Anexa 3. CLASA a V-a OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE. 1. A szóbeli közlés megértése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Anexa 3. CLASA a V-a OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE. 1. A szóbeli közlés megértése"

Átírás

1 1. A szóbeli közlés megértése CLASA a Va OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló felismeri egy szóbeli közlés lényeges információit felismeri egy szóbeli közlés párbeszédes, leíró és elbeszélő részeit etc felismeri az ismeretlen szavakat a szóbeli közlésben 1.4. észreveszi egy szóalak, egy mondat, egy szöveg nyelvi helyességét vagy helytelenségét 1.5. észreveszi egy másik személy beszélési szándékát 1.6. kellő érdeklődéssel hallgat egy szóbeli közlést 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése gyakorlatok a szóbeli közlés, meghallgatott szöveg új információinak kiemelésére gyakorlatok a szóbeli közlés párbeszédes, leíró és elbeszélő részeinek azonosítására, elkülönítésére ismeretlen szavak azonosítása hangzó szöveg alapján, az ismeretlen szó besorolása szinonimasorba, ellentétes értelmű szavának azonosítása; jelentésadó gyakorlatok szövegkörnyezet alapján gyakorlatok a helyes és helytelen grammatikai (morfológiai, szintaktikai) struktúrák megkülönböztetésére hangzó szöveg alapján gyakorlatok a beszédpartner közlési szándékának érzékelésére és értelmezésére a tartós figyelem és a közlés folyamatos követésének gyakorlása; több szempont egyidejű érvényesítése megfigyelés során 1.1. megérti a szóbeli közlés lényeges információit, képes kiemelni azokat és elkülöníteni a részletektől 1.2. felismeri a szóbeli közlés szövegtípusait/műfajait (a párbeszédet, a leírást, az elbeszélést) 1.3. felismeri a szóbeli közlés mondatait a modalitás szempontjából és a mondatok szerkezetét 1.4. felismeri az ismeretlen szavakat a szóbeli közlésben 1.5. felismeri a szöveghez, a mondathoz, a szóalakhoz kapcsolódóan a normatív nyelvváltozat és a saját nyelvváltozata közötti különbséget 1.6. felismeri egy másik személy közlési szándékát 1.7. érdeklődéssel hallgatja a szóbeli közlést gyakorlatok a szóbeli közlés, a meghallgatott szöveg lényeges információinak kiemelésére gyakorlatok a szóbeli közlés szövegtípusainak/műfajainak, a párbeszédnek, a leírásnak, az elbeszélésnek az azonosítására gyakorlatok a különböző mondatfajták, mondatszerkezetek felismerésére, alkotására ismeretlen szavak azonosítása hangzó szövegben, az ismeretlen szó besorolása szinonimasorba, ellentétes értelmű szavának azonosítása gyakorlatok a normatív nyelvhasználat elsajátítására gyakorlatok a beszédpartner közlési szándékának érzékelésére és értelmezésére a tartós figyelem és a közlés folyamatos követésének gyakorlása; válaszadó gyakorlatok, több szempont egyidejű érvényesítése a hallgatói szerepben PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló

2 PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló kiválasztja a közlési helyzetnek megfelelő szavakat nyelvtanilag helyes mondatokat szerkeszt adott témának megfelelő adatok, információk összegyűjtése; jelentésadó gyakorlatok, különböző kontextusban előforduló szavak jelentésének magyarázata; eddig ismeretlen szavak használata különböző szövegkörnyezetben; játékos feladatok szócsaládok, szómezők alkotására, hasonló és ellentétes értelmű szavak szövegkörnyezettől függő használatának gyakorlása szövegalkotás a helyes mellé és alárendelő viszony gyakorlására; szófajok a mondatban, szövegkörnyezettől függő használatuk gyakorlása 2.1. kiválasztja és helyesen alkalmazza a közlési helyzetnek megfelelő szavakat 2.2. nyelvtanilag helyes mondatokat alkot, és azokat beszerkeszti a szövegbe adott témának megfelelő adatok, információk összegyűjtése; különböző kontextusban előforduló szavak jelentésének magyarázata; eddig ismeretlen szavak használata különböző szövegkörnyezetben; rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak szövegkörnyezettől függő használatának gyakorlása mondatalkotási gyakorlatok, gyakorlatok a mondatok szövegbe szerkesztésére

3 etc. PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló 2.3. világosan, helyesen, tömören fejezi ki magát 2.4. beszédében alkalmazkodik a helyzethez és a beszédtársakhoz 2.5. párbeszédet kezdeményez különböző személyekkel szóbeli közlésben a saját nyelvi változat használata; a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése saját közlésben; a fő gondolatok és kiegészítő, részletező közlésegységek megkülönböztetése, szóbeli közlés rövid vázlatának elkészítése egyéni vagy csoportmunkában rövidebbhosszabb szövegegységek helyes ejtése, a saját nyelvi változat, illetve a köz, irodalmi nyelv használata közötti különbségek megfigyelése beszédhelyzettől függően; saját vélemény elmondása, érvelés; véleménycsere, az egyetértés, a véleménykülönbség, a tagadás, a bekapcsolódási, kérdezési szándék jelzése, kifejezése párbeszédhelyzetek, konfliktusmegoldás (kis vagy nagycsoportban); a közlési szándék jelzését és a párbeszédbe való bekapcsolódást elősegítő gyakorlatok 2.3. világosan, tömören, helyesen, a helyesejtési követelményeknek megfelelően fejezi ki magát 2.4. beszédében alkalmazkodik a helyzethez és a kontextushoz 2.5. párbeszédet kezdeményez különböző helyzetekben 2.6. elbeszélő, leíró szöveget alkot a szövegtípusok/műfajok jellemzőinek figyelembe vételével 2.7. a szövegformának és a szövegjelentésnek megfelelően mond el különböző szövegeket szóbeli közlésben a saját nyelvi változat használata; a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése saját közlésben; a fő gondolatok és a kiegészítő, részletező közlésegységek megkülönböztetése, szóbeli közlés rövid vázlatának elkészítése egyéni vagy csoportmunkában; rövidebbhosszabb szövegegységek helyes ejtése, beszédművelési gyakorlatok (helyes hangképzési, artikulációs gyakorlatok, a verbális és nem verbális kommunikációs eszközök megfelelő alkalmazása stb.) gyakorlatok a saját nyelvi változat, illetve a köznyelv használatára beszédhelyzettől függően; saját vélemény elmondása, véleménycsere; az egyetértés, a véleménykülönbség, a tagadás kifejezése; a bekapcsolódási, a kérdezési szándék jelzése, kifejezése párbeszédalkotási gyakorlatok, véleménycsere, konfliktusmegoldás (kis és / vagy nagycsoportban); a közlési szándékot és a párbeszédbe való bekapcsolódást jelző, elősegítő gyakorlatok. A köszönés, a bemutatkozás, a beleegyezés és a kérés nyelvi formáinak gyakorlása. szövegalkotási gyakorlatok, a szövegtípusnak megfelelő szövegképző szabályok betartása (egység, haladás, folytonosság, tagoltság, arányosság); stílusgyakorlatok szövegek reprodukálása, spontán alkotott szövegek elmondásának gyakorlása. A nonverbális elemek (gesztus, mimika) használatának gyakorlása beszámolóban és párbeszédben.

4 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló felolvas különböző típusú szövegeket rövid felkészülés után képes minimum 1520 mondatos szöveg néma értő olvasására, megold néhány adatfelismerő és lényegkiemelő feladatot olvasási gyakorlatok a pontos olvasás és a helyes ejtés gyakorlására, hibajavítás önállóan (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, kihagyás, hangkapcsolatok, hanglejtés, levegővételi helyek, szünettartás), időtartam, hangsúlyhibák tudatosításának gyakorlása olvasási gyakorlatok: adatok kikeresése, a téma megnevezése, a lényeges információk elkülönítése a lényegtelentől 3.1. felolvas különböző típusú szövegeket rövid felkészülés után 3.2. képes minimum 1520 mondatos szöveg néma értő olvasására olvasási gyakorlatok a pontos olvasás és a helyes ejtés gyakorlására, hibajavítás önállóan; az újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, kihagyás javítása, a hangok, hangkapcsolatok helyes ejtése, hangsúly és hanglejtésgyakorlatok, levegővételi helyek és szünetek betartása, időtartamgyakorlatok olvasási gyakorlatok; adatfelismerő és lényegkiemelő gyakorlatok, a főbb információk elkülönítése a részletektől, a szöveg tárgyának a meghatározása

5 etc. PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló felismeri az ismeretlen szavakat és kifejezéseket a szövegben észreveszi a tanult nyelvtani elemek szerepét (témához igazodó szókincs, mondatalkotás, mondatkapcsolás) 3.5. felfedezi a nem irodalmi és irodalmi beszédhelyzet sajátosságait (köznapi, irodalmi szöveg olvasása); felfedezi a művészi/irodalmi szöveg érzékletességét, képzeletet megmozgató szerepét 3.6. felfigyel a különböző műfajú irodalmi szövegek nyelvi megalkotottságára, a lírai és epikai műfajok (mese, monda, elbeszélés, elbeszélő költemény) sajátosságaira gyakorlatok új szavak, kifejezések jelentésének azonosítására, (szótárhasználat), szövegösszefüggés alapján az új szavak, kifejezések megértését szolgáló gyakorlatok gyakorlatok a különböző mondatfajták szerepének vizsgálatára a leíró, elbeszélő szövegben, párbeszédben; gyakorlatok a mondatok közötti kapcsolatok vizsgálatára, a kapcsolóelemek szerepének felismerésére a szöveg egyes bekezdéseiben gyakorlatok a szöveg képzeletet mozgósító erejének a felfedezésére, a szöveg szemléletességének, érzékletességének a megragadására egyazon közlésforma változatainak megfigyelésére különböző kommunikációs helyzetekben (elbeszélés és változatai) gyakorlatok a szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetésére, a többletjelentés felfedezésére; kapcsolatteremtés a retorikai alakzatok (felsorolás, ismétlés, ellentét, fokozás), a szóképek (metafora, megszemélyesítés), a hasonlat szerepe és a szöveghatás között gyakorlatok a verstani hallás működtetésére (ritmus, hangsúlyos ritmus, rím, rímfajták); egyszerű utánalkotó feladatok gyakorlatok a három nagy makroszerkezeti egység (bevezetés, tárgyalás, befejezés) tagolására, a cselekmény szerkezetének a felismerésére (előkészítés, bonyodalom, tetőpont, megoldás); a tér és időviszonyok megállapítására a 3.3. felismeri a különböző mondatfajtákat, azonosítja azok szerepét a szövegben 3.4. felismeri az ismeretlen szavakat és kifejezéseket a szövegben 3.5. felfedezi és érti a tanult nyelvi jelenségek szerepét az olvasott szövegben 3.6. felfedezi a nem irodalmi és irodalmi beszédhelyzet sajátosságait, értelmezi a köznapi és irodalmi szövegeket gyakorlatok a mondatfajtákkal gyakorlatok új szavak, kifejezések, szókapcsolatok (közmondások, szólások) jelentésének azonosítására, megértési és alkalmazási gyakorlatok, szótárhasználat kiejtési gyakorlatok, szókincsgyakorlatok, gyakorlatok a különböző mondatfajták szerepének vizsgálatára a leíró, az elbeszélő szövegben, a párbeszédben köznapi és irodalmi szövegek olvasása és értelmezése gyakorlatok a szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetésére (közmondások és szólások) szövegfeldolgozó olvasásfejlesztési gyakorlatok: kevésbé ismert kifejezések megjelölése, kulcsfogalmak kiemelése, mondat, bekezdés és szövegértelmezés gyakorlatok élmény és / vagy ismeretközlő szövegekkel gyakorlatok a leírás, az elbeszélés, az utasítás változatainak a felismerésére, értésére gyakorlatok a szöveg hangnemének azonosítására

6 PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló mesében, a mondában és elbeszélésben gyakorlatok azonos témájú mesék felidézésére, a varázsmesékben előforduló gyakori motívumok összehasonlítására, tipikus helyzetek felismerésére különböző mesékben képes tetszésnyilvánításra; véleményformálásra megbeszélés, véleménycsere: miért szép? miért tetszik? beszélgetés, véleménymondás a megjelenített élethelyzetekről, emberi kapcsolatokról, a szereplők magatartásáról, tetteiről 3.7. felfigyel a különböző műfajú irodalmi szövegek nyelvi megalkotottságára, az epikai műfajok (mese, monda, elbeszélés, meseregény) sajátosságaira, felfedezi a művészi/irodalmi szöveg érzékletességét, képzeletet megmozgató szerepét 3.8. képes tetszésnyilvánításra; véleményformálásra gyakorlatok a többletjelentés felfedezésére; kapcsolatteremtés a retorikai alakzatok (felsorolás, ismétlés, ellentét), a szóképek (pl. megszemélyesítés), a hasonlat és a szöveghatás között gyakorlatok a verstani hallás működtetésére (ritmus, rím, rímfajták); gyakorlatok a beszélőnek a tárgyhoz és címzetthez való viszonyának azonosítására, felismerésére, tény és fikció elkülönítésére szövegtagolási gyakorlatok: a makroszerkezeti (bevezetés, tárgyalás, befejezés) és mikroszerkezeti (bekezdések, mondattömbök, szövegmondatok) egységek megállapítása, a cselekményszerkezet (előkészítés, bonyodalom, bonyodalom kifejtése, tetőpont, megoldás) felismerése; a tér és időviszonyok megállapítása a mesében, a mondában, az elbeszélésben és a meseregényben gyakorlatok azonos témájú mesék, mesemotívumok összehasonlítására, tipikus helyzetek felismerésére különböző mesékben megbeszélés; a miért szép? miért tetszik? kérdésekkel kapcsolatos véleménycsere beszélgetés, véleménynyilvánítási gyakorlatok a megjelenített élethelyzetekről, emberi kapcsolatokról, a szereplők magatartásáról, tetteiről

7 4. Az írásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló írjon rövid fogalmazást adott témára, megadott vázlat alapján válogasson a rokon értelmű, az ellentétes értelmű szavak közül vázlatpontok logikus elrendezése; tételmondatok kiemelése; a témával kapcsolatos ismeretek, gondolatok összegyűjtése, kifejtésük megtervezése; különböző vázlattípusok készítése ugyanazon szöveg alapján a témának és műfajnak megfelelő szavak kiválasztása, gyakorlatok a szavak szövegkörnyezettől függő jelentésének megkülönböztetésére 4.1. írjon rövid fogalmazást adott témára, vázlat alapján 4.2. alkalmazzon a témához igazodó szókincset, válogasson a rokon értelmű, az ellentétes értelmű szavak közül a témával kapcsolatos ismeretek, gondolatok összegyűjtése, kifejtésük megtervezése; tételmondatok alkotása vázlatpontok logikus elrendezése; különböző vázlattípusok készítése ugyanazon szöveg alapján a témának és műfajnak megfelelő szavak kiválasztása, gyakorlatok a szavak szövegkörnyezethez igazodó jelentésének megkülönböztetésére, gyakorlatok rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakkal

8 etc. PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló 4.3. szerkesszen nyelvtanilag helyes mondatokat 4.4. írása legyen helyes az elvárható szinten 4.5. készítse el valamely elbeszélő, ismeretterjesztő, tudományos szöveg kivonatát 4.6. tanúsítson kellő érdeklődést a szövegalkotás iránt mondatátalakítási gyakorlatok; tömörítés, bővítés betűk, hangkapcsolatok helyes írása, szótagolási gyakorlatok, írásjelek helyes alkalmazásának gyakorlása tagolatlan elbeszélő szövegben bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdések jelölése; kivonatok készítése rövid ismeretterjesztő szöveg alapján; vázlatkészítés saját elbeszélő és leíró fogalmazáshoz (tagolás, kifejtés sorrendje, esemény, eseménysor bemutatása, tárgy, tárgyegyüttes leírása), párbeszédrészek átírása elbeszéléssé, függő beszéd átírása az önálló véleményformálás gyakorlása; személyes tárgy, esemény leírása; rövid élménybeszámoló (pl. film, színházi előadás alapján), két vagy több tárgy, személy, vélemény összehasonlítása; a címzetthez és beszédszituációhoz igazodó hangnem 4.3. szerkesszen a mondanivalót kifejező, nyelvtanilag helyes mondatokat, és azokat szerkessze be a szövegbe 4.4. készítse el valamely élmény és / vagy ismeretközlő szöveg kivonatát 4.5. alkosson tanult szövegtípusú és műfajú szabad fogalmazásokat (elbeszélést, leírást, párbeszédet) a helyzethez és a témához igazodó stílusban 4.6. írása legyen helyes, írásképe olvasható, a szöveget megfelelően helyezze el a lapon megválasztásának gyakorlása 4.7. tanúsítson érdeklődést a szövegalkotás iránt mondatalkotási és átalakítási gyakorlatok; tömörítés, bővítés; beszerkesztési gyakorlatok tagolatlan szövegben bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdések jelölése; tagolatlan elbeszélő szövegben előkészítés, bonyodalom, bonyodalom kifejtése, tetőpont, megoldás jelölése kivonatok készítése rövid ismeretközlő szöveg alapján; vázlatkészítés saját elbeszélő vagy leíró fogalmazáshoz vázlatkészítés és jegyzetelés irodalmi szöveg alapján szövegalkotási gyakorlatok: mondattömbök, bekezdések megszerkesztése, a makroszerkezeti egységek megalkotásának gyakorlása, tagolás, kifejtés sorrendje, esemény, eseménysor bemutatása, tárgy, tárgyegyüttes leírása, párbeszédrészek átírása elbeszéléssé, függő beszéd átírása betűk, hangkapcsolatok helyes írása, szótagolási gyakorlatok, írásjelek helyes alkalmazásának gyakorlása az önálló véleményformálás gyakorlása; személyesség a tárgy, esemény leírásában; élménybeszámoló alkotása, két vagy több tárgy, személy, vélemény összehasonlítása személyes nézőpontból; a címzetthez és beszédszituációhoz igazodó hangnem

9 PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló megválasztásának gyakorlása 1. Irodalomolvasás 1.1. Irodalmi nem irodalmi kommunikáció. Olvasási módok: betű szerinti, beleélő, értelmező. A képzelet szerepe, a művészi szöveg érzékletessége 1.2. Irodalmi formák és kódok (részben ismétlés) A szó szerinti és átvitt jelentés. Többletjelentés. Szóképek: metafora, megszemélyesítés; Hasonlat; Retorikai alakzatok: az ismétlés, az ismétlés változatai (gondolatritmus, anafora, felsorolás), ellentét Verstani alapfogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, rím, rímfajták: páros rím, keresztrím, ölelkező rím, félrím, bokorrím Epikai műfajok: mese, mesetípusok (varázsmese, tréfás mese, állatmese), népmese, műköltészeti mese; mondatípusok (eredetmonda, történeti monda, földrajzi monda, hidelemmonda); elbeszélés; meseregény; elbeszélő költemény Az epikai művek szerkezete (előkészítés, bonyodalom, tetőpont, megoldás); cselekményszerkezet, időrend és időviszonyok az elbeszélésben, epizód, helyszín; A mesék cselekményszerkezete, mesei helyszín, mesei idő, epizód, meseelemek, motívumok Népi gyermekjátékok, mondókák, találós kérdések, közmondások, szólások Beszédhelyzet az irodalmi műben: a beszélőnek a tárgyhoz és a címzetthez való viszonya; Történetmondás, elbeszélés az epikában: elbeszélő, hangnem, elbeszélői nézőpont TARTALMAK PROPUNERE DE REVIZUIRE Irodalomolvasás 1.1. Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció. Olvasási módok: betű szerinti, beleélő, értelmező. A képzelet szerepe, a művészi szöveg érzékletessége Irodalmi formák és kódok (részben ismétlés) A szó szerinti és átvitt jelentés. Többletjelentés. Hasonlat. Szóképek: metafora, megszemélyesítés. Retorikai alakzatok: felsorolás, ismétlés, ellentét Verstani alapfogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, rím, rímfajták: páros rím, keresztrím, ölelkező rím, félrím, bokorrím Epikai műfajok: népmese, műköltészeti mese, mesetípusok (varázsmese, tréfás mese, állatmese); mondatípusok (történeti monda, földrajzi monda); elbeszélés/novella; meseregény Cselekményszerkezet (előkészítés, bonyodalom, a bonyodalom kifejtése, tetőpont, megoldás); tér és idő az epikus művekben; szereplő, szereplők rendszere. A mesék cselekményszerkezete, mesei helyszín, mesei idő, meseelemek, motívumok, vándormotívum Népi gyermekjátékok, mondókák, találós kérdések, közmondások, szólások Líra, líraiság (gyermekversek) Líra, líraiság Beszédhelyzet(ek) a köznapi és irodalmi szövegekben: a beszélőnek a tárgyhoz és a címzetthez való viszonya; tény és fikció. Történetmondás, elbeszélés az epikában: az elbeszélő Hangnemek (tárgyilagos, azonosuló; humoros hangvétel) 2. A logikus és célszerű nyelvhasználat: közlésformák A szóbeli közlés A közlési helyzet. A beszélő. A hallgató (beszédtárs). Az üzenet. A kontextus. A kód. A csatorna. A párbeszéd (dialógus) és a magánbeszéd (monológ) közlési helyzete. A beszéd alkalmazkodása a közlés céljához. 2. A logikus és célszerű nyelvhasználat: közlésformák A szóbeli közlés A közlési helyzet. A beszélő. A hallgató (beszédtárs). Az üzenet. A kontextus. A kód. A csatorna. A párbeszéd. A beszéd alkalmazkodása a közlés céljához, a beszédtárshoz. Observaţii

10 A szóbeli szöveg a) A közlendő logkaiszemantikai elrendezése (a szóbeli szöveg jelentése, a lényeges elemek és a jellemző részletek). Az alapgondolat és a mellékgondolat. A gondolatok egyszerű és kifejtett vázlata, a szóbeli összefoglalás. b) A közlendő formai elrendezése. A szóbeli szöveg összetevői. A szavak megválasztása. A mondatok megszerkesztése. A nyelvi és nemnyelvi elemek (gesztus, mimika stb.) egyidejű elrendezése és működése, a nyelvi változatok (nyelvjárás, köznyelv stb.) beszédbeli szerepe. c) A párbeszéd (dialógus) és a magánbeszéd (monológ) szövege. A tájékoztató szöveg szerkezete. Az egyszerű párbeszéd szerkezete. A párbeszédet kezdeményező nyelvi és nemnyelvi jelzések. A párbeszéd folytatásának és befejezésének megszokott kifejezésmódjai. A köszönés, a bemutatkozás, a megismerés (vki felismerése ti.), a beleegyezés és a kérés nyelvi formái Az írásbeli közlés Az írás folyamata a) Az írott szöveg elrendezése. A fogalmazás célja. Felkészülés fogalmazás megírására. A fogalmazás részei (bevezetés, tárgyalás, befejezés). b) A kézírás és a szépírás. A kalligrafikus írás. Az írott szöveg elhelyezése a füzetlapon. Az írás járulékai: aláhúzás, zárójel stb. c) A központozás. Az írásjelek: a pont, a vessző, a kettőspont, a kérdőjel, a felkiáltójel, az idézőjel. A kiejtés szerinti írás elve a magyarban. A számnevek kettős írásmódja: számjegyekkel és betűkkel Az írott szöveg tartalmi változatai a) A funkcionális (gyakorlati célú) írás. Jegyzetek. Házi feladatok. Rögtönzés. Félévi dolgozat b) Szabad fogalmazás Személyes dolgok, élmények, események leírása. A családi levél. Az üdvözlőlevél Az elbeszélés. A leírás. Valamely személy leírása c) Fogalmazás irodalmi vagy más természetű szövegről. A párbeszédszöveg átalakítása elbeszélő fogalmazássá. Az elbeszélés. A házi olvasmányról készülő beszámoló A szóbeli szöveg a) A közlendő logikaiszemantikai elrendezése. A szóbeli szöveg jelentése, lényeges elemek, járulékos jelentéselemek. Az alapgondolat és a részletezés. A gondolatok egyszerű és kifejtett vázlata, a szóbeli összefoglalás, tömörítés, bővítés. b) A közlendő formális elrendezése. A szóbeli szöveg összetevői. A szavak megválasztása. A mondatok megszerkesztése. A nyelvi és nem nyelvi elemek (gesztus, mimika) egyidejű elrendezése és működése, a saját nyelvi változatok (nyelvjárás, köznyelv, diáknyelv) beszédbeli szerepe. c) A párbeszéd (dialógus) és a magánbeszéd (monológ) szövege. A tájékoztató szöveg: az elbeszélés (élménybeszámoló). Az egyszerű párbeszéd szerkezete. A párbeszédet kezdeményező nyelvi és nem nyelvi jelzések. A párbeszéd folytatásának és befejezésének megszokott kifejezésmódjai. A köszönés, a bemutatkozás, a beleegyezés és a kérés nyelvi formái Az írásbeli közlés Az írás folyamata a) Az írott szöveg elrendezése. A fogalmazás célja. A fogalmazás előkészítése. A fogalmazás részei (bevezetés, tárgyalás, befejezés). b) A kézírás és a szépírás. A kalligrafikus írás. Az írott szöveg elhelyezése a füzetlapon. Az írást kísérő nem nyelvi jelek: aláhúzás, zárójel stb. c) Helyesírás, központozás. Az írásjelek: a pont, a vessző, a kettőspont, a kérdőjel, a felkiáltójel, az idézőjel. A gondolatjel, párbeszédjel. A kiejtés szerinti írás elve és gyakorlata. A szóelemző írásmód elve és gyakorlata Az írott szöveg tartalmi változatai a) A funkcionális (gyakorlati célú) írás. Vázlat. Magánlevél. Üdvözlet. Üzenet. b) Szabad fogalmazás Élmények, események bemutatása. Az elbeszélés. A leírás. A jellemzés c) Fogalmazás irodalmi vagy más természetű szövegről. A párbeszéd átalakítása elbeszélő fogalmazássá. Az elbeszélés. Olvasmánynapló.

11 3. A közlés építőelemei: a mondat, a szó, a hang A hangok és a betűk (részben ismétlés). A beszédhangok képzése. A hang és a betű. A betűrend. A magánhangzók. A mássalhangzók. A szótag. A szótagolás hangtani szabályai. A szavak elválasztásának helyesírási szabályai. A helyes ejtés. A hangsúly és a hanglejtés A szó (részben ismétlés) A szó és a szókészlet. A magyar nyelv szókészlete. A szókészlet mozgása: új szavak, régi szavak, a szavak jelentésének megváltozása. A szó: a szókészlet alapeleme. A szótári szó. Az alapszó. A származékszó. A szótő. A toldalékok. Az összetett szó: előtag és utótag. A szócsalád (csak a származékszavak). Szómezők (lexikális mezők): rokonságnevek, színnevek, háziállatok nevei, vadon élő állatok neve stb. A szókészlet táji elemei: tájszavak. A tanulók saját nyelvi változatának szavai. A szókészlet régi elemei: archaizmusok. A szókészlet új elemei: neologizmusok, nemzetközi szavak. A helyes szóhasználat A szófajok (részben ismétlés) Az ige és a köréje csoportosuló szófajok: az ige, az igekötő, a határozószók, a módosítószók. Az ige mondatbeli szerepe: az igei állítmány, az igei névszói állítmány, a névszói állítmány. A határozószó a mondatban A főnév és a köréje csoportosuló szófajok: a főnév, a névelő, a névutó, a melléknév, a számnév, a névmások. A főnév a mondatban. A melléknév a mondatban. A számnév a mondatban. A személyes névmás a mondatban. A személyes névmás udvariassági formái. 3. A közlés építőelemei: a szöveg, a mondat, a szó, a hang A hangok és a betűk A beszédhangok képzése. A hang és a betű. A magánhangzók osztályozása (időtartam, a nyelv vízszintes irányú mozgása, ajakműködés). Hangrend és illeszkedés. A mássalhangzók osztályozása (hangszalagműködés, időtartam). Mássalhangzók kapcsolódása. A kiejtés szerinti írásmód. Szóelemző írásmód. A szótag. A szótagolás. A szavak elválasztásának helyesírási szabályai. A helyes ejtés. A hangok stílushatása. A betűrend. A betűrendbe sorolás szabályai A szó A szó és a szókészlet. A magyar nyelv szókészlete. A szó: a szókészlet alapeleme. A szótári szó. A szócsalád. Jelentésmezők: rokonságnevek, színnevek, állatnevek stb. A tanulók saját nyelvi változatának szavai (pl. tájnyelvi, diáknyelvi szavak, kölcsönszavak) és azok köznyelvi megfelelői Hangalak és jelentés viszonya. Az egyjelentésű szavak. A többjelentésű szavak. A szinonimák (rokon értelmű szavak). Az antonimák (ellentétes jelentésű szavak). A paronimák (hasonló alakú szavak) Az igenevek A szó szerkezete. A szótő (csak a szabad tövek). A toldalék. Az összetett szó: előtag és utótag A kötőszó. A kötőszó a mondatban A szófajok Az ige, az igekötő. Az ige mondatbeli szerepe. A főnév, a melléknév, a számnév, a (személyes) névmás, és mondatbeli szerepük. A névelő, a módosítószó, az indulatszó, a kötőszó Az indulatszó. Az indulatszó szerepe a közlésben.

12 3. 3. A mondat (az alsó tagozatos ismeretek felelevenítése). A mondat. A szavak kapcsolódása a mondatban. Alárendelő és mellérendelő viszony. A mondat fajai a tartalom szerint. Állító és tagadó mondatok. A mondat szerkezete. Az egyszerű mondat. Az állítmány és fajai és az alany és fajai. A tárgy. Ragos és ragtalan, határozott és határozatlan tárgy. A határozók fajtái. A határozók kifejezésmódjai. A jelző és fajtái A mondat. Az egyszerű mondat. Állító és tagadó mondatok. Modalitás szerinti osztályozás (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító). Mondatrészek. Az alany, állítmány, tárgy, jelző, határozó. Az összetett mondat. Mondategész, mondategység. Központozás. Szórend. A hangsúly és a hanglejtés. Az összetett mondat. A főmondat. A mellékmondat. A kapcsolatos mellérendelés. Az alárendelő viszony A szöveg. 1. A szóbeli közlés megértése CLASA a VIa OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló felismeri a szóbeli közlések egyező és különböző elemeit, és ennek alapján határolja el a lényeges információkat a részletektől a szövegkörnyezet alapján érzékeli az új szavak jelentését etc észreveszi egy szóbeli közlemény esetleges nyelvtani hibáit gyakorlatok a szóbeli közlés üzenetének megértésére; a meghallgatott szöveg új információinak érzékelésére gyakorlatok a közlés vagy egy szóalak nyelvi helyességének vagy helytelenségének megállapítására hangzó szöveg alapján, ismeretlen szavak azonosítása hangzó szöveg alapján, az ismeretlen szó besorolása szinonimasorba, ellentétes értelmű szavának azonosítása; ismeretlen szó jelentésének meghatározása szövegkörnyezet alapján, az archaizmusok és a regionalizmusok azonosítását és megértését szolgáló gyakorlatok a hangzó szövegben a grammatikai struktúrák (morfológiai és szintaktikai) helyességét vagy helytelenségét megállapító gyakorlatok; gyakorlatok a felesleges szószaporítás megfigyelésére, 1.1. megérti a szóbeli közlések ismert és új elemeit, és megkülönbözteti a főbb információkat a részletektől 1.2. a szövegkörnyezet alapján érti az új szavak jelentését 1.3. felfedezi és javítja a szóbeli közleményben a nyelvtani hibákat gyakorlatok a szóbeli közlés megértésére; a hangzó szöveg új információinak értésére gyakorlatok a közlés vagy egy szóalak normatív vagy nem normatív változatának megállapítására, ismeretlen szavak azonosítására a hangzó szövegben; az ismeretlen szó besorolása szinonimasorba, ellentétes értelmű szavának azonosítása; ismeretlen szó jelentésének meghatározása; az archaizmusok, neologizmusok, nemzetközi szavak és a regionalizmusok azonosítását és megértését szolgáló gyakorlatok a hangzó szövegben a grammatikai struktúrák helyességét vagy helytelenségét (téves vonzathasználat, egyeztetési hibák) megállapító gyakorlatok; gyakorlatok a szószaporítás

13 PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló a paronimák használatának megfigyelésére, a paronimák 1.4. a beszédtárs beszédmódjának megfelelően értelmezi az üzenetet 1.5. megfelelően fogadja a beszéd kezdeményezésére, folytatására és befejezésére irányuló szándékot 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése megfigyelésére változatos hangzó beszéd hallgatása, különböző személyek beszédének meghallgatása a hangok, hangkapcsolatok ejtésének, az artikulációnak a megfigyelésére párbeszédek nyomon követése, részvétel párbeszédben, megfelelő kommunikációs magatartás gyakorlása 1.4. megállapítja a hangzó szöveg típusát/műfaját, a típus/műfaj jellemző sajátosságait 1.5. a beszédtárs beszédstílusát megfigyeli, és értelmezi az üzenetet 1.6. érdeklődéssel hallgatja a szóbeli közlést, felismeri a beszéd kezdeményezését, folytatását, befejezését jelző szándékot használatának megfigyelésére a hangzó szöveg típusát/műfaját (elbeszélő, leíró, párbeszéd) felfedeztető gyakorlatok, a szövegsajátosságok felismerésének gyakorlása változatos hangzó beszéd hallgatása, gyakorlatok az artikuláció, hangszín, hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, hangerő, beszédritmus, valamint a kommunikációs eszközök megfigyelésére a hangzó szöveg nyomon követése, megfelelő kommunikációs magatartás gyakorlása PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló megfelelően rendszerezi a szóbeli közlés mondanivalóját figyelembe veszi a szókészleti változatosság követelményét felkészülés a szóbeli közlésre, címszavas vázlat készítése, kiegészítése, részletezése; szövegtömörítés, bővítés szavak jelentésének meghatározása, jelentésük meghatározása szövegkörnyezettől függően; az egyéni szókincs új elemeinek használata különböző szövegkörnyezetben; szinonimák, hasonló és ellentétes jelentésű szavak használata különböző szövegkörnyezetben; a felesleges szószaporítás, a terjengősség javítása; gyakorlatok paronimák használatára 2.1 megfelelően rendszerezi szóbeli közlése mondanivalóját 2.2 figyelembe veszi a szókincsbeli változatosság követelményét felkészülés a szóbeli közlésre, címszavas vázlat készítése, kiegészítése, részletezése; szövegtömörítés, bővítés a mondanivalónak megfelelő szavak válogatása; az egyéni szókincs új elemeinek helyes használata; szinonimák, antonimák, paronimák használata különböző beszédhelyzetben; a terjengősség javítása;

14 etc. PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló 2.3. képes a tanultaknak megfelelő mondattípusok alkotására 2.4. a beszédcélnak megfelelően él a hanglejtéssel és a hangsúllyal 2.5. alkalmazkodik a párbeszéd vagy a magánbeszéd helyzetéhez 2.6. megfelelően használja a beszéd kezdeményezésére, folytatására és befejezésére szolgáló kifejezéseket többszörösen összetett mondat szerkesztése a mellé és alárendelő viszony helyes alkalmazására különböző gyakorlattípusok a beszédfonetikai eszközök és a beszédhelyzet összehangolására, a hanglejtés és a hangsúly alkalmazására változatos kommunikációs helyzetekben: tájékoztatás, állásfoglalás, beszélgetés, javaslattétel, egyetértés, ellenvélemény kifejtése ismert hallgatóság előtt kiejtési gyakorlatok, hangváltás (hangszín, hangerő, hangmagasság) a szóbeli közlés fontos információt hordozó egységeinek a kiemelésére, kapcsolatteremtés a hangváltás és a közlő érzelmi állapota között (öröm, meglepetés, harag). gyakorlatok párbeszéd kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére különböző beszédpartnerekhez igazodva, a csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódás gyakorlása, a kérdezésválaszadás nyomon követése 2.3. képes a tanult mondattípusok alkotására 2.4. a beszéd céljához igazodva alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikációs eszközöket, alkalmazkodik a párbeszéd helyzetéhez 2.5. különböző típusú/műfajú szövegeket (elbeszélőt, leírót) alkot a szövegtípusok/szövegműfajok jellemzőinek figyelembe vételével 2.6. képes a párbeszéd kezdeményezésre, folytatására és befejezésére 2.7. érdeklődéssel vesz részt a szóbeli kommunikációban gyakorlatok a különböző mondatfajták és mondatszerkezetek alkotására és szövegbe szerkesztésére gyakorlatok a verbális és nonverbális kommunikációs eszközök és a beszédhelyzet (tájékoztatás, állásfoglalás, beszélgetés, javaslattétel, egyetértés, ellenvélemény kifejtése ismert hallgatóság előtt) összehangolására gyakorlatok a szóbeli közlés fontos információt hordozó egységeinek a kiemelésére, kapcsolatteremtés a hangszín, hangnemváltás és a közlő érzelmi állapota között (öröm, meglepetés, harag). szövegalkotási gyakorlatok: a szöveg mikroszerkezetének és makroszerkezetének a gyakorlása, címadási gyakorlatok, nézőpontváltás gyakorlása; stílusgyakorlatok gyakorlatok párbeszéd kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére különböző beszédpartnerekhez igazodva, a csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódás, a kérdezésválaszadás gyakorlása gyakorlatok a személyes vélemény kifejezésére; véleménycsere 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló

15 PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló felolvas különböző típusú szövegeket rövid felkészülés után képes egymásfél oldalas szöveg néma értő olvasására, adatkereső, lényegkiemelő gyakorlatok végzésére olvasási gyakorlatok a pontos olvasás és a helyes ejtés gyakorlására (szünettartás, időtartam, hangsúlyhibák tudatosítása), a beszédfonetikai eszközök és a szövegtípus összehangolásának felismerését szolgáló gyakorlatok ismeretterjesztő szövegek tartalmának összefoglalása és ismertetése, a bekezdések tételmondatának kiemelése, lényeges és részletező információk elkülönítése a bekezdésekben 3.1. felolvas különböző típusú szövegeket rövid felkészülés után 3.2. képes egymásfél oldalas szöveg néma értő olvasására, lényegkiemelésre olvasási gyakorlatok a pontos olvasás és a helyes ejtés gyakorlására (pl. a szünettartás gyakorlása, az időtartam és hangsúlyhibák tudatosítása és javítása), a beszédfonetikai eszközök és a szövegjelentés összehangolása ismeretterjesztő szövegek tartalmának összefoglalása és ismertetése, a bekezdések tételmondatának kiemelése, lényeges és részletező információk elkülönítése a bekezdésekben

16 etc. PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló 3.3. észreveszi az olvasott szöveg régi, új és regionális szavainak kifejező értékét 3.4. ismerje föl az olvasott szöveg nyelvtani (alak és mondattani) rendszerezését 3.5. felfedezi a nem irodalmi és irodalmi beszédhelyzetet, beállítódik az irodalmi/művészi érték érzékelésére 3.6. felfigyel a különböző műfajú irodalmi szövegek nyelvi megalkotottságára, a lírai és epikai műfajok sajátosságaira szövegek megfigyelése a szóhasználat szempontjából; szótárhasználati gyakorlatok; archaizmusok és regionális szavak kifejező értékének megfigyelése különböző műfajokban a szöveg koherenciáját biztosító morfológiai elemek és szintaktikai kapcsolatok szerepének felismerését célzó gyakorlatok gyakorlatok egy közlésforma változatainak megfigyelésére különböző kommunikációs helyzetekben (leírás és változatai, jellemzés és változatai) gyakorlatok a retorikai alakzatok (párhuzam, ismétlés, ellentét), a szóképek (metafora, megszemélyesítés), a hasonlat szerepének felismerésére és értelmezésére az elbeszélő szövegek és a dalok olvasásakor gyakorlatok a verstani hallás működtetésére (ritmus, hangsúlyos ritmus, rím, rímfajták), egyszerű utánalkotó feladatok a dal műfajában gyakorlatok az epikai műfajok sajátosságainak felismerésére adott szövegekben; az elbeszélő szöveg szerkezeti részeinek felismerésére, a jellemzés, a szereplő szövegbeli megalkotásának felismerésére (cselekedtetés, beszéltetés, leírás), a térés időviszonyok megállapítására az olvasott műfajokban 3.3. felismeri az olvasott szöveg régi, új és regionális szavainak kifejező értékét 3.4. ismerje föl az olvasott szöveg összefüggését és jelentéssíkjait 3.5. felfedezi a nem irodalmi és irodalmi beszédhelyzetet, érzékeli az irodalmi/művészi értéket 3.6. felfigyel a különböző műfajú irodalmi szövegek nyelvi megalkotottságára, a lírai és epikai műfajok sajátosságaira, a hangnemekre szövegek megfigyelése a szóhasználat szempontjából; archaizmusok, neologizmusok, nemzetközi szavak és regionális szavak jelentésének értése, kifejező értékének megfigyelése különböző műfajokban; szótárhasználati gyakorlatok gyakorlatok a szövegösszefüggés felismerésére: grammatikai (személyragok, névmások, kötőszók stb.) és jelentéstani kapcsolóelemek (szóismétlések, szinonimák) a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és kreatív olvasás gyakorlása gyakorlatok egy közlésforma változatainak megfigyelésére különböző kommunikációs helyzetekben (a leírás és változatai, a jellemzés és változatai, az elbeszélés és változatai, a párbeszéd) gyakorlatok a retorikai alakzatok (párhuzam, ismétlés, ellentét), a szóképek (metafora, megszemélyesítés), a hasonlat szerepének felismerésére és értelmezésére az elbeszélő szövegek és a lírai alkotások olvasásakor gyakorlatok a verstani hallás működtetésére (ritmus, hangsúlyos ritmus, rím, rímfajták) gyakorlatok az epikai műfajok sajátosságainak felismerésére adott szövegekben; az elbeszélő szöveg szerkezeti részeinek felismerésére, a szereplő szövegbeli megalkotásának felismerésére (cselekedtetés, beszéltetés, elbeszélői jellemzés), a tér és időviszonyok megállapítására az olvasott műfajokban gyakorlatok a hangnem (tárgyilagos, azonosuló; humoros hangvétel) felismerésére, a műfaj és a nyelvi megalkotottság közötti összefüggés felfedezésére

17 PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló képes véleményformálásra, a megjelenített értékek érzékelésére, a hangnemek felismerésére megbeszélés, véleménycsere, érvelés tetszésnyilvánításkor beszélgetés, véleménymondás a megjelenített élethelyzetekről, szereplők magatartásának, tetteinek összehasonlítása gyakorlatok az elbeszélői nézőpont felismerésére, nézőpont és hangnem (tárgyilagos, azonosuló) kapcsolatának megfigyelésére, a lírai én, a műfaj és a nyelvi forma közötti összefüggés felfedezésére képes véleményformálásra, a megjelenített értékek érzékelésére megbeszélés, véleménynyilvánítás beszélgetés, véleménymondás a megjelenített élethelyzetekről; szereplők magatartásának, összehasonlítása tetteinek 4. Az írásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló szerkesszen különböző célú szövegeket: levelet, kérést, meghívót, levelezőlapot, újsághirdetést, táviratot, szabad fogalmazást az általa írt szövegek szókincse legyen változatos, éljen a szóalkotási lehetőségekkel a szövegtípus felismerését szolgáló gyakorlatok; adatgyűjtés megadott szempontok alapján; a fontosabb gondolatok kifejtése, részletezése; köznapi szövegek szerkesztése; történetek, elbeszélő szövegek eseménysorának összefoglalása; szereplők jellemzése a témának megfelelően válogatás az ellentétes, hasonló értelmű szavak közül, szavak jelentésének meghatározása szövegkörnyezet alapján, az archaizmusok és regionalizmusok kifejező értékének hasznosítása, gyakorlatok a szókészlet gazdagodásának (szóalkotás, szóteremtés) felismerésére alkosson különböző funkcionális célú szövegeket: levelet, levelezőlapot, meghívót, utasító szövegeket 4.2. alkosson a tanult szövegtípusokban és műfajokban szabad fogalmazást (elbeszélést, leírást, párbeszédet) a helyzethez és a témához igazodó stílusban a szövegtípus felismerését szolgáló gyakorlatok; adatgyűjtés megadott szempontok alapján; a fontosabb gondolatok kifejtése, részletezése; funkcionális szövegek szerkesztése; történetek, elbeszélő szövegek eseménysorának összefoglalása; szereplők jellemzése szövegalkotási gyakorlatok: mondattömbök, bekezdések szerkesztése, a makroszerkezeti egységek megalkotásának gyakorlása, tagolás, kifejtés sorrendje, esemény, eseménysor bemutatása, tárgy, tárgyegyüttes leírása, párbeszédrészek átírása elbeszéléssé, függő beszéd átírása egyenes beszéddé

18 etc. PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 VI. osztály végén a tanuló VI. osztály végén a tanuló 4.3. rendezze megfelelően a mondatokat az általa írt szövegben, használja helyesen a központozás jeleit helyesírási gyakorlatok 4.3. szókincse legyen változatos, éljen a szóalkotási lehetőségekkel, alkalmazza a nyelvistilisztikai eszközöket gyakorlatok az ellentétes, rokon értelmű szavak, az archaizmusok és regionalizmusok kifejező értékének hasznosítására 4.4. kapcsolja helyesen a mondatokat a szövegbe, használja helyesen a központozás jeleit 4.5. tanúsítson érdeklődést a szövegalkotás iránt, tartsa be a helyesírás szabályait mondatszerkesztési gyakorlatok, a mondatok szövegbe szerkesztésének a gyakorlása a központozás gyakorlása az önálló véleményformálás gyakorlása; személyesség a tárgy, esemény leírásában; élménybeszámoló alkotása, két vagy több tárgy, személy, vélemény összehasonlítása személyes nézőpontból; a címzetthez és beszédhelyzethez igazodó hangnem megválasztásának gyakorlása szófajok helyesírásának gyakorlása, írásjelek használata TARTALMAK PROGRAMA NR. 4740/ PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 Observaţii 1. Irodalomolvasás 1.1. Irodalmi nem irodalmi kommunikáció. Olvasási módok: betű szerinti, beleélő, értelmező. 1. Irodalomolvasás 1.1. Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció. Olvasási módok: betű szerinti, beleélő, értelmező Irodalmi formák és kódok A szó szerinti és átvitt jelentés. Többletjelentés. Szóképek: metafora, megszemélyesítés; Hasonlat; Retorikai alakzatok: az ismétlés, az ismétlés változatai (gondolatritmus, anafora, felsorolás); ellentét Verstani alapfogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, rím, rímfajták: páros rím, keresztrím, ölelkező rím, félrím, bokorrím Irodalmi formák és kódok A szó szerinti és átvitt jelentés. Többletjelentés. Szóképek: metafora, megszemélyesítés. Hasonlat. Retorikai alakzatok: az ismétlés, az ismétlés változatai (felsorolás, halmozás, fokozás); párhuzam, ellentét Verstani alapfogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, sorfajták, rím, rímfajták Epikai műfajok: elbeszélés, novella, regény, elbeszélő költemény Epikai műfajok: elbeszélés/novella, regény, elbeszélő költemény Az epikai művek szerkezete: (előkészítés, bonyodalom, tetőpont, megoldás); cselekményszerkezet, történet, térszerkezet, időrend és időviszonyok a novellában, regényben, epizód, helyszín Cselekményszerkezet (előkészítés, bonyodalom, a bonyodalom kifejtése, tetőpont, megoldás); térszerkezet, időrend és időviszonyok az epikus művekben, szereplő, szereplők rendszere.

19 Líra, lírai műfajok: daltípusok a nép és műköltészetből (szerelmi dal, virágének, katonadal, bujdosóének, kesergő, bordal, helyzetdal), táncszó, népi imádság Beszédhelyzet az irodalmi műben: a beszélőnek a tárgyhoz és a címzetthez való viszonya; Történetmondás, elbeszélés az epikában: elbeszélő, elbeszélői nézőpont, az elbeszélői nézőpont és a hangnem (tárgyilagos, azonosuló, humoros stb.). 2. A logikus és célszerű nyelvhasználat. A szóbeli közlés és az írott közlés A szóbeli közlés A közlési helyzet. A párbeszéd (dialógus). Alkalmazkodás a beszédtárshoz A szóbeli szöveg rendszerezése a) A közlendő üzenet logikaiszemantikai elrendezése (ismétlés). b) A közlendő formai elrendezése. A leíró szóbeli szöveg szerkezeti részeinek (szekvenciáinak) folyamatossága (összetevők, a koherencia megvalósításának egyszerű módjai). c) A párbeszéd és a magánbeszéd szövege. A tájékoztató szöveg: az elbeszélés (beszámoló valamely eseményről). Egy komplex párbeszéd (disputa); egy adott téma érveinek és ellenérveinek elrendezése. A párbeszéd kezdeményezésének, folytatásának, befejezésének kifejezései (ismétlés).a kérdésfelelet típusú szerkezeti részek rendszerezése. A nyelvi és nemnyelvi elemek összekapcsolásának módozatai Az írásbeli közlés Az írás folyamata a) Az írott szöveg elrendezése. Valamely szöveg szerkezete a rendeltetéstől függően (levél, kérés, távirat). b) A kézírás és a szépírás. A szöveg lapon való elhelyezése. A jelek és képek szerepe a szövegben. c) A központozás. Az írásjelek: a pont, a vessző, a pontosvessző, a gondolatjel, a kötőjel, a nagykötőjel. A szóelemző írásmód elve és gyakorlata. A tulajdonnevek írása Líra, líraiság, lírai műfajok. A dal. Népdal, műköltészeti dal. Leíró költemény, életkép Beszédhelyzet(ek) a köznapi és irodalmi szövegekben: a beszélőnek a tárgyhoz és a címzetthez való viszonya; tény és fikció. Történetmondás, elbeszélés az epikában: elbeszélő, az elbeszélői hangnem Hangnemek (tárgyilagos, azonosuló, humoros hangvétel). 2. A logikus és célszerű nyelvhasználat. A szóbeli közlés és az írott közlés A szóbeli közlés A közlési helyzet. A beszéd alkalmazkodása a közlés céljához, a beszédtárshoz, életkorához és társadalmi státusához. A párbeszéd A szóbeli szöveg rendszerezése A közlendő üzenet logikaiszemantikai elrendezése (ismétlés). a) A közlendő formális elrendezése. A szóbeli szöveg megszerkesztettsége (összetevők, a szövegösszefüggés megvalósításának egyszerű módjai). b) A párbeszéd és a magánbeszéd szövege. Az elbeszélés (élménybeszámoló). A párbeszéd kezdeményezésének, folytatásának, befejezésének kifejezései (ismétlés). A kérdésfelelet típusú szerkezeti részek rendszerezése. A nonverbális elemek megfeleltetése az üzenettel Az írásbeli közlés Az írás folyamata Az írott szöveg elrendezése. A szöveg szerkezete a rendeltetéstől függően (levél, levelezőlap, meghívó). a) A kézírás és a szépírás. A szöveg lapon való elhelyezése. A jelek és képek szerepe a szövegben. b) Helyesírás, központozás. A szófajok helyesírása. Az írásjelek: a pont, a vessző, a kettőspont, a kérdőjel, a felkiáltójel, az idézőjel, a kötőjel. A gondolatjel, párbeszédjel.

20 Az írott szöveg tartalmi változatai. a) A funkcionális (gyakorlati célú) írás. A tájékoztató jellegű szöveg (tájékoztató információk a környező valóságról). Utasítások bizonyos műveletek elvégzésére. b) Szabad fogalmazás Személyes élmény elbeszélése. Egy álláspont indoklása. A leírás. Az elbeszélés. A portré. c) Fogalmazás irodalmi vagy más természetű szövegről. A fogalmazás tartalma. Ismeretterjesztő szöveg jegyzetelése. 3. A közlés építőelemei: a mondat, a szó, a hang A beszédhangok (ismétlés). A hangrend és az illeszkedés. A mássalhangzók kapcsolódása. A hangok stílushatása. A szótag (ismétlés). Az összetett szavak elválasztása. Az elválasztás további szabályai A szó A szó szerkezete A szótövek. A toldalékok. A képzők, a jelek és a ragok. Az összetett szó: előtag és utótag viszonya A szófajok Az ige és a köréje csoportosuló szófajok (ismétlés). Az ige ragozása. Az igekötő szerepe. Az igekötő helyesírása A főnév és a köréje csoportosuló szófajok (ismétlés). A főnév ragozása. A melléknév fokozása Az igenevek. Az igenevek kettős jellege. Az igenevek fajtái és mondatbeli szerepe Egyéb szófajok A szókészlet. Archaizmusok és tájszavak (ismétlés). Archaizmusok és tájszavak felismerésének gyakorlása. Felesleges szószaporítás (pleonazmus). Szómezők (ismétlés, gyakorlás) A szókészlet gazdagodása: szóteremtés (hangutánzó és hangfestő szavak), szóalkotás (szóösszetétel, szóképzés). Szerves és szervetlen összetétel. A szóképzés alaptípusai (deverbális igeképzés, deverbális névszóképzés, denominális igeképzés, denominális névszóképzés). Idegen szavak, nemzetközi szavak. Az idegen szavak írása, ejtése, helyes használata Az írott szöveg tartalmi változatai. A funkcionális (gyakorlati célú) írás. A tájékoztató jellegű szöveg. Didaktikai utasító szövegek. Magánlevél. Meghívó. a) Szabad fogalmazás Az elbeszélés. Élménybeszámoló. Személyes álláspont kifejezése. A leírás. A leírás változatai. A jellemzés. b) Fogalmazás irodalmi vagy más természetű szövegről. Irodalmi és nem irodalmi szövegek tartalma. Ismeretterjesztő szöveg jegyzetelése. 3. A közlés építőelemei: a szöveg, a mondat, a szó, a hang A beszédhangok (ismétlés). Az összetett szavak elválasztása A szó A szó és szókészlet (részben ismétlés). A szókészlet változása. A szavak elavulása: archaizmusok. A szókészlet új elemei: neologizmusok, nemzetközi szavak. Az idegen szavak írása. A szókészlet gazdagodása: a szóképzés fajtái (igeképzés, névszóképzés) Hangalak és jelentés viszonya (ismétlés). Az egyjelentésű szavak. A többjelentésű szavak. A szinonimák (rokon értelmű szavak). Az antonimák (ellentétes jelentésű szavak). A paronimák (hasonló alakú szavak) A szó szerkezete A szótövek. A toldalékok. A képzők (igeképzők, névszóképzők, igenévképzők), a jelek (többes szám jele, fokjelek, kiemelő jel, birtokjel, múlt idő jele, felszólító és feltételes mód jele) és a ragok (tárgyrag, határozóragok, személyragok). A szóelemző írásmód (ismétlés).

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló Magyar nyelv és irodalom tantárgy 7-8. évfolyam 2013. Magyar nyelv és irodalom 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb

Részletesebben

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12.

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Tel.: 94/592-900, fax: 94/410-623 E-mail: kormend@kormend.hu Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: A körmendi Dr. Batthyányné

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV Міністерство освіти і науки України УГОРСЬКА МОВА 5 12 класи MAGYAR NYELV 5 12. osztály Програма для загальноосвітніх навчальних закладів з угорською мовою навчання Затверджено Міністерством освіти і науки

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

TANMENET NYELVTAN ÉS FOGALMAZÁS

TANMENET NYELVTAN ÉS FOGALMAZÁS TANMENET NYELVTAN ÉS FOGALMAZÁS 4. osztály Készítette: VARGA MARIANN TANÍTÓ A tanmenet kivonata a szerzők által készített, és javasolt tanmenetnek. MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2008 : Éves óraszám: 72 óra Heti

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI

A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. 4. évfolyam 1. évfolyam - Beszéljen a tanuló érthetően, tisztán. - Értse meg iskolai feladatait, tanítója utasításait,

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj,

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Magyar nyelv. 5. évfolyam Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára 1 Alapelvek, célok és feladatok A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés

Részletesebben

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged 2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...

Részletesebben

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Herman Ottó Általános Iskola 1222. Budapest Pannónia u. 50. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Házirend 1. számú melléklet Takács Éva igazgató 1 T ART AL OMJEGYZ ÉK 1.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

Tanmenet a 10. évfolyam számára

Tanmenet a 10. évfolyam számára Tanmenet a 10. évfolyam számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 2. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS 3 5. HANGTAN A hangtan területei A magánhangzók rendszere A mássalhangzók rendszere A magánhangzótörvények A

Részletesebben

b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok

b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Szakközépiskola ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

Pedagógiai program. IV. kötet

Pedagógiai program. IV. kötet Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program IV. kötet

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A változat Az 5 8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése,

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A szakiskolások középiskolája 11 12. évfolyamának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Tekintetbe veszi,

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon

Részletesebben

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni!

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni! A Helyi tanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma A tanterv fıbb jellemzıi: Tantárgystruktúrában megtalálható integrált tantárgyak: Tantárgy Évfolyam Mőveltségterületet Magyar nyelv és irodalom 7-8

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

Helyi tanterv. Közismereti program. Szakiskola

Helyi tanterv. Közismereti program. Szakiskola Helyi tanterv Közismereti program Szakiskola Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK A KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA... 3 KOMMUNIKÁCIÓ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (KOMA)... 4 Célok és feladatok... 4 Időkeret, óraszámok...

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

BEVEZETÉS. A tantárgy célja

BEVEZETÉS. A tantárgy célja BEVEZETÉS A 21. század információs társadalmában, globalizálódó világunkban talán minden eddiginél nagyobb szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Biztos és állandó értékeket közvetít, kapcsolatot

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 5-8. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5 8. ÉVFOLYAM... 4 AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS AZ ÓRASZÁMOK... 11 MAGYAR IRODALOM... 12 MAGYAR

Részletesebben

HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA

HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA 1/4. számú melléklet HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAM 2 TANTÁRGYI

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 7-12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti

Részletesebben

IDEGEN NYELV 2 4. osztály

IDEGEN NYELV 2 4. osztály IDEGEN NYELV 2 4. osztály Az utóbbi évtizedben, társadalmunkban fokozottan erősödik az érdeklődés a nyelvoktatás iránt, már nem csak az általános iskola felső tagozatában, de alsóbb osztályoknál is. A

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. Középszint és emelt szint

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. Középszint és emelt szint MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata:

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I.

TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. feladatfüzethez Általános iskola 5. osztály Az integrált magyar nyelv és

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ Programa şcolară a fost aprobată prin Ordinul Ministrului Educaţiei, Cercetării şi Tineretului cu nr..../... MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI PROGRAMA ŞCOLARĂ REVIZUITĂ LIMBA ŞI LITERATURA

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

B1 szint (angol és német nyelv)

B1 szint (angol és német nyelv) NYME INTÉZMÉNYI NYELVI VIZSGA LEÍRÁSA A vizsgarendszer megfelel az Európa Tanács által ajánlott Közös Európai Referenciakeret (KER) elvárásainak. Az egynyelvű vizsga során minden feladat megoldása idegen

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom

Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom / EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (B) változat alapján

Részletesebben

4. évfolyam. Általános, sportiskola 4. évf. Idegen nyelv - angol

4. évfolyam. Általános, sportiskola 4. évf. Idegen nyelv - angol 4. évfolyam A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges ja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos kitűzése, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ЕКЗАМЕНУ З УГОРСЬКОЇ МОВИ для вступників на навчання за освітнім ступенем «бакалавр» (спеціальність 014 Середня освіта

Részletesebben

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam Alapelvek, célok Az általános iskola alapozó szakaszának befejezését követő tagozati váltás, azaz az alsó tagozatból a felső tagozatba kerülés több tekintetben okozhat nehézséget

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti

Részletesebben

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.

Részletesebben

HELYI TANTERV KÖZISMERETI TÁRGYAK

HELYI TANTERV KÖZISMERETI TÁRGYAK HELYI TANTERV KÖZISMERETI TÁRGYAK 3 évfolyamos szakiskolai képzés Szakiskolai képzés esetén a heti és éves közismereti óraszámok: Testnevelés 5 óra* (3+2) 180* (108+72) 5 óra* (3+2) 180* (108+72) 5 óra*

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Esti gimnázium ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A felnőttoktatás 9-12. évfolyamának feladata az általános műveltség kiterjesztése

Részletesebben

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Hónap S Z E P T E M B E R TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Művelődési sztenderd 4. osztály Törzsanyag és követelményrendszer Hét A-szint / minimum B-szint / átlag C-szint / optimum 1. Ismerkedés az új

Részletesebben

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv NT-11713/1 IRODALOM 7. TANMENETJAVASLAT Fejezetcím: A romantika: 32 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret Egy korstílus a romantika

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelményei

Osztályozó vizsga követelményei Osztályozó vizsga követelményei 1. osztály Olvasás - A betű és a hang különbségének felismerése. - A tanult kis- és nagybetű biztonságos egyeztetése (jó ütemű betű összeolvasás, három hang összevonása)

Részletesebben

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV Magyar mint idegen nyelv emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. MAGYAR MINT IDEGEN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

Kulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon

Kulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon Kulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon 1. Anyanyelvi kommunikáció Fejlesztési területek Matematika Környezet Rajz Technika Ének Testnevelés 1-2. évfolyam 1. Beszédkézség, szóbeli szövegek megértése

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Készítette: Várhidi Gyula A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED,

Részletesebben

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének 1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam

Részletesebben

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Kommunikáció magyar nyelv és irodalom SZAKISKOLA 9 10. évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉT 2013 1 Célok Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik

Részletesebben

A felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága

A felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága Cs. Nagy Lajos A felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága A tankönyvek szerepéről, fontosságáról mindig megoszlottak a vélemények. Sokan úgy gondolják,

Részletesebben

A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése

A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése A) táblázat Az értékelés összetevői: 1. Külső forma, azaz íráskép. 2. Tartalmi összetevők: tartalmi, szerkezeti, stilisztikai, helyesírási és nyelvi

Részletesebben

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol IRODALOM TANMENETJAVASLAT - 8. osztály Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol Óra 1-2. (1-2. 3-4.

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Német nyelv tantárgy helyi tanterve A nevelőtestület

Részletesebben

3. negyedévi értékelés

3. negyedévi értékelés Magyar irodalom 3. negyedévi értékelés 1. Olvasása felkészülés után kifejező, folyamatos, hibátlan folya matos, kevés hibát vét újraolvas szavakat, sok hibával olvas akadozó, szóképekben olvas 2. Szókincse

Részletesebben

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor.

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor. Magyar nyelv és irodalom A MINTA ÖSSZETÉTELE A magyar nyelv és irodalom vizsgája a jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendben lezajlott. 571 középszintű írásbeli vizsgát tett tanuló eredményét értékeltük,

Részletesebben

PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ CLASA A VII-A 2008-2009 13 I. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezőképesség

Részletesebben

HELYI TANTERV A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola középsúlyos értelmi fogyatékos tanulói számára

HELYI TANTERV A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola középsúlyos értelmi fogyatékos tanulói számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 139022 OM azonosító: 038551 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-12. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Ádám Imréné, Balogh Istvánné, Baranyainé Pomázi Mária, Bárány Balázs, Bujdosó Istvánné, Heibl Sándorné, Kákonyi Anett, Kelemen Istvánné, Kern Árpádné, Mészáros

Részletesebben

Olasz C2 1 1 027 számú nyelvi programkövetelmény

Olasz C2 1 1 027 számú nyelvi programkövetelmény Olasz C2 1 1 027 számú nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve, vagy cég neve DEBRECENI EGYETEM Bölcsészettudományi Kar A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése

Részletesebben