Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Iskolakert

Átírás

1 Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Iskolakert Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére

2 Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Sérülés megelőzés elsősegély Egészség kommunikáció Spuri a suliba Kincsesláda Lépéselőnyben Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány) letölthető: 2

3 SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI Mazák Balázs (NEFI) Ökrös Rita SZÍVESSÉGI LEKTOROK Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola Tarnamérai Általános Iskola Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körzeti Tagiskolája Mátraderecskei Általános Iskola Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Demjén Piroska SOROZAT SZAKMAI LEKTOR: Solymosy József Bonifácz Készült: TÁMOP A-14/ Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával című projekt termékeként Budapest,

4 Tartalom POZICIONÁLÁS... 5 CÉLOK... 6 FEJLESZTÉSI FELADAT... 7 ELŐKÉSZÍTÉS... 8 Irányított kerti beszélgetések témajavaslatok MEGVALÓSÍTÁS Mérés-kezdetek Dokumentációs feladatok Megvalósítás helyszíne Témakörök feldolgozására javaslatok: Mérés-zárás ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? Döntés a folytatásról PÉLDÁK Éves kertterv (kertművelés és kapcsolódó témakörök) MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Diák attitűd- és ismeretmérés Megoldókulcs Balkonláda-projekt leírás minta Melléklet. Növényi társítások. Jó szomszéd rossz szomszéd Ajánlott beszerzési táblázatok (2014-es tervezési árakon) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

5 POZICIONÁLÁS Jelen on-line füzetcsomag a TIE projektben, az iskolai szakemberek egészségfejlesztési tevékenységét hivatott támogatni az alábbi témákban: Egészségfejlesztési programelemek: 1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. (Élelmiszer-táplálkozás) 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. ( Spuri a suliba Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben ). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox ). 10.) Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)). Az egészségkultúra komplex rendszerében, az iskolai színtérhez kötötten, az egészség, mint általános jól lét érdekében folytatott Az egészséges táplálkozás megvalósítását, az egészséges táplálkozás ismereteinek elsajátítását támogató program II- Iskolakert témával foglalkozunk az alábbiakban. 5

6 CÉLOK Általános, hosszú távú cél: A szakemberek érzékenyítése és felkészítésük a kifejezetten egészségfejlesztési célú tevékenységek megvalósítására, hogy közreműködésükkel, a tanulók bevonásával ilyen programok a gyakorlatban is megvalósuljanak a nevelési-oktatási intézményekben. Specifikus, középtávú cél: Komplex intézményi egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben. Működési cél: A tanulók ismereteinek és attitűdjének formálása a táplálkozás területén. A gyümölcsök, illetve a zöldségek, (fűszer)növények mint alapvető élelmiszerek termesztésével, feldolgozásával kapcsolatos gyakorlati ismeretek átadása, iskolakertek kialakítása. Leírás: A program során az őszi és tavaszi (vegetációs) időszakban a tanulók az iskolakert kialakításán, fejlesztésén, fenntartásán dolgoznak. Kialakítják egy hosszútávon tovább fejleszthető iskolakert alapjait. Kertészkedés alkalmával, a fizikai aktivitással párhuzamosan az oktató kötetlen beszélgetések keretében ad át elméleti tudást. Célcsoportok: 1-8. évfolyam Szervezési forma: Rendszeresen megvalósuló, egész tanéven átívelő, folyamatos, tanórán kívüli (klub)foglalkozások (minimum 10 fős csoport maximum 1 osztály) Időbeli feltétel: csoportonként heti egy, perces napközbeni tevékenység; alkalmanként kb. 12 fős tanulói csoportokban. Sikeres teljesítés: Az iskolakertben van termés. A kertnapló és fényképes dokumentáció folyamatos. Van önkéntes jelentkező a nyári betakarítások, kerti feladatok elvégzésére. Az iskolai komposztálás gyakorlattá válik. Az iskolakert program keretében a támogatott intézményekben iskolakertet hoznak létre, a tanulók a kialakításban és gondozásban aktívan részt vesznek, a munkálatok során a biokertészet irányelveit követik. A tevékenység célja a tanulók ismereteinek és attitűdjének formálása a táplálkozás területén; a gyümölcsök, zöldségek és (fűszer) növények, mint alapvető élelmiszerek termesztésével, 6

7 feldolgozásával kapcsolatos gyakorlati ismeretek átadása. További törekvés a tanulók testi és lelki egészségre nevelése, a környezettudatosság és a fenntarthatóság felé tett lépések elősegítése. Cél, hogy a programban résztvevő intézmények pedagógiai programjukba is beépítsék az iskolakert működtetését, amellyel megteremtik a lehetőségét a kert hosszú távú fenntartásának, további fejlesztésének, ill. elősegítsék a kapcsolódó pályázatokon való sikeres részvételt is. FEJLESZTÉSI FELADAT Az iskolakertek kialakítása a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően, a tematikai ajánlások alapján, és a biokertészet irányelvei szerint történik. A növények, a föld, a szükséges tápanyagok, a balkonládák és kerti szerszámok, szerszámtároló és üvegház a program keretében kerülnek beszerzésre. Az iskolakertek minimum 30 nm 2 földterületen, vagy minimum 20 nm 2 balkonládában kerülnek kialakításra. A biológiai gazdálkodás a komposzt, a szerves trágya, vegyes kultúrák és a természetes növényvédelem formájában valósul meg. Gyakorlati program keretében csoportoknak, osztályoknak az iskolakertben kell feladatokat végrehajtaniuk, melyhez megfelelő szakmai tájékoztatást nyújt a gyakorlatvezető szakember (pedagógus vagy külső szolgáltató). A tanulók kötetlen beszélgetések, tematikus növény-, illetőleg terménybemutatók keretében ismerkedhetnek meg a mezőgazdasági zöldség- és gyümölcstermesztési módszerekkel. A program keretében a tanulók megismerkednek az egészséges növénytermesztést, tárolást, tartósítást elősegítő házi, kiskerti megoldásokkal. Pedagógiai célkitűzés Az iskolakertek kialakítása, működtetése során a tanulók: - ismereteket és jártasságot szereznek a zöldségtermesztésről, természetes formájukban ismerik meg a zöldségeket; - egészségesebb táplálkozási szokásokat alakítanak ki, megtanulják, hogyan készítsenek egészséges ételeket a kert terményeiből; - értékelik az egészséges táplálkozást, képesek megváltoztatni az étkezési szokásaikat; - megtanulják, hogyan termeljenek biztonságos és fenntartható módon, hogyan gondozzák, ápolják (szerintem jobb lenne) sikeresen a kertet; - pozitív képet alakítanak ki a mezőgazdaságról, élvezik a kertészkedést, de átélik az ezzel kapcsolatos nehézségeket is (időjárás, kártevők, rongálás stb); - tisztelik és értékelik az iskolai környezetüket; - környezettudatos viselkedést sajátítanak el, tiszteletet élnek át a természet és megbecsülik annak erőforrásait (talán az erőforrások esetében ez jobb) - képesek a kapcsolódó tantárgyi tartalmakat összekötni a kertben szerzett gyakorlati tapasztalatokkal; 7

8 - megtanulják, hogyan tervezzenek, működjenek együtt másokkal, hozzanak döntéseket stb. - üzletvezetési és vállalkozási ismeretek alapjaival ismerkednek meg. ELŐKÉSZÍTÉS Az előkészítés során figyelembe kell venni a szezonalitás jellegzetességeit épp úgy, mint az adott időpontban rendelkezésre álló eszköz/anyag forrásokat. Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete megfelelő tájékoztatást kapjon a program tervezetről épp úgy, ahogyan a szülők is. Nem csak udvariassági gesztus a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása sem arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik. A kertművelő tanár Az iskolakert kialakításának alapfeltétele egy elkötelezett tanár vagy tanító. A kertprogramot megvalósító személynek tisztában kell lennie a növénytermesztés alapjaival, valamint gyakorlati tapasztalattal kell bírnia e területen. A kertművelő pedagógus alkalmassága nem függ az általa tanított tantárgytól. Ugyanakkor a kertművelő tanár felé a kertműveléssel kapcsolatos fogékonyság és tapasztalat mellett elvárás a tanulók korosztályi és egyéni különbségeire való fogékonyság, az ehhez való alkalmazkodási képesség. A kertésztanár szervezi a kert kialakítását; foglalkozásokat tart a tanulócsoportok részére; gondoskodik a kert egész évi működéséről, beleértve a nyári munkálatok elvégzését, szervezését is; dokumentálja a munkálatokat és eredményeket; gondoskodik továbbá az iskolakertben termesztett növények felhasználásáról. Támogatók bevonása, támogató közösség kialakítása A kertművelésre vállalkozó pedagógus és az iskola feladatának fontos része, hogy megtalálja a támogató környezetet az iskolakert beindításához és fenntartásához. A kert fizikai kialakítását érdemes kezdetektől a gyerekek bevonásával végrehajtani. Amennyiben előreláthatólag az előkészítő munkálatok vagy az évközbeni feladatok meghaladják a tanár és a diákok kapacitását, vagy az intézménynek szándéka, hogy a helyi menzára beszállító kertet alakítsanak ki, akkor célszerű vállalkozó szellemű szülők, egy-egy helyi gazda segítségét kérni, esetleg az önkormányzathoz fordulni, és közmunka keretében elvégeztetni a hiányzó feladatokat. Szülői közösség Az iskolakert kialakítása jelentősen hozzájárulhat a helyi közösségépítéshez, a szülői közösség erősítéséhez, valamint az iskola és a családok közötti kapcsolat színesítéséhez. Az év folyamán egy vagy több szülő is aktív szerepet vállalhat a munkában, ők segítik a 8

