Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ KECSKEMÉT 50 KM-ES SUGARÚ KÖRNYÉKÉNEK ÉS AZ AUTÓIPARI VALAMINT NÉHÁNY GÉPIPARI KISTÉRSÉGEK MUNKAERŐPIACI FŐBB JELLEMZŐI október Kecskemét, november

2 Készült A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ELEMZÉSI, TERVEZÉSI, KONTROLLING ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI OSZTÁLYÁN Főigazgató: DR NAGY ÁGNES Osztályvezető: Medovarszky Pál DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT KECSKEMÉTI KIRENDELTSÉG ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT igazgató Bálint István Kecskeméti Ügyfélszolgálati Osztályvezető: Dr Tyavoda Andrea Elemző: Brandicsné Urbán Anikó

3 BEVEZETŐ Ezen írással a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ a Kecskeméten felépülő Mercedes típusú autókat gyártó üzem szűkebb és tágabb munkaerőpiaci környezetét, s annak változását nyomon követve két és fél éve szinte havi rendszerességgel mutatjuk be. E tájékoztatás az idén kibővült a magyar autóipari körzetek és néhány dunántúli gépipari kistérség főbb munkanélküliségi jellemzésével, s munkaerőpiacuk rövid bemutatásával. Majd ismertettük a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központjának az elmúlt időszakban a munkanélküliek részére indított képzési tanfolyamait is. Az iskola év lezártával jelen anyag tovább bővült a Kecskemét környéki települések nappali tagozatos éves középiskolai kibocsátásának rövid bemutatásával, az autóiparhoz, informatikához, üzemeltetéshez kapcsolódó szakirányonként. I. KECSKEMÉT 50 KM-ES SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Kecskemét város köré elképzelt 50 km-es körhöz számba vehető statisztikai kistérségek száma 12 (Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi, Ceglédi, Dabasi, Szolnoki, Kunszentmártoni, Szentesi, Kisteleki, Csongrádi). E statisztikai kistérségekhez összesen 130 település tartozik, közülük 25 város és 105 község. Legtöbb település a kecskeméti és a szolnoki statisztikai kistérségben található: db, a legkevesebb pedig a csongrádiban: 4 db. Kecskemét 50 km-es sugarú környékén a 130 település lakónépessége január 1-jén 732,5 ezer fő volt, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A népesség valamelyest több, mint kétharmada (67,0%-a) munkavállalási korú 1, mely egy százalékponttal magasabb a 2008 évinél. A kiskunfélegyházi térségben ez az arány a legmagasabb (68,0%), a csongrádié a 65,4%-os aránnyal a legalacsonyabb. 1. Gazdasági aktivitás Kecskemét és 50 km-es sugarú kör által határolt (KSH kistérség) vonzáskörzetében II. negyedévben a éves népesség körében (ILO szabvány szerint 2 ) 316 ezer fő volt jelen a munkaerőpiacon, 283 ezer fő foglalkoztatottként, 33,4 ezer fő munkanélküliként. A gazdaságilag aktívak száma (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) Kecskemét 50 kmes sugarú környékén 1,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ebből a foglalkoztatottak köre 0,2%-kal, a munkát keresőké 15,8%-kal nőtt. Az aktivitási arány Kecskemét e tágabb térségben átlagosan 63,55%-os, 0,4%-ponttal magasabb a második negyedévinél. A foglalkoztatási ráta második negyedévben átlagosan 56,84%-os, a munkanélküliségi ráta 10,55%-os szintet mutatott, az előbbi egy év alatt 0,4 százalékpontot mérséklődött, az utóbbi 1,3 százalékpontot emelkedett. A tárgyalt térségben a legmagasabb munkanélküliségi ráta (15,86%-os) továbbra is a kunszentmártoni statisztikai kistérségben 1 A mindenkori iskola kötelezettségtől a mindenkori nyugdíjkorhatárig. 2 Adatforrás: Foglalkoztatási Szociális Hivatal KSMR adatai: korrigált szintetikus regressziós becslés.

4 4 alakult ki, a legalacsonyabb pedig - az előző negyedévhez hasonlóan - a szolnokiban tapasztalható (7,83%). Legkisebb foglalkoztatási ráta analóg a kunszentmártoni (46,11%) statisztikai kistérséget jellemzi, a legmagasabb pedig a korábbi ceglédi helyett - a szentesit (66,47%). Kecskemét és 50 km-es sugarú vonzáskörzetében 2008 év végén a regisztrált vállalkozások száma 115,4 ezer db volt, melynek 13,2%-a korlátolt felelősségű társaság (kft.), 9,5%-a betéti társaság (bt.), háromnegyede egyéni vállalkozás. Egy év alatt egyaránt csökkent a kft-k bt-k aránya (3,4 és 4,5%-ponttal), az egyéni vállalkozások javára, ahol az arány 8,8%- kal emelkedett. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma e területen átlagosan 158 volt, 49-cel több, mint 2007-ben. A vállalkozási aktivitási mutató valamennyi statisztikai térségben emelkedett, 2008-ban a kiskunmajsai statisztikai térségben a legmagasabb (238), a kunszentmártoni és a ceglédi kistérségben a legkisebb (egyformán 120). 3 A kistérségek fontosabb adatai, KSH Kistérség megnevezése Népesség Munkavállalási Regisztrált ezen belül 1000 lakosra január 1- jén, fő korú népesség aránya, % vállalkozás, db kft bt egyéni jutó regisztrált vállalkozás Kecskeméti kist. összesen: , Kiskőrösi kist. összesen: , Kiskunfélegyházai kist. ös , Kiskunmajsai kist. összese , Kunszentmiklósi kist. össz , Ceglédi kist. összesen: , Dabasi kist. összesen: , Szolnoki kist. összesen: , Kunszentmártoni kist. össz , Szentesi kist. összesen: , Kisteleki kist. összesen: , Csongrádi kist. összesen: , Összesen , Forrás : KSH Megyei statisztikai évkönyvek 2. A munkanélküliségi főbb jellemzői Kecskemét 50 km-es sugarú körében elhelyezkedő statisztikai kistérségek területén október végén fő álláskereső szerepelt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásban 4, a múlt hónapitól 0,6 százalékkal (232 fővel), az egy évvel korábbi állapothoz képest majdnem öt és fél százalékkal (2283 fővel) kevesebb. A tavasz folyamán az egy éves viszonyításban az emelkedés üteme hónapról-hónapra lassult, mígnem júliustól csökkent a munkanélküliek száma, melynek üteme emelkedik. Országosan ellenben egy hónap alatt fél százalékkal emelkedett a nyilvántartottak száma, az éves szintű csökkenő folyamat kisebb mértékű (4,2%-os). A 12 megfigyelt statisztikai kistérség többségében (hétben) apadt, a többiben emelkedett (mely kisebb mértékű volt) a munkanélküliek száma. A 3 Adatforrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek, Legutolsó adat. 4 Adatforrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, nyilvántartott álláskeresők állandó lakóhelyük szerint. 4

5 5 munkát keresők száma egy év alatt legnagyobb mértékben - a kiskunmajsai (4,5%-kal: 61 fővel) és a szolnoki (2,4%-kal: 147 fővel) térségben nőtt. Számszerű növekedés alapján a szolnoki, kiskunmajsai és a kiskőrösi kistérség a sorrend, mivel e térségekben 147, 61 és 49 fővel több a nyilvántartott álláskereső, mint tavaly októberben. Mértékében legkevésbé a kiskőrösi (1,3%-kal: 49 fővel) kistérségben emelkedett az állástalanok száma. Mérséklődés hét kistérségben történt: a kecskemétiben (15,7%-os: 1563 fős), a kunszentmiklósiban (9,8%- os : 237 fős), és a ceglédiben (7,6%-os: 453 fős). Kecskemét környéki 12 kistérség munkanélküliségének alakulása és relatív helyzete Megnevezés 2010 január február március április május június július augusztus szeptember október Nyilvántartott álláskeresők száma, fő változás mértéke előző hóhoz, % 8,7 1,5-2,4-6,3-7,2-3,1 1,6-0,6-0,8-0,6 változás mértéke előző év azonos hóhoz, % 34,6 27,5 19,8 12,6 2,8 1,7-0,2-3,1-3,5-5,4 relatív helyzet 9,76 9,9 9,67 9,06 8,41 8,14 8,27 8,22 8,15 8,11 arány szám 1,004 1,011 1,009 1,012 1,016 1,00 1,01 1,01 1,01 1,00 * Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Budapesttel Adatforrás: FSZH A nyilvántartott álláskeresők regisztrációjának időtartamát tekintve októberében a megfigyelt 12 statisztikai kistérségben nyilvántartottak átlagosan 29,4%-a: fő (a múlt év azonos hónapjában 22,1%-a: 9,3 ezer fő volt) már több mint egy év óta nem talált megfelelő munkalehetőséget. A tartósan állástalanok aránya az elmúlt év októberéhez képest 7,3%-ponttal magasabb, számuk egynegyedével (2,4 ezer fővel) több. Az elmúlt hónap óta a tartós munkanélküliek száma 1,6%-kal emelkedett, arányuk 0,7 százalékponttal magasabb lett. Az egy éven túl állást keresők októberi aránya továbbra is legmagasabb a kiskőrösi (38,0%), a kunszentmártoni (37,1%) és a szentesi (32,6%) kistérségben, s további kettőben is magasabb, mint harminc százalék (Kistelek, Kiskunmajsa). Legkisebb tartós arány jellemzi a dabasi (22,5%), a kiskunfélegyházi (24,3%) és a csongrádi (25,2%) kistérségeket. Ugyanakkor a tartós munkanélküliség aránymutatója leginkább a kunszentmártoni (11,0%- ponttal), egyaránt a dabasi és a szolnoki (10,2%-ponttal) kistérségben emelkedett egy év alatt, legkevésbé (2,4%-ponttal) a csongrádiban. Aránycsökkenés (kettő százalékos) a kisteleki térségben történt. A nyilvántartott álláskeresők számát - az állandó lakhelyük szerint - vizsgálva megállapítható, hogy Kecskemét 50 km-es sugarú körében lévő statisztikai kistérségekben októberben a relatív mutató 5 átlagosan 8,11%, a múlt hónaphoz képest 0,04%-ponttal, előző év azonos hónapjához viszonyítva 0,46%-ponttal mérséklődött. Legalacsonyabb (legkedvezőbb) a ceglédi (6,92%) és a dabasi térségben volt (6,95%), míg a kunszentmártoniban a legmagasabb (legkedvezőtlenebb) 13,18%. A relatív mutatóból számított arányszám alapján a megfigyelt tizenkét kistérség együttes helyzete a múlt hónap óta egy árnyalatnyit javult. Az év eddigi részében a júniusi és e havi kivételével alig 5 Relatív mutató: a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népesség százalékában. 5

6 6 kedvezőtlenebb helyzetét az országos átlag fölé kerülése jellemezte (az országos átlag: 1,0) 6. Arányszáma jelenleg megegyezik az országos átlagéval (1,0), egy év alatt 0,012%-pontot emelkedett. Azonban ha Budapest nélkül nézzük az országos átlagos relatív mutatót, akkor a megfigyelt térség kedvezőbb helyzetben van, alacsonyabb az országos átlagénál. Járadék típusú ellátásra a vizsgált tizenkét kistérségben, összességében tavaly októberéhez képest, közel egyharmadával (3,9 ezer fővel) kevesebben jogosultak, számuk 7,9 ezer fő, az álláskeresők közel egyötöde, arányuk egy év alatt 8,2 százalékponttal kisebb. Segély típusú ellátást az álláskeresők egytizede kap, egy év alatt számuk 1,2%-kal (50 fővel), arányuk 0,7 százalékponttal emelkedett. Többen szorulnak rendelkezésre állási támogatásra ill. szociális segélyre, számuk (10 ezer fő) egy év alatt 11,7%-kal, 1048 fővel nőtt. A tárgyalt térségekben az átlagos arányuk: a nyilvántartott álláskeresők több, mint egynegyede (25,2%), egy évvel ezelőtt 21,4%-a volt, az elmúlt hónap óta pedig 0,6 százalékponttal magasabb. 3. Az álláskeresők összetétel jellemzői Kecskemét 50 km-es sugarú körében található 12 statisztikai kistérség 2010 október végén 39,7 ezer fő álláskeresőt tartott nyilván, az előző év októberinél 5,4 százalékkal kevesebbet. A nyilvántartott álláskeresők októberi nemenkénti megoszlásában hosszú időszak után július hónaptól - a férfiak kerültek kisebbségbe, a férfiak aránya 48,8% (az elmúlt hónap óta nem változott), a nőké 51,2%. A nyilvántartásban lévő álláskeresők 38,3%-a alacsony az iskolázottságú: 8 vagy annál kevesebb osztályt végzett, közel egyharmada szakmunkás vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezett. Az érettségivel zárult középiskolát végzettek aránya egynegyed feletti, diplomával az álláskeresők öt százaléka keres munkát. Az elmúlt hónap óta a nyilvántartásban maradt munkanélküliek között a legfeljebb nyolc általánost végzetteké emelkedett (fél százalékponttal), a szakmai középfokú végzettségűeké nem változott, az érettségizettek és a diplomások aránya mérséklődött. A szolnoki és a szentesi kistérségben legkisebb a legfeljebb általánost iskolával rendelkezők aránya (32,6; 33,2%), legmagasabb továbbra is a kunszentmiklósiban: az álláskeresők 47,2%-a. Legkisebb arányban a csongrádi térségben keresnek szakmunkásként munkát (28,0%-uk), leginkább a ceglédiben, a kiskőrösiben, kiskunfélegyháziban és a kistelekiben (egyformán egyharmad). Érettségivel munkát keresők aránya legalacsonyabb a kunszentmiklósi (18,4%) és a kunszentmártoni (19,0%) térségekben, és legmagasabb a szolnokiban (31,3%). A szolnoki, a kecskeméti, a csongrádi és a szentesi kistérségek állományában legmagasabb a diplomás állástalanok aránya (7,3; 7,1; 6,5 és 6,0%). 6 Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya. 6

7 7 Az összevont korcsoportok alapján a Kecskemét környéki 12 statisztikai kistérségben az álláskeresők többsége (24,8%-a) a év közötti korosztályhoz tartozik, ezen felül 24,1%- a és 24,0%-a éves, a 25 évnél fiatalabbak hányada közelit az egyötödhöz (7,5 ezer fő), és az 55 évesnél idősebbek részesedése e hónapban már meghaladta a nyolc százalékot. Előző hónap óta, év közöttiek és az 55 évnél idősebbek korsáv arányai emelkedett, a év közöttieké változatlan maradt, a többié mérséklődött októberben a pályakezdő álláskeresők aránya a megfigyelt kistérségek munkanélküli állományának átlagosan 10,6%-a volt (számuk 4,2 ezer fő), szemben a októberi 9,8%-kal (számuk azóta két és fél százalékkal nőtt). Előző hónap óta számuk 4,8 százalékkal csökkent, arányuk fél százalékponttal alacsonyabb. A 12 statisztikai kistérség közül a szentesiben (12,5%), a kunszentmártoniban (12,2%) és a kistelekiben (12,1%) legmagasabb a pályakezdő állástalanok aránya, a dabasiban viszont a legalacsonyabb (6,8%). A pályakezdők 7,4 százaléka diplomás (arányuk egy hónap alatt fél százalékponttal alacsonyabb), ugyanakkor közel háromtized részük alacsony iskolázottságú. Ez utóbbiak aránya az elmúlt hónap óta 2,4%-ponttal magasabb, a többi végzettségi szinté kisebbedett. Egy év alatt a legfeljebb általános iskolát jártak (0,1%-pontot) és a középiskolások (fél százalékpontot) aránya emelkedett, a többi iskolaszint hányada kisebbedett. Az egy éven túl állástalanok aránya 16,2%, szeptember óta 0,7, tavaly október óta 3,1%-ponttal emelkedett. A nemek közötti megoszlásban a pályakezdők körében továbbra is a nők aránya magasabb, a tárgyalt térségek összességében a női pályakezdők 51,7%-a keres átlagosan munkát, a férfiaknak 48,3%-a. A múlt hónaphoz képest a nőtöbblet aránya tovább emelkedett (0,2%- ponttal), de az egy évvel korábbival azonos. 4. A nyilvántartott álláskeresők keresett foglalkozásai A munkaerőpiac kínálati oldalán lévő álláskeresők többsége (21,8%-a: 8,6 ezer fő) semmiféle szakismerettel nem rendelkező, egyszerű segédmunkásként szerepel a 12 tárgyalt statisztikai kistérség összesített nyilvántartásában, ahol ezen felül, 630 féle keresett foglalkozás jelenik meg. A segédmunkások aránya előző hónap óta 0,3%-pontot emelkedett. A tárgyalt Kecskemét környéki 50 km-es körzet álláskeresőinek további 8,3 százaléka eladóként, 4,4%-a irodai adminisztrátorként, 2,6 százaléka lakás és intézménytakarítóként, egyaránt két és fél százaléka egyéb őr, vagy hasonló foglalkozásúként és tehergépkocsi vezetőként, 2,1%-a lakatosként kíván elhelyezkedni. (A további keresett foglalkozások arányai két százaléknál alacsonyabbak.) A DAIMLER AG Kecskeméti Mercedes típusú személygépjárművek gyártásához (összeszereléséhez) létesítendő beruházásához kapcsolódó várható állásajánlatok 72 féle foglalkozást tartalmazó listájában, szinte mindegyikhez társítható foglalkozás név (FEOR kód). A Kecskemét környéki 12 statisztikai kistérség nyilvántartott álláskeresőinek állományában a várható állásajánlatokhoz 68 féle illeszkedő vagy hasonló végzettségű 7

8 8 (FEOR) foglalkozás szerepel. Ilyen foglalkozásúként októberében 4695 fő álláskereső szerepel a nyilvántartásban, az elmúlt hónapinál kettő és fél százalékkal kevesebb. A beruházás várható állásajánlatának munkaköreihez kapcsolódó foglalkozások közül ez év októberében a Kecskemét környéki 12 statisztikai kistérségben lakatos (816 fő), kereskedelmi ügyintéző (313 fő), gépjármű- és motorszerelő,- javító (310 fő), hegesztő, lángvágó (292 fő), raktárkezelő (277 fő), villanyszerelő (221 fő), valamint forgácsoló (208) foglalkozásúak vannak legtöbben. Ezek a figyelembe vehető foglalkozások 17,4; 6,7; 6,6; 6,2; 5,9; 4,7 és 4,4 százalékai. Az elmúlt hónapban is az ilyen szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek voltak többségben. A várható állásajánlatokhoz keresett munkaerő megfeleltetéshez szükséges elvárt végzettség figyelembe vételén felül, az elvárt gyakorlati idő és az adott szakterületen való jártasság nagymértékben befolyásoló tényező, amely az álláskeresők nyilvántartásából ilyen pontossággal nem szűrhető le. Ezáltal majd a konkrét állásajánlatokra kisebb létszámú álláskereső feleltethető meg. (A várható állásajánlatok listája, és a hozzá kapcsolódó foglalkozások listája, elvárt végzettség a mellékletben található.) 5. Középiskolai kibocsátás A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, a területén működő középiskolai intézményekben évek óta készít, a nappali rendszerű tanulmányaikat befejező diákok munkaerőpiaci helyzetére és lehetőségeire vonatkozóan felmérést. A felmérésben résztvevő Bács-Kiskun megyei iskolákban (56 db) 2010-ben 6992 diák fejezte be nappali középfokú tanulmányait. Ennek 61,5%-a (4300 fő) Kecskemét és környéki középiskolák (35 db) diákjai. Közülük legtöbben (majdnem háromötöde) Kecskemét város iskoláiban fejezték be középfokú tanulmányaikat, közel egynegyede Kiskunfélegyházán és egytized alatti része Kiskőrösön tanult. (Kecskemét 50 km-es sugarú környezetében lévő további nem Bács- Kiskun megyei középiskolák kibocsátásáról nincs információnk, mivel ilyen jellegű felmérést nem minden régió végez.) A végzett diákok 64,0%-a előreláthatóan továbbtanul, 18,9%-a el kíván helyezkedni, a fennmaradó 17,0%-a valószínűleg álláskeresővé válik. A megyei átlagos eredményekhez viszonyítva Kecskemét környékén kissé magasabb (0,4%-ponttal) a továbbtanulási hajlandóság, kissé alacsonyabb (0,6%-ponttal a munkába állási szándék), ugyanakkor a munkanélküliség veszélye szinte azonos a megyei főátlagéval. Az előző évhez képest a megyei átlagnál kevésbé mérséklődött a továbbtanulási hányad, nagyobb mértékben csökkent az elhelyezkedési index, ellenben fokozódott az állástalanság valószínűsége. 8

9 9 A középfokú nappali tanulmányaikat 2010-ben befejezők száma és jövőjük várható alakulása Kecskemét 50 km-es környékén lévő településeket * Iskolák A végzett Ebből: Település száma diákok továbbtanul elhelyezkedik álláskeresővé válik db Száma, fő Kecel Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Összesen Megoszlás, % Aránya a végzős létszámon belül, % Kecel 2,9 0,4 41,2 23,5 35,3 Kecskemét 57,1 59,0 65,1 20,0 14,9 Kiskőrös 5,7 9,4 72,0 10,9 17,1 Kiskunfélegyháza 17,1 23,5 56,1 18,4 25,5 Kiskunmajsa 2,9 2,0 98,8 1,2 0,0 Kunszentmiklós 8,6 4,3 68,1 24,9 7,0 Tiszakécske 5,7 1,5 46,2 38,5 15,4 Összesen 100,0 100,0 64,0 18,9 17,0 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ felmérése a középiskolák körében. * A középiskolák vezetőinek becsült adatai. A Kecskemét környéki középiskolák 2010-es kibocsátásából a DAIMLER AG kecskeméti beruházásához figyelembe vehető várható álláslehetőségekhez illeszkedő szakmák, szakmacsoportokban 1076-an végeztek, ebből 657 fő szakmai képesítést is szerzett. (Mivel a jelenlegi jogszabályok alapján a középiskolák közül a szakközépiskolák és az érettségit adó gimnáziumok nem végeznek szakmai képzést. A szakközépiskolák csak pályaorientációt, szakirányú orientációt, betekintést adnak az adott szakterületre). E megfigyelt szakmákban, szakirányokban végzettek közül mind a Kecskemét környéki, mind a megyei átlagnál kisebb arányban tanulnak tovább (fele), lényegesen nagyobb hányaduk vállal munkát (egynegyedet meghaladó), de a munkanélküliséggel is nagyobb részük számol (23,2%). A Kecskemét környéki 2010-es nappali tagozatos középiskolai megfigyelt szakmai orientáció vagy szakmai képzés leggyakoribb esetei a szakközépiskolák körében fordul elő (melyek ugyan nem adnak szakképesítést): ezek a következők: informatika (93 fő: 8,6%), gépész (86 fő: 8,0%), elektronikai szakmacsoport (73 fő: 6,8%), kereskedelmi-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport (72 fő: 6,7%). A szakmai képesítést is adó képzések közül legtöbben gépgyártás-technológusnak és hegesztőnek (egyaránt 59 fő: 5,5%) tanultak, továbbá karosszéria lakatos és szállítmányozási ügyintéző (egyaránt 4,6%: 49; 50 fő), kereskedelmi ügyintéző (3,7%: 40 fő), valamint autószerelő és autótechnikus (egyaránt 3,4%: fő) képesítést szereztek. 9

10 10 6. Munkaerőpiaci képzés A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ a DAIMLER AG kecskeméti Mercedes beruházásához kapcsolódóan 2008-tól folyamatosan indít tanfolyamokat munkanélküliek számára tól 2010 végig összesen 48 db tanfolyamon 665 fő képzése történik. Ebből 26 db tanfolyam 328 fő részvételével elindult, a többi még ez év novemberéig folyamatosan indul. A már megkezdett tanfolyamok közül 25 db, négyszáz fő részvételével be is fejeződött. A mind három évet érintő összes képzési létszám legtöbbjén (46%-án: 306 fő) nyelvi képzésben részesülnek a munkanélküliek, ezen belül a hallgatók 44%-a (133 fő) német nyelvismeretet szerez, a többi (173 fő) angolt, azonban ezen felül a szakmai képzések is tartalmaznak nyelvi oktatást is. A beiskolázottak 17,3%-a (115 fő) mechatronikai műszerész képesítést kap nyelvi modullal együtt, további egyhatoduk (110 fő) a CNC forgácsoló szakmát sajátítja el, s hat százalékuk (40 fő) könnyűgép-, raktárkezelő képzésben részesül. Ezen kívül fős létszámú tanfolyamokon történik az elektromechanikai műszerész, autószerelő, járműfényező, karosszéria lakatos, mechatronikai szerelő, fogyó-, és volframelektródás hegesztő, gépipari minőségellenőr szakképzés is. A munkaügyi központ által Kecskeméten indított a DAIMLER AG Mercedesz beruházásához kapcsolódó munkaerőpiaci képzések Megnevezés * Tanfolyamok száma, db Tanfolyami létszám, fő * ebből áprilisig 7 db indult el. 7. Bér és kereset jellemzők A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai alapján Magyarországon az alkalmazottak bruttó havi átlagkeresete első félévében Ft volt, előző év azonos időszakához viszonyítva három százalékot emelkedett. Az egy főre jutó nettó kereset országos átlaga 65,4%-a az átlagos bruttó keresetnek, összege Ft, mely egy év alatt 9,6%-kal lett több. A bázis időszakhoz képest a kereset olló négy százalékpontot szűkült. A reálkereset emelkedés oka, az előző év azonos időszakához viszonyítva döntően a személyi jövedelemadó szabályok változása. 7 Kecskemét 50 km-es sugarú környezetét érintő megyék közül legmagasabb a bruttó kereset átlaga Pest megyében: Ft/fő/hó, legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Ft/fő/hó. Az egy főre jutó nettó fizetések esetében szintén Pest megyéé az elsőbbség ( Ft), de a megfigyelt négy megye közül - Bács-Kiskuntól ( Ft) alig 7 Forrás: KSH. Gyorstájékoztató: Létszám és kereset a nemzetgazdaságban január-június 10

11 11 lemaradva Jász-Nagykun-Szolnok megyében ( Ft), a bruttóhoz hasonlóan szintén legalacsonyabb a reálkereset első félévben. E négy megye közül legfőképp Csongrád megyében nőtt az átlagos bruttó kereset (4,4%-kal), legkevésbé Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyarapodott (3,3%-kal). Ez év első félévében valamennyi megfigyelt megyében az országos átlagot meghaladóan emelkedett a bruttó átlagkereset. A reálkereset emelkedések a bruttóéhoz hasonló sorrendiséget mutatnak a tárgyalt megyék között Csongrád megyében (10,9%-os) szintén meghaladta az országos átlagét, Pest megyében azonos azzal (9,6%-os). A négy megye közül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kereset index (8,5%-os) a legalacsonyabb, a Bács-Kiskun megyei (9,3%-os) közelít az országos átlaghoz. 8. További nagyberuházások Kecskeméten A közeljövőben sajtó információ alapján több nagyberuházás kezdődött, vagy kezdődik Kecskeméten, mely hatással lesz mind a város, mind a térség munkaerőpiacára, a foglalkoztatás emelésére. Phoenix Mecano svájci cég 1993 óta Kecskeméten működő telephelyén ez év végéig átadja új gyártóegységét, mellyel 500 új munkahelyet teremtenek. Kecskeméten várhatóan 2011 végére készül el a Hampton by Hilton négy csillagos 100 szobás szálloda. A Knorr-Bremse Magyarországi Kft a régi gyáregysége mellett, zöldmezős beruházásként új gyárat épít 2011-ben Kecskeméten. A fékrendszereket gyártó vállalat 110 új munkahelyet kíván létrehozni. A jövő nyáron kezdődik a Történelmi témapark építése Kecskeméten, a nemzeti kuriózumnak szánt park nyitását 2013-ra tervezik, ahol az egész napos programok lebonyolítására 500 fő alkalmazása várható. A vendéglátáshoz magyar termékeket használnak fel, melyet helyi, környékbeli vállalkozások állítanak elő. 11

12 II. AUTÓIPARI ÉS NÉHÁNY DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KISTÉRSÉG MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE A jelen anyagban tárgyalt magyar autóipari és néhány dunántúli együtt 14 statisztikai kistérség összesen 270 települést foglal magába, ebből 20 város a többi község. Település számát tekintve legnagyobb a szombathelyi (40 db) és legkisebb az oroszlányi (6 db). E kistérségek a következők: esztergomi, dorogi, oroszlányi, tatabányai, várpalotai, veszprémi, székesfehérvári, győri, mosonmagyaróvári, csornai, kapuvári, szentgotthárdi, szombathelyi, körmendi. Ezen kistérségek lakónépessége közel 1 millió (936,2 ezer fő) volt január 1- jén, ebből 67,5%-a munkavállaló korú. 1. Gazdasági aktivitás A magyar autóipari és néhány dunántúli együtt 14 statisztikai kistérségben együttvéve második negyedévben a éves népesség körében a gazdaságilag aktív népesség száma 415 ezer fő volt, ebből 379 ezer fő foglalkoztatott, s 36,4 ezer fő munkanélküli személy (ILO szabvány szerint) 8. A gazdaságilag aktív népesség száma egy év alatt 0,3%-kal emelkedett, ezen belül a foglalkoztatottak száma 0,8%-kal csökkent, az állástalanoké 13,9%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az aktivitási arány e tárgyalt térségekben összességében 63,39%, a foglalkoztatási rátájuk (57,84%) magasabb az országos átlagnál, a munkanélküliség mértéke viszont alacsonyabb (8,75%). A megfigyelt térségek közül a legmagasabb munkanélküliséget továbbra is a várpalotai (14,49%) kistérség mutatja, a legalacsonyabbat a mosonmagyaróvári (6,23%). A kapuvári-beledi (68,92%) kistérség rendelkezik a legmagasabb foglalkoztatási rátával, a szentgotthárdi a legkisebbel (52,21%). A tárgyalt 14 statisztikai kistérségben összességében 131 ezer vállalkozást regisztráltak 2008 év végén. A vállalkozások többsége (64,2%-a) egyéni vállalkozás, közel egyötöde (18,7%-a) kft, s egynyolcada betéti társaság. E 14 térségben az ezer lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 140. Legkisebb (81) a mutató a dorogi kistérségben, s legnagyobb (180) a csornaiban. 2. A munkanélküliségi főbb jellemzői Dunántúl 14 szabadon választott autóipari és gépipari tevékenységet folytató statisztikai kistérségében október végén együttesen fő álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk előző hóhoz viszonyítva 1,1 százalékkal, előző év októberhez - az országos átlagnál nagyobb mértékben 13,2 százalékkal (5,2 ezer fővel) csökkent. Egy kivételével (az oroszlányiban szinte változatlan) valamennyi térségben kevesebb az állást vesztettek száma. Leginkább a körmendi (háromtizedével: 331 fővel), mosonmagyaróvári (20,7%-kal: 405 fővel) és a kapuvári-beledi (20,5%-kal: 167 fővel) kistérségben esett vissza az álláskeresők száma. Legkisebb (3,7 százalékos: 235 fős) mérséklődés a székesfehérvári térséget jellemzi. 8 Adatforrás: Foglalkoztatási Szociális Hivatal KSMR adatai: korrigált szintetikus regressziós becslés.

13 13 A nyilvántartott álláskeresők több, mint egyötöde (22,2%-a) tartósan regisztrált munkanélküli személy volt (7,6 ezer fő), arányuk októberében 13,3% volt, számuk 45%-kal, 2,4 ezer fővel bővült egy év alatt. A tartós munkanélküliek aránya továbbra is legmagasabb a szombathelyi (30,9%-os), a szentgotthárdi (29,8%-os) és a várpalotai (28,7%- os) térségekben. Legkisebb tartós munkanélküliségi arány jellemzi a mosonmagyaróvári kistréséget (14,1%), ahol egy év alatt a 14 kistérség közül a legkisebb mértékű arányemelkedés történt (5,9%-pontos). A tartós aránymutató egy év alatt leginkább a dorogi (15,5%-ponttal) és a szombathelyi (14,3%-ponttal) kistérségben ugrott meg. A megfigyelt 14 statisztikai kistérség relatív helyzete kedvezőbb az országos átlagénál, az októberi relatív mutató nagysága 5,46%, mely egy hónap alatt 0,006, egy év alatt 0,83 százalékpontot kisebbedett. Kedvezőbb helyzetének szintjét az országos átlaghoz (1,0) viszonyított arányszáma fejezi ki, amely: 0,67%, tavaly októberhez képest 0,070%-pontot javult. E kistérségek közül az országos átlagnál - az előző négy hónap óta - az egy kedvezőtlenebb helyzetben lévő várpalotai kistérség továbbra is hátrányosabb pozícióban maradt, mivel relatív mutatója 8,47%, arányszáma 1,04. Október hónapban a többi továbbra is kedvezőbb helyzetben van. Járadék típusú ellátásra e 14 kistérség nyilvántartott álláskeresőinek 27,1%-a jogosult, míg egy évvel korábban 39,8%-a. Számuk (9,4 ezer fő) egy év alatt kétötödöt meghaladóan csökkent (6,5 ezer fővel). Segély típusú ellátást 13,1%-uk kap, számuk (4,5 ezer fő) fél százalékkal (egyenlegében 23 fővel) nőtt. Rendelkezésre állási támogatást ill. rendszeres szociális segélyt nagyobb nagyságrendjük (egyhatoduk) kap, számuk 5,8 ezer fő, októberhez képest egynegyedes növekedés tapasztalható (1,2 ezres). 3. Az álláskeresők összetétel jellemzői A 14 tárgyalt statisztikai térségben a korábbiakkal ellentétben az elmúlt három hónap folytatásaként - a férfiak aránya kisebb, 48,8% (előző hónap óta 0,2 százalékponttal tovább kisebbedett), a nőké 51,2%. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya meghaladta a nyilvántartott álláskeresők háromtizedét, közel egyharmaduk szakmunkás, majdnem háromtizedük érettségizett, a diplomások részesedése közelít a hét és fél százalékhoz. Egy hónap alatt kissé emelkedett a diplomás állástalanok aránya, a többi iskolai végzettségűeké mérséklődött. Az álláskeresők többsége 24,9%-a éves, 24,7%-a év közötti személy, 23,6%- a éves korosztályhoz tartozik. A legfiatalabbak: a 25 év alattiak aránya egyhatod, az idősebbek (55 éven túliak) részesedése egytized. Előző hónaphoz képest a legfiatalabb és a éves álláskeresők aránya mérséklődött, a többié emelkedett. A pályakezdők aránya a megfigyelt 14 kistérségben 8,6%, számuk 2981 fő, 6,1%-kal (195 fővel) kevesebb, mint a múlt hónapban., arányuk egy hónap alatt fél százalékponttal apadt. A pályakezdők aránya legmagasabb a körmendi (12,8%) és a csornai (10,7%), s legalacsonyabb 13

14 14 a szentgotthárdi (6,7%) kistérségben volt. E 14 kistérségben a pályakezdő nők aránya (52,7 %) továbbra is magasabb a férfiakénál (47,3%), egy hónap alatt ismét (0,7%-pontot) emelkedett. A pályakezdők többsége (46,4%-a) érettségizett, s magas a diplomások aránya: 11,4%. Előző hónaphoz képes a legalacsonyabb (legfeljebb nyolc osztályt járt) és legmagasabb (diplomások) iskolai szinttel rendelkezők aránya emelkedett, a többiek részaránya mérséklődött. Korösszetételükben a év közöttiek vannak túlsúlyban (a pályakezdők 57,1%-a), a 20 évnél fiatalabbak együttes aránya kétötöd közeli. Előző hónaphoz képest ellentétben az elmúlt három hónappal - csak a év közöttiek hányada csökkent (0,8 százalékpontot). 4. Autóiparhoz, gépiparhoz kapcsolódó keresett foglalkozások A tárgyalt 14 kistérség nyilvántartott álláskeresői körében az autóiparhoz, gépiparhoz, üzemeltetéshez, informatikához, számvitelhez kapcsolódó foglalkozások (száma 4864 fő, előző hónapinál 2,6 százalékkal kevesebb) közül a lakatosok vannak többségben (13,5%-a: 659 fő). A további megfigyelt gyakori foglalkozások még a kereskedelmi ügyintéző (8,8%: 427 fő), raktárkezelő (7,0%: 340 fő), hegesztő, lángvágó (4,7%: 228 fő), gépjármű-, motorszerelő, javító (4,6%: 222 fő), forgácsoló (4,3%: 209 fő) és villanyszerelő (4,3%: 207 fő). 5. Bér és kereset jellemzők A kereset adatok legkisebb szintre csak megyeire állnak rendelkezésre. A tárgyalt 14 dunántúli statisztikai kistérség öt megyét érint. E megyék közül a bruttó keresetek Komárom- Esztergom megyében a legmagasabbak, I. félév átlagában az egy főre jutó havi összege forint, az országos átlag 94,9%-a. A legalacsonyabb keresetet a Veszprém megyei dolgozók kapták forintot, mely 80,3%-a az országosnak. A bruttó keresetek legnagyobb mértékben Fejér megyében emelkedtek (kilenc százalékkal) egy év alatt, legkevésbé Veszprém megyében (3,6%-kal). A nettó keresetek sorrendisége is azonos a bruttóéval, előző év azonos időszakához mért indexei a veszprémi kivételével - magasabbak az országos átlagénál. Részletesebb adatok a mellékletben találhatók. 14

15 15 T Á B L Á Z A T O K KECSKEMÉT 50 KM-ES KÖRNYÉKE Gazdasági aktivitás a éves népesség körében, II. negyedév KSH Kistérség neve Foglalkoztatottak, fő fő aktívak, fő inaktívak, fő népesség arány % liségi ráta, % arány, % Munkanélküliek, Gazdaságilag Gazdaságilag éves Foglalkoztatási Munkanélkü- Aktivitási Kecskeméti kistérség ,25 9,63 55,61 Kiskőrösi kistérség ,49 10,81 64,46 Kiskunfélegyházai kistérs ,84 8,16 64,07 Kiskunmajsai kistérség ,63 11,51 62,87 Kunszentmiklósi kistérség ,44 13,22 60,42 Ceglédi kistérség ,24 11,97 75,25 Dabasi kistérség ,59 13,01 71,95 Szolnoki kistérség ,16 7,83 59,84 Kunszentmártoni kistérség ,11 15,86 54,80 Szentesi kistérség ,47 8,85 72,92 Kisteleki kistérség ,12 11,95 61,47 Csongrádi kistérség ,25 11,61 65,90 12 Kistérség együtt ,84 10,55 63,55 Ország összesen, ezer fő 3778,9 473,3 4252,2 3436,0 7688,2 49,2 11,1 55,3 Változás mértéke előző év azonos időszakához képest % %-pont Kecskeméti kistérség 0,2 8,1 0,9 7,9 3,9-1,8 0,6-1,6 Kiskőrösi kistérség 0,7 12,8 1,9-1,5 0,7 0,0 1,1 0,8 Kiskunfélegyházai kistérs 0,3 17,8 1,5 2,9 2,0-1,0 1,1-0,3 Kiskunmajsai kistérség -0,2 10,9 0,9 2,5 1,5-1,0 1,0-0,4 Kunszentmiklósi kistérség 0,9 6,5 1,6 0,2 1,1-0,1 0,6 0,3 Ceglédi kistérség 0,0 38,2 3,4-14,5-1,7 1,1 3,0 3,7 Dabasi kistérség 0,1 49,0 4,5-12,5-0,9 0,6 3,9 3,7 Szolnoki kistérség -1,7-1,8-1,7 5,8 1,2-1,6 0,0-1,8 Kunszentmártoni kistérség -1,3-9,9-2,7 1,4-0,9-0,2-1,3-1,0 Szentesi kistérség 3,4 19,3 4,6-12,4-0,6 2,6 1,1 3,6 Kisteleki kistérség 2,3 17,8 3,9-2,2 1,5 0,4 1,4 1,5 Csongrádi kistérség 2,5 22,7 4,5-9,2-0,6 1,8 1,7 3,2 12 Kistérség együtt 0,2 15,8 1,6-0,2 1,0-0,4 1,3 0,4 Ország összesen -0,5 17,8 1,3-1,6 0,0-0,2 1,5 0,7 Változás előző év azonos időszakához képest fő Kecskeméti kistérség Kiskőrösi kistérség Kiskunfélegyházai kistérs Kiskunmajsai kistérség Kunszentmiklósi kistérség Ceglédi kistérség Dabasi kistérség Szolnoki kistérség Kunszentmártoni kistérség Szentesi kistérség Kisteleki kistérség Csongrádi kistérség Kistérség együtt Ország összesen, ezer fő -18,2 71,6 53,4-57,1-3,7 Forrás:Foglalkoztatási Szociális Hivatal, KSMR Rendszer ILO szabvány. Korrigált szintetikus regressziós becslés. Országos adat: KSH STADAT 15

16 Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint KSH kistérségenként ( i állapot) Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendsz. Munkav. Relatív Arány- Arány- Kistérség megnevezése tott össz. hossz>365. tip. ell. tip. ell. szoc.sg. népes. mutató* szám** szám** fő fő fő fő fő fő % Bp.-vel Bp.-nélk. Kecskeméti kist. összesen: ,24 0,89 0,81 Kiskőrösi kist. összesen: ,08 1,24 1,13 Kiskunfélegyházai kist. ös ,22 0,89 0,81 Kiskunmajsai kist. összese ,85 1,34 1,22 Kunszentmiklósi kist. össz ,53 1,30 1,18 Ceglédi kist. összesen: ,92 0,85 0,78 Dabasi kist. összesen: ,95 0,86 0,78 Szolnoki kist. összesen: ,64 0,94 0,86 Kunszentmártoni kist. össz ,18 1,62 1,48 Szentesi kist. összesen: ,85 0,97 0,88 Kisteleki kist. összesen: ,70 1,07 0,98 Csongrádi kist. összesen: ,88 1,09 1,00 12 Kistérség együtt ,11 1,00 0,91 Ország összesen ,12 1, Ország összesen Bp. nélkül , ,00 Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint KSH kistérségenként ( i állapot) Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendsz. Munkav. Relatív Arány- Arány- Kistérség megnevezése tott össz. hossz>365. tip. ell. tip. ell. szoc.sg. népes. mutató* szám** szám** fő fő fő fő fő fő % Bp.-vel Bp.-nélk. Kecskeméti kist. összesen: ,61 1,02 0,91 Kiskőrösi kist. összesen: ,94 1,17 1,05 Kiskunfélegyházai kist. ös ,05 0,83 0,75 Kiskunmajsai kist. összese ,31 1,22 1,09 Kunszentmiklósi kist. össz ,63 1,37 1,23 Ceglédi kist. összesen: ,51 0,89 0,80 Dabasi kist. összesen: ,39 0,87 0,78 Szolnoki kist. összesen: ,43 0,88 0,79 Kunszentmártoni kist. össz ,40 1,58 1,42 Szentesi kist. összesen: ,98 0,94 0,85 Kisteleki kist. összesen: ,52 1,01 0,90 Csongrádi kist. összesen: ,43 1,11 1,00 12 Kistérség együtt ,56 1,01 0,91 Ország összesen ,47 1,00.. Ország összesen Bp. nélkül ,44 1,00 Változás mértéke előző év azonos hónapjához képest % %-pont Kecskeméti kist. összesen: -15,7 10,1-43,4-6,7-9,6 0,2-1,37-0,13-0,10 Kiskőrösi kist. összesen: 1,3 19,8-29,1-5,3 27,0 0,0 0,14 0,07 0,08 Kiskunfélegyházai kist. ös 2,1 49,3-37,2 13,6 66,7-0,3 0,17 0,06 0,06 Kiskunmajsai kist. összese 4,5 29,8-27,7-2,1 30,9-0,6 0,54 0,12 0,13 Kunszentmiklósi kist. össz -9,8 4,4-29,7-4,5-6,8-0,4-1,1-0,07-0,05 Ceglédi kist. összesen: -7,6 25,3-28,4-2,0 5,4 0,2-0,59-0,04-0,02 Dabasi kist. összesen: -5,3 73,3-19,0 56,0-26,2 0,7-0,44-0,01 0 Szolnoki kist. összesen: 2,4 61,0-31,3 13,0 52,7-0,4 0,21 0,06 0,07 Kunszentmártoni kist. össz -2,3 38,6-36,0-6,8 10,5-0,7-0,22 0,04 0,06 Szentesi kist. összesen: -2,8 21,0-19,1-24,1 23,2-1,1-0,13 0,03 0,03 Kisteleki kist. összesen: 1,9-4,3-30,2 46,4 19,8-0,2 0,18 0,06 0,08 Csongrádi kist. összesen: -6,6 3,3-28,8 2,7-6,8-0,8-0,55-0, Kistérség együtt -5,4 25,6-33,2 1,2 11,7-0,1-0,46-0,012 0,002 Ország összesen -4,2 15,3-30,5 3,8 7,6 0,0-0,35 0,000 Ország összesen Bp. nélkül -5,5 12,9-32,7 1,3 6,4 0,0-0,52 0,000 * Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Budapesttel és nélküle Adatforrás: FSZH

17 Nyilvántartott álláskeresők száma és megoszlása KSH kistérségenként ( i állapot) Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendsz. Kistérség megnevezése tott össz. hossz>365. tip. ell. tip. ell. szoc.sg. fő % Kecskeméti kist. összesen: ,4 21,9 11,3 22,9 Kiskőrösi kist. összesen: ,0 14,7 9,0 24,6 Kiskunfélegyházai kist. ös ,3 21,6 13,4 18,3 Kiskunmajsai kist. összese ,6 17,3 9,7 30,4 Kunszentmiklósi kist. össz ,3 17,4 11,8 19,0 Ceglédi kist. összesen: ,1 22,9 10,5 29,1 Dabasi kist. összesen: ,5 25,5 13,2 13,9 Szolnoki kist. összesen: ,0 21,0 10,0 29,0 Kunszentmártoni kist. össz ,1 12,4 8,1 40,7 Szentesi kist. összesen: ,6 20,0 8,2 17,7 Kisteleki kist. összesen: ,5 12,4 9,5 19,4 Csongrádi kist. összesen: ,2 15,2 8,4 21,1 12 Kistérség együtt ,4 19,6 10,4 25,2 Ország összesen ,0 18,6 10,4 30,0 Nyilvántartott álláskeresők száma és megoszlása KSH kistérségenként ( i állapot) Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendsz. Kistérség megnevezése tott össz. hossz>365. tip. ell. tip. ell. szoc.sg. fő % Kecskeméti kist. összesen: ,0 32,6 10,2 21,4 Kiskőrösi kist. összesen: ,1 21,0 9,6 19,7 Kiskunfélegyházai kist. ös ,6 35,1 12,0 11,2 Kiskunmajsai kist. összese ,4 25,0 10,4 24,3 Kunszentmiklósi kist. össz ,5 22,3 11,2 18,4 Ceglédi kist. összesen: ,0 29,6 9,9 25,5 Dabasi kist. összesen: ,3 29,8 8,0 17,8 Szolnoki kist. összesen: ,8 31,3 9,0 19,5 Kunszentmártoni kist. össz ,2 19,0 8,5 36,0 Szentesi kist. összesen: ,2 24,1 10,5 13,9 Kisteleki kist. összesen: ,5 18,1 6,6 16,5 Csongrádi kist. összesen: ,8 20,0 7,6 21,1 12 Kistérség együtt ,1 27,8 9,7 21,4 Ország összesen ,9 25,6 9,6 26,7 változás előző év azonos hónapjához, %-pont Kecskeméti kist. összesen: 6,4-10,7 1,1 1,5 Kiskőrösi kist. összesen: 5,9-6,3-0,6 5,0 Kiskunfélegyházai kist. ös 7,7-13,5 1,4 7,1 Kiskunmajsai kist. összese 6,1-7,7-0,7 6,1 Kunszentmiklósi kist. össz 3,9-4,9 0,7 0,6 Ceglédi kist. összesen: 7,1-6,7 0,6 3,6 Dabasi kist. összesen: 10,2-4,3 5,2-3,9 Szolnoki kist. összesen: 10,2-10,3 0,9 9,6 Kunszentmártoni kist. össz 11,0-6,5-0,4 4,7 Szentesi kist. összesen: 6,4-4,0-2,3 3,7 Kisteleki kist. összesen: -2,0-5,7 2,9 2,9 Csongrádi kist. összesen: 2,4-4,7 0,8-0,1 12 Kistérség együtt 7,3-8,2 0,7 3,9 Ország összesen 5,1-7,0 0,8 3,3 Adatforrás: FSZH (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal)

18 Statisztikai kistérség megnevezése A munkanélküliség főbb adatai Kecskemét 50 km-es sugarú környezetében, október álláskeresők száma (fő) pályakezdők záró állomány száma, fő férfi nő <= 8.ált szakmunk.* érettségi** diplomás** száma, fő <= 25 éves >25 & <= 35 éves >35 & <= 45 éves>45 & <= 55 éves >55 éves Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Ceglédi Dabasi Szolnoki Kunszentmártoni Szentesi Kisteleki Csongrádi Összesen Statisztikai kistérség megnevezése Nyilvántartott álláskeresők Nyilvántartott álláskeresők nemenként nemenként iskolai végzettségenként álláskeresők megoszlása, % iskolai végzettségenként pályakezdők álláskeresők száma (fő) korcsoportonként álláskeresők megoszlása, % korcsoportonként férfi nő <= 8.ált szakmunk. érettségi diplomás aránya, % <= 25 éves >25 & <= 35 éves >35 & <= 45 éves>45 & <= 55 éves >55 éves 1 éven túl regisztráltak száma, fő 1 éven túl regisztráltak száma, fő aránya, % Kecskeméti ,9 52,1 34,2 30,8 27,9 7,1 10,5 19,1 25,2 23,6 24,1 8,0 27,4 Kiskőrösi ,4 52,6 42,3 33,7 20,6 3,4 11,7 19,4 23,9 25,1 23,1 8,5 38,0 Kiskunfélegyházai ,6 53,4 37,9 33,4 24,1 4,6 10,5 17,7 23,2 23,9 25,6 9,7 24,3 Kiskunmajsai ,0 48,0 44,5 31,1 21,3 3,1 10,4 20,8 22,7 24,3 24,7 7,5 31,6 Kunszentmiklósi ,5 52,5 47,2 32,4 18,4 2,1 9,6 18,9 23,4 24,2 25,9 7,6 28,3 Ceglédi ,2 51,8 40,7 33,9 22,0 3,4 9,8 17,2 24,8 24,3 26,2 7,6 27,1 Dabasi ,5 51,5 41,7 30,5 23,8 3,9 6,8 18,5 26,6 24,7 21,2 9,0 22,5 Szolnoki ,2 48,8 32,6 28,8 31,3 7,3 10,4 20,0 27,3 23,3 22,3 7,0 28,0 Kunszentmártoni ,5 50,5 45,4 32,9 19,0 2,6 12,2 20,2 24,1 23,3 24,5 7,9 37,1 Szentesi ,0 50,0 33,2 30,8 29,9 6,0 12,5 19,3 23,8 24,4 23,7 8,8 32,6 Kisteleki ,6 52,4 38,0 33,4 26,0 2,6 12,1 18,0 22,6 23,0 25,1 11,3 31,5 Csongrádi ,2 50,8 36,9 28,0 28,6 6,5 11,8 18,5 23,7 24,7 24,8 8,4 25,2 Összesen ,8 51,2 38,3 31,6 25,1 5,0 10,6 19,0 24,8 24,0 24,1 8,1 29,4 Adatforrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Adattárház * középfokú: szakmunkás és szakiskolás együtt ** középiskola: érettségivel zárult szakközépiskola, gimnázium, technikum együtt. **: felsőfokú: főiskola és egyetem együtt.

19 A pályakezdő álláskeresők száma és összetétele Kecskemét 50 km-es sugarú környezetében, október Nyilvántartott álláskeresők álláskeresők száma (fő) álláskeresők száma (fő) záró állomány Statisztikai kistérség megnevezése száma, fő <= 17 éves >17 & <= 20 éves >20 & <= 25 éves >25 & <= 30 éves Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Ceglédi Dabasi Szolnoki Kunszentmártoni Szentesi Kisteleki Csongrádi Összesen Statisztikai kistérség megnevezése Nyilvántartott álláskeresők száma, fő nemenként iskolai végzettségenként korcsoportonként 1 éven túl regisztráltak férfi nő <= 8.ált szakmunk.* érettségi** diplomás** száma, fő álláskeresők megoszlása, % álláskeresők megoszlása, % nemenként iskolai végzettségenként korcsoportonként férfi nő <= 8.ált szakmunk. érettségi diplomás <= 17 éves >17 & <= 20 éves >20 & <= 25 éves >25 & <= 30 éves 1 éven túl regisztráltak aránya, % Kecskeméti ,3 51,7 26,0 19,6 45,4 8,9 0,2 47,5 49,2 3,1 9,6 Kiskőrösi ,4 56,6 27,0 21,8 43,1 8,1 0,0 38,7 58,9 2,5 24,7 Kiskunfélegyházai ,0 53,0 25,8 22,9 47,0 4,2 0,0 38,1 61,0 0,8 11,0 Kiskunmajsai ,6 51,4 24,7 30,1 40,4 4,8 0,7 47,9 49,3 2,1 16,4 Kunszentmiklósi ,0 51,0 35,1 23,6 38,9 2,4 0,0 51,0 47,6 1,4 16,3 Ceglédi ,7 54,3 31,1 22,6 40,4 5,9 0,0 38,7 57,6 3,7 16,1 Dabasi ,5 52,5 19,9 18,4 51,8 9,9 0,7 47,5 51,1 0,7 8,5 Szolnoki ,4 49,6 30,7 14,9 45,3 9,1 0,6 38,7 59,5 1,2 16,8 Kunszentmártoni ,4 45,6 40,0 16,5 38,0 5,6 0,0 40,8 57,2 2,0 24,8 Szentesi ,2 53,8 20,1 18,3 50,9 10,8 0,0 33,0 64,2 2,9 18,3 Kisteleki ,5 53,5 18,6 23,3 51,9 6,2 0,8 30,2 68,2 0,8 17,8 Csongrádi ,0 46,0 29,8 18,0 45,3 6,8 0,0 41,6 52,2 6,2 15,5 Összesen ,3 51,7 28,5 19,9 44,2 7,4 0,2 41,4 56,0 2,4 16,2 Adatforrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Adattárház * középfokú: szakmunkás és szakiskolás együtt ** középiskola: érettségivel zárult szakközépiskola, gimnázium, technikum együtt. **: felsőfokú: főiskola és egyetem együtt.

20 Regisztrált álláskeresők száma keresett foglalkozásonként Kecskemét 50 km-es környezetében lévő statisztikai kistérségekben, október végén Adatforrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Adattárház (a leggyakoribb 50 foglalkozás) Foglalkozás Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Ceglédi Dabasi Szolnoki Kunszentmártoni Szentesi Kisteleki Csongrádi % of Total Összesen 9190 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) ,79% eladó ,34% irodai adminisztrátor, írnok ,36% lakás-, intézménytakarító ,57% egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások ,54% tehergépkocsi-vezető ,54% lakatos ,05% felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) ,77% egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások ,72% vagyonőr ,72% szabó, varrónő, modellkészítő ,57% festő és mázoló ,46% kőműves ,33% gyártósori összeszerelő ,20% egyéb irodai jellegű foglalkozások ,18% kézi anyagmozgató, csomagoló ,02% konyhai kisegítő ,99% kereskedelmi ügyintéző ,79% targoncavezető ,78% gépjármű- és motorszerelő, -javító ,78% egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások ,76% hegesztő, lángvágó ,74% fodrász, borbély ,71% raktárkezelő ,70% szakács ,69% bútorasztalos ,66% kereskedő ,65% húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfi-feldolgozó ,61% általános iskolai tanár, tanító ,56% villanyszerelő ,56% pénzügyi ügyintéző ,55% forgácsoló ,52% egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói ,50% sütő-, tésztaipari munkás, pék ,45% vezeték- és csőhálózat-szerelő ,44% cipőgyártó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó ,44% könyvelő (analitikus) ,43% személygépkocsi-vezető ,40% burkoló ,39% épületasztalos ,39% igazgatási ügyintéző ,37% nehézföldmunkagép-kezelő ,37% egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők ,35% üzletkötő ,34% cukrász ,34% mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő ,33% egyéb faipari foglalkozások ,33% gyermek- és ifjúsági felügyelő ,32% szociális ápoló, gondozó ,32% egyéb ügyintézők ,32% 126