Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

Átírás

1 Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ TÁJÉKOZTATÓ Szeged foglalkoztatási helyzetéről Tájékoztató hó Szeged

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 FOGLALKOZTATOTTSÁG, ÁTLAGKERESETEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 3 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN, SZEGED TÉRSÉGÉBEN ÉS SZEGED VÁROSÁBAN... 4 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA... 5 AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ÖSSZETÉTELE (a év havi átlag adatok tükrében változások az egy évvel korábbi állapothoz képest)... 6 ÁLLOMÁNYCSOPORTOK... 6 ISKOLAI VÉGZETTSÉG... 7 NEMEK... 8 KORCSOPORTOK... 9 TARTÓSAN REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSI FORMÁK NYILVÁNTARTOTT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK ÁLLÁSLEHETŐSÉGEK MELLÉKLET NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA AZ ÁLLANDÓ LAKÓHELYÜK SZERINT SZEGED VÁROSÁBAN... 2 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NEMENKÉNT, PÁLYAKEZDŐK LÉTSZÁMA SZEGED VÁROS... 3 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ISKOLAI VÉGZETTSÉGENKÉNT SZEGED VÁROS... 3 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A FOLYAMATOS... 4 REGISZTRÁCIÓ HOSSZA SZERINT - SZEGED VÁROS... 4 FONTOSABB ÖSSZETÉTEL ADATOK DECEMBER HÓNAP... 5

3 BEVEZETÉS Csongrád megye legnagyobb lélekszámú foglalkoztatási kistérsége a megyeszékhely, és annak vonzáskörzete. A szegedi munkaerő-piaci körzet 12 települést ölel fel: a megyeszékhelyet, mint a körzet központját, a városi rangot viselő Sándorfalvát, valamint a környező településeket, így Algyőt, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván és Zsombó településeket. A körzet méretére jellemző, hogy itt él a megye lakónépességének közel fele (49%-a, 208 ezer fő), többségük, mintegy 170 ezer fő Szeged városában. A körzet munkavállalási korú népessége 137 ezer fő, ebből 111 ezren szegedi állandó lakóhellyel rendelkeznek. FOGLALKOZTATOTTSÁG, ÁTLAGKERESETEK CSONGRÁD MEGYÉBEN 1 A KSH munkaerő-felmérése alapján III. negyedévében a megye éves népességének több mint 56%-a, mintegy 183 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 166 ezren foglalkoztatottként, valamivel több, mint 17 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Népességszám és foglalkoztatási adatok III. negyedév Megnevezés Csongrád megye Országosan változás változás 2 Népesség száma, 1000 fő , ,2 Gazdasági aktivitás III. negyedév 4 Foglalkoztatottak, 1000 fő 164,1 165,9 1, ,5 3822,5 1,0 Munkanélküliek, 1000 fő 14,0 17,1 436,2 465,7 6,8 Gazd. aktívak, 1000 fő 178,1 182,9 2, ,7 4288,2 1,6 Gazd. inaktívak 1000 fő 148,8 143,2-3, ,5 3398,5-2,0 Gazdasági aktivitás mutatói Aktivitási arány, % 54,5 56,1 1,6 54,9 55,8 0,9 Foglalkoztatási arány, % 50,2 50,9 0,7 49,2 49,7 0,5 Munkanélküliségi ráta, % 7,9 9,3 1,4 10,3 10,9 0, január-szeptemberben a megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél átlagosan 92 ezren álltak alkalmazásban, 2%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában. A versenyszféra létszáma ennél valamivel kisebb mértékben, a költségvetési szervezeteké nem egészen 3%-kal bővült. A gazdasági ágak közül 1 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/3 (publikálva: december) 2 %, illetve százalékpont 3 január 1-jén 4 A KSH munkaerő-felmérése alapján. III. negyedévi adatok 3

