A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Átírás

1 A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és gyakorlati Emelt szinten: gyakorlati és írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli A rajz és vizuális kultúra vizsga célja A tárgy jellegébõl következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás ugyan egyazon tanulási folyamat része, de mint különálló képességrendszerrel szemben támasztott követelmény, külön kompetenciaként jelenik meg a követelményrendszerben. Mind a vizuális alkotás, mind a vizuális befogadás vizsgakövetelményeiben az ismeret jellegû tudáselemek és ezek készségszintû alkalmazása különbözõképpen kapnak hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintû követelmény a középszinthez képest tartalmában az ismeretek mennyiségében nem bõvül jelentõsen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintû vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása. A rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e? a vizuális jelenségek megfigyelésére, széleskörû elemzõ vizsgálatára, és esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére;? a vizuális nyelv elemeinek megfelelõ használatára és segítségével vizuális alkotások elemzésére;? a vizuálisan érzékelhetõ tárgyak és jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére különbözõ eszközökkel;? a különbözõ köznapi és mûvészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak bemutatására, sokrétû, kritikus megítélésére;? a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére;? értelmezhetõ vizuális közlések létrehozására a közlés céljának megfelelõ formában és alkalmas technikával;? idõben és térben eltérõ korok és kultúrák mûvészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére és az ismeretelemek segítségével elemzésre;? megfelelõ szintû pszichomotorikus és technikai készségek használatára;? leíró, értelmezõ, elemzõ munkája során a megfelelõ közlésformák kiválasztására;? önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására,? problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására.

2 Tartalmi követelmények Középszint Kompetenciák/ 1. Alkotás alkalmazása és kontextus Látványértelmezés Arány Forma, alak Térábrázolás Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Téri helyzetek, térmélység Kompozíció Karakter Szín és fényviszonyok Szerkezet, felépítés Folyamat, mozgás, idõ Érzelmek, elvont gondolatok A vizuális nyelv eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín, felület, faktúra, szerkezet/kompozíció, anyagok, technikák) árnyalt használata. A vizuális nyelv alapelemeinek adott célnak megfelelõ használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözõ kontextusban. Ábrázoló jellegû rajz készítése során a látvány fõbb arányainak megfigyelése és helyes visszaadása. Ábrázoló jellegû rajz készítése során a látvány fõbb formáját meghatározó jegyek megfigyelése és helyes visszaadása. Téri helyzetek értelmezhetõ ábrázolása (pl. alaprajz, magyarázóközlõ rajz). Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Téri helyzetek pontos megjelenítése két és három dimenzióban, az adott célnak legmegfelelõbb formában. Térmélység megjelenítése különbözõ eszközökkel. Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján. Tárgyak, természeti formák meghatározó karakterének viszonylag pontos visszaadása szabadkézi rajzban. Szín és fényviszonyok helyes visszaadása szabadkézi rajzban és festéssel. Egyszerû tárgyak szerkezetét, felépítését bemutató szabadkézi rajz készítése (pl. szabásminta). Idõ, mozgás, változás képi megfogalmazása. Folyamat, mozgás, történés bemutatása értelmezhetõ képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv). Nem vizuális természetû információk értelmezhetõ képi megjelenítése (pl. piktogram, diagram segítségével). Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok vizuális kifejezése. 2

3 Kép- és szöveg Tárgyalkotás, tervezés Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Egyszerû tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra. Technikák alkalmazása Jártasság a szabadkézi rajzban ceruzával, ecsettel, tollal, krétával. Jártasság a mûszaki jellegû rajzban ceruzával, szerkesztõeszközökkel. Jártasság egyes festõtechnikákban akvarellel, temperával. Jártasság a montázs-, kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Makettkészítés (pl. papírból, fából). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézmûves technikák). 2. Befogadás A rögzített vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) ismerete, példákkal illusztrálva. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezõk (pl. nézõpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. és A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések kontextus kontextus ismerete és használata az értelmezés, elemzés során. A vizuális kommunikáció Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete és segítségével elemzés elvégzése. Folyamat, mozgás, Idõt, mozgást, változást rögzítõ vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. idõ Jelek, jelképek A köznapi és mûvészi vizuális közlésekben elõforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok megfelelõ. Köznapi vizuális A köznapi közlésekben szerepet játszó vizuális információk (pl. közlések mûszaki rajz, folyamatábra). Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. Médiakategóriák A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. Fotó, mozgókép Fotó és mozgókép elemzése. 3

4 A tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Különbözõ korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tervezõ folyamat A tervezõ, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. Kézmûves és ipari A kézmûves és ipari tárgykultúra fõbb mûfajainak és technikáinak tárgykultúra ismerete és megkülönböztetése. Magyar népmûvészet A magyar népmûvészet sajátosságainak ismerete. A kifejezés és képzõmûvészet Mûvészeti ágak A mûvészeti ágak (képzõmûvészet, építészet, alkalmazott mûvészetek) legfontosabb jellemzõinek ismeret. Mûfajok A képzõmûvészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint idõbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) mûfajainak ismerete. Mûvészettörténeti A mûvészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak korszakok, irányzatok ismerete (õskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelõ izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). Alkotások és alkotók Kiemelkedõ alkotók és alkotásaik ismerete a mûvészettörténet nagy korszakaiban és irányzataiban. Mûelemzõ módszerek megfelelõ mûelemzõ módszerek alkalmazásával (stílustörténeti, A különbözõ mûvészeti ágak kiemelkedõ alkotásainak elemzése a forma-funkció, tartalom-forma). Mûvészeti technikák A legfontosabb mûvészeti technikák felismerése, megkülönböztetése és lényegének ismerete. Mû és környezete A mû és környezete kapcsolatának elemzése. 4

5 Emelt szint Kompetenciák/ 1. Alkotás alkalmazása és kontextus Látványértelmezés Arány Forma, alak Téri helyzetek Szerkezeti rajz Térábrázolás Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Téri helyzetek, térmélység Kompozíció Karakter Szín és fényviszonyok A vizuális nyelv eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín, felület, faktúra, szerkezet/kompozíció, anyagok, technikák) árnyalt használata. A vizuális nyelv alapelemeinek adott célnak és a szándéknak megfelelõ, tudatos használata. Kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása. Adott célnak legmegfelelõbb anyagok és technikák önálló kiválasztása. A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözõ kontextusban. A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával). Ábrázoló jellegû rajz készítése során a látvány pontos, részletekre kiterjedõ arányainak megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegû rajz készítése során a látvány formai részleteinek pontos megfigyelése és helyes visszaadása. Téri helyzetek értelmezhetõ ábrázolása (pl. alaprajz, magyarázóközlõ rajz) nem csak képi elemekbõl kiindulva, hanem szöveges instrukciók alapján is. Egyszerû szerkezeti összefüggéseket helyesen értelmezõ szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetbõl. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szerkesztéssel is. Téri helyzetek pontos megjelenítése két és három dimenzióban, az adott célnak legmegfelelõbb formában. Térmélység megjelenítése különbözõ eszközökkel. Képi igényû kompozíció létrehozása látvány és elképzelés alapján. Kompozíciós változatok létrehozása azonos témára, különbözõ cél elérésének érdekében. Tárgyak, természeti formák karakterének részletes, pontos visszaadása szabadkézi rajzban. Szín és fényviszonyok pontos visszaadása szabadkézi rajzban és festéssel. A színek kifejezõ erejének alkotó jellegû használata. Plasztikus formák pontos megjelenítése a fény-árnyék hatások segítségével. 5

6 Szerkezet, felépítés, mûködés Textúra, faktúra Folyamat, mozgás, idõ Érzelmek, elvont gondolatok Kép és szöveg Tárgyalkotás, tervezés Bonyolultabb tárgyak szerkezetét, felépítését, mûködését bemutató szabadkézi rajz készítése (pl. szerkezeti rajz, szabásminta). Anyagi minõségek textúra, faktúra anyagszerû megjelenítése. Idõ, mozgás, változás képi megfogalmazása. Folyamat, mozgás, történés bemutatása értelmezhetõ képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv). Képi motívumok jelentésmódosító hatásának megjelenítése a környezet kontextus megváltoztatásának függvényében. Nem vizuális természetû információk értelmezhetõ képi megjelenítése (pl. piktogram, diagram segítségével). Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok árnyalt vizuális kifejezése. Adott látvány érzelmi, hangulati hatásának megváltoztatása a vizuális kifejezõeszközök segítségével. Kép- és szövegszerkesztés szabadon választott technikával (pl. számítógéppel). Kép és szöveg kölcsönhatásának megjelenítése adott hatás vagy jelentés eléréséhez. Egyszerû tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra és a tervezés, megvalósulási folyamat dokumentálása. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerû tárgy megalkotása szabadon választott anyagból, mûködõ modell készítése. Technikák alkalmazása Jártasság a szabadkézi rajzban ceruzával, ecsettel, tollal, krétával. Jártasság a mûszaki jellegû rajzban ceruzával, szerkesztõeszközökkel. Jártasság egyes festõtechnikákban akvarellel, temperával, és egy választott anyaggal. Jártasság a montázs-, kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban. Makettkészítés (pl. papírból, fából). Modellezés. Konstruálás. Feliratkészítés (pl. ecsettel, sablonnal, betûkivágással, számítógéppel). Jártasság legalább egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézmûves technikák). 6

7 2. Befogadás és kontextus A rögzített vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) ismerete, példákkal illusztrálva. Képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt elõforduló megfelelõ kifejezõeszközök (pl. szerkezet, motívum, ritmus) felismerése és a párhuzamok elemzése. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezõk (pl. nézõpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések kontextus ismerete és használata az értelmezés, elemzés során. A vizuális kommunikáció Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete, segítségével elemzés és összehasonlítás elvégzése. Folyamat, mozgás, Idõt, mozgást, változást rögzítõ vizuális megjelenítési módok idõ ismerete és összehasonlítása. Kép és szöveg Szöveg és kép kölcsönhatásának elemzõ vizsgálata. Jelek, jelképek A köznapi és mûvészi vizuális közlésekben elõforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok megfelelõ. A köznapi közlésben szerepet játszó vizuális információk (pl. mûszaki rajz, folyamatábra). Köznapi vizuális közlések Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. A tömegkommunikáció jelentõségének, mûködési hatásrendszerének ismerete. Médiakategóriák Fotó és mozgókép A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. Fotó és mozgókép elemzése. A fotó és film mûfajainak ismerete. A fotó, mozgókép szerepének a képzõmûvészetben. A tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervezõ folyamat Különbözõ korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. A tárgyak, a fogyasztói szokások és az életmód közötti összefüggések alkalmazó jellegû ismerete. Ergonómiai elemzés konkrét példán keresztül. A tervezõ, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. 7

8 Kézmûves és ipari A kézmûves és ipari tárgykultúra fõbb mûfajainak és technikáinak tárgykultúra ismerete és megkülönböztetése. Adott tárgy elemzõ vizsgálata. Magyar népmûvészet Egy hazai tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése. A kifejezés és képzõmûvészet Mûvészeti ágak A mûvészeti ágak (képzõmûvészet, építészet, alkalmazott mûvészetek) jellemzõinek ismerete. Mûfajok A képzõmûvészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció) és idõbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) mûfajainak ismerete. Mûvészettörténeti A mûvészeti ágak történetének nagy korszakainak és irányzatainak korszakok, irányzatok részletezõ ismerete (õskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelõ izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). Stílusjegyek Adott mûvek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. Alkotók és alkotások Kiemelkedõ alkotók és alkotásaik ismerete a mûvészettörténet nagy korszakaiban és irányzataiban. Legalább egy szabadon választott külföldi és hazai kortárs alkotó ismerete és elemzõ vizsgálata. Egy szabadon választott hazai alkotó életmûvének ismerete. Mûelemzõ módszerek Mûvészeti technikák Mû és környezete A különbözõ mûvészeti ágak kiemelkedõ alkotásainak elemzése a megfelelõ mûelemzõ módszerek alkalmazásával (stílustörténeti, forma-funkció, tartalom-forma). Az összehasonlító és ikonográfiai mûelemzõ módszerek ismerete és alkalmazása. A legfontosabb mûvészeti technikák ismerete és megkülönböztetése. A mû és környezete kapcsolatának elemzése. Mûvész és közönsége kapcsolatának jellemzése a fõ mûvészeti korszakokban. 8