Családsegítő Intézet Módszertani Gyermekjóléti Központ

Átírás

1 Családsegítő Intézet Módszertani Gyermekjóléti Központ SZAKMAI PROGRAM Családsegítő Intézet 3300 Eger, Kertész u. 3. Tel. (06-36) Családsegítő Intézet Módszertani Gyermekjóléti Központ 3300 Eger, Mindszenty G. u. 12. Tel: 06-30/

2 I. A központ adatai Neve: Családsegítő Intézet Módszertani Gyermekjóléti Központ Székhelye: 3300 Eger, Kertész u. 3. Címe: 3300 Eger, Mindszenty Gedeon u. 12. Elérhetőség: Telefon: (36) Fax:36/ gyjkeger@upcmail.hu Fenntartó neve: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 3300 Eger, Dobó tér 2. A Gyermekjóléti Központ a Családsegítő Intézethez integráltan, önálló szakmai egységként működik. II. Az ellátandó terület és az ellátandó célcsoport jellemzői II.1. Az ellátandó terület jellemzői A Gyermekjóléti Központ illetékessége Eger város közigazgatási területe, szolgáltatásait a településen élő kiskorúak és családjaik részére biztosítja. Eger Megyei Jogú Város lakónépessége december 31-én fő, az előző évi adatokhoz ( fő) képes a változás nem számottevő. Népességi adatok lakónépessége évesek Ebből: 0-2 éves éves Ebből: éves éves éven felüli A rendszeres kedvezményezett gyermekek száma gyakorlatilag azonos a tavalyival, decemberében 1829, 873 családban ben 1289 kérelem érkezett a kedvezmény megállapítása iránt, ami 50 db-bal több, az előző évinél. 175 kérelem elutasítása történt, döntő többségében az egy főre jutó magasabb jövedelem alapján. Az elutasítás mintegy 30 %-os növekedésének fő oka, hogy az ingatlanvagyon közvetlenül lekérdezhető, ellenőrizhető az ingatlan-nyilvántartásból. Az év során 2 alkalommal a kedvezményre jogosult gyermekek számára járó egyszeri gyermekvédelmi támogatás 1788 gyermek részére eft összegben került kiutalásra. Óvodáztatási támogatás iránt 37 kérelem érkezett, ebből jogos igénylés és kifizetés 25 kisgyermek után történt. 2

3 A Gyvt. szerint gyermeket nevelő család rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az egyszeri támogatásra nem jogosultak általában az iskolakezdéshez, tankönyvvásárláshoz rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kaphatnak. 114 kérelem érkezett. 145 gyermeket érintett a támogatás 848 eft összegben. Elutasításra nem kerül sor. 20 fiatal kapott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnak minősülő ösztöndíjat, összesen 2393 eft összegben. Tartásra köteles nyugdíjas gyám által eltartottként kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 1 gyermek részesült. II.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Központunk a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás és a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés védelembe vétel - alapján folytatja tevékenységét, s veszi ellátásba a veszélyeztetett gyermekeket és családjaikat, s gondozza az átmeneti nevelésbe vett gyermekek családját. Az éves adatok szerint összesen 438 gyermek állt családgondozás alatt, akik 249 családból kerültek ki. Ez a év ugyanezen időszakához viszonyítva 52 gyermekkel jelent kevesebbet. A Gyjk gondozásában álló gyermekek és családok száma a gyermekvédelmi gondoskodás típusai szerint év Gyermekvédelmi Gyermekek száma (fő) Családok száma gondoskodás típusa szerint év év év év 1.Alapellátás Védelembe vett Utógondozott Ideiglenes hatállyal elh. n.a. 1 n.a. 1 5.Á.N.GY.CS Tartós neveltek Összesen Megjegyzés: Á.N.GY.CS = Átmeneti nevelt gyermekek családjainak gondozása A 438 gyermek közül 303 fő alapellátás, 79 fő védelembe vétel, 3 fő utógondozás 1 fő ideiglenes hatályú elhelyezés keretében részesült ellátásban, valamint 51 átmeneti nevelt gyermek családját gondoztuk és 1 tartós gyermeket tartottunk nyilván. Az alapellátásban részesülő gyermekek száma a 2010-es évhez képest 33 fővel, a védelembe vettek száma pedig 8 fővel csökkent. A védelembe vett gyermekek száma a Gyermekjóléti Központ felé jelzési kötelezettséggel bíró szervek, személyek által megemelkedett jelzések következtében csökkent. Ez egyben a Gyjk és a jelzőrendszer közötti szorosabb, együttműködőbb, rendszeres kapcsolattartáson alapuló viszonyt jelenti. Ennek érdekében rendszeres esetmegbeszéléseket tartunk a jelzőrendszer tagjainak közreműködésével. Ezzel még jobban elősegítjük, hogy a veszélyeztető tényezők jelentkezésénél központunkhoz forduljanak segítségért az érintett családok, akár közvetlenül, akár a jelző személy közvetítésével. Mindezen tényezők feltételezik a család és a családgondozó közötti hatékonyabb 3

