Tartalom 1. Az osztrák régió természetföldrajza 2. Az osztrák régió történelme 3. Az osztrák régió kultúrája 4. Az osztrák régió gazdasága

Átírás

1 Régiós útmutató

2 Tartalom 1. Az osztrák régió természetföldrajza 2 Alsó-Ausztria 2 Bécs 2 Burgenland 2 Stájerország 2 2. Az osztrák régió történelme 3 Alsó-Ausztria 3 Bécs 4 Burgenland 5 Stájerország 5 3. Az osztrák régió kultúrája 7 Alsó-Ausztria 7 Bécs 7 Burgenland 8 Stájerország 8 4. Az osztrák régió gazdasága 9 Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok 11 Külkereskedelmi tendenciák, főbb partnerek 11 Tőkeáramlás, főbb partnerek 12 Ausztria és Magyarország kétoldalú külgazdasági kapcsolatai 12 Alsó-Ausztria gazdasága 14 Bécs gazdasága 14 Burgenland gazdasága 15 Stájerország gazdasága Az osztrák régió társadalmi-politikai összehasonlító jellemzői 16 Irodalom 21 2

3 1. Az osztrák régió természetföldrajza Alsó-Ausztria Alsó-Ausztria Ausztria keleti részén fekszik. Északon Csehországgal, északkeleten Szlovákiával határos, délkeleten és délen Burgenland és Stájerország szomszédosak vele, nyugaton pedig Felső- Ausztria. Alsó-Ausztria körbeveszi Bécset, az ország fővárosát. A tartományi székhely 1986 óta St. Pölten. Alsó-Ausztria Ausztria legnagyobb kiterjedésű tartománya. A tartomány területének legnagyobb részét szántóföld (42%) és erdő (40%) borítja. Négy részre szokás felosztani: Waldviertel, Weinviertel, Mostviertel és Industrieviertel. Jellemző foglalkozások: állattartás, fölművelés és erdőgazdaság, illetve borgazdaság. A tartomány gazdaságilag legjelentősebb területei az ún. Termál-vonal mellett fekszenek, amely a Csehországtól Szlovéniáig húzódó legnagyobb termálforrások útvonalát jelöli ki. Ezenkívül komoly gazdasági tényezőt képviselnek a Bécshez legközelebb eső kerületek, mint pl. Mödling. Bécs Bécs Ausztria fővárosa, de egyben a kilenc tartomány egyike. 1,7 millió lakosa van, de a környező területekkel együtt ez a szám eléri a 2,4 milliót. A városban számos nemzetközileg jelentős szervezet központja található. Bécs évszázadokon át volt a Habsburgok birodalmi központja, és ezzel komoly kulturális és politikai szerepet játszott Európa életében. Bécs belvárosát, valamint a Schönbrunni Kastélyt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A Stephansdom vagy az óriáskerék a Práterben Bécs kulturális jelképévé váltak. Bécs a legkisebb területtel rendelkező tartomány és Alsó-Ausztria öleli körbe, amelyhez ig tartozott. A város jelentőségét többek között kedvező földrajzi fekvésének köszönheti. Bécs területének kb. a fele zöld terület, jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. Bécsnek 23 kerülete van, a történelmi belváros nagyobbik része az 1. kerületben található. A belső kerületeket (1., 3 9.) a Gürtel választja el a külvárosi kerületektől, a 2. és a 20. kerületet a Duna és a Duna-csatorna (Donaukanal) határolja. A 21. és 22. kerület a többitől eltérően a Duna bal partján fekszik. A város éghajlata átmenetet képez a nyugati, óceáni és a keleti, kontinentális éghajlat között. A csapadék mennyisége általában nem számottevő, és hosszabb száraz időszakok jellemzik a város időjárását. A tél a többi tartománnyal összehasonlítve enyhének mondható. Burgenland Burgenland keleten Magyarországgal, nyugaton Alsó-Ausztriával és Stájerországgal, délen néhány kilométer hosszan Szlovéniával, északon pedig Szlovákiával határos. A tartomány meghatározó tájegysége a Fertő-tó. A tartomány területileg három részre osztható: Észak-Burgenland, Közép-Burgenland és Dél- Burgenland (sokszor Közép-Burgenlandot Dél-Burgenlandhoz sorolják). Észak-Burgenlandban található a Soproni-hegység egy része és a Kisalföld, itt található a Fertő-tó is. A tavat széles csíkban nádas veszi körül, természetvédelmi területén ritka madárfajok természetes élőhelye található meg. Az itt kialakított nemzeti park folytatása a magyar oldalon a Fertő Hanság nemzeti park. A jobbára síkságon fekvő Észak-Burgenlanddal ellentétben a tartomány középső és déli része meglehetősen dimbes-dombos, ugyancsak itt található Burgenland legmagasabb pontja, az Írott-kő, amely 884 méter magas. A hegycsúcson húzódik az osztrák magyar határ. A tartomány majdnem teljes területét a Duna és a Rába látja el vízzel. Északon a Lajta jelenti a történelmi határvonalat (Alsó)-Ausztriához. Az északi és a középső vidéket erőteljesebb kontinentális éghajlat jellemzi, mint a délit. Stájerország Stájerország (Steiermark) Ausztria második legnagyobb tartománya. Elődeink Stíria néven is emlegették ezt a természeti szépségekben és műemlékekben gazdag területet. Ausztria középső részén 3

4 fekszik. Fővárosa Graz. Északon Alsó-Ausztriával, északnyugaton Felső-Ausztriával határos, 1921 óta keleten Burgenland választja el Magyarországtól. Délnyugati határa Karintia, délkeleten Szlovénia határolja. A régió három nagy tájegységre osztható: Felső-Stájerország, Nyugat-Stájerország és Kelet- Stájerország. A tartomány területének 76%-át hegyvonulatok uralják, keleten és délen azonban dombos, völgyekkel tagolt területek a jellemzőek. Északnyugaton található Stájerország legmagasabb pontja, a 2995 m magas Dachstein. A tartomány folyó- és állóvizekben is gazdag. Stájerország 57%-át erdő borítja. Északon fenyvesek, a tartomány déli és keleti részén lombos erdőket találhatunk. Ennek köszönhetően Stájerország változatos élővilággal rendelkezik. Ennek a sokszínűségnek köszönhetően természetvédelmi területek kijelölésével biztosítják az élővilág fennmaradását és sértetlenségét. Ausztria 9 nemzeti parkja közül az egyik legnagyobb a stájerországi, a hektáron elterülő Gesäuse Nemzeti Park 2. Az osztrák régió történelme Alsó-Ausztria A kőkorszak egyik legjelentősebb lelete a willendorfi Vénusz, amely mintegy 25 ezer éves. Alsó- Ausztria több településén találtak bronzkori leleteket. Kr. e. a 2. században kelták lakták az alsóausztriai térséget, akik később behódoltak a Római Birodalom növekvő befolyásának, s a Dunától délre eső terület Pannónia tartomány része lett. A Bécs közelében fekvő Carnuntumban látható az egyetlen épen maradt római építmény, a Pogány-kapu. A népvándorlás és a Római Birodalom bukása után az avarok és a szlávok nyomultak be a területre, akik ellen Nagy Károly a 800-as években határvédő vonalat hozott létre a mai Alsó-Ausztria területén. Később a magyarok támadásai sújtották a vidéket. A 10. században az Ennstől keletre létrejött egy őrgrófság, amely a bajor hercegek birodalmához tartozott. Ezekben az időkben (996) említik első alkalommal egy okiraton az Ostarrichi nevet, amelyből később az Österreich kialakult, s amely a korábbi Marchia Orientalis tartománynév népnyelvi fordításából származott. A Babenbergek kezdetben Pöchlarnt, majd később a Duna egyik legszebb szakaszán, a Wachau régióban található Melket tették meg székhelyüknek. Kolostorokat hoztak létre (pl. Klosterneuburg). A 12. század elején, Heinrich Jasomirgott uralkodása alatt Ausztria hercegséggé vált, Bécs pedig a székhelyévé. A Babenberg-ház kihalása után egy házasság révén II. Premysl Ottokár lett a terület ura, aki a babenbergi területeket Bömiával egyesítette ban Habsburg uralom alá került, majd 1458-ban III. Frigyesé lett, amíg a mai Felső-Ausztriát testvére, VI. Albert kapta. A két rész csak 1861-ben egyesült. A késő középkor és a korai újkor sok nehézséget hozott a tartomány számára, részben a Habsburg-örökösök vitáinak köszönhetően, majd a huszita háborúk következtek, ezután Mátyás király hadjárata. Elsőként I. Ferdinánd volt képes helyreállítani a rendet, bár ez elég nagy árat követelt, a városok önállórendelkezési jogát megvonta, és az ellenállást a Wiener Neustadti Vérbíróság csírájában elfojtotta. Az újkor két fontos eseményt hozott a tartomány életébe: a reformációs mozgalmakat, amelyek Alsó-Ausztriában igencsak komoly fogadtatásra találtak és az oszmán fenyegetettséget. Az ellenreformáció csupán 1570-től kezdődött el az időközben protestánssá vált területen, akkor azonban igencsak heves formában. A protestánsok katonai vereséget szenvedtek a Weißen Berg-i csatában, így a 17. század 20-as éveiben a leigázott lakosságnak kivétel nélkül vissza kellett térnie a katolikus hitre. A harmincéves háború 1645/46-ban érintette Alsó-Ausztriát. 1526, a mohácsi csata és a magyar királyság azt követő kettészakadása után Alsó-Ausztria a Német-római Birodalom határterülete lett. Bécs 1683-as ostroma során, amely a törökök kudarcával végződött, a 300 ezer fős oszmán hadsereg (Bécsben ekkor mindössze 20 ezren laktak!) a lakosságot teljesen kifosztotta. Ám az Oszmán Birodalom bukása után tovább dúlták Alsó-Ausztriát a csaták és a háborúk. A kurucok portyázásai mellett mindenekelőtt a napóleoni háborúk okoztak a területen élők számára nagy veszteségeket. Az ipari forradalom idején kiépült a vasúthálózat. A Monarchia szétesése után, 1918-ban Alsó-Ausztria az új köztársaság legnagyobb területtel és lélekszámmal rendelkező tartománya lett. 4

5 Ennek a dominanciának a megtörésére 1921-ben döntés született Bécs és Alsó-Ausztria szétválasztására. A vesztes háború utáni békekötésekben az újonnan alakult Csehszlovákia területi igényekkel lépett fel Ausztriával szemben, amely elsősorban alsó-ausztriai településeket érintett. A náci uralom alatt, 1938 és 1945 között a terület neve hivatalosan Niederdonau lett, Hitler számos burgenlandi települést és a korábban Csehszlovákiához csatolt Sürmährent is visszacsatolta a tartományhoz. Az orosz csapatok 1945 áprilisában érték el Ausztriát, a Vörös Hadsereg először Bécset szállta meg, majd az egész országot. A győztes nagyhatalmak döntésének értelmében Alsó-Ausztriát a szovjet zónához csatolták, Bécset pedig (az 1937-es határok szerint) négy részre osztották. A tízéves szovjet megszállás jelentősen lelassította a háború utáni újjáépítést, így Alsó-Ausztria lépéshátrányba került a nyugati tartományokkal szemben. Csak a szovjet csapatok kivonulása után nyílt lehetőség ismét a politikai és gazdasági felemelkedésre. A következő években a területen erősen csökkent a mezőgazdaság szerepe, ezzel szemben meredeken nőtt az ipari és szolgáltatási szektor jelentősége ban népszavazással döntöttek arról, melyik város legyen Alsó-Ausztria fővárosa, s végül St. Pöltent választották. Bécs A régészeti leletek tanúsága szerint a Bécsi-medence már az őskorban folyamatosan lakott terület volt. A Kr. u. 1. században a rómaiak a mai 3. kerület helyén állították fel katonai táborukat, és itt alakult ki a hozzá tartozó város, Vindobona. A római légiós tábor később áldozatául esett a germán népvándorlásnak. A hely első hivatalos említése 881-ből származik és egy magyarok elleni csatával kapcsolatos. I. Ottó király 955-ös magyarok felett aratott győzelmével kezdődik Bécs felemelkedése. Később a Babenbergerek birtokolták a területet. Bécs már a 11. századtól fontos kereskedelmi központ volt, és kiterjedt kereskedelmi kapcsolatainak köszönhetően hamarosan a térség legjelentősebb városa lett. A 13. században a város a Habsburgok uralma alá került. IV. Rudolf elévülhetetlen érdemeket szerzett okos gazdaságpolitikája révén, valamint a Bécsi Egyetem megalapításával és a St. Stephan felépítésével után a város a mindenkori császár végleges székhelyévé lett, miután Magyarország és Bohémia is a Habsburgok uralma alá került. Luther Márton tanai gyorsan terjedtek, és Bécs hamarosan protestánssá vált. I. Ferdinánd a jezsuitákat hívta segítségül, akik nagy hatást gyakoroltak a népre. Átvették a Bécsi Egyetemet, és cenzúrát vezettek be. Végül Bécsből indult ki az ellenreformáció ben próbálták a törökök először bevenni Bécset, sikertelenül. A város ekkor modern védőrendszert épített ki a város körül, amely közrejátszott abban, hogy 1683-ban a második török ostrom idején két hónapig képesek voltak kitartani, amíg Sobieski lengyel király felmentő serege meg nem érkezett, és a törökök fel nem adták a küzdelmet. A században Bécs Európa fontos kulturális központjává fejlődött, a bécsi klasszicizmust olyan nagy nevek fémjelzik, mint Haydn, Mozart, Beethoven vagy Schubert. A 19. században, I. Ferenc József uralkodása alatt a birodalmi fővárosban példátlan fejlődés következett be a művészetben, a kultúrában és az építészetben egyaránt. Ez a korszak az 1873-as Bécsi Világkiállításban csúcsosodott ki. Az ipari forradalom Bécset is elérte, és a lakosság száma ezzel párhuzamosan rohamosan nőtt, 1910-re már elérte a 2 milliót. Ugyanakkor a város ebben az időszakban ismét a kultúra központjává vált. A bécsi modernek, a szecesszió, a zenében a második bécsi iskola mind-mind ennek bizonyítékai. Ekkor tűnt fel a bécsi orvos, Siegmund Freud, aki kitalálta a pszichoanalízist. Az első világháború közvetlenül nem érintette Bécset, ám az elhúzódó harcok miatt ellátási problémák adódtak. A háború elvesztésével megszűnt az Osztrák Magyar Monarchia január 1-jétől Bécs különvált Alsó-Ausztriától, és azóta kivéve az közötti időszakot önálló tartománnyá vált ban, az ún. Anschluss idején Hitler csapatai bevonultak Bécsbe. A fasiszta diktatúra alatt az itt élő zsidókat fenyegették, kifosztották, majd az SS elkergette őket otthonaikból. A Bécsben élő zsidó közül emigrációba kényszerült, miután vagyonuktól megfosztották őket, zsidót meggyilkoltak. 5

6 1944 márciusától rendszeresek voltak a légitámadások, és ezáltal a város egyötöde romba dőlt ben nyolc napig tartó csatározás után a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. Bécset a győztes nagyhatalmak négy részre osztották, s ez az állapot 1955-ig fennmaradt. A második világháború után a Marshall-tervnek köszönhetően nagy gazdasági fellendülés indult el Nyugat-Európában, így Bécsben is ben Ausztria visszanyerte függetlenségét, a megszálló csapatok ősszel kivonultak az országból ban sok magyar menekült Bécsbe a forradalom utáni megtorlásoktól tartva, ugyancsak sok cseh és szlovák vándorolt ki a Prágai Tavasz után Ausztriába. Ma Bécs életszínvonal tekintetében az élvonalba tartozik a világ összes városa közül. Nagyon élhető a város, sok a zöld terület, magas a szociális biztonság, alacsony a bűnözési arány, első osztályúak az egészségügyi szolgáltatások, jók a képzési lehetőségek, s kiváló kulturális rendezvények színesítik az emberek hétköznapjait. Burgenland Burgenland a római időkben Pannónia provinciához tartozott, a római uralom 378-ban ért véget, ezután a keleti gótok hódították meg a területet, majd az 5. században a hunok uralkodtak. A hunokat a longobárdok követték, őket pedig az avarok. A 10. században a magyarok nyomultak be erre a területre. A középkor folyamán, a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori háborúskodások során a terület egyes várai gyakran cseréltek gazdát ben a törökök első bécsi hadjáratának idején a terület egy része elnéptelenedett ban telepítették be a horvátokat Burgenland területére. A században szintén török hódításoktól és a kurucok csatározásaitól szenvedtek az itt élők. Burgenland története az első világháború előtt megegyezett Moson vármegye, Sopron vármegye és Vas vármegye nyugati területeinek történetével. A Kiegyezés után komoly törekvések történtek arra, hogy az itt élő német ajkú lakosságot magyarosítsák. A terület Ausztriához csatolásáról az első világháború utáni Saint Germain-i békeszerződés rendelkezett. A békeszerződés szerint Ausztria eredetileg 4312 km² területet kapott volna, a velencei egyezmény viszont úgy rendelkezett, hogy csupán 3967 km² kerüljön hozzá 287 ezer lakossal. Sopronról és környékéről pedig népszavazás döntött, melynek eredményeként a város és nyolc környező település Magyarországé maradt. Sopron és három község nagy arányban döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, a többi településen inkább az Ausztriához húzók voltak többségben. Az új tartománynak négy magyar vármegyéből szántak területet (Komitat Pressburg /Pozsony vármegye), Komitat Wieselburg/Moson vármegye, Komitat Ödenburg/Sopron vármegye és Komitat Eisenburg/(Vas vármegye), ezek a vármegyék mind a -burg szócskára végződtek, így az eredeti elnevezés Vierburgenland lett volna, mivel azonban a véglegesen megállapított határok közé nem került Pozsony megyéből semmi, ezért a szám a név elejéről elmaradt. Az egykori magyar járási beosztást lényegében átvették, és azon kevés lényeges változtatást hajtottak végre. Az Anschluß után Burgenland közigazgatási egységként megszűnt létezni, területét Reichsgau Niederdonau és Reichsgau Steiermark között osztották fel. A tartományt csak 1945-ben állították helyre ig a szovjet hadsereg megszállása alatt volt. A tartomány határainak nagy részén 1989-ig az ún. vasfüggöny húzódott. Stájerország Sok tízezer éves régészeti leletek bizonyítják, hogy az őskőkortól kezdve laktak emberek ezen a vidéken. A Kr. e. 1. században a terület a Római Birodalomhoz, Felső-Stájerország pedig Pannónia provinciához tartozott. A következő századok avar, bajor és szláv betelepülései is egységesen érintik ezt a térséget. Ausztria kialakulásában a Babenberg-dinasztia meghatározó szerepet játszott, 1500 körül pedig már nagyjából Ausztria egész mai területe a Habsburgoké volt. Stájerország, amely a Karantán őrgrófságból alakult ki, a 11. századtól az Ottokárok uralma alatt állt, és a nevét is a dinasztia felső-ausztriai váráról, Steyrről kapta. IV. Ottokár gyermektelen volt, és így Stájerország és Felső-Ausztria a Babenbergek birtokába jutott. Enns, Steier, Leoben, Judenburg városokban fejlődött a kereskedelem, a vas- ezüst- és sóbányák haszna megteremtette a gazdagság 6

7 alapját, a sok kolostorok pedig mintaszerű központjai voltak a mezőgazdaságnak, valamint a művészeteknek és a tudománynak is. A 13. században egy rövid időre Stájerország a IV. Béla magyar királyé lett, de a morvamezei csata után ismét visszakerült Ausztriához ban újabb ütközet zajlott le Morvamezőn, amely Habsburg Rudolf győzelmével végződött. Rudolf fiainak adományozta az osztrák tartományokat. Ezzel kezdetét vette a Habsburg, majd a Habsburg Lotharingiai-ház hosszúra nyúló uralma Ausztriában, amely egészen 1918-ig tartott. Az oszmán hadak Nyájas Vilmos uralkodása idején törtek be először Stájerországba ben Nagy Lajos magyar király a törökök felett aratott diadal emlékére és fogadalmához híven megnagyobbíttatta a templomot Mariazellben, és egy Mária-képet is adományozott a számára ban Zsigmond magyar király nikápolyi veresége után az oszmánok ismét betörtek Stájerországba, felperzselték Pettaut és több tízezer embert rabságba vetettek. A következő kétszáz évben Stájerország lakossága sokat szenvedett a törökök kegyetlenségétől. II. Albert német király, aki Magyarország és Csehország királya is volt, 1439-ben elhunyt, árván maradt fiának gyámja V. Frigyes, stájer herceg (1452-től III. Frigyes császár) lett. III. Frigyes gyakran és szívesen tartózkodott Grazban, megerősítette a várost és várkastélyt, templomot épített. Fia, I. Miksa ( ) uralkodása átmenet a középkorból az újkorba. Ekkor békésebb idők következtek. Miksa teremtette meg azokat az alapokat, amelyeken a későbbi századokban a bürokratikus államszervezet kifejlődött. Luther Márton tanai I. Ferdinánd korában terjedtek el az országban, és a katolikus egyház a század közepe táján csaknem háttérbe szorult. Ferdinánd uralkodása alatt Stájerország volt az ausztriai államkötelék legjelentősebb országa. Károly főherceg trónra jutásakor, 1564-ben a katolikus vallás visszaállítását tekintette legfontosabb feladatának. Feleségével, Mária bajor hercegnővel érkeztek meg az országba a jezsuiták, akik 1573-ban Grazban gimnáziumot alapítottak április 14-én került sor a grazi egyetem megalapítására. A teológiai és a bölcseleti kar vezetése és a tanszékek betöltése kizárólag a jezsuita rend feladatkörébe tartozott. Károly főherceg és Mária hercegnő legidősebb fia, Ferdinánd uralomra jutásakor bezáratta az összes protestáns iskolát, és elrendelte, hogy minden tanítónak, prédikátornak távoznia kell az országból. A polgárok visszatértek a katolikus vallásra, ekkor kellett Kepler János csillagásznak is elhagynia Stájerországot után a rendi nemesség számára is kötelező volt a katolikus valláshoz való visszatérés. A 18. század folyamán Stájerországban nem pusztított külső ellenség, kivéve a kurucok évi betörését. Bonaparte Napóleon 1797-ben Karintia irányából nyomult be Stájerországba. A francia csapatok megszállták a fővárost. Ezután nyugalmasabb idők következtek, az ország szellemi és gazdasági fejlődése különösen János főherceg nevéhez kötődik ben könyvgyűjteményét Stájerországnak adományozta, így jött létre a Joanneum ben megalapította a Mezőgazdasági Társaságot, majd bányászati és kohászati akadémiát állított fel, amiből később a leobeni fémipari egyetem kialakult. A 19. század utolsó évtizedei már a modernizáció jegyében teltek ben Grazban már villamos közlekedett, felépült az operaház. A Puch-gyárban elkezdődött a kerékpárok gyártása. Stájerország hat legnagyobb vasművének egyesítésével létrejött az Alpine-Montan Társaság. Közép- Európa legnagyobb cipőgyárát 1870-ben alapította Pollak, amelynek ma Humanic a neve. Az 1920-as Saint Germain-i békekötés értelmében Alsó-Stájerország levált az ország területéről. Az 1918-ban létrejött állam többé-kevésbé a véletlen műve, amelyet polgárainak többsége csak később fogadott el, így ez az alakulat semmiképp nem tekinthető a történelmi fejlődés során kialakult szerves egésznek ben Grazban általános sztrájk tör ki, amely véres harcokba torkollott. A második világháború alatt súlyos éhínség tört ki ben légitámadás is érte Grazot, a halálos áldozatok száma mintegy kétezer volt. A Vörös Hadsereg benyomult Kelet-Stájerországba, s május 9-én a szovjet csapatok elfoglalták Grazot. Július 24-én Stájerország brit megszállási terület lett ban visszaállították Stájerország 1938-as határait, majd május 15-én az államszerződés megkötése után a szövetséges csapatok elhagyták az országot. 7

8 3. Az osztrák régió kultúrája Alsó-Ausztria Alsó-Ausztria déli része már a múlt század közepétől a bécsiek kedvelt nyári üdülőhelye volt. Különösen két helység említendő, Gutenstein és Reichenau. A Reichenau melletti Kaiserbrunnban található az az impozáns forrás, amely több mint 100 éve látja el hegyi vízzel a távoli Bécset. A Semmeringet behálózó viaduktok, hidak és alagutak együttesét az UNESCO 1999-ben a világörökség részévé nyilvánította. A térség történelmi központja Wiener Neustadt, melynek múzeuma kiválóan megrendezett kiállítással nyújt betekintést a tartomány korai történetébe. A várostól alig 20 km-re nyugatra található Hohe Wand természeti park. A tartomány fővárosa, St. Pölten virágzását 1689-ben élte, amikor is a barokk építészmester Jakob Prandtauer ideköltözött, s jó néhány jelentős épületet alkotott. Többek között a Karmelita kolostort, illetve az Angol kisasszonyok Intézetének központi magját építette a melki apátság építésze. A Herrenplatzon található barokk polgárházakban és az 1995-ben Boris Podrecca által felújított Városháza téren a barokk kor pompázatos hangulata uralkodik. A román stílusú, 1722-ben barokkosított dóm előtt nyaranta klasszikus és modern felfogású szabadtéri rendezvényeket szerveznek. A város legfiatalabb építészeti alkotása az Ernst Hoffmann építész által tervezett és 1997-ben megnyitott igazgatási negyed, az alsó-ausztriai tartománygyűlési hajóval, a tartományi múzeummal, a tartományi székházzal, a Dallamok tornyával, az Osztrák Rádió Tartományi Központjával, az Ünnepi Játékok Házával, a tartományi könyvtárral és a tartományi archívummal. Bécs Bécs kulturális örökségét elsősorban a császári paloták, a Hofburg, a Schönbrunni Kastély és a Belvedere jelentik. A tudomány számos jeles képviselője élt Bécsben, pl. Siegmund Freud, Ludwig Wittgenstein stb. A zenei élet legnagyobbjai alkottak itt, mint pl. Mozart, Beethoven, Schubert. A bécsi keringő világszerte ismert, akárcsak leggyakoribb előadójuk a Bécsi Filharmonikusok. Meg kell említeni még a bécsi operát és a Concertus Musicus Wient is. Bécs színházi város, sok jelentős drámaíró alkotott itt, pl. Grillparzer, Schnitzler vagy Thomas Bernhardt. A Burgtheater az egyik legelismertebb színház a német nyelvterületen. Az Állami Operaház klasszikus előadásokat rendez többnyire eredeti nyelven, a Volksoperben inkább a hagyományos bécsi operettet és klasszikus musicaleket adnak elő. A klasszikus zenei koncerteket a Wiener Musikvereinben vagy a Wiener Konzerthausban rendezik. Bécsben számos híres múzeum található óta a MuseumsQuartier (Múzeumnegyed) ad otthont a legtöbb kiállítóteremnek, galériának és koncertteremnek. A legismertebbbek: a Szépművészeti Múzeum, a Leopold Múzeum, a Ludwig Múzeum, az Albertina, ahol a világ legnagyobb grafikai gyűjteménye található, a Belvedere stb., stb. Bécsben számos mozi található, a számuk 1953-ban még 200 volt, majd lecsökkent 69-re, ma 166 mozi látogatható a városban. A képzőművészet terén is sok jelentős művész alkotott Bécsben, pl. Klimt, Schiele, Kokoschka. A város építészetében szinte minden stílus megtalálható, a román stílusú Ruprechtskirchétől a gótikus Stephansdomon és a barokk Karlskirchén át egészen a klasszicista, illetve modern épületekig. A szecesszió is otthagyta kézjegyét a város épületein, Otto Wagner volt a kor egyik legjelentősebb építésze. A város egyik nagy turistaattrakciója a Hundertwasserhaus (Hunderwasser-ház), melyet a 20. század híres építésze, Friedensreich Hundertwasser alakított ki művészien. Az építész számos más alkotása is megtalálható a városban. A bécsi hagyomány elengedhetetlen része a kávéházi kultúra, a városban találunk még néhány igazi bécsi kávéházat, melyek kínálata és berendezése megőrizte az intézmény eredetiségét és báját. Bécs első kávéházát 1685-ben Johannes Theodat nyitotta, ma a Rotenturm Str. 14 alatt található. Ugyancsak nehéz Bécsről úgy beszélni, hogy ne említsük meg a Heurigereket. Bécsben nagy hagyománya van a borkultúrának, és ezekben a kis helyi borkimérésekben lehet megkóstolni a vidékre 8

9 jellemző specialitásokat. A bort gyakran fröccsként isszák, ami a fehérbor szódával vagy ásványvízzel kevert változata, a keverési arány évszakonként változik. Bécs számos klubjával és kulturális rendezvényével a különféle szubkultúrák, ezek között is elsősorban a fiatalok igényeit szintén kielégíti. Burgenland Burgenlandban a kulturális események elsősorban nyáron jellemzőek, pl. a Mörbischi Játékok a Fertőtó színpadán, operajátékok St. Margarethenben a római kori kőfejtőben vagy a Kobersdorfi Kastélyjátékok, a Güssingi Várjátékok stb. A kisebbségek, mint pl. a horvátok vagy magyarok is tartanak különféle kulturális rendezvényeket. Wiesen júniustól szeptemberig számos könnyűzenei, illetve jazzkoncert színhelye, ahol nemegyszer világhírű sztárok is fellépnek. Eisenstadt legkiemelkedőbb látnivalója az Esterházy kastély, egy eredetileg gótikus vár, amelyet az Esterházy fejedelmek nagyvonalúan átalakítottak és az udvari élet központjává tettek. Ma a kastély kulturális centrumként funkcionál. A Haydn-teremben ünnepi események és koncertek alkalmával a pompás mennyezetfreskók alatt Joseph Haydn legszebb melódiái csendülnek fel. A zeneszerző neve egyébként is elválaszthatatlan a várostól. Haydn 1761 óta csaknem negyven éven keresztül karmesterként dolgozott az Esterházy udvarban. Ma többek között a Haydn templomban, a Haydn-mauzóleumban, valamint a barokk Haydn-házban találkozhatunk az emlékével, valamint mindenekelőtt a nemzetközileg is elismert Haydn-napokon szeptemberben. További látványosságnak számít a Kálvária-hegy, a Szt. Márton-dóm, amelynek eredete a 13. századig nyúlik vissza, az Üvegház valamint a Kastélypark egy egykori csodás barokk kert, amelyet az 1800-as évek környékén angol tájkertté alakítottak át. A nagyrészt műemlékvédelem alatt álló óváros, a sétálóutca, az üzletek, a kávéházak és éttermek élményekben gazdag időtöltésre csábítanak. Stájerország Stájerország kulturális szempontból kitüntetett szerepet tudhat magáénak Ausztrián belül és a német nyelvű országok tágabb régiójában is ban rendezték meg először a Stájer Ősz avantgarde fesztivált ben vezényelte Nikolaus Harnoncourt a János Passiót, és ezzel vette kezdetét Grazban a Styriarte rendezvénysorozat. A nyitó évben Johann Sebastian Bach műveit mutatták be, az azóta eltelt időszakban pedig Monteverdi, Haydn, Schubert, Mozart, Beethoven, Mendelssohn zenéjét élvezhették az idelátogatók ban Graz lett Európa Kulturális Fővárosa ben Elfriede Jelinek, aki Mürzzuschlagban született, kapta az irodalmi Nobel-díjat. Stájerországot, a második legnagyobb tartományt kiterjedt erdőségei miatt zöld tartománynak, Ausztria zöld szívének is szokták nevezni. A tartomány területének 56%-át erdő borítja. A táj nemcsak a téli sportoknak kedvez, de minden évszakban ideális körülményeket biztosít a kirándulóknak, üdülni vágyóknak is. A stájer emberek rendkívül büszkék hagyományaikra. A legtöbb vidéken öntudatosan beszélik nyelvjárásukat, egy bajor-osztrák dialektust, és ápolják népszokásaikat. A stájer és az osztrák népszokások általában szorosan kötődnek a vallásossághoz, az egyházi ünnepkörhöz. Sok hagyomány ma is felelevenedik, például január 6-án a szent három királynak beöltözött gyerekek ma is házról házra járnak, vagy a húsvétot megelőző nagyhét sokhelyütt hangos a kereplőktől. Hiedelmek és varázslások nyomai is fellelhetők. A legtöbb stájer községben élnek még lelkes polgárok, akik az olyan néphagyományokat, mint a fatörzshúzás vagy a Perchten-futás életben tartják, és a következő nemzedéknek továbbadják. A magyarországi, mohácsi busókhoz hasonlóan a Perchten-emberek ijesztő jelmezeket és fából készített ördögmaszkot öltenek, és ebben követik el csínytevéseiket. Stájerország öt régióra osztható, ezek a táj és a paraszti építészet vonatkozásában különböznek egymástól. A népviseletek tájegységről tájegységre, sőt községről községre változnak, egyedi sajátosságokat mutatnak, de a mintegy hetven különböző stájer női népviselet alapvonásai azonosak: lajblis szoknyából, kötényből és ingből áll. A lajblis szoknya, amint ezt neve is mutatja, olyan felsőruházat, ami ujjatlan felsőrészből (lajbli) és egy mintás szoknyából áll. A két részt ruhává varrták össze. Ehhez fehér ingblúzt és a lajblis szoknyánál valamivel rövidebb kötényt viselnek. A lajbli 9

10 szabása és színe az egyes vidékekre jellemző. Felső-Stájerországban például a tűzpiros, apró mintás felsőrészt a háton fehér szalagokkal fűzik össze. A szoknya viszont mindenütt egyforma kidolgozású, és rendszerint az ünneplő viseletek kivételével fél lábszárig ér. A kötények szabása egységes, de színük és mintázatuk jellemző az adott tájegységre. Az ingblúz mindig hófehér anyagból készül, tetszés szerint díszítőhímzéssel. Az ingujj lehet rövid vagy hosszú. A dirndli meghatározó része a kötény, ami Stájerországban leginkább fekete vagy kék anyagból készül. A fejfedők nem mindenütt tartoznak kötelezően a népviselethez. Mindenekelőtt télen teszik fel szívesen a fekete, Mura-völgyi Reindlhut elnevezésű serpenyőkalapot. Felső-Stájerországban a nők alkalmanként fekete fejkendőt vesznek, amit művészien csavarnak és kötnek meg. A hegyes-völgyes Felső-Stájerországban, a Vasút (via ferrata, Eisenstraße) mentén fekvő helységek őrzik a vasfeldolgozás és ércbányászat hagyományait. Az útvonal legismertebb kirándulóhelyei az Érchegységben (Erzberg) vannak. A községekben és falvakban rendszeresen tartanak kulturális rendezvényeket, ilyen a Leobeni Kulturális Nyár és a St. Gallen Fesztivál. A hegyek és folyók ideális terepet biztosítanak a különböző sportok számára, az idelátogatók úszhatnak, vadvizeken evezhetnek, sziklát mászhatnak. A völgyekben kitűnő lehetőség kínálkozik golfozásra, halászatra és lovaglásra. A 25 kilométeres Stájer Alma-út (Steirische Apfelstraße) mentén egymilliónál több almafa terem. Leghíresebb települése Puch, az almafalu. A mézkészítés, gyümölcsmust- és pálinkafőzés mellett hagyománya van a kézművességnek, fazekasságnak, faragásnak és kosárfonásnak is. A Stájer Virág-út (Steirische Blumenstraße) a legszebb kilenc virágos stájer falut köti össze egymással. Az 1959 óta megrendezésre kerülő stájer virágkötő verseny nagyban hozzájárul az idegenforgalom fejlődéséhez. Murau vidékén vezet a Stájer Fa-út. Stájerország Ausztriának erdőben leggazdagabb tartománya, itt évszázadok óta felhasználják a fát az építkezésben és az iparban, valamint fűtésre, de hangszerek, játékok és művészeti alkotások is készülnek belőle. Murauban a fa fontos gazdasági tényező és kultúrahordozó volt a múltban, és így van ez manapság is. 27 bemutatóhelyen láthatnak az érdeklődők fából épült és fával kapcsolatos emlékeket, kiállításokat. Kastélyok, várak sora szegélyezi a Stájer Kastélyok útját (Steirische Schlössersrtraße). Déli irányból érkezve a Bad Gleichenberg közelében álló Kapfenstein kastély jelenti a kiindulópontot, s az Aichberg közelében álló Festenburg zárja le az útvonalat. A tájat és a benne élő ember életét évszázadok óta a víz határozta meg. Ez az éltető erő nyilvánul meg ma is a Stájer Vízi út (Steirische Wasserstraße) mentén. A termálvíz kincs hasznosítására termálfürdők és wellnessközpontok szolgálják az egészségturizmust (Thermenstraße Termál-út). Stájerország nyugati felében számtalan kulturális és történelmi emlék lelhető fel. Műemlékek és múzeumok, művészeti és kulturális bemutatóhelyek nyújtanak betekintést a tájegység és egész Stájerország történelmébe. A kultúrtörténeti emlékút egyik legismertebb zarándokhelye a Szent Barbara-templom Bärnbachban, amit Friedensreich Hundertwasser alakított át. A stájer borvidék három bortermelő régiót foglal magába: Délkelet-Stájerországot, Dél- Stájerországot és Nyugat-Stájerországot. Különlegesség a Schilcher, amit a tarpataki szőlőből préselnek, és színe a hagyma héjára emlékeztető rosétól a rubinvörösig váltakozhat. 4. Az osztrák régió gazdasága Ausztria turisztikai célország, a falusi vendégfogadás hazája, jelentős havasi pásztorkodással, a völgyekben pedig vízi erőműre támaszkodó könnyűiparral és alumíniumkohászattal. Ausztria ugyancsak fejlett ipari agrárország, ahol a városi kézműipar korán kialakult, a nehézipar, a gépgyártás és az elektromosenergia-ipar fejlődése azonban csak a második világháború után kezdődött el. Az 1990-es évektől a kohászat, a fa- és papíripar, valamint az élelmiszer- és a könnyűipar adják a teljes ipari termelés 40%-át. Ezzel párhuzamosan a mikroelektronikai termékek gyártása is megkezdődött. Ami a gazdasági struktúrát illeti, kb nagyvállalat van jelen az országban, amelyek nagy része nemzetközi tulajdonban van. A mintegy közepes vállalat kizárólag osztrák, családi tulajdonú. Ezek elsősorban az elektronika és az autóipari beszállítás területén működnek. A közel 180 ezer kisvállalkozás pedig az osztrák munkavállalók 60-70%-ának biztosít munkahelyet. Az osztrák iparszerkezet tehát meglehetősen polarizált. 10

11 A hagyományos, főleg erdőművelésre épülő tevékenységek korábban is folytak, de a második világháború után, állami nyomásra új korszak vette kezdetét az osztrák iparban. Ez a Bécsi-medence kőolajforrásainak és az Alpok, valamint a Duna potenciális vízi energiájának kiaknázásával indult meg. Mivel Ausztriában kevés az energiahordozó, ezért az iparszerkezet hagyományos, konzervatív. A feketekőszén-bányászatot beszüntették, a lignit (stájer bányavidék) termelése is csökkent, a morvamezei kőolajkészletek pedig kimerülőben vannak. Az Alpokban azonban jelentős a vasérc, barnaszén, grafit, kősó, réz, cink, ólom és magnézium bányászata. Ausztria bőséges vízi erőkészlettel rendelkezik a területét átszelő folyókon (pl. Ill, Inn), de mind közül a legjelentősebb a Kaprun vízerőrendszere. Ezen kívül még további 9 vízerőmű működik Ausztriában. Az ország 4 fő iparvidékkel rendelkezik: Mura Mürz-völgy, Bécs és környéke, Linzimedence, valamint az Inn-völgy és Vorarlberg. A Mura Mürz-völgy jellemző iparágai: alapanyagipar, nehézgépgyártás, vegyipar, valamint a fa-, papír- és cellulózipar. A térségben található két nehézipari kombinát, a kohászatot azonban a külföldi koksz importálása teszi lehetővé. A könnyű- és színesfémkohászat viszont válságos helyzetbe jutott ezen a területen az 1990-es években. Bécsben és környékén a fémfeldolgozás, az elektronika és az elektrotechnika a domináns. Ugyanakkor Bécsben a vegyipar is jelen van, hiszen gyártanak gyógyszert, gumit és műanyagokat is. A térséghez tartozó Korneuburgban pedig mezőgazdasági és szerszámgépek, illetve közlekedési eszközök gyártása folyik. A Linzi-medencében a kohászat, valamint a gépipar (pl. acélgyártás, hajó- és vagongyártás) és a vegyipar (pl. műtrágya, műszál, műanyag, gumi) honosodott meg. Emellett a bútor- és papíripar is jelen van. Az Inn-völgyben és Vorarlbergben a színesfém- és alumíniumkohászat, a textilipar, az elektrovegyészet, a szódagyártás vállalatai találhatóak meg. Az iparban tehát az alapanyagokat gyártó nehézipari ágazatok túlsúlya jellemző. Az ország életében fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, amely belterjes és sokoldalú. A hegyvidéki mezőgazdaság, vagyis a havasi pásztorkodás az Alpok előterében meghatározó, míg a keleti medencékben és völgyekben inkább a földművelés a jellemző, vagyis ezeken a területeken hagyományos élelmiszertermelő gazdálkodás folyik. Az ország területének 40%-a erdő, és csupán 18%-a szántóterület, amelyen a következő legfontosabb növényeket termesztik: árpa, kukorica, burgonya, rozs, zab, cukorrépa, búza és gyümölcsök. A mezőgazdaság legfontosabb területe Burgenland, ahol a gabonaféléket termesztik. A szálastakarmányok termesztése a Salzburg Bécs vonaltól északra, a gyümölcs- és azon belül főleg a szőlőtermesztés a Bécsi- és a Grazi-medencében, Alsó-Ausztriában és a Fertő-tó környékén jelentős. A gabonatermesztéshez kapcsolódó malomipar központjai Bécs és Linz. A hegyvidéki legelőkön szarvasmarhát és juhot, a sík- és dombvidéken azonban a szarvasmarha mellett sertést is tenyésztenek. Tej- és húsipari központok: Graz, Salzburg, Innsbruck és Klagenfurt. Ausztria szolgáltató iparából a turizmus és az idegenforgalom a meghatározó. Különösen a főváros és az alpesi sípályák vonzóak a külföldi turisták számára. Ausztria az odalátogató turisták száma és a bevételek alapján is a világ élvonalában foglal helyet. Ez nem meglepő különleges természeti adottságai, az Alpok csodálatos tájai, gleccserei, barlangjai, illetve gazdag műemlékei, magas színvonalú kulturális rendezvényei, továbbá az osztrákok vendégszeretete ismeretében. A legnagyobb vonzerőt az alpesi tájak (pl. Stájerország, Tirol, Karintia) jelentik, de a Bécsimedence és a Duna-völgye is jelentős idegenforgalmi célpont. Emellett rendkívül látogatottak az ország híres fürdővárosai is: Badgastein, Bad Ischl, Baden, Zell am See. A városok közül Bécs, Salzburg és Innsbruck a legnépszerűbbek, amelyet elsősorban pezsgő kulturális életüknek köszönhetnek. A neves és színvonalas zenei rendezvények mellett a színházak szerelmesei is kedvükre szórakozhatnak. A reneszánsz kor emlékeit magán hordozó Graz a tartománygyűlési palotával és több várkastéllyal szintén kedvelt turistacélpont. 11

12 Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok 1. táblázat. Ausztria főbb gazdasági mutatói Megnevezés A GDP értéke folyó áron Milliárd euró 246,5 250,3 272,8 A GDP növekedése változatlan áron % 1,9 3,2 3,4 Egy főre jutó GDP folyó áron Ezer euró 29,9 30,9 32,8 Infláció % 2,3 1,5 2,2 Munkanélküliségi ráta % 5,3 4,7 4,3 Folyó fizetési mérleg egyenlege Milliárd euró 3,2 1,8 1,8 Az állami költségvetés egyenlege a GDP %-ában % 1,7 1,1 0,7 Forrás: Statistik-Austria, Österreichische Nationalbank. Ausztria gazdasági fejlettsége, a viszonylag alacsony infláció és munkanélküliségi ráta, valamint a szociális juttatások kiterjedt hálózata alapján uniós összehasonlításban az élen járó országok közé tartozik. A gazdasági fejlődés üteme évek óta meghaladja az uniós átlagot ben a fellendülést a feldolgozott termékek előállításának jelentős emelkedése, az erre építő exportgazdaság, továbbá lassuló ütemben az építőipar teljesítményének növekedése biztosította. A beruházások volumene 4,8%-kal, ezen belül a gépberuházásoké 6,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban (ez utóbbi elmaradt az elemzői várakozásoktól, ami visszafogott vállalati magatartásra utal). Az ipar kapacitáskihasználtsága enyhén csökkent, 86%-ra ben az ipari termelés és export mellett egyes szolgáltatási ágazatok is jól teljesítettek (pl. az ingatlanügyletek). Az osztrák gazdaság elmúlt években nyújtott jó teljesítményének egyik alapja a K+F kiadások folyamatos növekedése: a legutóbb közzétett elemzés szerint között a GDP 1,4%-áról 1,85%-ra emelkedtek. Az alacsony munkanélküliség 2007-ben tovább mérséklődött. Az erőteljes gazdasági élénkülés a munkahelyek számának növekedésében is éreztette hatását (2007-ben ) ben a foglalkoztatottak száma 1,6%-kal emelkedett, a termelékenység 1,9%-kal javult. A fogyasztói árak növekedése 2007-ben éves átlagban 2,2%-ra emelkedett, és az előrejelzések szerint 2008-ban további növekedés várható (2,9%-ra). A gazdasági konjunktúra hatása a lakosság fogyasztására mérsékelt maradt (volumene 1,9%-kal nőtt). Az állami költségvetés hiánya tovább csökkent, az adósságállomány a GDP 59,9%-ára csökkent. Külkereskedelmi tendenciák, főbb partnerek 2. táblázat. Főbb külkereskedelmi tendenciák (milliárd euró) Megnevezés Az export értéke 94,7 106,8 114,2 Az import értéke 96,5 106,9 113,8 Forrás: Statistik-Austria, Österreichische Nationalbank. 12

13 Az elmúlt években a gazdasági fejlődés motorja az export volt, amelynek növekedését elsősorban az EU-tagállamok főként Németország és az ázsiai országok kedvező konjunktúrája segítette. Ausztria exportjának mintegy 72,3%-át, importjának 74,5%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le. Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Svájc. A közép- és kelet-európai országok részaránya az osztrák külkereskedelemben tovább emelkedett. Különösen dinamikusan növekszik az új EU-tagállamokkal folytatott kereskedelem, és nagymértékben bővült Észak-Amerikával, az EU-n belül pedig Németországgal és Franciaországgal is. Jelentős növekedés volt tapasztalható a Kínába, Japánba és Oroszországba irányuló kivitelben. Az exportnövekedés hordozói a gépipari termékek és gépjárművek (Németországba és az ázsiai térségbe), valamint a fogyasztási cikkek és élelmiszerek. Tőkeáramlás, főbb partnerek 3. táblázat. Főbb tőkeáramlási mutatók (milliárd euró) Megnevezés Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések állománya 58,8 63,4 Közvetlen működőtőke-kihelyezések állománya külföldön 55,5 63,4 Forrás: Statistik-Austria, Österreichische Nationalbank. Az elmúlt években az Ausztriába áramló külföldi tőke mintegy 80 84%-a érkezett az EU-ból, ezen belül 82% az euróövezetből. Az EU-ból származó befektetésekben a német tőke dominál ben mintegy 11,9 milliárd euró tőke áramlott az országba. Az Ausztriába érkező működő tőke az elmúlt években nagyjából megegyezett az osztrák vállalatok külföldi befektetéseivel, az áramlás iránya azonban eltérő: a beáramló működő tőke főként az EU-ból érkezik, míg a kihelyezett elsősorban Közép- és Kelet-Európába irányul. Ausztria és Magyarország kétoldalú külgazdasági kapcsolatai 4. táblázat. A magyar osztrák külkereskedelem áruszerkezete (millió euró) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG Élelmiszer, ital, dohány 250,1 269,7 179,9 210,3 70,2 59,4 Nyersanyagok 177,7 231,7 54,5 67,0 123,1 164,7 Energiahordozók 339,1 366,5 289,5 343,0 49,6 23,5 Feldolgozott termékek 1067,1 1169,9 1800, ,1 733,6 762,2 Gépek, gépi berendezések 1017,7 1066,6 1501, ,4 484,4 542,8 Összesen 2851,7 3104,2 3825, ,7 974,0 1057,5 Forrás: 13

14 5. táblázat. Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2007-ben (%) INDEX (2007/2006) MEGOSZLÁS KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Élelmiszer, ital, dohány 107,8 116,9 8,7 5,1 Nyersanyagok 130,4 122,9 7,5 1,6 Energiahordozók 108,1 118,5 11,8 8,2 Feldolgozott termékek 109,6 107,3 37,7 46,4 Gépek, gépi berendezések 104,8 107,2 38,7 34,4 Összesen 108,9 108,8 100,0 100,0 Forrás: Magyarország külkereskedelmének 5,3%-át Ausztriával bonyolítja le: exportforgalomban Ausztria az ötödik, importban a harmadik helyen áll. Ausztriának Magyarország a hetedik legjelentősebb exportpiaca. A magyar kivitelben a gépek, gépi berendezések exportja a és évi visszaesés után 2007-ben stabilizálódott. A több mint 30%-kal bővülő nyersanyagkivitelen belül elsősorban a vegyipari és a gyógyszeripari alapanyagok exportja nőtt. Folyamatosan emelkedik az élelmiszeripari termékek kivitele, ezen belül kiemelkedő a húsáruk, konzervek és mélyhűtött termékek kivitele és az egyre növekvő borexport. Az importban tovább folytatódott az osztrák élelmiszeripari termékek behozatalának bővülése (elsősorban a feldolgozott hústermékek, a tejtermékek és a mélyhűtött áruk). Az osztrák exportpolitika Magyarországot is komoly felvevőpiacnak tekinti, és állandó, intenzív marketingtevékenységet folytatnak. A gépek importjának növekedését nagyrészt a multinacionális vállalatok beszerzési és áruterítési stratégiája határozza meg. A beérkező feldolgozott termékeket a hazai gépipar (pl. járműgyártás, elektronika) használja fel, a készterméket pedig más országokba exportálja. 6. táblázat. Működőtőke-befektetések, (millió euró) Osztrák működőtőke-befektetések Magyarországon 706,5 178,7 752,1 910,0 Osztrák működőtőke-állomány Magyarországon 3 725, , , ,0 Magyar működőtőke-befektetések Ausztriában 3,0 38,0 0,8 18,8 Magyar működőtőke-állomány Ausztriában 10,2 16,3 18,5 15,2 Forrás: Ausztria méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú befektető hazánkban. A Magyarországon nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségű vállalat több mint 20%-a osztrák, összesen A befektetett összes osztrák tőke állománya már meghaladja a 6 milliárd eurót, aránya a magyarországi befektetésekben közel 12% ban a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 14

15 az osztrák vállalatok befektetési tevékenységének egyenlege 910 millió eurót tett ki, és Németország, valamint Hollandia után a harmadik legnagyobb befektető volt mind az adott évi beáramlást, mind a befektetések állományát tekintve. (1998-tól 2006-ig az osztrák befektetések állománya 4,5-szeresére nőtt.) Általánosságban elmondható, hogy az osztrák piac teljesen nyitott, az osztrák importőrök nem félnek az új áruk és szolgáltatások beszerzésétől, tehát lényegében mindent el lehet adni. Természetesen a helyi gazdálkodók állandóan keresik az éppen legkedvezőbb beszerzési lehetőségeket, ami azt is jelenti, hogy a magyar exportőröknek meg kell küzdeniük a piacon jelen lévő vagy ide törekvő uniós és unión kívüli cégek konkurenciájával. Az áruexportban a legnagyobb lehetőség a magyar cégek számára a nagyobb osztrák cégek (ez nem jelent feltétlenül nagy vállalatméretet, számos olyan fős cégről tudunk, akik az egész kontinensre vagy még tengeren túlra is szállítanak) részére történő beszállításban rejlik. A reményteljes ágazatok: Áruexport: Autóipar és részegység-gyártás Elektronikai ipar és részegység-gyártás Elektronikai megoldások Fa- és bútoripar Gyógyszeripar, biotechnológia Vegyipar Szolgáltatások: logisztika, szoftver, turizmus, vállalati tanácsadás Az osztrák kormány az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációját lassítja, tehát a komolyabb privatizációs lehetőségek ritkák. Az esetleg mégis privatizálásra kerülő vállalatokra az ajánlati felhívás megjelenik az EU hivatalos lapjában. Akvizícióra már komolyabb lehetőség mutatkozik, a piacon gyakori a cégek tulajdonoscseréje, ilyen szándék esetén célszerű a kapcsolatot felvenni a Nagykövetség Külgazdasági Irodájával, ahonnan informális csatornákon keresztül az akvizíciós szándék terjesztésre kerül. Rövid távon nem lehet arra számítani, hogy magyar iparvállalatok zöldmezős beruházásokat hajtanak végre Ausztriában, elsősorban a munkabérek és ezek közterhei, valamint az ingatlanárak miatt. Alsó-Ausztria gazdasága Alsó-Ausztriában a gazdaságilag erősnek számító részek a Termál-vonal mentén fekszenek, illetve a Bécs déli részén fekvő Mödling számít ilyennek. A tartományban csak 1955 után indulhatott meg a gazdasági fejlődés, bár 1989-ig a vasfüggöny közelsége szintén bénítólag hatott a gazdaságra. Még ma is sokan csak Bécsben találnak munkát, és nap mint nap ingáznak a főváros és a lakhelyük között. A tartomány egyik legfőbb politikai törekvése újabb üzemek telepítése Alsó-Ausztriába, többnyire az Eco Plus saját tartományi vállalat révén. A tartomány 42%-a szántóföld, 40%-a erdőség. A fölművelés, állattenyésztés és az erdőgazdálkodás fontos gazdasági húzó ágazatnak számítanak, bár az itt foglalkoztatottak száma az elmúlt 50 évben az összes foglalkoztatott mindössze 10%-ára csökkent. Ugyancsak fontos a szőlőtermelés, melyben fontos előrelépés történt az átállásban a tömegtermelésről a minőségi borok előállítására. Bécs gazdasága Az Európai Unión belül Bécs az egyik leggazdagabb régiónak számít. Előtte csak London, Luxemburg, Brüsszel és Hamburg áll. A város kedvező nemzetközi megítélésnek örvend a magas életszínvonal és az alacsony bűnözési ráta miatt, illetve annak köszönhetően, hogy ugródeszkának számít kelet felé. A város és az itt működő cégek már jó ideje gyümölcsöző kapcsolatokat ápolnak a közép- és kelet-európai országokkal, és ezáltal meghatározó tapasztalatokra tettek szert. Számos nemzetközi cég helyezte közép- és kelet-európai beruházásainak irányító központjait Bécsbe. Gyakran előfordul, hogy nyugat-európai cégek osztrák cégek felvásárlásával és bécsi központtal fejtik ki 15

16 működésüket Közép- és Kelet-Európában. Jó példa erre a holland Heineken, amely a BBAG-t vette meg vagy az olasz UniCredit bank, amely a Bank Austria átvételével került kedvező pozícióba. A legtöbb nagy osztrák cég központja is Bécsben található, ezek között szinte az összes banké. A bécsi 2001-es népszámláláskor fő dolgozott vállalkozásban. A legtöbb munkahely az első kerületben található ben a munkanélküliség aránya 13,3% volt osztrák viszonylatban és 8,2% EU-s viszonylatban, amely aránnyal Bécs a 9 tartomány közül az utolsó helyen áll. Burgenland gazdasága Az Ausztria legfiatalabb és legfejletlenebb tartományaként számon tartott Burgenlandot 1995-ben az EU Cél-1-régiójának nyilvánították. Ebbe a kategóriába az EU azon gazdaságilag fejletlenebb területei sorolták, amelyek kiemelt támogatást igényeltek az EU-s színvonalhoz való felzárkózáshoz és 2006 között mintegy 60 ilyen európai régió kapott kiemelt támogatást. A tartomány sokat fejlődött gazdaságilag az elmúlt 10 évben. Ám továbbra is érvényesül az észak-déli megoszlás. Még mindig kereken 23 ezer burgenlandi ingázik naponta vagy hetente Bécsbe a munkahelyére. A tartomány Alsó- Ausztriával együtt az ország legfontosabb bortermelő vidéke. 16 ezer hektárnál is nagyobb területen folyik a burgenlandi borgazdálkodás. A borvidékek közötti területi megoszlás a következő: Fertő-tavi borvidék 7303 hektár; Fertő-tavi dombság 3923 hektár; Közép-Burgenland 2326 hektár és Dél- Burgenland 507 hektár. Burgenlandra is jellemző, hogy a hangsúly egyre inkább a minőségi bortermelésre helyeződik át. Stájerország gazdasága Stájerország dinamikusan fejlődő gazdaságát döntően az ipar határozza meg. A stájer ipari termelés bruttó hozzáadott értéke az országos átlag felett van (2007: Stájerország 3,5%, Ausztria 3,1%), sőt nemzetközi viszonylatban is relatíve magas. Stájerország 17 kerületre és 6 NUTS III-as szintű régióra oszlik, amelyek meglehetősen különböznek egymástól a gazdaság tekintetében. Graz és környéke a legjelentősebb iparral rendelkező térsége Stájerországnak, ahol főként vagon-, szerszámgép-, elektromotor- és gépgyártás folyik. Steyerben 1970-ben beszüntették ugyan a Steyr-Puch személygépkocsik gyártását, de azóta traktorokat és a Mercedesszel közösen négykerékmeghajtású, szinte kizárólag exportra kerülő terepjárókat gyártanak. Az 1990-es évek végén pedig a BMW is létesített fióküzemet Grazban. Graz és környéke mellett Felső-Stájerország a másik régió, amely erős ipari és K+F bázissal rendelkezik. Ebből adódóan a központi és a felső-stájerországi gazdasági térséget technológiai és innovációs motorként is nevezhetjük. Itt találhatóak ugyanis az egyetemek, műszaki főiskolák, valamint a gazdasági és kutatóintézetek fő központjai. Az ipari szektorban az utóbbi években strukturális váltás ment végbe. Ennek következtében a technológiai szektorban jelentősen nőtt a foglalkoztatás. A kölcsönös gazdasági függőségeknek köszönhetően a strukturális váltás hozzájárult a szolgáltató szektor átlag feletti növekedéséhez is. Ezen kívül az olyan kulcságazatok, mint a gépgyártás, a fémmegmunkálás, az elektronika és a papíripar szintén pozitív irányba mozdultak el. A mezőgazdaság Stájerországban elsősorban a rurális, vidékies területeken játszik szerepet, és a főbb ágazatok a gyümölcstermesztés és a fakitermelés. Ebben a tartományban szüretelik az ausztriai almatermelés háromnegyedét. Másrészről erdőkben rendkívül gazdag tartomány, így az ország legjelentősebb fatermelésének is otthont ad. Ausztrián belül Stájerország élen jár a K+F területén, hiszen a kutatás-fejlesztési ráfordítások az 1998-as 2,5%-ról 2006-ra 3,5%-ra emelkedtek, ami az országos 2,5%-os szintet jóval meghaladja. Ezzel Stájerország a legmagasabb K+F ráfordítási aránnyal rendelkezik Ausztrián belül, és Európán belül is az első 15 régió között található. Ennek megfelelően számos technológiával és innovációval kapcsolatos intézmény található a régióban, többek között 5 egyetem, több mint 20 műszaki főiskolai kurzus, egy tartományi tulajdonban lévő kutatóintézet, valamint 15 laboratórium. A K+F mellett a szolgáltató iparon belül a turizmus játszik Stájerországban meghatározó szerepet, de csak néhány régióban, pl. a termálvizekben gazdag kelet-stájerországi régióban, illetve a rurális és/vagy periférikus térségekben. 16

17 Stájerország sokáig szenvedett hátrányos földrajzi elhelyezkedése miatt. A geopolitikai változások, vagyis az EU keleti bővítése azonban jelentős javulást eredményezett a tartomány számára. A térség ugyanis ma már összekötő szerepet tölt be a régi és az új EU-tagállamok között, vagyis Közép-Európa versenyképes régióinak legfontosabb ellátójává avanzsált. Ezzel párhuzamosan megnőtt a szomszédos régiókkal való kooperációk, illetve az azokba történő beruházások száma is. A régió erősségei: az autóipar, a bioenergia, a fa- és papíripar, az energia- és környezetvédelmi technológia, a telekommunikáció, a nano- és mikrotechnológia. További potenciális fejlődési területek: élelmiszertechnológia, kreatív iparágak, turizmus. Ugyanakkor továbbra is jelentős hátránya a régiónak az elégtelen infrastruktúrája, különösen a vasút tekintetében. Ennek javítása létfontosságú annak érdekében, hogy fennmaradjon Stájerország üzleti vonzereje a kelet-európai országok számára. 5. Az osztrák régió társadalmi-politikai összehasonlító jellemzői Amikor Ausztriát és Magyarországot társadalmi és politikai szempontból kívánjuk bemutatni, nem szabad elfelejtenünk a történeti aspektust. Egyrészt a közös történelmi múltat, másrészt a 20. századi eltérő fejlődést. Ausztria előnyre tett szert a polgári demokratikus fejlődés mellett a társadalmigazdasági dimenzióban, a politikai intézményrendszer kiépítettsége tekintetében, a demokratizmus kultúrájának olajozottságában, európai uniós tagsága és az euróövezeti jelenléte tekintetében egyaránt, ami jelenleg is mérhető különbségeket mutat a két társadalom között. Szintén eltéréseket mutatnak finomabb társadalomtudományi mutatók, mint például a bizalom, az identitás vagy éppen a kötődés kérdése. A két ország között azonnal szembeötlő a térfelosztás rendszere, amely egyben a társadalmi aspektusban is fontos különbözőségeket rejt. Ausztria tartományi, decentralizált területi rendszerrel jellemezhető, míg Magyarországon erőteljesen centralizált a regionalitás rendszere. Ausztriában a legtöbb tartomány önálló tradicionális történeti háttérrel, kulturális entitásként jellemezhető, míg Magyarországon a regionalitás mögött effajta kulturális háttér nincsen, s a meglévő megyerendszer is csak részben jelent valamifajta kulturális keretet. Mindkét országra igaz, hogy erős a lokális kötődés mértéke, azonban Ausztriában ez egyben erős tartományi identitással is párosul, míg Magyarországon hiányzik egy középszint iránti azonosságtudat, ami az erős közösségi hajlam és a tartományi együvé tartozás élményét jelenti Ausztriában. Különféle tanulmányok bizonyítják, hogy a régió nem csupán egy statisztikai-tervezési egység, hanem egyben a társadalom és gazdaság globalizációhoz való alkalmazkodását elősegítő eleme is. Hiszen legyen szó Bajoroszágról, Katalóniáról, Toscanáról vagy éppen Burgenlandról, az adott terület gazdasági szereplői potenciált nyernek a körülöttük működő társadalmi közeg összetartó erejéből, támogatásából, identitásából büszkeségtudatából és kötődéséből, ami egyúttal fontos munícióként szolgál a globális térben. Erősíti az egységet, az együttműködési képességet, a kihívásokkal való közös szembenézést, de nem szabad elfelejtkeznünk a marketinghatások társadalmi érvényéről sem. Hiszen hiába reklámozunk egy adott térséget turisztikai szempontból, ha a turisták nem érzik azt a közeget és annak hatását, amit a kommunikáció esetleg sugall. Ebben nagy szerepet játszik a társadalmi közeg s a lakosság identitása is. Bizonyságul lehet említeni Burgenlandot, ahol az erős identitástudat és a turizmus növekvő ereje egyaránt jellemző. Az Osztrák Köztársaság története Németországéhoz hasonlóan a tartományokról szól, nehezen szétválasztható történetiségről van ugyanis szó. A politikai, földrajzi, etnikai és kulturális hatások egyaránt meghatározták e folyamatot. A feudális viszonyok területi rendszeréből először Mária Terézia uralkodása idején valósulhatott meg valamiféle közigazgatás. A törvényhozás, a Szövetségi Gyűlés két kamarából áll, egyrészt a képviselőházból, másrészt a Szövetségi Tanácsként elnevezett felsőházból. A kilenc tartomány önállóságát a tartományi alkotmány és pénzügyi alaptörvénye határozza meg. Az önkormányzatiság alappillére a tartományi tanács, amely a tartományon belüli egyfajta centrumot képezi. Emellett a tartományok élén a tartományi tanács mellett kormány áll. A tartományoknak ugyanakkor nincs minden területen teljes hatáskörük. A külügyek, az állampolgársági ügyek, az alkotmányjogi kérdések, a pénzügyek, közlekedés, honvédelem, egészségügy és munkajog terén a központi állam regnál. 17

18 A külkapcsolatok terén ugyanakkor ki kell emelnünk a speciális hatáskört. A tartományok ugyanis saját nemzetközi szerződéskötési joggal rendelkeznek, például határon átnyúló együttműködések esetében. Mindemellett a szövetségi állam köteles tájékoztatni a tartományokat minden olyan nemzetközi szerződéssel kapcsolatban (ez elsősorban európai uniós esetekre érvényes), amelyek azok önállóságát érintik. A tartományok tehát külkapcsolatok terén is érvényesíthetik érdekeiket, de a másik szempontból nézve ez kötelezettséget is ró rájuk, ugyanis a tartományoknak is harmonizálniuk kell törvényeiket az európai uniós joghoz. Egyfajta hibrid viszony jellemzi azonban a lakásügyet és a közlekedésrendészetet. Itt a döntés központi hatáskör, a végrehajtás viszont már a tartományokat illeti. Szintén hasonló kategóriába tartoznak a népjóléti, a szociális és a villamosenergia-ügyek, amelyek esetében az állam kereteket szab meg, és ezeket a tartományok tölthetik fel tartalommal. Önálló tartományi törvénykezés valósul meg a bölcsőde és óvoda, az általános iskolai oktatás, a szakiskolák, az építésügy területén. A tartományok önállósága egyúttal az Európai Unió irányelveivel összhangban, már az egyesült európai célok előtt megvalósította azt a decentralizáltságot, amelyet sok tagállam a mai napig nem követ. Ezen leírás alapján azonban nem szabad azt hinni, hogy az osztrák tartományok egy és ugyanazon jellemzővel írhatóak le. Például Stájerország és Burgenland társadalmi kohézió, történelmi szempont alapján még csak hasonlónak sem nevezhetők. Stájerország történelmi kategória, társadalmipolitikai entitás, míg Burgenland rövid történelmi múlttal, mesterségesen kialakított tartományként jellemezhető. Burgenland a legkeletibb és egyben legkisebb népességszámú tartomány, Stájerország pedig az egyik legnagyobb területű és lakosságszámú régió. Mindkét tartomány története hosszú időre tekint vissza, azonban míg Stájerország önálló entitásként, kulturális egységként létezett, addig Burgenland politikai és területi egysége alig egy évszázados múltra vezethető vissza. Mindkét tartományra igaz az agrárium relatíve erős jelenléte, emellett az ipar inkább Stájerországban meghatározó, bár jelen van Burgenlandban is, míg a turizmus hagyományosan Stájerországban virágzott, ám mostanság, elsősorban a fürdőturizmus nagy felívelést mutat Burgenlandban is. A legtöbb tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy Burgenland az elmúlt húsz év során erőteljes változáson ment át, s jelenleg is a gazdasági dinamizmus képét mutatja, s ez megnyilvánul a vásárlóerő változásában is. Míg Bécs és Stájerország kilencvenes évekbeli vásárlóerejéhez képest relatíve, addig Burgenland majdnem a duplájára erősödött. Harminc évvel ezelőtt Burgenlandot elmaradott keleti régiónak tekintették Ausztriában, mára sokat módosult ez a kép, amit jól szimbolizál a Die Sonnenseite Österreichs (Ausztria napos oldala) elnevezés. Stájerország és Burgenland esetében is kiemelhető, hogy a minőségi turizmus prosperáló lehetőségeket rejt. Amikor finomabb társadalmi-kulturális jellemzőket kezdünk el vizsgálni, kiderül, hogy a tartományokhoz kapcsolódó attitűdök és szimbólumok, tradicionalitás más és más. Míg Stájerországra egy történetiségében egységes szimbólumrendszer és társadalmi egység a jellemző (Graz mint tartományi székhely az európai kultúra szintjén is ismert nagyváros), addig például Burgenland 20. századi képződmény, amely ráadásul észak-dél tagoltsággal és erős magyarországi kötődésekkel is jellemezhető volt főként a század első felében, s külön nyelvi szimbolikával a hienzennel is együtt említhető. Stájerország infrastrukturális szempontból egységesebb képet fest, mint Burgenland, ahol a városhiányos településhálózat nehezíti a tartomány területi integrálódását. Ugyanakkor valamennyi osztrák tartomány társadalmi identitására jellemző az erős regionális hovatartozás tudat. Burgenland esetében ez azért jelent Stájerországhoz képest hátrányt, mert a burgenlandi történelmi területi egység nem csupán képlékeny kategória, hanem ráadásul a városhiányos státuszból eredően történelmi értékű székhelyétől is megfosztatott, ugyanis a valódi területi központ Sopron lett volna, csakhogy az az 1921-es népszavazást követően Magyarország része maradt. Mindezek ellenére az tapasztalható, hogy a bécsi régió kivételével a tartományi kötődés mindenütt erősnek tekinthető. Burgenlandban különösen hosszú társadalmi-gazdasági fejlődés során a burgenlandi identitás is egyre erősödött, és közel elérte a lokalitás iránti kötődés mértékét (lásd 1. ábra). 18

19 Területi egység iránti identitás Lokalitás Régió/Tartomány Nemzet/Ausztria 10 0 Wien Burgenland Steiermark Kärnten Tirol Voralberg Forrás: Bruckmüller, Ernst (1998), Saját szerk. 1. ábra. A területi egység iránti identitás a különböző régiókban Stájerország esetében a tartományi identitás bizonyítja annak természetes történeti-társadalmi integráltságát szemben Burgenlanddal, ahol a lokális és nemzeti kötődés egyaránt meghaladja a regionális identitás mértékét. Az ábrában látható három további olyan tartomány is, amelyek történetiségükben és társadalmi, sőt politikai-közigazgatási minőségükben még erőteljesebb regionális identitást váltanak ki az ott élőkben, maguk mögé utasítva a lokális vagy nemzeti identitást is. Különféle társadalmi mutatószámok alapján azt kell látni, hogy az előbbi közigazgatási és politikai kategóriák mellett a népességszám és a természetes népmozgalmi adatok életminőség terén nem mutatkoznak nagy különbségek fejlettebbnek tekintett tartományok és kevésbé fejlettek között. Mint a következő táblázat is mutatja, a születéskor várható átlagos élettartam mind a nők, mind a férfiak esetében magas életkori adatot mutat, amely alig különbözik a vizsgált tartományok között. 1. táblázat. A népesség és a születéskor várható átlagos élettartam értékei Nemzet/ Népesség Születéskor várható átlagos élettartam tartomány (ezer fő) Nők Férfiak Ausztria Stájerország Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Forrás: Statistik Austria, Saját szerk. Egyéb természetes népmozgalmi adatok abszolút értékekben ugyan mutatnak eltéréseket, hiszen méretarányok szerint nagyon eltérő tartományokat mutatunk be, ám relatív értelemben az adatok ebben az esetben is hasonlóak. 2. táblázat. Egyéb természetes népmozgalmi adatok Tartomány Házasságkötés Válás Élve Halálozás Természetes Háztartás/Fő születés szaporodás Stájerország ,5 Burgenland ,6 Alsó-Ausztria ,45 Bécs ,98 Ausztria ,4 Forrás: Statistik Austria, Saját szerk. 19

20 Az életminőségre s egyúttal az individualizmusra utaló adat a háztartásokban élők aránya, amely szintén csekély különbséget mutat a tartományok között, ráadásul a nyugat-európai adatokhoz hasonló ez az érték, amely egyértelműen bizonyítja a magas életszínvonal jelenlétét társadalmi értelemben. A burgenlandiak kötődése sajátos a stájer jelleghez képest, hiszen a tartománnyal szembeni megközelítések is segítették az identitás alakulását. Az egyik ilyen tényező a tartomány Magyarországgal való viszonya, annak történeti aspektusa, a másik a területének feldarabolásáról szóló született tervek okozta védekező attitűd. A valamihez képest alakuló identitás persze Ausztria esetében nem ismeretlen jelenség, hiszen az osztrák nemzeti identitás eléggé képlékeny fogalmi kört jelöl a németséggel való viszonylatban, amely a burgenlandi esetben a magyarokkal kapcsolatos attitűdökkel még inkább bonyolódott. Elmondhatni, hogy az osztrák közigazgatási berendezkedés kedvező keretet adott a kollektív identitás kifejezésére, fenntartására, sőt Burgenland esetében egyértelműen bizonyítható, hogy növelésére is. A szövetségi egységekben tartományi kormány, alkotmány, tartományi gyűlés, illetve az ezekkel járó kulturális szimbólumok (himnusz, címer, zászló). Mindezek Stájerország esetében történetiségükben jelen voltak, és hordozták az azonosságtudat magvait, viszont Burgenland volt Bécset leszámítva az egyetlen tartomány, amely korábban soha semmilyen önállósággal nem bírt. Ugyanakkor a történelmi kontextusról sem szabad megfeledkezni, mivel Burgenland Ausztriához történő csatolása idején a központi kormányzat olyan népszerűtlen volt, hogy a regionális identitás eszméjének kialakulására nem csupán a többi tartomány ellenében és példáján jöhetett létre identifikáció, hanem a központi hatalom ellenében is. A területi-politikai konstellációt tekintve Burgenland észak-dél irányú relatív keskeny sávot foglal el Kelet-Ausztria térképén, s az infrastrukturális elmaradottság dél irányába növekedik mind humán, mind pedig épített infrastruktúra szempontjából, addig Stájerország fejlettebb területe az észak-keleti felső részen, illetve a déli részen Graz központtal tapintható ki. A munkapiaci viszonyokban a munkanélküliség terén a legrosszabb helyzetben Burgenland és Bécs található hosszú távú elemzés esetén is, mint az alábbi táblázat is mutatja. 3. táblázat. Munkanélküliségi rátaszázalékban Ausztria 5,8 5,8 Stájerország 6,4 6,1 Burgenland 7,9 7,4 Alsó-Ausztria 5,8 5,9 Bécs 7,2 7,8 Forrás: Statistik Austria. Saját szerk. Az alábbi táblázat alapján jól látható, hogy az átlagos bruttó és nettó jövedelmekben és változásaiban nem tapasztalhatunk jelentős különbségeket a régiók között, illetve országos viszonylatban sem. 4. táblázat. Éves átlagos bruttó és nettó jövedelem fejenként és annak változása 1995-höz képest Rendelkezésre álló bevétel háztartásonként/fő Változás az előző évhez képest Fő/2007 év (Euro) Burgenland ,2% Stájerország ,9% Alsó-Ausztria ,7% Bécs ,8% Ausztria ,4% Forrás: Statistik Austria, Saját szerk. A következő táblázat és grafikon alapján viszont a bruttó regionális termék (BRP) adatai szerint már jelentősebb eltérések tapinthatóak ki a tartományok között. A differenciák egyértelműen 20