A közel-keleti térség integrálódása a világgazdaságba

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közel-keleti térség integrálódása a világgazdaságba"

Átírás

1 Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem A közel-keleti térség integrálódása a világgazdaságba Lőkös Attila

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető A térség földrajzi elhelyezkedése A Közel-Kelet sajátos társadalmi viszonyainak bemutatása Az arab lőporos hordó Az iszlám és a demokrácia viszonya egymáshoz Civil társadalom hiánya A Közel-Kelet demokratizálása az Egyesült Államok külpolitikájában A Közel-Kelet gazdaságának áttekintése az 1950-es évektől napjainkig Gazdasági fejlődése, iparosítási hullámok Jelenlegi gazdasági helyzete A Közel-Kelet ipari szerkezete Szénhidrogén szektor Egyéb szektorok Mezőgazdasága Szolgáltatások Turizmus A Közel-Kelet integrálódása a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe A Közel-Kelet külgazdasági nyitottsága Komparatív előnye a kőolajszektorban Kereskedelme A kőolajipar általános bemutatása A fekete arany története A kőolaj szállítása, feldolgozása A kőolaj világpiaci árváltozását befolyásoló tényezők A közel-keleti kőolaj jelentősége a világgazdaságban

3 6.1. Az OPEC: létrejötte, működése, szervezeti felépítése Létrejöttének előzményei Működése A közel-keleti kőolajkészletek és kőolajlelőhelyek bemutatása Vezető kőolaj termelők a térségben Aránytalan gazdasági szerkezet: a gazdasági diverzifikáció hiánya Összefoglaló értékelés Irodalomjegyzék Idegen nyelvű összefoglaló (summary) Ábra- és táblázatjegyzék Ábrajegyzék Táblázatjegyzék

4 1. Bevezető A fekete arany a 20. század gazdasági eseményeinek az egyik legjelentősebb befolyásoló tényezője. A világgazdaságban betöltött szerepe rendkívül összetett. Amellett, hogy az autók motorjának hajtóanyaga, egyfajta fegyver is a kitermelők kezében, amivel érdekeiket érvényesíthetik a nemzetközi szintéren. A híradásokban abszolút reflektorfényben van a kőolaj világpiaci árának alakulása és a közel-keleti térség belpolitikai befolyásának megszerzéséért folytatott küzdelem. Az Amerikai Egyesült Államok miatt is kap ekkora figyelmet ez a régió, mivel döntően befolyásolja a Közel-Kelet belpolitikai ügyeit, háborús politikája pedig eléggé megosztja a közvéleményt. Elsősorban ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor témámnak választottam a Közel-Kelet integrálódását a világgazdaságba, érdekelt miért játszik ilyen fontos szerepet napjainkban a térség. Persze a kérdés megválaszolása nem igényel alapból nagy kutatást, a világgazdaság motorja jelen pillanatban működésképtelen volna a közel-keleti kőolaj nélkül. Azonban szerettem volna mégis jobban a dolgok mögé látni, megérteni az olajpiac mechanizmusait mozgató összefüggéseket, például, hogy mi befolyásolja és miért változik az olaj ára, vagy, hogy miért tartja az USA olyan fontosnak, hogy befolyásolja a közel-keleti eseményeket. Ezenkívül érdekelt, hogy mennyiben segítette a kőolaj a Közel-Kelet bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe. Ahhoz, hogy komplex kutatási eredményt kapjak, szakdolgozatomban megvizsgálom a Közel-Kelet társadalmi viszonyainak a sajátosságait. Azon belül felhívom a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek veszélyeztetik a térség globális energiaellátásban betöltött szerepét (arab izraeli konfliktus, iszlám fundamentalizmus). Továbbá bemutatom a Közel-Kelet általános gazdasági helyzetét, a szénhidrogén szektoron kívüli iparágak jelentőségét. Tanulmányozom, hogyan sikerült integrálódnia a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe, mekkora szerepe volt ebben a kőolajnak. Bemutatom a kőolaj kutatás történetét, az olajárat befolyásoló tényezőket, valamint érintem a szállítás és feldolgozás kérdését is. 4

5 Kiemelten foglalkozom a közel-keleti kőolajjal, ismertetem a kőolajkészletek nagyságát, a kitermelés volumenét és bemutatom a vezető kitermelő országokat a térségben. Szakdolgozatomban megpróbálom megválaszolni a következő kérdéseket: Megvalósulhat-e a Közel-Keleten a nyugati típusú demokratikus államberendezkedés? Komparatív előnyt élvez-e a Közel-Kelet a szénhidrogén szektor területén más nagy kőolajtermelő országokkal szemben? Mennyiben befolyásolja a közel-keleti államok gazdaságát a kőolaj világpiaci árváltozása? 5

6 2. A térség földrajzi elhelyezkedése A Közel-Kelet napjaink világgazdaságának kulcsfontosságú térsége. A társadalmi és a gazdasági fejlődésében földrajzi fekvése, valamint természeti adottságai meghatározóak voltak. Gyakorlatilag elkerülhetetlen volt a világgazdaságba való integrációja, egyrészről három kontinens találkozásánál (Európa, Ázsia, Afrika) fekszik, másrészről rendkívül gazdag energiakészletei (kőolaj, földgáz) miatt energiapolitikai szempontból is fontos szereplője a világgazdaságnak. A Közel-Kelet fogalma újságírói és politikai szóhasználatból alakult ki. A térség magját az arab világ ázsiai része (Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Omán, Jemen, Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek) adja, melyet társadalmigazdasági fejlődés és a közös kultúra (iszlám) köti össze Észak-Afrika arab országaival (Algéria, Egyiptom, Libanon, Líbia, Tunézia). Tágabb értelemben ide tartozik Irán és Afganisztán, továbbá a nyugat felé hidat képező Törökország és Ciprus is. Elő-ázsiai szubkontinensnek felel meg, körülbelül 7 millió km 2 nagyságú területet jelent. (Probáld F. 2002) 1. ábra: A Közel-Kelet földrajzi elhelyezkedése Forrás: 6

7 3. A Közel-Kelet sajátos társadalmi viszonyainak bemutatása 3.1. Az arab lőporos hordó A Közel-Kelet a második világháború óta a világ legtöbb konfliktussal sújtott vidéke. A közel-keleti államok önállósodása utáni hatalmi harcok, az arab zsidó ellentét és a kőolajban gazdag területek befolyásáért folytatott harcok destabilizálták, politikailag instabillá tették a térséget. Az első világháború után a Közel-Kelet nagy része gyarmati uralom alá került, egy kisebb hányada pedig függetlenné vált. A többi állam önállóvá válására a második világháború végéig kellett várni. (Csicsmann L. 2006) Az egyik legfontosabb ellentét a térségben a mai napig tartó arab-izraeli konfliktus. Izrael 1948-as létrejötte óta folyamatosan veszélyezteti a Közel-Keleten a biztonságot. Eddig öt nagyobb háború zajlott le az arab országok és Izrael között (1948, 1956, 1967, 1973, 1982) továbbá 1987-es intifáda 1 óta a palesztinokkal is harcban állnak ( első intifáda, 2000-től napjainkig). (Milton-E. 2008) Mivel eddig minden háborút a nyugati államok által erősen támogatott Izrael nyert meg, a háborúknak és vereségeknek súlyos következménye lett az arab politikai hangulatra. Felerősödött az arab nacionalizmus irányzata, amelynek egyik kiemelkedő alakja Gamal Abdel Nasszer, aki 1952-ben Egyiptomban vette át a hatalmat. Ezzel egy időben egy új vallási megújulás vette kezdetét, az iszlám fundamentalizmus, amely kezdetben civil mozgalom volt, később azonban a politika világát is érintette. Bár az iszlám fundamentalisták a forradalmi rezsimek legfőbb ellenzékévé váltak, egyben antidemokratikusak és Nyugat ellenesek is. Az irányzat az iráni forradalom és Komeini Ajatollah hatalomra jutásával vált igazán meghatározóvá. Napjainkra az olyan iszlamista szervezetek, mint a Hamasz vagy a Hezbollah jelentős befolyással bírnak. (Csicsmann L. 2006) 1 Az Izrael elleni palesztin felkelés 7

8 Puccsok, forradalmak és karizmatikus vezetők a Közel-Keleten 1. táblázat Ország Függetlenség éve Puccsok, forradalmak Karizmatikus vezetők Algéria ,1992 Ahmed Ben Bella Bahrein Al-Khalifa család Egyiptom ,2011 Gamel Abdel Nasszer E.A.E Al-Maktúm és Al-Nuhajjan család Irak ,1963,1968 Szaddam Husszein Irán Khomeini Ajatollah Jordánia II. Abdallah Katar Al-Száni Kuvait Al-Szabáh Líbia ,2011 Mommar al-kaddáfi Szaúd- Arábia Szaúd-család Szíria Háfiz-Al-Asszad Törökország Kemal Atatürk Tunézia , 1987,2011 Abedine Ben Ali Forrás: Csicsmann László: Iszlám és a demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában Az 1. táblázatot megvizsgálva, megállapítható, hogy a térségen belül elsősorban Észak-Afrika országai (Algéria, Egyiptom, Líbia, Tunézia) valamint Irak, Irán és Szíria a legfőbb feszültségforrások, szemben az Perzsa-öböl-menti államokkal (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Szaúd-Arábia), amelyek belpolitikailag konszolidáltnak mondhatóak. Az egyes országok belpolitikai instabilitása és az iszlám fundamentalizmus nyugatellenessége, súlyosan veszélyeztetik az Perzsa-öböl-menti államok kőolaj termelését és a szállítás biztonságát. Tehát ezeknek az országoknak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a Nyugat (elsősorban az Egyesült Államok) védelmét élvezzék és egyfajta legitimációt ad a nyugati jelenlétnek a térségben. (Csicsmann L. 2006) 8

9 Katonai kiadások a Közel-Keleten 2005; táblázat Ország Katonai kiadások GDP %-ban Katonai kiadások Mrd US$ Külföldről vásárolt fegyverek értéke Millió US$ Algéria 3,3 (2006) 3,9 (2006) 513 Bahrein 4,5 (2006) 0,7 (2006) 513 E.A.E. 3,1 (2005) 6,7 (2005) 922 Egyiptom 3,4 (2005) 3,6 (2005) 504 Irak 8,6 (2006) 3,9 (2006) - Irán 2,5 (2006) 5,6 (2006) - Jordánia 8,6 (2006) 1,3 (2005) 258 Katar 10,0 (2005) 4,3 (2005) 10 Kuvait 5,3 (2006) 5,4 (2006) 21 Líbia 3,9 (2005) 1,7 (2005) - Omán 11,4 (2005) 3,4 (2005) 14 Szaúd- Arábia 10,0 (2005) 31,5 (2005) 487 Szíria 5,9 (2005) 1,7 (2005) 15 Törökország 5,3 (2005) 25,5 (2005) - Tunézia 1,4 (2006) 0,5 (2005) - Forrás: Saját szerkesztés a CIA és a World Bank adatai alapján A térségben tapasztalható gyakori fegyveres konfliktusok egyik következménye és oka a hadseregre fordított kiadások magas szintje. A palesztin kérdés megoldatlansága az iraki veszély illetve az iszlamizmus olyan hivatkozási alapok, amelyek elősegítik a katonaság anyagi és politikai jellegű privilégiumainak a megőrzését 2 (Rubin, 2002) A 2. táblázatban összegyűjtöttem a legfontosabb fegyverkezési adatokat a térség országaira vonatkozólag. A CIA adatai alapján GDP arányosan a Közel-Kelet országaiban a legmagasabbak a katonai kiadások a világon. Az első hét helyen csak közel-keleti országok találhatóak a GDP arányosan összesített világrangsorban. A legek közül is kiemelkedik Szaúd-Arábia több mint 31 milliárd dolláros 2 Csicsmann L.: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten oldal 9

10 kiadással, összehasonlításképpen Oroszország 38,9 milliárdot (2005) az USA 532 milliárdot (2011) költ katonai célokra. (CIA: The World Factbook) 2011-ben a Közel-Kelet legnagyobb fegyverimportőre az Egyesült Államok volt 51 százalékkal, de jelentős forgalmat bonyolított le a nagy nyugat-európai államokkal (21%) és Oroszországgal (13%) is. (World Trade Organization Statistics Database) Mindent egybevéve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a közel-keleti politikai viszonyok súlyosan veszélyeztetik a Perzsa-öböl-menti államok kőolajtermelését és szállítását, valamint ezzel párhuzamosan előnyösebbé teszik azon forrásokat, amelyek megfelelő politikai stabilitással rendelkeznek. Azonban, mivel a BP adatai szerint, 2011-ben az USA olajszükségletének 17 százalékát a Közel-Keletről szerezte be, ez az arány Európánál 21 százalék, Japánnál pedig elérte a 79 százalékot, ezért a Nyugat nem engedheti meg a Közel-Keletnek, hogy ellenőrzés nélkül intézzék belpolitikai ügyeiket Az iszlám és a demokrácia viszonya egymáshoz Fontos szempont a térség politikai stabilitását illetően, hogy a nyugati típusú demokrácia megvalósítható-e a közel-keleti államokban. Összefér-e egymással az iszlám és a demokrácia, egyáltalán van-e hajlam az iszlám civilizációban a demokrácia bevezetésére. Alapvetően a közel-keleti országok társadalmi és gazdasági fejlettségi szintje nem különbözik más fejlődő régiókétól, sőt összehasonlítva a szub-szaharai afrikai államok mutatóival jobb is. Ha megvizsgáljuk az Öböl-menti monarchiák 1 főre jutó GDP-jét, megállapíthatjuk, hogy az a gazdaságilag fejlett nyugat-európai államok szintjével vetekszik, tehát ezen államok érettek a demokratizációra. Mégis ezen olajtermelő államokat olyan abszolút monarchiákként tartjuk számon, ahol a szűk uralkodó család kezében összpontosul a hatalom már évszázadok óta. Első ránézésre a közel-keleti államok 21. századi politikai berendezkedése hasonlít a modern európai államok politikai rendszeréhez. Néhány ország kivételével (pl. 10

11 Szaúd-Arábia) szinte valamennyi államnak van írott alkotmánya, létezik vagy léteznek politikai pártok és civil szervezetek és rendszeres időközönként tartanak választásokat (azonban ezek demokratikussága megkérdőjelezhető). Tüzetesebben megvizsgálva, azonban hamar szembetűnik, hogy a közel-keleti politikai rezsimek csak formálisan hasonlítanak az európaiakra. A politikai pártok és civil szervezetek gyengék (magas korrupciós szint), az alkotmány szövegét nem tartják be a gyakorlatban, a hadsereg felett nem érvényesül civil kontroll, és ami egy európai számára a legszembetűnőbb különbség: a közel-keleti államok nem szekularizálódtak, vagyis az iszlám vallás jelentős szerepet tölt be valamennyi állam életében (Törökország szekuláris államként ez alól kivétel). (Csicsmann L. 2010) Mindent egybevéve megállapítható, hogy a közel-keleti politikai rendszereket kettősség jellemzi: formálisan hasonlítanak az európai struktúrához, viszont belső működési mechanizmusuk tekintetében a tradicionális csoportszolidaritás elvére épülnek. A Freedom House adatai szerint (3. táblázat) egyetlen vizsgált közel-keleti muszlim ország sem felel meg a liberális demokrácia kritériumainak. A tanulmány 1-től 7-ig osztályozza a politikai és polgári szabadságjogok érvényesülését. A hét azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek politikai vagy szabadságjogok az adott országban. Az általam kiválasztott országok közül a legsúlyosabb a helyzet Szaúd-Arábiában és Szíriában, ahol hetes osztályzatot kapott mindkét állam, vagyis nincsenek politikai és polgári szabadságjogok sem. A legkedvezőbb a helyzet Törökországban, Tunéziában, Kuvaitban, Líbiában és Egyiptomban, ezen országokat a félig szabad országok közé sorolja. A tanulmány által vizsgált közel-keleti országok 61 százaléka nem szabad, 33 százalékuk félig szabad. Ezekből az a következtetést vonható le, hogy az iszlám azon civilizációk közé tartozik, amely ellenáll a nyugati értékek, legfőképp a demokrácia elterjedésének. A társadalomtudósok hiánytársadalomként jellemzik, ahol nem adottak a liberális demokrácia feltételei. Erős jellemzője a tradícionalizmus, a racionális döntéseket mellőzi, fejlődéstörténetét egy önmagába visszatérő ciklikusság jellemzi. Nem képes a modern világ követelményeihez alkalmazkodni, így szükségképpen a nyugateurópai fejlődés antitézise. (Freedomhouse, 2013) 11

12 A polgári és politikai szabadságjogok hiánya a Közel-Keleten táblázat Ország Államforma Politikai szabadságjogok 3 Polgári szabadságjogok 4 A szabadság foka Algéria Köztársaság 6 5 nem szabad Bahrein Alkotmányos Monarchia 6 6 félig szabad E.A.E. Abszolút Monarchia 6 6 nem szabad Egyiptom Köztársaság 5 5 félig szabad Irak Köztársaság 6 6 nem szabad Irán Iszlám Köztársaság 6 6 nem szabad Jordánia Alkotmányos Monarchia 6 5 nem szabad Katar Alkotmányos Monarchia 6 5 nem szabad Kuvait Alkotmányos Monarchia 5 5 félig szabad Líbia Arab Népi Dzsamárhiríjja 4 5 félig szabad Szaúd-Arábia Abszolút Monarchia 7 7 nem szabad Szíria Köztársaság 7 7 nem szabad Törökország Köztársaság 3 3 félig szabad (választási demokrácia) Tunézia Köztársaság 3 4 félig szabad Forrás: Saját szerkesztés a Freedom in the World 2013 adatai alapján Az egyik legkézenfekvőbb, a nyugati politikatudományban közkedvelt szempont, a térség államainak köztársaságokra és monarchiákra való osztása. Az általam vizsgált közel-keleti államok közül hat ország monarchikus berendezkedésű, öt köztársaság, egy pedig teljesen különálló típusú (Líbia arab népi szocialista dzsamáhiríja). Négy, a függetlenséget követően monarchikus berendezkedésű országban (Egyiptom, Irak, Irán, Líbia) forradalom útján váltak köztársasággá. Ebből háromban a baloldali arab nacionalizmus ihlette forradalom, míg egyben az 3 A legmagasabb szám hét, ami azt jelenti, hogy az adott országban egyáltalán nincsenek politikai szabadságjogok, míg a legalacsonyabb egy, ami arra utal, hogy a politikai jogok maradéktalanul érvényesülnek. 4 A legmagasabb szám hét, ami azt jelenti, hogy az adott országban egyáltalán nincsenek polgári szabadságjogok, míg a legalacsonyabb egy, ami arra utal, hogy a polgári szabadságjogok maradéktalanul érvényesülnek. 12

13 iszlám mozgalom döntötte meg a monarchiát. A monarchiák tovább csoportosíthatóak aszerint, hogy rendelkeznek-e írott alkotmánnyal. Így beszélhetünk az alkotmányos monarchiákról, illetve az abszolút monarchiákról. (Csicsmann L. 2010) Azonban függetlenül attól, hogy monarchia vagy köztársaság van-e az adott országban a demokratikusnak tekintett rendszerek sem felelnek meg a nyugati értelemben vett demokrácia kritériumainak. Néhány országban nyílt diktatórikus rendszer van vagy volt (Irakban Szaddam Husszein idejében, Líbia, Szíria,), más országok nyugati mintákat utánzó alkotmányos berendezkedésűek (Törökország, Egyiptom). Vannak abszolút monarchiák (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) és alkotmányos monarchiák (Bahrein, Katar, Kuvait,). (Najat S. A. 2010) Civil társadalom hiánya Számos politikatudományi és szociológiai tanulmány a civil társadalmat a demokrácia előfeltételeként tartja számon. Gellner Ernest szerint a demokrácia feltételeinek megteremtéséhez a civil társadalom fejlődésére kellene helyezni a hangsúlyt, ugyanis egy meghatározott intézményi rendszer és társadalmi kontextus hiányában a politikai részvétel sem értelmezhető. Mehran Kamrava és Frank O. Mora definícióját alapul véve a civil társadalom olyan önszabályozó és önigazgató szervezetekből áll, amelyek csoportidentitással bírnak és függetlenek az államtól. Továbbá ahhoz, hogy politikai súllyal is bírjanak, a következő három feltételnek kell eleget tenniük: 1. Irányításuk legyen demokratikus, azaz tagságuk körében reklámozzák a demokratikus értékrendszer fontosságát; 2. Támasszanak követeléseket a kormányzat irányában működési területükön, azaz vagy közvetve, vagy közvetlenül gyakoroljanak nyomást a nagyobb demokrácia érdekében; 3. Alakítsanak ki egymással horizontális kapcsolatokat, amelyek elősegítik, hogy szervezett erőt jelentsenek az adott társadalomban. (Gellner E. 2004) 13

14 A Közel-Kelet demokratizálása az Egyesült Államok külpolitikájában A 19. század végétől kezdve folyamatosan ismétlődő jelenség, hogy a liberális demokrácia képtelen gyökeret verni a muzulmán társadalmakban. Ennek a kudarcnak az oka részben az, hogy az iszlám kultúra ellenségesen viszonyul a nyugati liberális eszmékhez. 5 (Huntington P. 1998) Abban, hogy az iszlám részben negatívan viszonyul a demokráciához, jelentős szerepe van az Egyesült Államok közel-keleti politikájának. Már a második világháború óta az USA külpolitikai prioritásai közé tartozott a politikailag instabil és a nemzetközi békére veszélyt jelentő államokban a demokratikus béke megteremtése. Ennek oka az amerikai kivételesség tudatból táplálkozó filozófia: a szabadság eszméjének isteni misszióként való terjesztése. Jól szemlélteti ezt a második világháború után Japán vagy Németország esete, ahol az amerikai megszállás idején kialakított intézmények a demokrácia alapjaivá váltak. A hidegháborús időszakban azonban, a szovjet-amerikai rivalizálás háttérbe szorította a demokrácia exportálást. A hidegháború után az USA közel-keleti politikáját megalapozó Meridian-beszédben az arab izraeli konfliktus rendezése, az olajkészletekhez való hozzáférés kiegészült az emberi jogok és demokrácia alapelveinek terjesztésével. A hidegháború vége komoly konzekvenciákkal járt a közel-keleti rend alakulására. Csökkent Szovjetunió és a keleti tömb országainak a befolyása, ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok egyeduralkodó hegemón pozícióra tett szert. Az es Öböl-háború tovább erősítette az amerikai befolyást a térségben. Az első Bush adminisztrációban bekövetkezett algériai polgárháború kirobbanása, azonban lehűtötte a térség demokratizálásával kapcsolatos amerikai reményeket és elmaradt a közvetlen katonai beavatkozás által beindított demokratizálódás. Az ezt követő Clinton érában inkább a második Öbölháborúban megszerzett pozíciók status quo-jának a fenntartása, valamint a közvetlen diplomáciai nyomásgyakorlás (embargó, szövetséges államok 5 Csicsmann László: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten 2012/102. oldal 14

15 támogatása) a lator államokra (Irak, Irán, Líbia) lett az elsődleges külpolitikai cél. (Rostoványi Zs. 2012) A szabadságot természeténél fogva nem lehet rákényszeríteni senkire, csak választani lehet. Bejrúttól Bagdadig az emberek a szabadságot választják (George W. Bush, 2006) A neokonzervatív George W. Bush 2001-es megválasztásával éles váltás következett be az amerikai közel-keleti külpolitikában. A neokonzervatív politika különös jelentőséget tulajdonít a demokrácia elterjesztésének. Bush beszédeiben a világot jó (demokratikus) valamint rossz (diktatórikus) részre osztotta fel és a világbékére a legnagyobb veszélyt az autoriátus rezsimekben látta szeptember 11.-i terrortámadásban saját eszméik igazolását látták, mivel a háttérben szélsőséges rezsimek álltak. Következményeként március 19.-én Bush a terrorizmus ellenes háború újabb fejezeteként támadást indított az iraki rendszer ellen. Az amerikai elképzelés szerint az iraki rezsimváltás egy demokrácia dominót 6 indíthatott volna el a Közel-Keleten. A Szaddam-rezsim megdöntése után nagy reményeket fűzött az USA az újjáépítéshez és demokrácia kialakításához. A demokratikus intézmények létrejöttek és az első választások is megtörténtek, viszont az megállapítható, hogy Bagdad jelenleg nem a demokráciaterjesztés, hanem a térség destabilizálása szempontjából vált minta országgá. A katonai intervenció és a többéves katonai jelenlét a demokrácia eszméjét diszkreditálja a közel-keleti emberek előtt és a demokrácia dominó éppen ellenkező hatását váltotta ki. A közel-keleti emberek a demokrácia eszméjét az amerikai katonai megszállással azonosítják és az egyetlen célja a szemükben az olajkészletekhez való hozzáférés. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai külpolitika számára hitelességi problémákat is felvet (fenti Bush idézet), hiszen a demokrácia működéséhez több tízezer amerikai és szövetséges katona jelenléte szükséges. (Csicsmann L. 2006) Tehát elmondható, hogy az iszlám és a demokrácia viszonyát negatív irányban befolyásolta a Bush féle amerikai közel-keleti politika. Következményeként a 6 Demokrácia dominó vagy hólabda effektus: Az a folyamat melynek során a régióban elsőként demokratizálódó ország demonstrációs hatást fejt ki a térség többi ö országára 15

16 muszlim társadalmakban felerősödött a Nyugat ellenesség és az iszlám fundamentalizmus. Barack Obama 2009-ben új Közel-Kelet politikát hirdetett meg, amelynek alapjait a június 4-én kairói beszédében ismertetett. Egyes szakértői vélemények szerint a beszéd nem tartalmazott konkrét politikai lépéseket, ugyanakkor az iszlám kapcsán kifejtett nézetei gesztusértékűek a világ mintegy 1,5 milliárd muszlimja számára. A közel-keleti demokrácia-deficit kérdését Obama a kilenc kihívást említő beszédének csak negyedik pontjában említette. Az amerikai elnök utalt az iraki háború negatív közel-keleti megítélésére, amikor kijelentette, hogy a demokráciát nem lehet kívülről rákényszeríteni egyetlen államra sem. Az Egyesült Államok ugyanakkor támogatja a szabad választásokat és az emberi jogok érvényesítését, amelyeket univerzális értékekként aposztrófált Obama. A beszédből egyértelműen látszik, hogy Obama szakított elődje Közel-Kelet politikájával, amely a Közel-Kelet demokratikus átalakulását prioritásként kezelte. A Közel-Keleten habár pozitív visszhangja volt a beszédnek, mégis egyes ellenzéki körök bírálták az elnököt, hogy miért nem fogalmazott erőteljesebben az autoriter vezetőkkel szemben. (Csicsmann L. 2010) A 21. századi ( új ) Közel-Kelet legfontosabb geopolitikai változásai: Az Egyesült Államok pozícióinak rendkívüli megerősödése: az USA közvetlen jelenléte a régióban, közel-keleti hatalommá válása, összefüggésben a tágabb Közel-Kelet demokratizálásának fogalmával. A régió posztarab jellegének erősödése: az arab világ, az arab országok leértékelődése, a régió súlypontjának elmozdulása az arab centrum felől a nem arab periféria felé, mindenekelőtt Irán és Törökország felértékelődése: o Irán stratégiai szerepének rendkívüli megnövekedése, igazi regionális nagyhatalommá válása, elsősorban Irak amerikai megszállásának köszönhetően. 16

17 o a török külpolitika fokozatos átorientálódása Európa felől a Közel- Kelet felé o Egyiptom regionális súlyának csökkenése A síita ébredés : a síita öntudat erősödése, s ezzel párhuzamosan a Szaúd- Arábia vezette szunnita és az Irán vezette síita félhold közötti vallási geopolitikai törésvonal mélyülése Az arab tavasz generált legfontosabb változások: Az USA kivárása, megkésett követő módon történő, mondhatni, passzív reagálása az eseményekre, az Egyesült Államok pozíciójának gyengüléséhez vezetett Az amerikai politika csökkenő támogatottsága korábbi helyi szövetségesei (Egyiptom, Izrael, Szaúd-Arábia) részéről Oroszország aktív közel-keleti jelenléte, a nyugati befolyás csökkentésére és az orosz érdekek érvényesítésére irányuló törekvése Irán pozícióinak gyengülése, repedések a síita félholdon, szunnita arab befolyás növekedése Új arabizmus megjelenése, az arab politikai kultúra változása, az arab öntudat erősödése A török politikai vezetés további aktivizálódása a Közel-Keleten Izrael defenzívába szorulása: erősödő amerikai-izraeli polémia, a fő arab szövetséges Mubarak elveszítése, Izrael elleni török diplomáciai offenzíva, iszlamsita térnyerés, iráni fenyegetés több állam esetében (Líbia, Jemen, Szíria) is polgárháborús helyzet, a bukott állammá válás veszélye áll fenn. (Rostoványi Zs. 2012) 17

18 4. A Közel-Kelet gazdaságának áttekintése az 1950-es évektől napjainkig A Közel-Keleti országok gazdasága az olajkészletek felfedezése után ugrásszerű fejlődésnek indult. Azonban ez a fejlődés igen torzképet mutat, elsősorban az olajban gazdag országok (Irak, Irán, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait Szaúd- Arábia) fellendülését hozta, azonban közvetve (arabközi segélyezés, vendégmunkások hazautalása) az olajban kevésbé gazdag államok is részesedtek a haszonból. (Csányi V. 2002) 4.1. Gazdasági fejlődése, iparosítási hullámok A térség modern értelemben vett iparfejlődése nem tekint vissza hosszú múltra, még a fejlődő országokhoz képest is megkésettség jellemzi. Az első nagy iparosítási hullám a második világháborút követően következett be. Ekkor egy gazdasági szerkezet váltás ment végbe, ugyanis míg az 50-es években a mezőgazdaság volt a vezető ágazat, addig a 60-as évekre fokozatosan kezdte felülmúlni az ipar a primer szektor részesedését a bruttó hazai termékben. Ennek oka elsősorban az olajtermelés felfutásának volt köszönhető, valamint a korábban gyarmati sorba kerülő államok függetlenné válásának is, fokozatosan a saját ellenőrzésük alá vonták természeti kincseik kiaknázását. Ezt jól mutatja az 1963-ban megalakult az OAPEC a Kőolajexportáló Arab Országok szövetsége, amely jelentősen növelte a térség befolyását a világpolitikában. A második nagy iparosodási hullám a hetvenes évek közepétől a nagy kőolajexportáló államokban ment végbe. A hangsúlyt a stratégiai kulcsiparágak kiépítésére helyezték, így a főbb húzóágazatok a petrolkémia, vas- és acélgyártás, az alumíniumgyártás és az építőanyag ipar lett. Sorra épültek az olajfinomítók és petrolkémiai komplexumok. Az első olajárrobbanásnak (1973) köszönhetően a strukturális átrendeződések rendkívüli módon felgyorsultak. A 70- es években a GDP növekedési üteme a Közel-Keleten volt a legmagasabb 7,5%-os. (Rostoványi Zs. 1987) 18

19 4.2. Jelenlegi gazdasági helyzete A Közel-Kelet főbb gazdasági mutatói táblázat Gazdasági mutatók GDP folyó áron Mrd US$ 1438,9 1688,3 1976,3 2468,8 2181,4 2517,1 GDP per fő US$ 4170,6 4792, , , , ,6 Reál GDP növekedés % 5,3 5,9 5,1 4,9 1,8 4,5 FDI Mrd US$ 52,3 86,1 92,0 109,1 86,4 72,9 Megtakarítások GDP %-ban 39,5 41,0 40,9 43,0 31,4 35,4 Infláció % 3,1 3,5 4,2 11,3 2,9 3,9 Külkereskedelmi mérleg %-os változás 21,8 6,1 2,3 12,4-17,8 10,4 Folyó Fizetési Mérleg Mrd US$ 214,9 286,9 270,4 354,8 52,9 182,5 Forrás: Saját szerkesztés az IMF és a World Bank adatai alapján A közel-keleti országok 7 GDP-je 2010-re 15,5 százalékos növekedést produkált, ami jelentős változás volt 2009-hez képest, mivel a gazdasági recesszió hatására 11 százalékot zuhant. A zuhanást elsősorban az olajexportáló államok okozták, mivel a világgazdasági válság a szénhidrogén szektorban a kereslet visszeesését eredményezte, amely az olajárak csökkenéséhez vezetett ben reál GDP-jük 4,5 százalékra nőtt a 2009-es 1,8 százalékos alacsony szintről. Ez is nagyban az olajexportáló államoknak volt köszönhető, melyek GDP-je 1,9 százalékról 5,3 százaléra ugrott, míg az olajjal nem kereskedőké 4,4 százalékról csak 4,8 százalékra nőtt. Az infláció magasnak mondható a térségben, 2010-ben átlagosan 3,9 százalék volt, kilóg a sorból Irán, melynek inflációja 2011-ben 20,6 százalék volt. (International Monetary Found 2012) 7 Vizsgált országok: Algéria, Egyiptom, Öböl-menti államok, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Líbia, Szíria, Tunézia 19

20 Néhány közel-keleti ország gazdasági mutatói táblázat Régió GDP folyó áron Mrd US$ GDP/fő US$ Megtakarítások GDP %-ban FDI/GDP % Folyó Fizetési Mérleg Mrd US$ Algéria 206,5 5659,7 44,3 1,4 12,9 Egyiptom 255,1 3109,5 13,8-0,2-8,6 E.A.E. 361, ,1 32,6 2,1 33,6 Irak 130,6 3882,1 24,2 5,3 0,3 Katar 184, ,5 55,6-0,1 54,5 Kuvait 174, ,3 24,2 0,2 77,0 Líbia 85, ,8 41,6 2,2 18,6 Szaúd-Arábia 657, ,8 47,2 2,8 171,3 Forrás: Saját szerkesztés a The Joint Arab Economic Report adatai alapján A közel-keleti országokban a beruházásokat forráshiány hátráltatja. A hazai megtakarítások szintje hagyományosan alacsony (háborúk eladósodás): a bizonytalan gazdasági helyzet miatt, valamint a nem megfelelő pénzügyi rendszer hiánya miatt a megtakarítások jelentős része is külfödre áramlik (USA). A külföldi tőkeberuházások is alacsonyak, az olaj- és földgáztermelést leszámítva, nem vonzó a térség. Nagy az állami tulajdon túlsúlya és túlzott a bürokrácia is, a privatizáció késlekedik és a befektetők szempontjából is magas a poltikai kockázat (iszlám fundamentalizmus). A közel-keleti országokra általában jellemző az átláthatatlan vámstruktúra, a magas vámok és egyéb protekcionista intézkedések. A magas bizonytalansági tényezők, például az átláthatatlanság miatt burjánzik a korrupció a térségben. (Csányi V. 2002) A magas korrupciót támasztja alá a Transparency Internaitonal által készített korrupciós indexek rangsora, amelyben igen alulteljesítenek a közel-keleti országok. A rangsor szerint Irakban a legmagasabb a korrupció (169.), majd Irán (133.), Szaúd-Arábia és Kuvait (66.) következik. Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben (27.) a legalacsonyabb a korrupció. (www. transparency.org) 20

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 136. szám, 2001. február. Szigetvári Tamás A KÖZEL-KELET VILÁGGAZDASÁGI KILÁTÁSAI AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 136. szám, 2001. február. Szigetvári Tamás A KÖZEL-KELET VILÁGGAZDASÁGI KILÁTÁSAI AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 136. szám, 2001. február Szigetvári Tamás A KÖZEL-KELET VILÁGGAZDASÁGI KILÁTÁSAI AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN A Közel-Kelet országainak a világgazdasághoz való kötődésük

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság 2015.01.13 09:50 Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói.

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Csicsmann László 1098 Budapest, Távíró utca 25.

Csicsmann László 1098 Budapest, Távíró utca 25. Csicsmann László 1098 Budapest, Távíró utca 25. Nemzetközi Tanulmányok Intézete Témavezető: Dr. Rostoványi Zsolt egyetemi tanár A bíráló bizottság névsora: Csicsmann László 2 Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ Tóth András LÉPÉSKÉNYSZERBEN A HAZAI ENERGIAPOLITIKA A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ olajár, illetve a közeljövõre immár egységesen magas, a 2005 2006-os 70

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Tárgyjegyző: Dr. Nagy Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens (A/4 ép. 11.sz.) Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Világgazdaságtani

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Fosszilis energiahordozók. Nemzetközi gazdaságtan 10.

Fosszilis energiahordozók. Nemzetközi gazdaságtan 10. Nemzetközi gazdaságtan 10. A kıolaj a világgazdaságban, KÖZEL-KELET és Észak-Afrika Fosszilis energiahordozók Kimerülı, nem megújítható Kıolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló Veszteséggel zártak csütörtökön a vezető nemzetközi részvényindexek. Péntek reggel gyengült a forint a vezető devizákkal szemben. A BUX 1,6 százalékkal került

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

AZ ENERGETIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI VI.

AZ ENERGETIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI VI. MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu AZ ENERGETIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI VI. Dr. Petz Ernő Herman Ottó Társaság, 2015. jan. 19. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben