A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és nemzetközi (EU) menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Készítette: Rohling Szilvia Belső konzulens: Ferkelt Balázs Külső konzulens: Dr. Kőrösi István Budapest, 2003.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 I. Bevezetés...6 II. A két német állam összehasonlítása...8 II. 1. A német egyesítés rövid történeti áttekintés...8 II. 2. A két különböző gazdasági modell...9 II. 3. Az NSZK és az NDK öt aszimmetrikus viszony...14 II. 4. A két német állam kapcsolata az es években...15 II. 5. Belnémet kapcsolatok az évi alapszerződés után...15 III. Gazdasági átalakulás...19 III. 1. Az NSZK és az NDK gazdasági helyzete 1989-ben...19 III. 2. Változások a volt NSZK gazdasági életében...20 III. 3. Az újraegyesítés óta végbement strukturális változások főbb jellemzői a keletnémet tartományokban...23 III. 4. A német külgazdaság teljesítménye...30 III. 5. Kulcsproblémák a keletnémet gazdaságban 1990 után...31 III. 6. Valutaunió...33 III. 7. Privatizáció...36 IV. A munkaerő-piaci helyzet alakulása...41 IV. 1. A munkaerő-piac átalakulása között...41 IV. 2. A munkanélküliség megjelenése...44 IV. 3. A munkanélküliség alakulása 2003-ban...51 IV. 4. Bérszínvonal és termelékenység viszonya...55 IV. 5. Aktív munkaerő-piaci politikák...59 V. A német gazdaság helyzete 2003-ban, kilátások...64 V. 1. A keletnémet felzárkózás eltérő értékelése...67 V. 2. Schröder reformkoncepciója...70 V. 3. A költségvetési politika mint a növekedés egyik fékje, adóreform...72 V. 4. A munkaerő-piaci problémák kezelése...76 V. 5. Nyugdíjreform...77 V. 6. Egészségügyi reform

3 VI. Összegzés...81 Köszönetnyilvánítás...85 Felhasznált irodalom

4 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A belnémet kereskedelem százalékos aránya az NSZK és az NDK külkereskedelmében 1970-ben táblázat: Az NSZK és az NDK fő gazdasági mutatói 1989-ben táblázat: A GDP alakulása a korábbi NSZK területén táblázat: Az egyes szektorok részesedése a GDP-ből a korábbi NSZK területén táblázat: A termelő iparágak termelési indexe a korábbi NSZK területén táblázat: A keletnémet gazdaság szerkezeti átalakulását jellemző néhány mutató táblázat: A szolgáltató szektor fejlődésének néhány jellemzője az öt új szövetségi tartományban táblázat: A keletnémet ipar szerkezetének átalakulása az újraegyesülés első öt évében táblázat: A Treuhandanstalt által privatizált vállalatok típus szerinti áttekintése táblázat: Munkaviszonyban lévők Kelet-Németországban táblázat: A munkaviszonyban lévők számának változása Kelet Németországban között táblázat: Munkahely megszűnések 1989 és 1994 között táblázat: A munkanélküliség alakulása Németország nyugati és keleti részében táblázat: A munkanélküliség alakulása Németország egészét tekintve táblázat: 1000 lakosra jutó foglalkoztatottak száma Nyugat-Németországban között táblázat: 1000 lakosra jutó foglalkoztatottak száma Kelet-Németországban között táblázat: A foglalkoztatás szerkezeti átalakulása Németország egészét tekintve táblázat: A munkanélküliek számának alakulása Németországban 2003-ban táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása 2003-ban Németországban táblázat: Egy főre jutó bruttó jövedelem változása a keleti és a nyugati tartományokban között az iparban és a kereskedelemben

5 I. Bevezetés A nyolcvanas, kilencvenes évek fordulóján jelentősen átrajzolódott Európa politikai térképe. A sokrétű változások egy lényeges dologban megegyeznek: Európa népei önálló nemzeti országokban szeretnének élni. E nnek megfelelően az erőszakkal összetartott, soknemzetiségű volt szocialista szövetségi népköztársaságok felbomlottak. A nemzeti összetartozás igénye azonban egy másik irányú folyamatot is elindított Európa közepén. A második világháború óta két külön államban élő német nép elérkezettnek látta az időt, és az adódó történelmi helyzetet kihasználva az újraegyesülés útjára lépett. Amikor november 9-én a két Németországot szimbolikusan, az egykori fővárost pedig fizikailag is megosztó berlini fal a keleti oldalról is átjárhatóvá vált, az addig egymástól elválasztva élő németek kitörő örömmel ünnepelték találkozásukat. Az öröm első óráiban természetesen senki nem gondolt arra, hogy az évtizedek óta eltérően működő gazdasági rendszerek szintézise komoly erőpróba lesz valamennyi gazdasági résztvevő, így az egyes emberek számára is. Mivel mind az NSZK, mind az NDK igen fontos elemét képezte annak a gazdasági régiónak, ahol gazdasági tevékenysége jelentős részét kifejtette, ezért a németországi változásokat valamennyi európai ország figyelemmel kísérte. Az NDK a kelet-európai országok legfejlettebb gazdaságával rendelkezett, az NSZK pedig a nyugat-európai integráció legerősebb gazdasági hatalma volt. Szinte kézenfekvő volt a következtetés, hogy Európa közepén egy olyan hatalmas gazdasági centrum alakul ki, amely az összes többi nemzetgazdaságot háttérbe szorítja. Ebből a megközelítésből lehet a vezető nyugat-európai államok kezdetben mutatott ellenkezését megérteni. Az egységes német állam kialakulását a hegemóniájában rejlő veszély miatt érték támadások, amire Németország a gazdasági integráció és a politikai szövetség elmélyítésében vállalt tudatos szerepével adott megfelelő választ. Dolgozatomban a német újraegyesülés gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálom, témaválasztásom egyfelől személyes érdeklődést tükröz, érdeklődéssel fordulok minden Németországgal kapcsolatos kérdéskör irányába, másrészt 2003-ban egy félévet Németországban töltöttem az ERASMUS-program keretében, ahol lehetőségem nyílt az újraegyesülés hatásainak tanulmányozására. Véleményem szerint a témaválasztás az elmúlt 13 évben sem veszített aktualitásából, hiszen az újraegyesítés az európai integráció alapvető helyzetét, erőviszonyait, Németország politikai-hatalmi szerepét, gazdasági súlyát 6

6 és európai partnereihez való viszonyát egyaránt érinti. Döntően befolyásolja kereskedelempolitikáját, pénzügyi helyzetét, finanszírozási lehetőségeit, tehervállaló képességét, erejét és hajlandóságát, valamint egész nemzetközi szerepvállalását. Az egyesült Németország az EU-integráció vezető gazdasága, egész Európa legnagyobb termelője és exportőre. A téma szakirodalmi feldolgozottságát illetően megállapíthatom, hogy a dolgozat írásához megfelelő számú olyan tanulmányt, cikket, könyvet sikerült fellelnem, amely specifikusan a témával foglalkozik. A dolgozat logikai váza az említett célkitűzéseknek felel meg. Ahhoz, hogy az egységes német nemzetgazdaság megteremtésének nehézsége érzékelhetővé váljék, elengedhetetlen a nyolcvanas évek végének két német államának gazdasági szempontok szerinti bemutatása. A dolgozat második fejezetében a gazdasági átalakulást elemzem részletesen, külön hangsúlyt fektetve a valutaunió és a privatizáció hatásainak és a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatára. A dolgozat befejező része a német gazdaság helyzetét mutatja be 2003-ban, és a jövőre vonatkozó elképzeléseket is tartalmaz. 7

7 II. A két német állam összehasonlítása II. 1. A német egyesítés rövid történeti áttekintés A magyar és lengyel reformok hatására az NDK állampolgáraiban is felébredt a változtatás igénye, ám a Honecker rendszer 1989 elején még szilárdan tartotta magát, nem volt kilátás reformokra. A kelet-németek ezért az május 2-án megnyitott osztrák-magyar határon menekültek nyugatra, naponta kb. 100-an. Augusztus 19-én a Sopronban tartott páneurópai mozgalmat mintegy 900 NDK polgár használta fel az osztrák-magyar határon keresztüli menekülésre. A berlini fal megépítése óta (1961) ez a rendezvény adott lehetőséget a legnagyobb arányú nyugatra menekülésnek. Megkezdődtek a rendszer elleni első nagyobb tüntetések is október 16-án Lipcsében ember tüntetett a Német Szocialista Egységpárt hatalmi monopóliumának megszüntetéséért, Erich Honecker azonban hajlott a reformok bevezetésére. A menekülések és tüntetések hatására lemondott Honecker helyét a szintén keményvonalas Egon Krenz vette át. Az új NSZEP-főtitkár hiába intette nyugalomra a lakosságot, a tiltakozások tovább folytatódtak. November 4-én Nyugat-Berlinben egymilliós tüntetésre került sor. A fokozódó tiltakozás hatására az NSZEP Politikai Bizottsága lemondott majd november 9-én leomlott a fal, az NDK megnyitotta határait Nyugat-Berlin és az NSZK felé. A határok megnyitása után megindult az NDK polgárok áttelepülési hulláma az NSZK-ba, naponta mintegy 1500 ember hagyta el otthonát. Március 18-án többpárti parlamenti választásokat tartottak, majd május 18-án aláírták a két ország közti gazdasági-, szociális és valutaunióról szóló szerződést, amely július 1-jén lépett életbe. A kelet-német márkát a DM váltotta fel ettől az időponttól, a keletnémet vállalati pénzügyi aktívákat 2:1 arányban váltották át DM-re, a béreket, nyugdíjakat, lakbéreket, a lakossági takarékbetétek egy részét pedig 1:1 arányban. Szeptember 12-én a négy győztes állam és a két német állam aláírták az egységes Németország megteremtéséről szóló 2+4 szerződést, így október 3-án Németország újraegyesült. 1 1 A XX. század krónikája, Officina Nova,

8 II. 2. A két különböző gazdasági modell Szociális piacgazdaság: A Német Szövetségi Köztársaságban a II. világháborút követően az állam gazdasági szerepvállalása vita tárgyát képezte a politikusok és a gazdaságpolitikusok között egyaránt. Két irányzat volt meghatározó: az egyik irányzat képviselői az erőteljes állami beavatkozás hívei voltak, szerintük a gazdasági válságon csak központi (állami) irányítással lehet felülkerekedni, a gazdasági tervezés ésszerűbb gazdasági struktúra kialakítását teszi lehetővé, az állam fokozott szerepvállalása elősegítheti az erőforrások jobb allokációját. A másik nagy irányzatot a neoliberálisok képviselték, végül az ő nézeteik váltak szélesebb körben elfogadottá. 2 Az NSZK nemzetközi felértékelődésével egyidejűleg az országban figyelemre méltó gazdasági fellendülés indult meg. A gazdaságban a legfontosabb döntések már az NSZK megalakulása előtt megszülettek. A három nyugati övezetben 1948 júniusában végrehajtott pénzreform után a náci idők autark gazdasági rendszerével szakítva áttértek a szociális piacgazdaság elveire. A fogalmat 1948-ban Ludwig Erhard szövetségi miniszter bizalmas barátja, Alfred Müller-Armack használta először, gondolatilag azonban a háború utolsó éveiben a freiburgi egyetemen a Walter Eucken köré csoportosuló közgazdászok dolgozták ki. Eszerint az államnak be kell avatkoznia a gazdasági folyamatokba, hogy a jövőben elkerüljék a gazdasági összeomlásokat; e beavatkozásnak azonban piackonformnak kell lennie, a szabad árképzést szabályozó elvként elismerni és biztosítani a korrekt versenyt. Nem az elmúlt időszak liberális szabadrablásos piacgazdasága, nem az >>erők szabad játéka<< és hasonló frázisok, hanem a szociális elkötelezettségű piacgazdaság a modern felfogású piacgazdaság, amelyben érvényesül az egyén, s amely a legfelülre helyezi a személyiség értékét és a teljesítménynek azután a megszolgált jövedelem is hasznára válik jellemezte Ludwig Erhard 1948 augusztusában elképzelését. 3 A fő alapelv: Annyi teret adni a szabadpiaci gazdálkodásnak, amennyit csak lehetséges, s annyit az állami beavatkozásnak, amennyi a rendszer zavartalan működéséhez szükséges. Az új gazdasági rendszer fontosabb kiegészítő elemei közé sorolták a központi adózást, a versenygazdaság megteremtését és fenntartását, a jövedelem 2 Dr. Kőrösi István: Az állam szerepe Németországban és az ebből adódó tapasztalatok Magyarország számára ISM Gazdaságpolitikai Munkacsoport Budapest, Németh István: Németország története - Egységtől az egységig, Aula

9 szociálpolitikai indíttatású újraelosztását és a minimálbér rögzítését, s ide tartozott a mezőgazdaság és a kisipar állami hiteltámogatása, a szociális lakásépítés és a társadalombiztosítás kiépítése is. Az ipar és a külkereskedelem abszolút elsőbbséget élvezett, mivel a nyersanyagokban és mezőgazdasági termékekben szegény NSZK-nak dinamikus exportgazdaságra volt szüksége. A gazdasági szabadság kiterjedt a fogyasztási szabadságra, az iparűzés, a szakma és a munkahely megválasztásának szabadságára, a termelési és kereskedelmi szabadságra és a szabad versenyre Erhard szövetségi miniszter közvetlenül összekapcsolta a gazdasági és politikai szabadságot. A szociális piacgazdaság jelszava az NSZK ideológiájának vezéreszméjévé vált, s az ötvenes években többször is biztosította a CDU/CSU választási sikerét. A német piacgazdaság előtt szereplő szociális jelző arra utal, hogy a társadalomnak a piac minél zavartalanabb működése mellett olyan szerves kiegészítő mechanizmusra van szüksége, amely nemcsak gondoskodik az önhibájukon kívül munkaképtelenekről és a nem-munkaképes korúakról, hanem a jóléti juttatásokat az átlagjövedelmek alakulásához kapcsolja. Minden fizetésemelés így automatikusan a nyugdíjakat is azonos mértékben növeli. Felismerték azt is, hogy a jóléti szociális szempontok érvényesítése nem a piac feladata, sőt gátolná annak működőképességét. 4 A lerombolt Nyugat-Németország sikeres újjáépítése, a tizenkétmillió menekült és elüldözött integrálása valamint hogy 1957-re elérték a teljes foglalkoztatottságot, mindez messzemenően a szociális piacgazdaság alapelveinek és módszereinek volt köszönhető. A teljes foglalkoztatottság annak következménye, hogy a második világháború után nőtt a fogyasztás, keresletorientált gazdaságpolitika volt a jellemző, aminek következtében nőtt a munkahelyteremtés is. A hetvenes években azután jól érzékelhetően csökkent a szociális piacgazdaság meghatározó ereje. A gazdasági és társadalmi élet terén egészen más elképzelések jellemezték a szociálliberális korszakot: dominált az állami szerepvállalás és a tervszerűség. A szociális piacgazdaság koncepciója e politika csődje után az 1982-es fordulatot követően újra teret nyert a politika fontos területein. Ám meghatározó koncepcióként a kilencvenes évek közvéleménye számára ismét háttérbe szorult. A Német Szövetségi Köztársaság megalapításától időben egyre távolodva egyre inkább elhomályosultak a szociális piacgazdaság etikai és gazdaságpolitikai alapelvei. 4 Dr. Kőrösi István: Az állam szerepe Németországban és az ebből adódó tapasztalatok Magyarország számára ISM Gazdaságpolitikai Munkacsoport Budapest,

10 Az erhardi koncepcióra épült német gazdaságpolitikának az es időszakbeli tapasztalatai megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak: 1. a piaci követelményekhez való alkalmazkodást biztosító és kikényszerítő mechanizmusra van szükség; 2. az államnak a gazdaság működésébe való közvetlen beavatkozása szűk körű, de a versenyfeltételek biztosításával jelentős szerepet játszik; 3. a pénzügyi-valutáris stabilitás a megtakarítások, a beruházások és az export növelése céljából elengedhetetlen; 4. a beruházásokhoz megfelelő profitkilátásra van szükség; 5. az élő munkát a termelékenység növekedésével arányosan kell honorálni; 6. mind a termelés fellendítése, mind az életszínvonal javítása jó infrastruktúra gyors kiépítését követeli meg; 7. a kreativitás és a szellemi teljesítmények ösztönzése és igen magas honorálása a gazdasági fejlődés motorjává vált az NSZK-ban. 5 Összefoglalóan megállapítható, hogy a rendpolitikai alapokon nyugvó, de kialakításában nyitott szociális piacgazdaság évtizedeken át bevált Németországban. A szociális piacgazdaság azonban nagy átalakuláson ment keresztül, egyrészt a jóléti állam irányába, másrészt az állami újraelosztás is megnőtt az ötvenes évekhez képest, az állami kiadások/gdp arány az ötvenes években nem érte el a 30 %-ot, most pedig % körül mozog; tendenciaszerűen folyamatosan nőtt ez az arány. Elmondható, hogy a szociális piacgazdaság megvalósulása nem teljesen az erhardi elképzelés szerint zajlott Németországban. Különböző formában számos más európai és nem európai állam fejlődését is meghatározta. Minden változás ellenére e rend konstans és alapvető eleme maradt a szabadság, a jogbiztonság, a gazdasági hatékonyság valamint a társadalmi felelősség. Azok a szakaszok voltak különösen sikeresek, amelyekben a szociális piacgazdaság határozta meg a politikát és a közvéleményt, és azok a szakaszok voltak kevésbé eredményesek, amelyek inkább más elképzelések jegyében álltak. Manapság a szociális piacgazdaság formáját és innovációs képességét nem csupán a német egység megvalósításából tartósan adódó feladatok határozzák meg, hanem az európai és a globális fejlemények jelentenek számára nagy kihívást. A világ gazdaságának fokozódó 11

11 összefonódásának és globalizálódásának folyamata Németország jövőjét nem fenyegeti. Sokkal helyesebb, ha következetesen szembenézünk az új kihívásokkal, megvalósítjuk a szükséges reformokat és fokozzuk nemzetközi versenyképességünket. Ebben az esetben a globalizáció Németország és Európa előtt is új lehetőségeket tár föl. A szociális és társadalombiztosítási rendszerek reformja esetében mindenekelőtt a demográfiai helyzet alakulását kell következetesen szem előtt tartani. Ma már nem adottak azok a feltételek, hogy a szociális biztonságot kizárólag a felosztó-kirovó rendszer segítségével fedezzük. Végeredményben egy olyan szociális rendszert kell kialakítani, amely több lábon, a törvényben előírt, a magán és az üzemi biztosításon nyugszik, és amelyik a felosztó-kirovó rendszer kiegészítéseképpen megvalósítja a tőkefedezeti rendszert. Erősíteni azt, hogy az emberek önmaguk gondoskodjanak magukról elvárható módon, hogy a családok tartsanak össze és erősödjék a közösségi szellem, ez továbbra is nagy feladatot jelent. A hatékony környezeti politika egyre inkább lényeges eleme lett a szociális piacgazdaságnak. Amennyire lehetséges, a piackonform megoldások mellett kell dönteni. A fontos területek esetében az egyszerű rendtartásjogra a jövőben is szükség van. Arról van szó, hogy lehetőség szerint már azt is elkerüljük, hogy bekövetkezzék a környezet károsodása, és úgy kell irányítani a fejlődést, hogy sok integrált, zárt termelési körök alakuljanak ki. A határokon átnyúló, de mindenekelőtt a világméretű környezeti problémák esetében egyre inkább szükség van nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokra. Értékválasztások nélkül, közösség, szellem és a jogállami elvek nélkül a leghatékonyabb gazdaság- és társadalompolitika sem vezethet el a "szabad, boldog, jólétben élő, igazságos és rendezett" társadalomhoz, amelyet pedig Wilhelm Röpke, Ludwig Erhard és az alapító generáció más jelentős gondolkodói és formálói maguk elé kitűztek. Ez a jövőre vonatkoztatva is igaz. Az NDK gazdasága 1990 előtt A térség más országaival szemben az NDK egészen léte utolsó pillanatáig az ortodox tervgazdálkodás és a merev társadalmi berendezkedés mintapéldája volt. A hetvenes és nyolcvanas évekre egyaránt a mennyiségi növekedés és a nemzeti autarkia primátusa volt jellemző, függetlenül ennek költségeitől és termékeinek nemzetközi versenyképességétől. Ennek eredménye, hogy az NDK a világpiacról gyorsabban szorult ki, mint akár a többi egyébként ugyancsak kiszoruló KGST-ország. Számos mutató szerint az NDK 5 Dr. Kőrösi István: Az állam szerepe Németországban és az ebből adódó tapasztalatok Magyarország 12

12 egyértelmű, de annál kétesebb értékű vezető szerepre tett szert a környezetrombolásban. A hetvenes évek elején még a korábban korlátozott magántevékenységet is megtiltották, ekkor zajlott le az utolsó nagy államosítási hullám, egyébként szinte egy időben azzal, hogy Magyarországon és Lengyelországban a magánszektor korlátozott fejlesztése mellett döntött a politikai vezetés. Jellemző, hogy 1988-ra szinte teljes körűen megvalósult az ipar hatalmas kombinátokba való szervezése. Az egyenként vállalatot tömörítő kombinátok átlagosan főt foglalkoztattak. Ami azonban ennél is sokkal sajátosabb volt, az a lakosság világismeretének szinte teljes korlátozása. A társadalom szinte teljesen elzáródott a világtól, az utazási lehetőségek néhány és számában egyre csökkenő baráti országra korlátozódtak. Mindez olyan körülmények között érvényesült, amikor a technológiai forradalom világszerte kibontakozott, és a turizmus mindenütt a társadalmi (és politikai) nyitás irányába hatott. Összhatásként az NDK gazdasági autarkiája, világgazdasági, műszaki és társadalmi marginalizációja, valamint a fentiekből adódó és széles körben megfigyelhető tudati torzulása még KGST-szinten is jóval átlag feletti volt. Ilyen felkészültségű országot ért a berlini fal lebomlása és az ennek egyenes folytatásaként megvalósuló valutaunió, majd a politikai egység kihívása. 6 A volt NDK gazdaságának negyven év szocialista tervgazdaság alatt felhalmozódott versenyhátrányait a gazdasági és szociális unió deklarálása, a valutaunió keretein belül a nyugatnémet márka mint egységes nemzeti valuta átvétele egy csapásra nyilvánvalóvá tette. Ezek röviden összefoglalva a következők voltak: -elaggott állótőke-állomány -alacsony termelékenység -nagy anyag- és energiaigényesség -gyenge minőség -a piaci kontroll hiánya -torz ár-, költség- és nyereségviszonyok, -korszerűtlen infrastruktúra, -tisztázatlan tulajdonviszonyok, -a környezetvédelem elhanyagolása, számára ISM Gazdaságpolitikai Munkacsoport Budapest, Inotai András: A német újraegyesülés gazdasági hatásai Közép- és Kelet-Európára II.rész, Külgazdaság 1992/1.szám 13

13 -az autark gazdálkodási szemlélet, illetve döntően a szocialista, s ezen belül főleg a szovjet piacra való specializálódás következtében a nemzetközi gazdasági folyamatokba való integrálódás csekély mértéke, -elmaradott, nem kellően hatékony közigazgatási rendszer. 7 II. 3. Az NSZK és az NDK öt aszimmetrikus viszony Öt lényeges aszimmetria állapítható meg a Szövetségi Köztársaság és az NDK között, amelyek meghatározó hatást gyakoroltak az egyesülés folyamatára, s ezzel a további fejleményekre és az átalakulás mai mérlegére is. Az első aránytalanság abban jelenik meg, hogy az NSZK népessége négyszer akkora volt, mint az NDK-é, azaz ma a keletnémet népesség aránya az össznépességben csupán 20 százalék. A második egyenlőtlenség a gazdasági képességekben mutatkozik meg: az NSZK gazdasági ereje tízszer, egy főre vetítve pedig kétszer nagyobb volt, mint az NDK-é. Ezek az adatok már az 1971-es háttéranyagok megjelenése óta ismertek voltak, azonban szerzőik akkor még maguk is ellentmondásokba bonyolódtak. A harmadik egyenlőtlenség a migrációban volt tapasztalható: 1945 után a kelet-nyugati irányú elvándorlás messze nagyobb mértékű volt, mint a nyugat-keleti ig, a berlini fal felépítéséig megközelítőleg hárommillió, túlnyomórészt, jól képzett NDK-állampolgár hagyta el az országot. Amit azonban nem látunk ilyen tisztán, az az, hogy még a fal fennállásának időszakában, között is, mintegy négyszázezer keletnémet polgár hagyta el az országot. Ez a migrációs mozgás az átmeneti időszakban mint agyelszívás egyenesen a kiegyenlítési igények alapjaként is megjelent. A negyedik aszimmetria: a keletnémetek jóval nagyobb érdeklődést mutattak Nyugat- Németország iránt, mint fordítva. Az 1987-ben regisztrált ötmillió nyugat-németországi látogatás megfelel az NDK-lakosság közel egyharmadának, ehhez képest az NDK-ba utazó nyugatnémetek aránya megközelítőleg csupán 10 százalék volt. A nyugatnémetek 32 százaléka, míg a keletnémetek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rokonai vagy ismerősei vannak az ország másik részében ( ). Egy 1992-es felmérés szerint a nyugatnémetek 62 százaléka, a keletnémeteknek azonban csak 29 százaléka nem járt még soha egy hétnél hosszabb ideig a másik országrészben. Szinte nyilvánvaló az aszimmetria a 7 Nagy Katalin: A német újraegyesülés első öt éve, Külgazdaság 96/10.szám 14

14 tömegtájékoztatás igénybevételében: míg a nyugatnémetek szinte sohasem néztékhallgatták az NDK televíziót és rádiót, addig a nyugatnémet televízióadások a hetvenes évektől kezdve az NDK életmód részévé váltak. Ötödik aszimmetria: döntő aránytalanság 1989 őszén az ország tömeges elhagyásában és a tömeges tiltakozó megmozdulásokban jelent meg. 8 II. 4. A két német állam kapcsolata az es években A két német állam kapcsolatát az es években - amelyről ezekben az években tulajdonképpen nem is beszélhetünk - az úgynevezett Hallstein doktrína határozta meg, amely szeptember végétől lett az NSZK külpolitikai irányelve. A doktrína szerint az NSZK az egész német népre vonatkozó, demokratikusan törvényesített, egyedüli képviseleti igénye alapján nem veszi fel és nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat olyan államokkal, amelyekkel az NDK diplomáciai kapcsolatban áll. Kapcsolatfelvételre a két ország hivatalos szervei között több mint 14 évvel a 2 állam megalakulása után került sor. Ez csak egy szűk területet, az utazást érintette és 1966 között Nyugat-Berlin szenátusa és az NDK között négy Útlevél-megállapodás jött létre október 21-én Willy Brandt lett a kancellár a Szövetségi Köztársaságban, nevéhez fűződik az új keleti politika, az Ostpolitik, mely szerint a külpolitika feladata, hogy a német nemzet egységét úgy valósítsa meg, hogy a Németország két része közötti kapcsolatok bénultságát feloldja. Első bíztató lépés a két német állam kapcsolatának építésében a 2 kormányfő találkozója volt először 1970 márciusában, az NDK-beli Erfurtban, majd ugyanezen év májusában az NSZK-beli Kasselban. Szerződéses kapcsolat a két német állam között az Alapszerződés aláírásával jött létre decemberében, mely a Hallstein doktrína alkalmazásának megszűnését jelentette. 9 II. 5. Belnémet kapcsolatok az évi alapszerződés után 8 Wolfgang Zapf: Modernizáció, jólét, átmenet Németország a 20.század végén, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Századvég Kiadó Budapest, Nyikos Zoltán: A két Németország gazdasági és politikai kapcsolatai az 1970-es és 1980-as években, BGF- KKFK Könyvtár, Szakdolgozat,

15 A két német állam június 21-én életbe lépett alapszerződése az NSZK részéről nem jelentette az NDK külföldként való nemzetközi jogi elismerését, s kapcsolataik továbbra is különleges jellegűek maradtak. Az NSZK a szerződésekben megerősítette igényét, hogy továbbra is a németek állami egységén munkálkodik. Az alapszerződés nem szabályozta az állampolgársági ügyeket és nem érintette a négy hatalom jogait és felelősségét Németországot és Berlint illetően. A német kérdés jogilag és politikailag továbbra is nyitott maradt. Lehetővé vált azonban számos változás, amely a két ország lakossága számára enyhített a megosztottság keménységén. Ezen a bázison szerződések sora jött létre a két állam között: közlekedési szerződés ben, egészségügyi egyezmény 1974-ben. Egyezmények születtek (1974, 1978, 1983) a nem kereskedelmi fizetési és elszámolási forgalomról, amelyek biztosították az eltartási kifizetéseket és bizonyos követelések átutalását. Megállapodtak a Nyugat-Berlinből és oda vezető szárazföldi és víziutak kiépítéséről, 1976-ban postaegyezményt írtak alá. A belnémet utazási forgalom csaknem kizárólag magánlátogatások keretében bonyolódott, mivel a turistautak drágaságuk és az NDK szűk szállás- és ellátókapacitásai miatt viszonylag nehézkesek voltak. Valódi belnémet sportkapcsolatokról nem lehetett beszélni, s viszonylag csekély maradt a fiatalok csoportos utazásainak száma is. A belnémet kommunikációban óriási szerepet kapott a televízió. Az NSZK TV-programjait a lakosság szinte az egész NDK területén venni tudta. A két német állam kulturális kapcsolatai nem feleltek meg a korábbi évszázadokban kialakult kapcsolatok színvonalának és hagyományainak. Mindkét állam régre visszanyúló, jelentős könyvkiadói tevékenységet folytatott; a két ország kiadói a Frankfurt am Main-i és a lipcsei könyvvásáron külön-külön állították ki termékeiket. A kulturális csere hangversenyek, színházi előadások, kiállítások a nyolcvanas évek elején növekedett ugyan, de kiegyensúlyozott, korlátlan cseréről nem lehetett beszélni. A belnémet kereskedelemről szóló előzetes egyezményt február 3-án írták alá, majd ezt követte az május 4-i berlini egyezmény, amelyet augusztus 16-án újítottak meg. Az áruforgalom 1960-ig egy, illetve két évre előre meghatározott árulisták alapján folyt, 1961-től azonban a lista összetétele határozatlan időre szólt. A szállításokból és beszerzésekből Nyugat-Berlin átlagosan 25%-kal részesült. A zónaközi egyezmény nem a két államra vonatkozott, hanem a két eltérő valutával rendelkező területre; kizárólag kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat irányzott elő, amelyeket nem készpénzben egyenlítettek ki. Mivel az NSZK és az NDK fizetőeszköze között 1990 tavaszáig 16

16 semmiféle hivatalosan rögzített árfolyam nem létezett, az elszámolás alapjául az ún. elszámolási egység (Verrechnungseinheit VE) szolgált, amely a gyakorlatban egy nyugatnémet márkának felelt meg. 1. táblázat: A belnémet kereskedelem százalékos aránya az NSZK és az NDK külkereskedelmében 1970-ben (teljes külkereskedelem=100%) NDK NSZK Nyugat-Berlin Export Import Export Import Export Import 9,8 10,6 1,9 1,8 7,7 22,8 Forrás: Sárosi Éva: A két Németország közötti kereskedelem; Kopint-Datorg Rt; 1972 A két ország között megalakulása óta élénk kereskedelem zajlott, amely a háborút követő megszállási övezetek árucseréjére nyúlt vissza. Az ötvenes években kötött szerződések érvényességét és intézményesített jogi alapjait az évi alapszerződés is megerősítette, így kereskedelmük a szuverén országok gyakorlatában ismeretlen, különleges jelleget kapott. A kereskedelmi forgalom a politikai és gazdasági válságoktól függetlenül, folyamatosan növekedett; az évi 744 millió márkás forgalom 1987-re 15 milliárd márkára emelkedett. Miközben az NDK külkereskedelmének 15%-a irányult az NSZK-ba, a szövetségi köztársaság 2%-os kivitele gazdaságilag szinte jelentéktelen mennyiséget képviselt összkivitelében ben szabályozták a kamatmentes hitelként működő swing mértékét, amelyet rugalmasan, az előző évi export 25%-ában, évente állapítottak meg. Ezután a swing állandóan növekedett, s a hetvenes évek közepére elérte a 850 millió márkát ben az NSZK lemondott a kereskedelmi szaldó évenkénti kiegyenlítéséről, s csökkentették az egyedi engedélyezési kötelezettségű árucikkek körét és a kontingentált termékek számát. Minthogy az NSZK az NDK-t nem tekintette külföldnek, ügyelt arra, hogy a belnémet kereskedelem különleges státusa mentesítő záradékok révén a nemzetközi szervezetekben (GATT-ban és az EK-ban) fennmaradjon. Ennek megfelelően a belnémet kereskedelem vámmentes volt. Az NDK a külkereskedelem állami monopóliuma miatt nem szabott ki vámokat. Az március 25-én aláírt Római Szerződés elismerte a belnémet kereskedelem különleges jellegét, így az NDK a Közös Piac hallgatólagos tagja lett. A nyolcvanas évek második felétől a környezetvédelem is a belnémet együttműködés kiemelt területe lett, mivel a nagyfokú iparosítás és magas életszínvonal miatt mindkét állam súlyos környezeti problémákkal szembesült. 17

17 Az egyes programok közös végrehajtása mellett a nyolcvanas évtizedben folyamatos, intézményesített együttműködés alakult ki, ide sorolhatók a két német állam kormányának székhelyén működő állandó képviseletek. Az NSZK kormánya fontosnak tekintette a két német állam humanitárius együttműködését is. A belnémet kereskedelem területén összekapcsolódtak a két fél önmagukban eltérő érdekei: az NSZK-ban a politikai, az NDK-ban inkább a gazdasági megfontolások domináltak. A belnémet kereskedelem a belnémet kapcsolatok és általában a Németország politika egyik fő bázisának számított, s az NSZK kormánya arra törekedett, hogy megvédje a politikai feszültségektől és a destabilizáló befolyásoktól; a megállapodások ugyanakkor az NSZK jelentős pénzügyi támogatásával jártak Németh István: Németország története Egységtől az egységig, Aula

18 III. Gazdasági átalakulás III. 1. Az NSZK és az NDK gazdasági helyzete 1989-ben Az újraegyesítés két teljesen eltérő gazdasági fejlettségű, más társadalmi berendezkedésű, negyven évig különböző fejlődési úton haladó országot kapcsolt össze. A döntés természetesen politikai szempontok alapján született, a két gazdaság egyesítésének problémája pedig eltörpült a hatalmas politikai siker mellett. Kohl kancellár ígéretet tett az NSZK lakosainak, hogy a két gazdaság integrálását adóemelések, lakossági többletterhek nélkül hajtják végre. Az 1990-es év első felét ez az optimizmus jellemezte, amely azonban nem megfelelően vette számításba a két ország gazdasági szerkezete és teljesítőképessége közötti hatalmas különbséget. Az eltérések vizsgálatához érdemes áttekinteni a két ország 1989-re vonatkozó fő gazdasági mutatóit. 2. táblázat: Az NSZK és az NDK fő gazdasági mutatói 1989-ben NSZK NDK Export (Mrd DM) ,1 Foglalkoztatottak (millió fő) ,8 GDP (Mrd DM) GDP/fő (ezer DM-ezer keleti márka) 36,7 20 Import (Mrd DM) 506,5 41,1 Munkanélküliek (ezer fő) Munkatermelékenység (%) Nettó havi átlagjövedelem (DM, M) Forrás: Statistisches Bundesamt (1989), Deutsche Bundesbank (1990) A táblázat alapján jól látható, hogy az NDK GDP értéke csupán a 15%-a volt az NSZK hasonló adatának, az egy főre jutó értékben némileg meghaladta a Szövetségi Köztársaság adatának a felét. Az NDK-ban a termelékenység csupán egyharmada az NSZK értékének. Az NSZK exportja 15-szöröse, importja pedig 12-szerese az NDK értékének. Az NSZK export az EK országok között is kiemelkedő. A fenti adatokból nyilvánvaló a két német 19

