Kommunikáció. Dr. Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kommunikáció. Dr. Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud."

János Balla
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kommunikáció Dr Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet wwwmagtudhu 2014 május 14

2 A kommunikáció szerepe életünkben A kommunikáció formái A kommunikáció folyamata A kommunikáció korlátai Szakmai kommunikáció

3 Digitális eszközök a magyar háztartásokban* *

4 Gyakori internet-használók korcsoportokként* *MHH internetfelmérés

5 A NET generáció digitális műveltsége ösztönösen - pl használati utasítás nélkül - használni tudnak újabb és újabb IT eszközöket ill alkalmazásokat gyorsan váltanak a valóságos és a virtuális között vizuálisan műveltebbek, mint az idősebb generációk a szövegekkel kapcsolatos műveltségük kevésbé fejlett, mint a megelőző generációké információ-gyűjtéshez szívesebben használják az internetet, mint a könyveket, könyvtárat

műveltebbek, mint az idősebb generációk a szövegekkel kapcsolatos műveltségük kevésbé fejlett, mint a

6 Lássuk csak: Nem csak életkori jelenség Inkább kézzel vagy inkább számítógéppel fogalmaz/ír? Mennyire helyezi ki a memóriát (telefonszámok, időpontok, címek, stb) technológiai eszköz(ök)re? Visz-e laptopot a fontosabb értekezletekre? Általában be van-e kapcsolva? (Nála van-e a mobilja; fenn van-e az interneten, amikor számítógépnél ül?) Hány különféle tevékenységet tud végezni egy időben? Szokott-e videó- vagy computer-játékokkal játszani (pl a telefonon várakozás közben vagy az értekezletek, továbbképzések alatt)? Nézett-e már internetről letöltött filmet a computeren? TÁMOP /

Általában be van-e kapcsolva? (Nála van-e a mobilja; fenn van-e az interneten, amikor számítógépnél ül?

7 Az információ-robbanás káros hatásai Túl sok az információ Hiányos az információ Téves az információ Elveszik az információ Értelmezhetetlen az információ Uniformizált az információ TÁMOP /

információ Elveszik az információ Értelmezhetetlen

8 A kommunikáció fogalma* Kommunikáció: az adó és a vevő közötti csatornákon keresztül közvetített, meghatározott kódokban történő információ-átadás, információcsere A kommunikációban résztvevők között kapcsolat, közösség alakul ki Innen a szó jelentése: communis (közös) * Dr Pilling J szerk: Orvosi kommunikáció Budapest, Medicina, 2008 TÁMOP /

kommunikációban résztvevők között kapcsolat, közösség alakul ki Innen a szó jelentése:

9 A kommunikáció formái lehetetlen nem kommunikálni! verbális (szóbeli) kommunikáció (30%): megértése tudatos nem verbális kommunikáció (70%): ösztönösen hat (tekintet, hangszín, mimika, gesztusok, testtartás, emblémák, távolságtartás) legfontosabb a kongruencia: a verbális és a nem verbális kommunikáció összhangja TÁMOP /

(70%): ösztönösen hat (tekintet, hangszín, mimika, gesztusok, testtartás, emblémák,

10 Információk hatékony átadása Jelzőkarók használata keretek kijelölése Strukturálás Nyomatékosítás Ismétlés Egyes információk leírása Hiteles honlapok Tájékoztató anyagok TÁMOP /

11 Non-verbális jelek: Az aktív figyelem jelei mimika, tekintet, testtartás Figyelmet tükröző visszajelzések bólogatás, figyelmet kifejező hangok Parafrázisok Átfogalmazás pl: Kérdezés Ezen soha sem fogom túltenni magam Újra és újra eszébe jut? nyitott és zárt kérdések TÁMOP /

Parafrázisok Átfogalmazás pl: Kérdezés Ezen soha sem fogom túltenni

12 Az empátia szerepe Érzelmi visszatükrözés Normalizálás - pl: ez másoknál is így szokott lenni Átkeretezés - az elmondottaknak új, pozitív jelentést adunk TÁMOP /

13 Mitől félnek a legjobban az orvostanhallgatók mint leendő orvosok? (saját felmérés) 1 A rossz hírek közlésétől 2 Hibák elkövetésétől illetve ennek kommunikálásától TÁMOP /

14 A képzés hiányai Fájdalomcsillapítás Tüneti kezelés Pszichés gondozás Halál Haldoklás Gyász Kommunikáció Etikai kérdések Az orvosképzés 0,49%-a (7000 órából 34 óra) Az ápolóképzés 0,7%-a (4600 órából 33 óra) (Hegedűs, Pilling et al, Orvosi Hetilap, 2002) TÁMOP /

0,49%-a (7000 órából 34 óra) Az ápolóképzés 0,7%-a (4600 órából 33

15 Esetleírás Egyhónapos kislányomat április 30-án délelőtt vittem újszülött-kori hallásszűrésre, amely azzal az eredménnyel zárult, hogy kislányom egyik oldalon sem reagál a hangokra A vizsgálat során sokáig próbálkoztak, de végig sikertelenül A szűrővizsgálat szerint a gyerekem hallássérült A doktornő kedves volt ugyan, de meglehetősen kevés információval látott el, a mobilja pedig háromszor szólalt meg ottlétünk alatt Amikor először láttam, hogy csóválja az eredmények láttán a fejét, rákérdeztem, hogy ez azt jelenti-e, hogy a kisbabám nem hall, azt válaszolta felig viccesen, hogy "vagy én nem vagyok ezzel a műszerrel elég ügyes" Arról, hogy ez mit jelent a későbbiekre vonatkozóan, nagyon kevés felvilágosítást kaptam Azt sem ajánlotta fel, hogy ismételjük meg a vizsgálatot később, pedig utólag a honlapjukon láttam, hogy ez a lehetőségek közt szerepel Ami igazán kiborított: miután megkaptam a papírt, hogy a gyerekem egyik oldalon sem reagál a hangokra, a doktornő kiment, és többé nem jött vissza hozzánk Az asszisztens kedvesen nyugtatott, de ment a doktornő után, hogy aláírassa a leletet Amiket itt leírtam, lehet hogy apróságnak tűnik, de az empátia, a szükségesen felüli gondoskodás hiánya egy ilyen helyzetben sokszorosan hat Éppen ezeket szokás számon kérni az állami egészségügyön Hát itt most a pénzemért hasonlót kaptam egy magánrendelőben TÁMOP /

szólalt meg ottlétünk alatt Amikor először láttam, hogy csóválja az eredmények láttán a fejét, rákérdeztem, hogy ez azt jelenti-e, hogy a kisbabám nem hall, azt válaszolta felig viccesen, hogy "vagy

16 Egyénre szabott kommunikáció HÁTRÁNYOK 1 Nagyon időigényes folyamat 2 Kimerítheti az orvos érzelmi forrásait ELŐNYÖK 1 Az átadott információ mennyisége és a közlés szintje egyénre szabott 2 Az orvossal támogató jellegű kapcsolat alakul ki TÁMOP /

átadott információ mennyisége és a közlés szintje egyénre szabott

17 A rossz hírek közlésének ENYHÍTŐ modellje Előkészítés Nyitó kérdések Hozzájárulás kérése (és: hozzátartozók jelenléte) Információk átadása Támogató magatartás Összegzés TÁMOP /

18 Előkészítés Megfelelő idő Megfelelő helyszín Megfelelő háttér-információk TÁMOP /

19 Nyitó kérdések Mennyit tud a beteg? Mennyit akar tudni a beteg? TÁMOP /

20 Hozzájárulás kérése és: hozzátartozó jelenléte Támasznyújtásban fontos Közös információ TÁMOP /

21 Információk átadása Fokozatosság Közérthetőség Kérdések lehetősége TÁMOP /

22 Támogatás Empátia Sírás kezelése TÁMOP /

23 Összegzés Egyéni terv készítése A megértés ellenőrzése Tájékoztató anyagok TÁMOP /

24 Orvosi hibák közlése Miért nem közlik az orvosok? Nehéz ezt megtenni A hibák általában komplexek Az orvosok nincsenek erre trenírozva, hiányoznak a megfelelő kommunikációs készségeik Félnek a beteg érzelmi reakcióitól Félnek a jogi következményektől TÁMOP /

25 Hogyan lehet beszélni a hibákról? A találkozás előkészítése Tájékoztatás: pontos információk arról, hogy mi történt Bocsánatkérés: őszinte megbánás Orvosi és/vagy anyagi kompenzáció: mit tehetünk most a betegért? Mit teszünk azért, hogy mindez a jövőben ne ismétlődjön meg? TÁMOP /

26 Mit ne tegyen az orvos? Ne legyen a testtartása zárt! Ne használjon orvosi szakkifejezéseket! Ne védekezzen, ha kérdéseket kap! Ne találgasson olyan dolgokkal kapcsolatban, amit nem tud biztosan! Ne érintse meg a páciens arcát vagy vállát! TÁMOP /

27 Kötelező rezidens továbbképzés tematikája (2013- TÁMOP /

28 Oktatófilm A, B 1 Az orvos-beteg kapcsolat sajátosságai 2 Verbális és nonverbális kommunikáció szerepe 3 A betegtájékoztatás felépítése TÁMOP /

Hasonló dokumentumok

Gyógyszerészi kommunikáció

Gyógyszerészi kommunikáció Előadás vázlat Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hibás feltételezések a betegek gyógyszerhasználatával kapcsolatban 1. Az orvos már megbeszélte