1 Vezetői kérdőív kiértékelése

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1 Vezetői kérdőív kiértékelése Demográfiai adatok: Egészségi állapot Táplálkozás témakör Stressz témakör Hallgatói kérdőív kiértékelés Demográfiai adatok Egészségi állapot Táplálkozás témakör Stressz témakör Konklúzió Vezetői kérdőív

2 1 Vezetői kérdőív kiértékelése A kutatásunk során vezető beosztású dolgozók és menedzserek körében 90 darab kitöltött kérdőívet dolgoztunk fel. A kérdőívek feldolgozása és kiértékelése során a következő eredményre jutottunk: 1.1 Demográfiai adatok: Válaszadók 63%-a férfi, és 37%-a nő. Igaz a kutatásunk nem reprezentatív, de ezen felmérés mutatja, hogy a vezetői posztokat többségében a férfiak töltik be. Lakóhelyük típusát tekintve a megkérdezettek többsége városban (23%), megyeszékhelyen (37%), illetve a fővárosban (23%) él. Ennek oka az urbanizációs fejlődés, valamint a több infrastrukturális lehetőség. Lakhely típusát tekintve többségében (59%) családi házban élnek. 68% házastársi, élettársi kapcsolatban él. Legmagasabb iskolai végzettségüket megnézve 52% egyetemi-, 27% főiskolai végzettséggel rendelkezik. Azaz a válaszadók 79%-a felsőoktatási képzésben vett részt, és jelenleg 11%-uk jelenleg is hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Tevékenységi körük az oktatás-, a kultúra-, a kereskedelem- és az ipar területei. Ebből kifolyólag 92%-uk szellemi munkát végez. Ami fontosabbá teszi a szabadidő, mozgással való eltöltési lehetőségét és annak kihasználását. A jó egészségi állapothoz elengedhetetlen, a szellemi és fizikai tevékenységek egyensúlyban tartása. Rekreáció témakör: Örömmel tapasztaltuk, hogy a többség, azaz a válaszadók 78%-a hallott már a rekreációról, mint fogalomról, sőt a 32%-uk rekreációs edzéseken is részt vesz. Sportági tevékenységeikként a futást, kerékpározást és az úszást részesítik előnyben. Emellett népszerű az aerobik és változatai, valamint a különböző labdajátékok melyeket hobbi (54%), illetve rekreációs (32%) szinten űznek. Saját megítélésük szerint, egészségi- és edzettségi állapotukat a következő táblázatban látottak szerint ítélték meg. 2

3 Mennyire elégedettt saját egészségi állapotával? Átlagosnak tartom 25% 10% 31% Egyáltalán nem vagyok elégedett Kielégítőnek tartom Jónak tartom 20% 14% Teljesen elégedett vagyok 1. diagram Mennyire elégedett saját egészségi állapotával Mennyire elégedett a saját edzettségi állapotával 15% 4% 24% Jónak tartom Átlagosnak tartom Kielégítőnek tartom 26% 31% Egyáltalán nem vagyok elégedett Teljesen elégedett vagyok 2. diagram Mennyire elégedett a saját edzettségi állapotával Az 1. és 2. diagramokban látottak szerint, a vezető beosztású szakemberek fontosnak és szükségesnek érzik az egészségüket, ezért többen az egészségesebb alternatívákat választják, amennyiben lehetőségük van rá. A válaszadók külön tekintenek az étkezés és fizikai lehetőségek jelentőségére. Az életmódbeli lehetőségeknél nem csak az étkezésre, vagy a mozgásra helyezik a hangsúlyt. Arra a kérdésünkre, hogy Munkahelye biztosít-e valamilyen rekreációs tevékenységet munkaidő alatt/kívül?, sajnos nagyon alacsony értékeket tudtunk kimutatni (3. diagram). Ez is alátámasztja, hogy hazánkban szembe az Amerikai tapasztalattal, a munkahelyi egészségfejlesztési tevékenységek még kezdetlegesek. 3

4 Munkahelye biztosít-e valamilyen rekreációs tevékenységet munkaidő alatt/kivül? 22% Igen Nem 78% 3. diagram Munkahelye biztosít-e valamilyen rekreációs tevékenységet? Munkahelyi keretek között, legtöbben valamilyen sporttevékenységet, vagy ismert relaxációs tevékenységet iktatnának be munkavégzésükbe. Ezzel megszakítva a monotonitást és oldva a stresszt (4. diagram). Szeretnénk kiemelni, néhány választ, amelyek erre a kérdésre érkeztek.,,szebb, inspirálóbb környezetben szeretnék dolgozni. Rendszeresen végeznék lazító gyakorlatokat, napi 30 percben, átöltözve, torna szobában.,,bármilyen rendszeres eltávolodást a számítógéptől.,,közösségi események.,,a munkahelyi vezetés (egyetemi, kari, intézeti) kezdeményezését szívesen venném a dolgozók fizikai aktivitásának fokozása területén. Ebbe a csapat sportágak - labdajátékok, a ciklikus sportágak (például úszás, futás) és a hozzá kapcsolható sportági elemek egyaránt előtérbe kellene, hogy helyeződjenek. Legyen az helyszín, vagy anyagi támogatás biztosítása. A rekreáció befektetés, a munkaadó és a munkavállaló szempontjából is!,,a pesti központunknál már működő perces ülő helyzetben végzett masszázst hasznosnak tartom, hiszen a legtöbb stressz a munkahelyen ér minket. A masszázzsal lehetőséget teremtenek arra, hogy a frissen felgyülemlett feszültséget oldjuk, ezáltal elkerülve az esetleges későbbi izomgörcsöket, izomletapadásokat a vállon és a nyaki részeken.,,legalább naponta 15 perc torna kétszer Közös kirándulások szervezése a munkatársakkal. 4

5 Az idősebb korosztály ezen újítások iránt zárkózottabb. Például egy 1957-ben született úr válasza a következő volt:,,a munkahely - mint a neve is mutatja - a munka elvégzésének a helye, s nem másé. Ő még más rendszerben élt, ahol teljesen más értékrendszer volt, ezáltal nem érzi fontosnak a munkahelyi egészségfejlesztést. Mit csinálna szívesen munkahelyi keretek között az egészségének fejlesztése, a közérzetének jobbá tétele, illetve a hatékonyabb munkavégzése érdekében? 15% 15% 8% 62% Sport Szellemi Egyéb Nem tudja 4. diagram Mit csinálna szívesen munkahelyi keretek között a közérzet jobbáttételéért? A szabadidős tevékenységeket vizsgálva a válaszadók leginkább számítógépes tevékenységekkel, olvasással egyedül szeretik eltölteni szabadidejüket. Ritkán családi rendezvényeken, kulturális (mozi, színház), vagy sport programon vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy kéthetente, havonta töltik ilyen jellegű tevékenységekkel szabadidejüket. A vallási rendezvényeket nagyon kis számban jelölték meg úgy, mint kikapcsolódási szokást. [5, 6, 7 diagramok] 5

6 Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? bevásárlás rendszeresen zenehallgatás alkalmanként sportolás házimunka ritkán soha relaxációs technikák alkalmazása számítógépezés Válaszok száma olvasás tévénézés, filmnézés 5. diagram Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? rendszeresen alkalmanként ritkán soha bulizás mozi, színház túrázás, üdülés, kirándulás beszélgetés barátokkal könnyűzenei koncert Válaszok száma %-ban 6. diagram Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? rendszeresen alkalmanként ritkán soha egyéb rendezvényen való részvétel kulturális rendezvényen való részvétel sportrendezvényen való részvétel vallási rendezvények Válaszok száma családi rendezvények 7. diagram Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? 6

7 1.2 Egészségi állapot Legtöbben ízületi és mozgásszervi (21%), valamint magas vérnyomásos (29%) megbetegedésekkel küzdenek és családjukban a szív- és érrendszeri megbetegedések (49%) túlsúlya mutatkozott meg [8. és 9. diagramok]. A magas vérnyomást (hypertonia) két nagy csoportra osztjuk. Primer (elsődleges) hypertoniáról akkor beszélünk, amikor más kiváltó tényezőt nem sikerül kimutatni a vizsgálatok során. Szekunder (másodlagos) hypertoniáról akkor beszélünk, amikor a vérnyomás emelkedését más szervrendszerek eltérései okozzák. Ez ritkábban fordul elő (körülbelül 5-10%). Leginkább a vese működésének eltérése okoz másodlagos hypertoniát, azonban előidézheti még hormonális eltérések, pajzsmirigy-túlműködés, mellékvesekéreg és - velő hormontermelési zavara, stb. Bizonyos gyógyszerek (például szteroid tartalmú készítmények, fogamzásgátlók, gyulladáscsökkentők) emelhetik a vérnyomást, nem is beszélve a kábítószerről és az alkoholról. A reumatológiai betegségek között is két csoportot különböztethetünk meg. A gyulladásos- és a degeneratív eredetű megbetegedéseket. A legtöbb reumatológiai megbetegedést a fájdalom és / vagy a mozgásszervi korlátozottság jellemzi. Megfigyelhető, hogy a kopásos ízületi megbetegedések, már a fiatalabb korosztályoknál is egyre gyakrabban jelentkező problémák. Kopásos megbetegedések esetén a 60 év körüliek körülbelül 50 %-a szenved, ezen betegségtípusban. A gyulladásos ízületi betegségek, gyakran fiatal felnőttkorban kezdődnek, de vannak bizonyos formái, melyeket már kisgyermekkorban is diagnosztizálnak. Sokszor lehet hallani arról, hogy az önpusztító életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életvitel következtében súlyos betegség alakulhatnak ki. Ezek közül egyik, a szív- és érrendszeri megbetegedések köre - a szívinfarktus, a szélütés, a hirtelen szívhalál, érelmeszesedés, stb. Magyarországon a szív és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett korai halálozások aránya háromszor magasabb, az Európai Uniós átlaghoz képest. Ilyen rossz mutatókkal, még a kelet-európai országokban is kevesen rendelkeznek. A szívbetegségek egyik leggyakoribb fajtája a szívkoszorúerek elmeszesedése, amikor az artériák falán lévő zsíros lerakódások következtében megkeményedik az érfal és az ér is beszűkül. Ennek kialakulásában a magas vérzsírtartalom, a stressz, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a nem is szerepet játszhat. Az utóbbi években több nő halt meg keringési, mint daganatos betegségekben. Jellemző, hogy a mai magyar társadalomban még nem eléggé tudatosult, hogy a kardiális megbetegedések nemcsak a férfiak körében, és nem csupán idős 7

8 korban szedik áldozataikat, hanem a nők között is. A nőknek nyolcszor nagyobb az esélye, hogy szívinfarktusban, vagy szélütésben halnak meg, mint például mellrákban. A felsorolt betegségek közül mely(ek) fordultak elő önnél és/vagy családjában? Alkoholizmus Gyakori ájulás, szédülés Csontritkulás primer/szekunder/tercier Daganatos betegségek Egyéb hormonrendszeri problémák Pajzsmirigy alul/túlműködés Központi idegrendszeri problémák Epilepszia Légzőszervi betegségek, asztma Ízületi / mozgásszervi betegségek Cukorbetegség, I. vagy II. típus Magas vércukorszint Magas vérkoleszterintszint Magas vérnyomás Szív- és érrendszeri megbetegedések család saját diagram Mely betegségek fordultak elő önnél, és /vagy családjában? A felsorolt betegségek közül, mely(ek) fordultak már elő Önnél és/vagy családjában? allergia sérv visszérgyulladás depresszió hallás- vagy látáskárosodás gyomorfekély anorexia / bulimia szteroidok, drogok fogyasztása 9. diagram Mely betegségek fordultak elő Önnél vagy családjában? 8

9 1.3 Táplálkozás témakör A válaszadók többsége reggelire, tejtermékekben, szénhidrátokban és fehérjékben gazdag ételeket fogyaszt, mint például péksüteményeket, szendvicseket, felvágottakat, különbféle kenyereket, müzlit, tojást, gyümölcsöt és zöldséget, ami mellé az idősebb korosztály inkább kávét iszik, de teával és gyümölcslevekkel is csillapítják szomjúságukat. Étkezési szokások Az interjúalanyok válasza alapján, a reggelit szinte mindenki betartja. Legtöbben 12:00 és 13:00 között ebédelnek Az étkezések számát tekintve a napi 4-5 alkalom lenne a legideálisabb. Ennek oka, hogy a szervezet inzulin szintjét egy bizonyos szinten kell tartani ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Rendszeresen reggelizik? 18% Igen Nem 82% 10. diagram Rendszeresen reggelizik? Felsoroltunk néhány egészséges ételt, melyek fogyasztása az egészséges étrendhez hozzájárulhat. A válaszadók közül szinte mindenki szívesen fogyasztja a 11. diagramban felsorolt élelmiszereket. Így kerülve a gyorséttermi ételeket, egészségtelen nassolási termékeket. Ezáltal egyénre szabottan tudunk összeállítani étrendet. 9

10 Mit fogyaszt szívesen az itt felsoroltak közül Válaszok %-ban natúr joghurt kefír gyümölcslevek ásványvizek teljes kiőrlésű zabpehely tonhal saláták csirkemell pulykamell roston sült párolt ételek főzelékek levesek rizs rizibizi főtt burgonya müzli szelet gyümölcssaláta olajos magvak győri édes korpovit keksz puffasztott rizs 11. diagram Mit fogyaszt szívesen? Megkérdezettek 84%-a nem dohányzik és a válaszok alapján 46%-uk havonta egy két alkalommal fogyaszt alkoholt. Ami meglepően pozitív képet mutat. 1.4 Stressz témakör A stressz, a modern életmód elkerülhetetlen velejárója, amely kimerítheti a szervezetet, és növelheti a betegségek iránti fogékonyságát. A stressz az egyén lelki reakciója az őt ért fizikai-, érzelmi-, vagy környezeti hatásokra. Stressz tünetei lehetnek: kimerültség, álmatlanság, figyelemösszpontosítási nehézség idegesség, nyugtalanság vagy rendkívüli ingerlékenység étvágytalanság, émelygés, gyomor- panaszok, hasmenés, székrekedés fejfájás nemi vágy csökkenése düh, elkeseredettség, apátia, borúlátás stb. A szervezetnek sok létfontosságú tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon a feszültséget okozó külső hatásokkal. Ajánlott ilyenkor a B-vitamin komplex, a kálcium és a magnézium, melyek erősítik az ideg- és immunrendszert, segítenek a fáradtság legyőzésében és oldják az izomfeszültséget. 82%-nál munkavégzésüket, teljesítményüket befolyásolja, mind a pozitív, mind a negatív stressz. 10

11 Pozitív stressz hatásai közé sorolták a teljesítőképesség fokozódását, hatékonyabbnak tartották munkájukat, nagyobb fizikai szellemi aktivitást éreztek a serkentő pozitív erők felszabadulása miatt. Ezzel ellentétben a negatív stressz esetében ingerültebbé válnak. Nehezen tudják ellátni feladatukat, a precizitásuk is csökken. Lassabban tudnak reagálni az új ingerekre és kreativitásuk is csökken. Meglepően néhány válaszadónak pozitív hatást eredményez. (Ez feltehetően adódhatott a pozitív és negatív stressz ismeretének hiánya miatt is). A következő kérdéskörben a stressz levezető és kezelő technikák alkalmazásáról érdeklődtünk, két csoportra osztva a válaszadási lehetőségeket. Rekreációs tevékenységekre [12. diagram] és az egészségkárosító tevékenységekre [13. diagram] írtunk néhány válaszadási lehetőséget. Rekreációs tevékenységek közé a különböző relaxációs gyakorlatok, egyéb szellemi és rekreáció tevékenységek tatoznak. Többségükben jókedvvel, sporttal és egyéb szórakozási lehetőséggel oldják a nap folyamán felgyülemlett feszültségét. Hogyan vezeti le a mindennapokban az Önt ért stresszt? Reflexió Revitalizáció Jókedv, nevetés Spa Kulturális élet Gyógyászati kezelés Kézimunkázás Szellemi játékok, kártyázás, rejtvényfejtés Sport Társasági élet Autogén tréning Rela1ációs gyakorlatok Egyéb 12. diagram Hogyan vezeti le a stresszt? Egészségkárosító tevékenységek, közé különböző deviáns (a szokásostól eltérő-, a szabályokat nem követő) viselkedések tartoznak, amelyeket a stressz faktorok váltanak ki. Jellemzője főként az ingerültség (22%) és a kávéfogyasztás (33%) a jellemző. 11

12 Válaszok %-ban Hogyan vezeti le a mindennapokban az Önt ért stresszt? Dohányzás Alkohol Körömrágás Introvertálttá válik Ingerültebb lesz Környezetével agresszívabb Mértéktelen evés Kávé Egyéb 13. diagram Hogyan vezeti le a mindennapi stresszt? Ha lehetősége lenne, részt venne-e stressz kezelő tréningen? 31% 56% Igen Nem Talán 13% 14. diagram Részt venne-e stressz kezelő tréningen, ha lehetősége lenne rá? A vállalati vezetők mindössze 13%-a nem venne részt stressz kezelő tréningen (14. diagram). De ebben a kérdésben 56%-uk bizonytalan, a fennmaradó 31% pedig szívesen venne részt ilyen jellegű továbbképzésben. Azok, akik azt válaszolták, hogy nem vennének részt, magyarázatként azzal szolgáltak, hogy már tudják számukra mi a hatásos, vagy nem lenne rá idejük. Ezért fontos, hogy minél többen halljanak ilyen stressz kezelő tréningekről, és megismerjék ezek előnyeit. 12

13 2 Hallgatói kérdőív kiértékelés Kutatásunk során 82 db kérdőív került kitöltésre és értékelésre. Kérdőívek feldolgozása és kiértékelése során a következő eredményre jutottunk. 2.1 Demográfiai adatok Válaszadók 55%-a férfi, és 45%-a nő. A hallgatók nemi megoszlása közel azonos, melyet az 15. diagramban láthatunk. Neme 55% 45% Férfi Nő 15. diagram Neme? Lakóhelyük és lakhelyük típusát tekintve a megkérdezettek többsége városban (54%), vagy megyeszékhelyen (27%) (16. diagram), valamint 58%-ban családi házban élnek (17. diagram). Lakóhelye 8% 5% 6% Város Megyeszékhely Község 27% 54% Főváros Falu 16. diagram Lakóhelye? 13

14 Lakásának, lakhelyének típusa? 19% 20% 3% 58% Családi ház Lakótelepi öröklakás Társasházi öröklakás Bérlakás 17. diagram Lakás, lakhely típusa? Családi állapotot tekintve már 6 %-uk él házastársi, élettársi kapcsolatban. A családalapítás ideje egyre inkább kitolódik, mert a fiatalok tovább tanulnak és kihasználják lehetőségeiket, megvalósítják önmagukat és igyekeznek a munkaerő piaci elvárásoknak minél inkább megfelelni. Legmagasabb iskolai végzettségüket a 18. diagramban láthatjuk. Legtöbben gimnáziumi érettségivel rendelkeznek eddig. (59%). Legmagasabb iskolai végzettsége? Főiskolai diploma 0% 19% Felsőfokú szakképzés (Pl. OKJ, FSZ) 59% 1% 21% Szakközépiskolai érettségi Középfokú technikum Gimnáziumi érettségi 18. diagram Legmagasabb iskolai végzettség? Hallgatói jogviszonyuk mellett kevés idejük van a munkavállalásra. Azok közül, akik dolgoznak, 12%-uk a rekreáció területén is tud már munkát vállalni. Ami rendkívül jó tapasztalatszerzés és természetesen segít a mindennapi megélhetésben. Ez meglepően jó aránynak számít hazai viszonylatban, hiszen ez azt jelenti, hogy van igény a rekreációs szakemberekre. 15%-uk egyéb diákmunkák vállalásával igyekszik biztosítani mindennapi megélhetésükhöz az anyagi hátteret (19. diagram). Ez azonban a nagy óraszám és egyéb elfoglaltságok mellett igen megterhelő. 14

15 Hallgatói jogviszonya mellett, dolgozik-e? 73% 12% 15% Igen, végzettségnek megfelelő Igen, végzettségnek nem megfelelő Nem 19. diagram Hallgatói jogviszony mellett dolgozik-e? Környezetében élők rekreációs szokásaiban, tevékenységeiben 31%-uk ért el valamilyen pozitív változtatást (20. diagram). Többet sportolnak, egészségesebben táplálkoznak és dohányzásról való leszokásban is sikeres eredményt értek el. Tudott-e javítani, vagy valamilyen pozitív hatást elérni a környezetében élők rekreációs szokásaiban, tevékenységeiben? 31% 69% Igen nem 20. diagram Tud javítani, pozitív hatást elérni a környezetében élők rekreációs szokásain? A tanulók 94%-a a rekreáció területén szeretne a közeljövőben elhelyezkedni (21. diagram), de 85%-uk még folytatatni szeretné tanulmányait folytatni kiegészítő képzéseken, mesterképzésen részt venni (22. diagram). 15

16 Szeretne-e a rekreáció valamely területén dolgozni a jövőben? 6% Igen Nem 94% 21. diagram Szeretne-e a rekreáció valamely területén dolgozni a jövőben? Szeretne-e tovább tanulni rekreációs szakirányban? 15% Igen Nem 85% 22. diagram Szeretne-e továbbtanulni rekreációs szakirányban? Szabadidejük eltöltésére számos lehetőséget biztosít az egyetem (például sportnapok, szakestek, egészségnapok, táborok, stb.), melyeket a hallgatók 66%-a ki is használ, részt vesz rajtuk. 92%-uk sportol, melyből 34% rekreációs-, 27% hobbi-, 24%-uk versenysportolói, 2%-uk élsportolói szinten (23. diagram) 16

17 Milyen szinten sportol? 24% 2% 27% Hobbi szinten Amatőr szinten 34% 13% Rekreációs szinten (heti minimum 3 alkalommal) Versenysportoli szinten Élsporti szinten 23. diagram Milyen szinten sportol? Sportági tevékenységeikként a futást, kerékpározást és az úszást részesítik előnyben. Emellett népszerű az aerobik és változatai, valamint a különböző labdajátékok, melyeket hobbi, illetve rekreációs szinten űznek (24. diagram). 2.2 Egészségi állapot Mennyire elégedett saját egészségi állapotával? 16% 30% Átlagosnak tartom Egyáltalán nem vagyok elégedett Kielégítőnek tartom 40% 10% 4% Jónak tartom Teljesen elégedett vagyok 24. diagram Mennyire elégedett saját egészségi állapotával? A megkérdezettek 66%-a nagyon fontosnak érzi az egészségét (25. diagram), ezért ha lehetőségük van rá - az egészségesebb alternatívákat választják (26. diagram). A válaszadók egy része, külön tekint az étkezési és fizikai lehetőségek jelentőségére, azonban nagyszámban volt jellemző az, hogy életmódbeli lehetőségeket és nem csak étkezésre, vagy mozgásra helyezik a hangsúlyt. 17

18 23. Mennyire tartja fontosnak a saját egészségét? 2% 66% 32% Nem tartom fontosnak Fontosnak tartom Nagyon fontosnak tartom 25. diagram Mennyire tartja fontosnak a saját egészségét? Meglepően a válaszadók 2% úgy érzi, hogy nem fontos az egészsége. Valószínű még ez azzal magyarázható, hogy fiatalok, és majd hiányakor fogják értékelni. Figyel-e mindennapi tevékenységei, szokásai során az egészségesebb alternatíva választására? 11% Igen Nem 89% 26. diagram Figyel-e a mindennapi tevékenységei, során az egészségesebb alternatíva választására? Saját bevallásuk szerint, melyeket a 27. és 28. diagramokban láthatunk, egészségi állapotukat tekintve, sokan szív- és érrendszeri (2%)-, légzőszervi (2%)-, ízületi/mozgásszervi (2%)-, magas vérnyomásos megbetegedésekkel (2%) küzdenek. Családjukban a szív- és érrendszeri megbetegedések túlsúlya (20%) mutatkozott meg. 18

19 A felsorolt betegségek közül, mely(ek) fordultak már elő Önnél és/vagy családjában? Alkoholizmus Gyakori ájulás, szédülés Csontritkulás primer/szekunder/tercier Daganatos betegségek Egyéb hormonrendszeri problémák Pajzsmirigy alul/túlműködés Központi idegrendszeri problémák Epilepszia Légzőszervi betegségek, asztma Ízületi / mozgásszervi betegségek Cukorbetegség, I. vagy II. típus Magas vércukorszint Magas vérkoleszterintszint család saját Magas vérnyomás Szív- és érrendszeri megbetegedések Válaszok %-ban 27. diagram Mely betegség(ek) fordultak már elő Önnél és /vagy családjában? A felsorolt betegségek közül, mely(ek) fordultak már elő Önnél és/vagy családjában?(2) szteroidok, drogok fogyasztása anorexia / bulimia erős, rendszeres stressz gyomorfekély depresszió hallás- vagy látáskárosodás visszérgyulladás sérv allergia saját Válaszok %-ban 28. diagram Mely betegség(ek) fordultak már elő Önnél és /vagy családjában? (2) 19

20 2.3 Táplálkozás témakör A válaszadók 59%-a reggelizik, többsége tejtermékekben, szénhidrátokban és fehérjékben gazdag ételeket fogyasztanak (29. diagram). Péksüteményeket, szendvicseket, felvágottakat, különbféle kenyereket, müzlit tojást, gyümölcsöt és zöldséget esznek leginkább. A legjellemzőbb a szendvics fogyasztása, melyre a rohanó életmód adhat magyarázatot. Az ember felkelés után általában nem éhes, ezért egy szendvics fogyasztása az iskolába menet az egyik legegyszerűbb megoldás. (Így sajnos a gyorséttermi ételek fogyasztása is) Rendszeresen reggelizik-e Ön? 41% Igen Nem 59% 29. diagram Rendszeresen reggelizik? Étkezési szokások Az étkezések számát tekintve a napi 4-5 alkalom lenne a legideálisabb. Ennek oka, hogy a szervezet inzulin szintjét egy meghatározott szinten kell tartani ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Legtöbben 12:00 és 13:00 között ebédelnek. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek 54%-a naponta több mint 3 alkalommal étkezik (30. diagram). 20

21 Naponta hányszor étkezik? 0% 10% 54% 36% 1x 2x 3x 3-nál többször 30. diagram Naponta hányszor étkezik? Válaszadók szívesen fogyasztják az egészségesnek tartott élelmiszereket. Így kerülve a gyorséttermi ételeket, ezáltal hozzájárulva az egészségesebb táplálkozáshoz. Hiszen nem mindegy, hogyha megéhezünk akár csak nassolás képen, milyen minőségű és összetételű ételeket fogyasztunk. Legyen az zöldség, vagy gyümölcs. A 31-es és 32-es diagramok a válaszadók napi zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait mutatja be. Naponta azonban átlagosan 1-2 liter folyadékot fogyasztanak csak (33. diagram). Naponta hányszor fogyaszt zöldséget? 7% 5% 4% 32% 52% Nem fogyasztok 1x 2x 3x 3-nál többször 31. diagram Naponta hányszor fogyaszt zöldséget? 21

22 Naponta hányszor fogyaszt gyümölcsöt? 9% 10% 1% Nem fogyasztok 1x 2x 48% 3x 32% 3-nál többször 32. diagram Naponta hányszor fogyaszt gyümölcsöt? Naponta hány liter folyadékot fogyaszt? 11% 11% 1% 27% 0.5l 2l 1l 3l 3l-nél több 50% 33. diagram Naponta hány liter folyadékot fogyaszt? 22

23 2.4 Stressz témakör A stressz hatását mutatja be a 34. diagram. A hallgatók teljesítményét a pozitív stressz jótékonyan, serkentően befolyásolja. Nagyobb fizikai- és szellemi aktivitást éreztek ennek hatására. Ezzel ellentétben a negatív stressz esetében ingerültebbé, figyelmetlenebbé válnak, nehezen tudják ellátni feladatukat és az elvárt szintet teljesíteni. Nehezebben koncentrálnak a precíz, pontos feladatok elvégzésére, sőt lassabban tudnak reagálni az új ingerekre és kreativitásuk is csökken. Mennyire befolyásolja tanulmányi eredményét a stressz? 6% 11% 31% 52% Egyáltalán nem befolyásolja Kismértékben befolyásolja Nagymértékben befolyásolja Teljes mértékben befolyásolja 34. diagram Mennyire befolyásolja tanulmányi eredményét a stressz? A stressz levezetésére 55%-uknak már van valamilyen technikája (35. diagram). Van-e valamilyen technikája, hogy a rossz/negatív stresszt elkerülje? 45% 55% Igen Nem 35. diagram Van-e valamilyen technikája a stressz elkerülésére? 23

24 Leginkább nevetéssel, jó kedvvel (25%), különböző szórakozási lehetőségekkel (29%) oldják a stresszt. A felmérés során meglepő eredményként tapasztalatuk viszont, SPA szolgáltatásokat egyáltalán nem vesznek igénybe (36. diagram). Hogyan vezeti le a mindennapokban az Önt ért stresszt? Reflexió 3% 10% 7% 2% 2% 2%1% 25% Revitalizáció Jókedv, nevetés Spa Szórakozás és művelődés Gyógyászati kezelés Kulturális élet Gyűjtő hobbik, 5% 4% 9% 1% 29% 0% Kézimunkázás Szellemi játékok, kártyázás, rejtvényfejtés Sport Társasági élet Autogén tréning Relaxációs gyakorlatok 36. diagram Hogyan vezeti le a mindennapokban az Önt ért stresszt? Rekreációs tevékenységek közé a különböző relaxációs gyakorlatok és egyéb szellemi tevékenységek tartoznak. Szabadidejükben rendszeresen hallgatnak zenét, sportolnak, moziba, illetve színházba járnak és találkoznak barátaikkal [37; 38; 39. diagramok]. Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? (1) bevásárlás zenehallgatás sportolás házimunka relaxációs technikák alkalmazása számítógépezés rendszeresen alkalmanként ritkán soha olvasás tévénézés, filmnézés Válaszok %-ban 37. diagram Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? (1) 24

25 Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? (2) bulizás mozi, színház túrázás, üdülés, kirándulás beszélgetés barátokkal rendszeresen alkalmanként ritkán soha könnyűzenei koncert Válaszok %-ban 38. diagram Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? (2) Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? (3) egyéb rendezvényen való részvétel kulturális rendezvényen való részvétel sportrendezvényen való részvétel vallási rendezvények rendszeresen alkalmanként ritkán soha családi rendezvények Válaszok %-ban 39. diagram Szabadidejében milyen tevékenységgel szokott kikapcsolódni? (3) A hallgatók 39%-a nem venne részt stressz kezelő tréningen. 61%-uk ismereteiket, tudásukat bővítve szívesen részt venne ilyen jellegű továbbképzésen, amit majd felhasználhatnak a későbbiekben, saját életükben és munkájukban egyaránt. 25

26 Ha lehetősége lenne, részt venne-e stressz-kezelő tréningen? 39% Igen Nem 61% 40. diagram Ha lehetősége lenne, rést venne-e stressz-kezelő tréningen? 26

27 3 Konklúzió Kérdőíves felmérést készítettünk az Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ munkatársaival, melyet vállalati vezetőkkel és menedzserekkel, illetve a Szegedi Tudományegyetem Rekreációszervező szakos hallgatóival töltettünk ki. A kérdőívet személyesen és elektronikus úton is ki lehetett tölteni. Elektronikus úton elérhető volt, a oldalán, ahol hírlevél formájában egy rövid bemutatkozó kisfilmben készítettünk felhívást a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan: Rekreáció szakos hallgatóként fontosnak tartjuk, hogy minden ember számára elérhetőek legyenek a rekreációs lehetőségek, megtanulják, hogyan élhetnek egészségesen. Emellett tudatosuljon az emberekben, milyen előnyökkel jár, ha szabadidejüket hasznosan töltik el. Tapasztalataink alapján az embereknek nem elég tudniuk az egészséges életmódról, hanem eszerint kell élniük is. Szakszerű tanácsadásokkal, segítséggel megtapasztalhatják ezek előnyeit. Mind szellemi, mind külső jegyek pozitív irányban való változásokban. Ezen szakszerű tanácsokat pedig a rekreáció szakon diplomát szerzett szakemberek biztosíthatják leginkább. Természetesen fontos, hogy a piac is nyisson ez irányba, mert a kínálat egyre csak bővül. Felmérésünk során örömmel tapasztalatuk, hogy a vezető beosztásúak is rengeteg mindent tudnak az egészséges életmódról, és igyekeznek a szerint élni. Bár a megvalósításban segítségre van szükség. Az igény megvan, csak nem mernek, a szakmai tudás hiánya miatt, vagy nem tudnak tenni ez érdekében, az idő hiánya miatt Napjainkban megnövekedett feszültséggel élnek együtt az emberek, melyet nehezen tudnak kezelni. Ez megmutatkozik mind a munkában, mind a magánéletben is, ezért fokozott hangsúlyt kap a kikapcsolódásra, pihenésre, reákreálódásra szánt idő mennyisége és minősége. A szabadidő hasznos eltöltése nagyon fontos a mai kor emberének, hiszen ez által, feltöltődik, és új energiákat tud mozgósítani. Új ingerek, ismeretek, kihívások érik. A stressz egyidős az emberiséggel. A létfenntartó, vadászó, menekülő ősi életmódhoz visszavezethető. Amikor a szimpatikus idegrendszerünk működésbe lép az adrenalin hormon hatására a szervezet cselekvésre fokozottabban áll készen küzdeni, vagy menekülni kell a váratlan eseménnyel szemben. Mikor a szellemi munkát végzőt éri stressz hatás, a szervezete hasonlóképpen készen áll a tettlegességre, de nincs lehetősége ezt a feszültséget feloldani, csak gyülemlik a munkavállalóban. Aki így a stressz pozitív hatásait negatív hatásként éli meg. 27

28 Ha nem oldódik a feszültség, immunrendszeri, emésztési zavarok kialakulása mellett, magas vérnyomás és szívinfarktus kialakulása is valószínűsíthetővé válik, sőt elhízáshoz is vezethet - főként a hasi típusú elhízáshoz - amely a kortizol hormonnak köszönhető. Azok a dolgozók, akiknek lehetőségük van önálló döntéseket hozni munkájukban, kevesebb stresszel dolgoznak, ellentétben azokkal, akik állandó és szigorú elvárásokat kell, hogy teljesítsenek és folyamatos ellenőrzés alatt állnak (például sofőrök, hivatali dolgozók, sorgépnél dolgozók). Azon embereket is fenyegeti ez a veszély, akik elszigetelve kell, hogy éljenek, nincs mellettük támogatórendszer, nem rendelkeznek saját időbeosztással. A stressz oldását, levezetését, kommunikációval, a problémák megbeszélésével, feladatainak rendszerezése, a megfelelő időbeosztás, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, rekreációs programokon való részvétellel érhetünk el. Mivel minden ember más és más, így nem biztos, hogy két ugyanolyan típusú munkát végző személynek ugyan olyan hatással lesz egy egy rekreációs stressz oldó tevékenység. Sokszor nem egy csoportra kell odafigyelnünk, hanem a személyekre, akik alkotják azt. Cél a harmonikus életmód kialakítása. A rosszul feldolgozott stressz egyik következménye a depresszió, amely súlyos következményekkel járhat, mint Például rossz közérzet, a kedvtelenség, a romló teljesítmény mind a munkahelyen, mind a magánéletben, feszült légkör, munkatársakra való negatív hatás. A munka-stressz megjelenését befolyásolja a munkával való megelégedettség, a szakmán belüli megbecsültség, stb. Ez meghatározza az életszínvonalat is. Ezért segíthet az Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ stressz kezelő, illetve rekreációs témakörű tréningjei. A kérdőívek elemzése során bebizonyosodott, hogy kívánatos és várhatóan pozitív hatású lenne a munkahelyi egészségfejlesztő projektek bevezetése, sőt a legtöbbjüknél az igény is megvan, mert gondjaik vannak a komplex egészségi állapotukkal. Ezzel ellentétben az egészségmagatartásuk sok esetben nem következetes és nincs összhangban saját nézeteikkel. Sok esetben a gondolat már létezik a munkahelyi egészségfejlesztésre, de a jelenlegi profitorientált világban nagyon kevesen látják ennek gyakorlati hasznát is. Hiszen ha a munkavállaló kiegyensúlyozott és nem két három ember munkáját kell, hogy elvégezze (azok esetleges betegsége miatt) hatékonyabban és precízebben tudja elvégezni a rábízott feladatokat. Egy az adott céghez érkező régi, illetve új partnert, ügyfelek számára is feltűnik, ha egy olyan céghez megy, ahol a munkahelyi légkör pozitív kisugárzású és nem a kimerültség szélén álló alkalmazottakkal találkozik, beszél. Emellett a termelést is befolyásolja, mert egészséges munkaerő hatékonyabb munkát eredményez. A hallgatók körében végzett felmérés során megállapíthattuk, hogy kevés szabadidejük van. Ezen szabadidőben a válaszadók közül mindösszesen 4-en járnak vallási 28