Természeti adottságok

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természeti adottságok"

Benjámin Török
8 évvel ezelőtt
Látták:

2 Földrajzi fekvése Téglást az ész és a kh földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros Debrecen és Nyíregyháza

4 Természeti adottságok A terület a Nyírség déli részéhez tartozik, szél által formált hordalékkúp- síkság Az éghajlat kedvező: az évi középhőmérséklet 9,6 9,8 C, az évi hőingás C, éves csapadék mennyiség mm, éves napfénytartam óra. Az uralkodó szélirány észak, északkeleti.

5 Vízrajz A környéken nagyobb folyó, tó nincs, csak egy időszakos tavacskával találkozhatunk (Kisrét) A mélyben termálvíz található, melynek feltárása még nem történt meg.

6 Növényzet jellegzetes társulásai: tölgy -, kőris -, szil ligeterdők, tölgyesek, homokpusztagyepek. Védett terület az Angolkert. Az Angolkert valóságos botanikus kert, melyet gróf Degenfeld Gusztáv alakított ki. Külföldről hozatott fafajtákat, platánt, tulipánfát, nyárfát és fekete diót, melyeket a homoki kocsányos tölgyek közé ültetett.

7 Állatvilág Állatvilága is igen gazdag a környező területeknek Jellemzőek az erdei életközösségben megtalálható nagyvadak vaddisznó, őz, szarvas. Kisebb ragadozók pl.: róka, füles bagoly

8 Állatvilág A környező mezei és nedves élőhelyek is sokféle állatfaj megfigyelésére adnak lehetőséget Mezei élet közösségben: arany sakál, borz, mezei nyúl, fácán A vizes élőhelyeken madár vonulás idején: pl.: vadkacsa, vadliba, fekete gólya, daru áll meg pihenni és táplálkozni

9 Korai története Téglás környékén az emberi élet első tárgyi emlékei Kr. e körüli időszakból, a rézkorból származnak. Az 1. század második felében szarmaták is éltek itt, amit egy 1954-ben feltárt szarmata sír bizonyít. A 6. században avarok lakták a területet, amit szintén sír leletek bizonyítanak. A honfoglalás korából a magyar törzsekhez csatlakozott kabarok három nemzetségét említhetjük meg.

10 Középkor Téglás területe I. István korában királyi birtok volt. Téglás a környező kialakuló falvak között központi szerepet töltött be, ezt bizonyítja, hogy a határában kisméretű Árpád-kori templomot, körülötte temetőt tártak fel. Nevét is valószínűleg - a XIV. század első felétől oklevelekben feltalálható - téglából épített temploma, vagy földesúri háza után kapta. (Korábbi névalakok: Thokas, Tilglas, Theeglas, Theglas, Telglas, Tetlas, Teclas, Teklas, Teglas, Téglás.)

11 Középkor A tatárjárás Téglást is elpusztította Téglás település első írásos előfordulásai: 1332, a pápai tizedjegyzékekben ( ) Károly Róbert magyar király uralkodása alatt olvasható Téglás először a Gutkeled, aztán a Debreceni családé, majd a birtokló család kihalása után, mint kincstári birtok Zsigmond király tulajdonába került.

12 Újkor Ezt követően a Hunyadi család (Mátyás, Szilágyi Erzsébet, Korvin János) birtokába került, majd ismét királyi birtokba kerültek Az 1550-es években Téglás is a török hódoltság határterületére, mintegy a senki földjére került, bár közigazgatásilag a Magyar Királysághoz tartozott. Néhány falu és ilyen volt Téglás is megunva az állandó zaklatást, anélkül, hogy meghódolt volna, titokban adót fizetett a törököknek.

13 Újkor 1594-ben krími tatárok pusztították el a települést és az sokáig lakatlan is maradt. Az 1600-as években a Rákócziak birtokába került a terület Rákóczi György kiváltságlevelet adott hajdúvitézeknek, akik Tégláson települtek le. Így a hajdú települések közzé lépett a település.

14 Újkor II Rákóczi Ferenc kiváltságlevelet adott Téglásnak, amivel mezővárosi rangot kapott a település A Rákóczi szabadságharc lezárásáról Károlyi Sándor itt tárgyalt a királyi haderőt vezetővel mielőtt Majténynál letette a fegyvert II. Rákóczi Ferenc birtokai a királyi kincstár birtokába kerültek, így ez a település is.

15 Újkor Az 500 éven át viszonylagos függetlenséget élvező szabad paraszti közösség földesurat kapott: I. Ferenc király 1796-ban a téglási korona erdőt a hozzá tartozó gazdasági uradalmakkal együtt Bekk Pál udvari földmérő nevére íratta. Az Ő nevéhez fűződik Téglás község rendezése, utcáinak szabályozása, sakktáblaszerű kialakítása és a téglási kastély építése. Gróf Bekk Pál halála után, Téglás házasság révén a Degenfeld grófok tulajdonába került.

17 Újkor A Bekk majd Degenfeld birtokot az 1835-ben született Gusztáv örökölte, akinek két fia gróf Degenfeld Schomburg Imre és Pál a holdas bírtok tulajdonosai voltak a II. világháború végéig, amiből Tégláson mintegy holddal rendelkeztek. Ebben az időben igen élénk társasági élet folyt a kastélyban:

18 Újkor A debreceni Kollégium diákjai ig Kerekes Ferenc professzor vezetésével Téglásra jártak ki, hogy Bekk Pál gazdagon berendezett országos hírű üvegházába szemléltesse a külföldről behozott és termesztett fajta különböző éghajlatú növényeket. A reformkorban gyakori vendég volt itt Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, de megfordult a Téglási kastélyban gróf Széchenyi István, Nagy Sándor József az 1848-as szabadságharc tábornoka, Rakovszky Samu ezredes a legendás szabolcsi zászlóalj parancsnoka és Fedák Sári primadonna aki, (Degenfeld Gusztáv fia) Degenfeld Imre gróf szerelme volt.

20 Újkor es szabadságharc alatt katonai cselekmény, esemény csupán annyi történt a településen, hogy Július 28-án Görgey tábornok a csapataival Nyíregyháza irányából átvonult Tégláson től hivatalos neve "Hajdu Vármegye Téglás község

21 Legújabbkor Az I. világháború idején június 20-án egy megszálló román ezred kórháznak foglalja le a Téglási iskolát. A II. világháború harcai október 22. és 26. között Tégláson is átvonultak. Október 26-án délfelé csendesült el a harci zaj, amikor a németek kivonultak a faluból és a búvóhelyekről előjöttek az emberek kétségbeejtő látvány fogadta őket: 44 ház és 27 gazdasági épület pusztult el. Sok német, román, és szovjet katona esett el a harcokban, de a falusi lakosok közül is 26-an estek áldozatul a négynapos harcnak. A két világháború áldozatainak nevei bronz falevélbe öntve találhatók a város főterén 1992-ben felavatott világháborús emlékművön.

22 Legújabbkor 1952 Hajdúsági Iparművek megalakulása komoly változást hozott a község életébe: Az ipar egyre meghatározóbbá vált Nőtt a település lakosainak száma Megjelent a település központjában a lakótelep 1991-ben városi rangot kapott a település a köztársasági elnöktől.

23 Napjainkban 6500 fő a lakosság, amely 100%-ban magyarnak vallotta magát a legutóbbi népszámláláson A vallási felekezetek közül a legnépesebb a református, ezen kívül római- és görög- katolikus gyülekezet is van. A településen kisegyházak követői is jelen vannak, úgymint a baptisták, jehova tanúi, pünkösdisták valamint a hit gyülekezetébe tartozók. A sportok közül a foci, a kézilabda és a súlyemelés emelhető ki Felújított Városi Mozi és Városi Könyvtár ad helyszínt a kulturális eseményeknek Helytörténeti kiállító terem és Galéria is kialakításra került Testvérvárosi kapcsolatokat ápol a település Affalterbachal, Ludwinnal és Fulnekkel Folyik a kastély újjáépítése

25 Az iskolánkat is szeretnénk bemutatni egy kisfilmmel: QVhlo Köszönöm a figyelmeteket

Hasonló dokumentumok

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos