NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja Telefon: (36 92) , (36 92) Fax: (36 92) Honlap:

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005 júliusában került sor. A felmérés során, januárban egy rövid kérdőívet juttattunk el mintegy 500 munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, de a munkáltatók egyre nagyobb számban élnek a közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, január 1-jén 285 ezer fő volt. A munkavállalási korú népesség száma 191,5 ezer fő, ami a lakónépesség 67%-a. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13%, a éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, a 15 éven aluliak aránya viszont 1,9%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2012-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 115,1 ezer fő volt, 0,7 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál ben a foglalkoztatás mélypontra jutott a megyében ben lényegesen javultak a foglalkoztatási mutatók, és a évi változások ellenére a foglalkoztatottak száma jóval magasabb a évinél. A gazdasági aktivitás összességében tovább nőtt az év során, míg az inaktívak száma rendkívüli mértékben mérséklődött. A 68,2%-os aktivitási ráta 3,9%-ponttal magasabb az országosnál, és a 60,1%-ra emelkedő foglalkoztatási ráta is lényegesen meghaladja az országos átlagot. Csupán a fővárosban, Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében volt magasabb a foglalkoztatás aránya a zalainál. 2

3 A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) Megnevezés A megyében Országosan Változás Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 115,8 115,1-0,7 3779,0 3842,8 + 63,8 Munkanélküliek (ezer fő) 12,0 15,5 + 3,5 467,6 474,8 + 7,2 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 127,8 130,6 + 2,8 4246,6 4317,5 + 70,9 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 68,1 61,0-7,1 2523,6 2398,2-125, éves népesség (ezer fő) 195,9 191,6-4,3 6770,2 6715,7-54,5 Aktivitási arány (%) 65,2 68,2 + 3,0 62,7 64,3 + 1,6 Foglalkoztatási ráta (%) 59,1 60,1 + 1,0 55,8 57,2 + 1,4 Munkanélküliségi ráta (%) 9,4 11,9 + 2,5 11,0 11,0 - A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a megyében, 2012-ben 15,1 ezer fő volt, ami közel 700 fővel (4%-kal) alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A kirendeltségeink közül Nagykanizsa körzetében nőtt kissé az álláskeresők átlagos száma, másutt csökkenést tapasztaltunk. A legerőteljesebben Zalaszentgrót térségében esett vissza a számuk (25%), de Letenye (14%) és Lenti (12%) térségében is 10% feletti volt a mérséklődés végén 16,3 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében, 1,1 ezer fővel, 7%-kal több az egy évvel korábbinál. Az álláskeresők átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva a évi 11,7%-ról minimálisan, 11,6%-ra csökkent. A két nagyobb város térségében kissé emelkedett, Keszthely körzetében stagnált a mutató értéke, míg a többi területen mérséklődött az álláskeresők átlagos aránya. Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Letenye térségében tartósan magasabb ez az arány a megyei átlagnál, utóbbiban pl ben 15,7% volt, ami megyén belül a legmagasabb. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Változás,% Változás, %-pont Keszthely ,2 10,7 10,7 - Lenti ,5 8,8 8,0-0,8 Nagykanizsa ,2 13,6 14,2 0,6 Zalaegerszeg ,2 9,7 9,9 0,2 Zalaszentgrót Letenye Zala összesen ,1 15,8 12,2-3, ,8 17,8 15,7-2, ,3 11,7 11,6-0,1 Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el III. negyedév végén a megyében a regisztrált vállalkozások száma 48,8 ezer volt, ebből 11,8 ezer volt a társas és 3

4 37,0 ezer az egyéni vállalkozás. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 171, ami a 8. legmagasabb a megyék között. Az ipari termelés megyében 2010-ben 9, 2011-ben 4%-al haladta meg az egy évvel korábbit ben a termelés volumene 9%-kal maradt el a 2011.évitől, miközben országosan 2%-os volt a visszaesés. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a évitől kissé elmaradó. A megyék közti rangsorban ezzel a 8. Zala. A felmérés eredményei A felmérés során több mint 482 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 476 adott értékelhető választ a kérdéseinkre. Kirendeltség Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye MEGYE ÖSSZESEN A válaszadási arány a felmérés kezdetétől fogva kiemelkedően magas Zala megyében. A csaknem teljes körű válaszadással szemben országosan általában 70-75%-os a kérdőívet kitöltő munkáltatók aránya. A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tev Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg.-t támogató tev Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás Humán-egészségügyi-, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezet ÖSSZESEN

5 A választ adó 476 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2012 végén 35,4 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak mintegy 30%-a. A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő , , fő , , fő , ,7 249 fő felett 28 5, ,6 ÖSSZESEN , ,0 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása a/ Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség I. n.év végén I. n.év végén végén várható várható végéig végéig Keszthely ,5-1,4 Lenti ,6 + 1,1 Letenye ,6-1,7 Nagykanizsa ,5 + 1,4 Zalaegerszeg ,1-1,5 Zalaszentgrót ,1 + 1,0 Zala megye ,3-0,2 a/ A táblázatban nem szerepel a közfoglalkoztatottak száma. A megkérdezett cégeknél a 2012 végén 299 fő dolgozott közfoglalkoztatásban, míg 2013.I. negyedév végére várhatóan 255 főt, 2013 végére 295 főt jeleztek I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában megyei szinten 450 fős, 1,3%-os visszaesés várható. Az elmúlt évben a januári megkérdezésekkor minimális, míg az azt megelőző 2 évben 2-3% körüli növekedést terveztek az I. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A mostani csökkentési szándék fő oka, hogy egy nagy létszámot foglalkoztató munkáltató mintegy 400 fővel tervezi csökkenteni a létszámát az év első negyedévében. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint minimálisan, 100 fő alatti mértékben, 0,2%-kal mérséklődhet a foglalkoztatott létszámuk. A 2009-es felmérésekkor tapasztalt egy évre szóló negatív várakozások után 2010-ben ismét optimisták lettek a munkáltatók a létszámváltozásukat illetően, és évi felmérésekben is összességében a foglalkoztatott létszám bővülésére számítottak. A tavalyi 4 felmérés közül ugyanakkor 3- ban is éves szinten a csökkentési szándék volt jellemző. 5

6 Megyén belül negyedéves szinten mindenütt mérsékelt, 1% alatti létszámváltozás várható. Kivétel a zalaegerszegi kirendeltség, ahol - elsősorban az említett leépítés miatt 3%-kal visszaeshet a foglalkoztatottak száma. Éves szinten minden kirendeltség körzetében 1-2% közötti létszámváltozás várható. Az előrejelzések szerint Lenti, Nagykanizsa és Zalaszentgrót térségében 1-1,5%-kal emelkedhet, a többi területen 1,5-2%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 10,3 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 0,4%-os, míg 2013 végéig 1,1%-os várható létszámemelkedést jelzett. A megyei előrejelzések ezúttal tehát negyedéves és éves viszonylatban is kedvezőtlenebbek az országosnál. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve megyei szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is 2008 végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. Ezzel szemben a 2009.évi felmérésekben az éves előrejelzés a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. A évi felmérésekben már ismét pozitív irányúak voltak a várakozások és a évi felmérések alapján is optimisták maradtak a munkáltatók. A évi 4 felmérés közül 3-ban is kedvezőtlen irányú volt az éves előrejelzés, s ez a folyamat folytatódott most is. (bár az ezúttal jelzett 0,2%, gyakorlatilag várható stagnálást jelez.) A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2007.IV. + 0,2 + 0, I. + 1,7 + 1, II. + 0,6 + 0, III. + 1,2 + 1, IV. + 0,1 + 0, I. - 1,8-2, II. + 1,0 + 0, III. + 2, IV. - 0,2-1, I. + 2,9 + 1, II. + 8,3 + 9, III. + 2,6 + 3, IV. + 0,6-0, I. + 2,3 + 1, II. + 3,8 + 1, III. + 1,8 + 3, IV. - 0,6 + 0,9 6

7 2012.I. + 0,3-1, II. + 1,6-1, III. - 0,6 + 1, IV. - 3,5-2, I. - 1,3-0,2 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveiben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Ez így van most is, a 250 fő alattiak bővítést közülük is a 10 fő alattiak a legnagyobb arányút -, a nagyobb cégek visszaesést terveznek éves szinten. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret végén várható várható változás, % változás, % kategória száma, fő száma, fő 2013.I. n.év I. n.év 2013.I. n.év végéig 1-9 fő ,9 + 6, fő ,2 + 1, fő ,2 + 3,0 249 fő felett ,4-3,0 ÖSSZESEN ,3-0,2 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan 900 fős belépés, illetve 1,3-1,4 ezer főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2013 végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és irányában is. Összességében ezúttal is vegyes a kép, de nagyobb számban vannak az éves szinten létszámnövelést tervező ágazatok. Az ágazatok felében viszonylag mérsékelt, 1-2%-os létszámváltozás várható. Ennél nagyobb mértékű lehet a bővülés a szállítás, raktározás; a pénzügyi tevékenység; az ingatlanügyletek, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (utóbbi elsősorban munkaerő-kölcsönzés) területén. Az oktatás és a közigazgatás területén jelzett nagyobb visszaesésnél meg kell jegyezni, hogy ezen ágazatokban rendkívül alacsony volt a mintába került cégek, illetve az itt dolgozók száma is. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban több mint 4%-os létszámcsökkenés várható. A feldolgozóiparon belül legtöbbeket az elektronikai termékek gyártása, illetve a gép, gépi berendezések gyártása területén alkalmaznak, előbbiben az említett leépítési szándék miatt 29%-kal mérséklődhet a foglalkoztatottak száma, utóbbiban stagnálás várható. 7

8 A feldolgozóipar összes többi ága mérsékelt, legfeljebb 1-2%-os tervezett létszámváltozást jelzett. A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk végén A belépők várható száma, fő 2013.I. n.év A kilépők várható száma, fő 2013.I. n.év Várható változás, % 2013.I. n.év Várható változás, % végéig Mezőgazd., erdőgazd., ,6 halászat Bányászat ,5 + 2,5 Feldolgozóipar ,8-4,4 Villamos-energia, gáz-, ,0 + 1,0 gőzellátás Vízellátás, szennyvíz ,6 + 0,8 gyűjtése, kezelése Építőipar ,0-1,4 Kereskedelem, ,9-0,3 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás ,7 + 10,5 Szálláshely-szolgáltatás, ,3 + 2,4 vendéglátás Információ, kommunikáció ,6-0,2 Pénzügyi, biztosítási tev ,0 + 11,5 Ingatlanügyletek ,4 + 8,2 Szakmai, tudományos, ,5 + 6,1 műszaki tev. Adminisztratív és szolg.-t ,0 + 50,1 támogató tev. Közigazgatás, védelem, ,4-4,5 kötelező tb. Oktatás ,4-28,6 Humán-egészségügyi-, ,4-1,1 szociális ellátás Művészet, szórakoztatás ,5-0,3 Egyéb szolgáltatás ,5 + 2,9 Területen kívüli szervezet ,6-3,6 Összesen ,3-0,2 A felmérés során választ adó 476 munkáltató közül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s negyedéves és éves szinten is jóval magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. 8

9 A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint I. negyedév végéig végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb termék-összeszerelő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Szabó, varró Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozások Húsfeldolgozó Mechanikai gép-összeszerelő Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Kárpitos Lakatos Forgácsoló Pék, édesipari termék-gyártó Ápoló, szakápoló Intézményi takarító és kisegítő Rakodómunkás Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Hegesztő, lángvágó Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője a/ A megyei szinten 10 főt meghaladó létszámemelkedéssel járó munkakörök A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb termék-összeszerelő Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép k Szabó, varró Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Minőségbiztosítási technikus Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozások Informatikai és telekommunikációs

10 berendezések műs Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Bolti eladó Lakatos Egyéb takarító és kisegítő Ipari tevékenységet folytató egység vezetője Készlet- és anyagnyilvántartó Húsfeldolgozó Általános irodai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható technikus Forgácsoló Mechanikai gép-karbantartó, - javító (műszerész) Rakodómunkás a/ A megyei szinten 10 főt meghaladó létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt állításokkal hány foglalkoztató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelőtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. Állítás Egyetértők Egyetértők száma aránya,% száma aránya,% most egy évvel ezelőtt azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk , ,1 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok , ,7 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő , ,5 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek , ,4 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 88 18, ,6 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 83 17, ,2 betanításuk sok időt vesz el 62 13, ,0 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 41 8,6 45 9,3 tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük 38 8,0 43 8,9 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 32 6, ,5 A munkáltatók a pályakezdőkkel kapcsolatos kérdéseket érintően legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy megéri őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk, könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok, illetve hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. Zalaegerszeg, február