E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 687/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató Baranya megye foglalkoztatási helyzetének alakulásáról ELŐTERJESZTŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Tótsimon Péter, a Fejlesztési és Közgazdasági Főosztály területfejlesztési tanácsadója Heidecker Pálné, a Fejlesztési és Közgazdasági Főosztály főtanácsosa MEGTÁRGYALTA: Területfejlesztési, Idegenforgalmi és Informatikai Bizottság Költségvetési, Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: március 28. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: március 28. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Az SZMSZ-ben meghatározott terjedelemtől való eltérést a Közgyűlés elnöke engedélyezte!

2 2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye lakosságának életminősége, a gazdaság fejlődése érdekében döntő jelentőségűnek tartja a munkanélküliség csökkentését, illetve a foglalkoztatás növelését. A Közgyűlés a lehetőségek függvényében mindent eszközt felhasznál a fentiek érdekében, illetve azok elősegítésére. A Közgyűlés többek között kezdeményezte Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozását, amely májusában 86 partnerrel alakult meg, továbbá Programiroda létrehozását kezdeményezte és működteti a megyei és részben régiós szakképzés koordinálására, illetve együttműködési megállapodást kötött június 27-i dátummal a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal Baranya megye foglalkoztatási feszültségeinek kezelésére. Az együttműködési megállapodásban szereplő vállalások közül az alábbiak emelendők ki: Baranya megye kistérségei kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásának felgyorsítása, a megye gazdasági potenciáljának erősítése. Foglalkoztatási kezdeményezések segítése, partnerségi hálózat kialakítása, valamint lehetőség szerint a helyi lakosok mind szélesebb rétegének aktív bevonása a fejlesztési programokba. Helyi kezdeményezések prioritása, ezek támogatása. Nyitottság más szervezetekkel, egyesületek, intézmények felé. A partnerség vállalja, hogy elősegítik és összehangolják a horvát-magyar határmenti együttműködés erősítése érdekében tervezett programjaikat, támogatják további közös programok kidolgozását. A Baranya Megyei Önkormányzat működteti a Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktumot és támogatja a regionális foglalkoztatási paktum létrehozását. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum keretében segíti o az át- és továbbképzési igények lehetőség szerinti kielégítését, a térség lakossága képzettségi színvonalának emelését, o tartós munkanélküliek számának mérséklését, o az esélyegyenlőtlenség megszűntetését. A Baranya Megyei Önkormányzat a Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum működésének elősegítésére pályázatot nyújtott be év végén az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz. A pályázat elbírálás alatt. A megye aktuális munkaerőpiaci helyzetéről a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ véleményét kértük ki. Tájékoztatójukból az alábbiakra hívnánk fel a figyelmet: FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKAERŐ-PIACI AKTIVITÁS A KSH Munkaerő-felmérés adatai alapján a éves korú népesség körében a foglalkoztatás színvonala megyei szinten III. negyedévére az egy évvel korábbi 48,2%-os értékéről 44,6%-ra mérséklődött. A változatlan országos 51,1%-os átlaghoz képest növekedett a megye lemaradása. A tárgyidőszak adatai alapján a foglalkoztatottak száma 7%-os csökkenést mutatott, 147,9 ezer főről 137,5 ezer főre esett vissza. A munkanélküliek száma a két időszak összehasonlításában 10%-kal szintén mérséklődött (munkanélküliségi ráta a tárgyévet megelőző évi 7,5%-ről 7,2%-re csökkent). Ennek következtében a népesség gazdasági aktivitását jelző mutató 48,1%, a korábbi évinél 4,1%-

3 3 ponttal alacsonyabb. Ez az érték az országos átlagnál 7%-ponttal kedvezőtlenebb (2006-ban még csak 3,1%-pontos volt a különbség) 1. A éves népesség Baranya megye Változás gazdasági aktivitása III II III III. a KSH munkaerő-felmérése alapján III. negyedév II. negyedév III. negyedév Ezer főben %- ban Ezer főben %- ban Foglalkoztatottak 137,5 142,1 147,9-4,6-3,2-10,4-7,0 Munkanélküliek (ezer 10,8 9,1 12,0 1,7 18,7-1,2-10,0 Gazdaságilag aktívak fő) 148,3 151,2 159,9-2,9-1,9-11,6-7,3 Gazdaságilag nem aktívak 160,0 157,0 146,6 3,0 1,9 13,4 9,1 Változás százalékpontban Aktivitási arány 48,1 49,1 52,2-1,0-4,1 Munkanélküliségi ráta (%) 7,3 6,0 7,5 1,3-0,2 Foglalkoztatási ráta 44,6 46,1 48,3-1,5-3,7 A 4 főnél többet foglalkoztató gazdálkodóknál alkalmazásban állók számáról a KSH egy másik forrásból, az ún. intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszerből szolgáltat adatot. Eszerint a baranyai székhelyű 4 főnél többet foglalkoztató gazdálkodóknál az alkalmazásban állók száma 87,7 ezer fő volt, amely 3,7%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszaki létszám. A havi bruttó keresetek 9,1%-kal emelkedtek, de a 159 eft-os baranyai átlagkereset, csak 88%- a az országosnak. A MUNKAERŐ-KÍNÁLAT ALAKULÁSA évben havonta átlagosan álláskereső szerepelt a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Baranya megyei kirendeltségeinek nyilvántartásában. Ez a létszám az előző évit 966 fővel, vagyis 4,6%-kal haladja meg. A pályakezdő álláskeresők száma főt tett ki havonta átlagosan. Ez a létszám 54 fővel (2,7%-kal) volt több az előző évi adatnál. A tárgyévben a munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatalok átlagosan a teljes regisztrált állomány 9,2%-át alkották, míg egy évvel korábban ez a hányad 9,4% volt. A regisztráltak körében a férfiak aránya átlagosan 52,1%, a nőké 47,9% volt. A szezonális foglalkoztatás (közösségi munkák, mezőgazdaság, építőipar) a férfiaknak biztosít nagyobb számban munka lehetőséget, ezért férfiak számában nagyobb mértékű ingadozás figyelhető meg, mint a nőknél. Éves átlagban a férfiak száma 2007-ben 5,3%-kal, a nőké pedig 3,8%-kal volt magasabb a évinél. Baranyában az álláskeresők 18,9%-a, fő tartozott a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztályba, amelyet az uniós támogatások kiemelten kezelnek. Átlagos létszámuk 6%-kal haladja meg az előző évit. A évesek aránya 28,3%, a éveseké 25,1% volt, tehát ez a két korcsoport amely jellemzően nem kedvezményezett alkotta az állomány 53,4%-át, számuk 4,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A 45 év felettiek aránya 27,7%-ot tett ki, fős létszámuk 4,5%-kal magasabb a évinél. 1 KSH lakossági felmérési adatok III. negyedév

4 4 Az elhelyezkedési esélyek szempontjából a legfontosabb tényező az iskolai végzettség. Komoly probléma, hogy Baranya megyében az alacsony iskolázottságúak aránya 2007-ben az országosnál 3,5%-ponttal magasabb volt, ugyanis fő, a nyilvántartott álláskeresők 45,9%-a legfeljebb 8 osztályt végzett. Képzettség hiányában nagyon nehéz hosszú távon elhelyezkedni, az érintettek zöme idényjellegű, támogatott foglalkoztatásban vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. A regisztráltak körében a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32%-os volt, középiskolában szerzett érettségivel, esetleg technikumi képesítéssel 18%- uk keresett munkát, felsőfokú végzettséggel pedig 4% rendelkezett. A diplomások 885 fős száma emelkedett a legnagyobb mértékben a korábbi év átlagos adatához képest, 13%-kal. A legalább egy éve folyamatosan regisztrált álláskeresők fős csoportja jelentősen, 7,7%- kal emelkedett a évi átlaghoz képest. Ezzel a tartósan állástalanok részaránya 30,1%-ra nőtt, amely mutató 1%-ponttal alacsonyabb a régiós átlagnál, de meghaladja az országos átlagot, amely 28,4%. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Baranya megyei állástalan ügyfeleinek a 25,8%- a, fő kapott Flt. szerinti ellátást év átlagában, ezen belül an járadékban, en pedig segélyben részesültek. Ez utóbbi különféle formáit a járadékra jogosultságot nem szerzők, vagy kimerítők vehetik igénybe. A járadékban részesülők száma 4,4%-kal a segélyeseké pedig 1,2%-kal emelkedett 2006-hoz képest. A Szociális törvény alapján az önkormányzatoktól az álláskeresők átlagosan 37,6%-a, fő kapott rendszeres szociális segélyt, számuk 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nyilvántartott álláskeresők 36,6%-a, fő semmilyen ellátásra nem volt jogosult, sem álláskeresési támogatást, sem rendszeres szociális segélyt nem kapott (a tavalyinál 5,5%-kal többen). A megyei tendenciák mögött nagy különbségek mutathatók ki az egyes kirendeltségi körzetek között. A nyilvántartott álláskeresők számának és arányának alakulása körzetenként Álláskeresők száma (fő) Álláskeresők aránya (%) Körzet Változás, % Változás, %-pont Pécs ,0 7,0 6,6-0,4 Komló ,5 15,4 15,8 0,4 Mohács ,1 16,5 16,8 0,3 Siklós ,9 18,4 17,5-0,9 Sellye ,5 28,9 29,8 0,9 Szigetvár ,9 25,1 23,8-1,3 Szentlőrinc ,9 17,6 17,2-0,4 Összesen ,6 13,3 12,9-0,4 Régió ,5 13,0 13,6 0,6 A legnagyobb mértékben, 11,1%-kal Mohács körzetében emelkedett a létszám. Szintén jelentős arányú növekedés következett be Sellye (6,5%-os), valamint Pécs (6%-os) térségében. Kisebb gyarapodás volt tapasztalható a regisztráltak számában a komlói, a szentlőrinci és a szigetvári körzetben, viszont a Siklós környékén élő álláskeresők száma kis mértékben csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya alapján ítélhető meg leginkább a megye egyes kirendeltségi körzeteinek relatív munkaerő-piaci helyzete. Sellye térségében továbbra is kiugróan magas, ban 29,8%-os volt a mutató értéke, amely több, mint háromszorosa az országos átlagnak. Régiós összehasonlításban ez az érték

5 5 a legmagasabb. A szigetvári körzetben a évi átlagos ráta 23,8%-ot tett ki, ez a második legkritikusabb érték a megyében. Közel azonos az álláskeresők aránya négy kirendeltség körzetében: a Komló, Siklós, Mohács és Szentlőrinc térségében kimutatott 15,8-17,5% közötti értékek is messze meghaladják a 13,6%-os régiós, illetve a 12,9%-os megyei átlagot. Ugyanakkor a megyeszékhely és körzetének munkaerő-piaci helyzete az előző évhez viszonyított létszámnövekedés ellenére is kifejezetten kedvezőnek mondható, az álláskeresők 6,6%-os aránya alapján, amely az országos rátánál 3,1%-ponttal alacsonyabb. Régiónkban csak Pécs környékén, ill. a paksi kirendeltségi körzetben kisebb az álláskeresők aránya az országos mutatónál. A munkaerő-piaci helyzet súlyosságára utal az a tény is, hogy a tartósan egy évnél hosszabb ideje munka nélkül lévők aránya pécsi kirendeltség kivételével minden baranyai körzetben az országos átlag feletti. A legmagasabb rátával rendelkező sellyei körzetben a regisztrált álláskeresők több mint fele, 54%-a szociális alapon segélyezett, az önkormányzattól kapott rendszeres szociális segélyben részesül. Ez a mutató a másik leghátrányosabb térségnek számító szigetvári körzetben hasonlóan magas, 48,9%. Baranya megye kilenc kistérségéből a pécsi kivételével valamennyi a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett hátrányos helyzetű kistérségnek számít. Közülük három - Sásd, Sellye, Szigetvár - a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal is segítendők közé sorolt térség. A MUNKAERŐ-KERESLET ALAKULÁSA 2007-ben a megye hét kirendeltségén összességében főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be Baranya megyében, amely 25%-kal marad el az előző év azonos időszakától. Több mint négyezerrel kevesebb bejelentett új állást rögzítettünk 2007-es évben. Az állásajánlatok 52%-ához a munkáltató támogatási igényt is jelzett, az előző évben ez az arány 46% volt. A megyei állásbejelentések zöme, közel fele, a megyeszékhely környékére összpontosul. A tárgyév során a nyilvántartott álláskeresők közül fő tudott rövidebb-hosszabb időre elhelyezkedni, ez a szám a évinél 13,4%-kal alacsonyabb. A 2007-es év során több munkáltató adott nagyobb létszámbővítésre vonatkozó bejelentést. Közöttük a legszámosabb a térség legnagyobb foglalkoztatójának az Elcoteq elektronikai összeszereléssel foglalkozó cég munkaerőigénye, amely az év során több mint hétszáz főt tett ki. Nagyobb létszámbővítési szándékot jelentett be a Mecseki Erdészet Zrt. (114 fő), a Schenk és Társa Kft. (100 fő), a Duna-Dráva Cement KFT (105 fő), a Magyar Honvédség. AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI ESZKÖZÖK, PROGRAMOK A Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészből a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Baranya megyei kirendeltségei az aktív eszközökhöz kapcsolódóan év folyamán millió Ft-ot fizettek ki, ez 2006-ról áthúzódó támogatásokkal együttesen álláskeresőt érintett. A legnagyobb létszám, fő képzéseken gyarapíthatta tudását, fő közhasznú foglalkoztatásban vett részt, fő pedig bértámogatással került elhelyezésre. Munkahelyteremtő beruházáshoz 2007-ben a megyéből 16 pályázó kapott központi támogatást, 228,3 millió Ft felhasználásával 256 új munkahely létesül. A megváltozott munkaképességűek számára további 64 új munkahely jöhetett létre, 45 pedig továbbra is fenntartható maradt 130 millió Ft-os beruházási támogatás révén.

6 6 Baranya megyében 2007-ben nyolcféle közmunkaprogram indult összesen közel 800 millió Ft felhasználásával. Ebből az összegből közel 1700 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség. Legnagyobb létszám a munkaügyi központtal közös finanszírozásban megvalósult régiós közmunkaprogramban (500 fő) dolgozhatott, de jelentős volt a téli szezonális közmunka is, amely a 2007 év eleji hónapokban indult (240 fő). Az erdészeti munkákba 141 fő kapcsolódott be, a jövedelemcsökkenést elszenvedett családok programjába bevontak száma 200 fő. Ezeken kívül a megye érintett volt a vasúti (70 fő), és Duna-Dráva Nemzeti Park közmunka programokban is. A decemberben indított téli tavaszi közmunka program által Baranyában 132 településen több, mint 500 fő foglalkoztatása valósult meg végén, illetve januárjában. Azokban a térségekben ahol a pályázatok elutasításra kerültek, ott a DDRMK közhasznú támogatási programot indított januártól, amely Baranyában 123 településen közel 200 főt érintett. A munkaügyi központ által kiírt pályázatok közül a Telepek, telepszerű lakókörnyezetek rehabilitációja, élhetőbbé tétele című programban Baranyából valamennyi kistérséget képviselve 22 település nyert, 80 fős létszámmal, a Diplomás fiatalok a régió fejlődéséért című munkaerő-piaci program keretében pedig 54 felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli fiatal juthatott hosszú távon munkahelyhez. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, illetve a magasabb színvonalú pályaválasztási tanácsadó tevékenység kiépítését szolgáló Patrónus program kapcsán 55 álláskereső pedagógus számára sikerült munkalehetőséget teremteni a megye általános és középiskoláiban. A szaktárca várhatóan II. negyedévében kiírja azt a pályázatát, amelyben támogatja a regionális foglalkoztatási paktumok létrehozását, továbbá a VÁTI Kht. közreműködésében a horvát-magyar fejlesztési programok keretén belül kiírásra kerül egy a határokon átnyúló foglalkoztatási paktumok létrehozását elősegítő pályázat. A Baranya Megyei Önkormányzat kiemelten fontosnak tartja a megye foglalkoztatási helyzetének javítását, és a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal kötött együttműködési megállapodás tükrében támogatja a regionális foglalkoztatási paktum és a határon átnyúló horvát-magyar foglalkoztatási paktum létrehozását. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést a Baranya megye foglalkoztatási helyzetének alakulásáról szóló tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjék. Határozati javaslat III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi a Baranya megye foglalkoztatási helyzetének alakulásáról szóló tájékoztatót. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy Baranya megye foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a regionális foglalkoztatási paktum létrehozását elősegítő pályázathoz legfeljebb 1 millió forint, a határon átnyúló horvát-magyar foglalkoztatási paktum létrehozását elősegítő pályázathoz legfeljebb 4000 EURO önerőt biztosítson. Határidő: május 31. Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Pécs, március 28. Dr. Hargitai János a közgyűlés elnöke

7 DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL BEN BARANYA MEGYE NÉPESSÉGE A KSH adatai alapján év elején Baranya megye népessége 398 ezer fő volt. A megyére az aprófalvas településszerkezet jellemző, ebből adódik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye után az országban itt a második legmagasabb a települések száma: 301. Ebben a megyében található a legtöbb (205) olyan kis falu, amelyben 500 főnél kevesebben élnek, ez az ország legkisebb településeinek egyötödét jelenti. A baranyai települések több mint 2/3-a tartozik ebbe a kategóriába, amelyben a lakosság csupán 13%-a él. Ugyanakkor Baranya 13 városában lakik a megye népességének 64%-a. A megyeszékhely Pécs 156,6 ezer lakosával az ország ötödik legnagyobb városa. Baranya megye településszerkezete megyénként január fő alatt; 204 település; 68% fő; 48 település; 16% fő; 42 település; 14% fő; 2 település; 1% ; 4 település; 1,3% fő; 1 település- Pécs; 0,14% Forrás: KSH évkönyve A demográfiai folyamatokban hosszú évek óta érvényesülő negatív trend a évben megfigyelhető gyengülés után 2007 I-III. negyedévében felerősödött. A születések száma 1,5%- kal visszaesett a korábbi év azonos időszakához képest (2 801 fő), a halálozások száma viszont 3%-kal emelkedett (3 995 fő), így a természetes fogyás 15,5%-kal nőtt (1 194 fő).

8 A megye lakosságának korszerkezetére továbbra is az elöregedés a jellemző, a 14 év alatti népesség 15%-os részaránya 0,3%-ponttal alacsonyabb, mint a korábbi évben volt, az idős (65 év feletti) korosztály esetében ellenkező a tendencia, 15,9%-os hányaduk 0,2%- ponttal emelkedett. A nemek arányának jelentős eltolódása a nők javára már a 45 év felettiek csoportjában is megfigyelhető, a hatvanöt év felettieknek már 58,5%-a nő. Összességében a megyében ezer férfira nő jut. A népesség megoszlása nemenként, korcsoportok szerint és január 1 1 év 74 fölött éves éves éves éves 0-14 éves jan jan jan jan.1. f ő BARANYA MEGYE GAZDASÁGI JELLEMZŐI A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítmény értéke a I-III. negyedévében a KSH tájékoztató adatai szerint a megyében 16%-kal elmarad az egy évvel korábbi azonos időszakitól, miközben országosan 7,3%-os volt a növekedés. Az egy lakosra jutó 110 eft új beruházás összeg az országos átlag 48,5%-a. Baranya megye főbb gazdasági-társadalmi jelzőszámai I-III. negyedév (2006. I-III. negyedév=100%) beruh.telj.ért éke állás-keresők I-III.név 2007.I-III.név országos % alkalmazásban állók ipari termelés export értékesítés alk.átl. keresete belföldi értékesítés A Baranya megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások I-III. negyedévi ipari teljesítménye az országos 8,7%-os növekedéssel szemben csak 3%-os emelkedést mutatott. Az egy lakosra vetített 590 eft-os termelési érték az országos átlag 39,5%-a, továbbra is az egyik legalacsonyabb a megyék között. A megyei székhelyű ipari értékesítés 7%-os visszaesése a belföldi kereslet jelentős zsugorodására (13,6%-os) vezethető vissza, amit az exportértékesítés 14,3%-os növekedése mérsékelt. Az építőiparban szintén kedvezőtlenül változott a helyzet, a termelési érték ezen ágazatban 23%-kal alulmúlta a tavalyit. Országosan is csökkenés tapasztalható, de kisebb mértékben 11,5%-kal. Az egy főre vetített 48 eft érték az országos átlag csupán 51%-a. 1 KSH 2005 és Évkönyve 2

9 Az idegenforgalom területén a vendégéjszakák száma 7,3%-kal apadt a háromnegyedévi adatokhoz képest a megyénkben, országosan stagnáló tendencia érvényesült szeptember végén 44,6 ezer megyei székhelyű regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A társas vállalkozások száma 380- nal nőtt, így 17 ezer fölé emelkedett, az egyéni vállalkozások száma viszont nal 26,9 ezerre fogyott. (Az egyéni vállalkozók mindössze négytizede volt főfoglalkozású.) A regisztrált szervezetek 37%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás,17%-a a kereskedelem, 8%-a pedig az építőipar nemzetgazdasági ágakban tevékenykedett. A feldolgozóipari vállalkozások aránya 6%-os, a mezőgazdaságé mindössze 5%-os volt. Kedvezőtlen, hogy a gazdasági szervezetek 93%-a 10 fő alatti létszám-kategóriába tartozott, 250 fő feletti foglalkoztató mindössze 18 tevékenykedett baranyai székhellyel. Külföldi érdekeltséggel működött a vállalkozások közül 531, jellemzően a kereskedelem és az ipar területén. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKAERŐ-PIACI AKTIVITÁS A KSH Munkaerő-felmérés adatai alapján a éves korú népesség körében a foglalkoztatás színvonala megyei szinten 2007 III. negyedévére az egy évvel korábbi 48,2%-os értékéről 44,6%-ra mérséklődött. A változatlan országos 51,1%-os átlaghoz képest növekedett a megye lemaradása. A tárgyidőszak adatai alapján a foglalkoztatottak száma 7%-os csökkenést mutatott, 147,9 ezer főről 137,5 ezer főre esett vissza. A munkanélküliek száma a két időszak összehasonlításában 10%-kal szintén mérséklődött (munkanélküliségi ráta a tárgyévet megelőző évi 7,5%-ről 7,2%-re csökkent). Ennek következtében a népesség gazdasági aktivitását jelző mutató 48,1%, a korábbi évinél 4,1%-ponttal alacsonyabb. Ez az érték az országos átlagnál 7%-ponttal kedvezőtlenebb (2006-ban még csak 3,1%-pontos volt a különbség) 2. A éves népesség Baranya megye Változás gazdasági aktivitása III II III III. a KSH munkaerő-felmérése alapján III. negyedév II. negyedév III. negyedév Ezer főben %- ban Ezer főben %- ban Foglalkoztatottak 137,5 142,1 147,9-4,6-3,2-10,4-7,0 Munkanélküliek (ezer 10,8 9,1 12,0 1,7 18,7-1,2-10,0 Gazdaságilag aktívak fő) 148,3 151,2 159,9-2,9-1,9-11,6-7,3 Gazdaságilag nem aktívak 160,0 157,0 146,6 3,0 1,9 13,4 9,1 Változás százalékpontban Aktivitási arány 48,1 49,1 52,2-1,0-4,1 Munkanélküliségi ráta (%) 7,3 6,0 7,5 1,3-0,2 Foglalkoztatási ráta 44,6 46,1 48,3-1,5-3,7 2 KSH lakossági felmérési adatok III. negyedév 3

10 A 4 főnél többet foglalkoztató gazdálkodóknál alkalmazásban állók számáról a KSH egy másik forrásból, az ún. intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszerből szolgáltat adatot. Eszerint a baranyai székhelyű 4 főnél többet foglalkoztató gazdálkodóknál az alkalmazásban állók száma 87,7 ezer fő volt, amely 3,7%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszaki létszám. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása I-III. negyedév mezőgazd. ipar épitőip. kereskedelem szálláshely, vendéglátás szállítás pü. és ingatlan közig oktatás eű. egyéb 2007.I-III.n.év I-III.n.év A havi bruttó keresetek 9,1%-kal emelkedtek, de a 159 eft-os baranyai átlagkereset, csak 88%-a az országosnak. A MUNKAERŐ-KÍNÁLAT ALAKULÁSA évben havonta átlagosan álláskereső szerepelt a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Baranya megyei kirendeltségeinek nyilvántartásában. Ez a létszám az előző évit 966 fővel, vagyis 4,6%-kal haladja meg. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Baranya megyében január december ezer fő férfi nő jan. márc máj. júl. szept. nov jan. márc máj. júl. szept. nov. Baranya megyében a nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népesség 12,9%-át tették ki év átlagában. A megyei arányszám az országos rátát 3,2%-ponttal meghaladja, de a régió 13,6%-os átlagánál alacsonyabb. Az országos megyesorban a decemberi rátát tekintve Baranya a 14. helyen szerepelt. 4

11 A pályakezdő álláskeresők száma főt tett ki havonta átlagosan. Ez a létszám 54 fővel (2,7%-kal) volt több az előző évi adatnál. A tárgyévben a munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatalok átlagosan a teljes regisztrált állomány 9,2%-át alkották, míg egy évvel korábban ez a hányad 9,4% volt. A regisztráltak körében a férfiak aránya átlagosan 52,1%, a nőké 47,9% volt. A szezonális foglalkoztatás (közösségi munkák, mezőgazdaság, építőipar) a férfiaknak biztosít nagyobb számban munka lehetőséget, ezért férfiak számában nagyobb mértékű ingadozás figyelhető meg, mint a nőknél. Éves átlagban a férfiak száma 2007-ben 5,3%-kal, a nőké pedig 3,8%-kal volt magasabb a évinél. Baranyában az álláskeresők 18,9%-a, fő tartozott a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztályba, amelyet az uniós támogatások kiemelten kezelnek. Átlagos létszámuk 6%-kal haladja meg az előző évit. A évesek aránya 28,3%, a éveseké 25,1% volt, tehát ez a két korcsoport amely jellemzően nem kedvezményezett alkotta az állomány 53,4%-át, számuk 4,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A 45 év felettiek aránya 27,7%-ot tett ki, fős létszámuk 4,5%-kal magasabb a évinél. Az álláskeresők életkor szerinti megoszlása Baranya megyében évben átlagosan éves; 5103; 23% 20 éves és fiatalabb; 56 éves és idősebb; 1148; 5% 1024; 5% éves; 3020; 14% éves; 5552; 25% éves; 6253; 28% Az elhelyezkedési esélyek szempontjából a legfontosabb tényező az iskolai végzettség. Komoly probléma, hogy Baranya megyében az alacsony iskolázottságúak aránya 2007-ben az országosnál 3,5%-ponttal magasabb volt, ugyanis fő, a nyilvántartott álláskeresők 45,9%-a legfeljebb 8 osztályt végzett. Képzettség hiányában nagyon nehéz hosszú távon elhelyezkedni, az érintettek zöme idényjellegű, támogatott foglalkoztatásban vesz részt hosszabbrövidebb ideig. A regisztráltak körében a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32%-os volt, középiskolában szerzett érettségivel, esetleg technikumi képesítéssel 18%-uk keresett munkát, felsőfokú végzettséggel pedig 4% rendelkezett. A diplomások 885 fős száma emelkedett a legnagyobb mértékben a korábbi év átlagos adatához képest, 13%-kal. 5

12 Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Baranya megyében évben átlagosan 8. ált. alatt 8 ált szakmunkásképző szakközépisk.techn. gimn. főisk.egy. összesen nők férfiak % 20% 40% 60% 80% 100% A legalább egy éve folyamatosan regisztrált álláskeresők fős csoportja jelentősen, 7,7%-kal emelkedett a évi átlaghoz képest. Ezzel a tartósan állástalanok részaránya 30,1%-ra nőtt, amely mutató 1%-ponttal alacsonyabb a régiós átlagnál, de meghaladja az országos átlagot, amely 28,4%. A regisztrált álláskeresők számának megoszlása a regisztráltság időtartama szerint évben átlagosan 1-6 hó 7-12 hó hó több mint két éve reg % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Baranya megyei állástalan ügyfeleinek a 25,8%-a, fő kapott Flt. szerinti ellátást év átlagában, ezen belül an járadékban, en pedig segélyben részesültek. Ez utóbbi különféle formáit a járadékra jogosultságot nem szerzők, vagy kimerítők vehetik igénybe. A járadékban részesülők száma 4,4%-kal a segélyeseké pedig 1,2%-kal emelkedett 2006-hoz képest. A Szociális törvény alapján az önkormányzatoktól az álláskeresők átlagosan 37,6%-a, fő kapott rendszeres szociális segélyt, számuk 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nyilvántartott álláskeresők 36,6%-a, fő semmilyen ellátásra nem volt jogosult, sem álláskeresési támogatást, sem rendszeres szociális segélyt nem kapott (a tavalyinál 5,5%-kal többen). 6

13 A megyei tendenciák mögött nagy különbségek mutathatók ki az egyes kirendeltségi körzetek között. A nyilvántartott álláskeresők számának és arányának alakulása körzetenként Álláskeresők száma (fő) Álláskeresők aránya (%) Körzet Változás, % Változás, %-pont Pécs ,0 7,0 6,6-0,4 Komló ,5 15,4 15,8 0,4 Mohács ,1 16,5 16,8 0,3 Siklós ,9 18,4 17,5-0,9 Sellye ,5 28,9 29,8 0,9 Szigetvár ,9 25,1 23,8-1,3 Szentlőrinc ,9 17,6 17,2-0,4 Összesen ,6 13,3 12,9-0,4 Régió ,5 13,0 13,6 0,6 A legnagyobb mértékben, 11,1%-kal Mohács körzetében emelkedett a létszám. Szintén jelentős arányú növekedés következett be Sellye (6,5%-os), valamint Pécs (6%-os) térségében. Kisebb gyarapodás volt tapasztalható a regisztráltak számában a komlói, a szentlőrinci és a szigetvári körzetben, viszont a Siklós környékén élő álláskeresők száma kis mértékben csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya alapján ítélhető meg leginkább a megye egyes kirendeltségi körzeteinek relatív munkaerő-piaci helyzete. Sellye térségében továbbra is kiugróan magas, ban 29,8%-os volt a mutató értéke, amely több, mint háromszorosa az országos átlagnak. Régiós összehasonlításban ez az érték a legmagasabb. A szigetvári körzetben a évi átlagos ráta 23,8%-ot tett ki, ez a második legkritikusabb érték a megyében. Közel azonos az álláskeresők aránya négy kirendeltség körzetében: a Komló, Siklós, Mohács és Szentlőrinc térségében kimutatott 15,8-17,5% közötti értékek is messze meghaladják a 13,6%-os régiós, illetve a 12,9%-os megyei átlagot. Ugyanakkor a megyeszékhely és körzetének munkaerő-piaci helyzete az előző évhez viszonyított létszámnövekedés ellenére is kifejezetten kedvezőnek mondható, az álláskeresők 6,6%-os aránya alapján, amely az országos rátánál 3,1%-ponttal alacsonyabb. Régiónkban csak Pécs környékén, ill. a paksi kirendeltségi körzetben kisebb az álláskeresők aránya az országos mutatónál. A munkaerő-piaci helyzet súlyosságára utal az a tény is, hogy a tartósan egy évnél hosszabb ideje munka nélkül lévők aránya pécsi kirendeltség kivételével minden baranyai körzetben az országos átlag feletti. A legmagasabb rátával rendelkező sellyei körzetben a regisztrált álláskeresők több mint fele, 54%-a szociális alapon segélyezett, az önkormányzattól kapott rendszeres szociális segélyben részesül. Ez a mutató a másik leghátrányosabb térségnek számító szigetvári körzetben hasonlóan magas, 48,9%. 7

14 Baranya megye kilenc kistérségéből a pécsi kivételével valamennyi a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett hátrányos helyzetű kistérségnek számít. Közülük három - Sásd, Sellye, Szigetvár - a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal is segítendők közé sorolt térség. A MUNKAERŐ-KERESLET ALAKULÁSA 2007-ben a megye hét kirendeltségén összességében főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be Baranya megyében, amely 25%-kal marad el az előző év azonos időszakától. Több mint négyezerrel kevesebb bejelentett új állást rögzítettünk 2007-es évben. Az állásajánlatok 52%-ához a munkáltató támogatási igényt is jelzett, az előző évben ez az arány 46% volt. A megyei állásbejelentések zöme, közel fele, a megyeszékhely környékére összpontosul. Az új álláshelyek számának alakulása Baranya megyében december db év év jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec A tárgyév során a nyilvántartott álláskeresők közül fő tudott rövidebb-hosszabb időre elhelyezkedni, ez a szám a évinél 13,4%-kal alacsonyabb. A 2007-es év során több munkáltató adott nagyobb létszámbővítésre vonatkozó bejelentést. Közöttük a legszámosabb a térség legnagyobb foglalkoztatójának az Elcoteq elektronikai öszszeszereléssel foglalkozó cég munkaerőigénye, amely az év során több mint hétszáz főt tett ki. Nagyobb létszámbővítési szándékot jelentett be a Mecseki Erdészet Zrt. (114 fő), a Schenk és Társa Kft. (100 fő), a Duna-Dráva Cement KFT (105 fő), a Magyar Honvédség. 8

15 AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI ESZKÖZÖK, PROGRAMOK A Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészből a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Baranya megyei kirendeltségei az aktív eszközökhöz kapcsolódóan év folyamán millió Ft-ot fizettek ki, ez 2006-ról áthúzódó támogatásokkal együttesen álláskeresőt érintett. A legnagyobb létszám, fő képzéseken gyarapíthatta tudását, fő közhasznú foglalkoztatásban vett részt, fő pedig bértámogatással került elhelyezésre. Munkahelyteremtő beruházáshoz 2007-ben a megyéből 16 pályázó kapott központi támogatást, 228,3 millió Ft felhasználásával 256 új munkahely létesül. A megváltozott munkaképességűek számára további 64 új munkahely jöhetett létre, 45 pedig továbbra is fenntartható maradt 130 millió Ft-os beruházási támogatás révén. Baranya megyében 2007-ben nyolcféle közmunkaprogram indult összesen közel 800 millió Ft felhasználásával. Ebből az összegből közel 1700 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség. Legnagyobb létszám a munkaügyi központtal közös finanszírozásban megvalósult régiós közmunkaprogramban (500 fő) dolgozhatott, de jelentős volt a téli szezonális közmunka is, amely a 2007 év eleji hónapokban indult (240 fő). Az erdészeti munkákba 141 fő kapcsolódott be, a jövedelemcsökkenést elszenvedett családok programjába bevontak száma 200 fő. Ezeken kívül a megye érintett volt a vasúti (70 fő), és Duna-Dráva Nemzeti Park közmunka programokban is. A decemberben indított téli tavaszi közmunka program által Baranyában 132 településen több, mint 500 fő foglalkoztatása valósult meg végén, illetve januárjában. Azokban a térségekben ahol a pályázatok elutasításra kerültek, ott a DDRMK közhasznú támogatási programot indított januártól, amely Baranyában 123 településen közel 200 főt érintett. A munkaügyi központ által kiírt pályázatok közül a Telepek, telepszerű lakókörnyezetek rehabilitációja, élhetőbbé tétele című programban Baranyából valamennyi kistérséget képviselve 22 település nyert, 80 fős létszámmal, a Diplomás fiatalok a régió fejlődéséért című munkaerő-piaci program keretében pedig 54 felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli fiatal juthatott hosszú távon munkahelyhez. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, illetve a magasabb színvonalú pályaválasztási tanácsadó tevékenység kiépítését szolgáló Patrónus program kapcsán 55 álláskereső pedagógus számára sikerült munkalehetőséget teremteni a megye általános és középiskoláiban. Pécs, február 15. 9