4 együttműködést, mely a preventív családgondozást segíti elő. Az átmeneti nevelt gyermekek száma 51 fő, amely arra utal, hogy a preventív szolgáltatások ellenére is több család esetében keletkezett olyan súlyos, az adott időszakban megoldhatatlan probléma, aminek következtében a gyermekek családból történő átmeneti elhelyezése vált szükségessé. Az összes gondozott gyermek közül 253 fiút és 185 leányt láttunk el 2011-ben. Majdnem minden korcsoportot érintő problémaként jelent meg az elvált szülő által való zaklatás, mely a gyermekelhelyezéssel, anyagi kérdésekkel, a szülők közötti lezáratlan problémákkal, családon belüli bántalmazással, láthatással, nem ritkán a bosszúvággyal voltak kapcsolatosak. A legtöbben a év közötti korcsoportból kerülnek ki: 176 fő. Ezen korcsoportból gondozás alá vett gyermekek általában magatartási és viselkedési problémákkal küszködnek, gyakori a tankötelezettséget elmulasztók, csavargók, szenvedélybetegek száma. Elmondható, hogy legtöbbjük egyszülős családban él, vagy szüleik súlyos, állandósult párkapcsolati problémával küzdenek. Az egyszülős családban élő gyermekek estében általában a hiányzó szülő az apa, így az édesanya kettős szülői szerepet lát el. A háztartásvezetésen kívül családfenntartói (gyakran másodállás vállalására is kényszerülnek) szereppel bír, valamint képviselnie kell a normál családmodellekben meglévő apai tekintélyt és kontrollt. Az anyára hárult többletfeladatok elvégzéséből kifolyólag nyilvánvalóan csökken a gyermekre, gyermeknevelésre fordítható figyelem, idő. Az ilyen típusú családokban nevelkedő gyermekek nagyobb számban sodródnak a negatív értékekkel rendelkező kortárscsoportok, a kriminalitás és a deviancia egyéb típusai felé. Elmondható, hogy ugyanilyen problémákkal gondoztuk a éves korcsoport gyermekeit is. A cél ezeknél a családoknál a kialakult veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése. A családgondozás alatt álló gyermekek nemek szerinti megoszlása év Fiú Lány Összesen Gyermekvédelmi gondoskodás típusa év év év év év év 1.Alapellátás Védelembe vett Utógondozott Ideiglenes hat. elh. n.a. 1 n.a. 0 n.a. 1 5.Á.N.GY.CS Tartós neveltek Összesen A családgondozás alatt álló gyermekek korcsoport szerinti megoszlása év Korcsoportok Fiú Leány Összesen év év év év év év 0 3 év év év év év Összesen

5 Az elsődleges probléma típusa szerinti megoszlás év Esetek száma % Esetek száma % 1.Életviteli 71 4, ,2 2.Család-kapcs , ,4 3.Bántalmazás 31 1,8 12 0,8 4.Lelki-ment. 32 1,9 22 1,5 5.Gyermeknev , ,3 6.Anyagi 82 4,8 75 5,2 7.Foglalkozt. 19 1,1 5 0,3 8.Egészs.kár. 15 0,9 14 1,0 9.Ügyint. Segít ,1 64 4,4 10.Info. kérés 104 6,1 58 4,0 11.Lakásprob. 70 4,1 79 5,5 12.Tanul.i neh ,2 81 5,6 13.Láthatási , ,3 14.Magatart.-i , ,6 15.Szül.i elhany. 20 1,2 9 0,6 16.Gyerm.int. beill. nehézség 5 0,3 3 0,2 17.Szenv. bet. 5 0,3 1 0,1 Összesen III. Szolgáltatás célja, feladata, alapelve III.1. Az intézmény küldetése A jogszabályban meghatározott elméleti előírásoknak a gyakorlatban történő minél hatékonyabb megfelelése egy olyan,- szakmailag jól képzett és személyiségükben a feladatellátásra adekvát szakemberek csapatával, akik elhivatottságot éreznek a gyermekvédelemben történő lelkiismeretes és odaadó munkavégzéshez és a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek védelme, a veszélyeztetettségük megelőzése, megszűntetése jelenti mindennapi céljukat, feladataikat, mely feladatok elvégzésénél a szociális etikai kódexének előírásait hangsúlyosan szem előtt tartják. A központ küldetésének megvalósításához, a kollektíva minden rendelkezésre álló forrásrendszert felhasznál, és a hiányzó elemek megteremtése érdekében felkutatja azokat a lehetőségeket, melyek szabad teret nyitnak a fejlesztéshez, az innovatív elgondolások megvalósításához, a szolgáltatások bővítéséhez, esetleges színvonaluk emeléséhez. 5

6 III.2. A szolgáltatás célja, feladatai A gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, a családban történő nevelésnek elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról, a támogatásokról és az ellátásokról való folyamatos, városi szintű tájékoztatás, a gyermekek és szüleik támogatáshoz való hozzájutásuknak, és a jogaik érvényesítésének segítése, a támogatások célszerű felhasználására való felkészítés, a gyermekjogi képviselő személyről, fogadó időpontjáról, és annak helyszínéről értesíti az érintetteket, tevékenységét úgy végzi, hogy arról a gyermek is fejlettségétől függően, önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen, pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés, családtervezési, egészségügyi problémák, továbbá a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy annak megszervezése és felkeresése, az előző pontokhoz kapcsolódó szabadidős és prevenciós programok szervezése, a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek ösztönzése a fentiekben megfogalmazott célokat szolgáló programok szervezésére, nyilvántartás vezetése a településen rendelkezésre álló gyermekeket érintő szabadidős programokról, és azon szervezetekről, intézményekről, akik ilyen jellegű programot szerveznek, bonyolítanak le, hivatalos ügyek intézésének segítése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, tanácsokkal történő ellátása, problémái megoldásában való közreműködés, az őt és a magzatát megillető ellátásokhoz történő hozzájutás elősegítése, illetve helyzete rendezése érdekében szükség szerint értesíti az illetékes egészségügyi szolgáltatót. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéséket, a veszélyezettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzés kötelezettséggel bíró intézményekkel való együttműködés megszervezése, (pl.: együttműködési megállapodások) tevékenységük összehangolása, e rendszer segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, veszélyeztetettségét, egyéb ellátások iránti szükségleteit, a rendszer kiegészítésére speciális ellátásként gyermekjóléti utcai, vagy lakótelepi szociális munkát szervez, ha a tárgyi és a személyi feltételek adottak, a veszélyeztetettség előidéző okok feltárása, és ezek megoldására javaslat készítése az illetékes intézmény vagy az Önkormányzat számára, szükség esetén, és lehetőségeihez mérten a megvalósítási programban részt vesz. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására, alapvetően a gyermek érdekeit képviselve, családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, 6

7 a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátásának segítése, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és a jegyző által történő kirendelés időtartama alatt ellátja a gondozást, felkérésre környezettanulmányt készít, szükség szerint kezdeményezi az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozást, adott esetben javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésre, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: a gyermek gondozási helyén látogatást tesz annak érdekében, hogy információt szerezzen arról, hogy a gyermek hogyan illeszkedett be új környezetébe, szoros együttműködést tart fenn a szakellátás munkatársaival a gyermekkel és a családdal kapcsolatos ismeretek megbeszélése, a gondozási folyamattervezés, és a végrehajtása érdekében, családgondozást biztosít a család gyermeknevelési körülményeinek megtervezéséhez, és a szülő-gyermek kapcsolatának helyreállításához, a családba visszahelyezett gyermek számára utógondozást biztosít a visszailleszkedéshez. Örökbe fogadással kapcsolatos feladatok: véleményt ad arról, hogy az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja-e? felkérésre környezettanulmányt készít, vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, Speciális feladatok 1 Utcai és lakótelepi szociális munka 2. Kapcsolattartási ügyelet 3. Kórházi szociális munka 4. Készenléti szolgálat 5. Mediáció III.3. Alapelvek A szociális munka alapja minden ember értékének és méltóságának elismerése, származása, társadalmi helyzete, nemre, szexuális orientációra, korra, meggyőződésre, vagy a társadalmi hozzájárulás mértékére való tekintet nélkül. fontos szempontja az emberi jólét. Ezért arra törekszik, hogy enyhítse, illetve megakadályozza a nélkülözést és a szenvedést. Így a szociális munkások feladata, hogy egyéneknek, családoknak, csoportoknak és közösségeknek segítséget nyújtsanak a megfelelő szolgáltatások biztosítása, illetve működése révén, továbbá a szociális tervezéshez és tevékenységhez való hozzájárulásukkal. 7

8 A szociális munkás kötelezettsége, hogy e célokat feddhetetlenül és szakértelemmel szolgálja. A szociális munkás felismeri saját szakmája illetékességi korlátait, továbbá, ha a kliens érdekei megkívánják, akik szakmai felelősséget viselnek jólétéért, egymással együttműködnek. hozzájárul az emberi jólétet szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. Nem engedi, hogy tudását, szakértelmét, vagy tapasztalatait embertelen módszerek gyakorlására használják fel. tiszteletben tartja a rábízottak egyéniségét és gondoskodik méltóságuk, egyéniségük, jogaik és felelősségük megőrzéséről. nem lehet személyválogató különböző előítéletek alapján, úgy mint származás, társadalmi helyzet, nem, kor, vallás, vagy a társadalmi hozzájárulás mértéke. segíti a klienseket, a számukra nyitva álló lehetőségek, valamint döntési képességek növelésében. nem utasítja el a klienst, és nem válik közömbössé annak szenvedése iránt akkor sem, ha kénytelen vele szemben másokat megvédeni, vagy el kell ismernie, hogy nem tud segíteni rajta. szakmai felelősségét személyes érdekei fölébe helyezi. elismeri, hogy a szakmai oktatás és képzés folytatása alapvető a szociális munka gyakorlatában. felismeri a másokkal való együttműködés szükségességét a kliensek érdekében. amennyiben nyilvánosság előtt szól, illetve nyilvános tevékenységet vállal, minden esetben közli, hogy egyéni minőségben, vagy valamely szervezet megbízásából cselekszik. vállalja, hogy segítséget nyújt a klienseknek abban, hogy megkapják mindazon szolgáltatásokat és jogokat, amelyek megilletik őket, egyrészt attól a szervezettől, amelynek alkalmazásában áll, másrészt egyéb intézményektől. elismeri, hogy a kifejezetten egy bizonyos célra kapott információt nem lehet jóváhagyás nélkül más célra felhasználni. Tiszteletben tartja a kliensek magánéletét, továbbá a velük, vagy másokkal való kapcsolata során nyert bizalmas információt. Ilyen információt csak az érintett beleegyezésével lehet továbbadni, kivéve, ha egyértelmű, hogy az érintett, a szociális munkás, más személyek, vagy közösségek, komoly veszélyben vannak, vagy egyéb olyan körülmény esetén, amelyek szakmai szempontból és szakmai konzultáció alapján kivételesnek ítélendők. IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a szolgáltatási típusnak megfelelő gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja IV.1. A Gyermekjóléti Központ működési formája Eger város önkormányzata a gyermekjóléti szolgáltatást integrált intézményi keretek között a Családsegítő Intézet keretén belül, önálló szakmai egységként tagintézmény formájábanbiztosítja. A központ költségvetése a Családsegítő Intézet költségvetési keretein belül, külön szakfeladatként kerül megtervezésre és működtetésre. A gazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokat az EKVI látja el. 8

9 IV.2. A Gyermekjóléti Központ létszáma és a szakemberek szakképzettsége A Gyermekjóléti Központ gyermekjóléti alapellátások személyi feladatainak ellátásának vonatkozásában megfelel az 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2sz. melléklet szerinti követelményeknek. A gyermekjóléti központ vezetője rendelkezik a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2sz. melléklet által meghatározott szakmai végzettséggel, valamint szociális szakvizsgával. A gyermekjóléti központ szakmai vezetőjét a Családsegítő Intézet igazgatója nevezi ki. Az igazgató gyakorolja a dolgozók feletti munkáltatói jogokat. A Gyermekjóléti Központ létszáma 12 fő (1 fő központvezető, 7 fő családgondozó, melyből 2 fő módszertani koordinációs feladatokat is ellát, 1 fő utcai szociális munkás osztott munkakörben, 1 fő pszichológus, 1 fő jogász /heti 10 óra/, 1 fő segédgondozó /heti 35 óra), mindannyian rendelkeznek gyermekjóléti alapellátások személyi feladatainak ellátásának vonatkozásában az 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott szakmai végzettségekkel. A szociális szakemberek a szociális munkások etikai kódexét szem előtt tartva végzik mindennapi feladataikat. Minden szakember rendelkezik saját munkaköri leírással, mely a kompetencia határokat, a feladatokat is tartalmazza. Munkatársaink a szakmai munka módszereinek széles skáláját alkalmazzák (első interjú készítés, tanácsadás, ügyintéző, családi konzultáció, konfliktusmegoldó beszélgetés, esetmegbeszélés, esetkonferencia, továbbtanulási és munkavállalási tanácsadás, önsegítő csoportban segítségnyújtás, tréning szervezés, lebonyolítás, krízisintervenció, családterápia, párterápia, stb.). A Gyermekjóléti Központban dolgozók számára biztosított a képzéseken és továbbképzéseken való részvétel. A működési nyilvántartásba való adatszolgáltatás a személyes gondoskodást végző munkatársakról megtörténik az Szt. 92/F. alapján, így a dolgozók szakmai regisztrációval rendelkeznek. Az intézmény rendelkezik továbbképzési tervvel a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 15. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. IV.3. Gyermekjóléti alapellátások A Gyvt. 38. értelmében az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének a megelőzéséhez. IV.4. Gyermekjóléti alapszolgáltatások A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani (15/1998. (IV.30.) NM rendelet 6. ). A Gyermekjóléti Központ alapszolgáltatásai kiterjednek Eger településen élő valamennyi gyermekre. 9

10 Az egri Családsegítő Intézet Gyermekjóléti Központ a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet ban meghatározottaknak megfelelően az alábbi alapszolgáltatásokat nyújtja Eger város település lakosságának: IV.5. A gyermekek családban történő nevelésének elősegítése érdekében biztosított szolgáltatások Tájékoztatás, információnyújtás: Tájékoztatja a gyermekeket és a szülőjét mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, melyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, a családban történő nevelkedésének elősegítésével. A Gyermekjóléti Központ által biztosított valamennyi ellátási formáról szóróanyag biztosítja a széleskörű tájékoztatást a város lakossága számára. A támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás segítése érdekében a Gyermekjóléti Központ munkatársa segítséget nyújt a gyermeknek vagy szülőjének kérelme előterjesztéséhez, kezdeményezi támogatás megállapítását az illetékes hatóságokkal. Tájékoztatja a szülőt vagy gyermeket a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentálhigiénés tanácsadás igénybevételének lehetőségeiről, céljáról és feltételeiről, esetleg segíti a tanácsadást nyújtó felkeresését. Válsághelyzetben lévő várandós anyát tájékoztatja az őt és a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, az ezekhez való hozzájutás lehetőségeiről, az esetleges örökbeadás lehetőségeiről. A családgondozók szorosan együttműködnek a védőnői hálózattal, valamint a kórházi szociális munkással. Szabadidős programok: A Gyermekjóléti Központ elsősorban a gyermekek számára szervez szabadidős tevékenységeket. Programjaink a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásait enyhítik, illetve a nehéz anyagi helyzetben lévő gyermekek számára teremt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére. A Gyermekjóléti Központ hosszú távú célja a hagyományteremtés, valamint hogy évről évre bővítse ez irányú tevékenységét. Tevékenységeink során bekapcsolódunk a városi rendezvényekbe is. Szabadidős tevékenységeink a program formáját, rendszerességét tekintve négy fő csoportra bonthatók: Ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódó programok Központunk megalakulása óta igyekszik az ünnepek előtt ünnepváró hangulatot teremteni a gyermekek számára, így hagyománynak számít, hogy játszóház, manuális tevékenység, programok biztosításával tesszük színessé a gyermekek hétköznapjait. (Húsvét, Őszi játszóház Mikulás, Karácsony) Nyári napközi A családok alsó tagozatos általános iskolás gyermekeinek elhelyezési gondjainak enyhítése érdekében a nyári szünetben 1 héten keresztül a napközi keretében kedvező térítési díj ellenében változatos programok, kirándulások és foglalkozások szervezése. 10

11 Nyári tábor A Családsegítő Alapítvánnyal közös szervezésben, a családok 7-14 éves gyermekeinek elhelyezési gondjainak enyhítése érdekében a nyári szünetben 6 napon keresztül kedvező térítési díj ellenében változatos programok, kirándulások és foglalkozások biztosítása. Csoportokkal való szociális munka A gyermekeknek szóló csoportfoglalkozásaink valamennyi korosztályt megcélozzák. A szülők részére biztosított programok elsősorban a munkanélküli, gyermekeiket oktatási-nevelési intézménybe járató felnőtteknek szólnak. /Pályázati támogatás alapján és igény szerint/ IV.6. A gyermek veszélyeztetettsége megelőzése érdekében biztosított szolgáltatások A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a Gyermekjóléti Központ veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszert működtet. (A Gyvt. 5. (n) bekezdése szerint: a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.) Az észlelő és jelzőrendszer lehetővé teszi a gyermekeket veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetésének időbeni felismerését. Az észlelő és jelzőrendszer keretein belül figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit, szociális helyzetét és a szolgáltatások, ellátások iránti igényt. Az innen származó adatokat nyilvántartja és a jogszabályokban rögzített módon használja fel. Az észlelő és jelzőrendszer tagjaitól érkező jelzéseket fogadja és a veszélyeztetettség mértékéhez, valamint a család szükségleteihez igazodó intézkedéseket tesz. A Gyermekjóléti Központ a tevékenységek összehangolása és az együttműködés érdekében az esetmegbeszélés előírt formáit szervezi és működteti (az érintett szakemberek, intézmények körét a Gyvt. 17. határozza meg). Központunk jelzőrendszeri ülések keretében kapcsolatot tart a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer tagjaival, biztosítva ezzel az információáramlást és a hatékonyabb együttműködést. A központ szakmaközi esetmegbeszélő fórumot szervez a jelzőrendszer tagjainak. Célja: az egy-egy szakmát képviselő jelzőrendszeri tagok konzultációs lehetőségeinek biztosítása, dilemmák, szakmai kérdések megvitatása, igény szerint külső szakemberek bevonása mellett. A felmerült igényeknek megfelelően fogadóórákon, jelzőrendszeri üléseken kívül szakmai előadásokat, tájékoztatókat tart a szakembereknek, továbbá tantestületi üléseken, szülői értekezleteken tájékoztat a Gyermekjóléti Központ tevékenységéről, elérhetőségéről, a nyújtott szolgáltatásokról. A családgondozók és a társintézmények szakemberei közötti kapcsolattartás leggyakoribb és leghatékonyabb formája a konkrét ügyekben történő esetmegbeszélés, illetve esetkonferencia. A gyermekvédelemben dolgozó valamennyi szakember összevonására, a problémák, feladatok értékelésére az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő éves tanácskozáson kerül sor. A társszakmák felé a Gyermekjóléti Központ visszajelzési kötelezettségének minden esetben írásban, fejléces levél formájában történő tájékoztatásban tesz eleget. 11

