DEVÍN. Dévény. A vár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEVÍN. Dévény. A vár"

Átírás

1 DEVÍN Dévény A vár

2 HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala

3 Dévény (szlovákul Devín) ez a szláv várhely népünk történelmének egyedülálló emlékműve. Ezt már Bél Mátyás megértette, aki Notitia Hungariae novae historico-geografica című művében Dévényt Rastislav nagymorva fejedelem hatalmas erődjeként írja le. Erre a megállapításra a fuldai kolostor történelmi krónikáinak tanulmányozása során jutott, amelyek a szláv-frank háborúkkal foglalkoznak. Főleg az a 864. évből származó feljegyzés keltette fel érdeklődését, amelyben az áll, hogy azon év augusztusában Német Lajos király egy alaposan előkészített hadjáratot vezetett a Nagymorva Birodalom ellen, s Rastislavot bekerítette... egy városban, amelynek a neve az ott lakó nép nyelvén Dowina, vagyis leány. Dévény az ősrégi dunai gázlók mellett fekszik, a Duna menti és a Borostyán út kereszteződésén; ezek az utak kötötték össze ezt a térséget szinte az egész, akkor ismert világgal, s így lehetővé tették Európa nyugati és keleti civilizációi és kultúrái hatásainak találkozását. Dévény földrajzi fekvése, amit a kedvező természeti feltételek még meghatványoztak, a település kez- A feltárt gödrökben talált kerámiatárgyak a vaskorszakból 1

4 Latén kerámia Kelta nyakláncdísz detei óta, stratégiailag jelentős pont kialakításának volt az előfeltétele. Észak felől hegyi masszívum védte, a Duna és a Morva folyók vizei pedig a legrégebbi időktől fogva kedvező feltételeket teremtettek az emberek letelepedése és megélhetése számára. Akkor még kristálytiszta volt a folyóvíz, tele a halak sokaságával, a mocsarakban rengeteg vízi madár, a környező erdőkben pedig vadállatok sok fajtája élt. Az ember itt mindig jó lehetőségeket talált a háziállatok tenyésztése és a kultúrnövények termesztése számára. Ezért itt természetesen megtalálhatók az ember telephelyeinek és tevékenységének folyamatos nyomai, az őskortól kezdve a jelenkorig. Dévény térségében már a korai kőkorszakban (Kr.e között) kezdtek letelepedni az emberi közösségek, és hozzá is láttak a föld megműveléséhez. A szabályozatlan Duna folyama és a feltörő talajvizek arra kényszerítették őket, hogy a termékeny folyóparti teraszokon és domboldalakon keressék megélhetési lehetőségüket. Kb. Kr.e táján már kezdték itt kialakítani kisebb településeiket. A késő bronzkorból (Kr.e. 1800) feltártak a mai várhegy délnyugati lejtőjén egy magyari kultúrájú települést. A vár környékéről további leletek is származnak a középső bronzkor ide- 2

5 Római érme Probus császár ( ) arcképével előlap, hátlap jéből (kb. Kr.e tájáról). A további kutatások bizonyították, hogy ezen a területen volt a közép-dunai sírdombkultúra népeinek egyik temetkezési helye. A hallstatti időszakban (a Kr.e. utolsó évezred első felében) a dévényi hegyen egy valószínűleg erődfallal körülvett település állt, amelyből megtalálták néhány téglalap alaprajzú cölöpépítmény maradványait, valamint kézművességre (kerámiakészítésre, takácsmesterségre) utaló objektumokat. A település lakosai halottaikat sírdombtemetőbe helyezték. A Kr.e. 3. évszázad kezdetétől a Felső-Rajna vidékéről kelták érkeztek a térségbe. Pozsony környékén gazdasági, társadalmi és kulturális életük egyik fontos, erődítéssel körülvett, városi jellegű központját (oppidumot) építették fel. Abban az időben a lakosság leginkább ettől az oppidumtól nyugatra, a Dévényi kapu környékén összpontosult, amit az itteni régészeti kutatások bizonyítanak. A kelták dévényi betelepülése kb. 100 évig tartott. A lakóházakat és a műhelyeket a talaj szintjére építették, fagerenda-, ill. oszlop-konstrukció jellemezte őket, vályogfalaikat a- gyaggal kenték ki. A későbbi kutatások alapján megállapították, hogy gazdag kézműves tevékenységet folytattak: végeztek vas- 3

6 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:53 PM Page 4 Keresztény kápolna alapjai a 4. századból feldolgozást, színes fémek öntését, kőmalomkészítést, kerámiakészítést gyorsan forgó fazekaskorongon stb. A feltárt tárgyak a lakosság munkájáról, annak módjairól is tanúskodnak. A földművelést intenzívebbé tette a tökéletesebb ekefajta használatának a bevezetése, melynek alapja a vascsoroszlya volt. Sok kelta szerszám tanúskodik fejlett kovácsmesterségükről (kapák, balták, vésők, kések, kovácslapátok stb.). A takácsmunkát olyan leletek jellemzik, mint az agyagsúlyok és a szövőszék egyes részei. Amint már említettük, Dévény a Borostyán út fontos csomópontjának számított ezt az itt feltárt idegen eredetű készítmények bizonyítják. Ilyenek főleg az ékszerek (bronz karkötők, üveg karkötők fragmentumai, korall nyakláncok, bronz fülönfüggők), a ruhadarabok fémből készített részei, helvét és nordikus érmek. 4

7 Kenyér a népvándorlás korából (5. század) A dévényi kelta települést a Kr.u. 2. és 3. évtizedben a germán csapatok semmisítették meg, amelyek elfoglalták a mai Nyugat- Szlovákia területét. Erről tanúskodnak a tűzvész által elpusztított kelta lakóhelyek maradványai, valamint a sok germánok által használt tárgy lelete. A Kr.e. 1. évszázad végén a rómaiak birodalmuk határát e- gészen a Közép-Duna vidékére tolták ki. Ezzel a megszállással Dévény is e határvonal, a dunai erődítmény-rendszer, a Limes Romanus része lett, mint a Carnunte-i XIV. és XV. légió római táborainak egyik stratégiai erődje a mai ausztriai Petronell és Bad Deutsch Altenburg között. Az itteni római település legrégebbi időszakából nem maradt fenn számunkra semmilyen építmény maradványa, előkerült viszont számos kerámiakészítmény, főleg boros amforák (kétfülű korsók) töredékei, érmék, ruhacsatok, olasz égetett edények (terra sigillata) töredékei és mécsesek. A település főleg a magaslat délnyugati részében összpontosult. A rómaiak itteni jelenléte a században volt a legerősebb; ebből az időszakból nagy mennyiségű bronz használati tárgy, kerámia, érme, valamint építőanyag-maradvány (főleg téglák a készítőik névjegyével) került feltárásra, azonban építmények (részei, ill. alapjai) mindmáig nem kerültek elő. A hanyatló Római Birodalom utolsó kísérleteit a Duna határvonalának megerősítésére a barbárok erősödő támadásai ellen 5

8 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:53 PM Page 6 A Nagymorva Birodalom időszakából való, feltárt sír-leletek 6

9 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:53 PM Page 7 Rastislav fejedelem, ikon Dimitrios Leusis alkotása II. Constantin ( ) és I. Valentinián ( ) császárok uralkodása idején tette. Ebből az időből három építmény alapjait tárták fel. Közülük a legérdekesebbnek tipikus antik sírbolt (cella memoriae) alaprajza van. A kutatás során megállapítást nyert, hogy ez egy ókeresztény szentély volt a 4. század második feléből ez az első ilyen jellegű lelet a Dunától északra. Bizonyos, hogy Dévényen a legintenzívebb építési munkálatok a 4. században zajlottak, I. Valentinián császár uralkodása 7

10 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:53 PM Page 8 A középső vár udvartere 1965-ben alatt. Ekkor a 3. századból való települést kibővítették, s egy jól megerősített erődfallal körülvett várrá alakították; ebből az északi fal mentén még látható a földsánc maradványa. Annak ellenére, hogy I. Valentinián császár uralkodása alatt ismételten megerősítette a kvád erődvonalat, ezek az utolsó kísérletek már nem tudták megállítani a közép-dunai határvonal, a Limes Romanus szétesését. A 400. év táján ezt a térséget környékbeli lakosok népesítik be, valószínűleg kvádok, azonban az ezután következő évtizedek során Dévény több idegen etnikai csoport átmeneti otthonává is válik, akik a Limes Romanus határvonal felbomlása után a dévényi dunai átkelőhelyen áthaladva vándoroltak tovább, dél felé. Dévénynek ez volt a szlávok bejövetele előtti utolsó betelepítése; ennek a régészeti bizonyítékai egy síron kívül a település objektumainak a maradványai, a feltárt gödrökben talált tipikus kerámiaedények, valamint további tárgyak, pl. fésűk, ruha8

11 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:54 PM Page 9 A középső vár udvartere 1995-ben és övcsatok stb. Különösen értékes és egyedülálló lelet az 5. századból egy kovásszal készített, szénné égett cipó, amelyet egy sütőkemence melletti mélyedésben, megégett gabona vastag rétegei között találtak. Ez az európai méretben is páratlan lelet segít elképzelni, hogy a népvándorlás idején milyen módon készítették ezt a legalapvetőbb emberi élelmiszert. A 6. században a mai Szlovákia területén megjelentek az első szláv törzsek. Jelenlétüket a Dévényi kapu környékén a 7. és a 8. században a feltárt leletek bizonyítják. A szlovák nemzet történelme szempontjából a legjelentősebb a 9. század, amelyet Dévény térségében is fémjelez Rastislav nagymorva fejedelem, a kiváló politikus és stratéga neve. Tudta, hogy a Nagymorva Birodalom középső részét a keleti frankok hódító törekvései ellen már a Dévényi kapunál kell védenie. Ezért erődítmények sorából álló védelmi rendszert épített ki, ezek középső objektumát a Duna és a Morva folyó 9

12 Boltozatkő a Gara címerrel találkozása fölé tervezte. Itt épült fel egy olyan templom, amely méreteivel és díszítményeivel is különleges helyet foglalt el az akkori építmények sorában. Tengelyének kelet-nyugati irányú volt a beállítása. Hosszú hajóját három harántirányú válaszfal négy részre osztotta; keleti oldalát három apszis zárta le. Az építmény tagoltsága arra mutatott, hogy nemcsak vallási, hanem másfajta funkciója is volt. Belső terét növényi és figurális motívumú festményekkel díszítették, amit polikrómozott vakolata fragmentumainak leletei bizonyítanak. Az akkori történelmi helyzet arra utal, hogy a templomot csak a bizánci hittérítők érkezése után, a 9. század második felében építették. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyek a 9. század második feléből valók, s a hat feltárt akkori sírból kerültek elő (sarkantyúk, kések, bárdok, fülbevalók, összecsukható ollók, birkanyíró ollók, korall nyakláncok, gombok, csatok és csörgők). Különösen értékesek az egyes vastárgyakkal együtt talált textilanyagok maradványai. A sírokban fellelt sarkantyúk arról tanúskodnak, hogy ide temették a várban állomásozó lovas csapatok harcosait. Maga a feltárt templom a temetővel együtt jelentős bizonyíték: igazolást nyújt arról a különös fontossággal bíró dévényi várhelyről, amely Rastislav határvonalának erődítményei között központi helyet foglalt el. Maradványait a középkori vár építésének idején tüntették el. A régészeti ásatások mégis arány- 10

13 Boltozatkő stilizált rózsával lag sok objektumot tártak fel a régebbi időszakból, használati és dísztárgyakkal együtt (kerámiaedények, vastárgyak: kések, balták, sarlók, kulcsok stb.) A település és környéke szláv múltját bizonyítják az ún. Dévényi Kobyla déli hegylábánál feltárt temetkezési helyek is. A várnak és közvetlen környékének szláv településeit a 10. században is nyomon követhetjük. A szlávok jelenlétét bizonyítja a vár alsó részén az akkori település jellege, vagy a várudvar délkeleti részében a temető és a hozzá tartozó kör alaprajzú kápolna. A sírokból ezüst fülönfüggők, vas övcsatok, gyűrűk, nyakláncok, érmék stb. kerültek elő. A feltárt használati és dísztárgyak azt mutatják, hogy az itteni település a 10. századtól a 13. századig létezett. Az ezután következő időszakban még inkább megnőtt ennek a lokalitásnak a stratégiai jelentősége. A 13. század közepén Dévény azon királyi határ menti várak egyike lett, amelyek Magyarország nyugati határát voltak hivatva őrizni. Ekkor egy hatszögű bástya állt itt a szikla csúcsán egy kisebb udvartérrel, amelyet kelet és észak felől várfal, szoros, ill. sziklába vájt árok védett. Így nézett ki a vár és közvetlen környéke valószínűleg az egész 14. század folyamán. A felső vár eredeti építményéből már csupán a várfalak szerény maradványai állnak, viszont a vár e részében elvégzett régészeti ásatások meglepő eredménye- 11

14 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:54 PM Page 12 Csutora Leletek a várkútból: Hordó Favödör ket hoztak. Az északi részben, a kis udvar és két helyiség (a portáléval és tégla-boltívvel) kitisztítása után, megnyílt a bejárat a sziklába vájt, addig ismeretlen, újabb három, egymással összekapcsolt helyiségbe, amelyek különböző szinteken helyezkedtek el. Tisztításuk során nagy mennyiségű, kőből való építkezési elem került elő (boltív-bordák, boltozatkövek, tartóoszlopok, ablakpárkányok, portálék stb.), s a régészek megállapítása szerint 12

15 Reneszánsz csempe Sárkányölő Szt. György-motívummal mindez a 14. század végéről és a 15. század elejéről származott; ez arról tanúskodott, hogy a felső várban egy nagyon értékes gótikus építmény állt olyan színvonalú, amilyenre Dévényen addig nem is gondoltunk. Az akkori épület belső teréből is előkerültek burkolólapok, falicsempék és ablaktáblaüvegek fragmentumai. A felső vár délnyugati részében feltárták a kőpadlózat egy részét a lefolyócsatornával és egy kő-víztartályt. A 15. században Dévény magánkézbe került ban Zsigmond király odaajándékozta Gara Miklósnak; halála után, 1433-ban a vár és az uradalom is a fiaira szállt, akik 1459-ig kezelték. A haditechnika fejlődése, valamint a lakáskomfort növekvő igényei megkövetelték, hogy a várat kibővítsék. Tökéletesítették a felső vár erődítését, alapos átalakításnak vetették alá a bástyát, és egy új rész, az ún. középső vár épült fel. Ennek délkeleti részében építették a gótikus palotát, az északkeleti részében pedig a bemeneti komplexumot, a körtoronnyal, kapuval, kapuelőtérrel, egy kisebb árokkal és csapóhíddal. Ebből az időből való az 55 méter mély várkút is a várudvaron. Fokozatosan építették ki a vár alsó részének erődítését is, a sokszögű bástyát és a három bemeneti kaput: az északit, a nyugatit és a délit, amely a sziklaszirt alatt áll. Az északi (ún. dévényi) kapuhoz tartozik a kutatás által feltárt, két helyiségből álló objektum 8 méter hosszú pincéjével, amely eredetileg a várőrséghez tartozott ig Dévény vára a szentgyörgyi és a bazini grófok birtokában volt, akik folytatták az erődítmények építését. 13

16 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:54 PM Page 14 Az ún. Apáca reneszánsz kis torony 1527 után, amikor a várat elfoglalta a császári sereg, I. Ferdinánd császár az egész erődítményt az uradalommal együtt Báthory Istvánnak, az akkori Magyarország előkelő főurának ajándékozta. Az ő rokonsága tulajdonában volt 1605-ig. Ebben az időszakban a vár felső és középső részében is további építési munkálatokat folytattak. Új palotaszárny épült fel a középső várudvar északkeleti várfala mellett, valamint őrtornyok a déli hegyoldalban a vár menti sziklaszirt alatt; a legismertebbhez, az ún. Apácá -hoz, sok monda kapcsolódik. A 17. és 18. században végzett egyes átalakítások lényegében már nem változtattak a vár külsején. Bár stratégiai jelentősége fokozatosan csökkent, mégis még a 19. század elején is aránylag jó állapotban volt. Csak 1809-ben, Napóleon hadseregének romboló beavatkozása nyomán vált a várból várrom. A 19. század 30-as éveiben a szlovák nemzet egyes értelmiségi csoportjai felelevenítették a nagymorva és a cirilli-metódi 14

17 Deveny var.qxd 7/11/2005 3:54 PM Page 15 Ľudovít Štúr emléktáblája Jozef Pospíšil alkotása hagyományokat. Igaz, hogy a Štúr-iskola akkor felnövekvő nemzedéke bizonyos mértékben inkább a romantika szellemében tekintett a Nagymorva Birodalom időszakára, de ez a hagyományokhoz való viszonyulás objektíve haladó szellemű volt, mivel ösztönző erőt adott az ébredező szlovák nemzeti öntudatnak. Ekkor fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy Dévényre hazafias jellegű kirándulásokat kell szervezni. Ezek közül a legjelentősebb április 24-én ment végbe részt vett rajta a pozsonyi Cseh-szlovák Társaság 16 tagja; köztük volt Štúr, Hurban, Zoch, Škultéty és mások. Ennek az eseménynek a 100. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a vár falán Ľudovít Štúr dombormű-arcképével (alkotója Jozef Pospíšil) február 27-én a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége Dévényt, e szlovák várhelyet nemzeti műemlékké nyilvánította. A vár és környéke nemcsak kulturális-történelmi szempontból bír kiemelkedő jelentőséggel, hanem geológiai, állattani és 15

18 növénytani jelentőségénél fogva is rendkívüli természeti lokalitást képez. Pozsony Főváros Nemzeti Bizottságának évi rendelete értelmében Dévény vára és az egész várszikla a Kis- Kárpátok tájvédelmi körzete védősávjának különösen jelentős területe lett. A Pozsonyi Városi Múzeum 1965 óta végez Dévény várában rendszeres régészeti kutatásokat. Ennek eredményeit 1985-től kezdve a középső vár udvarában levő kiállítási teremben mutatja be. Eddig nyolc ilyen kiállítást hoztak létre. Egy idényben (májustól októberig) Dévény várát átlagban ezer látogató tekinti meg. Jelenleg is folynak a várban a műemlékfelújítási munkálatok. PhDr. Veronika Plachá Ing. arch. Jana Hlavicová A kiadvány megjelenését támogatta: Honismereti Kiskönyvtár 23. szám és a Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 754. szám Kiadja a Komáromi (Komárno) KT Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005 Felelős kiadó: Dr. Szénássy Árpád, Dr. Mélykúti Csaba Foto: Roman Hegrovič, Zuzana Zemanová, Mikuláš Červeňanský Fordította: Barczi László Nyomás: Nec Arte s.r.o., Komárno Minden jog fenntartva! ISBN: A sorozat kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Vydavateľstvo KT, s.r.o., Komárno Mederčská 9, tel.: 035/

19 A dévényi várhegy alaprajza

20

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Okresné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 6. ročník, školský rok 2013/14 Testové úlohy pre kategóriu E (7. ročník ZŠ a 2. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem Az Iseum rekonstrukciója

Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem Az Iseum rekonstrukciója Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem Az Iseum rekonstrukciója A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Amerika dióhéjban Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Az Újvilág felfedezése Vikingek 10. és a 11. században (Golf áramlás, Feröer-szigetek, Grönland, Labrador áramlás a mai Boston területéig)

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Okresné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 8. ročník, školský rok 2015/16 Testové úlohy pre kategóriu E (7. ročník ZŠ a 2. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Bükki Kék. Jelvényszerző túra

Bükki Kék. Jelvényszerző túra Bükki Kék Jelvényszerző túra A Hegyiember és Baráti Köre 2016. április 1-től meghirdeti a Bükki Kék elnevezésű jelvényszerző túrát a Bükk hegységben. A túra során a Bükk-hegység varázslatos útjain, ismert

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Helyiséghasznosítási iroda Miskolc, Széchenyi u. 60. iktatószám: 13410-1/G30/2013. MISKOLC, Győri kapu 47-53. szám alatti 22133/276/A/1 helyrajzi számú INGATLAN FORGALMI

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

ÉPÍTÉSZEK MARATONIJA HORVÁTH ILDIKÓ

ÉPÍTÉSZEK MARATONIJA HORVÁTH ILDIKÓ HORVÁTH ILDIKÓ ÉPÍTÉSZEK MARATONIJA Az 1968-as mexikói napokon, amikor az olimpiai stadion pályáin naponta születtek az új csúcsok, és egymást követő ünnepélyes díjkiosztások váltották aranyra és ezüstre

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában letörték, de azt nem tudhatjuk, hogy ki tette ezt: Ötzi vagy egy társa, esetleg az ellenségei? A nyílvesszô behatolási szögébôl az is kiderült, hogy aki rálôtt Ötzire, feltehetôen lejjebb a hegyoldalon,

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

100 éves a gimnázum épülete

100 éves a gimnázum épülete 100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően FATSAR KRISTÓF Roncsolásmentes régészeti eljárások a kerttörténeti kutatásban Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően kétféle forrásból származnak: a dokumeni tumok, illetve a helyszín vallatásából.

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta

Részletesebben

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat 1 Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat Soós Józsefné Bevezetés Évszázadunk első felében az ipar és a közlekedés rohamos fejlődése igényt teremtett a leggazdaságosabban felhasználható energiaforrások,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

A VISEGRÁDI ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETÉNEK RÉTEGEI EGY PÉLDA AZ ÉPÍTÉSZETI KONTINUITÁSRA. Gyetvay Enikő. TDK dolgozat. Épületkutató szekció.

A VISEGRÁDI ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETÉNEK RÉTEGEI EGY PÉLDA AZ ÉPÍTÉSZETI KONTINUITÁSRA. Gyetvay Enikő. TDK dolgozat. Épületkutató szekció. A VISEGRÁDI ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETÉNEK RÉTEGEI EGY PÉLDA AZ ÉPÍTÉSZETI KONTINUITÁSRA Gyetvay Enikő TDK dolgozat Épületkutató szekció 2014 Konzulens: Dr. Krahling János 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma ismertetése

Részletesebben

Garai Péter Séta a Korányin

Garai Péter Séta a Korányin 2008 / Nyár G y a l o g g a l o p p A v á r o s s z ö v e t r e j t e l m e i I I. Garai Péter Séta a Korányin Az elôzô számban bemutatott helyszíntôl, a Jósavárostól csak pár lépést kell tennünk észak

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.)

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) Részletek Veress Zoltán 1914-18. magyar harcterein (81-88. o.) VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) A központi hatalmak fő hadvezetésben ismét viták folytak: ismét Falkenhayn ellenében Conrad, Hindenburg

Részletesebben

Helyszínrajz. Csemege tömb. Beépítési Tanulmányterv. Jászberény 2008 Kft. P. M. Design Kft. Litkei Tamás

Helyszínrajz. Csemege tömb. Beépítési Tanulmányterv. Jászberény 2008 Kft. P. M. Design Kft. Litkei Tamás Szint Funkció Kb. terület Mélygarázs: Raktár: 220,25 m 2 Lépcsőház: 120,03 m 2 Parkoló: 4207,42 m 2 Összesen: 4547,70 m 2 Földszint: Lépcsőház: 107,88 m 2 Gépészet: 16,96 m 2 Bank: 612,75 m 2 ABC: 1011,74

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred Kéésszzí ítteettttee:: Koovvááccss Krri isszztti inaa Meeggyyeerri i Útii Áltaal láánnooss IIsskkool laa Feel lkéésszzí íttőő ttaanáárr SSi ikkee Beerrnnaaddeet ttt II.. korrccssoporrtt Koomppl leexx kkaat

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

5. SZÁMÚ KISHÍREK. Bukarest óváros. A Snagov kolostor

5. SZÁMÚ KISHÍREK. Bukarest óváros. A Snagov kolostor 5. SZÁMÚ KISHÍREK A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÁLLALKOZÁS KEZDETE (GLOBÁLISAN) HELYI SZINTEN: A TELEPÜLÉSEK ÖSSZEKÖTTETÉSÉNEK, MEGVÉDÉSÉNEK, A KULTURÁLIS ÉRTÉKEK MOBILIZÁCIÓJÁNAK STRATÉGIÁI ÉS ESZKÖZEI, A TAPASZTALATOK

Részletesebben

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása.

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. Komolló község Háromszék vármegye déli részében, Sepsiszentgyörgytől 10 km.-re a Feketeagy jobb partján terül el. A Feketeügy másik partján húzódik a komollói

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. N A G Y V E N Y I M H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti v é l

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

3.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TÁJRENDEZÉS

3.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TÁJRENDEZÉS 3.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TÁJRENDEZÉS M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e Képviselő-testület 178/2013.(XI.20.) Kt. határozatában kezdeményezte a településrendezési terv módosítását a 083/9 hrsz-ú térségben.

Részletesebben

A határmítosz: Dévény vára

A határmítosz: Dévény vára GABRIELA KILIÁNOVÁ A határmítosz: Dévény vára Bevezetés Dévény (Theben, Devín) várának romjai impozáns sziluettet rajzolnak ki a Morva és a Duna torkolata felett magasodó dombon. Ez a kép az elmúlt két

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

Berki István, Rusvai László és Szikszai Gábor emlékére. Vallomások. Egy eltűnő világ emlékei Jászapátin és Jásziványon

Berki István, Rusvai László és Szikszai Gábor emlékére. Vallomások. Egy eltűnő világ emlékei Jászapátin és Jásziványon Berki István, Rusvai László és Szikszai Gábor emlékére Vallomások Egy eltűnő világ emlékei Jászapátin és Jásziványon TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 5 Előszó 11 Ajánlás 12 Bevezető -v 14 I. TÁRSADALMI

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A melegvizek birodalma (kb a mai Erdély és a Kárpát-medence környéke)

A melegvizek birodalma (kb a mai Erdély és a Kárpát-medence környéke) Kerka rovósámán 38-43. medvetoros év Kr.e.4002 - Kr.e.3997 Három medvetoros év után már csak akkor kellett vadászatra menni, ha a háziállatok nem látták el friss hússal a kis közösséget. Vajács vajda összeköttetést

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület

Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület 2011. évi KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Tavasz A tél végén többször megfordultunk Tebén, de a hó miatt érdemi munkát, még ellenőrzéseket sem tudtunk végezni. Amint elolvadt

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II.

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. MEGGYESI TAMÁS egyetemi tanár, BME Urbanisztika Tanszék TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. A 2002/5. számunkban közöltük Meggyesi Tamás Városépítés címen készült kéziratából a települési szövettan témakör 1. fejezetét.

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

GK.TÁROLÓ 33,2882 M2 M2 PINCE ALAPRAJZ M 1 : 200 MUNKA MEGNEVEZÉSE: DEBRECEN, MESTER UTCA 16. (8109/4. HRSZ.) IRODAHÁZ RAJZ MEGNEVEZÉSE ÉS LÉPTÉKE:

GK.TÁROLÓ 33,2882 M2 M2 PINCE ALAPRAJZ M 1 : 200 MUNKA MEGNEVEZÉSE: DEBRECEN, MESTER UTCA 16. (8109/4. HRSZ.) IRODAHÁZ RAJZ MEGNEVEZÉSE ÉS LÉPTÉKE: H5 H1 H5 H1 M4 M1 M4 M1 H6 H4 H6 H4 H7 H2 H7 H2 21 21 H8 H8 M3 M2 M3 M2 20,0641 14,5640 5 5,5000 5 6 578 5 2,3017 6 800 5 29,3220 28,2851 3 568 5 1,3881 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. H1 H1 10. 11.

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Az õskori ember. A középkori Európa. Az ókori kelet. Az ókori hellász. A magyar történelem kezdetei és az Árpádok kora.

Tartalomjegyzék. Az õskori ember. A középkori Európa. Az ókori kelet. Az ókori hellász. A magyar történelem kezdetei és az Árpádok kora. Tartalomjegyzék Elôszó... 3 Feladattípusok... 4 1. A történelem forrásai... Az õskori ember 2. Az õskõkori ember mindennapjai... 8 3. Az újkõkori változások... 4. Mesterek és mûvészek... 11 5. dõmérés

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben

Mohács. Felfedező: Felfedező. 17-35mm F11-1/80sec - ISO100

Mohács. Felfedező: Felfedező. 17-35mm F11-1/80sec - ISO100 VIDEO Felfedező Felfedező: komoly történelmi múlttal rendelkező, több mint 900 éves kisvárosunk. A Duna partján fekvő várost, gyönyörű természet övezi. Az átlag polgár számára mégis az első, ami eszünkbe

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti 204-391 Biographia 2007.12.04 10:07 Page 379 DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON 1875 1963 379 Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja, Kossuth-díjas, az anatómia és fejlôdéstan

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

- A hotel területén. - Turizmus

- A hotel területén. - Turizmus - A hotel területén A Panoráma Hotel területén a következő szabadidős tevékenységek aktív végzése lehetséges: fitnesz, úszás, tenisz, futball, lábfoci, kosárlabda, strandröplabda, tollaslabda, pentaque,

Részletesebben