Zsámbék. Város Önkormányzat Képviselő-testülete. Jegyzőkönyv október 17. Közmeghallgatás 18 óra

Átírás

1 Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete Jegyzőkönyv október 17. Közmeghallgatás 18 óra 1

2 2

3 JEGYZŐKÖNYV Zsámbék Város Képviselő-testületének október 17-én (csütörtökön) 18 órakor a Művelődési Ház nagytermében (2072 Zsámbék, Etyeki u. 2.) megtartott közmeghallgatásáról. Jelen voltak: Távol maradt: Csenger-Zalán Zsolt polgármester Horváth László alpolgármester dr. Bánsághy Dániel képviselő Bittó Róbert képviselő Horgos Zsolt képviselő Mayer László képviselő Sulyok Attila képviselő Jakosáné Palkó Petra képviselő dr. Legerszki Tamás képviselő Meghívottként részt vett: dr. Malik Dean jegyző Csenger-Zalán Zsolt: Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit, akit megtisztelt bennünket azzal, hogy eljött Zsámbék Város Önkormányzatának idei második közmeghallgatására. Mindig elmondom, hogy a közmeghallgatás egy különleges testületi ülés, amelynek bizonyos kötöttségei és szabályai vannak. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület határozatképes. Dr. Legerszki Tamás és Jakosáné Palkó Petra képviselő-asszony jelezték, hogy nem tudnak jelen lenni a közmeghallgatáson. Kérem a Képviselő-testület szavazatát a napirendről. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1./ Közmeghallgatás Csenger-Zalán Zsolt: Szeretettel köszöntöm körünkben dr. Bara-Nagy Georgina asszonyt, aki a Dr. Card cég képviseletében van jelen. Júniusi ülésén döntött úgy a képviselő-testület, hogy Zsámbék lakosságának egy részét - a nyugdíjasokat és a 14. éven aluliakat - ingyenesen ellátja Dr. Card egészségkártyákkal. Dr. Bara-Nagy Georgina elmondja, hogy mi ennek a jelentősége. dr. Bara-Nagy Georgina: Jó estét kívánok mindenkinek. Polgármester úr lehetővé tette számunkra, hogy egy önkormányzati egészségügyi program keretében 1900 zsámbéki lakosnak juttathassunk ebből a kártyából. Ez egy egészségügyi információs adatokat tartalmazó kártya, amely a mindennapokban a sürgősségi betegellátást segíti. Az Országos Mentőszolgálattal szoros együttműködésünk van, akik tudnak erről a kártyáról és keresik az embereknél. Elég sűrűn fordul elő, hogy valaki eszméletét veszti az utcán, ilyenkor ez a 3

4 kártya tökéletes alapot nyújt az orvosoknak ahhoz, hogy hogyan lássa el a beteget. Ez egy papíralapú kártya, amelyre szakember segítségével, vagy akár saját maga rávezetheti mindenki a legalapvetőbb egészségügyi információs adatokat. E mögé a kártya mögött betehetünk több dolgot is egy internetes adatbázisba. Most első körben 1900 zsámbéki lakosnak tudtunk ilyen kártyát biztosítani, de munkatársainkkal megkerestük a zsámbéki vállalkozásokat is és azon vagyunk, hogy Zsámbék teljes lakosságát el tudjuk ilyen kártyával látni. Csenger-Zalán Zsolt: Annyi kiegészítést tennék ehhez, hogy nem a polgármester, hanem Zsámbék város Önkormányzata tette lehetővé a kártyák biztosítását. Jegyző úrnak adnám át a szót. dr. Malik Dean: Jó estét kívánok! A következőkben a kártyák jelképes átadására kerül sor. Elsőként a nyugdíjasok részéről Bordez Karlné Gyalog Éva és Torma Andrásné részére adjuk át a kártyákat. Csenger-Zalán Zsolt: Annyit tennék hozzá, hogy a nyugdíjasoknak a háziorvosok, a gyermekeknek pedig a védőnők segítenek majd. dr. Malik Dean: A következőkben Zsámbék legfontosabb lakosai - a gyermek részére - kerül sor az átadásra. A kártyákat jelképesen Szabó Fanni a Zichy Miklós Általános Iskola növendéke és Trifusz Botond a Keresztelő Szent János Iskola tanulója veszik át. Az önkormányzati fenntartású intézmények dolgozói nevében Balázs Mónika Csilla veszi át a kártyát. Csenger-Zalán Zsolt: Köszönjük szépen a tájékoztatást és további sok sikert kívánok a munkájához. Most pedig áttérnénk az érdemi munkarészre. Polgármesterként néhány szóban végigvenném azokat a dolgokat, amelyek a közelmúltban történtek. Elsőként szeretném jelezni, hogy pályázatot írtunk ki a fizikoterápiás kezelések újraindítására. Annyiban sikerrel jártunk, hogy van egy vállalkozás, amelynek az összes felhatalmazása megvan a működtetéshez. Velük szerződést kötöttünk. Első lépésként be kell vizsgálni a gépeket és a helyiséget. Ezt követően tudnak az OEP-hez fordulni a finanszírozás érdekében. Nem 100%- os, hogy ezt meg tudják oldani, de Pest megyében több helyen is sikerrel jártak. Reméljük, hogy meg fog oldódni, hogy újra legyen Zsámbékon olyan fizikoterápiás kezelés, amely a jogszabályoknak és az egészségügyi biztonsági előírásoknak is megfelel. Nemrégiben a Művelődési Ház felújításának első szakasza készült el. Köszönjük szépen Csillának, aki segített a szervezésben. Megújult az udvar és a mellékhelyiségek. Ez utóbbi hihetetlenül méltatlan volt Zsámbékhoz. Lépésről-lépésre próbálunk haladni a szűkös anyagi források mellett úgy, hogy gyakorlatilag a Közép-magyarországi régióban - így Zsámbékon sem - pályázati források nem állnak rendelkezésre. Szeretném továbbá megköszönni a Marosi úr vezette a Városüzemeltetési csoport minden munkatársának a munkát és Urr Gábor főépítész úrnak, aki a színvonalas terveket elkészítette. A Magyar utca 5. szám alatti játszóteret ismét felújítottuk és átadtuk a legkisebbeknek. Szörnyű, hogy sajnos minden évben ugyanazt a játszóteret kell felújítanunk, mert a vandálok szétverik. Átadtuk és jelenleg próbaüzem alatt van a kamerarendszer. 32 kamera került felszerelésre, amely várhatóan továbbiakkal is bővül majd. A kamerák pontos helyéről nem mondanék több adatot. Ide tartozik az is, hogy másfél év után a Városőrséget bejegyezte hivatalosan is a bíróság. A Városőrség parancsnoka alpolgármester úr. Kérek mindenkit, hogy forduljon hozzá bizalommal és azok is, akik erősíteni szeretnék a Városőrség csapatát. Nevelési Tanácsadó is indult gyermekpszichológus közreműködésével, aki a legkisebbek problémáin igyekszik segíteni. November 12-én kerül 4

5 sor a zsámbéki Rendőrőrs átadására. Ezzel már a harmadik olyan hírről adhattam számot, ami reményeink szerint Zsámbék közbiztonságát fogja erősíteni. És hogy legyen egy negyedik is, Közbiztonsági Bálon vettünk részt, amelyet Budakeszi szervezett. A jótékonysági bál bevételéből a Budakeszi Rendőrősnek egy Dacia Duster személygépkocsit vásároltunk, amely Zsámbékon is járőrözik majd. Megkezdődött az ároktisztítás. A Malomárok utca környékén élők már ennek eredményét láthatták is. November 1-től lehetőségünk nyílik több közmunkás alkalmazására, így megpróbáljuk az árkokat lépésről-lépésre rendbe tenni. Azt hozzátenném, hogy ez az ott élők feladata lenne, de tudom, hogy olyan állapotban vannak ezek az árkok, hogy ezt a foglalkoztatási lehetőséget értelmes, a közösség javára fordítható munkára kell kihasználni. A végére hagytam két témát: az egyik a Magyar utcai fák kivágása. A Magyar utcában ki kell vágnunk azokat a fákat, amelyek olyan öregek, hogy már balesetveszélyesek. Talán emlékeznek, amikor tavaly az Etyeki utcában rádőlt egy fa egy autóra. Kész csoda, hogy az autóban ülők épségben maradtak. Ez a veszély áll fenn a Magyar utcában is. Arról nem is beszélve, hogy minden tavasszal repülnek a fákról a szöszök, amelyre egyre többen vagyunk allergiásak. Ebben valamit lépnünk kell. A fakivágásra megkaptuk az összes engedélyt. Két variáció lehetséges: kivághatjuk az összes fát egyszerre. Hozzá kell tennem, hogy alatta vannak az új facsemeték. Mindenesetre látványában nem lesz ugyanaz a Magyar utca. Lehet ezt úgy is kivágni, hogy minden második fát meghagyunk, hogy valamennyire megmaradjon a látvány. A másik téma, amiről beszélnünk kell, a városközpont kérdése. Nemrégiben volt erről egy lakossági fórum és a facebook közösségi oldalon is téma volt. Aláírásgyűjtések is érkeztek a kérdéshez, amelyhez azért lenne egy-két ötletem. Mindig örülök, ha egy közösség el tudja mondani a véleményét. Átadnám a szót Önöknek. Annyit kérnék, hogy ha valaki hozzászól, lehetőleg 2 percben tegye és mondja el a nevét. Bathó Lajos: Én csak hallomásból tudok a városközpont felújításról, amely heves vitákat váltott ki. Nem volna-e ezt érdemes ezt úgy nyilvánosságra hozni, hogy mindenki megismerhesse? Lehet, hogy fenn van a honlapon és a facebookon, de manapság nem tud mindenki hozzájutni ilyen módon az információhoz. Az árokásással kapcsolatban felhívnám a testület figyelmét, hogy az ároktisztításból a Józsefvárosi átjáró semmiképpen se maradjon ki. Többször elhangzott, hogy rossz helyen van ott az árok. Egész egyszerűen csak az árok melletti padkát kellene eltolni, mert most cm-rel magasabban van, mint az árok és az esővíz nem tud az árokba folyni. Mindamellett arra is ráférne egy kis mélyítés. Beliczky Jánosné: Polgármester úr is tudja, hogy a korábbi fórumon is komoly felháborodást váltott ki a városközpont terv közzététele, ami nem lett rendesen közzétéve. Akkor is mindjárt felszólaltunk, hogy itt az Etyeki utcában hosszú évek óta probléma az esővíz elvezetése. És ide tervezik az új buszmegállót. Ha a Plébániáig lezárják az egész központot, azzal felborítják az egész település közlekedését. A busz forgalmát idetolják az Etyeki utcába, amely már így is túl van terhelve a teherforgalommal. Éjjel-nappal mennek a kamionok. Az Etyeki utca és Ady E. utca sarka egy balesetveszélyes pont. Már most is reggelente dugók alakulnak ki. Ezután majd a perbáli busznak is ott kell rostokolni, hogy felmehessen a Magyar utcán a Petőfi utcába. Ezt nem tartjuk megfelelőnek és tiltakoztunk ellene. Itt van a kezemben az Önök programja, amelyben elsőként jelölték meg a Csap utca - Bicskei utca - Etyeki utca vízelvezetését. Ez nem történt meg, mert mindig ráér. Mi pedig itt fulladunk meg a csapadékés szennyvízbe, mert a nagy nyomás esőzések idején az aknafedlapokat is felnyomja. Azt mondják, hogy húszévente van ilyen nagy eső. Például idén májusban is szökőkútszerűen jött fel a szennyvíz, ami a csapadékvízzel keveredve öntötte el az Etyeki utcát. Miért kell még egy buszforgalmat idetervezni? Arról nem is beszélve, hogy erre most fel kell venni 100 millió forint hitelt. Már megjelent, hogy Önök nagy egyetértéssel ezt már tervezésre is kiadták. Nem beszélve arról, hogy itt vannak a napfordulós rendezvények, amely a polgármester úrnak is 5

6 tetszett. A rendezvények alkalmával a gépjárművek itt parkolnak, a gyerekek futkároznak és menekülhetnek a buszok elől. A Művelődési Házban rendszeresen vannak gyermekprogramok, ide rendszeresen jönnek gépjárművekkel gyerekes anyukák és a gyerekek ide-oda futkároznak. Miért kell akkor ezt idetervezni? Arról nem is beszélve, hogy belekényszerítik a települést egy ilyen adósságba. A polgármester úr is jól tudja, talán segített is Zsámbéknak az adókonszolidációban jelentős adósságát leíratni, akkor miért kell Zsámbékot belekényszeríteni még egy ilyen adósságba. Mindenki tudja, hogy ezt ennyi pénzből nem lehet megcsinálni. Ki kell váltani a közműveket, meg kell oldani a csapadékvíz elvezetést, mielőtt ide buszmegállót készítenek. Aztán majd mikor fel lesz túrva minden, akkor derül ki, hogy még kell pénz, mert ennyi erre nem elég. Fel lesz túrva minden, Önök esetleg odébbállnak, mi pedig itt maradunk a sárban és az adósságban. Horváth László: Bathó Lajos úrnak a Józsefvárosi átjáróval kapcsolatos felvetésére mondom, hogy Bittó Róberttel voltunk felmérni az árkokat. A Hivatal egyébként komolyan foglalkozik a feladattal, pontosan tudják, hol kell munkát végezni. Polgármester úr a bevezetőben is elmondta, hogy nagyobb létszámú közfoglalkoztatott érkezik. A Terv utcában megoldják az elfolyást, itt pedig kézzel folytathatják. Csenger-Zalán Zsolt: A legutóbbi lakossági fórumról, ha jól emlékszem fél 11-kor mentünk el. De térjünk a lényegre. Ez a projekt nem csak a mi testületünknek szerepelt a legfontosabb céljai között. Ez a projekt részben benne van a ciklusprogramban. Egyébként az előző testületnek volt olyan terve, amelyben a belváros rész forgalommentes. A korábbi testület pályázott is 600 millió forintra. Gondolom, hogy az a testület tartott lakossági fórumot, kikérték az Önök véleményét. Ha pedig nem, akkor legalább azt értékeljék, hogy mi mielőtt bármit csinálnánk, kikérjük a véleményüket. Elhangzott, hogy nagyon-nagy a forgalom és ettől tovább fog növekedni. Ezt egy forgalomszámlálással meg lehet nézni. Gondolják végig: most a Szent István térről fordulnak ide autók és kétségtelen, hogy a Mányi útról pedig fordulnak a Szent István térre. Az a forgalom, ami most a Szent István térről fordul az Etyeki útra, megszűnik. Ezzel nem lesz nagyobb forgalom Zsámbékon. Amennyivel több busz közlekedik itt, annyival kevesebb közlekedik a Magyar utcán. Tudom, hogy Önök a javaslatukban azt tették, hogy a Magyar utcában legyen a végállomás. Kétségtelen, hogy túlterhelt az Ady Endre utca és az Etyeki utca is. Kétségtelen, hogy az Ady Endre utca és az Etyeki utca kereszteződése veszélyes csomópont. Valamivel több forgalmat fog kapni, viszont megszűnik két veszélyes csomópont. Az egyik az Etyeki utca - Mányi út - Szent István tér, illetve a másik felén a Petőfi utca és Magyar utca kereszteződése. Ez sem biztonságos hely. Ez a pluszforgalom nem olyan nagy. Kétségtelen, hogy amit Önök mondanak igaz, de a mérlegnek mindig két oldala van. A csapadékvíz elvezetésnek ehhez a projekthez nem sok köze van. Sokan úgy gondolják, ha itt le lesz zárva a terület a csapadékvíz plusz terhelést jelent. Tájékoztatom Önöket, hogy úgy lett kiadva tervezésre a projekt, hogy ehhez az árokhoz hozzá sem érünk. Az tény, hogy a csapadékvíz elvezetéssel gond van, különösen a Bicskei utcában. És azért van, mert a Csap utcáról odazúdul a víz. Elhangzott, hogy a programunkat ennek megoldásával kezdtük. El is kezdtük a feladat megoldását. Többmillió forintért megterveztettük azt, hogy hogyan lehet megoldani a problémát. A terv elkészült, azzal együtt, hogy elmondták, hogy az árkot ki kell tisztítani. A Bicskei utcában több helyen le van fedve az árok. Előtte is árok van, meg utána is, közte meg egy cső. Állítólag a 70-es években készítették el így. Egy módon lehet az iszapfolyamokat megakadályozni. Meg kell oldani, hogy az árokból ne bukjon ki az úttestre a víz. Ehhez 2 db záportározó létesítésére van szükség. Ennek költsége 180 millió forint. Ehhez nagy valószínűséggel a következő ciklusban lehet majd pályázati forrást kapni. Most európai uniós ciklusról beszélek. Nagy valószínűséggel a következő ciklusban lesz erre pályázati forrás. Ebben a ciklusban a Közép- 6

7 magyarországi régióban pályázati forrás nem állt rendelkezésre. Egyszerűen elfogyott a pénz, így nem volt ilyen pályázati lehetőség. Városvezetőként hihetetlen felelőtlenségnek tartanám, ha olyasmire vennénk fel hitelt, amelyre nagy valószínűséggel a következő ciklusban 90-95%-os támogatottságú pályázati forrás lesz. Az azt jelenti, hogy 30 millió vagy 9 millió forintért megépülhet a 180 milliós beruházás. 100 millió forintos hitelre van lehetőségünk, a záportározó meg 180 millióba kerül. Annyit tudni kell, hogy kormányengedélyre van szükség a hitelfelvételhez. Ezt most Zsámbék megkapta. Hogy jövőre vagy két év múlva hogy áll a gazdaság és a központi költségvetés, fel lehet-e venni hitelt, nem tudjuk. A mi költségvetésünk rendben van, egyébként nem adnának a bankok hitelt. Egy viszont egészen biztos, hogy városközpont rehabilitációra nem lesz egy fillér sem. A dilemma a következő: elkezdjük-e most vagy így marad még nagyon hosszú ideig? Hallgatóságból többen: Maradjon így... Csenger-Zalán Zsolt: Ezzel szemben a közmeghallgatásokon, a facebookon, a nekem küldött levelekben arról írtak, hogy méltatlan az, ahogy kinéz a városközpont, méltatlan az, ahogy kinéz az Akadémia utca, mikor méltóztatik végre a zsámbéki önkormányzat valamit lépni, valamit csinálni? Az, hogy a szennyvíz aknafedlapokat emelgeti az esővíz, annak a csapadékvíz elvezetéshez kevés köze van. Azt buszvégállomással vagy anélkül emelgetni fogja. A legnagyobb köze ehhez annak van, hogy hány ereszcsatorna vize van bevezetve a szennyvízcsatornába, ahelyett, hogy a saját területükön szikkasztanák el azt az ingatlantulajdonosok. Amellett, hogy ezzel a szennyvíztisztítót és a saját környezetünket teszik tönkre, emelgeti bizony a víz a csatornatetőket. Csupa olyan problémát sorolt fel, ami létezik és ismerünk. A buszvégállomás áthelyezése kapcsán azzal egyetértek és megértem, hogy az ott élőket zavarja. Bárhová helyeznénk, az ott zavarni fog. Külterületre is lehetne rakni buszvégállomást. Eredetileg azt gondoltuk, hogy a Mányi úti elágazáshoz - amihez az állam megépítené a körfordulót - telepítenénk ki a végállomást, mire a Volán azt mondta, hogy ezért évente 40 millió forintot kér. Azt tetszett mondani, hogy 100 milliót ne vegyünk fel 25 évre, mert belerokkan az önkormányzat. Évi 40 millió forint 20 év alatt, több mint 1 milliárd forint. És semmi más nem történt, csak a buszvégállomás külterületre került. Ha kimentek volna ingyen, ahogyan arról eredetileg szó volt, nem lenne gond. Most valamiért meggondolták magukat. Felolvasnám azt, amiről az első beadvány érkezett. A városközpont felújítási koncepció keretein belül az új autóbusz-állomás kialakítását, sajnálatos módon nem tudjuk támogatni! Ellenérveink: 1. A természetes vízelfolyás érdemi megoldásának hiánya (a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 16. -ában foglaltak, valamint a hatályos jogszabályok alapján), Elavult infrastruktúra. 3. Az évi LXXVIII. törvény II. fejezet 7. (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint az évi LIII. törvény II. fejezet 31. (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályaira hivatkozással (zaj és rezgés). Szerintünk az eddig is nehezen elviselhető, egyre erősödő rezgés, zaj, por- és kipufogógáz szennyezés, a csapadékvíz elvezetés elfogadhatatlan megoldása folyamatosan rongálja egészségünket, lehetetlenné teszi itt a nyugodt életvitelt, ingatlanjaikat károsítja, és azok forgalmi értékét jelentősen csökkenti. A mondat úgy szól, hogy az eddig is nehezen elviselhető... Önök biztosan tudják - nekem meg kellett nézni - hogy mi van a törvényekbe írva. Az aláírók is biztosan tudták. Kovács Ágnes: Nem csak az Etyeki utca csapadékvíz elvezetésére, hanem a környező területekére is gondoltunk. Tegnap nem volt nagy eső, de nem tudtam bemenni a házamba, csizmát kellett kölcsön kérnem. Nem az árokban folyik a víz, hanem az úton folyik le és zúdul be a házainkba. A házainkat teszi tönkre. Ön azt mondta ez a talajvíz. Most se talajvíz, se belvíz nincs. 7

8 Csenger-Zalán Zsolt: És buszforduló sincs. Az a törvény, amire hivatkozni tetszett, teljesen jogosan tette. Minden beruházásnál figyelemmel kell lenni ezekre a jogszabályokra. Azt próbálom elmondani, hogy akkor lehet javítani valamin, ha történik egy beruházás - és ez egy garancia Önöknek - amihez a vízügynek, a közútnak, a környezetvédelemnek és másoknak hozzá kell járulnia, csak akkor lehet megcsinálni. Úgy adtuk ki a tervezőnek a feladatot, hogy amit Önök leírtak, azokra legyen figyelemmel. Ha itt rendes burkolat van, aminek megfelelő az alapja és nem csak úgy lerakták, hogy kátyúzni sem lehet, kevesebb lesz például a por. Megfelelő lejtése lesz. Nem vagyok szakember, ezért adtuk ki tervezőnek. Elmondták, hogy meg kell javítani a szennyvízelvezetést. Fel lesz mérve az is. Ha a mérnökök azt mondják, hogy meg kell javítani, megtesszük. Ha azt mondják, hogy az a cső, ami le van rakva jó, akkor úgy marad. Díszburkolat lesz letéve. Nem csak azért mert szép, hanem mert ugyanannyiba kerül, mint az aszfalt, viszont bármikor javítható. Nem kátyúkat kell tömködni. Végre rendesen kezd majd kinézni a város. Ezért kértem azt, hogy vagy a csapadékvízről beszéljünk, vagy a kátyúzásról, vagy a városközpontról, de ne kezdjük el a buszvégállomással összehozni a Csap utcai csapadékvíz elvezetést. A két dolog nem függ össze. A problémát mi is látjuk. Nagyon sok olyan pont van, amit még meg lehetne csinálni. Olyan dolgokra, amelyre reményeink szerint lesz európai uniós pénz, ne költsünk. Egy dolog biztos: városközpont rehabilitációra nem lesz pénz. Sok más dologra: például záportározóra, szennyvízfelújításra lesz pénz. Felvehetünk például 100 millió forintot és megoldhatjuk az Etyeki utcai csapadékvíz elvezetést. De mi lesz a város többi részével? A városközpont olyan hely, ahol mindenki összejön. Úgy lett fölvezetve, hogy itt óriási viták voltak a fórumon. Voltak. Viszont voltak olyanok is, akik az mondták, hogy örülnek, hogy végre valami elindul. Ők támogatják ezt, de őket egyébként az antenna és a fák helyzete érdekli. Ha a facebookot megnézi, akkor ott nagyon sok vélemény van. Olyan is, aki támogatja. Kovács Ágnes: Le vannak tiltva a hozzászólások. Csenger-Zalán Zsolt: Nem én csinálom. Nem ismerem az urat, aki létrehozta az oldalt. De ha valaki valamit felír, azt le is törölheti. Nekem ebből éppen elég vitám volt. Klajkó Jánosné: Azt szeretném, ha a város tényleg város lenne. Lenne kinézete. Két éve megállított két fiatalember és megkérdezték, hol van a város központja? Elmondtam, hogy ott, ahol állnak. Mindenképpen meg kell csinálni. A Magyar utcánál nem kell zsúfoltabb utca. Ott mennek a buszok fél óránként vagy még sűrűbben. Ott megy az összes kamion. Én tudom, hogy mivel jár ez. Most miért csak egy utcát terheljenek? El kell fogadni. Végig kellene sétálni a Magyar utcán. A Faháztól lefelé még nem volt lenyírva az idén a fű. Mi idősek vagyunk, mégis megcsináljuk. A fiatalok eldobálják az üvegeket. Kerékpárútról olvastam a Somogyi Béla utcánál és a Nádas-köznél. Ez nem tudom elképzelni. A Nádas-köznél is nagy a forgalom és sok a kisgyerek, akiket az édesanyjuk tologat. Csak úgy lehetne kerékpárutat létesíteni, ha be lenne fedve az árok. Akkor mindenki elférne. Halmai István: Az első kérdésem az lenne, hogy ez a terv végleges? Érdemes róla beszélni? Ha nem végleges, akkor májusban lehetne népszavazás arról, hogy ki szeretne központot és ki nem? Csenger-Zalán Zsolt: Az elején tisztáztuk, hogy nem volt végleges és most sem az. Idehoztuk azt az elképzelést, amit a főépítész úr készített és a város egészére megoldás lenne. Nem lokálisan, hanem a város egészét tekintve. Most kiadtuk tervezésre. Azért volt erről fórum szeptemberben. Ami ott ellenvetésként felvetődött: a csapadékvíz elvezetés: nincs 8

9 hozzá köze, csatornába folyó víz: annak sincs köze hozzá. Érintőlegesen felvetődött a zaj. Beszéltünk Zombori Lászlóval arról, hogy a Napfordulós rendezvényt zavarná a buszvégállomás. Annak egy része az Ő udvarában zajlik, és tényleg zavarná. Az összes rendezvény a Művelődési Ház mellett lehetne, itt a komplett Szent István téren úgy, hogy nem jön egy autó sem. Ezek voltak az ellenérvek, amik a fórumon elhangzottak. Ezek után érkezett egy aláírásgyűjtés, amit az imént felolvastam Önöknek. Ez arról szólt, hogy minden szabályt be kell tartani. Javaslat nem hangzott el egy esetben sem. Nem gondolom, hogy ez egy olyan téma, amiről népszavazást kellene tartani. Azért, mert ez egy szakmai kérdés. Ez a feladat várostervezőknek lesz kiadva. Ők csak olyat tervezhetnek, - és ezt kértük is -, ami minden ilyen kérdésre választ ad és ezeknek megfelel. Néhányan az itt ülők között többé-kevésbé tudják, hogy mit írtak alá, de néhányan nem tudták pontosan. Volt olyan aláírásgyűjtés is, hogy többszázan döglött lótetemeket láttak. Lassan eltelt egy hónap, és senki sem jött be semmilyen javaslattal. Megpróbálunk egy optimumot megtalálni, de ez egy szakmai kérdés. Halmai István: Lehet még javasolni? Csenger-Zalán Zsolt: Lehet még javaslatot tenni addig, amíg a tervező nem ér el egy bizonyos pontig. De egy hónap alatt nem érkezett semmilyen javaslat. Halmai István: Ha még lehet, szeretném, ha népszavazás lenne. Én is azt támogatom, hogy történjen valami, mert ami most van, az katasztrófa. Ez nem jelenti azt, hogy megcsinálunk egy városközpontot és onnan kitiltjuk az autókat. Elmehetünk bármely nagyvárosba - Nyíregyházára, Gyöngyösre- a városközpont elkészült, a forgalom mégis ottmarad. Meg lehet ezt úgy csinálni, hogy az autóbusz végállomás ott marad. Még a pénz is megmaradna és másra lehetne fordítani. Azt kellene ellenőrizni, hogy a teherautók ne mehessenek be. Most is bemennek a kamionok. Olyanról is hallottam, hogy pénzt szeretnének majd szedni a teherautóktól. Nem tudom mi az igaz ebből? Csenger-Zalán Zsolt: Semmi. Én is hadd kérdezzem meg, hol hallotta ezt? Halmai István: Köszönöm szépen a választ. Pletykából hallottam megmondom őszintén. Csenger-Zalán Zsolt: Hadd kérdezzem meg, a piacot hová tervezi? Halmai István: Sehová. Otthagynám, ahol van. Csenger-Zalán Zsolt: De ott nem lehet. Halmai István: Miért? Csenger-Zalán Zsolt: Ezt is elmondtam már többször. Újságba is leírtam, de elmondom újra. A Zichy-teret, ami régen focipálya volt, az önkormányzat az államtól sport és rekreációs célra kapta meg 2006-ban. Emiatt - és ezt a piacosoknak is többször elmondtam - nem lehet piacként használni. Nem lehet nekik egy évre leszerződni, hanem mindenki alkalmi árus. Mert nem mondhatjuk azt, hogy az piac. Azoknak a fiataloknak, akik játszóteret szeretnének vagy egy olyan helyet, ahol össze lehet jönni, ez alkalmas hely lesz. A piacnak el kell onnan kerülnie. Ezek után mi és a piacosok és maguk is azt akarják, hogy itt maradjon a piac. Nem akarják kivinni az Ady Endre utcába, mert azonnal meghal. Ez viszont sehol máshol nem fér el, mint a Szent István téren. 9

10 Halmai István: Régen, amikor a búcsú volt a piac leköltözött az Etyeki utcába. Miért nem lehet most is odaköltöztetni? Itt nincs semmi, ami miatt sétálóutcát kellene csinálni. Itt nincsenek üzletek, műemlékek. Csak 100 méteren kocsma és kocsma egymás után. Erről már nem is érdemes a továbbiakban beszélni. Vagy úgy csinálják meg, ahogy szeretnénk, hogy ottmarad a buszvégállomás, vagy nincs miről beszélni. A másik, ami miatt itt vagyok a Honvéd utcai esővíz elvezetés. Hallgatóságból: Már kiásták. Halmai István: Megcsinálták? Akkor másik téma. A Határ út és a Honvéd utca kereszteződésében van az esővízelvezető árok, de nincs áttörve. Én ezt már a múltkor bejelentettem, de a mai napig nem csinálták meg. Azóta eltelt három hónap és nem csinálták meg. Csenger-Zalán Zsolt: Arról, hogy a piac az Etyeki utcába kerüljön, megkérdezett valakit? Például a piacosokat. Halmai István: Ők ezt már korábban elfogadták, mikor ott árusítottak. Csenger-Zalán Zsolt: Én a piacosokat meghívtam egy megbeszélésre ezzel kapcsolatban. Pénteken fél 12-re, korábban velük egyeztetett időpontra. Mindenki megkapta szórólapon, amelyet két piaci napon osztottunk ki. Pénteken fél 12-kor volt a megbeszélés, fél 11-kor kaptam egy aláírásgyűjtést - Kovács Ágnes szervezésében - az alábbiakkal: Mi alulírott piaci kereskedők, tiltakozunk a piac jelenlegi helyéről történő áthelyezése ellen. Valamint ezúton jelezzük, hogy án 11:30 órai időpont egyéb irányú elfoglaltságaink miatt nem felel meg. Aztán ez a a át van húzva kézzel és kijavítva re, mert az volt péntek. Ezek a piacosok azt szeretnék, ha a piac ott maradna, ahol van. Az a néhány piacos, kb. tízen, akik eljöttek fel voltak háborodva, hogy mi el akarjuk vinni a piacot az Ady Endre utcába vagy a régi vásártérre. Szavazásra bocsátottam közöttük a kérdést. Ők azt szavazták meg egyetlen kivétellel, hogy a piac maradjon ott, ahol most van. Az egyetlen kivétel az a paradicsomárus volt, aki a CBA mellé költöztette volna a piacot, mert ott árulja most is a paradicsomot. Annyit ígértem meg nekik, hogy a testület elé viszem azt, hogy ne kelljen fizetniük az autóik után. Most a testület elé kell vinnem úgy, hogy 7-en azt kérik, hogy ne kelljen fizetni a gépjárművek után, 62-en meg azt, hogy minden maradjon úgy, ahogy most van. Ön szerint, mi lesz ennek a vége? Ha már aláírást gyűjtenek, azt úgy tegyék, hogy a dolog lényege legyen megfogalmazva. Az Etyeki utcai aláírásgyűjtéshez volt egy kapcsolódó beadvány, amit nagyon sokan aláírtak, így szólt: Az Etyeki utcai lakosok által, a szeptember 25-én a polgármesteri hivatalba benyújtott a városközpont felújítási koncepció keretén belüli új autóbusz-állomás kialakításának ellenzését célzó beadványhoz alulírottak csatlakozunk és azt támogatjuk. Az egésznek a legszebb része, hogy ennek a beadványna van egy fedőlapja, amibe az van leírva...valamint tiltakozunk a Szent István tér gépjármű forgalom elől történő lezárása ellen. Ezúton szeretnénk kifejezni, hogy mi nem az újítások és a városközpont rendbetétele ellen vagyunk, hanem a fentebb említett módon történő változás ellen. Tehát, mire hozzám eljutott, addigra már ez is belekerült, ami ellen egyébként az Etyeki utcai lakosok nem tiltakoztak, és azok sem, akik a beadványt aláírták, mert azon a lapon nem szerepelt, amit aláírtak. Ennek is van támogatottsága. Népszavazást is ki lehet írni, elkezdődik egy kampány, amit a pletyka alapján fognak eldönteni. Egy népszavazáson igennel vagy nem-mel lehet szavazni. Lehet úgy dönteni, hogy a busz ott maradjon, ahol van, de akkor hová kerül a piac? 10

11 Halmai István: Semmi köze a busznak a piachoz. Csenger-Zalán Zsolt: Dehogynem. A buszmegálló helyére kerülne a piac. Akkor a kérdést úgy kellene feltenni, hogy az Etyeki utcába ne buszmegálló legyen, hanem piac. Akkor mi lesz a Fő-téren? Akkor mitől lesz a főutca sétálóutca. Halmai István: Van bevásárlóközpont? Terveznek bármit is azon kívül, hogy felújítják az utat? Csenger-Zalán Zsolt: Az a vállalkozók dolga. Ez fordítva működik. Szivolt Péter: Én egy putriból csináltam egy kastélyt magamnak. Nem a pénzből, hanem a sok munkából és észből. Gyerekkoromból emlékszem, hogy ebből az árokból nem 50 cm volt kiszedve, hanem másfél méter. Pátyon és Perbálon is folyik a víz. Pátyon is dolgozok az önkormányzatnak, de ott megbecsülik a munkámat. Gyerekkoromban láttam, hogy odament a markoló és úgy szedte ki az árkot, hogy bele lehetett állni. Most odament valaki, nem jól szedte ki, de az nem az Ő hibája, mert nem jó gépet kapott. Csak egy szintező kellett volna hozzá, hogy meg legyen a megfelelő lejtetés. Nem úgy történt. Utána lettek kb. fél méteres gerincsüllyedések, amit én a saját kis gépemmel és az utcából két emberrel elegyengettem. Két nap után megállították a munkát, hogy ne csináljam, mert nincs megbízási szerződésem az önkormányzattal. Igaz, én ingyen csináltam, az nem számított. Ettől függetlenül nem lett jó az árok lefolyása. Két hét múlva szóltak, hogy bemehetek az önkormányzathoz a megbízási szerződésért ,- Ft-ért megcsinálhattam. Ezt többször megcsináltam a saját költségemen. Nem volt nagy költség és az utcabeliek díjazták. Mérgelődtem, hogy bármit csinálnak, mindent rosszul csinálnak meg. Az alpolgármester azt mondta, hogy majd az aszfaltozáskor megkeresnek, adjak le árajánlatot. Nem az önkormányzathoz kellett mennem, hanem a Zsámbékvíz Kft-hez. Én megcsináltam volna rendesen. Megcsináltam az árajánlatot, ami ,- Ft-tal több lett, mint a Magyar Aszfalt ajánlata. De én rendes aszfaltra és nem mart aszfaltra adtam ajánlatot. Elkészítettem az árajánlatot. Az Önkormányzattól telefonáltak a Zsámbékvízhez, hogy sajnos túl későn adtam le az ajánlatot. Akkor, amikor még le sem adtam. Itt semmi sem működik normálisan. Dolgoztam Pátyon és Perbálon, mindenütt jó lett a munka. Bementem az önkormányzathoz, hogy a két hidat megcsinálom gyönyörűen terméskőből. Egyet fizessenek ki másfél millió forintért, a másikat én megcsinálom. Csenger-Zalán Zsolt: Kinél járt? Szivolt Péter: Már nem dolgozik ott a hölgy. Azt mondták, hogy nem lehet. Ha valaki szépet csinál, az én vagyok. Ebben az utcában lakni vagy Zsámbékon elszomorító. Másfél órája arról beszélünk, hogy 180 millió forintért esővízelvezést csinálunk. Régen meg lett csinálva rendesen az árok és 8-10 évig jó volt ,- Ft-ért meg lehetne csinálni murvával a kátyúkat és van az önkormányzatnak annyi alkalmazottja, hogy heti szinten meg lehetne oldani a javítást. Erről miért nem beszélünk? Órákig beszélünk arról, hogy mit kellene 100 millió forintért megterveztetni. Bármit csinál az önkormányzat, idejönnek Kecelről meg bárhonnan és már akkor rossz, amikor csinálják. Csenger-Zalán Zsolt: Összesen 1200 m2 kátyú lett megjavítva. Most felmérettük a Zsámbékvíz Kft-vel, ebből összesen 44 m2-t kell kijavítani. Ezek mind mart aszfalttal készültek. Én is szkeptikus voltam a mart aszfalttal kapcsolatban. A Magyar Aszfalt előre közölte, hogy ez előfordulhat, mert ráeshet az eső, miközben készítik, vagy nem megfelelő a hőmérséklet. A Magyar Aszfalt garanciát adott a munkára. Ma végigmentem az utcákon. A 11

12 legnagyobb problémák a Józsefváros utcában, a Magyar utcában és az Etyeki utcában vannak. Ezt a Magyar Aszfalt ki fogja javítani. Addig javítják, amíg jó nem lesz. Másról nem tudok, de ha Önök tudnak úthibáról, kérem, jelezzék. Borzasztóan sajnálom, ha egy munkát nem zsámbéki vállalkozó nyer el, de azt elmondhatom, hogy Zsámbékon a kiírt munkát az fogja elnyerni, aki olcsóbb. Annak, hogy zsámbékinak adjunk egy feladatot drágábban, aki majd visszafizet, ezt az önkormányzatot nem teszem ki. Kérem, ha tudnak ilyenről, jelezzék. Nem egyszer, nem kétszer elmondtam már itt is, hogy az Akadémia utca olyan rossz, hogy a Magyar Aszfalt sem tudja megcsinálni. Ha Ön azt mondja, hogy úgy meg tudja csinálni, hogy fél évig az úgy marad, a saját zsebemből kifizetem Önnek, annak a kétszeresét, amit a Magyar Aszfaltnak kifizettünk. Lovász József: Szeretném megkérdezni, hogy mi a helyzet a szemétteleppel? Úgy hallottam, hogy az Önkormányzat szóbeli kezességet vállalt egy vállalkozónak és most megint idehordják a környék összes szemetét illegálisan vagy nem hivatalosan. Elég sokszor megfordulunk az ESPA szállodában. Elég rossz a szája íze a vendégeknek. Van egy szállodánk, van egy városunk és köztük egy mocsár. Vagy a tápkeverőn mennek keresztül, vagy elüttetik magukat a Herceghalmi úton. Én megkérdeztem, és Ők elmondták, hogy már többször jelezték, pénzt is adtak az önkormányzatnak járdára. Nem lett ebből semmi. Nem jó benyomás a városra, hogy a vendégeknek gumicsizmát kell hozni. Mi nem az ellen tiltakozunk, hogy ne legyen városközpont, hanem az ellen, hogy két nappal a döntés előtt hívnak össze lakossági fórumot. Előtte az internetre felkerült a koncepció. Senki nem tudott semmit és megy a mendemonda. Most is fent van az interneten az eredeti koncepció, erre most azt mondja polgármester úr, hogy nem lesz lefedve az árok, hanem másképp lesz megoldva. Hogy lesz megoldva? Senki nem tud semmit. Mi nem az ellen tiltakozunk, hogy ne legyen megújítva, ne legyen sétálóutca, hanem az ellen, hogy nem kérdeztek meg senkit. A kapkodás ellen tiltakozunk. Nekem az egyik képviselő úr a fejemhez vágta, hogy miért szólók bele, nem is vagyok Etyeki utcai lakos óta élek Zsámbékon. Mi azt kértük, hogy az eredeti koncepció, ami 2007-ben egyszer már az asztalon volt, majd 2010-ben ismét arról, hogy a Szomori úton legyen a buszforduló, az valósuljon meg. Nem az ellen vagyunk, hogy valami megújuljon, hogy csináljunk egy kulturált piacot, de ne más emberek kárára. Elhangzott, hogy a Magyar utca milyen túlterhelt. Az Etyeki utcában 70 busz járna naponta. Jön a tél. Szó volt arról, de most kimaradt a beszámolóból, hogy a Bicskei utca egy kijáratú lesz. Ez igaz? Tisztában van azzal a testület, hogy ott van egy benzinkút, amelyiknek 2020-ig bérleti szerződése van a Budavidék Zrt-vel? Az a kérésem, hogy ne kapkodjunk, mert ugyanúgy járunk, mint az elkerülő úttal, amelynek a Mányi útiak a legnagyobb vesztesei. Nincs árok, nincs normális út, hanem csak nagy közlekedés. Még ezt rázúdítjuk az Etyeki utcára. Elmondta polgármester úr, hogy nincs pályázati forrás. A környező települések milliárdosok? Budajenőn olyan helyen csináltak körforgalmat, ahová szüretelni járnak. Mi nem tudunk egy körfordulót elintézni? Egy lámpás kereszteződést nem tudunk elintézni? Elhiszem, hogy szeretne a Képviselő-testület és a polgármester úr valahol elindulni, de ne kapkodjunk. Csenger-Zalán Zsolt: Arról, hogy 2007-ben miért nem nyert a pályázat, ne menjünk bele. Mi abból a koncepcióból indultunk ki, amelyben egyébként nincs busz sem az Akadémia utcában, sem a Szent István téren. Gondolom, hogy akkor komoly lakossági fórumok voltak. Biztosan megbeszélték. Mi azért kapjuk a szemrehányást, mert ragaszkodtam ahhoz, hogy mielőtt elkezdjük a tervezést, beszéljünk róla. Megint a rémhírek. Pontosan tudjuk, hogy a Bicskei utcai benzinkútnak hosszú távú bérleti szerződése van. Annyi hangzott el, hogy szerencsés lenne, ha a Bicskei utcában a kijárás és a bejárás nem keresztezné egymást. Azt a forgalmat egyébként egy kijárat elvinné. Ha megnézik a koncepciót, rajta van a benzinkút. 12

13 Az, hogy hat év múlva mi lesz, azon el lehet gondolkodni. Beszélhetünk erről, de messze nem az első lépéscsoportban szerepel mindez. Többször elhangzott, hogy ugyan feltettük az internetre, összehívtuk a lakossági fórumot, írtunk róla az újságban, mégis azt halljuk, hogy nincs információ. Komolyan kérdezem, hogy mi az a módszer, amivel Önöket információval el lehetne látni? Azt látom, hogy nem jut el Önökhöz. Mindenféle pletykák terjengnek. Pedig olyan egyszerű lenne. Ha valaki hall valamit és úgy érzi, hogy érdeksérelem éri, akkor nem jön oda az önkormányzathoz, nem kérdezi meg, nem telefonál be, hanem elkezdenek mindenféle rémhíreket terjeszteni. Fél évvel ezelőtt, amikor elkezdődött ez a munka, nem egy ötletbörzével kezdtük, ami vagy megvalósulhat, vagy nem, hanem nagyon jól átgondoltuk, és még most sem biztos, hogy minden megvalósulhat. Ahhoz meg kell terveztetni. Ahhoz, hogy a szakhatóságok véleményt tudjanak nyilvánítani, engedélyes tervekre van szükség. Kérem, hogy Önök is gondolkodjanak el azon, hogy mit lehetne tenni az információáramlás érdekében. Komolyan gondolkodtam azon, hogy felveszünk egy kisbírót, aki utcáról utcára járva elmondja, hogy mi fog történni. Az újságok kihordásáért fizetünk, mégsem jut el mindenkihez. Nem tudom, mit tehetnénk még az információáramlás érdekében? Az ESPA szállodával kapcsolatban nem tudok arról, hogy bármivel beszálltak volna anyagilag bármibe. Valóban ott van egy négycsillagos szálloda a város egyik felén, a másik felén egy romtemplom, harmadik részén meg egy lovarda, köztük meg semmi, csak a pusztulat. Vajon hová akar valaki egy négycsillagos szállodából sétálni? Ne egy gyönyörű járda vezessen a semmibe. Először csináljunk egy városközpontot, ahol egy jó cukrászda vagy pizzéria megtelepedne. Itt volt a kínai bolt Zsámbék - szerintem - egyik legszebb épületében, de ebben a környezetben az sem tudott megmaradni. Az első szemétteleppel kapcsolatos kérdés pedig, úgy szólt, hogy az önkormányzat szóbeli kezességet vállalt valamire. Semmire sem vállalt szóbeli kezességet az önkormányzat. Egészen röviden a szeméttelep ügyről. Még nagyon régen egy polgármesterelődöm odaadta a szeméttelepet működtetésre a Doppstadt Kft-nek. Az vállalta, hogy, ha megtelik, majd rekultiválja a területet. A Doppstadt továbbadta más vállalkozásnak. Majd azok is továbbadták másoknak. A szeméttelepet a hatóság bezáratta és elrendelte a rekultiválást, amely kb. 100 millió forintba kerül. Az utolsó vállalkozó megjelent az önkormányzatnál azzal a javaslattal, hogy van ott egy épület meg egy hídmérleg meg egy két hektáros terület, amely az övék, és adnának még kb. 10 millió forintot, az önkormányzat vegye át tőlük az egészet, mert ők úgyis csődbe mennek. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem vesz egy 100 milliós terhet a nyakába. Jött egy vállalkozás, amely olyan inert hulladékot állít elő és kezel - pl. építési törmeléket darálással -, amellyel az előírás szerint a szeméttelepet rekultiválni kell. Ők azt mondták, hogy megveszik azt a céget, amely felénk tartozik. Ehhez az önkormányzat hozzájárulása kellett. Azt kértük, hogy az elmaradt bérleti díjat fizessék meg. Ezt meg is tették, befolyt az önkormányzat kasszájába és a vállalkozás helyébe léptek. Annyit kötöttünk ki, hogy amennyiben rekultiválják ezt a területet és húsz év múlva eladhatóvá válik, elővételi joguk lesz a területre és azt a pénzt, amelyet a rekultivációra költöttek, beszámíthatják a vételárba. Azaz húsz év múlva, ha használhatóvá válik a terület, pl. juhokat lehet rajta tartani vagy mezőgazdasági épületeket építeni és el akarja adni az önkormányzat, akkor elővásárlási joguk lesz a területre. Annyit még beletettünk a szerződésbe, hogy ha nem tesznek eleget a rekultivációs kötelezettségnek, az a két hektár, amely eddig is a cégé volt, az önkormányzaté lesz. Abból a helyzetből, amelyben voltuk, úgy jöttünk ki, hogy befizették a bérleti díjat és az a terület, amely az önkormányzaté mellett volt - és nem szeméttelep, hanem egy ipari terület - biztosítékként szerepel a szerződésben. Ezzel kapcsolatban semmiféle vállalás nincs. Torma Péter: Picit visszakanyarodnék a városközponthoz. Értem, hogy változtatni szeretnének a helyzeten és valahol el kell kezdeni. Volt egy érv, amely a facebookon is felmerült és polgármester úr nem említette. Az, hogy ha a belső rész sétálóutca lesz, akkor a 13

14 forgalom novembertől februárig lényegesen csökkeni fog, amelyet a területen lévő üzletek megsínylenek. Ennek következtében egy cukrászda sem tudna megélni. Értem, hogy azért nem lehet a Szent István téren a buszokat tartani, mert a piacnak nem lenne elég hely. Az még kérdés, hogy ki lett-e számolva az, hogy amennyiben ottmaradnának a buszok, akkor a piacnak nem lesz elég hely? Van egy olyan elképzelés, hogy az autók elől le lehetne zárni a területet, de a buszok mégis átmennének. Egyrészt azért, mert amikor a buszok leteszik az utasokat, forgalmat generálnak az ott lévő üzleteknek, másrészt nem kellene megépíteni a másik buszmegállót. Csenger-Zalán Zsolt: Ez egy logikus felvetés és megvizsgáltuk. Ha átmenne a busz, akkor is egyirányúvá kellene tenni a forgalmat. Vagy a Magyar utcán fel és az Etyeki utcán lemennének vagy fordítva. Ekkor is megjelennének a buszok az Etyeki utcában. Nem férne el a piac. A buszoknak kb. egy Akadémia utcai területnyi hely kell. Annyi árus, amely most a piacon van, nem férne el. Azon lehet gondolkodni, hogy kisebb piac lenne a mostaninál. Ebben az esetben viszont teljesen le kellene zárni a forgalom elől a Piac-közt, vagy legalábbis a Piac-közben - ha csak személyautók járnak - az egyik oldalon lehetne parkolni. A koncepciónak egyik lényege éppen az üzletek miatt az, hogy bármelyik irányból - akár Páty felől a Magyar utca felől, akár a Mányi út felől valameddig be lehessen hajtani és viszonylag közel elérni egy parkolóhelyet. Az egyik ilyen a Zichy-téren már meglévő parkolóhely, amely kibővülne további helyekkel, a másik pedig a lángossütő és a Takarékszövetkezet előtti parkoló megnövelve a Piac-közön egy sorral. Tehát sokkal több személyautónak lenne parkolóhely, mint amennyinek most van. És ha ez még nem lenne elegendő a Művelődési Ház mellett van egy terület, amely most le van kerítve, de az önkormányzat tulajdona. Gyümölcsfák vannak rajta és csapadékvízelvezető árok lenne, de teljesen el van gazosodva. Emiatt nem folyik le a csapadékvíz rendesen a Szent István tér mögötti részről. Az egy L alakú telek. Régen ott vitték az asszonyok a tejet a tejcsarnokba. Most le van zárva. Ha azt megnyitnánk, éppen annyi elegendő hely lenne, hogy ott állhatnának pl. a buszok és nagyon sok autó beparkolhatna a területre. Azzal kapcsolatban, hogy a Mányi útra kerüljön a buszvégállomás azon túl, hogy körforgalmat kellene építeni és még 40 millió forintba kerülne évente, a szakma álláspontja éppen az, hogy nem lenne célszerű, mert a buszok utasai bizonyos forgalmat generálnak az üzleteknek. A Szent István tértől egyébként nem 50, hanem 100 méterre lenne a buszvégállomás. Ami miatt még nem jó, ha átjár a busz, az az, hogy a közösségi rendezvényeknek is itt a településközpontban kellene lenniük, ahol ez a szobor áll. Ide lehetne tenni egy országzászlót. Nem tudom, volt-e ilyen Zsámbékon? Horgos Zsolt: Most is van a templomnál. Csenger-Zalán Zsolt: Minden érv amellett szólt, hogy valahol a településközpontnál legyen a buszvégállomás. Ne legyen átmenő forgalom, de személygépjárművel be lehessen hajtani és kapjunk egy olyan rendezvények megtartására alkalmas helyet, amelyet a Zárdakerttel és a megújuló Zichy-térrel össze lehetne kötni. Ez nem lenne olyan rossz. A Zichy-téren főleg a fiataloknak lehetne egy játékteret létrehozni. Azokat a kérdéseket pedig, amelyet főleg az Etyeki utcai lakosok vetnek föl, meg lehetne oldani. Persze mindent nem lehet megoldani. Halmai István: Ne a Magyar utcán jöjjön fel az autóbusz, hanem az Etyeki utcán és a hátulról az Akadémia utcán keresztül jöhetne be a térre. Az az 50 méter már nem számít. Ha a Piac-közön beengedik az autókat, akkor azon ott a busz is ki tud kanyarodni. Ha már ennyire ragaszkodnak ahhoz, hogy a piac lent legyen. 14

15 Csenger-Zalán Zsolt: Félreértett. Nem lehet a Zichy-téren. És, ha a rajzon megnézik a Szent István tér és az Akadémia utca piacként jelölt része valamennyivel kisebb, mint most a Zichytéren lévő hely. Ezen nagyon sokat gondolkodtunk. Lehet kisebb piac. Azt azért ne felejtsük el, hogy itt is élnek emberek, őket is érinti a zaj. Napi 80 autóbuszról beszélünk, 20 óra alatt. Az negyedóránként egy busz. Halmai István: Félóránként jár Páty felé a busz, óránként pedig Perbál felé. De úgy látom, hogy Önök tízen már lezongorázták az egész témát. Minden mást elvetettek. Csak az jó, amit ez a tíz ember csinál. Ez felháborító. Tíz ember ne mondja meg nekünk azt, hogy mi a jó. A buszok nem állnának meg az Etyeki utcában, csak feljönnének ott és bemehetnének az Akadémia utcába, ha ott már úgyis lesz ott gépjárműforgalom. Csenger-Zalán Zsolt: Az Akadémia utcában pedig nem lenne gépjárműforgalom. Az autókat csak a Zichy-térig engednénk be. Mohácsy Jánosné: Én a Piac-közben lakom. Pontosan meg tudom mondani hány busz megy naponta és reggel három órakor kezdődik. Meg tudom mutatni, hogy a szobám fala, hogy össze van törve az átmenő forgalom miatt. Én nagyon örülök annak, hogy ez a változás lesz. Már 40 éve kérjük. Most is átjárnak a Piac-közön a teherautók. Feljönnek a Magyar utcán és előttünk hajtanak el. Nagyon köszönöm, hogy végre történik valami. Lebontották a szomszéd épületet mellettünk, de nem lett a bontás befejezve. Valamit kellene kezdeni vele. Korábban már említettem, hogy előttünk már megint rossz az út, áll benne a víz. Csenger-Zalán Zsolt: A teherautó forgalomnak ehhez most nincs köze, mert a teherautók most sem hajthatnak be. Ennek megoldásához a rendőrség és a polgárőrség segítségét kell kérni. Ha ott állnak a rendőrök nem hajtanak be, egyébként - mivel rövid szakasz - átmennek a teherautók. Végig kell gondolni, hogy hogyan lehetne ezt orvosolni. A kerítés lebontásával kapcsolatban Jegyző úr ad majd felvilágosították. Az út javítására pedig saját csapatunkat kérjük fel. Péntek Zoltán: A Szent István tér 17/b. szám alatti terület tulajdonosa vagyok. Ez az a terület, amely az önkormányzat lezárt, gazos területével szomszédos. A sétálóutcával kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy azon a területen menne el a sétálóutca? További kérdésem, hogy ha azon a területen gépjárművek parkolnának, akkor hogy oldanák meg a csapadékvíz elvezetését? Csenger-Zalán Zsolt: Most hogy van megoldva? Sehogy. Péntek Zoltán: Most van egy árok, amelyet néhány éve mélyítettek ki az önkormányzat emberei. A ház mellett pedig magam oldom meg. Csenger-Zalán Zsolt: Úgy lehetne megoldani, ahogy ezt máshol is teszik. Előregyártott betonelemekkel lehet kialakítani az árkot, majd le lehetne fedni. Ez az Ön problémáját megoldaná. Péntek Zoltán: Nem egészen, mert az odavezető alagút már félig eltelítődött iszappal. Ez a fő probléma. Csenger-Zalán Zsolt: Új alagút lesz. 15

16 Péntek Zoltán: Oda új sétálóutcát terveznek, közvilágítással, mindennel? Csenger-Zalán Zsolt: Ez egy későbbi történet lenne. Ez a Szent István tér Német Ház mögötti része. Ott most a csapadékvíz elvezetést kell megoldani. Azt meg majd az élet alakítja, hogy szükség lesz-e a gépjárműparkolóra. Az ottani házaknál mindent eltömít az a murva, amit az esővíz az Akadémia utcából kimos. Péntek Zoltán: Ha ott lenne sétálóutca, az hogy nézne ki? Két ház között menne el az út, mindkét ház életveszélyes. Hullanak a cserepek. A romos házak között sétálnának a szállodából? Ezt a területet 30 éve rendezzük. Csenger-Zalán Zsolt: Mindenkinek a saját ingatlanát kell rendezni. A sétálóutca egyébként később merülhet fel. Jelenleg nem szerepel a terveken. Arra, hogy 15 év múlva mi lesz, nem tudok választ adni. Azt elmondhatom, hogy a következő 10 évben nem lesz ott semmi. Mindig azt gondolom, hogy ha valamit visszaállítunk olyanra, amilyen volt, az mindenkinek jó. Péntek Zoltán: Régen valóan volt ott egy gyalogút. Édesapám elbeszéléseiből szereztem erről tudomást. Autóval nem lehetett ott elmenni, de kerékpárral, motorkerékpárral igen. A városközpontban lévő új buszmegállót - amely be van kamerázva - többször is szétverték. Arra gondoltak, hogy ha ez egy sikátorszerű sétálóutca lenne két romos ház között, el merne ott menni valaki sötétedés után? Szerintem biztosan nem. A forgalom lezárásával kapcsolatban lenne egy észrevételem. Volt előzetesen forgalomszámlálás? Azt megnézték, hogy a megnövekedett forgalomterhelést el bírja-e majd az Etyeki utca? Vagy körforgalmat terveznek? Az megint tíz éves terv lesz? Vajon erre gondoltak a tervezők? Egyre nagyobb lesz a forgalom és egyre jobban szűkítik az átjárókat és az áteresztő utakat? Csenger-Zalán Zsolt: A gyalogút egy távlati terv lesz. Egy biztos, az árkot ott mindenképpen meg kell csinálni. Péntek Zoltán: Ez megoldott probléma. Viszont az út alatt lévő alagút van eltömődve. Csenger-Zalán Zsolt: Az árkokat és az átereszeket teljesen ki kell takarítani függetlenül ettől a projekttől. Az esővízelvezető árkot mindenképpen helyre kell állítani és az Etyeki utcai árkot is ki kell takarítani. Nem olyan nagyon nagy az a keresztirányú forgalom, amely a Piacközön átmegy. Az Ady Endre utca ezt elbírja. A probléma az Ady Endre utca és az Etyeki utca kereszteződésénél lévő csomópontban van, ami egyébként nem az önkormányzat fennhatósága. Azt a megyei útfenntartónak kell megoldani. Kétségtelen, hogy nagyobb lesz valamennyivel a forgalom. Kérdés, hogy azt a körforgalmat, amit a Mányi úthoz terveztünk azért, hogy ott legyen a buszforduló, azt máshová kellene megépíteni. Polacsek Sándor: Polgármester úr azt mondta a múltkor, hogy azok az emberek, akik a piacra jönnek. és bent akarnak maradni, azoknak parkolási díjat kell fizetni, akik kipakolnak és máshová parkolnak az autókkal, azoknak nem kell fizetni. A terven az van, hogy gépjárművet szeretne parkoltatni. A Magyar utcától egészen a premontrei behajtóig szeretne parkolóhelyeket kialakítani. Hogy oldja meg kétirányú forgalom mellett a párhuzamos parkolást, hiszen most is alig férnek el az autó? Vagy le lesz bontva a sövény? A már eldöntött tény, hogy ez a dolog meg fog épülni. Már korábban elmondta, hogy elindították ezt a projektet és kiadták tervezésre. Milyen hosszúságú az a terület, amely a két buszmegállónak kötelező előírása. Azok a buszok, amelyek helyi járatban érkeznek, hol fognak parkolni? 16

17 Csenger-Zalán Zsolt: Milyen helyi járatra gondol? Polacsek Sándor: Azokra a buszokra gondolok, amelyek csak Zsámbékig jönnek. A rendszerváltás óta nem történt útfelújítás az Akadémia utcában. A lyukakat mart aszfalttal és murvával tömték be, amelyek ki is jöttek a kátyúkból. Megint kidobtunk rengeteg pénzt. Egyszerűen nem lehet végigjönni az úton. Azt a pénzt, amit a Driving Camptól kapott az önkormányzat és 15 ember kérte, hogy legalább egy részét az Akadémia utca rendbetételére fordítsák, miért nem tették meg? Csenger-Zalán Zsolt: Kik kérte ezt? Polacsek Sándor: Azok az emberek, akik eladták a területüket a Driving Campnek. Ide tudok hozni bármennyi embert, élükön a Tsz-elnökkel. Valóban az van, hogy Önök eldöntenek valamit, aztán azt mondják, hogy beszéljünk róla. Ön azt mondta nekem, hogy a Zsámbéki Polgárt a civilszervezetek szerkesztik és írják. Ezzel szemben nem hajlandóak olyan cikket leközölni, amely kritikát tartalmaz. Csenger-Zalán Zsolt: Ki volt, aki visszautasította? Polacsek Sándor: A főszerkesztő. Ő az, aki az újságot szerkeszti az önkormányzatnak. De az önkormányzatnak Ön a feje. Úgy gondolom, hogy nem kellene visszahozni a cenzúrázást. Aki akar, írhassa meg az újságban a véleményét. Örülnék annak, ha a kritikákat is meghallgatná a polgármester és az egész testület. Csenger-Zalán Zsolt: Azt mondta, hogy az Akadémia utcában a mart aszfalt nem ér semmit, mert a víz kimosta. Többször elmondtuk már, hogy az Akadémia utca kátyúzását senki sem vállalta el, mert a víz kimossa. Mi magunk javítottuk meg. A Piac-köz parkolásával kapcsolatban. Csak azt tudom mondani, amit a szakemberek mondanak. Sétálóutca lesz, és idővel majd nem lesz járda sem. Két személygépjármű, 30-as sebességgel és egy sor parkoló elfér. Le lett mérve. A kérés az, hogy legyen ott parkoló. Ha valami miatt mégsem férne el, a tervezők jelezni fogják. Az, hogy milyen hosszú a buszok parkolója, nem tudom megmondani. Kovács Ágnes: Azért, mert nincs rendezési terv. Csenger-Zalán Zsolt: Valóban nincs még terv. Tudom, hogy az Önök számára is meglepő, hogy itt ülünk, megkérdezzük a véleményüket valamiről úgy, hogy még nincs megtervezve, arról, hogy hogyan legyen megtervezve. A helyi járatok jönnek és parkolnak. Most hány helyen állnak a helyi járatok? Én úgy tudom, hogy négy. Beliczky Jánosné: A Perbáli és a Pátyi járat a Coop elől indul, a Bicskei és Gyermelyi járatok pedig a Szent István térre érkeznek, és onnan indulnak. Azok a buszok, amelyek nem mennek tovább, az Etyeki utcán lemennek a telephelyre és az Etyeki utcán érkeznek azok is, amelyek innen indulnak Perbál és Páty felé. A Bicskére és Gyermelyre továbbmenő buszok pedig észak felé mennek tovább. Így megoszlik a forgalom. Ezt a forgalmat akarják Önök koncentráltan az Etyeki utcára erőltetni. Ezt Önök már eldöntötték a megkérdezésünk nélkül, és ahogy ezt már több előttem felszólaló is elmondta, ezt sérelmezzük. Azt kellene elérni, hogy a teherautók ne közlekedjenek a településen. Van egy szép szállodánk. A vendégek örülnek, hogy az Etyeki utca páratlan oldalán fel tudnak jönni. Rendezvények alkalmával 17

18 mindenki az Etyeki utcai árok melletti fasor alá menekül az árnyékba. Arról nem is beszélve, hogy a központban lévő üzletek is mind bezárhatják a rolót, ha nem lesz ott forgalom. Miközben átszállnak az emberek, van idejük bevásárolni. A Premontrei Iskolából a gyerekek most csak egy helyre dobálják a szemetet, ezután többfelé fogják szórni. Tehát tovább züllik a város. Csenger-Zalán Zsolt: Most négy buszmegállóban állnak meg a buszok, az Etyeki utcában is ennyit terveznek. Hallottuk, hogy most 1 méter 60 cm-re mennek el a buszok az ott élők házai előtt, az Etyeki utcában a legközelebbi épület - a Művelődési Ház - 6 méterre van a busztól. Egyébként a Volán kérése volt a négy buszmegálló. Ez a megoldás is a Volán javaslata volt. Ezt találták közlekedési és városrendezési szempontból megfelelőnek. Ha az eredeti terv valósul meg és a Mányi úti körfordulóba kerül ki a végállomás, akkor igaz lett volna az, hogy az átszállók nem vásárolnak halat a halasnál és nem esznek lángost. Most alig néhány méterrel kerülne távolabb a buszmegálló. Beliczky Jánosné: Legalább 100 méterrel kerül távolabb. Csenger-Zalán Zsolt: Rendben van, legyen 100 méter. Azt gondolom, hogy a Mányi úti körforgalom és a Művelődési Ház közül biztosan a Művelődési Ház van közelebb a lángososhoz. Nem vitatja senki azt, hogy ha valamin változtatni akarunk, akkor valami változni fog. A Driving Camp telekértékesítéséből befolyó pénzzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy engem ezzel nem keresett meg senki. Ha megkeresett volna, biztosan azt mondom, hogy nincs pántlikázott pénz. Mint ahogy a személyi jövedelemadó esetében sem mondhatja azt senki, hogy rendben van, befizetem, de ezt meg azt csinálják meg belőle. Ez egy adószerű bevétel. Elmondtam, hogy kb. 140 millió forint áll rendelkezésre erre a projektre, amiből 100 millió forint a hitel, 40 millió forint pedig a Driving Camp telekből befolyt pénz. Azt teljes egészében erre fogjuk fordítani. De még egyszer elmondom, hogy ilyen megállapodás nem volt. A Zsámbéki Polgár szerkesztésébe nem szeretnék belefolyni. Az újságba bele van írva, hogy ki a főszerkesztő. Ő felel jogilag és anyagilag is azért, hogy az újságban mi jelenik meg. Én nem szólok bele a szerkesztésbe. Azt valóban elmondtam, hogy az újságot a civilek írják és fel is lehet lapozni az újságot, ott vannak benne a cikkek. A képviselők sem szoktak cikket írni. Én írtam cikket és a jegyző úrnak van egy rovata, amelyben olyanok jelennek meg, amit az önkormányzati törvény előír. Az egy dolog, hogy egy színvonalat el kell érnie annak, ami abban az újságban megjelenik. Az, hogy az újságba mi jelenik meg, a főszerkesztő dolga. Polacsek Sándor: Én személyesen beszéltem a főszerkesztővel. Megdicsérte azt az igyekezetet, amellyel a fizikoterápiás kezelést Zsámbékra vissza akartam hozni, de a cikket nem közölte le. Azt gondolom, hogy a jobboldalt és a baloldalt is meg kell hallgatni. Csenger-Zalán Zsolt: Nem tudom, hogy Ön melyik oldalon áll és miért említi a jobb és baloldalt. Ez egy civil újság. Mindenki tudja, hogy én Fideszes vagyok. Egyetlen alkalom volt, amikor, mint országgyűlési képviselővel készítettek velem egy riportot és megkérdeztek arról, hogy az általam is megszavazott törvényekről mi a véleményem. Az más kérdés, hogy egy ilyen cikknek meg kell-e jelenni a helyi lapban vagy sem? Magam is vitában voltam erről a főszerkesztő asszonnyal, már csak azért is, mert én itt polgármester is vagyok. Mostantól kezdve azonban minden hónapban fogok írni, mert magam is úgy látom, hogy még az alapvető dolgokkal sincsenek tisztában. Az a legjobb, ha magam írom le, hogy mit tervezünk, nem pedig a piacról hallok vissza ezt-azt. A meg nem jelentetett cikk, nem tudom miről szólt, 18

19 de elmondhatom, hogy egyébként lehetősége van mindenkinek saját lapot kiadni. Ha valakinek ilyen problémája merül fel, javaslom, hogy keressen fel bennünket. Polacsek Sándor: A kritikát nem engedik megjelentetni. Az újságban csak az jelenik meg, hogy mit adtak át, hol voltak táncolni. Kovács Ágnes: Azt szeretném megkérdezni, hogy miért pont a ciklus negyedik negyedében találták ki ezt az eszméletlen jó tervet? Miért most kell felvenni 100 millió forintot? Polgármester úr úgy nyilatkozik, hogy mit fognak majd csinálni. Polgármester úr olyan biztos abban, hogy ezt majd Ön és a testület fogja megcsinálni? Csenger-Zalán Zsolt: Azt elmondtam, hogy európai uniós források nem álltak rendelkezésre. Utána volt egy hitelfelvételi stop, amikor senki sem vehetett fel hitelt. Volt egy hitelkonszolidáció, amikor Zsámbék hitelének 60%-át átvállalta az állam. Egyébként akkor sem volt sok hitelünk. Volt egy időszak, amikor a bankok nem adtak hitelt egyetlen önkormányzatnak sem. Ez változott meg idén nyáron. Arról, hogy ezt nem terveztük. A évi májusi újságban jelent meg a ciklusprogramunk. Kétségtelen, hogy abban 2012-re terveztük a buszmegálló áthelyezését. Ezt még áprilisában terveztük, akkor, amikor pályáztunk egy körforgalom tervezésre. Nyertünk is forrást a tervezésre, de nem kaptuk meg, mert elfogyott a pénz. Megterveztethettük volna. Ahhoz, hogyha bármilyen pályázatot kiírnak, és indulni szeretnénk, kész tervek kellenek. Ha lenne európai pályázati forrás a településközpont megépítésre, ahhoz is kész tervek kellenének. A tervpályázatot kiírtuk. Ez az oka annak, hogy miért a ciklus végén vesszük fel a hitelt. Arra a személyes kérdésre pedig, hogy biztos én leszek-e a polgármester, egyszerű a válasz: nem, mert nem indulok. Remélem, hogy elhiszik nekem, hogy mindezt nem azért csinálom, hogy babérokat szerezzek, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy most van erre lehetőség és Zsámbék - ahol egyébként én is élek - fejlődjön. Lovász József: Lebontottak egy mosodát, annak a helyén lesz-e valami? Nemrégiben történt egy haláleset azért, mert az ügyelet Piliscsaba határában volt kint. Ez az ügyelet azért lett létrehozva, hogy Tök és Zsámbék lakosságát ellássa. Felháborító, hogy az ügyelet Pilisjászfalura megy, közben rosszul lesz egy gyerek és meghal, mert nincs mentő. Annak idején azért épült az ügyelet és a mentőállomás a németek segítségével, hogy Zsámbék lakosságán segítsen. Csenger-Zalán Zsolt: Nem tudom, hogy ezt is a piacon hallotta-e? Mert azon kívül, hogy meghalt egy ember, semmi sem igaz belőle. Nem vagyunk illetékesek a kérdésben, de kaptunk egy bejelentést, amit az ÁNTSZ kivizsgált és megállapította, hogy mindenféle szakmai protokollnak megfelelt az ügyelet. Kb. este 11 óra körül történt az eset. A szomszédból átment egy asszisztens segíteni, aki felhívta az ügyeletet, hogy jöjjenek ki segíteni. Az ügyelet elmondta, hogy a mentő elindult, az ügyelet pedig még a riasztás előtt elindult egy ismert szívbeteghez Gyermelyre. Gyermely nem Pilisjászfalu. Mire a mentő megérkezett, a beteg meghalt. Az anyagi részére visszatérve. Ez az ügyelet ennyi órában, ennyi orvossal évente 40 millió forintba kerül. Akkor is annyiba kerül, ha csak Zsámbékon működik és akkor is, ha ellátja azokat a településeket, amelyeket már évek óta ellát. Zsámbék 4,6 millió forintot fizet ezért. Azon kell elgondolkodni, hogy van-e Zsámbéknak annyi pénze, hogy egy ilyen színvonalú ügyeletet fenntartson, vagy mondjuk azt, hogy működjön más színvonalon, vagy azt, hogy éjjel ne legyen ügyelet. Nehéz kérdés ez, mert anyagi érdekeket kell emberi életekkel összekapcsolni. Laikusként erről nem jó beszélgetni és dönteni. Arról kellett dönteni, hogy alacsonyabb színvonalon működjön egy ügyelet vagy több pénzt toljunk 19

20 be. Hozzá kell tennem, hogy ebben az esetben bármilyen gyorsan ért volna oda a mentő, nem tudott volna segíteni. El kell azt is mondani, hogy adott esetben, ha a Bicskei utcába megy ki egy beteghez az ügyelet és a város másik végén is ugyanakkor lesz rosszul valaki más, ez a helyzet akkor is előállhatna. Kétségtelen, hogy minél kisebb az ellátási terület, annál kisebb ennek a valószínűsége. A mosoda épületét el kellett bontani. Ezt a területet a régi bölcsőde épületével együtt lehet majd hasznosítani. Addig be lesz füvesítve. Azért kellett lebontani, mert félő volt, hogy a vasgyűjtőkre ráomlik az épület. Péntek Árpád: Piacnak nem lehetne ezt a területet használni? Csenger-Zalán Zsolt: Ahhoz ez a terület elég kicsi. Lajkó István: Ha ennyit módosítanak, arról nem beszél senki, hogy a piacot le lehetne tenni a kultúrházhoz. Az árkot le lehetne fedni és lenne ott egy szép nagy terület. Az árkot ki lehetne takarítani és leszűkíteni. Most nagyon csúnyán néz ki. A másik kérdésem pedig a műszaki vezetőkhöz szól. Hogy mernek nekimenni úgy a télnek, hogy a Csap utcánál is és a Mártírok útnál is az árkoknál kb. 30 cm-es hézag van. Most láttam, hogy nekifogott a műszaki apparátus a munkának. Ígérjék meg, hogy csinálnak vele valamit, mert az biztos, hogy az idén el fog tömődni. Tavaly elmondtam, hogy a Nyárfás utcába elhozattunk két autónyi mart aszfaltot. Elmondtam, hogy akkor kell az utat javítani, amikor jó idő van. Amit itt csináltak az aszfaltozással, az felháborító. Csenger-Zalán Zsolt: Az árokszűkítésbe nem mennék bele. Nem akartuk az árkot lefedni, csak két buszmegállót mellétenni. A korábbi fórumon a legnagyobb érv az ellen volt, hogy az árkot ki kell takarítani. Korábban említettem, hogy november 1-től közfoglalkoztatottak érkeznek az önkormányzathoz. Azt gondolom, hogy ezt a feladatot meg tudják csinálni, jó vezetéssel, jó szerszámokkal. Régen is fennállt ez a probléma, csak talán nem volt ennyi eső, és nem volt ennyi burkolattal és tetővel lefedett terület. Ezen kívül a Bicskei utca közepén is egy éppen olyan árok volt, mint az Etyeki utcában. A legnagyobb probléma a Csap utcánál van, ahol derékszögben becsatlakozik a Bicskei utcai árokba. Meg fogjuk vizsgáltatni szakemberekkel, hogy ha a túloldalra átvezetünk egy csövet és megmagasítjuk, a szemközti oldalon lévő árok falát, talán nem bukna ki a víz az egyébként nagyon szépen rendben tartott árkokból. Szeretném is megköszönni az ottani lakosságnak, hogy ilyen szinten rendben tartják az árkokat. Én végignéztem. Egy helyen van lefedve teljesen, de ott állítólag nincs is gond ebből. A mart aszfaltra visszatérve. Nem nagyon tudok mit mondani, ha Magyarország egyik legnagyobb cége garanciát vállal valamire. Hallgatóság: Nem ők csinálták, hanem alvállalkozók. Csenger-Zalán Zsolt: Akkor majd leveri az alvállalkozóján. Nem állítom, hogy ez volt a Zsámbékvíz Kft. legjobb döntése. Azt mondják meg, ha egy nagy múltú cég garanciát vállal valamire és olcsóbban csinálja meg, mint a többiek, akkor miért nem őket kellene megbízni? Szivolt Péter: Nem csinálták olcsóbban, mert én rendes aszfaltra adtam ajánlatot. Csenger-Zalán Zsolt: Az önkormányzat átadott a Zsámbékvíz Kft-nek egy keretet és ők döntöttek erről. A jövőben ez nem lesz, mert a saját csapatunk fogja csinálni. 20