AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Átírás

1 Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, november Nyíregyháza, Egyház u Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) , (42) , Fax: (42)

2

3 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Bevezetés A munkaügyi szervezet tevékenységének modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy melyeket használja az ÁFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül október hónap elején az észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1714 kérdőívet postáztak ki és 1312 munkáltatótól kapták vissza az adatlapot (ebből értékelhető 1304 volt), amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerőgazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 76,5%, gyakorlatilag az előző negyedévihez hasonló. Országosan ez az arány meghaladta a nyolctizedet. A régióban megkérdezett munkáltatók valamivel több, mint egyharmada Hajdú-Bihar megye (kiküldött 764 db, beérkezett 449 db, beérkezési arány: 58,8%) illetékességi területéhez tartozik, mintegy három tizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 397 db, beérkezett 385 db, beérkezési arány: 97,0%) működik, Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 553 db, beérkezett 478 db, beérkezési arány: 86,4%) tevékenykedik a régióban válaszadók 36%-a. Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió ország Megnevezés Régió Ország Régió az országos %- ában Népesség száma a), 1000 fő , éves népesség száma b), 1000 fő 1 151, ,7 14,9 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 588, ,4 13,9 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 527, ,5 13,4 Foglalkoztatási ráta b),% 45,8 51,1 89,6 Munkanélküliek b), 1000 fő 60,4 296,9 20,3 Munkanélküliségi ráta b), % 10,3 7,0 147,1 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 302, ,6 10,9 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft ,4 Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,3 Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,9 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján II. n. éves adatok. c) KSH I. féléves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) I-III. negyedéves átlag. 3

4 A régió gazdasági aktivitásáról a KSH lakossági munkaerő-felmérésének adatai alapján alkothatunk képet második negyedévében az 1151,7 ezer fős éves népességéből 527,8 ezer fő volt foglalkoztatott (mintegy 10 ezer fővel több, mint előző negyedévben), 60,4 ezer fő a felvétel fogalomrendszere szerinti munkanélküli és 563,5 ezer fő gazdaságilag inaktív személy. Az adatokból látható, hogy az első negyedévhez képest jelentős javulás következett be a régióban az aktivitási létszám adatokat tekintve, de a mutatók területén is. Az 51,1%-os aktivitási arány mellett 10,3%-os munkanélküliségi ráta és 45,8%-os foglalkoztatási arány számítható első negyedévében ugyanezek a mutatók sorrendben: 50,7%, 11,3% és 44,9%. A javulás ellenére foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál. A KSH I. féléves adatai szerint a régióban bejegyzett, 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál valamivel több, mint 300 ezren álltak alkalmazásban, 1,4%-kal kevesebben mint egy évvel korábban. Ugyanekkor országos szinten gyakorlatilag stagnált az alkalmazotti állomány. Az év első hat hónapjának átlagában az alkalmazásban állók bruttó keresete a régióban forintot tett ki, ami az országos átlagnak alig több mint nyolctizede és előző év azonos időszakához számított indexe (106,5%) is alacsonyabb, mint a hazai átlag (107,9%). A régióban június 30-án regisztrált vállalkozások száma %-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az országosan regisztrált vállalkozások alig több mint egy tizede található a régióban és változatlanul igen alacsony a vállalkozási aktivitás is: ezer lakosra 84 vállalkozás számítható, ami az országosnak 71%-át jelenti. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régió nyilvántartott álláskeresőinek száma 2007 I-IX. hónapjában átlagosan fő volt, mely 12%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának állományát. A létszámbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (+5615 fő), míg a változás százalékban kifejezett üteme (13,7%) Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb. A regisztráltak száma a megyékben a következőképpen alakult: Hajdú-Biharban fő, Jász- Nagykun-Szolnok megyében fő, Szabolcs-Szatmár-Beregben fő. A régió munkáltatói első kilenc hónapjában összesen álláshelyet jelentettek be, ami több mint 10 ezerrel marad el az elmúlt év azonos időszaki bejelentéstől. Az új álláshelyek régiós számában bekövetkezett 17,2%-os visszaesésben jelentős szerepet játszott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bekövetkezett 5354 db-ot kitevő csökkenés. A vizsgált időszakban átlagosan fő szakképzetlen álláskereső szerepelt a nyilvántartottak között, 13,6%-kal több mint az előző év január-szeptemberében. Ezen a csoporton belül 2007 első kilenc hónapjában átlagosan 14,6%-os súllyal szerepeltek azok az álláskereső személyek, akik gimnáziumi érettségivel rendelkeztek, de a nagy többség változatlanul legfeljebb nyolc általánost végzett. Legrosszabb a helyzet Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol az összes nyilvántartott álláskereső megközelítőleg hattizede nem rendelkezett semmiféle szakmai végzettséggel, de a másik két megyében is az álláskeresők több mint felére (Hajdú-Bihar-53,0%, Jász-Nagykun-Szolnok-52,6%) igaz ugyan ez. A tavalyi esztendő hasonló időszakának átlagához képest az egy éven túli álláskeresők létszáma régiós szinten ötödével, megyei szinten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egynegyedével, Hajdú-Bihar megyében 15,8%-kal, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében hetedével emelkedett. 4