9 foglalkozások levezetését, szükség esetén külön időpontokban önállóan is dolgoznak. Nyári időszakban nincsenek gyerekek a kertben, a kertművelő tanárnak gondoskodnia kell a nyári munkálatok elvégzéséről, ebben kérheti a szülők segítségét. Önkormányzat, egyház Amennyiben az iskolának nem áll rendelkezésére megfelelő terület az iskolakert megvalósításához, vagy a fenntartáshoz szükséges a külső segítség, kérheti az önkormányzat, az egyház támogatását. Az említett intézmények jelentős része rendelkezik megfelelő földterülettel, amelyet az iskola rendelkezésére bocsáthat, illetve az önkormányzati kert programhoz hasonlóan közmunkások bevonásával hozzájárulhat az iskolakert fenntartásához. Közmunkások bevonása, illetve az önkormányzati kert programhoz való kapcsolódás komoly lehetőség arra is, hogy hosszú távon valódi termelő munka valósuljon meg a kertben. Helyi gazdálkodó tapasztalati szakértelem Az iskolakert program, megfelelő szerződéskötéssel, egy helyi gazdálkodó munkájába való becsatlakozással is megvalósítható. Ebben az esetben a gyerekek a kertművelő tanár és a helyi gazda vezetésével aktívan részt vesznek a gazdaság életében. Előnyt jelent, ha a tanulók a piac alapú farmgazdaság mechanizmusát, valamint az állattartás előnyeit is megismerhetik. A fenntarthatóság elvét követve cél, hogy a helyi gazda az iskola beszállítójává váljon. Eszközök hiánya esetén Az iskolakert-program megvalósítása nagy körültekintést igényel. Előfordulhat, hogy nem tervezett igények merülnek fel, illetve, hogy a közbeszerzési folyamat lezárulása előtt szeretnénk elindítani a programot a tanulókkal. Ideális esetben kérhetjük a helyi gazdálkodó, a szülői közösség, illetve az önkormányzat és egyház támogatását, néhány kölcsön kért szerszámmal meg is kezdhetik a felsősök egy terület felásását. Kereshetünk lehetőséget pl. őshonos, magról szaporodó gyümölcsfák beszerzésére, lehetséges, hogy valamely szülő vagy helyi gazda szívesen ajándékoz ilyet az iskola részére. Fontos törekednünk arra, főleg a veteményes kert esetén, hogy még ősszel meginduljanak a munkálatok, mert az idejében megmunkált föld jobb termést ígér, illetve a tanulók számára értelmessé és érdekessé válnak a téli előkészületek, illetve a tantermi elméleti munka. Az iskolakert előkészítése a helyi viszonyok pontos feltérképezésével kezdődik. Tájékozódás után a helyi adottságokat figyelembe véve tisztázzuk hosszú távú céljainkat. Célkitűzésünket hangoljuk össze az iskola fizikai adottságaival, a közösségben rejlő igényekkel, lehetőségekkel, és építsünk a helyi kertművelő hagyományokra, tapasztalatokra. Az iskolakertben végzett gyakorlati feladatokon keresztül a diákok megtanulják, hogyan termeljenek zöldségeket biztonságos és fenntartható módon, ill. hogyan kell egy kertet 9

10 üzemeltetni. A kertészkedéshez szükséges tudásanyag mellett a legtöbb műveltségi területhez is találhatunk kapcsolódási pontokat, sőt az iskolakert kiváló terep az alkalmazott ismeretek gyakorlására, illetve remek szemléltető eszköz. Az iskolakert alkalmas pl. idegen nyelvi foglalkozások megtartására, amikor az idegennyelv-tanár szemléltető eszközként szókincsbővítésre használja a kertet. A kertművelő pedagógus is tarthatja az órát idegen nyelven, amikor a gyerekek is csak az adott nyelven kommunikálhatnak egymással, illetve a tanárral. A kertművelés ideje alatt a kertésztanár mesélhet példákat a földrajz területéről is, elmondhatja pl. az évi éhínség történetét. Az elmúlt 200 év legnagyobb ilyen jellegű eseménye nem aszály, hanem az indonéziai Tambora vulkán évi kitörésének volt a következménye. A kitörés által a levegőbe juttatott por és hamu Írországtól a Kárpát-medencéig visszavetette a hőmérsékletet, tönkre téve ez által az évi terméseket. Az utólagos becslések szerint Európa szerte legalább 200 ezer ember halálát okozta ez az esemény. 1 Az iskolakert a biológia és kémia óra kiváló szemléltető eszköze lehet, a kertben is hasznos kémiai kísérlet pl. a föld mésztartalmának mérése. Egy kis tálkába egy maréknyi talajmintát rakunk, erre 10%-os sósavat csepegtetünk. A talaj mésztartalmáért felelős CaCO 3 és CaHCO 3 sósavval CO 2 keletkezése közben reagál, vagyis pezseg. A pezsgés (CO 2 keletkezés) intenzitása alapján következtetünk a minta mésztartalmára: nincs pezsgés: nincs mész pezsgés nincs, de sercegés hallható: 1% alatti mésztartalom gyenge pezsgés: 1-2% közepes pezsgés: 2-5% erőteljes rövid pezsgés: 5-10% erőteljes, tartós pezsgés: 10% feletti sok a talajban a mész. Ez gátolja a kálium és más elemek felvételét. Az ilyen talajon a növények levelei sárgulnak és elhalnak. 10

11 Irányított kerti beszélgetések témajavaslatok Itt az adott tematika mentén felmerülő beszélgetési témákat gyűjtöttük csokorba, elsősorban azzal a céllal, hogy a diákok motiválásához további ötleteket adjunk. Téma Kifejtés Korcsoport Milyen teendők vannak a lakáson belül és kívül? Ki végzi a házimunkát a családban? Kinek a feladata Milyen házimunkákat ismertek? Mi a különbség a városi és a vidéki életmód között? A szabadban jobb időt tölteni vagy a lakáson belül? a kerti munka? Hogyan osztjuk meg az otthoni 1-4. osztály feladatokat a családban? Milyen részt vállalsz a házimunkákból? Mennyire állják meg a helyüket napjainkban a hagyományos férfi és női szerepek? A osztály században is kizárólag a nők feladata a "főzés, mosás, takarítás"? Miért jó vidéken élni? Mik az előnyei a városi környezetnek? Miben más a kettő? Hol élnél 1-4. osztály szívesen: városban vagy kisebb településen? Milyen hatások érnek minket városi és vidéki környezetben? Mennyire formál minket a lakókörnyezetünk? Vajon igaz az a feltételezés, 5-8. osztály hogy a vidéki emberek kedvesebbek, míg a városiak elidegenedettebbek egymástól? Hogyan kapcsolódhatunk ki a lakásban? Miket lehet csinálni a kertben, a szabadban? Melyik az 1-4. osztály izgalmasabb / fárasztóbb / változatosabb? Hogyan szórakozhatunk a szabadban, a lakáson kívül (színház, mozi, barátokkal programok)? Milyen előnyei vannak a lakáson belül élvezhető szórakozásnak (olvasás, filmnézés, számítógépes játékok, társasjátékok)? Vajon magányosabbak 5-8. osztály azok az emberek, akik szívesebben kapcsolódnak ki számítógépes játékokkal vagy olvasással? Milyen veszélyei lehetnek, ha túl sok időt töltünk a lakáson belül? 11

12 Miket termeszthetünk a kertben? Egészségesebbek a kertben termesztett ételek, mint a boltban vásároltak? Milyen zöldségeket, gyümölcsöket ismertek? Mik a kedvenceitek? Milyen zöldségek és gyümölcsök termeszthetőek itthon? Miért egészségesebbek a hazai termékek, mint a külföldről érkező, hosszú szállítás után megvásárolható zöldségek és gyümölcsök? Csak akkor, ha kérdésként felmerül a kannabisz termesztés: miért nem szabad termeszteni? Milyen veszélyekkel járhat? Lehetséges téma: máktermesztés Kinek a szülei, nagyszülei termesztenek a kertben zöldségeket, gyümölcsöket? Finomabbak, mint a boltban vásárolható élelmiszerek? Egészségesebbek a házi készítésű lekvárok, szörpök, befőttek? Mit jelent az, hogy "bio"? Miért egészségesebbek a konyhakerti, védett környezetben vagy kistermelőktől vásárolható termények? Miért egészségesebb idényzöldségeket és - gyümölcsöket fogyasztani? 1-4. osztály 5-8. osztály 1-4. osztály 5-8. osztály MEGVALÓSÍTÁS Az iskolai veteményes kialakításához az alábbi felsorolás tartalmazza a szükséges lépéseket. A helyi adottságokat és igényeket figyelembe véve ezek szükségszerűen felcserélhetők, esetleg elhagyhatók. A kert kialakítását célszerű kezdetektől a gyerekekkel közösen végezni, így lehetőség nyílik egyes lépések csoportos vagy egyéni projektként való megvalósítására is. Hosszú távú célok tisztázása Költségvetés készítése az egyéni igényekhez Megfelelő hely kiválasztása Szerszámok elhelyezése A terület kitisztítása, komposzt kialakítása A terület bekerítése, utak kialakítása Vízellátás biztosítása (esővíz-gyűjtés, kerti tó, vízelvezető rendszer) Konyhakert felásása Ültetési terv 12

13 További tápanyag-utánpótlás, trágyabeszerzés Terménytárolás megoldása Teljes mezőgazdasági körforgás szemléltetéséhez állattartás Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges mérni a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelmenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így, majd a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak. Diák attitűdmérés (bemeneti) Tanév eleje Tanár attitűd és ismeret összevont (bemeneti) Programelem(ek) kezdete - Ismeretmérés bemeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Programelem(ek) vége - Ismeretmérés kimeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Diák attitűdmérés (kimeneti) Tanév vége Tanár attitűd és ismeret összevont (kimeneti) 13

14 Dokumentációs feladatok IT Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az IT-Platform - számítógépes reményeink szerint felhasználó barát felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. A kert projekt megvalósulása és nyomon követése szempontjából szükségszerű a megfelelő dokumentálás. A kertművelő tanár az e célra kialakított online felületre tölti fel rendszeresen a meghatározott anyagokat. A portál nyílt, a projektek fejlődését, aktuális helyzetét a diákok, tanárok és a projekt munkatársai nyomon követhetik. Összehasonlíthatják a saját kertjüket a projektben megvalósuló 36 iskolakert bármelyikével. Ötleteket gyűjthetnek, a tanárok a tanári fórumon konzultálhatnak egymással. Kötelező feltöltések segítik a tanárok és a projektmunkatársak munkáját is. A kötelező elemek a következőek: Online kertnapló, éves kertterv rajz A kertművelő tanár minden év február végéig kerttervet (ültetési tervet) készít. Az egeszseg.hu/web/tie honlapra rövid kertindító lapot kell kitölteni a jelentkező diákok névsorával, csoportbeosztási tervvel, és az éves szintre tervezett nagy munkákkal. A vegetációs időszakban (március 1-től november 15-ig) minden megvalósuló kertóráról rövid kertnaplót kell feltölteni, amely az aktuálisan elvégzett munkákról, esetleg az óra elmaradásáról és annak okáról szól. Ez utóbbi munkafázist diák is elvégezheti. Készletkövetés Amikor az iskola megkapja az igényelt szerszámokat, szaporító anyagokat, egyéb eszközöket, készítsen róluk leltárt. Ez nagyban segíti a tanárt és a projekt munkatársait, hogy tisztában legyenek a rendelkezésre álló készletekkel, illetve a pótlandó/javítandó eszközök listájával. Heti fotó feltöltés Az iskolakert programban részt vevő iskolák mindegyikének a vegetációs időszakban, (március 1- től november 15-ig) minden héten egyszer fel kell töltenie fotót az iskolakertről az iskolakert.hu honlapra. Egy fotó mindenképpen minden héten ugyanarról a pontról készüljön, fókuszban az egész kerttel. Olyan helyet kell választani, ahonnan jól belátható a kert. A többi fotó (összesen 14

15 maximum 5 darab) pedig az aktualitásokat tükrözze. A fotók témája lehet a gyerekek munkavégzése, épp kikelt magok, vagy fellépő kártétel stb. Ez a feladat a projekt monitorozás, a kerti munkák nyomon követése, az órák megtartásnak dokumentálása szempontjából is fontos. Az év végi nagy eseményről szintén fotódokumentációnak kell készülnie. Programelemek adminisztrálása - A programelemekhez kapcsolódó események (klubfoglalkozások) IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat, emlékeztető, beszámoló) kitöltése az eseményekhez kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével - Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása - A Spuri a suliba és a Lépéselőnyben programelemek esetében a 22, illetve 5 aktív nap teljesítését igazoló Excel táblázat csatolása (Dokumentumtárból elérhető) - Egy Záró rendezvényhez több programelemet is hozzá lehet rendelni - A Záró rendezvényen az iskola összes tanulójának legalább 50%-a részt kell vennie - Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot Diák adminisztráció - bevont diákok adatainak kitöltése Kérdőívek - kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: 15

16 Megvalósítás helyszíne A megvalósítás megfelelő helyszínének kiválasztása hosszú távon meghatározza a lehetőségeinket. A zöldségeskertben a legtöbb növény fény-, víz- és tápanyagigényes. Kiválasztásnál legelőször is vegyük figyelembe a tájolást, a legtöbb napos órát kapó területre igyekezzünk elhelyezni az ágyásokat. Fekvése ideális esetben déli, széltől védett. A vízvételi lehetőséget is tartsuk szem előtt, és a szerszámok tárolására szolgáló épület se legyen távol. Amennyiben az iskola közelében, önkormányzati, vagy egyéb tartósan bérelt területen valósul meg a kert, akkor nagyon fontos az iskolától való távolsága. Lehetőség szerint ne legyen távolabb, mint 10 perc gyaloglótávolság. Kerülendő a nagy forgalmú autóutak, sportpályák közvetlen közelsége. A rendelkezésünkre álló terület nagysága is meghatározó. Konyhakertnek ideális a m 2 -es terület, de semmiképpen ne legyen nagyobb 5000 m 2 -nél. 100 m 2 -es területen jelentős, akár az iskolai konyhára is beszállítható mennyiségű friss, egészséges, vegyszermentes zöldséget termelhetünk. Ha kisebb volumenben gondolkodunk, egy 20 m 2 -es fűszerkert már az udvar dísze lehet. A kertet hosszú távon tervezzük nagyra, de kezdjük inkább kicsiben és később vonjunk még be területeket. A gyümölcsfák ültetése helyigényesebb, és a fajok kiválasztásakor fontos figyelembe venni a helyi adottságokat, valamint érdemes olyan fajokat választani, amelyek tanítási időszakban hoznak termést. Az iskolakert legyen jól átlátható terület, ahol a munka mellett lehetőség van pihenésre is, valamint ahol elméleti, irányított beszélgetésekre is sor kerülhet. Kerti padok, asztalok, vagy egyéb védett pihenőhelyek szintén fontos részét képezik a kertnek. Amennyiben az iskola udvarán valósítjuk meg a projektünket, a választott területet kerítsük körbe sövénnyel, vagy válasszunk egy csendesebb, kevésbé központi helyet, ahol a lehető legkevesebb dolog vonja el a gyerekek figyelmét a munkáról. Amennyiben vadkár vagy a termést veszélyeztető egyéb tényezők vannak jelen, kerítsük körbe a területet kerítéssel is. Ha csak az iskola falain belül van lehetőség megvalósítani a balkonláda projektet, akkor válasszunk egy déli oldali, napos helyiséget, amely nem túlfűtött vagy huzatos. Közvetlenül fűtőtest felé ne helyezzünk cserepeket. 16

17 Megvalósítás időszaka Az iskolaév és a természet éves ciklusának összeegyeztetése az egyik legnehezebb feladat. Alkalmazkodni kell a természet adta lehetőségekhez mind az éves, mind a napi ritmust illetően. Egyik évben egy szép napos február végi meleg napon már ültethetünk borsót, répát, zöldséget, hagymaféléket, egy másik évben ezzel akár március végéig várnunk kell, míg elolvad a hó, felenged a talaj. Persze zárt, napos meleg helyen, ablakban, üvegházban már akár januárban ültethetünk metélőhagymát, zsázsát stb. A kerti munkálatokhoz a napszak kiválasztására is ügyeljünk. Hidegebb időszakban a kora délutáni legmelegebb órákban a gyerekek szívesen töltik idejüket a kertben, míg április végétől főként május-júniusban, ha lehetőség van, inkább reggel vagy késő délután lássuk el a tennivalókat. Az iskolakertek gondozása szempontjából kritikus időszak a nyári tanítási szünet. A nyári munkálatok elvégzéséről, annak megszervezéséről a kertművelő tanár gondoskodik, kérheti a szülők, helyi gazdák, az önkormányzat, iskolai gondnok és takarító támogatását. Munka- és Balesetvédelem A tanítási időszak a kertben munka- és balesetvédelmi oktatással kezdődik. Ezen az órán a pedagógus bemutatja a szerszámokat, megmutatja azok rendeltetésszerű használatát, kitér a rendszeres karbantartásukra és helyes tárolásukra is (pl. a gereblyét a fogaival felfelé sohasem tesszük a földre). Mindenképpen meg kell tanítani a szerszámmal való balesetmentes közlekedést is. Az egyszeri oktatáson kívül, ha szükséges, akár minden órát kezdhetünk egy rövid munkavédelmi ismétléssel az aznap használatos szerszámokkal kapcsolatban. Sérülés esetén, - ha a seb szúrt jellegű, vagy erősen szennyeződött - orvos feltétlenül lássa. (tetanusz profilaxis). Nyári időben gondoskodjunk a folyadékpótlásról, kerüljük a tűző napot és bőrünket védjük a leégéstől. Csoportkialakítás A kertművelő csoportok létszáma ideálisan 8-12 fő, de minimum 6, maximum 20 fő. Heti 4 csoporttal érdemes dolgozni. A csoportbontás felsős és alsós korcsoportra mindenképpen ajánlott. Ha ezt a tanulók száma lehetővé teszi, az évfolyamonkénti bontás a legkedvezőbb, a hasonló testi-lelki adottságok miatt. Megfontolandó, hogy a kertben dolgozó gyerekcsoportok egy közös iskolakertet hoznak létre, azt közösen művelik, esetleg csoportonként külön ágyásokat vagy balkonládákat gondoznak. A közös 17

18 kert lehet nagyobb volumenű, míg a külön megművelt területek összehasonlítás alapját képezhetik, ami szintén motiválóan hathat a diákokra. A csoporton belül lehetséges egyéni kertprojekt is, amelynek keretén belül a tanuló megvalósíthat akár több órán át tartó, a kert teljességéhez szükséges feladatot. Szempontok az alsó tagozatos gyermekeknél Bár az alsó tagozatos gyerekek általában nagyon lelkesek a kerti munkával kapcsolatban, mégis fizikai képességeik és szellemi érettségük miatt el kell gondolkodnunk, miként vegyenek részt a kert felépítésében. Valószínű, hogy az alkalomszerű, nem heti rendszerességgel végzett munka nekik megfelelőbb, mint a rendszeres elfoglaltság. Alkalmas lehet számukra egy fűszerkert kialakítása kampányszerűen, amelyet alkalmankénti gyomlálással tartanak rendben, majd szüretelnek le, szárítanak ki és főznek belőle teát, otthon vagy az iskolában. Szintén lehetséges a gabonanövények termesztése. Bár a búza lenne erre a célra a legalkalmasabb, ezt csak akkor vessük, ha tudunk gondoskodni a június 29-e, Péter-Pál nap körüli aratásról is. Árpával nagyobb szerencsénk lehet, mert szeptember végi, október eleji vetés mellett június közepén, azaz tanév végén éppen betakaríthatjuk, és rendezhetünk aratási ünnepséget is. Ezekben a feladatokban is kérjük helyi támogatónk segítségét, illetve bizonyos feladatokat igazítsunk az időjáráshoz. Például eső után sokkal könnyebb a gyomok kihúzása, kapálása. Szempontok a felső tagozatos gyermekeknél A felső tagozatosak számára egyértelműen a heti rendszeres elfoglaltságot jelentő munkarend kialakítása javasolt. Ez a korosztály megfelelő vezetés mellett, már képes felelősséget vállalni a kertben ültetett növényekért, és megfelelő irányítás mellett szinte minden munkafolyamatot képes megfelelő színvonalon elvégezni. A 7-8. osztályos fiúknak javasolt a kemény fizikai kihívást jelentő feladatok kitalálása. Számukra örömet jelenthet pl. egy kerti kőösvény kialakítása, és az egyéb nehéz, de látványos eredménnyel járó fizikai munka. Szempontok a sajátos nevelési igényű gyermek foglalkozásnál A kertprogramban való részvétel erősen ajánlott beilleszkedési, tanulási, viselkedési nehézségekkel küzdő gyerekek számára. A kertben újfajta tanulási lehetőség nyílik számukra, az itt elért sikerek nagyban javítják önbecsülésüket, segítik a szociális beilleszkedést. A kerti munka jó hatással van motoros képességükre (nagymozgások, finommotorika), a problémamegoldó képességet is javítja. A kertészkedés régóta elismert terápiás gyógyító módszer, enyhíti a depressziót, az agresszív késztetések is levezetésre kerülnek a kerti fizikai munka által. 2 18

19 A csoport kialakításnál érdemes az iskolai fejlesztő tanárok, vagy az iskolapszichológus véleményét kérni, hogy mely tanulóknak ajánlják kiemelten a kertészeti munkát. Szerepek csoporton belül Az aktuális napi csoporton belül kialakíthatunk feladatköröket az adott napra. Ezek a feladatok, munkakörök cserélődjenek a gyerekek között alkalmanként. Vízhordó Nagy melegben a gyerekeknek gondoskodni kell a vízutánpótlásról. Erre a szerepre kijelölhetünk egy diákot, aki körbemegy egy vizes palackkal és pohárral, megkínálva dolgozó társait vízzel. Ezt a feladatot részmunkaidőben is végezhetik. Szárazság esetén, az emberek itatása mellett a növények öntözéséről is gondoskodni kell, így a vízhordó teljes erejét is lekötheti az emberek s növények vízzel való ellátása. Fotós/dokumentáló Az óra dokumentálása szintén lehet egy külön munkakör. A honlapra is feltöltendő dokumentumok létrehozását, feltöltését rábízhatjuk egy-egy diákra, természetesen szükség esetén tanári segítséggel. Szerszámfelelős Felelősségteljes feladatkör. A tanár utasításainak megfelelően kiadja, majd óra végén bevételezi a szerszámokat. Fontos megjegyeznie, akár felírnia az óra elején, hogy milyen szerszám kinél van kint. Akinek kiadta a szerszámot, az a diák felel aznap azért az eszközért. Szintén a szerszámfelelős gondoskodik arról, hogy a szerszámokat az óra végén megtisztítva adják le a szerszámtárolóba a gyerekek. Ezen kívül az egyes aktuális munkákat is feloszthatjuk, például 4 fiú felássa a veteményest, ketten talicskán trágyát hoznak, 2 lány előkészíti az ágyást, 1 gyerek kihúzza a zsinórt a sor felett, 2 lány ültet. Így egy óra alatt, beültethetünk akár 4-8 tíz méteres ágyást is. Ez a módszer csak önálló, egyéni munkára képes diákokkal valósítható meg. Ha a csoport még nem összeszokott, és a gyerekek nem képesek elvégezni az egyénileg rájuk bízott munkákat, akkor szerencsésebb, ha mindenki ugyanazt a feladatot látja el egy órán, lehet például ásás óra, gyomlálás óra stb. A sikeres központosított órák után ismét megpróbálkozhatunk az egyéni feladatkiosztással. Napi foglalkozás 19

20 A napi foglalkozást érdemes keretbe foglalni. Jelöljünk ki egy konkrét helyet, ahol megvárjuk a gyerekeket a kertben, vagy együtt menjünk a megszokott helyre. Ez lehet egy árnyékos pad vagy pihenőhely a kerten belül, esetleg köszönthetjük őket a kertkapuban is. Miután mindenki megjött, következhet a feladatkiosztás. Soroljuk fel a napi munkákat, és várjuk meg az önként jelentkezőket. Haladjunk a népszerűbb munkák felé. Minden munkakörhöz rögtön jelöljük ki, milyen szerszám szükséges. Ha mindenkinek megvan a feladata, jöhet a szerszámkiosztás a szerszámfelelős irányításával. A 45 vagy 60 perces foglalkozás felénél tarthatunk egy 5 perces pihenőt. A foglalkozás végén gyűljünk össze még egyszer a munkavégzés helyén, hogy közösen megszemléljük, milyen munkát végeztük aznap, megbeszéljük mennyire sikerült elérni a kitűzött célunkat, hogy éreztük magunkat a kertben, mennyire telt jól a foglalkozás. Témakörök feldolgozására javaslatok: Az iskolakert program elsődleges célja szerint a támogatott intézmény biokertet hoz létre és tart fenn a tanulók aktív bevonásával. Amennyiben az iskola számára nem áll rendelkezésre megfelelő terület a veteményes létrehozására, lehetősége nyílik díszkert, virágoskert, ill. a balkonláda-projekt megvalósítására. Ugyanakkor cél, hogy a kertprogramban résztvevő valamennyi iskola komposztálást végezzen. Az iskola a veteményeskert, illetve a balkonládaprojekt kivitelezése mellett az alábbiakban olvasható kertépítő elemekből választhat. A helyi adottságokat figyelembe véve lehetséges ezek kombinálása, tehát elképzelhető, hogy az adott intézmény a zöldségeskert mellett fűszerkertet és balkonláda-projektet is megvalósít, több egyéni vagy csoportos kertprojektet visz véghez. 20

21 Az iskolakert értelmezési lehetőségei: Zöldségeskert - A zöldségeskertben vegyes kultúrát alakítsunk ki. A tanulók számára vonzóvá tehetjük a délutáni elfoglaltságot, ha pl. úgynevezett pizza kertet hozunk létre, ahol olyan növényeket termesztünk, amelyeket a beérés után egy pizzán közösen elfogyasztanak. Balkonláda-projekt, palántanevelés - Az iskolákban, ahol nincs lehetőség szabadtéri kertművelésre, fűszernövények, zöldségnövények, dísznövények termesztése balkonládákban is megvalósítható. Ebben az esetben a beszerzésre kerül minimum 20 m 2 -nek megfelelő balkonláda, dézsa, szaporító tálca stb. Balkonládákban palántanevelés is lehetséges, így kiegészítőjévé válhat a zöldségeskert művelésének. (példa ld. 1. sz. Melléklet) Gyógynövénykert, fűszerkert, virágoskert - A gyógynövénykert vagy virágoskert megvalósítása szintén elfogadható lehetőség olyan helyszíneken, ahol a fizikai adottságok miatt zöldségeskert nem kialakítható. Ügyeljünk arra, hogy ebben az esetben is a projekt elvárásaink megfelelően legalább 30 m 2 -es szabadföldi területet műveljünk meg. Gyümölcsös - Megfelelő terület rendelkezésre állása esetén ajánlott egy kisebb gyümölcsös kialakítása. A gyümölcsfa-ültetés, ez a diákok számára is örömteli feladat hosszú távon meghálálja a munkálatokat. A gyümölcsfák kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy termését iskolai időszakban hozza. Lehetőleg helyi fajtát válasszunk a fajtagazdagság megőrzése érdekében, illetve a betegségekre kevésbé fogékony típusokat részesítsük előnyben. Vegyük figyelembe a fajta területigényét is. Egy diófa (eredetileg magas ártéri növény) terület igénye m2, míg egy szilva vagy mandula terület igénye m2. Gyümölcsös telepítésénél is bátran kérjük ki a helyi szakértők véleményét. Üvegház, fóliasátor - Egy egyszerű fóliasátor, esetleg egy üvegház felállítása nagyban segítheti az iskolakert projekt megvalósulását. Előnye, hogy kinti munkára alkalmatlan időben is lehet végezni munkát. Esős, szeles, vagy hideg időben a gyerekek szívesen dolgoznak az üvegházon belül. Földbe süllyesztett fóliavagy üvegsátor is megvalósítható (ld. a mellékelt képet). Az üvegház tartósabb, a 21

22 fóliasátor fóliáit 1-2 évente cserélni kell. A palántanevelésre kiváló lehetőség, viszont a szellőztetés és locsolás napi szintű elfoglaltságot jelent. Komposztálás - A komposztálás tulajdonképpen a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás, melynek során a lebomló szerves, háztartási és kerti hulladék értékes talajjavító anyaggá alakul a mikroorganizmusok, gombák és más talajlakó élőlények tevékenységének hatására. - A növények számára értékes nyersanyag keletkezik, ez a humusz, vagy más néven komposzt. A komposzt ásványi anyagokban gazdag, sötétbarna földszerű anyag, mely kiváló tápanyagként felhasználható cserepes növények átültetése során, vagy kerti növények tápanyag biztosítására. - Az iskolai kerti zöldhulladék komposztálás során a gyerekek mindennap megfigyeléseket tehetnek a komposztálással, természeti körfolyamatokkal kapcsolatban, aktív résztvevői lehetnek a hulladékcsökkentésnek és újrahasznosításnak, az iskolakert pedig hasznos tápanyaghoz juthat. Csoportos kertprojekt - Csoportos kertprojekt keretein belül a tanulók csoportokban dolgozva az iskolakert számára hasznos tereptárgyakat, kiszolgáló épületet hoznak létre. Témája a helyi szükségletet és lehetőségeket figyelembe véve lehet szerszámtároló, verem, kerti út, pihenőpadok, fóliasátor, üvegház, locsolórendszer stb. Egyéni kertépítő projekt - A csoportos kertprojekt megvalósítása mellet lehetőség van egyéni feladatok kivitelezésére is. Ez szintén lehet a kert épülését szolgáló tereptárgyak felépítése, de lehet akár agy bizonyos területen egyénileg kialakított kiskert beültetése és gondozása is. Kísérleti kert (kertészkedés holdritmus szerint; aqapónia, permakultúra) - Kísérletező kedvű diákok és tanárok végezhetnek gyakorlati összehasonlító tanulmányokat a kertben. Erre sok lehetőség van, például összehasonlíthatják a szerves trágyában és műtrágyával és trágyázatlanul növesztett zöldségek és gyümölcsök fejlődését, termésük ízét. Végezhetnek kísérletet holdkertészkedéssel, aquapóniával, permakultúrával is. Egyéb ötleteket is megvalósíthatnak, amennyiben 22

23 a kerttervben leírják, bemutatják és a módszertani vezető engedélyezi. A munkafolyamatok és tapasztalatok pontos dokumentálása szükséges. - Kertészkedés holdritmus szerint: A holdritmus szerinti kertészkedés a Hold élővilágra gyakorolt hatásán alapul. Az apály-dagály jelenséghez hasonlóan a növényi nedvek keringésében, így a növények növekedésében is tetten érhetjük hatását. Ennek igazolására kísérletbe kezdhetünk az iskolakertben is. Összehasonlításként művelhetjük a kert egyik részét hagyományos alapokon, egy másikat a Holdnaptárnak, 3 vagy a Maria Thun-féle 4 vetési naptár ajánlásainak megfelelően. Egyéb vonatkozásban (tápanyag, víz, fény stb.) igyekezzünk ugyanazokat a feltételeket biztosítani növényeinknek. Tapasztalatainkat a tanév során rögzítsük. - Aquapónia: az Aquapónia 5 az akváriumi halnevelést és a hidropónia, azaz a talaj nélküli növénytermesztést vonja össze, és egyesíti mindkét rendszer előnyeit, kizárva azok hátrányos tulajdonságait. A rendszerben a halak által megtermelt ásványi anyagokban gazdag vizet a növényekhez juttatjuk, amelyek ezeket felvéve egészségesen nőnek. A növények ez által megtisztítják a vizet, amit visszajuttatunk a halaknak. Így létrehozunk egy körfolyamatot, amely csekély külső beavatkozást igényel. A későbbiekben az elpárolgott vizet kell pótolnunk esővízzel és etetni a halakat. Mindezt egész éven át megtehetjük, mert a rendszert jól szigetelt üvegházba építjük. Ennek segítségével folyamatosan szedhetjük a megtermelt zöldséget, ami garantáltan vegyszermentes. - Permakultúra: ennek a zárt, vegyszermentes, önfenntartó rendszernek a kialakítása csak külső segítséggel képzelhető el iskolákban. Amennyiben a közelben található olyan biogazda, aki permakultúrás rendszerben gazdálkodik, akkor a gyerekek megismerkedhetnek egy olyan komplex környezetbarát kertészkedéssel, amely hozzájárulhat az ökológiai egyensúly visszaállításához. 23

24 Mérés-zárás Itt az indításkor felvett kérdéssort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy jobb eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is méri, és a kapott eredményeket dokumentálja.) A tanár dokumentációs feladatai közé tartozik a kérdőívek honlapra való feltöltése statisztikai adatszolgáltatás céljából. Záró foglalkozások (Készülés a Nagyrendezvényre Kertnap) Az év végen a kert programban közvetlenül résztvevő diákok aktív bevonásával érdemes az összes tanulót, tanárt, szülőket is megismertetni a tevékenységükkel (pl.: Egészségnap keretében). Ebből az alkalomból növényfelismerő versenyt lehet tartani. Játszhatjuk pl. a következőt: 5-10 gyógynövényből mintát veszünk, amelyet a gyerekeknek bekötött szemmel kell felismerniük, illatuk és ízük alapján. Zöldségnövényeknél működhet ízpróba, vagy növényfelismerő játék levélről stb. Ebből is lehet pontokat gyűjteni, amelyet beszámíthatnak az egészségnap versenyének végeredményébe. Ha az év során sikeresen végezték a tanárok és diákok a munkájukat a kertben, akkor minden rendelkezésre áll egy finom, egészséges, vegyszermentesen és helyben megtermelt étel elkészítéséhez. Az Egészségnapon vendégül láthatjuk az eseményen résztvevőket, a helyszínen megfőzött bográcsos étellel. Persze rendezhetünk az évvége közeledtével összejövetelt a kertben közösen dolgozott diákok, tanárok, szülők és egyéb támogatók részére. Cél, hogy az étel minél több összetevője a kertből származzon, és legyen elegendő mennyiség, hogy mindenki megkóstolhassa. Az esemény előtti utolsó kertnapokon a hozzávalók előkészítésével foglalkozzunk. Garantált siker pl. borsós zöldségleves. Az idejében (március elején) ültetett, és szükség esetén locsolt borsó a tanév végére éppen betakarítható, a hozzávaló répa, petrezselyem, újburgonya, hagyma szintén felszedhető a kertből és a fűszernövények közül is a legtöbb már rendelkezésre áll. 24

25 ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? Az iskolakert-program sikeres, amennyiben az iskolakertben van termés, a kertnapló és fényképes dokumentáció folyamatos, az iskola tanulói sikeresen részt vesznek a júniusi regionális találkozón/kertnapon, van önkéntes jelentkező a nyári betakarítások és az egyéb kerti munkálatok elvégzésére, a komposztálás gyakorlattá válik az intézményben az iskolakert hosszú távon az intézmény pedagógiai programjának részévé válik Döntés a folytatásról A megvalósító pedagógusok a tantestület elé tárják a program eredményeit. Ennek függvényében szakmai döntést kell hozni a folytatásról. Egyértelműsíteni kell, hogy a programok összességükben mennyire tekinthetőek hagyományteremtésnek, illetve hogyan illeszkednek a meglévő szokásokhoz. A program további működésének tényét érdemes az intézmény szakmai dokumentumaiban (pl.: házirend, munkaköri leírások, intézményi éves munkaterv, stb.) rögzíteni, megteremtve a további működés adminisztratív feltételeit is. Komplex egészségfejlesztési programokhoz kérhető szakmai-módszertani ajánlás is ( PÉLDÁK Éves kertterv (kertművelés és kapcsolódó témakörök) Munkanaptár A munkanaptár hónapos bontásban tartalmazza a várható szabadtéri kertművelő munkálatokat. Segédanyag az éves és a napi munkák tervezéséhez, ötleteket ad és segítséget nyújt a gyakorlati feladatvégzéshez a kezdetekkor és az iskolakert többéves fennállása esetén egyaránt. Január A január nem az aktív kerti munkák ideje, alkalmas időszak azonban a tervezésre, új ötletek gyűjtésére, tantermen belüli felkészülő, elméleti munkára. Tervezzük meg a tavaszi ágyásokat. Biokertben nagyon fontos a növénytársítás. Jó szomszéd rossz szomszéd mellékletet figyelembe véve állítsuk össze a tavaszi ágyástervet. Ablakban csíráztathatunk magvakat (lucerna, búza, lencse, szójabab stb.), amelyek a tízórai vagy uzsonna kiegészítői lehetnek, és rendkívül értékes vitaminforrások. Készíthetünk madárodúkat, amelyeket februárban már kihelyezhetünk a kertbe. 25

26 Zöldségeskert Télen a pincében eltárolt zöldségeket, répát, céklát, zellert, burgonyát rendszeresen ellenőrizzük, a beteg példányokat eltávolítjuk. Amíg nem fagyott a talaj, kiáshatunk csicsókát, összeszedhetjük a kint maradt bimbóskelt. Fűszerkert/díszkert Zsázsát és zamatos turbolyát is vethetünk ablakba, ezek néhány nap alatt kihajtanak, zöldellnek, és már ehetők is. Gyümölcsöskert Erős fagyok idején szünetel a kerti munka. Nemes oltóvesszőket vághatunk, amelyeket pincében homokba vermelve vagy hűtőszekrényben tarthatunk március végéig, amikor már ráolthatjuk az alanyra. -5 Celsius fok feletti hőmérsékletben már januárban is metszhetjük a gyümölcsfákat. Február Ebben a hónapban még lehet vastag hótakaró, de előfordulhat, hogy a hónap végén már dolgozhatunk a kertben. Mostanra legyen kész az ágyástervünk az egész kertről, illetve vásároljuk meg a szükséges vetőmagokat. Az ágyástervet minden évben készítsük el, írjuk rá az évszámot és őrizzük meg a következő évre. Zöldségeskert Február közepétől ablakban vagy üvegházban már elültethetjük a salátaféléket, rukkolát, zellert. Kint, ha már felengedett az idő és alkalmas az ősszel előkészített talaj, akkor ledughatjuk a hagymát, elszórhatjuk a répa- és zöldségmagokat, a borsót. A répa és a hagyma olyan növények melynek gyökereit fogyasztjuk, és köztudottan jó szomszédok, tehát az ágyásokba felváltva ültessük őket. Fűszerkert/díszkert A hónap második fele alkalmas, hogy az ablakba elvessük a fűszernövényeket. Dísznövényeink metszését is megkezdhetjük. Átültethetjük a balkonládás és dézsás növényeinket. Gyümölcsöskert 26

27 Ha nincsenek erős fagyok, elkezdhetjük a metszést, ezt a munkafolyamatot február végéig be is kell fejezni. A lemetszett ágakat aprítsuk fel metszőollóval, és szórjuk a komposztba. A fák törzsét mésztejjel kenhetjük be. Március Elkezdődnek a szabadtéri munkálatok, a kertészet nagyon aktív hónapja. Zöldségeskert Hozzáfoghatunk az ágyások előkészítéséhez, de csak abban az esetben, ha a talaj már elég száraz és meleg. A kötött agyagtalajok nehezebben melegednek fel, mint a laza homoktalaj. Ha nem volt időnk ősszel felásni a kertet, még megtehetjük most is. A gyerekeknek nagyon hasznos segítség, ha az ágyássorok fölé zsinórt feszítünk, a diákok így könnyebben ültetik a magokat, és az első hajtásokig jól mutatja a sorokat is. Márciusban mindenképpen ültessük el a hüvelyesek családjába tartozó borsót, és a répát, retket, hagymát is, mert ezek a tanév végére éppen beérnek, és finom csemegéül szolgálnak a gyerekek számára. Az évelő sóska vetésének az ideje is március-április. Fűtetlen fóliasátorba, üvegházba, vagy akár az osztályterem ablakába is már ültethetünk szinte bármit. A paprika, zeller, káposztafélék, padlizsán palánták vetésének is itt az ideje, csakúgy, mint a burgonyafélék családjába tartozó zöldség növénynek a paradicsomnak. A burgonya, melynek módosult raktárazó szárát fogyasztjuk, napfényen csírázik, ezért rakjuk egy tálcára nedves homokban, majd helyezzük világos helyre, hogy április végén ki tudjuk ültetni. Fűszerkert/díszkert Magról ültethetünk ablakba egyéves fűszernövényeket, bazsalikomot, majoránnát, de akár évelőket is hosszú távra megalapozva fűszerkertünket. Lestyán, zsálya, izsóp, menta, kakukkfű, levendula és citromfű mind ültethető magról is. Díszkertbe ültethetünk cserjéket, díszfákat, sövénynövényeket. Gyümölcsöskert A kora tavaszi időszak megfelelő a gyümölcsfák és a bogyós gyümölcsűek ültetéséhez. Az ültető gödörbe tegyünk trágyát, komposztot, a gyökereket és az ágakat vágjuk vissza. 27

28 Április Zöldségeskert Rengeteg a tennivaló. Ekkorra az ágyások készen állnak, az ültetési tervünknek megfelelően szinte bármit ültethetünk. Ha gazdaboltban vásároltunk vetőmagot, akkor a zacskón lévő utasításokat kövessük az ültetéskor, ezt akár hangosan is felolvashatjuk a gyerekeknek. Ha nincs a helyi körülményeknek megfelelő tapasztalatunk, tartsuk be az ajánlásokat, vagyis a sortávolságot, ültetési mélységet és ültetési időt. Rendkívül hasznos lehet, ha fűszernövényekkel vegyes kultúrát alakítunk ki, mert a jó szomszédok kölcsönösen egészségesen tartják egymást. A diákok számára érdekes és hasznos lehet, ha a sorok elé táblákat helyezünk ki, a növényekről szóló információkkal. Fűszerkert/díszkert Helybe vethetjük az egynyári virágokat. Itt is figyeljünk arra, hogy a választott növények lehetőleg a tanév alatt virágozzanak. Ha a fű növekedésnek indult, akkor a levágott nyesedéket tehetjük az ágyásokba, a sorok közé mulcsnak, ellenkező esetben kerüljön a komposztba. Gyümölcsöskert A gyümölcsfák telepítését legkésőbb április elejéig fejezzük be. Ha januárban vágtunk oltóvesszőt, akkor azt most ráolthatjuk az alanyra. A sikeres oltás egyik titka, hogy az oltóvessző még nyugalomban van, mikor az alanyban már megindult a nedvkeringés. Május Zöldségeskert A fagyos szentek elmúltával, amely az utolsó erős lehűlést hozhatja a magyar néphagyomány szerint, mindent, amit addig az ablakban vagy fólia alatt neveltünk, ki lehet ültetni. Eljött a melegigényes növények ültetési ideje is. Az ültetés mellett egyre nagyobb szerephez jut a gyomlálás és az öntözés is a kertben. Ha marad szabadidőnk, akkor megvalósíthatunk kerti projekteket, legyen az kerti tó, vízelvezető rendszer, szerszámtároló építése stb. Ebben az időszakban érdemes odafigyelni a cserebogarakra, melyek minden év májusában megjelennek, és károkat okozhatnak a kiskertekben. 28

29 Fűszerkert/díszkert Az eddig ablakban nevelt, vagy vásárolt fűszernövényekből gyönyörű fűszerkert alakítható ki. Mivel ezek általában évelő növények, így számoljunk azzal, hogy évekig azon a helyen lesznek. Alternatív iskolákban már Magyarországon is nagyon népszerű a fűszerspirál kialakítása, ahol csiga formában, sokszor fonott kerítéssel alakítanak ki mutatós fűszerkertet. Az általánosan fényigényes fűszernövények között sok a szárazságtűrő és a kis tápanyagigényű növény (például a levendula, izsóp, zsálya, kakukkfű, rozmaring), amely szereti a laza, homokos, köves talajt is. De vannak vízkedvelő (menta, citromfű), víz- és tápanyagigényes fűszernövények is (bazsalikom). Ha nem alakítunk ki önálló fűszerkertet, kiválóan alkalmazhatók alacsony sövény- vagy szegélynövénynek is, ágyások és utak mellett. Gyümölcsöskert Gyümölcsösben most már a növényvédelemre kell elsősorban figyelni. Kiváló növényvédő szert készíthetünk magunk is a közelben növő csalánból. Gyümölcsfákra permetezve erősíti a levelek sejtfalait, így a gombák, vírusok és levéltetvek is nehezebben szaporodnak el a fán. Fontos, hogy rendszeresen figyelmet fordítsunk a gyümölcsfákra. Az időben felfedezett betegségek könnyebben orvosolhatók. Mindig törekedjünk a vegyszermentes gyümölcstermesztésre. Gazdaboltokban már lehet kapni ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket is. Június Közeleg a tanév vége és az iskolai kirándulások időszaka. Júniusban már csak arra kell törekednünk, hogy az év végére rendbe tegyük a kertet, kitisztítsuk az ágyásokat, leszedjük a termést, elvégezzük a tanév végi szerszámleltárt. Utolsó héten készíthetünk egy finom levest, főzeléket, amelynek összetevőit a kertből szedjük össze. A gyerekek ezt nagyon szeretik, büszkék arra, hogy képesek voltak megtermelni egy egészséges, finom, vitaminban gazdag étel alapanyagait. Szívesen szedik, fejtik, és eszik a borsót. Ezzel láthatják és értékelhetik egyben a folyamatot az előállítástól az étkezésig. Zöldségeskert Az utolsó nagy gyomlálási lehetőség a tanévben, mulcsozással könnyebb kordában tartani a gyomokat, és a borsó, újhagyma, újburgonya, esetleg szamóca betakarítása is megkezdődik. A borsó után még vethetünk babot, amit szeptember elején a gyerekekkel közösen szedhetünk le. Fűszerkert/díszkert 29

30 Sok gyógynövényt használhatunk fel frissen, vagy száríthatunk le télire teának, permetnek. A kapor is ízletes ételek alapanyaga, virágzás előtt a zsálya, kakukkfű, citromfű szedése is lehetséges. Egy friss mentás-citromos üdítő szintén motiváló lehet a diákok számára. Gyümölcsöskert Ha sikerül olyan fát ültetnünk (korai cseresznye, meggy), amely termését június közepéig hozza, akkor néhány éven belül az iskolai évzáró környékén nagyon népszerű lesz az iskolakert. A fiatal fák fakorongja körül mulcsoljunk, szükség esetén locsoljuk őket. Július augusztus A hosszú nyári szünetben is szükséges gondozni a kertet. A gyerekek számára is kiábrándító, ha a tavasszal végzett munkájuk nyáron tönkremegy. A nyári munkálatok elvégzésre, megszervezésére érdemes korán gondolni. Feladat ekkor a gyomlálás, a növényvédelem ellátása, a locsolás, a beérett termések leszedése, a termények elhelyezéséről, ill. felhasználásáról való gondoskodás. Megoldási javaslatok: 1. Iskolai dolgozó, vagy lelkes szülő vállalhatja el a kert rendben tartását a nyári szezonban. Munkájáért cserébe ebben az időszakban jó eséllyel takaríthat be sok terményt, a gyomlálás, öntözés és növényvédelmi feladatok ellátása mellett. 2. Az iskola az év elején megállapodást köt a helyi önkormányzattal, aki közmunkásokkal rendben tartja a területet. 3. Az iskolakerti munkákban részt vesz egy helyi gazdálkodó. Az iskolakertek hosszú távú sikere az lenne, ha az iskolakert helyi gazdasággal összedolgozva intézmények, pl. az adott iskolai menza beszállítójává válhatna. Ha az iskolának sikerül szerződést kötni egy helyi termelővel, akkor a szaktudás mellett helyi, friss, jó minőségű élelmiszer kerül a diákok asztalára, miközben elősegítjük a helyi munkahelyteremtést. Szerencsére erre már törvény is lehetőséget nyújt. Szeptember A tavaszi munkálatok meghozták gyümölcsüket, az iskolába érkező diákok bő termést takaríthatnak be. Zöldségeskert A nyári időszakban beérett termést lehetőség szerint hagyjuk kint a veteményesben, hogy azt a diákok takaríthassák be. A burgonya már a nyár végére leszárad, de a gumók kiásása nagy örömöt okoz a gyerekeknek iskolakezdéskor. Száraz időben a hagyma szintén kint maradhat 30

31 szeptember elejéig. A sárgarépa és petrezselyem is felszedhető már, a gyerekek látják a tavasszal elvégzett munkájuk eredményét. Ez az időszak alkalmas őszi vetésre, többek között ültethetünk fokhagymát, spenótot, sóskát, sárgarépát és petrezselymet is. Fűszerkert/díszkert Lehetőség adódik fűszernövények begyűjtésére és szárítására, a vadon termő gyógynövények mellet leszáríthatjuk a zöldségeskertből felszedett petrezselyem és zeller leveleit, valamint a nyáron megerősödött és levirágzott menta, kakukkfű, zsálya leveleit is. Ezeket akár gyógyteaként és fűszernövényként a szülőknek ajándékozhatjuk, vagy jótékonysági eseményeken köszönőajándékként adhatjuk oda. A szeptember a sövényültetés időszaka is, számos növényről vághatunk hajtásokat, amelyek földbe dugva meggyökeresednek. Virágainkról pedig magot gyűjthetünk a következő évre. Szeptember közepe-vége felé a fagyérzékeny növényeink biztonságos helyre való áttelepítéséről is gondoskodnunk kell. Gyümölcsöskert A jól kiválasztott fafajtáink termése ebben az időszakban szedhető. Ha még nincs saját termésünk, de a közelben nagyobb gyümölcsös található, besegíthetünk az ottani szüreti munkába is. A termés betakarítása mellett a tartósításnak, pl. befőzésnek és aszalásnak is itt a megfelelő ideje, ezekben a munkákban a gyerekek szintén nagy örömmel vesznek részt. Október Zöldségeskert Szerencsés esetben még mindig van termés a kertben, de a nagyobb figyelmet már az őszi talaj előkészítésére, trágyázására kell fordítani. A terület első felásása, főleg kötött talaj esetén, nehéz fizikai munkát jelent, amelyet csak felsős diákok tudnak szakszerűen elvégezni. Ásás közben figyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb kárt tegyünk a földben lakó hasznos állatokra a pajorokat, lárvákat pusztító vakondra, és a humuszgyártó, talajlazító földigilisztára. Ebben az időszakban olyan kerti fejlesztésekre szánhatunk időt, amelyekre korábban nem volt lehetőségünk. Fűszerkert/díszkert Az utolsó betakarítások ideje lehet. Tegyük rendbe a fűszerkertet, gondoskodjunk a fagyérzékenyebb növények téli védelméről. 31

32 Gyümölcsöskert Az almafajták közül a legtöbb októberben érik. A szüret, a betakarítás és raktározás mellett a gyümölcsfák ültetésére is ez a legalkalmasabb időszak. A korábban előkészített ültető gödrökbe a frissen beszerzett fákat most érdemes beültetni. Figyeljünk arra, hogy egy-egy csoport az egy órás foglalkozás alatt 5-10 gyümölcsfát csak akkor képes elültetni, ha a gödrök már előző alkalommal elő voltak készítve. November Legkésőbb november közepéig a kertművelő foglalkozásokat érdemes lezárni. Ebben az időszakban már csak a kert téliesítésére kell koncentrálni. Amennyiben még szép az idő, végezhetünk földmunkákat, illetve összegyűjthetjük és komposztálhatjuk a lehullott lombot is. December Ez a hónap az iskolakert program szempontjából nem aktív. Az iskolakert pihen, ahogy a gyerekek is várják a szünidőt. Ha ügyesen szorgoskodtunk az év során, most a kamrában állnak a termények és finom saját termelésű teát szürcsölgethetünk. Ablakpárkányon vethetünk fűszernövényeket, zsázsát, turbolyát, és csíráztathatunk magvakat, amelyek friss vitaminforrást biztosítanak a téli időszak alatt is. Téli órák a tanteremben December Kéthetente egy alkalommal tartsunk télen is foglalkozásokat a gyerekeknek. Amennyiben ősszel nem volt lehetőségünk elkezdeni a munkálatokat az iskolakertben, decemberben se tartsunk elméleti foglalkozást. Ha végeztünk munkát ősszel, esetleg gyűjtöttünk gyógynövényeket, csipkebogyót stb., akkor az adventi időszakban készíthetünk belőle ajándékot Karácsonyra, vagy adventi vásárra gyógyteacsomagokat stb. Ebből akár vetőmagpénzt is gyűjthetünk. Január Mivel a téli időszakban kiváló lehetőség a hiányzó vitaminok pótlására a csíráztatott magvak fogyasztása, ezért érdemes erről tartani egy beszélgetést. Az elméleti tananyagot rögtön gyakorlatba is fordíthatjuk, és elültethetünk különböző magvakat. A csíráztatást egész téli időszakban végezhetjük. A sikeres csíráztatáshoz biztosítanunk kell a megfelelő hőmérsékletet és nedvességet. Legjobb, ha kisebb magokat egy órára, nagyobb magokat több órára vízbe áztatunk. Ugyanakkor a tápanyagban gazdag talaj nem feltétel. Különböző magvakat hasonlíthatunk össze, megfigyelhetjük és feljegyezhetjük a csírázáshoz szükséges időt, összehasonlíthatjuk az ízüket. A diákok szubjektív listát készíthetnek, egyéni csírakeverékeket állíthatunk össze. Az első januári 32

33 alkalommal felállíthatunk egy menetrendet, hogy melyik nap milyen magokat csíráztatnak majd a gyerekek, majd a második alkalommal beszámolhatnak az eredményről, illetve megoszthatják egyéni csírakeverékeiket, ezekből kóstolót, összehasonlító versenyt is rendezhetnek. A legjobb mix kerüljön fel a honlapra is. Február Jó lehetőség az egyéni veteményeskert összeállítása a jó szomszéd rossz szomszéd táblázat segítségével. A gyerekek saját kedvenc zöldségeikből állítsanak össze egy kiskertet maguknak. Figyelembe véve az ültetési időpontokat, a zöldségek helyigényét és tápanyagszükségletét, lerajzolhatják az ideális kertet. A legjobb rajzok szintén felkerülhetnek a honlapra. A második alkalommal folytathatjuk a tavaszi munkák elméleti előkészítését, beszélhetünk többek között a magvak ültetési mélységéről, az ültetés előtti áztatásról stb. Tarthatunk magfelismerő versenyt. Ha időnk engedi, átnézhetjük a szerszámkészletet, ha szükséges, karbantartási munkákat végezhetünk. Beszélgethetünk a növények eredetéről. 33

34 MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Egyedi mérési azonosító kód: Felnőtt attitűdmérés Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Ön hogyan viszonyul az egészségéhez. 1 = Egyáltalán nem érzem most igaznak, 5= Most teljesen ezt érzem igaznak Osztályozza 1-től 5-ig a következő állításokat! (Egy sorba csak egy "x"-et tegyen!) Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Az egészségtelen (túl zsíros vagy sok cukrot tartalmazó) ételeket kerülöm. 5. Inkább cukormentes üdítőket iszom, mint cukrosakat. 6. Jobban szeretek számítógépezni, elektronikus játékokat játszani, tévét nézni mint sportolni, táncolni, kirándulni stb. 7. Ha dohányzom, több barátra teszek szert. 8. Az alkohol segít ellazulni, oldja a gátlásaimat, felszabadulttá tesz. 9. Nem szívesen vásárolnék óvszert, mert ciki lenne. 10. A vidám emberek több barátra tesznek szert. 11. Jelenleg milyennek ítéli meg saját egészségét? (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz) 34

35 Komplex - Feladatok felnőtt ismeretbővülés méréséhez Kérjük az egész mondatra vonatkozóan döntse el, hogy igaz vagy hamis, és karikázza be az Ön szerint megfelelőt! 1. A vegyszerek által okozott marási sebek a nyílt sérülések közé tartoznak, ezért a sebkörnyéket mindig fertőtleníteni kell. IGAZ Az élelmi rostok rossz vízmegkötő képességük miatt lelassítják az 2. elfogyasztott táplálék haladását a bélrendszerben és ezáltal a tápanyagok IGAZ optimális felszívódását segítik elő. Ha az elszenvedett bokasérülés erőteljesen fáj, megduzzad, és a 3. lábfej/boka rendellenesen, torzult helyzetben áll, akkor lehet rándulás, ficam IGAZ vagy törés is. Az alkar (csontok) törésének gyanúja esetén a sérült végtagot rögzíteni kell 4. valamilyen rendelkezésre álló, szilárd eszközhöz pl.: faághoz, hogy a IGAZ mentő/orvos megérkezéséig ne mozdulhassanak el a sérült csontvégek. 5. A kalcium felszívódását elősegíthetjük napi többszöri étkezéssel és rendszeres testmozgással. IGAZ Az antioxidánsok azoknak az anyagoknak az összefoglaló elnevezése, 6. amelyek olyan szöveti/sejti elváltozásokat okoznak, melyek hatására IGAZ felgyorsul az öregedés és a különböző megbetegedések kialakulása. 7. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban dús talaj szükséges. IGAZ 8. A viszkóz olyan műszál, ami a test természetes szellőzését képes biztosítani, mert természetes alapanyagból, cellulózból készül. IGAZ 9. A hallójárat öntisztuló, ezért a fülzsírt nem kell eltávolítani belőle. IGAZ Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 30%-át 10. használja fel, míg a 70%-ot az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz teszi ki. A zsiradékok bevitelére rendszeresen szüksége van a szervezetünknek, 11. mert segítik a testhőmérséklet szinten tartását, a sejthártya felépítését és a D-vitamin képzését, de mechanikai védőszerepet is betöltenek. A zsírban oldódó vitaminoknak (pl.: K, A, E, D vitaminok) magas az 12. energiatartalmuk, ezért az energiatermelő anyagcsere folyamatokban fontosak. IGAZ IGAZ IGAZ 35

36 Diák attitűd- és ismeretmérés Diák Adatlap: OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: fiú lány Válaszadó életkora :..év Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye) Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma: 20.. év.. hó.. nap Attitűd változás méréséhez kérdőív (Diák) D I. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy Te hogyan gondolkodsz és érzel az egészséggel kapcsolatban. Osztályozd 1-től 5-ig mennyire igazak rád szerinted a következő állítások? Nem foglalkoztat különösebben, hogy mi egészséges és mi nem. Nincs elég szabadidőm, hogy mozogjak, sportoljak, testedzést végezzek. Ha beszélek valakinek a gondjaimról, lehet, hogy gyengének és szerencsétlennek fog tartani vagy megijed tőlem. Szerinted milyen az egészséged? (5- nagyon jó; 4- jó; 3- Kielégítő; 2- Rossz; 1- nagyon rossz) egyáltalán nem érzem most igaznak most teljesen ezt érzem igaznak

37 Diák Adatlap: OM azonosítója: Válaszadó neve: Válaszadó neme: fiú lány Válaszadó életkora :..év Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye) Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma: 20.. év.. hó.. nap Iskolakert: ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák) Alsó tagozat: Olvasd el az állításokat! Döntsd el, hogy az egész mondat igaz vagy hamis! Karikázz a választásodnak megfelelően! Mindegyik feladatot oldd meg! Állítás 1. Kapálni, gyomlálni eső után könnyebb. IGAZ 2. A virág- és faültetésre legjobb időszak a nyár. IGAZ 3. Ha 1 órára vízbe áztatunk egy magot, hamarabb csírázik ki. IGAZ 4. A nagyobb magokat mélyebbre vetjük, mint az apró magvakat. IGAZ 5. A magyar népi hagyomány szerint a Fagyos-szentek májusban gyakran erős lehűlést hoznak. IGAZ 37

38 6. Hatékony növényvédő szereket magunk is készíthetünk otthon biztonságosan. 7. A májusi cserebogarak minden év májusában megjelennek és ekkor nagy károkat okoznak a kiskertekben. IGAZ IGAZ 8. A burgonyának a termését fogyasztjuk IGAZ 9. A gereblyét a fogaival felfelé ne tegyük le a földre, mert balesetveszélyes lehet. 10. A kakukkfüvet fűszerként ételek ízesítésére és gyógyteának is felhasználhatjuk. IGAZ IGAZ 11. A paradicsom zöldségnövény, nem gyümölcs. IGAZ 12. A vöröshagyma és a lilahagyma módosult szárát használjuk fel hagymaként a konyhában. IGAZ 38

39 Diák Adatlap: Válaszadó neve: Válaszadó neme: fiú lány Válaszadó életkora :..év Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye) Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve (pedagógus): Összes helyes válasz száma: 20.. év.. hó.. nap Iskolakert: ismeretbővülés méréséhez kérdőív (Diák) Felső tagozat Olvasd el az állításokat! Döntsd el, hogy az egész mondat igaz vagy hamis! Karikázz a választásodnak megfelelően! Mindegyik feladatot oldd meg! Állítások 1. A burgonyának a módosult, raktározó gyökerét fogyasztjuk. IGAZ 2. A kertet a betakarítást követően minél rövidebb időn belül érdemes felásni, hogy a földben maradt fölösleges növényi maradványokat könnyen el tudjuk távolítani. 3. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban dús talaj szükséges. 4. A vakondok a konyhakert hasznos állata, mert elpusztítja a tetveket, pajorokat, lárvákat. IGAZ IGAZ IGAZ 39

40 5. A kakukkfű, lestyán és zsálya olyan évelő fűszernövények, amelyek magról IGAZ is ültethetőek. 6. A gyümölcsfák sikeres oltásának titka az, hogy az oltóvessző még IGAZ nyugalomban legyen, mikor az alanyban már megindult a nedvkeringés, tehát kb. áprilisban célszerű elvégezni ezt a kerti eljárást. 7. A komposztálás egy olyan hulladékhasznosító eljárás, melynek során olyan IGAZ jól bomló anyagokat lehet újrahasznosítani, mint pl.: a hús, főtt ételmaradékok stb. 8. Az gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök ültetésekor a gyökereket és az IGAZ ágakat is vissza kell vágni. 9. A földi giliszta a kertben az egyik legkártékonyabb állat, mert nyálkája miatt a IGAZ növények leveleinek apró pórusai eltömődnek és ez akadályozza az optimális anyagcserét. 10. A bab és a borsó a hüvelyesekhez tartoznak. IGAZ 11. A sárgarépát, petrezselymet tavasszal magról vetjük, de őszi vetés is lehetséges, mert nem fagynak ki. IGAZ 12. Mulcsozás a gyomok elleni eredményes védekezés egyik módja IGAZ 40

41 Megoldókulcs Felnőtt Ismeretváltozás - megoldókulcs 1. IGAZ - 2. Az élelmi rostoknak kitűnő vízkötő képességük van, ezért gyorsítják az elfogyasztott táplálék áthaladását a bélcsatornában. 3. IGAZ - 4. A sérült végtagot nem szabad szilárd, merev tárgyhoz rögzíteni, hanem csak lazán a testhez háromszög kendővel. 5. IGAZ - 6. Az antioxidánsok védik a szervezetet, a kémiailag aktív, reakcióképes szabad gyökök ellen harcolnak a szervezetben, melyek mennyiségének túlzott növekedése a szöveti, sejti elváltozásokat okozzák, gyorsítják az öregedést és különböző megbetegedések kialakulásához vezethet. 7. A csírázáshoz megfelelő hőmérsékletre és vízre van szükség 8. IGAZ - 9. IGAZ Hazánkban a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%- át használja fel, és csak a 30%-ot tesz ki az ipar és a háztartásokban közvetlenül felhasznált, csapból kifolyó víz. 11. IGAZ A vitaminoknak nincs energiatartalma. 41

42 Iskolakert: Diák Ismeretváltozás megoldókulcs Alsó tagozat: 1. Kapálni, gyomlálni eső után könnyebb. IGAZ 2. A virág- és faültetésre legjobb időszak a nyár. 3. Ha 1 órára vízbe áztatunk egy magot, hamarabb csírázik ki. IGAZ 4. A nagyobb magokat mélyebbre vetjük, mint az apró magvakat. IGAZ 5. A magyar népi hagyomány szerint a Fagyos-szentek májusban gyakran erős lehűlést hoznak. IGAZ 6. Hatékony növényvédő szereket magunk is készíthetünk otthon biztonságosan. IGAZ 7. A májusi cserebogarak minden év májusában megjelennek és ekkor nagy károkat okoznak a kiskertekben. 8. A burgonyának a termését fogyasztjuk. 9. A gereblyét a fogaival felfelé ne tegyük le a földre, mert balesetveszélyes lehet. IGAZ 10. A kakukkfüvet fűszerként ételek ízesítésére és gyógyteának is felhasználhatjuk. IGAZ 11. A paradicsom zöldségnövény, nem gyümölcs. IGAZ 12. A vöröshagyma és a lilahagyma módosult szárát használjuk fel hagymaként a konyhában. 42

43 Iskolakert: Diák ismeretváltozás megoldókulcs Felső tagozat: 1. A burgonyának a módosult, raktározó gyökerét fogyasztjuk. 2. A kertet a betakarítást követően minél rövidebb időn belül érdemes felásni, hogy a földben maradt fölösleges növényi maradványokat könnyen el tudjuk távolítani. 3. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban dús talaj szükséges. 4. A vakondok a konyhakert hasznos állata, mert elpusztítja a tetveket, pajorokat, lárvákat. IGAZ 5. A kakukkfű, lestyán és zsálya olyan évelő fűszernövények, amelyek magról is ültethetőek. IGAZ 6. A gyümölcsfák sikeres oltásának titka az, hogy az oltóvessző még nyugalomban legyen, mikor az alanyban már megindult a nedvkeringés, tehát kb. áprilisban IGAZ célszerű elvégezni ezt a kerti eljárást. 7. A komposztálás egy olyan hulladékhasznosító eljárás, melynek során olyan jól bomló anyagokat lehet újrahasznosítani, mint pl.: a hús, főtt ételmaradékok stb. 8. Az gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök ültetésekor a gyökereket és az ágakat is vissza kell vágni. IGAZ 9. A földi giliszta a kertben az egyik legkártékonyabb állat, mert nyálkája miatt a növények leveleinek apró pórusai eltömődnek és ez akadályozza az optimális anyagcserét. 10. A bab és a borsó a hüvelyesekhez tartoznak. IGAZ 11. A sárgarépát, petrezselymet tavasszal magról vetjük, de őszi vetés is lehetséges, mert nem fagynak ki. IGAZ 12. Mulcsozás a gyomok elleni eredményes védekezés egyik módja. IGAZ 43

44 Balkonláda-projekt leírás minta 44

45 Melléklet. Növényi társítások. Jó szomszéd rossz szomszéd 45