövőben a megfogalmazott minőségcélok hivatottak kijelölni, így az adott naptári évre szóló Jelentés azt a célt szolgálja, hogy azok teljesüléséről számot adjon, és az elért eredmények figyelembe vételével az elkövetkező naptári év minőségcéljaira javaslatot tegyen a Szenátus számára. Tekintettel arra, hogy a karok számára a 2013/2014. tanévre szóló Jelentésben az egyetemi minőségfejlesztési munka alakulásának függvényében csupán ajánlások fogalmazódtak meg minőségcéljaik kialakítására, így jelen dokumentum a kari minőségcélok megvalósulásának elemzésével nem foglalkozik. Mivel az egyetemi szintű minőségfejlesztésre irányuló szakértői munka 2015 végére nem valósult meg teljes mértékben, így a karokat is érintő fejlesztési koncepciók végleges kidolgozása és a minőségcélok meghatározása évre tolódott. 3

4 2. Minőségcélok megvalósulása 2.1. Az ELTE Minőségfejlesztési programjának megújítása Az Egyetem minőségfejlesztési tevékenysége 2014 szeptemberében új fázisba lépett: a rektori vezetés döntött egy az ESG 2015-ös verzióján alapuló átfogó, formalizált minőségfejlesztési rendszer kialakításáról. Ez szűkebb értelemben azoknak az alapvető dokumentumoknak, szabályzatoknak és folyamatoknak a kialakítását, szabályozását és értékelését jelentik, amelyek elősegítik, hogy az ELTE tartalmi értelemben is kielégítse az ESG (2. melléklet) követelményeit. A június 2. napján tartott minőségfejlesztési projektindító megbeszélés alkalmával a jelenlévő kari képviselők között megállapodás jött létre arról, hogy az átfogó szabályozás két alapvető minőségügyi dokumentum megalkotása révén történjen meg. A Minőségügyi Kézikönyv a már működő minőségbiztosítási folyamatok szabályozását, beleértve a szabályozás hiányosságainak korrigálását is, a megújított Minőségfejlesztési Program pedig a fejlesztési célokat és feladatokat tartalmazná. A jobb és fenntartható folyamatszabályozást tartalmazó, a megújult ESG-vel kompatibilis Minőségügyi Kézikönyv, valamint a projektesített új Minőségfejlesztési Program megalkotására az ELTE az Expanzió Tanácsadó Kft.-vel (továbbiakban: Vállalkozó) kötött szerződést. Vállalkozó 2014 őszén egy korábbi megállapodás keretében már átvilágította az Egyetem oktatási, kutatási és adminisztrációs rendszerében meglévő minőségfejlesztési elemeket az ESG-nek való megfelelés szempontjából, majd javaslatokat fogalmazott meg az Egyetem átfogó minőségfejlesztési rendszerének tartalmi elemeire (koncepcionális keret, főbb modulok). Az újabb megállapodás értelmében feladatuk az elkészített auditjelentés főbb megállapításai nyomán, az Egyetem minőségirányítási kulcsfolyamatainak és a főbb kari működési sajátosságok felvázolása, ennek alapján pedig az Egyetem Minőségügyi Kézikönyvének, valamint új Minőségfejlesztési Programjának elkészítése volt. Vállalkozó a szerződött feladatot koncepcionális egyetemi műhelymunka keretében, facilitálással, a megfogalmazott reflexiók beépítésével vállalta elvégezni. Ennek keretében az általa kidolgozott folyamatsablon segítségével kérte a karokat minőségügyi folyamataik leírására, amelyek pontosítását személyes interjúk során kívánta megvalósítani. Az interjúkra nem minden érintett esetében került sor, noha a folyamatleírások sok tekintetben nem voltak megfelelőek, valamint többszöri egyeztetési kísérlet ellenére tisztázatlan maradt néhány folyamat, illetve definíció jelentése, tartalma. A Vállalkozó által rendelkezésre bocsátott Minőségügyi Kézikönyv első verziójának teljesítésként történő elfogadását tekintettel annak kezdetleges, kidolgozatlan és áttekinthetetlen voltára az Egyetem megtagadta. A későbbiekben a dokumentum a Minőségügyi Iroda többszöri véleményezését, módosítási javaslatát követően vált alkalmassá kari véleményezésre bocsátásra, 4

5 valamint karközi vita megtartására. A november 16-án tartott vita során több olyan észrevétel, hiányosság került megfogalmazásra a karok részéről, amely a dokumentum további, koncepcionális átdolgozását igényelte volna, melyet azonban Vállalkozó a szerződés lejártáig (2015. december 15.) nem megfelelő minőségben teljesített. Hasonlóan a Minőségügyi Kézikönyvnél tapasztaltakhoz, a Minőségfejlesztési Program tartalma sem állt összhangban az Egyetem által megfogalmazott igényekkel és elvárásokkal, azonban ez esetben még a kari vitára bocsátásra alkalmas dokumentum sem készült el. Mindezek okán a Vállalkozóval történő együttműködést egy szerződésmódosítással zártuk le, ami lehetővé tette, hogy közös megegyezéssel az eredetileg megállapodott vállalkozói díjnak csupán a 64%-a került kifizetésre a Minőségügyi Kézikönyv ellenértékeként. A fent írtakból következően a Minőségügyi Kézikönyv véglegesítése, valamint az új Minőségfejlesztési Program elkészítése 2016-ra tolódott. A megvalósítás év első félévében fog megtörténni a Minőségügyi Iroda irányításával, az Egyetem szervezeti egységeinek, az Egyetem polgárainak megtervezett konzultációs folyamat keretében történő széleskörű bevonásával. A jelenleg rendelkezésre álló továbbfejlesztendő dokumentum az ESG sztenderdeknek való megfelelést szolgáló 23 folyamat részleges, továbbfejlesztendő leírását tartalmazza. (A 3. melléklet tartalmazza a folyamatok listáját.) 5

6 2.2. Az OMHV folyamatának átfogó értékelése, beleértve az oktatás folyamatára, tartalmára gyakorolt hatásait is A megfogalmazott cél megvalósítására 2015 májusában munkabizottság jött létre a Minőségügyi Iroda vezetésével, azonban az Egyetemet érintő szervezeti és személyi változások okán a munkálatok szeptember hónap végén kezdődtek. A munkabizottság tagjai a karok dékánjai által delegált képviselők, továbbá az Oktatási Igazgatóság, az EHÖK képviselői, valamint a Rektori Kabinet munkatársai. A szeptember 30. napján tartott munkabizottsági ülés alkalmával a tagok által megfogalmazott problémákat, észrevételeket, javaslatokat a Minőségügyi Iroda az ősz folyamán feldolgozta, melyet egy a hazai felsőoktatási intézmények jó gyakorlataival, valamint a jelenlegi egyetemi szabályozás rendelkezéseivel kiegészített dokumentumban összegzett. A munkabizottsági tagoknak az év végén lehetősége nyílt a dokumentumhoz további írásos vélemények és kiegészítések fűzésére. A feltárt problémákat, az arra vonatkozóan érkezett észrevételeket magában foglaló munkaanyagot a 4. számú melléklet tartalmazza. A bizottsági munka jelenleg a problémafeltárás szakaszában tart, melynek során láthatóan egymástól sok esetben jelentősen eltérő vélemények és igények fogalmazódtak meg, Ezek az alábbi négy fő problématerületet érinti: - Az oktatói munka hallgatói véleményezésének célja - Az eredmények felhasználásának lehetséges módjai és következményei (előmenetelbe, minősítésbe történő beépítés, jutalmazás, ösztönzés) - A nyilvánosság kérdésköre, az oktatói riportok publikálásának mikéntje - A jelenlegi módszertan alkalmassága az elérni kívánt cél függvényében A évi munkálatok célja az egyes nézetek közötti konszenzus megteremtése, ennek alapján pedig mind az OMHV módszertanának átdolgozása (beleértve nemcsak a kérdőív összetételét, de a lekérdezés módját és feltételeit is), valamint az eredmények felhasználására vonatkozó ajánlások kidolgozása az egyetemi vezetés számára. 6

7 2.3. Átfogó értékelés a NEPTUN működéséről minőségfejlesztési nézőpontból és javaslatok a problémák rendszerszerű kezelésére A kitűzött cél megvalósítására 2015 májusában 19 fős munkabizottság alakult a Minőségügyi Iroda munkatársának vezetésével. A bizottságba a tagok az Oktatási Igazgatóság munkatársai, a kari tanulmányi hivatalok vezetői, a kari referatúravezetők, valamint az Egyetemi Könyvtári Szolgálat munkatársai közül kerültek delegálásra. A Neptun tanulmányi rendszer novemberi bevezetése óta az Oktatási Igazgatóság folyamatosan gyűjtötte a karokról beérkező észrevételeket, kifogásokat és fejlesztési javaslatokat, amelyekből egy összegfoglaló dokumentumot készítettek Kari problématérkép címmel. Ezt egészítette ki a bizottság a karok 2013/14. tanévre szóló Minőségfejlesztési jelentéseiből, a Neptun tanulmányi rendszerre tett észrevételeivel. A munkabizottság a munka megkezdéséig ( ) a fent említett dokumentumokban rendelkezésre álló információkat dolgozta fel, és ezekre vonatkozóan tette meg javaslatait. A feldolgozás során az észrevételeket öt csoportba sorolták és a megoldási javaslataikat is megtették. Az első csoportba azok az észrevételek kerültek, amelyek nem reális igényt fogalmaznak meg, túlságosan általános megfogalmazásuk miatt érdemben nem vizsgálhatók, vagy az eltelt időben már megoldódtak. A második és harmadik csoportba sorolták azon észrevételeket, amely hibákat vagy fejlesztési igényeket az ELTE munkatársai nem tudnak megoldani, a megoldáshoz az SDA részvétele szükséges. A negyedik csoportba azok az észrevételek kerültek, amelyeket a Neptun rendszer működési hibája, a rendszer ismeretének hiányosságai vagy a problémával érintett folyamat szabályozásának hiánya miatt tettek a felhasználók és ennek a problémának a javítását az ELTE munkatársai el tudják végezni. Az ötödik csoportba sorolták azokat az észrevételeket, amelyek a Neptun rendszer működése és használata során, mint fejlesztési igények merültek fel és a fejlesztéshez nem kell az SDA t igénybe venni, azok ELTE hatáskörben megoldhatók a munkatársak innovatív tevékenységével. A bizottság munkájának összegzését az 5. számú melléklet Átfogó értékelés a Neptun működéséről minőségfejlesztési nézőpontból-és javaslatok a problémák rendszerszerű kezelésére című jelentése tartalmazza, amelynek része a csoportosított észrevételek/megoldási javaslatok táblázata is. A megoldás és megoldási javaslatok röviden összefoglalva: - A Neptun rendszer használata és működése során felmerülő összes probléma és igény kezelésének szabályozott megoldására készült el a Neptun tanulmányi rendszerben felmerülő problémák, igények bejelentésének és kezelésének folyamata című 7

8 folyamatleírás és folyamatábra, amelyek egyes részei a megfelelő szereplők számára elérhetőek. A kari ügymenet tekintetében egy optimálisnak vélt folyamat került ábrázolásra, amelynek betartásával a kari szereplők számára is világosan követhető és átlátható a folyamat. - A Neptun rendszer működésének megismeréséhez és a változásainak folyamatos nyomon követéséhez nem elegendő, hogy az újonnan bekerülő kollégákat a már Neptun tapasztalattal bíró munkatársak tanítsák be. Ezért egy olyan rendszeres képzés lenne szükséges, amely a felhasználók Neptun ismeretét naprakészen tartja. A THÜRF munkatársainak leterheltsége személyes konzultációkat csak ritka esetben tesz lehetővé. Ezért kidolgozandó egy olyan rendszer, amely a fenti problémákra általános, fenntartható megoldást ad, pontosan felmérve az oktatási igényeket, azok gyakoriságát, tartalmi vonatkozásait, és az ehhez szükséges erőforrásokat. - Az SDA évente háromszor ad ki új Neptun verziót, de akár napi rendszerességgel is megjelenhet ún. javítócsomag. A verzióváltások egyrészt a jogszabályi változásoknak való megfelelőséget biztosítják, másrészt új funkciókat adnak. Főleg a verziók kihelyezése után de akár a javítócsomagok alkalmazása esetében is előfordul, hogy bizonyos funkciók elérhetetlenné válnak, vagy hibásan működnek pl. a visszajelzések alapján az akadálymentes hozzáférés. A hibákat a fejlesztők újabb javítócsomagokkal orvosolják. A Neptun egy rendkívül komplex rendszer, melynek a fenntartása a bonyolultsággal exponenciálisan növekvő költséggel jár. Ebből eredően hibamentes működés a későbbiekben sem várható mindaddig, amíg a fejlesztő cég nem készít új ún. Neptun főverziót, amelyet az alapoktól újratervezett és a felsőoktatás diverzitását is szem előtt tartja. - Az SDA hatáskörben javítandó hibák kijavításának a határidejére vonatkozóan az alapszerződésben az SDA részéről nem volt kötelezettségvállalás, ezért javaslatként fogalmazódott meg, hogy szükséges lenne rögzíteni az egyes prioritási fokokhoz tartozó maximális javítási határidőt őszén megállapodás született az SDA Informatikai Zrtvel a Neptunra vonatkozó, alapműködését érintő hibajavítási határidők rögzítéséről és a Szolgáltató hibás teljesítésének jogkövetkezményeiről. Ennek alapján, ha a Neptunban átadott egyedi fejlesztésekben rejtve maradtak hibák, vagy a Vállalkozó által végzett egyéb módosítás okán újonnan bekerültek programhibák, azt az ELTE kritikusnak minősítheti. Ilyen kritikusnak minősített hibát a Vállalkozó a bejelentést követő ötödik munkanap 18:00-ig kijavítani köteles. Ha a kritikusnak minősített hiba 50-nél több felhasználót érint, és ez időtartam alatt a Vállalkozó a hibát nem javítja ki, az Egyetem kötbért érvényesíthet, melynek mértéke naponta a fejlesztés díjának 1,5%-a. 8

9 2.4. Az ELTE átfogó teljesítményének mérésére alkalmazható indikátorrendszer kialakítása (alapozva az akkreditáció során elindult munkára) Kiindulópontként az ELTE intézményakkreditációs önértékelése céljára kialakított 4 modulból és 36 egyedi indikátorból álló indikátorrendszer szolgál ben a munka a nemzetközi szakirodalomnak és számos vezető egyetem (pl. University of Edinburgh, University of Toronto, stb.) teljesítmény-indikátor rendszerének tanulmányozására koncentrált. Ennek alapján 2016 elején elkészül egy vitaanyag, amelynek széleskörű megvitatása után tesz majd javaslatot a Minőségügyi Iroda az ELTE teljesítményének mérését szolgáló indikátorrendszerre. (A 6. melléklet felsorolja az indikátorrendszer tervezett moduljait és almoduljait, amelyeken belül az egyedi indikátorok kialakítása jelenleg folyik.) 2.5. Az oktatás minőségfejlesztése területén a kari jó gyakorlatok megosztását segítő koordináció megerősítése A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság évi intézményakkreditációs eljárása során tett ajánlásai ellenére a korábbi Minőségbiztosítási Osztály tevékenysége elsősorban az adminisztratív jellegű feladatok elvégezésére, az egyes felmérések lebonyolítására és adatok leíró elemzésére korlátozódott közepén ugyanakkor a tevékenységéről alkotott felfogás koncepcionális változáson esett át, melynek lényegi eleme a minőségfejlesztési feladatok középpontba helyezése. Ebben meghatározó fontosságú a karok és más egyetemi szervezetek képviselőivel való szoros együttműködés kialakítása, bevonása a minőségügyi munkába. Ezt szem előtt tartva a évi minőségcélok megvalósítására munkabizottságok alakultak (OMHV, Neptun), amely fórumok lehetőséget biztosítanak a tapasztalatok cseréjére, a kari jó gyakorlatok megosztására. A Minőségügyi Iroda a évi minőségfejlesztési tevékenysége során folytatni kívánja a karközi munkacsoportokban történő együttműködést, így különösen a Minőségügyi Kézikönyv és a Minőségfejlesztési Program megalkotása tekintetében A hallgatók bevonásának fokozása a kari/egyetemi minőségügyi tevékenységekbe Az Egyetem különösen nagy hangsúlyt fektetetett eddig is a hallgatók bevonására mind a karokon, mind az Egyetemen folyó minőségügyi tevékenységekbe, de az elmúlt évben ezt tovább erősítette. Az Egyetem legfőbb minőségügyi szervezetébe, a Minőségfejlesztési Bizottságába az EDÖK és az EHÖK is delegál tagot, így a hallgatók képviselőinek lehetősége nyílik javaslatot tenni az egyetemi minőségügyi rendszerre vonatkozóan, észrevételeik révén a hallgatóság érdekei is 9

10 megjelenhetnek a Minőségügyi Kézikönyvben és a Minőségfejlesztési programban, részt vehetnek a minőségpolitika és a minőségcélok kidolgozásában, felügyelhetik a Minőségfejlesztési programban megfogalmazott feladatok megvalósítását. Emellett a minőségfejlesztési tevékenységek megvalósítása a hallgatói képviselet aktív közreműködésével történik, az EHÖK képviselője tagja mind a Neptun, mind az OMHV munkabizottságoknak. Az utóbbi vonatkozásában a hallgatói vélemények markáns megjelenése volt megfigyelhető 2015-ben. Az EHÖK jelentősnek mondható erőfeszítéseket tett és tesz folyamatosan nem csak az OMHV népszerűsítésében, de annak megújítása kapcsán is, valamint a Minőségügyi Irodával való együttműködése is szorosabbá vált. A 2016-os év OMHV-t érintő munkálatai során továbbra is a hallgatók aktív bevonását kívánja ösztönözni az Egyetem. 10

11 3. Javaslatok az ELTE évi minőségfejlesztési céljaira Egyetemi szinten megvalósítandó célok 1. Az Egyetem minőségpolitikáját is magában foglaló Minőségügyi Kézikönyv végleges verziójának kidolgozása. 2. Az Egyetem hosszú távú minőségfejlesztési koncepcióját tartalmazó új Minőségfejlesztési program megalkotása. 3. Az OMHV folyamatának a feltárt problémákra reflektáló megújítása, különös tekintettel az eredmények hasznosításának módjára. 4. Az ELTE átfogó teljesítményének mérésére alkalmazható indikátorrendszer kialakítása. 5. Az egyetemi hallgatók kompetenciáinak mérésre alkalmas módszertan kidolgozásának megkezdése. 6. A lemorzsolódás helyzetére és okainak feltárására irányuló elemzés elkészítése 7. A külföldi hallgatók tapasztalatainak felmérése az Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Irodával együttműködésben. A fenti első négy cél a 2015-ben elkezdett munka befejezését szolgálja. Ezért az alábbiakban csak a többi célhoz fűzünk rövid indoklást: A felsőoktatásért felelős miniszter a 2015/2016. tanévre a hallgatói kompetenciamérés felsőoktatásbeli bevezetéséről döntött, melyet az ágazat vezetői a központi nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatok felhasználásával kívántak megalapozni. A központi nyilvántartásokból kinyert elsősorban érettségi adatokból egy megkérdőjelezhető módszertan alapján előállított adatbázis ugyanakkor nem nyújt megfelelő inputot a hallgatók kompetenciájának és így a felzárkóztatási szükséglet tényleges mérésére. Az Egyetem ezért célként fogalmazza meg, hogy év során egy a témában jártas szakértőkből álló munkacsoport életre hívásával megkezdi saját módszertanának kidolgozását. Az Egyetem MAB intézményakkreditációhoz készült intézményi önértékelése már foglalkozott ugyan a lemorzsolódás jelenségével, valamint az Intézményfejlesztési Tervhez is születtek a lemorzsolódási arányokat bemutató elemzések, ugyanakkor ezek csupán a helyzet felületes értékelését szolgálták. Az Egyetem ezért célként fogalmazza meg, hogy évben a lemorzsolódás okait feltáró mélyebb helyzetelemzést készít, ennek alapján pedig számba veszi a lehetséges intézkedéseket. A munka megvalósítására a kari Minőségügyi Bizottságok bevonásával kerül sor. Az Egyetem által év során beszerzésre került egy olyan szoftver, amely alkalmas a külföldi hallgatók elégedettsége mellett, a hallgatói mobilitás során bekövetkező személyiségfejlődésük 11

12 mérése is. Az Egyetem célként fogalmazza meg, hogy év során a(z elsősorban hallgatói mobilitási program keretében érkező) külföldi hallgatók körében adatfelvételt és adatelemzést végez, melynek eredményeit az oktatás és a szolgáltatások minőségének fejlesztésére használja fel. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti fejlesztési célok mellett a Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda megvalósítja a következő rendszeresen végzett felméréseket és elkészíti, valamint tájékoztatásként a Szenátusnak eljuttatja az eredményeket összefoglaló jelentéseket: 1. Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) 2. A Diplomás Pályakövetés keretében 2016 tavaszán online felmérés a hallgatók és az éve végzett hallatók körében 3. A Diplomás Pályakövetés keretében 2016 őszén reprezentatív telefonos felmérés a projektfenntartási időszakban tett vállalásokra tekintettel az 1-3 éve végzettek körében 4. Gólyafelmérés a 2016/2017-es tanévre beiratkozó alap/osztatlan-, valamint mesterszakos hallgatók körében. Kari szinten megvalósítandó célok 1. Valamennyi kar határozzon meg saját minőségcélokat, amelyek megvalósulásáról évben a kari Minőségfejlesztési jelentésben ad számot. (Azaz kari szinten is javasoljuk az éves minőségfejlesztési célok meghatározásának és az arról való beszámolás rendszerének a kialakítását). 2. A kari minőségügyi dokumentumok (szabályzat és minőségfejlesztési program) kialakításának / aktualizálásának elindítása. (Az egyetemi dokumentumok elkészülésének időpontja nyilvánvalóan befolyásolja a karok tevékenységének ütemezését.) 3. A karok minőségügyi dokumentumainak (kari minőségfejlesztési beszámolók, kari felmérések eredményeit összegző dokumentumok, bizottságok ülései jegyzőkönyvei, stb.) elektronikus formában való elérhetővé tétele az egyetemi polgárok számára (hasonlóam az egyetemi szinten már kialakult gyakorlathoz). A minőségcélok megvalósításának fő feltételei A kari vezetés elköteleződése a minőségügy fontossága mellett, egyben a kari Minőségügyi Bizottságok és minőségügyi szakemberek támogatása a minőségfejlesztési célú tevékenységekben való részvételben. A Minőségügyi Iroda és a kari Minőségügyi Bizottságok közötti kapcsolat megerősítése, a Minőségfejlesztési Bizottság, valamint az Egyetem szakértelemmel rendelkező oktató/kutató és nem oktató/kutató szakembereinek bevonása a minőség fejlesztésére irányuló munkába. 12

13 Mellékletek 1. sz. melléklet: A évi minőségcélok a Szenátus március 23-i döntése alapján Egyetemi szinten megvalósítandó célok: 1. Az ELTE Minőségfejlesztési programjának megújítása (Ennek részeként döntés arról, hogy az átfogó szabályozás milyen formában történjen (egyetlen Minőségügyi Kézikönyv vagy több az oktatást, kutatást, vezetési rendszert segítő tematikus dokumentum készüljön.) 2. Az ELTE Minőségfejlesztési programjának megújítása az Egyetem szervezeti egységeinek, az Egyetem polgárainak megtervezett konzultációs folyamat keretében történő széleskörű bevonásával történjen. A konzultációs folyamatra a MIB ajánlásokat készít az Egyetem vezetése és a Karok számára. 3. Az OMHV folyamatának átfogó értékelése, beleértve az oktatás folyamatára, tartalmára gyakorolt hatásait is. 4. Átfogó értékelés a NEPTUN működéséről minőségfejlesztési nézőpontból és javaslatok a problémák rendszerszerű kezelésére. 5. Az ELTE átfogó teljesítményének mérésére alkalmazható indikátorrendszer kialakítása (alapozva az akkreditáció során elindult munkára). 6. Az oktatás minőségfejlesztése területén a kari jó gyakorlatok megosztását segítő koordináció megerősítése. Javaslat a karok évi minőségfejlesztési céljainak kialakításához: 1) Részvétel az ELTE Minőségfejlesztési programjának megújításában. Az ELTE átfogó minőségfejlesztési rendszerére vonatkozó koncepció elfogadása után a kari átfogó minőségpolitika megalkotásának / továbbfejlesztésének elindítása. (Az egyetemi dokumentumok elkészülésének időpontja nyilvánvalóan befolyásolja a karok tevékenységének ütemezését.) 2) A kari minőségügyi dokumentumok (szabályzat és minőségfejlesztési program) kialakításának / aktualizálásának elindítása. (Az egyetemi dokumentumok elkészülésének időpontja nyilvánvalóan befolyásolja a karok tevékenységének ütemezését.) 3) A karok minőségügyi dokumentumainak (kari minőségfejlesztési beszámolók, kari felmérések eredményeit összegző dokumentumok, bizottságok ülései jegyzőkönyvei, stb.) elektronikus formában való elérhetővé tétele az egyetemi polgárok számára (hasonlóam az egyetemi szinten már kialakult gyakorlathoz). Mindkét szinten megvalósítandó: A hallgatók bevonásának fokozása a kari/egyetemi minőségügyi tevékenységekbe. 13

14 2. sz. melléklet: Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (ESG) A felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításának sztenderdjei és irányelvei 1.1. Minőségpolitika: A felsőoktatási intézmény rendelkezzen egy átfogó minőségpolitikával, amely nyilvános és az intézmény stratégiai menedzsmentjének szerves részét képezi. A minőségpolitikát a belső érintetteknek/érdekelteknek kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk megfelelő szervezeti egységeken és folyamatokon keresztül, a külső érintettek/érdekeltek bevonásával, részvételével Képzési programok megtervezése és elfogadása: A felsőoktatási intézmény rendelkezzen megfelelő folyamatokkal a képzési programjai megtervezésére és elfogadására. A képzési programokat úgy tervezze meg, hogy azok teljesítsék a velük elérni kívánt célokat, beleértve a szándékolt tanulási eredményeket. A képzési program által nyújtott végzettséget egyértelműen meg kell határozni és világosan kommunikálni kell, valamint meg kell feleltetni a nemzeti képesítési keretrendszer felsőoktatásra vonatkozó releváns szintjének, következésképpen az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerének is Hallgató-központú tanulás, tanítás és értékelés: A felsőoktatási intézmény biztosítsa képzési programjainak oly módon történő megvalósítását, amely arra bátorítja a hallgatókat, hogy aktív szerepet vállaljanak a tanulási folyamatban. A hallgatók értékelése is tükrözze ezt a megközelítést Hallgatók felvétele, előrehaladása, az előzetes tudás beszámítása, elismerés, vizsga, képesítés/oklevél kiadása: A felsőoktatási intézmény következetesen alkalmazza az előzetesen meghatározott és közzétett, a hallgatói élet teljes életciklusát lefedő szabályokat Oktatói kar: A felsőoktatási intézmény rendelkezzen olyan belső mechanizmusokkal, amelyek az oktatók szükséges kompetenciáit biztosítják. Pártatlan és átlátható folyamatokat alkalmazzon a munkatársak toborzására és fejlesztésére Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások: A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a megfelelő pénzügyi forrásokat a tanulási-tanítási tevékenységekhez és a megfelelő és könnyen hozzáférhető erőforrásokat a hallgatók tanulásának támogatására Információ-menedzsment: A felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell a képzési programjainak és egyéb tevékenységeinek hatékony működtetését biztosító releváns információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról Nyilvánosság: A felsőoktatási intézmény rendszeresen tegyen közzé világos, pontos, objektív, napra-kész és könnyen hozzáférhető adatokat és információkat a képzési programjairól és egyéb tevékenységeiről A képzési programok folyamatos nyomon követése és időszakos felülvizsgálat: A felsőoktatási intézmény kövesse figyelemmel és rendszeres időközönként vizsgálja felül képzési programjait, annak biztosítására, hogy, azok tejesítik az általuk elérni kívánt célokat, valamint kielégítik a hallgatók és a társdalom igényeit. A felülvizsgálatok célja, hogy a képzési programok folyamatos fejlesztését eredményezzék. A felülvizsgálat eredményeképpen tervezett vagy megvalósított bármely intézkedést, cselekvési akciót kommunikálni kell az érintettek felé Ciklikus külső minőségbiztosítás: A felsőoktatási intézmény rendszeres időközönként vesse alá magát az ESG szerinti külső minőségbiztosításnak/minőségértékelésnek. 14

15 3. sz. melléklet: A Minőségügyi Kézikönyv jelenlegi verziójában szereplő folyamatok ESG követelmény Kapcsolódó folyamat 1.1 Minőségpolitika Stratégiai menedzsment 1.2. Képzési programok megtervezése és jóváhagyása 1.3. Hallgató-központú tanulás, tanítás és értékelés 1.4. Hallgatók felvétele, előrehaladása, az előzetes tudás beszámítása, elismerése, vizsga, képesítés/oklevél kiadása Éves képzéstervezés Szaklétesítés és indítás Követelményállítás Konzultáció A hallgatói munka értékelése Hallgatók felvétele A hallgatók előrehaladásának követése és elemzése Előtanulmányok elfogadása, beszámítása 1.5. Az oktatók és kutatók fejlesztése Oktatók értékelése és fejlesztése Kutatók teljesítményértékelése Belső tudásmegosztás Tudásmenedzsment 1.6. Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói Hallgatói szolgáltatások szolgáltatások Karrier tanácsadás 1.7. Információ-menedzsment Az oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV) és az eredmények felhasználása ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) és az eredmények felhasználása Gólyafelmérés Hallgatói igény- és elégedettségmérés Munkatársi igény- és elégedettségmérés 1.8. Nyilvánosság Külső PR és kommunikáció 1.9. A képzési programok folyamatos követése (monitoring) és rendszeres felülvizsgálata / rendszeres belső értékelése és fejlesztése Ciklikus (rendszeres időszakonkénti) külső minőségbiztosítás Szakgondozás Éves minőségfejlesztési jelentés készítése 15

16 4. sz. melléklet: Problémafelvetés és helyzetkép az OMHV munkabizottsági tagok észrevételei alapján 1. Bevezetés Jelen munkaanyag célja, hogy összefoglaló képet adjon az OMHV munkabizottság tevékenységének eddigi, elsősorban a problémák azonosítására, a folyamat főbb elemeinek működési hiányosságainak, valamint az ezekre tett észrevételeknek az összegyűjtésére és tematizálására irányuló lépéseiről. A dokumentum az OMHV-ra vonatkozó jelenlegi egyetemi szabályozást, a munkabizottsági ülésen elhangzottakat, valamint az annak alapján készített összefoglaló dokumentumra tett kari észrevételeket foglalja magában. A munkabizottság évi tevékenysége a kari észrevételek mentén, az OMHV-t érintő egyes kérdéskörök külön-külön történő tárgyalását célozza, annak érdekében, hogy az itt felvázolt jelenlegi működési anomáliák (így különösen a módszertani hiányok) kiküszöbölésre kerüljenek és a hallgatói véleményezés integráns részévé váljon az oktatás minőségének fejlesztésére irányuló folyamtoknak. Összefoglaló megállapítások A munkacsoport tagjaitól az egyes kérdéskörökre kapott alábbiakban részletesen bemutatott - válaszok azt jelzik, hogy az OMHV egésze, beleértve annak valamennyi elemét részben vagy teljes mértékben, de megújításra szorul. A legfontosabb feladat a karok közötti konszenzus megteremtése, tekintettel arra, hogy a folyamat egyes elemei kapcsán megfogalmazott vélemények sok tekintetben ellentétben állnak egymással (pl. nyilvánosság kérdése). Ugyanakkor több szempontból egybehangzó felvetések kerültek megfogalmazásra, így különösen az eredmények felhasználása tekintetében, amely az oktatás minőségének fejlesztése szempontjából az egyik legjelentősebb célja a véleményezésnek. Az ugyanakkor mindenképpen megállapítható, hogy az észrevételezés során sok esetben történt utalás a Neptun működési bizonytalanságaira. A Neptun működése bizonyos mértékig adottságnak tekintendő, ugyanakkor mindenképpen az OMHV hibák kiküszöbölésére kell törekedni, hiszen a kidolgozandó változtatási, megoldási javaslatok megvalósíthatósága nagymértékben függ a tanulmányi rendszernek a fejlesztésekhez való hozzáigazíthatóságától. Az elemzés arra is rámutatott, hogy a tényleges (értékelhető) kitöltési arány lényegesen alacsonyabb, mint ami az eddigi közlésekben megjelent. Továbbá, hogy ennek a jelenségnek az egyik magyarázata, hogy a kurzusfelvétel során elérhető pluszpontokat akkor is megkapja a hallgató, ha nem értékelhető módon tölti ki a kérdőívet. Ezért fontos, hogy a továbbiakban mind a két információ nyilvánosságot kapjon (azaz a teljes és az értékelhető kitöltések aránya). 16

17 2. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének célja Mi az OMHV célja, mit akarunk mérni? Jelenlegi szabályozás (az Egyetem hatályban lévő Minőségfejlesztési Szabályzata) 23. (1) Az ELTE által folytatott oktatási tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztése céljából, a hallgatóknak az oktatói munkáról kialakított véleményét rendszeresen mérni és értékelni kell. Problémafelvetés a munkabizottsági ülés alapján Nem a kurzus, hanem az oktatók véleményezése a cél. A véleményezés az adott oktatóra vonatkozik ugyan, de nem választható el a kurzustól. Az OMHV legfontosabb értékelési funkciója, hogy az oktató lássa, hol kellene javítani a munkáján. Azt kell értékelni, hogy egy adott anyagot a hallgató mennyire tudott elsajátítani az oktató segítségével. Nem elsősorban az oktató munkájára vonatkozó visszajelzés az érdekes, hanem a tanulási folyamat eredményességének értékelésére kell a hangsúlyt helyezni. A hallgatók megismerhessék hallgatótársaiknak az adott kurzusról kialakult véleményét. Kari észrevételek, megoldási javaslatok BGGYK A kurzus anyaga és az oktató személye valójában nem választható szét teljesen. Azt akarjuk mérni, hogy egy oktató az adott kurzus tekintetében hogyan működött. Ezért is készül egy oktatóról több értékelés kurzusonként. A felmérésnek és az adatfeldolgozásnak meg kell felelnie a tudományosság kritériumainak. PPK Nem az oktatók, hanem a képzési programok, szakirányok, ezen belül a kurzusok véleménye a cél. A Learning Outcome (tanulási eredmény) szemlélet, a kompetenciák elsajátítása a cél (tudásmegértés, készség-képesség, attitűd-felelősségvállalás). Minden érintett láthassa, hogy hogyan tud az adott OMHV hozzájárulni a képességek fejlesztéséhez. A hallgatók kapjanak információt az átfogó eredményekről, és a munkát illetve az oktatókat érintő konzekvenciákról. TáTK A kérdéseknek főként az anyag átadásának módjára és általában az oktatói teljesítmény mérésére kellene vonatkoznia, a jelenlegi kérdéssor ugyanakkor sok tekintetben inkább az anyagra, sem mint az anyag átadásnak mikéntjére vonatkozik. TÓK Ha OMHV, akkor az oktató munkájának véleményezése a cél. Szükséges azonban visszajelzés kérése a kurzusról is (haszna, tartalma, illeszkedése a képzésbe, szervezeti keretei létszám, infrastruktúra, kreditértéke stb.) Ha ez nem válik külön, akkor az oktató munkájának 17

18 véleményezését befolyásolják a kurzusra vonatkozó szempontok is. A jelenlegi kérdések nem tisztán csak az oktatói munka véleményezéséről szólnak! Mindenképpen szükséges lenne dönteni, hogy csak oktatói munka vagy a kurzus értékelése is történjen, mert eszerint kell a kérdéseket tisztázni. (A szabályozás is utal az egyetem oktatási tevékenységének színvonalára is, nem csak az oktatói munkára.) Ugyanakkor a további kérdésekben elsősorban az oktatói munka véleményezése eredményeinek felhasználásáról, következményeiről gondolkodunk. A kurzusokra vonatkozó véleményeket a képzés fejlesztésében lehet felhasználni, az másik folyamat. Az is fontos, hogy van az oktatók oktatói munkájának nem kurzusokhoz köthető eleme is, pl. szakdolgozati témavezetés, kurzusokon kívüli szakmai fejlődést segítő programok, tevékenységek. Az OMHV alkalmas arra, hogy visszajelzést adjon: - oktatónak, hol kell fejlesztenie munkáját - szervezeti egységeknek, vezetőknek (tanszék, szak, kar) az általánosabban megjelenő problémákról, a képzésről képzésfejlesztés, tantárgyfejlesztés segítése - hallgatóknak: ugyanarról a kurzusról mi volt az összegzett vélemény - hallgatóknak segítheti a tanár- vagy kurzusválasztást, ha van rá mód. TTK Az értékelésnek mind az oktatóra, mind a kurzusra vonatkoznia kell, de olyan módon kérdezve, hogy szétváljon a két terület az értékelés szempontjából, pl. két külön is átlagolható kérdéscsoportra. A tudományos igényű felmérés a tárgyak heterogenitása miatt nem lehetséges, csak egy-egy típusra vonatkozó túlcizellált kérdés lenne tudományos igényű, de így meg nem lennének összehasonlíthatóak. A fő célok: 1) visszajelzés az oktatónak, hol változtasson az oktatási módszereiben illetve a kurzusnál 2) visszajelzés a következő évfolyamoknak, melyik oktatót válasszák (ehhez a szak összes hallgatójának hozzáférést kell biztosítani az OMHV adatokhoz, kötelezően minden kurzusról) 3) visszajelzés a feletteseknek (tsz. vezető, int. vezető, szakfelelős) hogy mely oktatók alkalmasak bizonyos feladatok ellátására, illetve tartósan negatív vélemény esetén az oktatónak segítség nyújtása a minőség javításának érdekében. 3. Az OMHV módszertana 3.1. A kérdéssor Az OMHV jelenleg használt kérdéssora alkalmas-e a kitűzött cél elérésére? Jelenlegi szabályozás (az Egyetem hatályban lévő Minőségfejlesztési Szabályzata) 24. (1) A hallgatói véleményezés alapjául szolgáló kérdőíveken kizárólag a válaszoló hallgatók által felvett kurzusok oktatásával kapcsolatos kérdések szerepelhetnek. (2)A kérdőívek összeállítása során figyelembe kell venni a foglalkozás oktatási formáját és típusát. Az oktatási formától és típustól függetlenül szerepelnie kell az alábbi kérdésköröknek: a) oktatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, b) foglalkozásra való felkészültség, c) a kurzushoz kapcsolódó órán kívüli szakmai kapcsolattartás. 18

19 (3) A kérdőívek kötelezően tartalmaznak a foglalkozáson való részvételre vonatkozó ellenőrző kérdéseket. Problémafelvetés a munkabizottsági ülés alapján Az OMHV nem eléggé alkalmazkodik a kar és a kurzus sajátosságaihoz, a kérdéssorok nem testre szabhatók Ha sok a külön kérdés, akkor a kérdések nem hasonlíthatók össze A hallgatók nem mindig azt értik az OMHV kérdéseken, amit a kérdőív készítői Több oktatós kurzusok esetében nehéz szétválasztani a véleményeket. A szakmai gyakorlat értékelésének módszertana felülvizsgálatra szorul Kari észrevételek, megoldási javaslatok ÁJTK Sokkal több információ származik a szabadon kitölthető utolsó kérdésből, mint a standard kérdésekre adott válaszokból. Ezeket is publikálni kellene. Problémát jelent, ha több oktató jegyzi a kurzust, mert akkor minden oktatóról ki kell tölteni a véleményezést, adott esetben akkor is, ha a hallgató egy oktatóval nem is találkozott. Ez torzítja a véleményeket. BGGYK Jó az a gyakorlat, hogy az oktató maga is tehessen fel kérdést a kurzusával kapcsolatban (nem mintha eddig nem tehette volna meg az OMHV-tól függetlenül.) Nagyon fontosnak tartja a Kar a szöveges részt, gyakran ez hordozza ugyanis a legtöbb információt. PPK A közös kérdőív legyen lényegre törő, a saját kérdések alkossanak mindenki által használható további opciókat (pl. egy potenciális kérdéseket tartalmazó adatbázisban gyűjthetőek). A nyitott kérdések nehezen töltethetők ki, és kiértékelni is nehéz őket. Feltétlenül szükséges, hogy az OMHV a szakmai gyakorlatokra is kiterjedjen (mind a munkahelyi mentor esetében, mind az egyetem oldaláról). TáTK A kérdések egy része ténylegesen többféleképp érthető, a témánként történő blokkosítása segítheti a kérdőív átláthatóságát. Beépíthető egy olyan kérdés is, hogy a kurzus kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható, mert a téma hiába érdekes vagy érdektelen egy hallgatónak, ha azt muszáj elvégeznie. Szakmai gyakorlatokra lehetséges, hogy külön kérdőívet érdemes létrehozni (de nem biztos, hogy egyáltalán szükséges ezt mérni, mivel nem az oktató tanítását méri). Több oktató esetén fontos az oktatók minél egyértelműbb szétválasztása. Összességében a kérdőíveket teljesen felül kellene vizsgálni és átalakítani, akár egy szűkebb munkacsoport elkészíthetne egy tervezetet az ajánlások alapján, amit utána a teljes minőségbiztosítási csoport megvitat. 19

20 TÓK A minden karnál megjelenő kurzustípusokra legyenek egységes központi OMHV kérdések, de speciális kurzustípusoknál (karonként nagyon eltérőek lehetnek) lehessenek akár csak rugalmas kari kérdések vagy min. olyan válaszlehetőség, hogy ez a kérdés az adott kurzusra nem értelmezhető. Minden oktatóként, gyakorlatvezetőként szereplő személy munkájának értékelése, véleményezése fontos lenne. Ez néhány ponton problematikus, jó lenne, ha más módszertannal is, de alkalmazható lenne az OMHV a gyakorlatvezető pedagógusok munkájának értékelésére is. Ehhez a most meglévő kétféle (előadás, gyakorlat) kérdőíven túl differenciáltabb kérdéssorok szükségesek, valamint az, hogy a kurzusok Neptunbeli besorolása pontos legyen. Érdemes lenne a szakmai gyakorlatok esetében kari lehetőségeket adni a kérdéssor összeállításához. Fontos az egyszerűség, a sok értelmezhetetlen kérdés kedvét szegi a válaszadóknak. Megfontolandó további tartalmi elemek az OMHV kérdőívben: a. kurzus kreditértékének értékelése: tanulás eredmények a befektetett munkával és a ráfordított idővel összevetve; b. oktatott tananyag (érthetőség, elsajátíthatóság, időbeli arányosság, tárgy helye, más tárgyakkal való kapcsolódás stb.); c. oktatás tárgyi-technikai feltételei, szervezeti keretei: pl. létszám, terem, tananyag hozzáférhetősége stb.; d. oktató és hallgatók kapcsolata; e. tanulás támogatásának módjai; f. hallgatók önértékelése: a kurzus során nyújtott saját aktivitásuk. TTK A kérdéssor túlzott testre szabása felesleges lenne, mert nem lesz összehasonlítható. Egyszerűbb kérdőív legyen a gyorsabb kitöltéshez, jó, ha egyszerre látszik az összes kérdés. Részben váljon szét a kurzus és az oktató minősítése. A szöveges rész az oktató saját visszacsatolásánál fontos, de ha más nézi, a személyeskedő stílus miatt megtévesztő lehet. A kérdések legyenek nyilvánosak. Szakmai gyakorlatra TTK-nál nem szükséges hogy az OMHV kiterjedjen rá A lebonyolításban érintett kurzusok Jelenlegi szabályozás (az Egyetem hatályban lévő Minőségfejlesztési Szabályzata) 26. (1) A véleményezésnek kurzusonként, félévente egyszer kell megvalósulnia. Nem kell lebonyolítani a véleményezést azon kurzusokra vonatkozóan, melyeket kevesebb, mint 5 hallgató vett fel. Problémafelvetés a munkabizottsági ülés alapján A kis létszámú kurzusok nem kapnak értékelést. A kis létszámú kurzusok esetében a véleményezés során az anonimitás sérülhet 20

21 Kari észrevételek, megoldási javaslatok BGGYK Kis létszámú kurzusok során is lehetne a szöveges válaszok lehetőségével élni. TÁTK Kis létszám esetén teljes mértékben sérülhet az anonimitás, így például szöveges értékelést semmiképpen nem javaslunk, de a zárt kérdéseknél is lehet probléma. Esetleg külön kérdőív készülhetne az ilyen kurzusokhoz. Az 5 fős szabály csökkentését semmiképp nem javasoljuk. TÓK Kislétszámú kurzusoknál (pl fős gyakorlat) készüljön riport kisebb kitöltési arány esetén is. Csökkenteni kell a minimum kitöltési arányt. Az adatok felhasználhatósága, idősoros elemzése, a több féléven át tartó követés érdekében jobb a teljeskörű felmérés: minden félévben minden kurzus értékelése. Kurzustípusok a TÓK-on: - előadás nagylétszámú csoportnak ( ) elméleti óra frontálisan szervezve - szeminárium fős létszámú, hallgatók aktív bevonására építő órák (A Neptunbeli besorolásnál sokszor itt is gyakorlat megnevezés szerepel) - kombinált kurzus vagy többoktatós kurzus: egy kurzuskódhoz tartozó tantárgy előadást és szemináriumot is foglal magában, két oktatóval fontos, hogy egyértelműen értékelhető legyen mindkét kurzuselem, mindkét oktató ez részben megvalósul most is, bár az oktatóknak szókló riportokból nem derül ki, hogy ott tényleg az általuk tartott kurzuselemet értékelték a hallgatók - gyakorlat alatt a pedagógusképzéshez kapcsolódó gyakorló vagy külső intézményekben zajló gyakorlatot értjük inkább. o egyéni gyakorlat: Ezek között vannak olyanok, amik egyéni szervezésűek, ahol az egyetem oktatóinak csak a feladatok kijelölésében, ehhez támogató szempontok, segédlet közzétételében, valamint a tapasztalatokról készült beszámoló, hospitálási napló értékelésében van szerepe. Ezt az oktatói munkát a klasszikus OMHV kérdésekkel nem lehet értékelni. o csoportos gyakorlat: fős hallgatói csoport van ugyanannál a gyakorlatvezető pedagógusnál gyakorlaton a gyakorló intézményben. Itt a nehézséget az adja, hogy a Neptunban több szereplő is megjelenik oktatóként : gyakorlat szervezője: a könnyebb szervezés, hallgatók elérése végett szerepel a Neptunban oktatói munkát nem végez gyakorlatot kísérő oktató/tutor nincs ott hétről hétre a gyakorlati órákon, munkája, tevékenységének értékeléséhez a klasszikus OMHV kérdések nem alkalmasak gyakorlatvezető pedagógus (nem minden szaknál jelenik meg egyáltalán a Neptunban) hétről hétre ott van, nagyon jó lenne visszajelzést kapni a munkájáról, de a klasszikus OMHV kérdések erre nem alkalmasak, illetve az alacsony létszám miatt, a kitöltési arány problémás vagy sérülhet az anonimitás - szakdolgozati konzultáció az oktatói munka fontos része, de OMHV jellegű kérdésekkel nem értékelhető 21

22 - kontaktóra nélküli kurzusok nem klasszikus heti kurzusok, hanem egy-egy nagyobb rendezvényen való munkával megszerezhető kreditek pl. pedagógiai projekt, tábor, szakmai rendezvényen való közreműködés Nem szerepel ilyen kurzustípus külön a Neptunban! Nem feltétlenül kapcsolódik egy oktatóhoz, így az OMHV kérdések nem alkalmasak rá Továbbá megfontolandó, hogy bizonyos kurzusoknál ki lehessen vonni szereplőket az OMHV véleményezés alól, pl. a Neptunbeli szervezés miatt hozzárendelt szervezői szereplőket TTK Számítson a kurzus és a kitöltött létszám is. 5 fős kurzusról ne lehessen kitölteni, de hozzáférhető legyen az, ha kevés az értékelés, legfeljebb a tetejére írva, hogy statisztikailag nem jelent semmit se! 3.3. A lebonyolítás ideje Jelenlegi szabályozás (az Egyetem hatályban lévő Minőségfejlesztési Szabályzata) 26. (3) A kérdőív a vizsgaidőszak első napjától a vizsgaidőszak utolsó előtti napján 23:59-ig érhető el. Problémafelvetés a munkabizottsági ülés alapján A hagyományos frontális órán résztvevő hallgató addig nem tud véleményezni, amíg nem vizsgázik, így a kérdőívet a vizsgáztatás után kellene kitölteni. Ajánlott a két részben történő véleményezés: vizsga előtti és vizsga utáni véleményezésre. Kari észrevételek, megoldási javaslatok ÁJTK A két részben történő véleményezés valószínűleg a kitöltési hajlandóságot csökkentené. Inkább a vizsgáztatás után, de a tárgyfelvétel előtt (annak feltételeként szabott) kitöltés tűnik célszerűnek. BGGYK Javasolható, hogy a kérdéssort a hallgatók már a kurzus felvételekor megismerjék, mivel így fókuszálni tudnak az egyes szempontokra a kurzus tanulása során. PPK A kérdőív kitöltésének időpontjára három értékelési pont is javasolt ex ante (a tervezést értékeli), ex-post (az egészet, benne a vizsgáztatást) és folyamatközi (a tanítás-tanulást). TÁTK A kitöltés szempontjából nem mindegy, hogy a kurzuson a hallgatót már értékelték vagy még nem értékelték, hiszen ez is befolyásolhatja a kitöltést, most azonban van, aki értékelés előtt és van, aki utána tölti ki a kérdőívet. Ráadásul azt, aki az értékelés után tölti ki, a szerzett érdemjegye befolyásolhatja az oktató utólagos percepciójában. A kitöltés időpontjának meghatározása tényleg problémás. Jó ötlet a vizsga előtti és utáni kérdések lekérdezése, előbbi csak az oktatásra, utóbbi csak a vizsgáztatásra vonatkozóan. Megjegyzendő, hogy ez azonban még inkább csökkentheti a kitöltési arányt. 22

23 TÓK Az értékelés kettébontása megfontolandó, aggályos, hogy túlbonyolítja a feladatot. Inkább a kérdésekben jelenjen meg egyértelműen, külön az órák tartalmára és az értékelésre vonatkozó rész. TTK Csak vizsgáztatás után töltsék ki Kitöltési arány és annak növelésének ösztönzése Jelenlegi szabályozás: A kérdőívet kitöltő hallgatók a következő féléves rangsorolásos kurzusfelvétel során 8 pluszpontot kapnak abban az esetben, ha minden számukra elérhető véleményező kérdőívet kitöltöttek. Problémafelvetés a munkabizottsági ülés alapján A kérdőívet ténylegesen kitöltők aránya (~54%) jóval meghaladja az értékelhető kérdőívek arányát (~40%), a jelenlegi kérdőív ugyanis a hallgatót a mihamarabbi kitöltésre ösztönzi azzal, hogy a az órák kevesebb, mint felén vettem részt válasszal azonnal kitöltötté válik a kérdőív. A hallgatónak felajánlott 8 plusz pont nem hozta meg a várt eredményt, sokat jelentett, de elvesztette a vonzerejét. Torzítja a kitöltést, sem szakmailag, sem módszertanilag nem megalapozott. Kari észrevételek, megoldási javaslatok PPK A kitöltési kedv olyan növelése, ami a kérdések elfogyasztásával érhető el, diszfunkcionális. A folyamat logikájának erősítésével, a hallgatók szélesebb tájékoztatásával is erősíthető a kitöltési kedv. TÁTK Az alacsony kitöltési arány tényleg nagy probléma, de az objektív értékelés nem aránytól függ, hanem attól, hogy ez 100%-e vagy sem. Mindenképpen új ösztönzőket kell keresni a valid kitöltési arány növelése érdekében, azonban itt is a pozitív ösztönzőket javasoljuk csak, a negatívakat nem. TÓK Plusz 8 pont elhagyható. TTK Ha a kérdőív egyszerű és a későbbi évfolyamoknak tényleg segít, akkor több lesz kitöltve. 23