FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u : Pf.:246 : (42) Fax: (42) ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás: hétfő és péntek , szerda és Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök és , péntek Ügyiratszám: Ügyintéző: Tel. mell: /2014. Sándor Edina/dr. Görög Teodóra 222/152 Tárgy: a 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakaszának előzetes vizsgálata HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) meghatalmazásából eljáró UVATERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út ) képviselője, Hernádyné Láng Judit kérelemére indult előzetes vizsgálati eljárásban megállapította, hogy a 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakaszának (II. ütem) megvalósításából a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján - nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a hivatkozott Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem tartozik. A tevékenység megvalósításához a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó alábbi jogerős engedély beszerzése szükséges: Amennyiben a kivitelezéskor kitermelt szennyezetlen talajnak a kitermelés helyén, a további építési tevékenység során történő hasznosítására nem kerül sor, a szennyezetlen talaj további hasznosítása a Felügyelőség által kiadott jogerős hulladékgazdálkodási engedély birtokában történhet. A hulladék hasznosításra történő elszállítása jogerős hulladék-szállítási engedély birtokában történhet. Ezen határozat a létesítéssel kapcsolatos, jogszabályokban előírt más engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az SZ-10D/ /2014. számon módosított, SZ-10D/ /2014. számú, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a HBG/01/ / számú, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság a /2014/VH számú, /2014. saját számú, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 24.2/Tv./4513-1/2014. számú, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala a 11783/2/2014. számú, valamint a Miskolci Bányakapitányság az MBK/2471-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírással; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR /079/ /2014. számú, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze a HBD/02/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá a tevékenység megvalósításához. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője a /14.IG számú végzésében Nyíregyháza Megyei Jogú Város, az IG/ /2014. számú végzésében Nyírtelek Város vonatkozásában szüntette meg a szakhatósági eljárását, hatáskör hiányában.

2 Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai : 1.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala (4400 Nyíregyháza, Báthori u. 13.) 11783/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírás: A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény előírásai szerint a tervezett beruházás ter - mőföld más célú hasznosításának minősül, ezért a jogszabály rendelkezései szerint a beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljá - rást kell lefolytatni a következőkben részletezettek szerint. Tekintettel arra, hogy kizárólag ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasz - nosítani, az út építésével érintett termőföld vonatkozásában a beruházás megkezdése előtt az igény - be venni tervezett termőföld végleges más célú hasznosításának - termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelő - engedélyezését kell kérni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságtól. A fentiek alapján a tervezett beruházás kivitelezése csak a területileg illetékes járási földhivatal más célú hasznosítást engedélyező határozatának birtokában kezdhető meg, mely engedély nem men - tesít szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, valamint földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után A Miskolci Bányakapitányság (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.) MBK/2471-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírás: A megvalósítás anyagszükségleteinek biztosítása csak az alább részletezett jogszabályi előírások betartásával történhet: - Az ásványi nyersanyagok természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A létesítmény megvalósításához szükséges ásványi nyersanyag csak bányahatósági engedéllyel rendelkező bányaüzemből származhat, illetve felhasználható építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezéssel összefüggésben, vagy vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggésben kitermelt ásványi nyersanyag. - A Bányakapitányság jogosulatlan bányászati tevékenység vizsgálatára irányuló eljárást folytat azzal szemben, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki (a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 41. (1) bek. alapján) A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (4024 Debrecen, Kossuth u ) HBG/01/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírás: Felhívom a beruházó figyelmét, hogy a tervezett tevékenység erdő igénybevételével jár, ezért csak az erdészeti hatóság által - kérelemre - lefolytatott igénybevételi eljárás után, a jogerős igénybevételi engedély birtokában kezdhető meg A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) SZ-10D/ /2014. számon módosított SZ-10D/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírások: A tárgyi beruházás egészére vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni Az előzetes régészeti dokumentációt a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és szükség szerint próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni Amennyiben az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez a próbafeltárást az előzetes

3 - 3 - régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni A beruházó az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére jogosult Magyar Nemzeti Múzeummal írásbeli szerződést köteles kötni A próbafeltárást a feltárást végző intézmény - az erről szóló a beruházóval kötött szerződés megküldésével bejelenti az örökségvédelmi hatóságnak A próbafeltárás eredményei, továbbá a feltáró intézmény javaslata alapján további régészeti szakfeladatok (teljes felületű feltárás) megállapítására kerülhet sor A tervezett beruházás kivitelezése csak a régészeti kutatás befejezése után kezdhető el, a feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell A tárgyi létesítmény műszaki átadás-átvételének és üzemeltetésének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) /2014/VH számú, /2014. saját számú szakhatósági állásfoglalásában szereplő előírások: Amennyiben a megvalósítás során új vízellátó, illetve szennyvíz elvezető létesítmény épül, vagy a meglévő áthelyezésére kerül sor, úgy a megvalósítás vízjogi engedélyköteles tevékenység. A létesítmények megvalósítása csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában történhet A csapadékvíz elvezetés megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység. A létesítmények megvalósítása csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában történhet Vízbázist érintő területen csapadékvíz szikkasztása csak előtisztítást követően lehetséges A megvalósítás során úgy kell eljárni, hogy a környezet, a felszíni vizek, a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz ne szennyeződjön A megvalósítás során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 24.2/Tv./4513-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában szereplő előírás: A 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakasz megvalósításának előzetes vizsgálati eljárása talajvédelmi szempontból - az előzetes vizsgálati dokumentáció pontjában előírt talajvédelmi intézkedések és 7.1. pontjában az építés előtt elvégzendő talajvédelmi feladatok betartása mellett - lefolytatható. Az előzetes vizsgálati eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet I. sz. mell. I. fejezet 49. fősorszáma alapján igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat, összesen ,- Ft-ot (ebből ,- Ft a Felügyelőség eljárásának, továbbá ,- Ft a földvédelmi-, ,- Ft a talajvédelmi- és 7.500,- Ft az erdészeti hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díja) az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez 12 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 101. (5) bek. e.) pontja és az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró

4 - 4 - hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm.rendelet 5. (1) bekezdése értelmében a hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fellebbezés díjköteles: ,- Ft a Felügyelőség eljárásának jogorvoslati díja, ,- Ft a földvédelmi szakhatósági-, valamint ,- Ft a talajvédelmi szakhatósági eljárás jogorvoslati díja, amelynek összegét a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg, az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 2.500,- Ft a Felügyelőség eljárásának, ,- Ft a talajvédelmi szakhatósági eljárás, ,- a földvédelmi szakhatósági eljárás jogorvoslati díja, amelynek összegét a Felügyelőség fenti számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg, az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) a rendelkezik. INDOKOLÁS A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) meghatalmazásából eljáró UVA- TERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út ) képviseletében Hernádyné Láng Judit május 30- án kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre a 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakasza megvalósítása és a megvalósításához szükséges műtárgyak, vízépítési létesítmények és közműkiváltások előzetes vizsgálati eljárásának lefolytatására. Az elkerülő út a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet 3. (1) a) pontja és 3. számú mellékletének 87. sora /Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)/ a) pontja /országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)/ alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles, s a környezethasználó a tevékenységgel kapcsolatosan előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását köteles kezdeményezni a Felügyelőségnél. A nyomvonalas létesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez közműkiváltások (hírközlési-, villamos- gázvezetékek, víziközművek kiváltása, átépítése), párhuzamos földutak, műtárgyak, vízilétesítmények, ill. a Simai (IX. sz.) főfolyás több szakaszán mederkorrekció szükséges. Ezen tevékenységek közül a 22 kv-os légvezeték-hálózatokat érintő, nyomvonalváltozással járó vezetékkiváltások, az út nyomvonala által érintett gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag áramokat szállító vezetékek kiváltása, ill. 40 bar üzemi nyomástól a földgázelosztó vezetékek kiváltása a 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet 3. sz. mellékletének hatálya alá tartoznak. Tekintettel arra, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és annak kiegészítése ezen kapcsolódó létesítmények megvalósítása során várható környezeti hatásokat, azok jelentőségét teljes körűen és megfelelő részletességgel nem vizsgálta, ezen létesítmények nem képezték részét a 7396/2014. ügyszámon lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásnak, ezért azok megvalósításához további előzetes vizsgálati eljárások kezdeményezése, lefolytatása szükséges a létesítmények egyéb engedélyezési eljárásai lefolytatását megelőzően. A tervezett tevékenység az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm.rendelet 1. sz. mell pontja és 2. sz. mell. 9. pontja alap - ján kiemelt jelentőségű beruházás, így jelen eljárás kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügynek minősül, amely eljárás során az alábbi, általánostól eltérő szabályok alkalmazandók:

5 A jogszabály 5. (1) bek. alapján az 1. (1) bek. szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. -A jogszabály 5. (2) bek. alapján az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során a benyújtott dokumentáció, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésére álló adatok alapján ítéli meg a tervezett tevékenység környezetre gya - korolt hatását, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről. Tervezett beruházás helye, volumene, a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) a 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakaszának (II. ütem) megvalósítását tervezi. A nyomvonal ismertetése: Az elkerülő út II. üteme a 36. sz. főút körforgalmú keresztezése után, a km sz.-ben kezdődik. Ezt követően meglévő földút nyomvonalán halad Szabadságbokortól nyugatra, Zomboribokortól pedig keletre. Az ún. Tiszalöki földutat korrigált formában, a 7+899,96 km szelvénynél keresztezi. Antalbokortól K-re tanyaépületek határában egy meglévő földút felhasználásával halad tovább, majd a Felső- Pázsit dűlő területén a 8+842,88 km szelvényben keresztezi a Debrőbokor felé vezető 0551 hrsz.-ú ún. Eszlári utat. A 9+549,07 km szelvénynél külön szintben keresztezi a Budapest-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonalat, annak hm szelvényében. A különszintű keresztezést követően egy sertéstelep hígtrágya szikkasztására használt nyárfás szikkasztója határán halad tovább a nyomvonal. Elhalad a sertéstelep mellett, majd egy körforgalmú csomóponttal (10+533,50 km sz.) keresztezi a Nyíregyháza és Nyírtelek között vezető 38. sz. főutat. Ezt követően az elkerülő út j. útként vezet tovább. A km szelvényben híd műtárggyal ke - resztezi a Simai (IX. sz.) főfolyás mederkorrekcióját. Felsőpázsit nyugati határán a természeti értékekkel bíró területek védelme érdekében, annak határán kanyarog. A ,46 km szelvénynél kialakított útlejárót követően a nyomvonal Nyíregyháza és Nyírtelek közigazgatási határán lévő földúton halad tovább. A Nyulastói szivárgót a ,50 km szelvénynél keresztezi. A ,66 km szelvényénél szintbeni forgalmi csomóponttal csatlakozik a jelű Nyírszőlős bekö - tő útjához. Műszaki paraméterek Az elkerülő út a II. tervezési szakasz kezdetétől (6+950 km sz.) a 38 sz. főútig 2x1 sávos K.IV.A. másod - rendű főútként, a továbbiakban K.V.A. külterületi összekötő útként, 3,50 m forgalmi sáv szélességgel, 12 m koronaszélességgel épül. A másodrendű főút ( km sz. között) tervezési sebessége Vt = 90 km/h, az összekötő úté Vt = 80 km/h. Csomópontok kialakítása: - a 38. sz. főút csomópontja a km szelvényében létesül, szintbeni körforgalmú kialakítással - a 3822 j. út csomópontja a ,66 km szelvényben létesül, szintbeni körforgalmi kialakítással. A körforgalmi pálya mindkét esetben egysávos beléptetésű, egysávos szélességgel kiépítve. A tervezett útszakaszon létesülő műtárgyak: Hidak: - Ny.1. híd (9+549,07 km sz. felüljáró a (Budapest-)Hatvan-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza vasúti fővonal felett),

6 Ny.2. j. híd ( km sz. felüljáró a Simai (IX.sz.)-főfolyás mederkorrekciója felett), - Ny.2/a. j. híd (38 sz. főút korrekcióval érintett szakaszán, a km sz.-ben felüljáró a Simaifőfolyás mederkorrekciója felett). A tervezett út megvalósításával kapcsolatosan három helyen kerül sor vízfolyás keresztezésére: 338. sz. elkerülő út tervezett szakaszán: km sz. felüljáró a Simai (IX.sz.)-főfolyás mederkorrekciója felett (2. sz. híd) ,50 km sz. Ø 1,0 m-es csőáteresz a Nyulastói szivárgó keresztezésében 38. sz.főút korrekcióval érintett szakaszán: km sz. felüljáró a Simai (IX.sz.)-főfolyás mederkorrekciója felett (2/a. sz. híd) A tervezett elkerülő út megvalósításához mederkorrekcióra 3 helyen van szükség: - A 338.sz. elkerülő út km sz. között jobb oldalon 100 m hosszban, - A 338.sz. elkerülő út km szelvényét keresztező vízfolyáson 153 m hosszban, - A 38.sz. főút km sz.-t keresztező vízfolyáson 90 m hosszban. Párhuzamos földutak ( sz., sz.): A szeptember 1-jén beérkezett hiánypótláshoz csatolt átnézeti helyszínrajz (készült: augusztus, tervszám: /507, szakági jel: E, rajzszám: 2.) ábrázolja. Tervezett vízelvezetés: A tervezett út teljes hosszában talpárkot terveztek, melynek feladata egyrészt az útpályáról, másrészt a terepről az út felé gravitáló vizek összegyűjtése, és elvezetése. Az út töltéses szakaszán, 3.0 m töltésmagasság felett vízvezető szegélyt és rézsűsurrantókat terveztek. A tervezett út megvalósításhoz összesen 42 ha 2004 m 2 terület igénybevétele szükséges. A kivitelezést várhatóan 2017-ben kezdik meg. Az építés várhatóan két évet fog igénybe venni. A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet 3. (3) bekezdése értelmében a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően hivatali helyiségében, valamint honlapján az eljárásról a nyilvánosság biztosítása érdekében tól ig közleményt tett közzé, a kérelmet és mellékleteit honlapján elektronikusan közzétette, továbbá a Korm. rendelet 3. (4) bekezdése értelmében a közzététellel egyidejűleg a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének valamint Nyírtelek Város Jegyzőjének is megküldte, akik gondoskodtak a közlemény 21 napos közhírré tételéről. Az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételének időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan sem az érintett települések Jegyzőihez, sem a Felügyelőségre nem érkezett észrevétel. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bek. b) pontja alapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) és a Miskolci Bányakapitányságot (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.) az eljárás megindításáról ismert ügyfélként értesítette a /2014. ügyszámú levelében. Az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I. 49. pontja értelmében díjköteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat, azaz ,- Ft-ot az ügyfél az eljárás kezdeményezésekor megfizetett. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mérté - kéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének pontja értelmében a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságának szakhatósági közreműködése díjköteles, a díj mértéke előzetes vizsgálati eljárásban: ,- Ft.

7 - 7 - A hivatkozott számú VM rendelet 1. számú melléklet pontja alapján az erdészeti hatóság szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke: 7.500,- Ft. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 18. (1) bekezdése értelmében az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködése díjköteles. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a törvény 18. (2) és (3) bekezdése alapján ,- Ft. Az ügyfél a fenti szakhatósági eljárási díjakat a Felügyelőség /2014. sz. végzése alapján megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A Felügyelőség a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tényállás tisztázását tartotta szükségesnek, ezért a /2014. sz. végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet. Az UVATERV Zrt. a hivatkozott számú végzés alapján szeptember 1-jén küldte meg a dokumentáció kiegészítését. A Felügyelőség a szeptember 5-én kelt, /2014. sz. ügyiratában belföldi jogsegély iránti megkereséssel fordult a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI), mint a természeti értékek természetvédelmi kezelője felé, valamint ügyféli nyilatkozatát kérte arra vonatkozóan, hogy a tervezett nyomvonalas létesítménynek a megküldött dokumentációban ismertetett megvalósítása természetvédelmi szempontból elfogadható-e. A HNPI november 4-én kelt, /2014. sz. ügyirata az alábbiakat tartalmazta: A Nyíregyháza nyugati elkerülő út /507 tervszámú, E-3. rajzszámú helyszínrajzon és a kapcsolódó térképeken feltüntetett tervezett nyomvonalán (a tanulmányban jelzetteken túl) egyéb jelentős természetvédelmi értékről információnk nincsen. A műútra való bekötés előtti szakasz esetén a tanulmányban jelzett potenciális Adonis vernalis előfordulásról nincsen adatunk, a faj előfordulása nem valószínű. Az útépítés engedélyezésével kapcsolatban a következő ügyféli nyilatkozatot teszem: Véleményünk szerint a jelzett nyomvonal a korábban vizsgált változatok közül az egyik legcsekélyebb természetvédelmi kockázattal bír. A tanulmányban jelzett természetvédelmi javaslatokat kérjük az engedélyekbe beépíteni. Gyepes, erdős, cserjés területeken, vagy azok szélén haladó szakaszok esetén feltétlenül javasoljuk, hogy a kivitelezés munkálatai a madarak fészkelési időszakán kívül történjenek, illetve a szükséges növényzetirtás a fészkelési időszak előtt történjen meg. A sz. műútra való bekötés előtti szakasz esetén a tanulmányban jelzett botanikai átvizsgálást célszerűnek tartjuk. Az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 33. (1) bekezdése és a rendelet 5. sz. melléklete alapján szakhatóságként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságot, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, Nyíregyháza MJV Címzetes Főjegyzőjét, Nyírtelek Város Jegyzőjét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatalát, a Miskolci Bányakapitányságot, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítészét kereste meg a /2014. számú ügyiratában. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint indokolták: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala (4400 Nyíregyháza, Báthori u. 13.) 11783/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását jelen határozat

8 - 8 - rendelkező részének 1.1. pontjába foglalt előírással megadta. Szakhatósági állásfoglalásában az alábbiakra hívta fel a figyelmet: Felhívom a figyelmet, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesz - tenie. Szem előtt kell tartani, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmény bőví - tését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt, vagy azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. A termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) /2014. számon megkereséssel fordult a Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatalához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából eljáró UVATERV ZRT. (1117 Budapest, Dombóvári u ) kérelmére indított 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakasz megvalósítása közigazgatási hatósági (előzetes vizsgálati) eljárásában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -ban és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 33.. (1) bekezdése, valamint a rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak alapján - szakhatósági állásfoglalás kiadásának érdekében. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) pontja szerint a) termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül. Az engedélyezési dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás során termőföld igénybevételére kerül sor. A Tfvt. 10. (1) bekezdése szerint Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A hivatkozott jogszabály 9. (1) bekezdése alapján Termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik; A Tfvt. 10. (2) bekezdése alapján Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. A Tfvt. további előírásai:,,11. (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.

9 - 9 - (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését; b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt; c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A mellékelt tervdokumentációban foglaltak alapján az érintett termőföld vonatkozásában közvetlen hatásként jelentkezik a tervezett beruházás során minden olyan építési tevékenység, amely termőföld hasznosítási kötelezettségétől történő végleges eltérést okozó igénybevétellel jár. Mindezek alapján a tervezett beruházás megvalósításához a szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében foglaltaknak megfelelően az érintett termőföld terület más célú hasznosításának engedélyezését írtam elő. A Nyíregyházi Járási Földhivatal hatáskörét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló, 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. (1) állapítja meg, miszerint 1. (1) Ingatlanügyi hatóságként a Kormány - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a földhivatali szervezet-rendszernek a (2) bekezdés a) - c) pontja szerinti szerveket jelöli ki. A (2) bekezdés b) pontja értelmében A földhivatali szervezet-rendszer... járási földhivatalokból és kirendeltségekből áll. A kormányrendelet 2. (1) bekezdése alapján Az ingatlanügyi hatósági ügyeket - ha e rendelet másként nem rendelkezik - első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal látja el. Az illetékességet a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII.28.) VM rendelet 1. a) pontja állapítja meg, miszerint Az ingatlanügyi hatósági jogkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatal járási földhivatalainak az illetékessége az 1. mellékletben meghatározott településekre terjed ki, melynek értelmében az 1. melléklet 16/5. pontja alapján a Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala (székhelye: Nyíregyháza) illetékes Nyíregyháza és Nyírtelek település közigazgatási területén. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. A szakhatóság a jogorvoslati eljárásról az alábbi tájékoztatást adta: állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Miskolci Bányakapitányság (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.) az MBK/2471-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalását jelen határozat rendelkező részének 1.2. pontjába foglalt előírással megadta. Szakhatósági állásfoglalásában az alábbiakra hívta fel a figyelmet: Az előzetes vizsgálati dokumentáció 4. fejezetének alpontjának pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a Hajdúböszörmény IV.-homok, Nyíregyháza II.-homok, Nyíregyháza III.-homok védnevű bányatelkeket a Bányakapitányság 2013-ban törölte. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú szakha-

10 tósági megkeresésében a Miskolci Bányakapitányságtól szakhatósági állásfoglalást kért a,,338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km (36. sz. főút és j. ök. út) közötti szakasza megvalósításának előzetes vizsgálata ügyében. A Bányakapitányságnak, mint szakhatóságnak a fenti eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 5. mellékletében foglaltak szerint, az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontok alapján kell állásfoglalását megadnia. Az előzetes vizsgálati dokumentáció fejezetének , továbbá a , , alfe - jezetekben rögzített, a tervezett létesítmény építésének ásványi nyersanyagigényét szolgáló ún. anyagnyerőhelyek útépítési engedélyezési eljárás keretében való engedélyezésére a Bt., illetve a közlekedési hatósági eljárásokban alkalmazott hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget. A Bt. 23. (1) bekezdés szerint a nyersanyag kitermelésére, az 1. (5) és (7) szakaszokban részletezettek kivételével, csak bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A dokumentációban meghatározott bányaüzemek vonatkozásában a rendelkező részben tett előírásra kell figyelemmel lenni. A Bányakapitányság a megkeresés mellékleteinek áttekintését követően megállapította, hogy a tervezett létesítmény vonatkozásában felmerül az ásványi nyersanyag védelmének érdekében a rendelkező részben meghatározott jogszabályi előírások ismertetésének szükségessége, mert annak védelmét a bányafelügyelet hatáskörébe utalja a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény. A Bányakapitányság szakhatósági közreműködésekor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. -ának megfelelően járt el. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás e törvény 44. (9) bekezdésében foglaltaknak felel meg. A szakhatóság a jogorvoslati eljárásról az alábbi tájékoztatást adta: a szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (4024 Debrecen, Kossuth u ) HBG/01/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását jelen határozat rendelkező részének 1.3. pontjába foglalt előírással adta meg, az alábbiak szerint indokolva: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által elektronikus úton közzétett dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesz - tésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. Megállapítottam, hogy a beruházással érintett útszakasz vonalvezetése az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. tv. (Evt.) hatálya alá tartozó erdőterületeket is érint. A benyújtott dokumentumokból az igénybevétellel érintett terület pontos helye és térnagysága nem állapítható meg. Amennyiben a beruházás során az erdőterületet érintik, az erdő igénybevételére vonatkozó engedélyt a tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni. Az igénybevétellel kapcsolatos szabályokat az Evt ai, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet (Vhr.) ai tartalmazzák. A fentiek figyelembevételével szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben írtak szerint adtam meg. Az ügyfél a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15. pontjában előírt, szakhatósági állásfoglalásért fizetendő eljárási díj fizetési kötelezettségének eleget tett. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklet 8. pontja alapján, a 328/2010. (XII.27.) Korm.rendelet 12. (1) bekezdésében biztosított hatás - körben eljárva, a rendelet 2. (3) bekezdése és 2. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figye - lembevételével adtam meg.

11 A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 44. -a szerint adtam meg. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 44. (9) bekezdése alapján hívtam fel a figyelmet. A szakhatóság a jogorvoslati eljárásról az alábbi tájékoztatást adta: a szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni az érdemi döntést hozó szerv határozata elleni fellebbezésben van lehetőség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) az SZ-10D/ /2014. számon módosított SZ-10D/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását jelen határozat rendelkező részének 1.4. pontjába foglalt előírásokkal adta meg. A szakhatóság állásfoglalását alábbiak szerint indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől, 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és j. ök. út) közötti szakasza megvalósításának előzetes vizsgálati eljárása tárgyában szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz november 4. napján. SZ-10D/ /2014. számú, november 21. napján kiadott szakhatósági állásfoglalásommal kapcsolatosan a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől november 27. napján kaptam levelet. A levélben felhívták a figyelmet az állásfoglalásban szereplő ellentmondásra, mely a kikötések 7. pontjában szerepelt, ezért a végzésemet a fenti módon módosítottam. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhely találhatóak, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) pontja alapján nagyberuházásnak minősül. A Kötv pontja szerint nagyberuházás, a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 17. k) szerint összevont telepítési eljárást kezdemé - nyeztek, vagy amely tekintetében Étv. 30. b) szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek. A Kötv. 20/A. (1) bekezdése előírja, hogy nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti doku - mentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, időés költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A mellékelt dokumentációban szereplő, Jósa András Múzeum által, 2006-ban készített örökségvédelmi hatástanulmány már nem helytálló, a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. BM rendelet 10. (2) bekezdése alapján: Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi hatástanulmány, amennyiben tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, továbbá alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározására. Mivel a hatástanulmány öt évnél régebbi, ezért új régészeti dokumentáció elkészítésére van szükség. A Kötv. 23/C. (1) bekezdése, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 34. (1) bekezdése kimondja, hogy a nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni, kivéve ha a próbafeltárás építmény, térburkolat. közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött

12 magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. A Korm. r. 34. (3) szerint a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. A fentiekre hivatkozással a Kötv. 23/C. -a alapján az előzetes régészeti dokumentáció elkészíttetéséről rendelkeztem, a rendelkező részben ismertetett módon. A Kötv. a nagyberuházások esetében, a régészeti feladatellátás tekintetében idő- és költségkorlátot vezetett be. A Kötv. 23/B. -a előírja, hogy a nagyberuházás esetén folytatott próba- és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv. 23/C-23/E. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kötv 23/C. (2) bekezdése előírja, hogy az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség. illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. Az előzetes régészeti dokumentáció az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának meghatározása mellett annak idő- és költségvonzatainak meghatározásához is elengedhetetlenül szükséges, így biztosítottá válik a beruházói érdekek és a régészeti örökség védelmének összehangolása. Jelen esetben az előzetes régészeti dokumentáció elsősorban a próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentumot jelenti, mivel a területen eddig korábban nem ismert lelőhely került elő, és mivel nem volt megállapítható a lelőhely kiterjedése, állapota és intenzitása, illetve a korábbi tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértéke, ezért a próbafeltárás eredményeivel alátámasztott előzetes régészeti dokumentáció alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározására. A Korm. r. 29. (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum (1113 Budapest, Daróci út 3., Tel.: ) készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. A Korm. r. 29. (2) bekezdése kimondja, hogy az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a Kötv. 20/A. (3) bekezdése szerinti esetet. Szakhatósági eljárásom során a Korm. r. 3. melléklet A.I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védel me jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén, Korm. r. 13. (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. A fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást a Ket. 98. (2)-(3) bekezdései, valamint a 99. (1) bekez - dése alapján adtam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. Hatóságom hatáskörét Korm. r. 2. (1) a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 5. melléklet 6. pontja, illetékességét a Korm. r. 2. (3) bekezdése és 1. sz. mellékletének 15. pontja határozza meg. A szakhatóság a jogorvoslatról az alábbi tájékoztatást adja: állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) a /2014/VH számú, /2014. saját számú szakhatósági

13 állásfoglalását jelen határozat rendelkező részének 1.5. pontjába foglalt előírásokkal adta meg, az alábbi indokolással: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) a fenti számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Területi Vízügyi Hatóságtól a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) meghatalmazásából eljáró UVATERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út ) kérelmére a 338. sz. Nyíregyháza Nyugati elkerülő út km szelvények (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakasz megvalósításának előzetes vizsgálati eljárásához. A Területi Vízügyi Hatóság a benyújtott dokumentumok, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: Az elkerülő út Nyírszőlős felé eső vége érinti a sérülékeny földtani környezetű Nyíregyháza I. Vízmű H /2004. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezetének B zónáját. A tervezett tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A tervezett tevékenység megvalósításából - vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból, fenti előírások betartása mellett - nem várhatóak jelentős hatások. Szakhatósági állásfoglalásomat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény bekezdése alapján a megkeresés beérkezését követő naptól számított 15 napon belül megadtam. A Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm.rendelet 1. (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklet 3. pontja, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A Területi Vízügyi Hatóság illetékességét a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm.rendelet 2. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel kérem az engedélyező hatóságot, hogy az érdemi határozatot a Területi Vízügyi Hatóság részére küldje meg. A szakhatóság a jogorvoslati eljárásról az alábbi tájékoztatást adta: jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) a 24.2/Tv./4513-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását jelen határozat rendelkező részének 1.6. pontjában foglalt előírással adta meg, az alábbi indokolással: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a,,338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakasz megvalósításának ügyében az előzetes vizsgálati eljáráshoz adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt előzetes vizsgálati dokumentáció és a hiánypótlás (Készítette: UVATERV ZRT Budapest, Dombóvári út ; Kelt: Budapest, május és augusztus; Tsz.: /507) alapján. A kérelmező a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet pontjában meghatározott ,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult.

14 A termőföld végleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárás, valamint az útépítési és vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kb. 33,0 ha nagyságú mezőgazdasági művelési ágú (szántó, gyümölcsös, rét, nádas, szőlő, kert és fásított terület) területre készített talajvédelmi terv és humuszgazdálkodási terv előírásainak betartásával biztosítható a talajvédelmi követelmények érvényesítése a humuszmentésre, deponálásra és felhasználásra, valamint a rekultivációra vonatkozóan. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. (1) bekezdése és 1. mellékletének pontja, valamint a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. -a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII.27.) Korm.rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja, 4. (1) bekezdése és a 17. (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33. (1) bekezdése és az 5. számú melléklete, valamint a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet (egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről) 1. melléklet pontja és a évi LIII. törvény (a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről) 5. (1) bekezdése alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése rendelkezik. A szakhatóság a jogorvoslati eljárásról az alábbi tájékoztatást adta: a szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalás az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) az SZR/079/ /2014. számú, előírások nélküli szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából eljáró UVATERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvár u ) által kezdeményezett 338. sz. főút (Nyíregyháza - Nyugati elkerülő út) km szelvények közötti szakasz megvalósításának ügyében előzetes vizsgálati eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság, valamint a kérelmező által csatolt hiánypótlási dokumentumok alapján, figyelemmel az évi LIII. törvény 70., valamint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3., 4. rendelkezéseire is, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következőket állapította meg. A közútfejlesztési munkálatok, és az új szakasz üzemelése során a bemutatott hatásfolyamatok-, számítások - illetve azok kimeneti - adatai szerint jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam.

15 Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Kormányrendelet 33. (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm.rendelet 1. (1) bekezdése, valamint 2. (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg. A szakhatóság a jogorvoslati eljárásról az alábbi tájékoztatást adta: e szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze (4026 Debrecen, Darabos u ) HBD/02/ /2014. ügyszámon, előírások, feltételek nélkül, az alábbi indokolással adta meg szakhatósági állásfoglalását. Illetékességem a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 2. sz. melléklet 7. pontja határozza meg, melynek alapján az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász- Nagykun-Szolnok megye területére terjed ki. A Felügyelőség a tárgyi ügyben a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet 12. pontja alapján kérte szakhatósági állásfoglalásomat. A melléklet 12. pontja alapján az Állami Főépítész a területrendezési tervekkel való összhang megállapításának szakkérdésében területrendezési szakhatóságként jár el. Szakhatósági jogköröm a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang vizsgálatára terjed ki. A Korm. rendelet 7. melléklet II. A) 1.3. alpontja alapján a 338. számú tervezett főút a 38. sz. és 36. sz. főút közötti szakasza a 38. sz. főút a Nyíregyházi elkerülő szakaszának részeként országos jelentőségű műszaki-infrastruktúra hálózati elemnek minősül. E körben szakhatósági állásfoglalásom tárgyát képezi, hogy az illetékességi területemet érintő útszakasz nyomvonala összhangban van-e a hatályos - országos és térségi - területrendezési tervekkel. Jelenleg hatályos vizsgálandó területrendezési tervek: évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT), valamint a - 19/2011. (XII.1.) Közgyűlési rendelettel jóváhagyott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési Terv (továbbiakban: SZSZBM TrT rendelet). A 338. sz. főút (Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út) km sz. (36. sz. főút és 3822 j. ök. út) közötti szakaszára vonatkozó elektronikusan közzétett dokumentációt áttanulmányozva a területrendezési tervekkel való összhangot vizsgálva a tényállás tisztázása során az alábbiakat állapítottam meg: Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT tv.) szóló évi XXVI. törvény 2. sz. melléklete (az Ország Szerkezeti Terve) tartalmazza az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózat térbeli rendjét. A főúthálózat elemeire vonatkozóan a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet 2.2. alpontja tartalmazza. A főutak tervezett településelkerülő szakaszai között Nyírtelek, Nyíregyháza (38. sz. főút) települések közigazgatási területén nevesíti a 36. sz. főút és a 38. sz. főút közötti szakaszát, mint a Nyíregyháza nyugati elkerülő utat. Ez része a tervezett 338. sz.-ú főútnak.

16 A 38. sz. főút és a (tervezési szakasz vége) közötti szakasz azonban nem tartozik az OTrT hatálya alá, ezért erről a szakaszról nyilatkoznom sem kell. A fenti térbeli rend követelményének a tervezett nyugati elkerülő út 36. sz. főút és a 38. sz. főút közötti szakasza megfelel. A SZSZBM TrT rendelet 1. sz. melléklete (a megye térségi szerkezeti terve) tartalmazza az országos, illetve térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózat térbeli rendjét, melyet az OTrT tv évi CCXXIX. tv. (továbbiakban: Mtv.) megállapított rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. Az Mtv. 1/1 melléklete értelmében a Nyíregyháza nyugati elkerülő utat Nyíregyháza közigazgatási területén kell megvalósítani, amit egyébként az SZSZBM TrT is tartalmaz. Ez utóbbit azonban az MTrT rendelkezései alapján ezen eljárásban nem kell vizsgálni. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a Nyíregyháza nyugati elkerülő út és a területrendezési tervek közötti összhang biztosított, ezért az előzetes vizsgálati szakasz szerinti környezetvédelmi engedély megadásának területrendezési akadálya nincs. Állásfoglalásom a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Korm.rendelet 2. sz. melléklet 7. pontjában foglalt illetékességi szabályokon alapul, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdés alapján az 5 sz. melléklet 12. pontjában megállapított hatáskörömben hoztam meg. Döntésem - az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 9. (1); 10. (2); 31/A (2); - a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet 7. melléklet II.A alpontja; - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. (8) bekezdése, 44. rendelkezésein alapul. Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdés alapján adtam. Kérésének megfelelően tájékozatom arról, hogy területrendezési szempontból nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, továbbá nincs olyan általam kiadandó határozat, mely olyan tevékenységre irányulna, ami a környezetvédelmi engedélyt illetve annak végrehajtását befolyásolná. A szakhatóság a jogorvoslatról az alábbi tájékoztatást adta: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) előírása alapján az állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során keletkezett határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Felügyelőség a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése alapján az 5. számú melléklet 7. pontjában szereplő szakkérdés vonatkozásában szakhatóságként Nyíregyháza MJV Címzetes Főjegyzőjét, valamint Nyírtelek Város Jegyzőjét kereste meg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Címzetes Főjegyzője (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Nyíregyháza vonatkozásában a /14.IG számú végzésében hatáskör hiányában megszüntette szakhatósági eljárását. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) az SZ-B-05/ /2014. sz., november 19-én kelt végzésében a Felügyelőség által kért szakhatósági állásfoglalás adására szakhatóságként Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Címzetes Főjegyzőjét jelölte ki, tekintettel arra, hogy Nyírtelek Város Jegyzője a Kormányhivatalhoz kizárási okot jelentett be maga ellen, amelyet a Kormányhivatal megalapozottnak tartott.

17 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Címzetes Főjegyzője Nyírtelek város vonatkozásában hatáskör hiányában az IG/ /2014. számú végzésében szüntette meg szakhatósági eljárását. A Felügyelőség a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. (2) bek. cb.) pontja alapján az eljárás során vizsgálta, hogy a tervezett beruházás összhangban van-e az érintett települések hatályos településrendezési eszközeivel, szükséges-e, lehetséges-e annak módosítása. A tényállás tisztázása érdekében a Felügyelőség a /2014. sz. ügyiratában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének, valamint Nyírtelek Város Jegyzőjének belföldi jogsegélyét kérte. Nyírtelek Város Jegyzője (4461 Nyírtelek, Petőfi Sándor út 28.) a /2014. sz. belföldi jogsegélyét az alábbiak szerint adta meg: A Nyíregyháza, Nyugati elkerülő út km sz. közötti szakaszának megvalósítása tárgyában, belföldi jogsegély iránti megkeresésükre, az alábbiakról tájékoztatom. A megadott internetes címen a kérelem mellékleteiben a 2/5-ös melléklet ábrázol Nyírteleki részletet. A tervezett elkerülő út az M=1:10000 léptékű átnézeti helyszínrajz alapján összhangban van a Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 8/2011. (III.29.) számú módosító rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzatával és településszerkezeti tervével. Az SZT 01/1 jelű szabályozási terven jelölt nyomvonalhoz képest a nagyobb léptékű 2/5 mellékleten ábrázoltak alapján a beruházás nyomvonala keleti irányba kissé eltolódik, de jelentős változást nem eredményez. Igényként merül fel, a kettémetszett út nélkül maradt ingatlanok megközelítését biztosító földutak kialakítása, illetve a funkció nélkülivé vált utak megszüntetése. Nagyobb beruházás, jelentősebb tevékenység az adott területen nem várható. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) az ÉP/ /2014. sz. belföldi jogsegélyét az alábbiak szerint adta meg: A kijelölt nyomvonal összhangban van a hatályos Település Szerkezeti Tervvel és Szabályozási Tervvel. A közlekedési létesítmények engedélyezését lefolytató Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Útügyi Osztálya által, az engedélyezési eljárásban, mint települési önkormányzat jegyzője szakhatóságként veszünk részt. Ebben az eljárásban fogjuk vizsgálni a Szabályozási Tervnek való megfelelőségét a pontos kiviteli terv szintű útvonalnak. A Felügyelőség a november 5-én kelt, /2014. sz. végzésében a Ket. 63. (1) b) pontja alapján november 28-ára közmeghallgatás tartását rendelte el. A Felügyelőség székhelyére összehívott közmeghallgatás megtartása meghiúsult, tekintettel arra, hogy a meghirdetett időpontban a dokumentációt készítő UVATERV Zrt. szakértői kivételével más nem jelent meg. A Felügyelőség a megjelent ügyfelek részére konzultációs lehetőséget biztosított, és tájékoztatást adott az eljárás ügymenetéről. Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításait figyelembe véve a tevékenység várható környezeti hatásait a Felügyelőség az alábbiak szerint értékeli: Levegőtisztaság-védelem A tervezési terület Nyírtelek település vonatkozásában a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. számú, illetve Nyíregyháza település vonatkozásában az 1. számú melléklet 11. számú kijelölt városok légszennyezettségi zónába tartozik. Építés A legnagyobb járműmozgással járó építési művelet a földmű építése. A kivitelezés során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz-kibocsátása várható. Ezek hatása túlnyomórészt a terület közvetlen környezetében, illetve a szállítási útvonalak környezetében érzékelhető. A kibocsátás átmeneti jellegű.

18 Üzemeltetés A tervezési területen közlekedési légszennyezést a közúti forgalom okoz. A dokumentációban a közúti közlekedésből eredő emisszió és immisszió meghatározására került sor a jelenlegi és a hosszú távra prognosztizált forgalmi adatokkal a beruházás nélküli és a beruházás megvalósulásával állapotra. A terjedésszámítás igazolta, hogy a kibocsátási határértékek az út tengelyétől számított 10 m-en belül teljesülnek. Az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott, az építés idejére vonatkozó kibocsátás-csökkentés érdekében javasolt védelmi intézkedések biztosítják, hogy a hatásterületen a levegővédelmi követelmények teljesülnek, jelentős környezeti hatás nem feltételezhető.

19 Hulladék: A beruházás építési fázisában nem veszélyes termelési hulladékok, kommunális jellegű, valamint esetlegesen veszélyes hulladékok keletkezhetnek. Ezek gyűjtéséről és további kezeléséről a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint gondoskodnak. A hulladékokat engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át. Az üzemelés során hulladék keletkezésével nem kell számolni. Felhagyáskor, a tervezési terület rekultiválása folyamán jelentős mennyiségű bontási hulladék keletkezik. Ezek kezeléséről a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint gondoskodnak. A beruházó a megvalósításkor, tereprendezéskor keletkező szennyezetlen talaj nagy részét a további kivitelezési munkálatok során pl. töltésépítésre, rézsűk, padkák kialakítására hasznosítja. Amennyiben a kitermelt szennyezetlen talajnak a kitermelés helyén, a további építési tevékenység során teljes mértékben történő hasznosítására nem kerül sor, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 2. (4) bekezdése alapján - amely szerint a kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalom-meghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni - a Felügyelőség (a rendelkező rész szerinti feltétel teljesülése esetén) hulladékgazdálkodási és hulladékszállítási engedély megszerzésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Zaj- és rezgésvédelem: A beruházás építési időszakának zajvédelmi szempontú hatásterülete érint zajtól védendő területet. Figyelembe véve, hogy a nagyobb zajkibocsátással járó építőipari munkák csak rövid ideig tartanak, valamint azt, hogy kivitelezés csak a nappali időszakban történik, a zajterhelés tolerálható. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a zajtól védendő létesítmények közelében elhelyezkedő szakasz kivitelezésének idején sem műszaki, sem munkaszervezési intézkedéssel sem csökkenthető a zajkibo - csátás, akkor a kivitelezőnek felmentést kell kérnie a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdése értelmében a Felügyelőségtől a zajkibocsátási határértékek betartása alól. A tervezett beruházás zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak, így hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, a tevékenység útügyi hatósági engedély alapján végezhető. Az útépítési engedélyezési eljárásban a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. Felhívom a figyelmet, hogy a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm.rendelet 14. (1) bekezdése értelmében a közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Továbbá a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 9. (6) bekezdése értelmében azokban a zajjal járó tevé - kenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság - a tevékenység környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek való megfelelősége kérdésében - szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. Természet- és tájvédelem: A nyomvonal élővilágvédelmi szempontú hatásterületén és annak közelében (az út tengelyétől számított m) országos jelentőségű védett természeti- és Natura 2000 terület nem található, azonban a nyomvonal botanikai, zoológiai felmérése során, elsősorban a Simai-főfolyás mentén több, élővilágvédelmi szempontból értékes, védett állatfajok élőhelyéül szolgáló területet regisztráltak, ill. ábrázoltak az előzetes vizsgálati dokumentációban légifelvételeken. Ezen élőhelyfoltok (nádas, üde gyepterületek, fasorok) élővilágának védelme, a beruházással potenciálisan és ténylegesen érintett védett fajok elpusztításának, veszélyeztetésének elkerülése érdekében a dokumentáció kidolgozásában részt vevő szakértő a továbbtervezés során figyelembe veendő szem-

20 pontokat ismertetett, valamint a létesítés és az üzemeltetés időszakára élővilágvédelmi szempontú intézkedések megtételét javasolta. A nyomvonal 3822 j. útra bekötő csomópontjához legközelebbi 1 km-es szakaszon a szántóterületek között jobb természetességű élőhelyfoltok, gyepterületek találhatóak, amelyet homokhoz is kötődő védett növényfajok potenciális termőhelyeként jellemeztek. A kivitelezési munkálatok megkezdése előtt ezen gyepterületek út felé eső szegélyének botanikai felmérését vegetációs időszakban el kell végezni, amelynek eredményét a nyomvonalas létesítmény építésügyi műszaki tervdokumentációja részeként kell ismertetni. Védett növényfajok egyedeinek érintettsége, veszélyeztetése esetén javaslatot kell tenni az érintett egyedek védelme érdekében teendő intézkedésekre. A megvalósítás időszakára vonatkozó időbeli- /pl. kivitelezést megelőző növényzetirtási munkálatok fészkelési időszakon kívüli időszakra (aug. 15.-márc. 15.) ütemezése, a mederkorrekciós munkálatokhoz kapcsolódó mederkotrásnak a vízhez kötődő fajok szaporodási és nyugalmi/hibernációs időszakán kívüli időszakra ütemezése/ és térbeli korlátozások (munkaterület lehatárolása, kijelölése a jobb természetességű élőhelyek mentén), ill. egyéb, az előzetes vizsgálati dokumentáció vonatkozó fejezetében javasolt intézkedések figyelembevételével a beruházás természetvédelmi szempontból jelentős hatással nem jár. Az útnak, mint művi tájalkotó elemnek hosszú távon meghatározó szerepe van a tájszerkezetben. A nyomvonalas létesítmények tájképi szempontból semlegesek azokon a területeken, ahol bevágásban haladnak, illetve ahol a lakott területektől, kertektől távol haladnak, így látványuk nem zavaró hatású. Negatív a hatásuk ott, ahol töltésen vezetik, és jelentős a rálátás a települések felől is. A vizsgált szakaszon látvány szempontjából elsősorban a megvalósításhoz szükséges műtárgyak, különszintű útátvezetések (különösen a Budapest-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonalon tervezett közúti felüljáró) lesznek jelentős elemei a tájnak, amelyek lehetőségek szerinti tájbaillesztésére, gazdag növénytelepítéssel történő takarására tett javaslatot a szakértő, ill. a továbbtervezés során figyelembe veendő szempontként jelezte, hogy a kapcsolódó létesítmények (reklámtáblák, reklámhordozók) ne okozzanak a táj szempontjából vizuális többletterhelést. Amennyiben a fentieknek megfelelően a beruházás keretében - a későbbiekben kidolgozásra kerülő építésügyi műszaki tervdokumentációhoz csatolt növénytelepítési terv alapján - ős- és tájhonos fajok alkalmazásával a nyomvonalas létesítmény többszintű növényállomány telepítésével történő tájbaillesztésére sor kerül, a tevékenység megvalósítása kapcsán tájvédelmi szempontú kizáró ok sem állapítható meg. Az előzetes vizsgálati dokumentáció kiegészítése szerint külön beruházást igénylő ökológiai átjárók, kétéltű terelőfalak létesítésére nem lesz szükség, mert a vízfolyás-keresztezések műszaki kialakítása biztosítja a vízhez kötődő állatfajok akadálytalan átjutását, továbbá az élővilágvédelmi felmérés szerint kétéltűek vonulási útját a tervezett út nem keresztezi, a vízfolyáshoz való kétéltű-migráció nem jelentős. Nagyvad átjárás azonban az üzemeltetés során várható, ezért a főút vadátjárással leginkább veszélyeztetett szakaszain vadveszélyt jelző tábla kihelyezése szükséges. A Felügyelőség a szakértő által javasolt intézkedéseket döntésekor figyelembe vette; a nyomvonalas létesítmény kivitelezése, üzemeltetése során érvényesítendő, a dokumentáción és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság /2014. ügyszámon megadott (jelen határozatba foglalt) jogsegélyén és ügyféli nyilatkozatán is alapuló előírásait a tevékenység megvalósításához szükséges építésügyi hatósági- és vízjogi engedélyezési eljárás során, közreműködő szakhatóságként fogja megtenni, amelyek érvényesítésével a várható kedvezőtlen hatások megelőzhetőek, ill. mérsékelhetők. A Felügyelőség fentieket és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerinti szempontokat figyelembe véve nem tartja szükségesnek környezeti hatástanulmány készítését, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok, információk alapján a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem tartozik.