12 IV.7. A gyermekek veszélyeztetettsége megszüntetése érdekében biztosított szolgáltatások A Gyermekjóléti Központ családgondozói személyes segítő kapcsolat (családgondozás) keretében támogatják a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, segítik a szülőket a gyermek gondozásának megszervezésében. A családgondozást tervezett módon, határidők megállapításával végzik. A gondozás megkezdésekor rögzítik a gyermek és szülője személyi adatait, valamint gondozási tervet készítenek. Szükség szerint, de legalább félévente értékelik a gondozás eredményességét. Ha a veszélyeztetettség más (pl.: egészségügyi, gyógypedagógiai, szociális) szolgáltatással, vagy gondozással szüntethető meg, úgy a családgondozó feladata, hogy kezdeményezze, szervezze a szolgáltatást. A Gyermekjóléti Központ az eset összes körülményének vizsgálata után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség önként igénybe vehető alapellátással megoldható-e. Ha ezt nem látja elégnek, úgy hatósági eljárást kezdeményez. A Gyermekjóléti Központ javaslatot tesz a jegyzőnek védelembe vételre, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésre. A javaslatban ismertetnie kell a veszélyeztető körülményeket, a gyermek és a család életéről tudomására jutott adatokat, az addig biztosított ellátásokat. IV.8. Védelembevételhez kapcsolódó szolgáltatások A Gyvt. 68. (1) bekezdése szerint Ha a szülő vagy törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A Gyermekjóléti Központ javaslatban közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó nevét. A kijelölt családgondozó elkészíti a gondozási-nevelési tervet, mely tartalmazza a veszélyeztető körülményeket, a kívánatos változásokat, a személyre lebontott feladatokat, a segítséget nyújtó személyek és intézmények megjelölését. Védelembevételnél a családgondozó feladata, hogy a gyermek gondozását-nevelését folyamatosan figyelemmel kísérje, a jegyzőt szükség szerint tájékoztassa, a gondozásinevelési tervben rögzített feladatok végrehajtását ellenőrizze és ebben a gyermeket és szülőjét támogassa, vagy ha szükséges, a gondozási-nevelési tervet módosítsa. Ha a védelembevétel nem vezet eredményre, a családgondozó javaslatot tesz más gyermekvédelmi intézkedés megtételére. Védelembevétel felülvizsgálata során a családgondozó tájékoztatja a jegyzőt a végzett segítő tevékenységről, és megindokolt javaslatot tesz a védelembevétel megszüntetésére, vagy fenntartására. IV.9. A családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve az utógondozással kapcsolatos szolgáltatások A Gyermekjóléti Központ a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást végez a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. A Gyermekjóléti Központ családgondozója együttműködik a Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ családgondozójával. Az együttműködés keretében a Gyermekjóléti Központ 12

13 családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekekkel való kapcsolattartásban. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a családgondozó tájékoztatja a gyámhivatalt a tapasztalatairól. A Gyermekjóléti Központ családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el, együttműködve a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a szakszolgálat utógondozójával. IV.10. Speciális szolgáltatások A Gyvt. 40. (3), valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7. alapján a Gyermekjóléti Központ az általános szolgáltatási feladatain túl, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő alábbi speciális szolgáltatásokat, programokat nyújtja Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén: 1. Utcai és lakótelepi szociális munka 2. Kapcsolattartási ügyelet 3. Kórházi szociális munka 4. Készenléti szolgálat IV Utcai és lakótelepi szociális munka Célja: A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7/A. szerint az utcai és lakótelepi szociális munka célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, valamint a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásából kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. Az utcai és lakótelepi szociális munka hatékony ellátáshoz elengedhetetlen a jelzőrendszer működtetése mellett a speciális területet érintő társintézményekkel kötött megállapodás, benne a konkrét, együttműködést érintő feladatok megfogalmazásával, kutató- és szervezőmunkával. Munkaformák, tevékenységek: Kutatás: A segítségre szorulók felderítése, körülményeik és szükségleteik felmérése. Szolgáltatás: Bizalmi kapcsolat kialakítása, személyes segítségnyújtás, tanácsadás, ártalomcsökkentő stratégiák, krízisintervenció, a szakszolgáltatások igénybevételéhez való hozzájutás segítése, folyamatos és rendszeres információnyújtás, felmerülő igényeket kielégítő szolgáltatások szervezése, vagy ezeken való részvétel elősegítése. Ügyintézés: Kapcsolatfelvétel az érintett intézményekkel, szervezetekkel és szervekkel, közvetítés. Szükség esetén az átmeneti gondozás, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban való részesítés kezdeményezése. Érdekvédelem biztosítása. Egyéni és/vagy csoportos esetkezelés a szociális munka eszközrendszerével: E speciális szolgáltatás megvalósításának formái - az egyéni esetkezelések mellett - elsősorban csoportos illetve közösségi szociális munkát jelentenek. Az egyéni esetkezelésnél a veszélyeztetettség mértékétől függően gondozás biztosítása, szükség esetén hatósági intézkedés kezdeményezése. 13