19 gazdaság teljesítőképessége közti szakadék, amely a valutaunió bevezetése után jelentős problémák forrásává vált. 11 III. 2. Változások a volt NSZK gazdasági életében A német újraegyesülés jelentős változásokat hozott Németország mindkét részében. Mivel az ország keleti részében az újraegyesülés az addigi gazdasági berendezkedés gyökeres megváltozásával járt, ezért a változások az új szövetségi tartományokban értelemszerűen sokkal nagyobb hatásúak voltak, mint nyugaton. Németország újraegyesülése a korábbi NSZK területén eleinte csak pozitív hatást mutatott, amint ezt a gazdaság globális mutatóját, a GDP-t tartalmazó táblázat adataiból ki lehet olvasni. 3. táblázat: A GDP alakulása a korábbi NSZK területén Év Abszolút értékben Változás az előző évhez Milliárd DM ,1 +3,9% ,4 +6,4% ,0 +4,5% ,0 +1,6% ,0-1,9 % Forrás: Statistisches Jahrbuch, 1994 és saját számítások A táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy a belföldi piac kibővülésével a nyugatnémet gazdaság rendkívüli módon profitált. És ezt abban az időszakban, amikor a világ fejlett országaira, és a világgazdaságra általában a stagnálás volt jellemző. Az NSZK történelmében alig volt példa ilyen fejlődési dinamikára, utoljára talán az 50-es években. Ez a nagyarányú gazdasági bővülés ráadásul azután következett be, hogy az NSZK a 80-as évek folyamán igen erőteljes növekedési pályát írt le. A határok megnyitását követő első évben elért 6,4%-os növekedést értelemszerűen nem lehetett a következő években megismételni, ami a növekedés dinamikájának lassulásában jutott kifejezésre. Sőt a növekedés az egyesülés harmadik évében visszaesésbe fordult át, amely azonban abszolút mértékben alig maradt el az 1991-es bruttó hazai termék nagyságától. 11 Láng Judit: A német egyesítés és Németország megváltozott európai szerepe, TDK

20 Az, hogy a gazdaság egyes szektorai milyen mértékben járultak hozzá az össznemzeti jövedelem alakulásához, a táblázat adatai világítják meg: 4. táblázat: Az egyes szektorok részesedése a GDP-ből a korábbi NSZK területén (%-os arányban) Gazdasági szektor Mezőgazdaság 1,5 1,5 1,3 1,4 1,4 Termelő iparágak 39,0 38,8 38,6 37,8 36,0 Ezen belül -bányászat+energiaipar 2,9 2,8 2,8 2,8 2,7 -feldolgozó ipar 30,5 30,5 30,3 29,3 27,6 -építőipar 5,6 5,5 5,5 5,7 5,7 Kereskedelem+közlekedés 13,9 14,1 14,4 14,2 14,2 Szolgáltatások 29,5 30,0 30,4 31,2 32,5 Non-profit tevékenységek 16,1 15,6 15,3 15,4 15,9 Forrás: Statistisches Jahrbuch, 1994 Az egyes gazdasági szektorok teljesítményét szemügyre véve látható, hogy az egyesülés okozta fellendülés a gazdaság teljes keresztmetszetében éreztette hatását, bár csekély mértékben. Az első visszaesés a mezőgazdasági termékek esetében volt érzékelhető, már 1991-ben. A többi gazdasági ágban a csúcseredményeket produkáló 1990-es évet követően, még 1991-ben is sikerült gazdasági teljesítményeket növelni, és bár csökkent dinamikával ez a tendencia még az 1992-es évre is áthúzódott. A piac telítettsége csak 1993-ban járt a gazdasági eredmények csökkenésével. A táblázat adataiból kiolvasható, hogy a nyugat-német gazdasági összteljesítmény döntő része a termelő iparágak területén keletkezett. Megállapítható, hogy a kereskedelemben és a szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok összgazdasági súlya között növekedett. A szolgáltatásoknak a gazdaságban növekvő részaránya a termelő iparágak rovására következett be, amint ez a táblázat adataiból is kiolvasható. Bár ez a gazdasági szektor is jelentősen profitált a határnyitást követő gazdasági konjunktúrából, a növekedés mértéke elmaradt a szolgáltatások és a kereskedelem területén tapasztalhatótól. A bányászat és energiaipar, valamint az építőipar népgazdasági súlya között nem változott. A nyugat-német gazdaság egyik fő tartó oszlopa, a feldolgozó ipar volt tehát kénytelen térvesztést elkönyvelni. Ez abban a tényben nyilvánul meg, hogy amíg 1989-ben a 21

21 feldolgozóipar 30,5%-os részesedésével a nyugat-német gazdaság legjelentősebb szektora volt, addig ezt a pozíciót 1992-től át kellett adnia a szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatoknak. A feldolgozóipar részesedése 1993-ban 27,6%-ra csökkent, tehát jelentősen elmaradt a szolgáltató szektor mögött, amely ebben az évben már 32,5%-ot képviselt. A feldolgozóipar egyes ágaiban a 90-es évek elején lezajlott változások a táblázat adatait vizsgálva még inkább felszínre kerülnek. A táblázat az egyes feldolgozóipari ágak fejlődését mutatja 1989 és 1993 között. 5. táblázat: A termelő iparágak termelési indexe a korábbi NSZK területén (változás az előző évhez viszonyítva %-ban) Iparág Összesen +4,9% +4,9% +2,8% -0,6% -6,9% Energiaipar +3,0% +2,9% +2,6% +1,4% -1,6% Bányászat -2,1% -1,3% -2,9% -3,4% -10,7% Alapanyagokat gyártó ipar +1,5% +2,4% +1,3% +1,5% -3,3% Beruházási javakat gyártó ipar +7,3% +5,2% +2,6% -2,5% -11,5% Fogyasztási cikkeket gyártó ipar +4,2% +5,8% +4,5% -2,2% -5,8% Élelmiszeripar +2,5% +12,3% +8,2% -0,9% -1,7% Építőipar +6,5% +5,1% +2,9% +7,1% -2,3% Forrás: Statistisches Jahrbuch 1994 A táblázat adatait elemezve nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 80-as évek végének magas dinamikáját az exportorientált nyugat-német iparnak a világgazdasági konjunktúrára adott pozitív reakciója eredményezte. A 90-es évek elején bekövetkezett világgazdasági recesszió természetesen kihatott a nyugat-német gazdaságra is, és a táblázatból megállapítható, hogy a belföldi piac bővülése nem tudta a külföldi piacok zsugorodását teljes mértékben kompenzálni ben ugyan még hasonló ütemű fejlődés állapítható meg, mint 1989-ben, amely túlnyomórészt a fogyasztási eszközöket gyártó iparág átlagon felüli bővülésének tudható be. A többi iparág már ekkor is csökkenő dinamikájú fejlődést mutatott ben még sikerült a magas termelési értéket megközelíteni, 1993-ra viszont már a termelő ipar valamennyi ágában komoly visszaesés következett be. Az előzőek alapján tehát megállapítható, hogy Németország újraegyesülése az ország nyugati részének a történelem során csak ritkán tapasztalható gazdasági növekedést 22

22 jelentett. Ezzel szemben az ország keleti része ugyanezen idő alatt ugyancsak történelmi mértékű, de ellenkező előjelű gazdasági változást élt meg. Azt ugyan sejteni lehetett, hogy a szocialista tervgazdaságról a piacgazdaságra való átállás nem lesz zökkenőmentes, de ilyen mértékű válságot a legpesszimistább elemzők sem prognosztizáltak. III. 3. Az újraegyesítés óta végbement strukturális változások főbb jellemzői a keletnémet tartományokban A volt NDK-nak az (akkor még) EK-ba történő integrálását speciális esetként értékelték, s ezért a Római Szerződés 237. paragrafusa, amely a közösséghez újonnan csatlakozó államok helyzetét hivatott szabályozni, ez esetben nem volt alkalmazható. A Brüsszeli Bizottság a keletnémet tartományok csatlakozását időben három szakaszra bontotta: 1. az első, átmeneti szakasz a valutaunió deklarálása (1990. július 1.) és a két Németország formális egyesítése (1990. október 3.) közötti időszakra korlátozódott; 2. a második szakasz október 3-ával vette kezdetét, s a legtöbb területen a nyugatnémet intézményi rendszer, illetve a közös EU-politikák, árrendszer, illetve szabályok fokozatos átvételét jelentette. A külön szabályozás, illetve a kedvezmények nagy része január 1-jével, az egységes európai piac létrejöttével megszűnt; 3. a harmadik szakasz az acquis communautaire teljes átvételével, s a külön szabályok megszüntetésével veszi kezdetét. 12 Az újraegyesítés időszakában a keletnémet tartományok gazdasága sok mindenben hasonlított a nyugatnémet gazdaságot a 60-as évek közepén jellemző struktúrákhoz. A GDP mintegy 60 százalékát a feldolgozó- és építőipar termelte meg. Alulfejlett volt a szolgáltató szektor, amelyben szintén a nagyvállalatok domináltak. A mezőgazdaság a hazai termék nagyobb részét termelte meg, mint az akkori nyugatnémet gazdaság, de pl. a magyar agrárszektorhoz képest kisebb jelentőséggel bírt. A 90-es évek első 5 évében a volt NDK-ban is jelentősen nőtt a szolgáltató szektor súlya, ami szorosan összefüggött a bank-, a biztosítási szektor, valamint a kereskedelmi hálózat rendkívül gyors kiépülésével, bővülésével. Az árutermelő szektorok által előállított GDP volumene napjainkra csupán mintegy fele a szolgáltató szektorokban előállított GDP volumenének. Külön keletnémet sajátosság, hogy között a feldolgozóiparban előállított GDP aránya a teljes GDP-n belül a korábbi érték mintegy negyedére 12 Nagy Katalin: A német újraegyesülés első öt éve, Külgazdaság 96/10.szám 23

23 süllyedt, s jelenlegi hozzájárulása a keletnémet GDP-hez csupán fele akkora, mint a hasonló tartalmú mutató a nyugatnémet tartományok esetében. 6. táblázat: A keletnémet gazdaság szerkezeti átalakulását jellemző néhány mutató (Az egyes ágazatok hozzájárulása a GDP-hez, a folyóáras adatok alapján, százalékban) A nyugati Év tartományok hasonló mutatói Ágazat I. félév II. félév Mező- és erdőgazdaság, 7,1 3,4 1,9 4,4 1,0 halászat Termelő ágazatok 53,0 41,6 36,9 53,0 35,2 - Feldolgozó ipar 47,4 26,5 12,6 40,2 26,8 - Építőipar 7,1 9,9 18,6 8,0 6,6 Kereskedelem, szállítás 13,2 18,0 12,5 17,9 14,4 Egyéb szolgáltató szektor 8,6 17,0 27,7 15,2 36,1 Állam-, magánháztartások 18,0 20,3 20,9 9,6 13,2 Forrás: Statistisches Bundesamt; DIW; Kieler Diskussionsbeiträge, Nr169; IWH Forschungsberichte, 1995/2 Sajátos, az újjáépítéssel összefüggő jelenség, hogy az öt új szövetségi tartomány esetében az építési tevékenység, az építési beruházások jelentősége jóval nagyobb, mint a nyugatnémet tartományok esetében. Statisztikailag itt fogható meg az intenzív állami részvétel a keletnémet infrastruktúra korszerűsítésében, itt tükröződik a lakásépítési tevékenység erőteljesebbé válása, illetve a magáncégek egyre élénkülő építési-bővítési tevékenysége. A nagy állami infrastruktúra-beruházások és a magánszektor megnövekedett kereslete elsősorban az olcsóbb logisztika miatt alacsonyabb árszinten dolgozó helyi vállalatokat, vállalkozókat preferálta, bár a keletnémet újjáépítésből a legnagyobb hasznot a nyugatnémet építési vállalkozók húzták. Az évtized első felében átlagosan évi 11 százalékos növekedést produkáló iparág azonban az (állami) kereslet visszaesése miatt 1995-re kifulladt, termelése azóta folyamatosan csökken. Ennek ellenére napjainkban egy lakosra még mindig másfélszer annyi építkezés jut keleten, mint nyugaton. 24

24 A mezőgazdaság hányada a GDP-ben az 1989-es 3,3 százalékról az évtized közepére 1,8 százalékra csökkent, és körülbelül ezen a szinten stabilizálódott. A mezőgazdaság részarányának csökkenése részben összefüggött azzal, hogy a volt NDK agrártevékenysége az autark szemlélet következtében erősen túlméretezett volt, s a nagy, gyakran teljes termelési vertikumot átfogó LPG-k (Landwirtschaftliche Produktionsgenossenschaft, a volt NDK termelőszövetkezetei) többnyire nem elég hatékonyan termeltek; lezajlott a szocialista nagyüzemek gazdaságosabban irányítható kisebb egységekké történő átszervezése. Ennek ellenére az átlagos üzemméret még mindig nagyobb, mint a családi farmokra épülő nyugatnémet mezőgazdaságban. Ugyanakkor a mezőgazdaság jelentőségének visszaesése természetesen az Európai Unión belüli agrárpolitikai viszonyok hatásait is tükrözi: a meglévő termékfölöslegek következtében a nagypolitika a volt NDK mezőgazdasági termelőit is tevékenységük beszüntetésére vagy legalábbis erőteljes korlátozására ösztökélte. 7. táblázat: A szolgáltató szektor fejlődésének néhány jellemzője az öt új szövetségi tartományban (Az ágazat, illetve ágazatok által előállított GDP, milliárd márkában, 1991.évi árakon) Szolgáltató szektor összesen 75,3 85,8 89,2 A, Kereskedelem 19,1 19,1 20,1 B, Szállítás, hírközlés 10,3 9,5 10,5 C, Hitelintézetek, biztosítótársaságok 23,6 25,2 26,2 D, Egyéb szolgáltatások 24,4 32,0 32,4 Forrás: Statistisches Bundesamt; DIW; Kieler Diskussionsbeiträge, Nr169; IWH Forschungsberichte, 1995/2 A közlekedési szolgáltatások terén is gyors fejlődés zajlódott le: az itt kialakult struktúrák már sok szempontból a nyugatnémet tartományokban jellemzőkre emlékeztetnek. Jelentős arányeltolódás figyelhető meg a vasúti személyszállítás, illetve árufuvarozás rovására a közúti fuvarozás, illetve személyszállítás javára. Ezen a területen a keletnémet vállalkozók is viszonylag gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott feltételekhez, s nagyszámú kis, gyakran egyszemélyes vállalkozás született, illetve számos nyugatnémet-keletnémet vegyes vállalatot alapítottak, amelyek sikeresen kihasználták az építőipar megnövekedett fuvarigényét. 25

25 A termeléshez kapcsolódó szolgáltatásokat a volt NDK-ban a vállalatok igyekeztek kombináton belül megoldani, így a vállalatközi kapcsolatok e téren is meglehetősen fejletlenek voltak. A Treuhandanstalt által vezényelt privatizációs folyamat eredményeként a hajdani kombinátokat kisebb egységekre bontották. Ennek során a vagyonügynökség fő törekvése az volt, hogy a kombinátok alaptevékenységét megőrizzék. A szolgáltató részlegek, amennyiben életképesnek bizonyultak, akkor vagy megfelelő vevőre akadtak, vagy önálló vállalatként éltek tovább; az esetek többségében azonban felszámolásra kerültek. Dinamikus fejlődést mutatnak a fogyasztói szolgáltatások, így a vendéglátóipar vagy a fogyasztásicikk-kereskedelem. A keletnémet fogyasztói szokások gyors alkalmazkodása a nyugatnémet jellemzőkhöz, amit a bérszínvonal gyors emelkedése is lehetővé tett, kedvezett ezen ágazatok expanziójának. A keletnémet ipar szenvedte meg leginkább az újraegyesítést. A keletnémet termelési szerkezet versenyhátrányai itt mutatkoztak meg a legnyilvánvalóbban: az elmaradott termelési technológiák alkalmazása, a piaci igényeket figyelmen kívül hagyó kínálat, a fejlett ipari országok piacaitól való elszigeteltség. Abban a pillanatban, amint a piaci csatornák megnyíltak a külföldi konkurencia előtt, a keletnémet ipar kártyavárként omlott össze. Ezt a folyamatot gyorsította, hogy a volt NDK termelői nemcsak belföldi vásárlóikat, hanem kelet-európai piacaikat is részben elveszítették. A keletnémet ipar szerkezetének átalakulását tükröző táblázat adatai is azt igazolják, hogy azok az ágazatok, amelyek helyi keresletet elégítenek ki, helyzeti előnnyel rendelkeznek azokkal szemben, amelyeknek a nemzetközi piacokon kell megmérettetniük. A sokkal keményebb piaci konkurenciához szokott nyugat-német ipar, amely a világ egyik legjelentősebb ipari nagyhatalmát képviselte, a szokásos piac-hódító és marketing eszközeit bevetve gyakorlatilag azonnal kiszorította a helyi, kelet-német ipar képviselőit a hazai piacokról. Ennek következtében a kelet-német ipar látványosan zsugorodott és 1991 elejére az ipar bruttó termelési értéke az egy évvel azelőtti érték 40%-ára esett vissza. A visszaesés még drasztikusabb lehetett volna, ha az utolsó napjait rúgó KGST nem biztosított volna némi haladékot a kelet-német iparnak. A kétoldalú szerződések az egyek KGST-országok között ugyanis 1990 végéig érvényben voltak és ezt a német újraegyesülési szerződés is elismerte. Ennek megfelelően még nagyon sok kelet-német 26

26 ipari üzem a volt szocialista országok igényeit kielégítő termelést folytatott az 1990-es év folyamán. Mivel az elszámolás a KGST-n belül a transzferábilis rubel alapján történt és a transzferábilis rubelt 1990 folyamán a felére értékelték le, ez igencsak megdrágította a kelet-német árukat. A kelet-német termelők erre az árukínálat bővítésével válaszoltak az államközi szerződések keretein kívül is. Az, hogy amennyiben ez a megnövekedett kínálat realizálódik, az államháztartás szubvenciós költségeit növeli, a kelet-német termelőket nemigen érdekelte, mert annak hatását továbbra sem érezték. A termelés nagyobb arányú visszaesését gátolta továbbá az a tény is, hogy a kelet-német üzemek elég jelentős hányada valóságos megrendelés nélkül folytatta a termelést, gyakorlatilag készletezésre termelt. Ezt az tette lehetővé, hogy az NDK fennállása alatt minden ipari vállalat igyekezett a szükséges alapanyagokból az aktuális igényeket meghaladó készleteket felhalmozni, és most kiváló alkalom nyílt ezen készletek feldolgozására. Igazából semmi más nem történt, mint az alapanyag- és félkészárukészletek átalakítása készáru készletekké. Az már egy teljesen más kérdés, hogy ezen árukészletek jelentős hányada soha nem került értékesítésre. Ezek az ideiglenes reakciók azonban a termelés zsugorodását csak késleltethették, katasztrofális visszaesését nem akadályozhatták meg. Így az élelmiszeripar, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok átmeneti sokk után - újból kezdenek erőre kapni, s a privatizálás ezeken a területeken volt a leggyorsabb és legzökkenőmentesebb; így külföldi vagy nyugatnémet magántőkére támaszkodva, s a helyi, illetve regionális piacokra építve ezekben az ágazatokban viszonylag gyorsan elindult a normalizálódás. Hasonló mondható el az elektromosenergia-, illetve gázszolgáltató ágazatokról is. Az építőipari tevékenység látványos térnyerése a már korábban említett okokra vezethető vissza. A gépgyártás, az elektrotechnikai, elektronikai, illetve finommechanikai ágazatok térvesztése jelzi, hogy itt voltak a legkomolyabb versenyhátrányai a keletnémet iparnak. A gépgyártás, amely a keletnémet ipar legkiemeltebb ágazata volt, között a konkurencia hatására szinte megsemmisült. Azok az ágazatok, amelyek a nyugatnémet ipar gerincét képviselik: mint a vegyipar, a közlekedési eszköz gyártás, az elektrotechnikai ágazatok, a keletnémet tartományok esetében csupán szerény, együttesen is alig 25 százalékos részarányt képviselnek. 27

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése 1 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól

Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól Földrajzi Értesítő XLIl. évf. 1993. l^f. füzet, pp. 282-290. Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól ABONYI GYÖNGYI A külkereskedelem jelentősége Hazánk nyitott gazdaságú ország, így a nemzetközi

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

A gazdasági növekedés problémái Németországban* I.

A gazdasági növekedés problémái Németországban* I. Tanulmányok A gazdasági növekedés problémái Németországban* I. ifj. Simon György PhD, közgazdász E-mail: simon@econ.core.hu A német gazdaság az elmúlt jó félévszázadban lényegében két fő fejlődési szakaszon

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

M ű h e l y t a n u l m á n y o k

M ű h e l y t a n u l m á n y o k MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 48. szám 2003. szeptember Szemlér Tamás FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A FRANCIA GAZDASÁGPOLITIKA ELŐTT ÁLLÓ

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben