Családi címeres kiságy. Fűzfából font babakocsi

Átírás

1 BÖLCSŐDÉK TÖRTÉNETE Ahhoz, hogy a jelenben eredményesen tudjunk dolgozni, szükség van arra, hogy visszatekintsünk és megismerjük hivatásunk hiteles múltját, fejlődését. Mivel a bölcsőde egészségügyi, egészségnevelési, szociális és családsegítő funkciót tölt be, így a jelenlegi társadalmi helyzetben egyre erősebb a gyermek- és családvédelmi szerepe is.a bölcsődéknek fontos szerepe van a hagyományos és az új elvárások kielégítésében. Magyarországon az elmúlt évtizedekben nagymértékű változások mentek végbe a családszerkezetben és a családi élet jellegében. Szükség volt egy erős családtámogatási rendszer létrehozására, amelyet két pontosan meghatározható igény táplált. Az első számú a nők munkaerő piacra való visszatérítésének segítése volt, a második a népesség fogyásának megállítása a gyermekvállalás ösztönzésével. A társadalmi változások okozták, hogy a családok minőségileg megváltoztak, sérülékenyebbek lettek és nem mindig tudnak a feladatuknak megfelelni. Felértékelődött a munkahely fontossága és a kisgyermekes családok számára egyre fontosabbá váltak az olyan alapszolgáltatások, mint a bölcsőde. A gyermekek életében az első 3 év meghatározó jelentőségű, az első 3 évben szerzik meg az első ismereteket a környezetükről, önmagukról, s alakul ki én tudatuk. Magyarországon már 160 éve formálódnak a gyermekgondozás, mint a kisgyermekkorú nevelés hagyományai. A magyar bölcsődék színvonala elismerten jó a külföldi szakemberek véleménye szerint. Ennek ellenére, volt idő, amikor, megkérdőjelezték a szükségességét, és kezdeményezték a megszüntetését. Jelentős fordulatot hozott az évi XXXI. sz. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, amely a gyermekjóléti alapellátás részeként tartja számon a bölcsődét, mint a személyes gondoskodás keretébe tartozó, napközbeni ellátást nyújtó gyermekvédelmi intézményt. Napjainkra beigazolódott, hogy a nők munkavállalásának, munkában maradásának és szakmai fejlődésének fontos feltétele a napközbeni gyermekintézmények megléte. Korunk modern életformájának már elengedhetetlen része a korai intézményes nevelés, amely a hagyományokra épülő, jól kidolgozott módszerek alapján működő, szakmailag ellenőrzött bölcsődei ellátással biztosítható magas színvonalon. A 3 éven aluli gyermekek intézményes nevelése Európa tőkés országaiban a XVIII. század végén és a XIX. század elején végbement gazdasági és társadalmi változások következménye. Ugyanis, egyre több női munkaerőt foglalkoztató iparágak üzemei létesültek. Az első bölcsődét a francia Francois Marbeau kezdeményezésére 1844-ben nyitották meg Párizsban. 1

2 Magyarországon is felvetődött a bölcsőde alapításának gondolata, hiszen a kapitalizmus útjára lépett Pesten sok nőt foglalkoztattak üzemek, elsősorban szövödék, mosodák és varrodák. A nemzetközi példa hatására többen is lelkesedtek a bölcsődéért, mint új intézményért. Pesten, 1851 nyarán kezdtek szervezkedni és április 21-én megnyitotta kapuit Pest belvárosában az első bölcsőde, alig 8 évvel a világ első bölcsődéjének megnyitása után. A Bölcsődék Napját ünnepeljük ezen a napon. A kor lehetőségeihez és hagyományaihoz mérten az első bölcsőde egyleti úton, gyűjtések segítségével jött létre. A működéshez bárki hozzájárulhatott, de teljes jogú taggá az vált, aki egy kiságy felállításának költségét adományozta, amiért cserébe családi címerét elhelyezték az ágy baldachinjára. A bölcsődék fenntartásához szükséges pénzt kizárólag magánszemélyek adományaiból biztosították. Családi címeres kiságy Fűzfából font babakocsi 2

3 Biliztető pad és régi korok játékai Az ünnepélyes nyitáskor a nép elözönlötte az utcát, és éljenzéssel fejezte ki érzelmeit. A bölcsőde fő funkciója, már akkor is a napközbeni ellátás volt. Kidolgozták az alapszabályt. A gyermekeket kedvük szerint engedték játszani, de játékukból minden ártalmas tényezőt kiküszöböltek. Türelem és gyöngédség volt jellemző a gondozásra. Idővel, a jótékonykodásból szervezett gyermekmegőrzésből igazi szakma, értő és szakszerű gyermekgondozás és nevelés lett. Az I. Világháború súlyos terheket rótt az országra. Romlottak az életkörülmények, nagy volt a csecsemőhalandóság, s az állam még kevesebb anyagi támogatása miatt 1915-ben megalakult a Stefánia Szövetség. A szövetség feladata elsősorban az anyák és csecsemők helyzetének javítása volt, valamint szerepet vállaltak a bölcsődék létesítésében és működtetésében ban Heim Pál kezdeményezésére a gondozónőképzést és a védőnőképzést is elindította a szövetség. Az Országos Stefánia Szövetség évi működéséről szóló jelentés szerint Magyarországon 54 bölcsődéből 14 intézet Budapesten működött ben, az anya- és csecsemővédelem állami irányítás alá kerülésével végleg megszűnt a Stefánia Szövetség. A II. Világháború után a bölcsődék fejlesztése is állami irányítás alá esett. A nők egyenjogúsága - tanulása -, munkához való jogának törvénybeiktatásával biztosítani kellett a dolgozó nők anyasághoz való jogát, a nemzet fennmaradását, ezért a születendő gyermekek gondozásának-nevelésének egy részét az államnak kellett átvállalnia. 3

4 Üzemek, tanácsok kezdtek bölcsődét kialakítani. Jellemzőjük volt a zsúfoltság, az alapvető egészségügyi feltételek hiánya, felszerelési-nevelési hiányosságok. A szakmai munka inkább megőrzésre koncentrálódott. A bölcsődében gondozott gyermekek minden erőfeszítés ellenére sem fejlődtek megfelelően, a hospitalizáció súlyos tüneteit lehetett náluk megállapítani. A szakemberek, akik alaposan tanulmányozták a bölcsődében folyó munkát, a változás szükségességét hangsúlyozták. A bölcsődék nevelő tevékenysége sokrétű feladat, csak megfelelő szakmai felkészültséggel, a szakmához elengedhetetlen képességekkel, hivatástudattal rendelkező gondozónő valósíthatja meg a gyermek rendszeres napirendjén belül tól jellemző, hogy a mennyiségi fejlesztés mellett a minőségi fejlesztés igénye is jelentkezett. A bölcsődék történetében fontos állomás, hogy 1970-ben létrejött a nevelési, módszertani, továbbképző és tudományos munkák kidolgozására a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete. A szakmai munka fejlődésnek indult, a fokozatos beszoktatás, a felmenő rendszer, a saját gondozónő rendszer, valamint a folyamatos napirend bevezetésével. Az intézmények egyre nyitottabbá váltak a családok számára. A kutatás a helyes szokások kialakítása felé irányult. Kezdték bevezetni a bölcsődei fejlődési lap írását, melynek segítségével nemcsak a gyermekek fejlődését, hanem a bölcsődében folyó szakmai munkát is ellenőrizni lehetett ban elkezdődött a gondozónői képzés. A bölcsődei férőhelyek csökkentése a nyolcvanas évek végén kezdődött. A leépítés fő okai a családot támogató intézkedések, mint a GYES, GYED bevezetése, valamint a munkanélküliség növekedése. Ezek mellett nehezítette a bölcsőde működését, hogy az állam pénzbeli támogatása a bölcsődék fenntartásában a minimálisra csökkent, ugyanakkor az ellátás szintje teljes egészében az önkormányzatokra hárult, annak jelentős anyagi terhével együtt. Az üzemek, vállalatok pedig bezárták bölcsődéiket. A 90-es évek bölcsőde bezárásainak részben anyagi forrás hiánya, részben a fokozatosan csökkenő születésszám volt az okozója. Az állam a bölcsődei normatíva visszaállításával próbálja segíteni az önkormányzatokat a meglévő intézmények fenntartásában. A bezárási hullám lelassulását elősegítette, hogy törvényi szabályozás hatására 1993-ban az egészségügytől a szociális szférába kerültek a bölcsődék. Az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról határozta meg a napközbeni ellátást, a bölcsőde működésének alapelveit. Az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a bölcsődét a gyermekvédelem, ezen belül a gyermekjóléti alapellátások, gyermekek napközbeni ellátása részeként határozta meg. Napjainkban a bölcsődék magas színvonalú, szülői igényekhez igazodó, rugalmas szolgáltatást biztosítanak a legkisebbek számára. A bölcsődék 1986 óta fogadnak sajátos nevelésű igényű gyermekeket is. 4

5 A bölcsődei férőhelycsökkenés 2002-ben megállt, majd 2003-tól enyhe emelkedést mutatott. Zalaegerszegen is, mint az ország többi nagyobb városában, a nők tömegesen vállaltak munkát. A megye vezetőinek tehát olyan megoldásokat kellett kidolgozni, amely által megoldhatóvá vált a dolgozó anyák gyermekeinek intézményes elhelyezése. Így jöttek létre először üzemi, majd állami bölcsődék. Zalaegerszeg első bölcsődéje 1951-ben létesült. Ez volt a Ruhagyári bölcsőde, I- es számú, ahol a gyár dolgozóinak gyermekeit gondozták. Majd megnyitotta kapuit a Jókai utcai, II- es számú. bölcsőde. Aztán, 1957-ben megnyílt a III. számú, Kossuth utcai bölcsőde Jókai utcai bölcsőde, Zalaegerszeg A Landorhegyi városrész kiépülésével szükségessé váltak a gyermekintézmények is. Megnyitotta kapuit korszerű, új bölcsődeként a IV - es számú (ma ez Idősek Gondozóházaként működik) ben a Petőfi laktanya szomszédságában a régi V. számú bölcsőde ben épült az Űrhajós utcai bölcsőde, amely akkor a VI. volt ban megnyílt a Napsugár utcai, VII- es számú bölcsőde. Majd a következő évben a VIII. számú bölcsőde. A kertvárosi építkezések szükségessé tették az újabb bölcsőde létrehozását ben megnyílt a Köztársaság úton a IX. számú bölcsőde. A városközpont új intézménye lett az 1982-ben átadott X-es számú, Kis utcai bölcsőde. 5

6 Ahogy az előzőekben szó volt róla, a rendszerváltás óta sorra szűntek meg a bölcsődék. Ennek oka a GYED, GYES bevezetése, a fokozatosan csökkenő gyereklétszám, illetve az állami normatíva megvonása. A finanszírozás teljes egészében az önkormányzatokra hárult. Jól képzett szakemberek hagyták el a pályát. Egyetlen intézményhálózat sem szenvedett el ilyen nagyarányú férőhelycsökkenést, mint a miénk. Városunkban a tíz bölcsődéből már csak négy, 735 férőhelyből 280 maradt. Az akkori V. sz. bölcsőde az akkori Petőfi laktanya szomszédságában volt. Amikor megszűnt, szabad lett az V. szám. Zalaegerszegen szeptember l6-án nyitotta meg kapuit a kisgyermekes családok előtt, a szabaddá vált V. számmal jelölt, Petőfi utcai, Cseperedő Bölcsőde. Nagy szükség volt rá, mivel a városközpontban csak egy 25 férőhelyes (II. számú Jókai utcai) és egy 40 férőhelyes (III. számú Kossuth utcai) bölcsőde működött. A többi, újonnan épült bölcsőde a város távolabbi részein, az új lakótelepeken helyezkednek el. Ennek ellenére is kevésbé enyhített a zsúfoltságon a városközponti gyermekintézmény, %-os volt a feltöltöttsége. V. számú Bölcsőde a megnyitás utáni években Az V. számú Cseperedő Bölcsőde egyedi tervezéssel létesült. E alaprajzú mintára tervezték, ahol a két szárny a bölcsődéé, harmadik az óvodáé. A városközpontban kisebb hely állt rendelkezésre, így komplexumban, iskola óvoda bölcsőde gondolkodtak. A megépült bölcsőde vezetője Simon Olga lett. A bölcsőde mindent megkapott, amit lehetett. A város sok pénzt fektetett bele. Tárgyi felszereltsége optimálisan biztosított volt. A bölcsődét az OMKER által forgalmazott bútorokkal, mozgásfejlesztő eszközökkel, hatalmas játékkészlettel látták el. Mivel 6

7 módszertani bölcsőde volt, be voltak kamerázva a csoportszobák. Induláskor az országban egyedüliként, ipari TV lánc segítségével figyelhették a tanteremben, hogy milyen gondozásinevelési munka folyik a bölcsődében. Abban az időben nagy divatja volt a népi motívumokkal díszített kiegészítőknek. Pl.: függönyök, futók a falon. A csoportokat más - más színű drapéria díszítette. Ezek a Hetési népművészeti szőttesek egyedi megrendelésre, méretre készültek. A csoportokat, folyósokat, étkezőt a Czugh család által készített kerámiák tették még otthonosabbá. Torontáli szőnyegeken játszottak a gyerekek. Reggel a szülők meztelenül adták be a gyermeküket az átadóból a fürdőben lévő gondozónőnek, aki bölcsődés ruhába öltöztette őket. Egyen felszerelésük volt a gyerekeknek. Népi motívumok és egyenruhás gyerekek a Petőfi bölcsődében Majd Molnár Károlyné, Vera lett a bölcsődevezető, akit itt üdvözölhetünk körünkben. A bölcsőde a gyermekek ellátásán kívül, mint megyei bázisintézmény működött, szakmai felügyeletet biztosítva a megye 35 bölcsődéjének, részt vett a gondozónők beiskolázásában, az alap-és minősítő képzésben, helyet és előadókat biztosítva a tanfolyamoknak. Szakmai tanácsokat adott új bölcsődék létesítésénél, berendezésénél, beindításánál. Az évek során sok minden változott az intézmények jellegében, és a bölcsődében folyó szakmai munka terén is. Megszűnt az uniformizálás, a gyerekek saját ruhájukat használhatták, és használják. Az egészségügytől elszakadva egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gondozás mellett a nevelés, az egyéni bánásmód. A fokozatos, kéthetes anyás, akár apás beszoktatással együtt ismerkedhet a szülő és a gyermek a bölcsődés világgal. 7

8 Petőfi utcai bölcsőde napjainkban A nevelés a bölcsődében természetes élethelyzetekben valósul meg. Ilyen helyzetek a gondozás, a mozgás, a különböző alkotó tevékenységeken kívül az énekkel, verssel, mondókával való ismerkedés. A kisgyermek fejlődési sajátosságait figyelembe véve a bölcsőde szakmai programja az Alkotó játékok - ra fókuszál. A bölcsőde rugalmas nyitvatartási lehetőségét kihasználva a szülők munkaidő beosztásuknak megfelelően folyamatosan érkezhetnek a nap folyamán. Az évek során a gondozónők egyre képzettebbek. Szakmaiságuk, tapasztalatuk igazodott a követelményekhez. Felsőfokú képzéséken, szakmai tanácskozásokon, folyamatos továbbképzéseken, tereptanárképzésben vettek részt. Bölcsődénkben az alapellátáson túli különböző családsegítő programok egyre népszerűbbek a szülők körében: Játszóház: egész évben, heti két óra időtartamban a bölcsődébe nem járó gyermekeket a szülővel együtt fogadjuk, hogy együtt játszhassanak. Időszakos gyermekfelügyelet: igény szerint, egész évben, a szülő elfoglaltsága idejére szakemberek felügyeletére bízza gyermekét. Só szoba: a Cseperedő bölcsődében már több éve működik októbertől márciusig a bölcsődébe járó gyermekek számára ban került sor a bölcsőde mellett működő alapítvány létrehozására. Az alapítvány pályázati pénzekből, az alapítványi bálok bevételéből, a szülők adományaiból, a személyi jövedelemadó 1%-ból megújította a csoportok bútorzatát, kényelmes fektetőket, gyermek asztalokat, zsámolyokat, udvari és szobai játékokat, függönyöket vásárolt. Zalaegerszeg önkormányzata 2003-ban elfogadta a négy bölcsőde teljes rekonstrukciós tervét. A Cseperedő bölcsőde felújítására 2006-ban került sor. A munkák során tetőszigetelést végeztek, megtörtént a csoportszobák és a részlegek egyéb helyiségeinek teljes felújítása, nyílászárók cseréje, játszókert szintfeltöltése, 4 db játszótéri eszköz telepítése, homokozó felújítása, közlekedő utak kialakítása. 8

9 Férőhelyek tekintetében is történt változás az elmúlt években augusztus 11-től a bölcsődénk férőhelyszáma korábbi 80-ról 96-ra emelkedett ig, az intézményben un. folyamatos felvételi rendszer működött. Ez azt jelentette, hogy a szülő bármikor beadhatta az elhelyezési igényét. Bár a gyermekek felvétele most is folyamatos, de minden év tavaszán egy nagyobb felvételi eljárás keretében történik a gyermekek többségének beíratása. Bölcsődénk fogadja a kisgyermeknevelő képzésben tanulókat, gyakorlati helyet biztosít. Zalaegerszegi bölcsődék történetében szinte az egyik legfontosabb esemény a Zalaegerszegi Módszertani Bölcsőde, a Cseperedő Bölcsőde felavatása. Az országosan is elismert, korszerűen felszerelt bölcsődének fontos szerepe volt és van a kisgyermekek személyre szabott nevelésében, gondozásában. A Cseperedő Bölcsőde a szülők véleménye és az éves statisztikai adatok alapján nagyon jó eredménnyel büszkélkedhet. Köszönhető a kisgyermeknevelők naprakész felkészültségének, és a szájhagyomány útján terjedő szülői elégedettségnek. Végül halljuk egy 40 évvel ezelőtti gondozónői eskü szöveget, annak az elmondásában, aki azt akkor 40 évvel ezelőtt tette. Bolla Mária gondozónői eskütételének szövege 9