5 A pályakezdő fiatalok egyrészt a gyakorlat, másrészt a szakképzettség hiánya miatt tartoznak a kedvezőtlenebb helyzetűek közé I-IX. hónapjában átlagosan fő szerepelt régiós szinten a nyilvántartásokban, ez 868 fővel (7,8%-kal) jelentett magasabb létszámot azonos hónapjainak átlagához képest. Megyénként a pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya igen eltérően alakult. Jász-Nagykun-Szolnok (8,0%) és Hajdú- Bihar megyében (10,9%) a régiós átlag (11,5%) alatti volt, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár- Beregben 1,9 százalékponttal meghaladta azt. A régión belül általános probléma a humánerőforrás alacsony képzettsége, ami különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében aggasztó. Ezen túl nehezíti a foglalkoztathatóságot a nyolc általánost sem végzettek magas száma, ami a roma lakosság körében még jellemzőbb. Gondot jelent a folyamatosan növekedő munkaerő-kínálat miatt a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési nehézsége és ezt csak növelik a képzettségek strukturális problémái. Az egyre alacsonyabb munkaerő-kereslet a tartósan nyilvántartott álláskeresők számának növekedését eredményezte, akiknek a munkavállalási lehetőségeit a közhasznú munkák támogatásának bővítése jelentené. Összességében megállapítható, hogy a régióban mutatkozó foglalkoztatási korlátok a megyékben eltérő súllyal jelentkeznek. Ugyanakkor meglehetősen nagy a 31 kirendeltség közötti differenciáltság is. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A régióban regisztrált vállalkozások 1%-a vett részt a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésben, ami 1304 szervezetet jelent. Az adatlapot kitöltő munkáltatók ágazati besorolása szinte alig változott az előző negyedévhez képest. A legtöbb válasz 30% a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviselt a mezőgazdaság (12%) és a kereskedelem, javítás (18%) ágazatba tartozó szervezetek száma. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőiparban tevékenykedők (7%), míg a közszféra intézményei közül az oktatás területe volt jelentős (6%). A válaszoló cégek létszám-kategória szerinti összetétele ebben a negyedévben újra változott némiképp és az azt megelőző negyedévek arányaira hasonlított: a felmérésben résztvevők közel háromnegyede a kis- és közép-vállalkozásokhoz tartozott, ötöde mikrovállalkozásként üzemelt és mindössze 7 százalékuk tevékenykedett a kifejezetten nagyvállalati körben. A régiót alkotó három megye közül Jász-Nagykun-Szolnokban volt a legmagasabb válaszadók közül a kis- és közepes méretű vállalkozások száma (nyolctizedet meghaladó). A másik két megyében a létszám-kategória szerinti összetétel arányaiban szinte megegyezett. A KSH I. félévi intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a régióban az alkalmazásban állók száma 302 ezer fő volt. A munkatársaink által megkérdezett munkáltatók foglalkoztatták ennek a létszámnak a 37%-át, 112 ezer főt (az előző negyedévi felmérésnél 35%, 105 ezer fő). A létszámadatok figyelembevételével látható, hogy a legjelentősebb mintegy kétharmados a bányászat és a villamos-energia, gáz- gőz- vízellátás ágazati reprezentációja, de a számottevő létszámot foglalkoztató mezőgazdaság (55%), feldolgozóipar (56%) és szállítás (57%) ágakba tartozó szervezetek munkatársai is magas hányadot képviselnek a KSH által nyilvántartott alkalmazottak közül. 5

6 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, I. félév Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, szeptember 30. Reprezentációs arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,9 Bányászat ,7 Feldolgozóipar ,6 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,2 Építőipar ,3 Kereskedelem, javítás ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,7 Pénzügyi közvetítés ,8 Ingatlanügyletek, bérbeadás ,4 Közigazgatás, társadalombiztosítás ,3 Oktatás ,4 Egészségügy, szociális ellátás ,0 Egyéb szolgáltatás ,3 ÖSSZESEN ,0 Jelentős különbséget mutat a válaszadó munkáltatók és a náluk alkalmazásban állók létszámának nemzetgazdasági összetétele: a feldolgozóipar foglalkoztatta szeptember 30-án a felmérésbe vont cégek alkalmazottainak négytizedét. Egy tizednél magasabb hányadot képviselt az oktatás és az egészségügy ágakba sorolt cégek létszáma, de 5 ezret (5%-ot) is meghaladó létszámot alkalmaztak a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a szállítás területén tevékenykedő szervezetek. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott 112 ezer fő 34%-a a közép-, valamivel több mint fele pedig a nagyméretű szervezeteknél állt alkalmazásban. Amíg a válaszadók kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások körébe, addig a felmérésbe bevont cégek alkalmazottainak mindössze 14%-a dolgozott ilyen kategóriájú szervezetnél. A jelenlegi felmérésnél kissé változott a régióban válaszoló cégek alkalmazotti létszámának megyék közötti megoszlása. Amíg június 30-án a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés kérdéseire válaszoló cégek statisztikai állományi létszámának valamivel több, mint egyharmada Hajdú-Bihar, 31%-a Jász-Nagykun-Szolnok, 36%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében állt alkalmazásban, addig sorrendben ez az arány 38, 29 és 33%-ra változott a III. negyedév végére. Ágazati összetételét tekintve mindhárom megyében a feldolgozóipari cégek létszáma volt a legjelentősebb. Hajdú-Bihar megyében számottevő közel egyötöd részt képviseltek még az oktatási intézmények dolgozói, Jász- Nagykun-Szolnok megyében az egészségügy, szociális ellátás területén tevékenykedők (15%), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig az egészségügy (14%) mellett a kereskedelem, javítás (11%) ágazat alkalmazottai. 6

7 A következő három hónap várható tendenciái A régióban felkeresett és választ is adó 1304 cég közül 23% tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. A növekedést prognosztizáló 300 munkáltató több mint négytizede a feldolgozóiparba, egy hatoda pedig a kereskedelem, javítás ágazatba tartozik. A októberi felmérésben részt vevő szervezetek 56%-ánál várhatóan nem változik a statisztikai állományi létszám a megkeresést követő három hónapban, ez 734 munkáltatót jelent. A létszámmozgást nem tervező cégek elsősorban a feldolgozóipar (28,5%), kereskedelem, javítás (22%), valamint a mezőgazdaság (11%) ágazatokból kerültek ki. A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek egy ötöde leépítéssel számol az elkövetkező három hónapban (270 munkáltató). A leépítést tervező cégek a mezőgazdaság (17%), feldolgozóipar (25%), építőipar (11%) ágazatokban tevékenykednek. A IV. negyedévi felmérés eredményeként megállapítható, hogy a megkérdezett munkáltatók meglehetősen pesszimistán látják év utolsó negyedévének létszámgazdálkodását. Az általuk prognosztizált három hónap múlva várható létszám 1791 fős csökkenést jelent (belépő: 2047 fő, kilépő: 3838 fő) és ez jellemző az ágazatok többségére. Számában (670 fő) és ütemében (-34,5%) is a legnagyobb leépítési egyenleg a közigazgatás területén várható, de jelentős létszámcsökkenés lehet a szezonalitással leginkább érintett mezőgazdaság, feldolgozóipar és építőipar területén. A felmérést követő három hónapon belül a várható létszámcsökkentési egyenleg az egyes FEOR csoportokat különbözőképpen érinti. A közel 1800 fős leépítés majdnem fele szakképzetlen munkavállalókra vonatkozik, 30%-a érinti az ipari és építőipari foglalkozásúakat, hetedét pedig a mezőgazdasági dolgozók alkotják. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint fő Kilépő Belépő :Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások októberi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréskor a régió három megyéjében különböző módon gondolkoztak a bevont szervezetek a három hónap múlva 7

8 várható létszámmozgásról. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében tevékenykedő munkáltatók összesített terveiben 94 fős növekedés mutatkozott. Hajdú-Biharban mérsékeltebb (98,8%), míg Szabolcs-Szatmár-Beregben ennél magasabb ütemű (96,2%) létszámcsökkenés várható ez év végéig. A kirendeltségi körzetek többségében a foglalkoztatók a létszám kisebb mértékű (3%- nál kevesebb) csökkenését jelezték a felmérést követő három hónapos időszakban, 7 térségben némi (0,2-2,9% között) létszámbővülés várható. A régiós szintű 1791 fős létszámcsökkentési egyenleg kialakulásában a debreceni (-174 fő), a hajdúszoboszlói (-129 fő), a baktalórántházi (-166 fő), a kisvárdai (-139 fő), a nyírbátori (-135 fő) és a nyíregyházi (-728 fő) területek munkáltatóinál várható csökkenés játszik jelentős szerepet. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) Az egy év múlva várható tendenciák A munkáltatók beérkezett válaszai alapján megállapítható, hogy egy év elteltével valamivel optimistábban látják helyzetüket, bár így is kis mértékű 0,5%, -566 fő létszámcsökkenéssel számolnak a régióban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében továbbra is jelentős ezer főt meghaladó csökkenés várható jövő év végéig, azonban a másik két megyében több alkalmazottal kívánják megoldani feladataikat az adatszolgáltatók. A létszámváltozási várakozások alakulása gazdasági áganként, egy év távlatában is változatos képet mutat. A szerény részt képviselő bányászat minimális emelkedéssel számol, a bevont munkáltatók létszámának négytizedét alkalmazó feldolgozóipar kis mértékben nem egészen 1%-kal, a kereskedelemben tevékenykedők 2%-kal, míg az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás cégei 4,5%-kal fogják növelni létszámukat. Egy éves időtávot tekintve a kirendeltségi körzetek felében létszámbővüléssel számolnak a felmérésbe bevont munkáltatók. Közülük is a legjelentősebb növekedés Debrecen (473 fő) és Szolnok (236 fő) vonzáskörzetében várható, míg Szabolcs-Szatmár- Bereg megye területén három kirendeltség által bevont munkáltatók jelentős létszámcsökkentést terveznek: Baktalórántháza környékén 124 fős, Kisvárda térségében 365 fős, a nyíregyházi körzetben 628 fős leépítéssel számolnak ezen a tágabb időtávon az adatszolgáltatók. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel Az egyes negyedéves felmérések összehasonlítása az előzőhöz régiós szinten nem mutat valós képet a válaszadók számának és összetételének folyamatos változása miatt. Amíg októberében 1170 munkáltató válaszolt a feltett kérdésekre, addig ez év tizedik hónapjában 1304 szervezet vett részt a felmérésben. A gazdasági ágak szerinti összevetésből látható, hogy összetételében nincs nagy különbség a két időszakban résztvevő cégek tevékenysége között. A októberi felmérésnél a megkérdezett munkáltatók tizenkét hónap múlva várható létszámként főt prognosztizáltak. Ezzel szemben természetesen a válaszadók számának növekedése következtében is szeptember 30-án főt alkalmazott a 11,5%-kal bővülő adatszolgáltatói kör. A két felmérésből adódó létszám gazdasági ág szerinti összetételére jellemző, hogy 43%-ról négytizedre csökkent a feldolgozóipar részaránya. A jelenlegi felmérésben a tervezetthez képest jelentős számú növekedés következett be a villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátásnál (adatszolgáltató növekedés: 1, létszámbővülés: 1569 fő), a kereskedelem, javítás területén (adatszolgáltató növekedés: 42, létszámbővülés: 1502 fő), a szállítás gazdasági ágba sorolt cégeknél (adatszolgáltató növekedés: 16, létszámbővülés: 8

9 1679 fő) és az oktatási intézményeknél (adatszolgáltató növekedés: 21, létszámbővülés: 1077 fő). Gazdasági ág A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összetétele főbb ágazatok szerint tizenkét hónap múlva várható létszám jelenlegi létszám száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás , ,3 Bányászat 291 0, ,3 Feldolgozóipar , ,5 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás , ,8 Építőipar , ,7 Kereskedelem, javítás , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 968 0, ,1 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,5 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás , ,5 Közigazgatás, társadalombiztosítás , ,7 Oktatás , ,2 Egészségügy, szociális ellátás , ,4 Egyéb szolgáltatás , ,6 ÖSSZESEN , ,0 A júliusi felméréshez képest a válaszadók száma mindössze 3 munkáltatóval növekedett. Ez év nyarán az 1301 adatszolgáltató fős létszámot prognosztizált szeptember 30-án várható statisztikai állományi létszámként, ami a jelenlegi felmérésnél fős létszámként realizálódott, vélhetően a válaszadók számának növekedése miatt is. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. 9

10 A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A munkaerőpiac megismerése érdekében a kérdőív lehetőséget adott a felmérésbe bevont munkáltatóknak arra, hogy a következő három hónap folyamán az általuk felvételre, illetve leépítésre kerülő alkalmazottak számát szakmák szerinti bontásban is megjelöljék. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-Alföldön (2007. IV. negyedév) változás (fő) -554 egyenleg (fő) felvétel +3 hó leépítés +3 hó egyenleg lakatos sütő-, tésztaip. munkás tartósítóip. munkás tehergk. vez. mg. erőgépvez., kezelő gyártósori összeszerelő egyéb erdőg. foglalkozások eladó A októberi felmérés során 8 olyan szakmát (a szakképzetlen fizikai munkaköröket nem számítva) regisztráltunk, amelyeknél a régió adatszolgáltatói 50 főnél több létszámnöveléssel, vagy leépítéssel számolnak három hónapon belül. Természetesen ezek egyenlege nem minden esetben éri el a ±50 főt. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, ugyanazt jelölik meg ellenkező előjellel is, valamint régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések. Az egyes szakmák iránti igény alakulásában jelentős szerepet játszik a szezonalitás. Az előző negyedévvel ellentétben most év végéig az élelmiszeriparnál tapasztalható jelentős, 554 fős (tartósítóipari munkás) leépítés. Ebben a negyedévben várhatóan a kereskedelmi eladók körében lesz magasabb a felvételre tervezett (130 fő) létszám, mint a valamilyen okból kilépők (68 fő) száma. A régió álláskínálatának bemutatása január-szeptember hónapjaiban, az Észak-alföldi régióban több mint 50 ezer álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségek munkatársaival kapcsolatban álló munkáltatók. Ennek 45%-a nem támogatott álláshelyre történt, ami lényegesen eltér az országos tendenciától, mivel hazai átlagban a bejelentett álláshelyek között ennél jóval magasabb hányadot kétharmadot tett ki az un. piaci álláshelyek aránya. 10

11 A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege I-III. negyedévben Terület Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma Változás az előző évhez képest Bejelentett nem támogatott álláshelyek főben %-ban főben % Országos , ,0 Észak-Alföld , ,6 Hajdú-Bihar , ,1 Jász-Nagykun-Szolnok , ,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,8 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép ÁFSz adatai Az Észak-alföldi régióban a bejelentett új álláshelyek év első kilenc hónapjában mintegy 52 ezer főre irányultak (külföldiekkel együtt), mely lényegesen kevesebb (-17,2%) lehetőséget jelentett, mint az előző év I-III. negyedévében (62,4 ezer). Országosan ugyanez a tendencia érvényesült, azonban mint az előző negyedévben is a nem támogatott álláshelyek aránya az összes bejelentésből hazai átlagban kétharmadot tett ki, a régióban ennél jóval kevesebbet, 45%-ot. A régió megyéiben különböző mértékű mérséklődés következett be ezen a téren: mintegy 16%-os ütemben csökkent Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben ennél jóval 19,3%-kal kevesebb állásajánlat érkezett. Egyéb, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül, a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy szervezetük jellemzően mely forrásokból elégíti ki munkaerő-igényét. Válaszok Kitöltetlen Soha Aránya az összes bejelentésből Alkalmanként Gyakran Összesen Már alkalmazásban álló munkatársak révén Döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok Regionális képző központok ajánlatai alapján Felsőoktatási karrierirodák segítségével Munkaerő-közvetítő, -kölcsönző magáncégek segítségével Helyi újságban feladott hirdetéssel Döntéshozó korábbi munkahelyeiről Munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével Felnőtt-képző intézmények hallgatóiból Utcai, intézményi falragaszok segítségével

12 Sajnos a cégeknek mintegy egyharmada nem élt ezzel a lehetőséggel és a kérdéscsokor kitöltetlen maradt. Mivel az adatszolgáltatók többsége olyan szervezet, amelyek szoros kapcsolatban állnak szervezetünkkel, így a munkaerő kiválasztásánál legtöbben a munkaügyi kirendeltségek, vagy a regionális központ segítségét veszik igénybe (gyakran: 42,6%, alkalmanként: 38,6%). E mellett jelentős azoknak a cégeknek az aránya is, amelyek alkalmanként (47,5%), vagy gyakran (19,3%) kérik a már náluk alkalmazásban állók segítségét az új munkaerő kiválasztásánál. Régiónkban egyáltalán nem jellemző a felsőoktatási karrierirodák ilyen irányú segítségének igénybevétele. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. A negyedév során több helyen zajlanak munkáltatói értekezletek, vagy a helyi önkormányzatok részére tájékoztató előadások a támogatási lehetőségeiről, külön kiemelve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatási rendszerről, valamint a rehabilitációs járulékról. Több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A régióban előreláthatóan a legfontosabb, pályázatokkal, projektekkel összefüggő feladatok az alábbi intézkedések lesznek a közeljövőben: Az MPA kódjelű munkahelyteremtő beruházások, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására meghirdetett évi munkahelyteremtő beruházások, valamint az önfoglalkoztatás és vállalkozóvá válás támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos szerződések megkötése, számlák befogadása, pénzügyi utalások előkészítése. A távmunkások alkalmazásának támogatása (SZMM-TP-2007) központi munkaerő-piaci program keretében a nyertes munkáltatókkal a képzési hatósági szerződések megkötése folyamatban van, a befejezett képzések esetében a képzési támogatások kifizetése elkezdődött. Szeptember hónapban megkezdődött a Tartósan álláskeresők a helyi szintű közfeladatok ellátásában közhasznú célprogram megvalósítása. A program célja a tartósan, legalább egy éve nyilvántartott álláskeresők közhasznú munkába vonása a helyi szintű közfeladatok ellátásában. A program megvalósítására a szeptember 1. és december 10. közötti időintervallumon belül kerül sor a kirendeltségek által tervezett ütemezésben. Szolnok, november 26. Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Osztály Pappné Benson Mária elemző 12

13 3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 1. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Jászberényi Szolnoki Kunszentmártoni Kunhegyesi Törökszentmiklósi Mezotúri Tiszafüredi Karcagi Tiszavasvári Baktalórántházi Nyíregyházi Fehérgyarmati Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdúböszörményi Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Püspökladányi Berettyóújfalui Komádi Debreceni Létavértesi Biharkeresztesi Vámospércsi Jelmagyarázat: -11,7 - -5,0-4,9-3,0-2,9-0,0 0,1-1,0 1,1-2,9

14 12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 2. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Tiszavasvári Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári HajdúböszörményiHajdúhadházi Nagykállói Nyírbátori Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi Debreceni Jászberényi Kunhegyesi Hajdúszoboszlói Létavértesi Karcagi Szolnoki Püspökladányi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Jelmagyarázat: - 7,0 - -5,0-4,9-2,1-2,0-0,0 0,1-2,0 2,1-6,9

15 3. sz. melléklet A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 28 10, , ,0 5 5, ,6 B Halgazdálkodás C Bányászat , ,1 1 0,4 1 0,2 2 0, ,3 D Feldolgozóipar 52 19, , , , ,6 Villamos energia, gáz és E vízellátás ,4 11 3,0 5 5,8 24 1,8 F Építőipar 27 9,9 49 8,5 15 4, ,0 G Kereskedelem, javítás 90 33, , ,6 3 3, ,0 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16 5,9 23 4,0 4 1,1 1 1,2 44 3,4 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 13 4,8 25 4,3 8 2,2 7 8,1 53 4,1 J Pénzügyi közvetítés ,2 6 1, ,0 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 24 8,8 25 4,3 10 2,7 1 1,2 60 4,6 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,1 6 1,6 1 1,2 19 1,5 M Oktatás 7 2,6 22 3, ,1 2 2,3 83 6,4 N Egészségügyi, szociális ellátás 4 1,5 22 3,8 26 7, ,8 63 4,8 Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás 11 4,0 33 5,7 16 4,3 4 4,7 64 4,9 Összesen , , , , ,0

16 4. sz. melléklet A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás , , , , ,1 B C D E F G H I J Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés , ,1 5 0,4 43 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,3 90 6, , , , ,1 65 4, , , , , , , ,6 K L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 98 7, , , , ,9 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , ,7 M Oktatás 16 1, , , , ,2 N O Egészségügyi, szociális ellátás 12 0, , , , ,4 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 36 2, , , , ,6 Összesen , , , , ,0

17 5. sz. melléklet A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Statisztikai állományi létszám Várható változás Kirendeltség 3 hónap múlva 12 hónap múlva 3 hónap 12 hónap jelenlegi várható várható múlva múlva Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun- Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár- Bereg Összesen

18 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és

19 5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.