4 legjelentősebben, mintegy 16%-kal az adminisztratív, illetve az egészségügyi szolgáltatás alkalmazotti köre nőtt, míg az információ és kommunikáció területén foglalkoztatottak száma közel 12%-kal csökkent első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete valamivel több, mint 168 ezer forint volt a megyében, ami 3%-kal haladta meg az előző év január-szeptemberit. Ezen belül a versenyszférában 3,5%-kal, a költségvetés területén kevesebb, mint 3%-kal nőttek az átlagkeresetek. A nemzetgazdasági ágak közül a víz- és hulladékgazdálkodás, illetve a közigazgatás keresetei emelkedtek a legnagyobb mértékben, mintegy 8%-kal, míg legjelentősebben, 6%-kal az egészségügyi szolgáltatásban dolgozók keresete csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megyei nettó átlagkereset január-szeptemberben nem egészen 116 ezer forintot tett ki, ami 9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A reálkereset a fogyasztói árak 5,1%-os növekedése mellett 3,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. ÁFSZ nyilvántartási adatok A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN, SZEGED TÉRSÉGÉBEN ÉS SZEGED VÁROSÁBAN Csongrád megyében 2009-ben havonta átlagosan álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, ezek 38%-át (havonta áltagosan főt) a szegedi munkaerőpiaci körzetben. Szegedi állandó lakóhellyel 2009-ben havonta átlagosan álláskereső rendelkezett, a legkevesebb (5 418 fő) januárban, legtöbb pedig (6 623 fő) decemberben. A 2008 őszén kezdődő gazdasági válság folyamata a regisztrált álláskeresők számában is visszatükröződtek, így az országos tendenciákhoz hasonlóan e térség munkaerő-piaci helyzetére is kihatottak. Az álláskeresők száma úgy a megyeszékhelyen, mint a szegedi munkaerő-piaci körzetben, és Csongrád megyében is éven belül növekvő tendenciát mutatott, s ez jellemezte első két hónapját is márciusától azonban mindhárom területi dimenzióban folyamatosan mérséklődött az álláskeresők száma, s 2010 nyarára már az egy évvel korábbi szint alá csökkent utolsó negyedévében kisebb mértékben újra növekedett az álláskeresők száma, mind városi, mind 4

5 térségi, illetve megyei szinten is decemberében a Szeged városi állandó lakóhellyel rendelkező fős álláskeresői létszám azonban 2%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, miközben a szegedi munkaerő-piaci körzetben szintén 2%-os, és Csongrád megyében 3%-os csökkenés volt kimutatható. Csongrád megyében 2010-ben havonta átlagosan álláskereső szerepelt a kirendeltségek nyilvántartásában, mely 5 %-os növekedést mutat egy év alatt. A megyében nyilvántartott álláskeresők 38,5%-a (8593 fő) a szegedi kirendeltség állományában szerepelt. Szeged térségében egy év alatt havi átlagban közel ötszáz fővel, 6 százalékkal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Szegedi állandó lakhellyel havi átlagban 6487 főt regisztráltunk, mely a megyében nyilvántartott álláskeresők 29%-át teszi ki év 1-12 hónapjában, Csongrád megyében összességében álláskereső kérte nyilvántartásba vételét (regisztrációba lépők az év folyamán) a megye 7 kirendeltségének valamelyikében, ami havonta átlagosan belépő ügyfelet jelent. A belépők egytizede az elmúlt évben első alkalommal kérte nyilvántartásba vételét (először belépők), míg 90%-uk már ezt megelőzően is volt rövidebb-hosszabb ideig álláskereső (ismételten belépő). A megyei regisztrációba lépők 42%-a a szegedi kirendeltségen regisztráltatta magát, s ez utóbbiak bő ¾-e (éves szinten összességében fő) szegedi állandó lakóhellyel rendelkezett. E körben a nyilvántartásba lépők 12%-a került új ügyfélként az álláskeresői rendszerbe évben Csongrád megyében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye kirendeltségein, 2%-kal kevesebben, mint az előző évben. A belépők egytizede volt új belépő, hasonlóan a évi adatokhoz. A szegedi kirendeltségen, illetve Szeged városában azonban a megyei tendenciákkal szemben a korábbi évinél intenzívebb belépő forgalmat regisztráltak: a körzetben mért fős belépő létszám ugyanis 3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, s Szeged városában (a szegedi állandó lakóhellyel rendelkezők körében) 2%-kal nőtt az időszaki belépő forgalom (a évi főről 2010-ben főre). Ezzel párhuzamosan emelkedett a kilépő forgalom is. A belépő forgalmon belül emelkedett a pályakezdők részaránya: míg 2009-ben a szegedi lakhelyű belépők 12%-a volt pályakezdő, addig a fiatal álláskeresők aránya 2010-ben 14%-ra nőtt. (Hasonló tendenciák figyelhetők meg körzet és megyei szinten is.) A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA A nyilvántartott álláskeresők az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség százalékához mért aránya [továbbiakban: álláskeresők aránya] év átlagában, Csongrád megyében 11,6% volt, mely kirendeltségenként 8,9% (Szeged) és 16,6% (Makó) 5

6 közötti értéket mutatott. Az álláskeresők aránya az elmúlt évben tehát megyén belül a szegedi munkaerő-piaci körzetben volt a legkedvezőbb. Éven belüli értéke - a nyilvántartott álláskeresők számadatai változásával párhuzamosan - növekvő tendenciát követett márciusától a tendencia megfordult, s augusztusra az álláskeresők aránya már az elmúlt évi szint alá csökkent év átlagában az álláskeresők aránya a megyében 12,4% volt, mely 9,6% (Szeged) és 17,4% (Makó) közötti értéket mutat. Szeged térségében a 2010 decemberében mért 9,6%-os álláskeresői arány 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, megyén belül s dél-alföldi viszonylatban úgyszintén továbbra is itt mutatva a legalacsonyabb szintet. A körzetre vonatkozó arány becsült gazdaságilag aktív népességadatok alapján került meghatározásra AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ÖSSZETÉTELE (a év havi átlag adatok tükrében változások az egy évvel korábbi állapothoz képest) ÁLLOMÁNYCSOPORTOK Csongrád megyében, 2010-ben havonta átlagosan a nyilvántartott álláskeresők 78%-a fizikai, 22%-a szellemi munkaerő volt. A fizikaiak többsége, a regisztráltak 35%-a szakmunkás, a betanított munkások 27%-ot, a segédmunkások 16%-ot képviseltek. A szellemi foglalkozásúak között az ügyintézők a nyilvántartott álláskeresők 15%-át, az ügyviteli alkalmazottak a 4%-át, és az irányítók, vezetők szintén a 4%-át tették ki. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a fizikai állományon belül némi átstrukturálódás következett be, ugyanis emelkedett a segéd- és betanított munkások száma és aránya, mérséklődött ugyanakkor a szakmunkások aránya. Szeged munkaerő-piaci körzetében 2010-ben, havi átlagban a fizikai foglalkozásúak az álláskeresők 69%-át képviselték. Ez közel tíz százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál. A fizikai állomány legnagyobb része, a regisztráltak közel egyharmada szakmunkás. A betanított munkások 27%-ot, a segédmunkások 9%-ot képviselnek. Ez utóbbi megoszlási mutató a megyeinek alig több mint a fele. A szellemi foglalkozásúak közül legtöbben (a 6

7 regisztráltak 22%-a) ügyintézőként kívánnak elhelyezkedni. Az ügyviteli alkalmazottak 4%- ot, az irányítók, vezetők pedig 5%-ot képviselnek. A körzetben a fizikai foglalkozásúak között alig történt változás, emelkedett ugyanakkor az ügyintézőként elhelyezkedni kívánók aránya. A Szeged városi állandó lakóhellyel rendelkező álláskeresők összetétele révén, hogy meghatározó súlyt képvisel a körzet álláskereső állományában nagymértékben a szegedi munkaerő-piaci térség állománycsoportonkénti megoszlási adatait tükrözi vissza. Ennek megfelelően 2010 havi átlagában a szegedi 577 segédmunkás a város álláskereső állományának a 9%-át, az betanított munkás a 26%-át, az szakmunkás pedig a 32%-át képviseli. Szellemi munkát a város álláskeresőinek a 34%-a keres, döntően (1514 fő, 23%) ügyintézői munkakörben. Az elmúlt év óta bekövetkezett létszámváltozás főként a fizikai állományban, ezen belül is a szakmunkások (+80 fő) és a betanított munkásként elhelyezkedni szándékozók (+100 fő) körében eredményeztek emelkedést. ISKOLAI VÉGZETTSÉG Legfrissebb adataink szerint 2010-ben a megyei álláskeresők átlagosan 32%-a alacsony iskolázottságú volt, azaz mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy még ezzel sem rendelkezett. Ez havi átlagban több mint hétezer főt jelent (7 137). A regisztráltak 31%-a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett. Az érettségizettek aránya 30%, melyből gimnáziumi végzettséggel az álláskeresők 9%-a, technikumival 4%-a, szakközépiskolaival pedig 17%-a rendelkezett, a diplomások aránya 7% volt. 7

8 A szegedi körzetben, a regisztrációban lévők között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 24,5% (2 107 fő), mintegy 7,5%-ponttal alacsonyabb a megyei szintnél. A szakmunkásképzőt, szakiskolát elvégzők részaránya Szeged térségében 29%, ez mintegy két és félezer főt jelent. Az érettségizettek hányada 34,5% (gimnáziumban 11%, szakközépiskolában 19, technikumban 4%). A diplomával rendelkezők az álláskeresők 12%-át teszik ki a térségben (1 022 fő), mely a megyében, regisztrációban lévő diplomások 64 %-át jelenti. Egy év alatt a diplomások száma 15%-kal, a szakközépiskolát befejezőké 11 %-kal nőtt Szeged térségében. A szegedi állandó lakóhellyel rendelkező álláskeresők átlagos képzettségi szintje a megyei viszonylatban kiemelkedő térségi átlagnál is magasabb. Az legfeljebb általános iskolával rendelkezők álláskereső a város regisztrált állományának a 23,5%-át képviseli, szakmunkás végzettsége főnek (28%), érettségije főnek (35,5%), diplomája pedig 847 álláskeresőnek (13%) van. A diploma többségében főiskolai végzettséget, míg az érettségi legnagyobb arányban szakközépiskolai tanulmányokat takar. Az előző évvel összehasonlítva 2010-ben Szegeden a szakmunkások száma változatlan maradt, az egyetemi diplomával rendelkezők körében azonban 26%-os (+70 fő) emelkedést regisztráltunk. NEMEK Megyei nyilvántartásunkban, 2010-ben havonta átlagosan 323 fővel több férfi szerepelt, mint nő: a férfiak 50,7%-ot a nők 49,3%-ot képviselnek. Havonta átlagosan férfi, illetve nő szerepelt a kirendeltségek nyilvántartásában. Mind a nők, mind a férfiak létszáma egy év alatt 5-5 %-kal emelkedett a megyében. 8

9 A szegedi kirendeltség nyilvántartásában nő és férfi szerepelt, így a nők aránya a Csongrád megyei átlaghoz hasonlóan nem érte el az ötven százalékot (48,2%). A férfiak száma 7, a nőké 5 %-kal nőtt egy év távlatában. Szeged városának nemenkénti megoszlási adatait tekintve a nők aránya nem éri el a 48%-ot sem, ugyanis havonta átlagosan szegedi lakhelyű álláskeresők férfi, és nő szerepelt a nyilvántartásokban. Az előbbi 223 fős, az utóbbi 124 fős létszámemelkedést mutat az egy évvel korábbiakhoz képest. KORCSOPORTOK Csongrád megye nyilvántartott álláskereső állományán belül, a regisztráltak 18%-a 25 éves, vagy annál fiatalabb, 26%-a pedig év közötti. A éves korcsoport az álláskeresők 24%-át, a év közöttiek a 11,5 százalékát teszik ki. Az ötven év felettiek aránya megyénk nyilvántartott állományán belül 20,4%. A szegedi kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők között a megyei átlagnál nagyobb arányban voltak jelen fiatalabb álláskeresők, s érezhetően kisebb súlyt képviseltek az idősebbek. A 35 évesek és fiatalabbak például ez időben a teljes regisztrált állomány 47%-át képviselték a megyei 44%-os átlaggal szemben, míg az idősebb 50 év feletti korosztály a kirendeltség vonzáskörzetében 18,5%-ot képviselt a megyei szinten mért 20,4% mellett ben a szegedi állandó lakóhellyel rendelkező álláskeresők 17%-a 25 éves, vagy fiatalabb, 28%-a év közötti, 24,5%-a pedig év közötti. Az álláskeresők 11%-a a év közötti korosztályt képviselte, 19%-a viszont már betöltötte az 50. életévét. Az elmúlt 1 év során bekövetkezett létszámváltozások a éves korosztály körében eredményeztek (összességében 43 fős) csökkenést, a többi korcsoportban emelkedést, különösen az 56 év feletti szegedi álláskeresők száma emelkedett (101 fővel, 28%-kal). 9

10 TARTÓSAN REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK évben a Csongrád megyében regisztrált álláskeresők átlagosan 52,4 %-a kevesebb, mint félévet; 21%-a több mint 6 hónapot, de kevesebb, mint 1 évet töltött a nyilvántartásban, 26,3%-a tartósan regisztrált álláskereső volt, azaz legalább egy éve, folyamatosan szerepelt a regisztrációban. Ez a hányad egy év alatt 3,3 %-ponttal emelkedett. A 26,3%-os részarány havonta átlagosan főt jelent. A szegedi térségben az álláskeresők 58%-a kevesebb, mint 6 hónapot; 21%-a pedig több mint fél, de kevesebb, mint 1 évet töltött a kirendeltségi nyilvántartásban, míg a tartósan regisztrált álláskeresők aránya 21%, mely megyei viszonylatban, e körzetben a legalacsonyabb. Szeged városának ilyen irányú arányszáma hasonlóan alakult, a város tartósan regisztrált álláskeresője ugyanis a szegedi létszám ugyancsak 21%-át jelenti. Az elmúlt év óta a tartósan munka nélkül lévő szegedi álláskeresők száma 150 fővel nőtt, s regisztrált állományon belüli arányuk 1,2 százalékponttal emelkedett. E növekedés mértéke jelentősen elmaradt a megyei 3,3%-pontos emelkedéstől. ELLÁTÁSI FORMÁK 2010-ben Csongrád megye álláskeresőinek átlagosan 21%-a (4 723 fő) járadék típusú ellátásban, 10%-a segély típusú ellátásban részesült. Az álláskeresők 17%-a (3,9 ezer fő) a helyi önkormányzatoktól rendelkezésre állási támogatást vett igénybe, 52%-uk, átlagosan havonta mintegy 11 és félezer fő pedig nem volt jogosult pénzbeni ellátásra. A szegedi térségben nyilvántartott álláskeresők a megyei átlagnál nagyobb arányban (25%) részesültek járadék típusú ellátásban, míg a rendelkezésre állási támogatásosok (14%) részaránya érezhetően alacsonyabb. Segély típusú ellátásban a térség álláskeresőinek 11%-a részesült, míg minden második álláskereső nem volt jogosult ellátásra. A szegedi lakosú álláskeresők között ugyancsak 25%-ot képviselnek (1 642 fő) a járadék típusú ellátásban, 12%-ot (760 fő) pedig a segély típusú ellátásban részesülők. A rendelkezésre állási támogatáson lévők aránya 13% (837 fő). Az egy évvel korábbi 10

11 adatokhoz képest (566 fővel) emelkedett az ellátásra nem jogosultak száma, csökkent ugyanakkor a járadék típusú ellátásban (-261 fő), valamint a rendelkezésre állási támogatásban (-113 fő) lévő álláskeresői létszám. NYILVÁNTARTOTT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK Csongrád megyében 2010-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagosan 10,4%-a (2 313 fő) pályakezdőként került regisztrálásra, mely a megye egyes munkaerő-piaci körzeteiben 8,6% (Mórahalom) és 11,5% (Szentes) között változott. A szegedi térségben 902 pályakezdő szerepelt havonta átlagosan a nyilvántartásokban, közülük 634-en Szeged városi állandó lakóhellyel. A körzetben regisztrált pályakezdők aránya így 10,5%, a városban pedig 9,8%. A fiatalok részaránya megyei, körzet és városi szinten is emelkedett az elmúlt év óta (0,8; 1,0; illetve 0,8 százalékponttal), mindhárom esetben növekvő abszolút létszám mellett. Szeged városában a pályakezdő létszám 82 fővel haladta meg az egy évvel korábbit. ÁLLÁSLEHETŐSÉGEK évben Csongrád megye kirendeltségeire összesen 14,3 ezer, havonta átlagosan mintegy 1200 állásbejelentés érkezett, ennek közel fele (7 090) a szegedi kirendeltségre. A szegedi térség munkáltatói által bejelentett álláshelyek többnyire (87%-ban) teljes munkaidős munkalehetőséget kínálnak, határozatlan időre. Az állások 2/3-a fizikai munka, s az esetek 30%-ában elegendő az általános iskolai végzettség is. Szakmunkás, szakiskolai ismereteket a munkalehetőségek ugyancsak 30%-a követel meg, s hasonló arányt képvisel az érettségi bizonyítványt igénylő 11

12 álláslehetőségek aránya is. Az álláshelyek 10%-a diplomával tölthető be. A kirendeltségre bejelentett munkaerőigények 19%-a a feldolgozóiparba, 18%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatába keresett munkaerőt, s arányában alig maradt le e mögött a kereskedelem területe. Viszonylag nagyobb súlyt képviselt továbbá az építőipar (10%), a pénzügyi szektor, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás és a vendéglátás területe, de ezek részesedése már csak 6-6%. Az állásbejelentések 16%-ához támogatási igény is kapcsolódott, többségében bértámogatás, bérköltség támogatás, valamint közhasznú munkavégzés támogatását célozva. A szegedi kirendeltségre 2010-ben beérkezett állásigények száma 15%-kal emelkedett egy év alatt. 12

13 MELLÉKLET 13

14 Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Mellékletek

15 Megnevezés NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA AZ ÁLLANDÓ LAKÓHELYÜK Nyilvántartott össz SZERINT SZEGED VÁROSÁBAN Forrás: ÁFSZ településsoros munkanélküliségi adatok Foly. nyilv. Segély Területi mutató Járadék tip. Munkavállalási. 5 hossz> 365 típusú RÁT ellátás korú népesség Szeged nap ellátás város fő fő fő fő fő fő % Csongrád megye január ,91 6,85 február ,09 7,26 március ,23 7,45 április ,40 7,52 május ,68 7,59 június ,57 7,36 július ,61 7,42 augusztus ,78 7,56 szeptember ,74 7,47 október ,78 7,61 november ,92 7,77 december ,00 8, január ,26 8,90 február ,48 9,02 március ,45 8,79 április ,21 8,23 május ,85 7,63 június ,59 7,35 július ,58 7,30 augusztus ,47 7,30 szeptember ,41 7,26 október ,53 7,35 november ,58 7,48 december ,86 7,99 Álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában településenként Szegedi körzet hó. 5 álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában Mellékletek

16 hónap A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NEMENKÉNT, PÁLYAKEZDŐK LÉTSZÁMA SZEGED VÁROS hónap férfiak nők Összes hónap pályakezdők 2009/Jan /Jan /Feb /Feb /Mar /Mar /Apr /Apr /May /May /Jun /Jun /Jul /Jul /Aug /Aug /Sep /Sep /Oct /Oct /Nov /Nov /Dec /Dec /Jan /Jan /Febr /Febr /Mar /Mar /Apr /Apr /May /May /Jun /Jun /Jul /Jul /Aug /Aug /Sept /Sept /Oct /Oct /Nov /Nov /Dec /Dec 609 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ISKOLAI VÉGZETTSÉGENKÉNT SZEGED VÁROS ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközép iskola technikum főiskola egyetem Összes 2009/Jan /Feb /Mar /Apr /May /Jun /Jul /Aug /Sep /Oct /Nov /Dec /Jan /Febr /Mar /Apr /May /Jun /Jul /Aug /Sept /Oct /Nov /Dec Mellékletek

17 A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A FOLYAMATOS REGISZTRÁCIÓ HOSSZA SZERINT - SZEGED VÁROS hónap 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap hónap > 24 hónap Összes 2009/Jan /Feb /Mar /Apr /May /Jun /Jul /Aug /Sep /Oct /Nov /Dec /Jan /Febr /Mar /Apr /May /Jun /Jul /Aug /Sept /Oct /Nov /Dec Mellékletek

18 FONTOSABB ÖSSZETÉTEL ADATOK DECEMBER HÓNAP Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 2009.dec Csongrád megye Szegedi Kirendeltség SZEGED 2010.dec a bázis %- ában 2009.dec 2010.dec a bázis %- ában 2009.dec 2010.dec a bázis %- ában segédmunkás % % % betanított munkás % % % szakmunkás % % % ügyviteli alkalmazott % % % ügyintéző % % % irányító % % % vezető % % % felsővezető % 5 0 0% % kitöltetlen % % % Állománycsoport össz % % % férfiak % % % nők % % % Nemenként összesen % % % pályakezdő összesen % % % ált. iskolai végz. nélkül % % % általános iskola % % % szakiskola % % % szakmunkásképző % % % gimnázium % % % szakközépiskola % % % technikum % % % főiskola % % % egyetem % % % Iskolai végz. összesen % % % 17 év és alatta % év % % % év % % % év % % % év % % % év % % % év % % % év % % % év % % % év % % % 60 év felett % % % FH korcsoport összesen % % % 1-3 hónap % % % 4-6 hónap % % % 7-12 hónap % % % hónap % % % > 24 hónap % % % Reg. hossza összesen % % % RÁT + RSZS % % % járadék típusú ellátás % % % segély típusú ellátás % % % ellátás nélkül % % % Ellátás összesen % % % Mellékletek