MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. Középszint és emelt szint

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. Középszint és emelt szint"

Átírás

1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvő szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár) Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében Gondolatokról, ismeretekrıl, véleményekrıl a személyes állásfoglalás kialakítása Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különbözı szövegértelmezési eljárások alkalmazása a mőfajnak, az adott szempontnak megfelelıen Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a mőfaj, a szerkezet, a grammatikai szervezıdés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különbözı korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzıi vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése Olvasmányokra való tárgyszerő, illetve a személyes érintettséget is kifejezı reagálás különbözı írásbeli és szóbeli közlésmódban a mőfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különbözı témákban, különbözı mőfajokban széles körő olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a mőfajnak, a témának, a címzettnek megfelelı szabatossággal Tájékoztató, érvelı, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minısége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom) Írásbeli és szóbeli mőfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenırzés és a javítás képességét A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelı kifejtettségő és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézıpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével Mőalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tári világ, képzımővészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése Hivatalos írásmővek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása.

2 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a mőfajnak és a témának megfelelı nyelvi norma követésével lényegre törı, világos felépítéső, önállóan kifejtett közlés A nyilvános beszéd, a közszereplés fıbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerı, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élıbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghő elıadásában, adott témáról szóló szóbeli elıadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, elıadása Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelı önálló alkalmazása Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is Fogalmak változó érvényességébıl következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

3

4 B) ISMERETKÖRÖK 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Emelt szint 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezıi és funkciói, ezek A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzıinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. A nyelvi jel sajátosságai Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külsı megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezıi és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Példák a különbözı közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerősége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egykét példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása. A magyar nyelvrokonság fıbb bizonyítékai néhány példával. A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ısmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor Nyelvtörténeti A magyar nyelv történetének fı szakaszai: A nyelvtörténeti korszakokat jellemzı változások néhány példája a

5 korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása hangrendszerbıl, a nyelvtani rendszerbıl. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi mőveltség megjelenése a szókészletben - néhány példával. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom fıbb jellemzıi. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, mővelıdéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. A szókészlet rétegei: ısi örökség, belsı keletkezéső elemek, jövevényszók, nemzetközi mőveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom körébıl (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlıdésének szerepe Nyelvmővelés A mai magyar nyelvmővelés néhány alapkérdése. A nyelvmővelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár) Kisebbségi nyelvhasználat A fıbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Legalább egy nyelvjárástípus fıbb jellemzıi (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezıségi, székely, csángó). Az egynyelvő szótárak ismerete. A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi mővekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A A fıbb nézetek a kétnyelvőségrıl, a kettısnyelvőségrıl. kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentısége. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés A határon túli magyar A határon túli magyar nyelvhasználat fıbb adatai, tendenciái. nyelvőség A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A tömegkommunikáció leggyakoribb mőfajai és hatáskeltı eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés) A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle mőfajú szövegek létrehozásában Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképzı szervek. A magyar hangállomány. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.

6 találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai Alaktan és szótan A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése Mondattan A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezető; tagolt, tagolatlan; egyszerő, összetett. A mondat jelentése: elsıdleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerő mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelı és mellérendelı szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezıeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzık fogalma és fajtái, használatuk A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat az élıbeszédben és az írott nyelvben. A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia A mondat és a szöveg. A szintezıdés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. A mellérendelı összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. Az alárendelı összetett mondatok mint a fımondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötıszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, A szóalkotás lehetıségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentısége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak rövidítések. A szóteremtés jelentısége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

7 helyesírása A szöveg A szöveg egységének tényezıi, feltételei, elsıdleges és mögöttes jelentés A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelı fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A szöveg szóban és írásban. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében. A szöveget alakító tényezık: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejezı, érvelı és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei - külsı körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erı: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek Szövegértelmezés A kontextuális jelentés (pl. elıre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetıvé tevı pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek) A szöveg szóban és A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg A szöveg dinamikus és statikus összetevıi. írásban elıadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejezı alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése Az intertextualitás Az ismeretközvetítı CD-ROM és az internet intertextualitásának fıbb jellemzıi. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzıi. A szövegtipológiai elemzés fı szempontjai. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztı szövegek jellemzıi. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. elıadás, vita). Ismeretterjesztı szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).

8 Szöveg a médiában A publicisztikai és a tájékoztató mőfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai ( , internet stb.). Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítı nyelvi és nem nyelvi tényezık. Az új közlésmódok társadalmi hatása. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztı szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai A retorika alapjai A retorika mint a meggyızés mővelete a gondolatközlésben. A retorika jelentısége és alkalmazásának társadalmi színterei A nyilvános beszéd A nyilvános beszéd, a közszereplés fıbb nyelvi és viselkedésbeli A retorika mint a szónoklás tudománya. kritériumai. Az élıbeszéd fajtái. Néhány történeti értékő és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyőjtéstıl Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. a megszólalásig Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.) A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyızés eljárásai, az érvelés mőfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyızési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölı cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés) Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékő nyelvi elemek jelentésviszonyai A szójelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvő szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmezı kéziszótár, valamint kétnyelvő szótárak ismerete. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök

9 Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélı attitődjének kifejezıdése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezık értelmezése Stíluseszközök A képszerőség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése Stílusréteg, stílusváltozat Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelzı, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerőbb alakzatok fajtái és hatásuk. lehetıségeirıl. Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövı, jellemzı beszélt és Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. értékelése. A társalgási stílus ismérvei, minısége. A mondatszerkezet stiláris változatai - a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, A stílusrétegeket elkülönítı tényezık. stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus fıbb jellemzıi, tipikus szóhasználat, a Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különbözı megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). stílusrétegekbıl vett szövegek körében. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli A stílus és norma koronkénti változatai - néhány példa különbsége a tömegkommunikációban. bemutatásával. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján. 2. IRODALOM 2.1. Szerzık, mővek VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint Emelt szint Életmővek Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi A pályaszakaszokat jellemzı fıbb témák, kérdésfeltevések. Dezsı, József Attila. Az életút, az életmő jelentıs tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzık jellegzetes regionális, kulturális kötıdései, a A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötıdések, világirodalmi párhuzamok.

10 pályakép fıbb jellemzıi, néhány kortárs megnevezése. A fıbb mővek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. mővek között (pl. témák, mőfajok, kifejezésmód, jellemzı motívumok), a mővek elhelyezése az életmőben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghő és kifejezı elıadása. Mővek hatása, fogadtatása - egy-két példa alapján. Mővekrıl szóló olvasatok, vélemények értelmezése. A szerzı utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmő néhány jellemzıje keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerően egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a mőfaj, a kompozíció, a jellemzı motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzıtıl teljes szövegek, összefüggı részletek Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mő lényegre törı értelmezésével A kortárs Legalább egy szerzı 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai mővének irodalomból értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idıszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés Világirodalom Az európai irodalom alapvetı hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. mőfajok, témák, motívumok, hıstípusok). Kritikák, különbözı interpretációk. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Mőfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A mővekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Választandó legalább 4 szerzı a felsoroltak közül. A választott szerzı 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai mővének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A mővekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A mővek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban - egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). Egy költı néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 mővének értelmezése. Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század elsı fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzıinek ismerete és a és

11 Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra korszakonként legalább két-két mő bemutatása. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az Mővek értelmezése - pl. mőfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció avantgárdig) jellemzıinek és egy-két kiemelkedı képviselıjének összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, bemutatása. stílustörténeti vonatkozások - a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Színház és dráma különbözı korszakokban. Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Az alábbi mőveknek, a szerzık/korszakok 1-1 mővének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, mőköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a mőfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a mővészi színvonal/minıség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltı eszközei (pl. sematizált hıstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus mőfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzıinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Győrők Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés fıbb nyomtatott és elektronikus mőfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális jelenségek, eltérı szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekrıl; folklór, mővelıdéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötıdı szerzık; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Egy-egy dráma elemzése a következı szerzıktıl/mőfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentısége és példái). Egy-egy jellemzı nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia). Magas (elit) mővészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.

12 Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve Értelmezési szintek, megközelítések VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint Emelt szint Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus Mőveket összekötı motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, egyezéseinek és különbségeinek összevetése. párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, Az olvasott mővekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnıtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnıtt-gyermek, férfi-nı, bőn és bőnhıdés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerő feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mő motívumainak továbbélése - bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsısorban a posztmodern irodalmából Mőfajok, poétika A mőnemek és mőfajok felismerése. Különbözı korokban keletkezett, azonos mőfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásának vizsgálata. Alapvetı versformák felismerése. Mőfajteremtı mővek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Poétika fogalmak alkalmazása mővek bemutatásában, értelmezésében. Azonos mőfajú alkotások összehasonlítása. A kifejezésmód és világlátás változása a különbözı korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. Egy-egy mőfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzıi) Korszakok, stílustörténet Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/mővelıdéstörténet fıbb korszakainak néhány jellemzıje. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hıstípusok változásai; irányzatok, programok).

13 3. FOGALMAK A MAGYAR NYELV ÉS AZ IRODALOM ISMERETKÖREIHEZ Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dılt betővel jelezzük. A) MAGYAR NYELV beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezıi a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ısmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ısnyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány a nyelv vízszintes és függıleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó kettısnyelvőség, kétnyelvőség nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerősítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái a szójelentés: egyjelentéső, többjelentéső, azonos alakú szó; rokon- és hasonló alakú, ellentétes jelentéső szó; hangutánzó, hangulatfestı szó a szókincs rétegei: ısi szavak, belsı keletkezéső szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelı szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettıspont, a pontosvesszı, az idézıjel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszerő mondat, összetett mondat, alárendelı, mellérendelı összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló mőfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés

14 szövegkapcsoló elemek: kötıszó, névmás, névelı, határozószó, elıre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, mőelemzés, értelmezés; vita, referátum, elıadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklıdés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetızés a stílusirányzatok kifejezıeszközei alakzatok: ellipszis, kötıszóhiány, ismétlıdés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora, metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat motiváltság, motiválatlanság stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költıi kép, allegória, szimbólum B) IRODALOM interkulturalitás irodalmi hagyomány, szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia, mítosz szóbeliség, írásbeliség könyvnyomtatás, digitális közvetítés virtualitás mőköltészet, népköltészet, folklór, népiesség színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevıi tömegkultúra - bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz kultusz esztétika, filozófia, etika érték, esztétikai érték, történeti érték erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mő, értelmezés, értékelés katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés cím, címadás idı, idıszemlélet, idısíkok, szimultanizmus tér és térszemlélet jellem, típus, hıstípus poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód

15 mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat - ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern humanizmus, reformáció mőnem, mőfaj epikai mőfajok - anekdota, elbeszélés, elbeszélı költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének, legenda, mese, monda, novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény regényváltozatok, regénytípusok - családregény, fejlıdésregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia epikus közlés - elbeszélı, elbeszélıi nézıpont, narráció, belsı monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függı beszéd, szabad függı beszéd, reflexió drámai mőfajok - tragédia, színmő, commedia delarte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma dráma - dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetıpont, megoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet és jellemkomikum lírai mőfajok - ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma líra - költıi magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idı- és értékszembesítı, létösszegzı átmeneti mőfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz a Biblia irodalmi mőfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis esztétikai minıségek, hangnemek - abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny paródia ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: idımértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA A VIZSGA SZERKEZETE A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl tevıdik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési idıt követıen perc idıtartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor Szövegalkotási feladat Egy nyelvi tétel kifejtése Szóbeli vizsga perc 40 pont 60 pont 50 pont Egy irodalmi tétel kifejtése

16 ÍRÁSBELI VIZSGA Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. A szövegértési feladat megoldására 60 percet, a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár, illetve ha azt valamely feladat megjelöli, szöveggyőjtemény használható. A feladatsor jellemzıi SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában szó terjedelmő esszé, ismeretterjesztı céllal íródott tanulmány, publicisztikai mő egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegértést vizsgáló kérdések - az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemzıinek megfelelıen - a következıkre irányulhatnak: - a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása; - a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzıi; ezek szövegbeli funkciója; - a szöveg kommunikatív sajátosságai; - a cím és a szöveg egészének viszonya; - a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; - a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; - a szerzıi álláspont azonosítása, értelmezése; - a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; - a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés. Feladat lehet továbbá - vázlat, tematikai háló készítése; - önálló következtetés, álláspont megfogalmazása; - a szöveg témájához, a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmő, vagy beszédmő megfogalmazása a mőfaji normák követésével, a mindennapi, esetleg a hivatalos írásbeliség, illetve szóbeliség mőfajainak körébıl; - a szöveg rövid, esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése. A vázlatírás, illetve az összegzés által kívánt fı képességek: a kulcsszók feltárása, a tematikus háló [téma-réma viszony] követése, a tételmondatok felismerése a különbözı szövegegységekben, a szöveg fókuszának megértése, a témaváltás, az elıre- és visszautalások követése, a kihagyások érzékelése, a szöveg részletezettségének követése, az ismert és új közlés elkülönítése. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három, eltérı típusú, mőfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. A feladatok a következık: - Érvelı fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekrıl. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztı, az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget, általában szövegrészletet. (E felvezetı szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai mő, szépirodalmi mő stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezetı szöveg egészének ismeretét.)

17 - Egy mő (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mő, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmezı bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. - Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mő, mőrészlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különbözı példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt), esetenként a válasz mőfaji normáit, továbbá a válasz pontértékét, valamint az adható részpontszámokat. Az értékelı az egyes feladatokra adott pontszámot, majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minısíti. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait, valamint az egyes kitőzött feladatok témafüggı, címszószerően megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. Az ettıl eltérı minden jó megoldás elfogadható. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minısíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minıségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi minıségét, továbbá a vizsgázó helyesírását, valamint a dolgozat írásképét. A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. Az elérhetı 60 pont megoszlása a következı: a fogalmazás tartalmi minısége: 20 pont; szerkezete, felépítése: 20 pont; nyelvi minısége: 20 pont. Az értékelı tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi, szerkezeti, illetve nyelvi minıségének pontszámát. Az adható pontszámok a következık: Tartalmi minıség: pont Szerkezet: pont Nyelvi minıség: pont A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok: A tartalmi kifejtés minıségének általános kritériumai: - a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztı szövegre vonatkoztatás; - nyelvi és irodalmi mőveltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; - tárgyszerőség; az állítások bizonyítása; - problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás); - világismeret, gondolkodási kulturáltság. A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai: - a feladatban megjelölt mőfaj elemeinek való megfelelés; - a témának, a címzettnek, a mőfajnak, a tartalmi mondandónak megfelelı szerkezet kialakítása;

18 - koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és idıbeli viszonyok; logikai és jelentésszintő kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, elıre- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése); - arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya, témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése); - az adott terjedelem megtartása. A szöveg nyelvi minıségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok: - a köznyelvi norma biztos ismerete; - adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelı szókincs, hangnem, stílus; - világos és lényegre törı, szabatos elıadásmód; - gördülékeny, érthetı, mondat- és szövegalkotás; - olvasható kézírás, rendezett íráskép. HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. - Az értékelı tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhetı helyesírási hibákat aláhúzza, majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. - A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítménybıl. - Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítménybıl. SZÓBELI VIZSGA A magyar nyelv és irodalom középszintő szóbeli vizsgája belsı, iskolai vizsga. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idı: 30 perc. A vizsgázó felelési ideje: perc. A felkészülés során irodalmi szöveggyőjtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggı más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. A tételsor legalább 20 nyelvi és legalább 20 irodalmi tételbıl áll. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelıs. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évrıl évre módosítani kell. A tételek jellemzıi, összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitőzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetıleg hasonló nehézségőek legyenek, valamint legyen mód a sikeres felkészülésre, valamint a kifejtésre, a felkészülésre, illetve a szóbeli feleletre adható idıkeretben. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv címő fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következı témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A

19 magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelölésérıl - ideértve a húszon felüli tételszámot is - a szaktanár dönt. A tétel a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelıen tartalmaz/hat egy megállapítást, idézetet, felvezetı gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. őrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvő szótár részletét), majd a kifejtendı feladat megjelölését. A tételben kitőzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott mőfajnak megfelelı elıadása stb. IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom címő fejezetében foglaltak, a Szerzık, mővek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból állítja össze a szaktanár. A Szerzık, mővek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszerően tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szereplı mővet, mőveket. A tétel tartalmaz(hat) egy felvezetı nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekezı próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzımővészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitőzött szempontnak megfelelıen konkrét mő(vek) megjelölését. A kiemelt szempont lehet például bármely mőfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha azt a tétel kifejtése igényli, illetve lehetıvé teszi, a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzık vagy mővek közül. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya A tételek a Szerzık, mővek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerzınek, a mő(vek)nek, a tétel tárgyának megfelelı megközelítési, értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következık: Szerzık, mővek Tételek száma Életmővek 6 Portrék 4 Látásmódok 3 A kortárs irodalomból 1 Világirodalom 2 Színház- és drámatörténet 2 Az irodalom határterületei 1 Regionális kultúra 1 Összesen 20 További szóbeli tételek kijelölésérıl - ideértve a húszon felüli tételszámot - a vizsgáztató szaktanár dönt. Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és elıadásmódját értékelı pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következı általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:

20 Tartalom (25 pont) Elıadásmó d (25 pont) Megfelelı szóhasználat Világos tagolás Logikus érvelés Lényegkiemelés Rendszerezé s Nyelvtani- Irodalmi- Kulturális- tájékozottság Tárgyi tudás Gondolatgazdagság Memoriter A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása Az egyes vizsgarészekbıl elért teljesítmény összeadódik, így a középszintő írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhetı. EMELT SZINTŐ VIZSGA A VIZSGA SZERKEZETE A magyar nyelv és irodalom emelt szintő érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl tevıdik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési idıt követıen perc idıtartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. Nyelvi-irodalmi mőveltségi feladatsor Írásbeli vizsga 240 perc Szövegalkotási feladatok Egy nyelvi tétel kifejtése Szóbeli vizsga perc 40 pont 60 pont 50 pont Egy irodalmi tétel kifejtése ÍRÁSBELI VIZSGA Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi mőveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását, kritikai és kreatív gondolkodását, általános tájékozottságát, szövegértelmezı és szövegalkotó képességét. Az írásbeli vizsga ennek megfelelıen nyelvi-irodalmi mőveltségi feladatsorból és különbözı szövegalkotási feladatokból tevıdik össze. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát.

21 A feladatsor jellemzıi NYELVI-IRODALMI MŐVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi mőveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai mőhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, esszéhez, értekezı prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. Szépirodalmi mővek kijelölése esetében a szerzık általában a vizsgakövetelményekben szereplı korszakok alkotói. A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, esetenként definícióját tartalmazza, különbözı történeti, mőfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzıire irányuló kérdéseket. A nyelvi, illetve irodalmi mőveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40-60%. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három, különbözı témáról adott szempontú és mőfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. A szövegalkotási feladatok a következık: - Egy adott mő vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben. - Érvelı szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre. - Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott mőfajban. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. irodalmi mővet közlı, az esszé, a kifejtés, értékelı érvelés alapjául szolgáló rövid felvezetı idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét. Értékelés NYELVI-IRODALMI MŐVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi mőveltségi feladatsor értékelése témafüggı értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. Az értékelık a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minısítik a vizsgázó teljesítményét, majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. A feladattípusok pontértéke a következı: - Egy adott mő vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben ( pont). - Érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre ( pont). - Egy, valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott mőfajban ( pont).

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Készítette: Várhidi Gyula A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A szakiskolások középiskolája 11 12. évfolyamának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Tekintetbe veszi,

Részletesebben

Kun László Középiskola Tantárgyi programjai

Kun László Középiskola Tantárgyi programjai Kun László Középiskola Tantárgyi programjai MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) A 9. évfolyamra érkező diákok rendkívül különböző tudással, tudáshiánnyal érkeznek,

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Esti gimnázium ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A felnőttoktatás 9-12. évfolyamának feladata az általános műveltség kiterjesztése

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 7-12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló Magyar nyelv és irodalom tantárgy 7-8. évfolyam 2013. Magyar nyelv és irodalom 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon

Részletesebben

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára 1 Alapelvek, célok és feladatok A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés

Részletesebben

Helyi tanterv magyar nyelv és irodalomból emelt szintű fakultáció 11. évfolyam Heti 2 óra Összesen 72 óra

Helyi tanterv magyar nyelv és irodalomból emelt szintű fakultáció 11. évfolyam Heti 2 óra Összesen 72 óra Helyi tanterv magyar nyelv és irodalomból emelt szintű fakultáció 11. évfolyam Heti 2 óra Összesen 72 óra Az előrehaladást elsősorban az emelt szintű érettségire való felkészülés határozza meg. Mivel ez

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Szakközépiskola ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti

Részletesebben

Magyar irodalom. 1. A görög színjátszás kialakulása, mûködése. Szophoklész: Antigoné

Magyar irodalom. 1. A görög színjátszás kialakulása, mûködése. Szophoklész: Antigoné A középszintû érettségi vizsga témakörei (szóbeli) Magyar irodalom (Színház és drámatörténet) 1. A görög színjátszás kialakulása, mûködése. Szophoklész: Antigoné 2. Az angol reneszánsz színház kialakulása

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ ANEXA 2 la ordinul ministrului educańiei şi cercetării nr. 5959 / 22.12.2006 M I N I S T E R U L E D U C AłIEI ŞI CERCETĂRI I CONSILIUL NAłIONAL PENTRU CURRICULUM PROGRAMĂ ŞCOLARĂ PENTRU CICLUL SUPERIOR

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

Pedagógiai program. IV. kötet

Pedagógiai program. IV. kötet Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program IV. kötet

Részletesebben

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv NT-11713/1 IRODALOM 7. TANMENETJAVASLAT Fejezetcím: A romantika: 32 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret Egy korstílus a romantika

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom tanterve

Magyar nyelv és irodalom tanterve Magyar nyelv és irodalom tanterve 2004. Készítette: Deák Judit Magyar nyelv és irodalom 7 12/13. évfolyam Részletes tanterv évfolyamokra lebontva Évi óraszám:129,5 Belép tevékenységformák 7. évfolyam 1.

Részletesebben

HELYI TANTERV KÖZISMERETI TÁRGYAK

HELYI TANTERV KÖZISMERETI TÁRGYAK HELYI TANTERV KÖZISMERETI TÁRGYAK 3 évfolyamos szakiskolai képzés Szakiskolai képzés esetén a heti és éves közismereti óraszámok: Testnevelés 5 óra* (3+2) 180* (108+72) 5 óra* (3+2) 180* (108+72) 5 óra*

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom

Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom / EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (B) változat alapján

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Szakiskola ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

Tanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez

Tanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez 1 Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program általános iskola 1 8. osztály 7. osztályos része

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: magyar nyelv és irodalom 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: magyar nyelv és irodalom 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: magyar nyelv és irodalom 11-12. évfolyam 2 Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 11. évfolyam 3 Célok és feladatok A

Részletesebben

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Kommunikáció magyar nyelv és irodalom SZAKISKOLA 9 10. évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉT 2013 1 Célok Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik

Részletesebben

Az epikai művekben: A lírai művekben: A drámai művekben:

Az epikai művekben: A lírai művekben: A drámai művekben: MAGYAR IRODALOM Célok és feladatok - A Bornemisza Péter Gimnázium bibliai alapokra építkező, keresztény szellemiségű, de nem felekezeties jellegű nevelési-oktatási programot szeretne megvalósítani, névadónk,

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv és irodalom 7. ÉVFOLYAM. Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv és irodalom 7. ÉVFOLYAM. Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 Témakörök Új tananyag feldolgozása Gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés Teljes óraszám Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés - 2 2 4 Irodalom és kulturális

Részletesebben

Anyanyelv és kommunikáció. Magyar irodalom. Tantárgyi programjai és követelményei

Anyanyelv és kommunikáció. Magyar irodalom. Tantárgyi programjai és követelményei Anyanyelv és kommunikáció Magyar irodalom Tantárgyi programjai és követelményei 1 2 ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 3 4 9-12. évfolyam Célok és feladatok A felnőttoktatás és a nappali iskolák általános céljai

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol IRODALOM TANMENETJAVASLAT - 8. osztály Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol Óra 1-2. (1-2. 3-4.

Részletesebben

b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok

b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred)

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred) Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Mágikus világkép, totemizmus, fetisizmus, animizmus. Nem különülnek el a megismerésformák (tudományvallás-művészet-mindennapi megismerés)

Részletesebben

Štátny pedagogický ústav, Pluhová 8, 830 00 Bratislava

Štátny pedagogický ústav, Pluhová 8, 830 00 Bratislava Štátny pedagogický ústav, Pluhová 8, 830 00 Bratislava Vzdelávací štandard z maďarského jazyka a literatúry pre SOŠ a SOU (4-ročné učebné odbory) s VJM Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj,

Részletesebben

Anexa 3. CLASA a V-a OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE. 1. A szóbeli közlés megértése

Anexa 3. CLASA a V-a OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE. 1. A szóbeli közlés megértése 1. A szóbeli közlés megértése CLASA a Va OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló 1.1. 1.1. felismeri

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0128. Tanterv

TÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0128. Tanterv Tanterv Készült a TÁMOP 3.1.4/ TÁMOP 3.1.4.-08/2-209-0128 keretében a Szövegértés, szövegalkotás 7. évfolyamához. Készítette: Ábrahám Judit Témakörök Tervezett óraszám Modulszám 1. KISFIÚK ÉS NAGYFIÚK

Részletesebben

Helyi tanterv. Közismereti program. Szakiskola

Helyi tanterv. Közismereti program. Szakiskola Helyi tanterv Közismereti program Szakiskola Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK A KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA... 3 KOMMUNIKÁCIÓ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (KOMA)... 4 Célok és feladatok... 4 Időkeret, óraszámok...

Részletesebben

Tóth Csilla. Tuti érettségi magyarból

Tóth Csilla. Tuti érettségi magyarból Tóth Csilla Tuti érettségi magyarból Jelen kiadvány másolása, többszörözése részleteiben és egészében is tilos írott, nyomtatott, elektronikus és audio formátumban is, továbbá az itt fel nem sorolt módokon

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A változat Az 5 8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése,

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

Magyar irodalom tanterv 11. b - 12. b (108 óra /36 hét - 128 óra /32 hét) Irodalom tanterv 11-12. évfolyam

Magyar irodalom tanterv 11. b - 12. b (108 óra /36 hét - 128 óra /32 hét) Irodalom tanterv 11-12. évfolyam Magyar irodalom tanterv 11. b - 12. b (108 óra /36 hét - 128 óra /32 hét) Irodalom tanterv 11-12. évfolyam Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés

Részletesebben

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor.

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor. Magyar nyelv és irodalom A MINTA ÖSSZETÉTELE A magyar nyelv és irodalom vizsgája a jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendben lezajlott. 571 középszintű írásbeli vizsgát tett tanuló eredményét értékeltük,

Részletesebben

Iskolaújság. Választható tantárgy tanterve. Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.)

Iskolaújság. Választható tantárgy tanterve. Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.) Iskolaújság Választható tantárgy tanterve Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.) A szlovén változat szerzıi: dr. Igor Saksida, Miha Mohor Fordította és módosította: Pisnjak Mária Lektorálta: Szakállas

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 7.C évf. Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 7.C évf. Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés MAGYAR IRODALOM ömbösített tanmenet 7.C évf. Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés 1. Bevezető óra: a k. témakörei, olvasmányok 2. Műnemek és műfajok

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei a magyar nyelv tantárgyból szakközépiskola, 9. évfolyam Témakörök (tartalmi egységek):

Az osztályozó vizsga követelményei a magyar nyelv tantárgyból szakközépiskola, 9. évfolyam Témakörök (tartalmi egységek): Az osztályozó vizsga követelményei a magyar nyelv tantárgyból szakközépiskola, 9. évfolyam Témakörök (tartalmi egységek): - Kommunikáció, tömegkommunikáció - Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom 5. 6. osztály

Magyar nyelv és irodalom 5. 6. osztály Magyar nyelv és irodalom 5. 6. osztály Különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból. A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A vizsgázó külön kap feladatokat, illetve

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

HELYI TANTERV MAGYAR EMELT Tantárgy

HELYI TANTERV MAGYAR EMELT Tantárgy Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV MAGYAR EMELT Tantárgy 0-0 - 2-2 óraszámokra Készítette: Csergő Vilmosné munkaközösség-vezető

Részletesebben

MAGYAR NYELV (36 óra)

MAGYAR NYELV (36 óra) Magyar nyelv és irodalom helyi tanterv Emelt szint 11. évfolyam MAGYAR NYELV (36 óra) Téma Ismeret Órakeret Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelv szerepe a világról

Részletesebben

Anexa 3 la Ordinul Ministrului EducaŃiei Cercetării şi Tineretului nr. 5952 din 14.11.2008. MINISTERUL EDUCAłIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI

Anexa 3 la Ordinul Ministrului EducaŃiei Cercetării şi Tineretului nr. 5952 din 14.11.2008. MINISTERUL EDUCAłIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI Anexa 3 la Ordinul Ministrului EducaŃiei Cercetării şi Tineretului nr. 5952 din 14.11.2008 MINISTERUL EDUCAłIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI PROGRAMA PENTRU GRADUL DIDACTIC II LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

Részletesebben

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT HELYI TANTERV - SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV. Szakközépiskola

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT HELYI TANTERV - SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV. Szakközépiskola HELYI TANTERV Szakközépiskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben ASZK PP13 HT KÖZISMERET - SZAKKÖZÉPISKOLA.DOC A helyi tanterv az emberi erõforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI

Részletesebben

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. szakiskola. magyar nyelv és irodalom. 9.

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. szakiskola. magyar nyelv és irodalom. 9. TANMENET szakiskola magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam 9/1, 9/2, 9/3, 9/4, 9/5 osztály 2009/2010 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 108 óra Készítette: Járó Csaba Istvánné tanár Ellenőrizte:. Munkaközösség-vezető

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Tanmenetjavaslat a 9. osztályos irodalom kísérleti tankönyvhöz

Tanmenetjavaslat a 9. osztályos irodalom kísérleti tankönyvhöz Tanmenetjavaslat a 9. osztályos irodalom kísérleti tankönyvhöz Óra Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 1 Bevezetés, ismétlés; ismerkedés a tananyaggal Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

Részletesebben

KOMPETENCIA ALAPÚ TANTÁRGYAK, MÓDSZEREK HELYI TANTERVEI

KOMPETENCIA ALAPÚ TANTÁRGYAK, MÓDSZEREK HELYI TANTERVEI KOMPETENCIA ALAPÚ TANTÁRGYAK, MÓDSZEREK HELYI TANTERVEI I. A kompetencia alapú oktatásba bevont területek II. Szövegértés szövegalkotás helyi tanterve III. Matematika helyi tanterve IV. Angol nyelv helyi

Részletesebben

BEVEZETÉS. A tantárgy célja

BEVEZETÉS. A tantárgy célja BEVEZETÉS A 21. század információs társadalmában, globalizálódó világunkban talán minden eddiginél nagyobb szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Biztos és állandó értékeket közvetít, kapcsolatot

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Magyar nyelv. 5. évfolyam Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni!

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni! A Helyi tanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma A tanterv fıbb jellemzıi: Tantárgystruktúrában megtalálható integrált tantárgyak: Tantárgy Évfolyam Mőveltségterületet Magyar nyelv és irodalom 7-8

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez

Részletesebben

Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra. 72óra

Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra. 72óra Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam E szakaszban a vizuális kultúra részterületei közül ismét a Kifejezés, Képzőművészet fejlesztési feladatai kerülnek előtérbe,

Részletesebben

A gimnáziumi magyar nyelvtan ismeretanyag vázlata

A gimnáziumi magyar nyelvtan ismeretanyag vázlata A gimnáziumi magyar nyelvtan ismeretanyag vázlata Tartalom: I. A kommunikáció II. A jel III. A nyelv IV. A nyelvtörténet V. A nyelvújítás VI. A nyelvmővelés VII. A hang VIII. A szóelem IX. A szó X. A szófaj

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

V. Raisz Rózsa két új kötetérıl

V. Raisz Rózsa két új kötetérıl 498 Szemle hibák egy részét (például az ú, ő, í magánhangzók idıtartamát az ingadozó formájú szavakban) még kis hibának sem tekintené, mert több esetben a hagyományt túlhaladta a szokás (177); a helyesírási

Részletesebben

1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam

1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam 1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Részletesebben

Pedagógiai program. IX. kötet

Pedagógiai program. IX. kötet 1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam

Részletesebben

MATEMATIKA Osztályozó vizsga anyaga 11. osztály, első félév Évi óraszám:108 óra (36*3 = 108 óra) Heti óraszám:3 óra. Év eleji feladatok (1 óra)

MATEMATIKA Osztályozó vizsga anyaga 11. osztály, első félév Évi óraszám:108 óra (36*3 = 108 óra) Heti óraszám:3 óra. Év eleji feladatok (1 óra) MATEMATIKA Osztályozó vizsga anyaga 11. osztály, első félév Évi óraszám:108 óra (36*3 = 108 óra) Heti óraszám:3 óra I. Kombinatorika, gráfok 12 óra II. Hatvány, gyök, logaritmus 25 óra III. A trigonometria

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR IRODALOM 5. osztályos tananyag

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR IRODALOM 5. osztályos tananyag 1. A mese jellemzői OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR IRODALOM 5. osztályos tananyag 2. A népdal; panaszdalok, párosító dalok, csúfdalok 3. Rímek 4. Az ütemhangsúlyos verselés 5. Petőfi Sándor életpályája

Részletesebben

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ЕКЗАМЕНУ З УГОРСЬКОЇ МОВИ для вступників на навчання за освітнім ступенем «бакалавр» (спеціальність 014 Середня освіта

Részletesebben

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12.

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Tel.: 94/592-900, fax: 94/410-623 E-mail: kormend@kormend.hu Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: A körmendi Dr. Batthyányné

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és gyakorlati Emelt szinten: gyakorlati és írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli A rajz és vizuális

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV Міністерство освіти і науки України УГОРСЬКА МОВА 5 12 класи MAGYAR NYELV 5 12. osztály Програма для загальноосвітніх навчальних закладів з угорською мовою навчання Затверджено Міністерством освіти і науки

Részletesebben

magyar nyelv és irodalomból

magyar nyelv és irodalomból Helyi tanterv az emelt szintű fakultációhoz magyar nyelv és irodalomból a 100/1997. kormányrendelet alapján. 12. osztály emelt fakultáció heti 2 óra, 32 hét, összesen 64 óra A magyar nyelv és irodalom

Részletesebben

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Herman Ottó Általános Iskola 1222. Budapest Pannónia u. 50. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Házirend 1. számú melléklet Takács Éva igazgató 1 T ART AL OMJEGYZ ÉK 1.

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

ABAÚJSZÁNTÓI MEZÕGAZDASÁGI SZAKKÉPZÕ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV ÉRVÉNYES A 2009/2010-ES TANÉVTÕL FELMENÕ RENDSZERBEN

ABAÚJSZÁNTÓI MEZÕGAZDASÁGI SZAKKÉPZÕ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV ÉRVÉNYES A 2009/2010-ES TANÉVTÕL FELMENÕ RENDSZERBEN ABAÚJSZÁNTÓI MEZÕGAZDASÁGI SZAKKÉPZÕ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV I. ÉRVÉNYES A 2009/2010-ES TANÉVTÕL FELMENÕ RENDSZERBEN ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. BEVEZETÉS 3 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 582 01 Épületgépész technikus 54 345 01 Logisztikai ügyintéző SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET Magyar nyelv és irodalom

Részletesebben

A 9.A, 9.B, 10.C és 10.D osztályok vizsgájának feladatai:

A 9.A, 9.B, 10.C és 10.D osztályok vizsgájának feladatai: Vizsga rajz és vizuális kultúra tantárgyból I. Részletes követelmények: 1. Tananyagtartalmak, feladatok a 9.A, 9.B, 10.C és 10.D osztályokban Az ıskor mővészete Az ókori Egyiptom Agyagmunka A rajzszén

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különbözı szövegtípusokban

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 23. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Mutassa be egy szabadon választott epikai

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ EXAMEN DE BACALAUREAT - 2008 PROBA ORALĂ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008 SZÓBELI VIZSGATÉTELEK

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ EXAMEN DE BACALAUREAT - 2008 PROBA ORALĂ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008 SZÓBELI VIZSGATÉTELEK Ministerul Educaţiei Cercetării şi Tineretului Centrul Naţional pentru Curriculum şi Evaluare Învăţământul Preuniversitar LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ EXAMEN DE BACALAUREAT - 2008 PROBA ORALĂ MAGYAR NYELV

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben