Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat"

Átírás

1 Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I szám Forrás: Rutsch Nóra Magyarország miért? A magyarországi németek kitelepítésének néhány kérdése A magyarországi németek kitelepítése része a második világháború alatti és utáni nagy európai népesség-áttelepítésnek. Ez az esemény összetettsége miatt még mindig fehér folt a nemzetközi és a magyar történetírásban. A németek kitelepítéséről a szövetségesek, azaz Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió július 17. és augusztus 2. között tárgyaltak a potsdami konferencián. A potsdami határozat XIII. cikkelyében a következőképpen rendelkeztek: Az értekezlet a németek Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról való áttelepítésére vonatkozóan a következő határozatot hozta: A három kormány minden vonatkozásban megvizsgálva a kérdést, elismeri, hogy Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországban maradt német lakosságnak vagy egy részének Németországba történő áttelepítésére vonatkozó intézkedéseket kell foganatosítani. Megegyezésre jutottak, hogy minden áttelepítést, ami sorra kerül, szervezett és emberi módon kell lefolytatni. Az intézkedések meghozatalával a lengyel és csehszlovák kormányt és Magyarországon a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot bízták meg. 1 A szövetségesek a XIII. paragrafus szövegének tág keretek közötti megfogalmazásával lehetővé tették a három ország számára, hogy az országhatáraikon belül élő német származású lakosaikat eltávolítsák, a kiutasító országoknak hagyják a végső döntés morális felelősségét, hiszen az ötlet a résztvevő államoktól származott. 2 Felmerül a kérdés, miért csak ezekből a kelet-európai országokból telepítették ki a németeket kollektíven a második világháború után? A nyugati országok, például Dánia, vagy Belgium és Olaszország csak egyénileg vonta felelősségre a náci Németországgal együttműködőket. Itt csak a tényleges náci-kollaboránsokat vonták felelősségre. 3 Nyugaton inkább az asszimilációt részesítették előnyben az etnikai tisztogatásokkal szemben. A Saar-

2 lesz. 8 Csehszlovákia esetében a Németországgal határos Szudéta-vidék volt az ok, Rutsch Nóra: Magyarország miért? A magyarországi németek kitelepítésének néhány kérdése vidék esetében 1820 német származású nemzetiszocialista aktivistát utasítottak ki 1945 és 1947 között, de 1949-ben 1228 fő visszatérhetett közülük. Holott itt könnyen lehetett volna kollektív bűnösséget kiáltani, hiszen 1935-ben a lakosság több mint 90%-a szavazott a visszacsatolás mellett. 4 A magyarázat a nemzetiszocialista Németország nyugati és keleti külpolitikájának különbségében található. Hitler az élettér-harcot csak Kelet- Európában tervezte. Románia és Magyarország esetében mivel a tengelyhatalmak partnerei voltak a második bécsi döntés következtében a magyar és a román kormányok kénytelenek voltak a németek nemzetiségi jogait elismerni, viszont ezáltal egyre inkább az ötödik hadoszlop szerepébe kerültek, ami majd a második világháború után az országok számára lehetőséget teremtett arra, hogy a németeket kollektíven kiutasítsák az országból. De ez a magyarázat nem alkalmazható az egykori birodalmi németekre: sziléziai, pomerániai, kelet-porosz és keletbrandenburgi kitelepítettekre. 5 Miért a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon élő németek Németországba történő kitelepítését említi meg a határozat? 6 Lengyelország esetében még akár kézenfekvőnek és szükségesnek is tarthatnánk a németek kitelepítését, hiszen a Szövetségesek elhatározták Lengyelország nyugatra-tolását. A kelet-lengyel területekért amelyeket még a 1939-ben megkötött Hitler-Sztálin paktum biztosított a Szovjetuniónak Lengyelországot nyugati területekkel kárpótolták. Az etnikailag homogén Lengyelország kialakításának és a keletről elűzött lengyelek letelepítésének érdekében szükség volt a német lakosok áttelepítésére. 7 Emellett a vad elűzések szervezett keretek között történő folytatása miatt is elengedhetetlen volt kitelepítés. Władisław Gomułka 1945 májusában a következőket mondta a lengyel kommunisták előtt: A lengyelesítés nagyon fontos, mivel a nyugati területek megszerzése az érveink egyike, amit arra használunk, hogy a társadalom támogatását megnyerjük. Ha ott nem él lengyel lakosság, akkor a közigazgatás a Vörös Hadsereg kezében ahol kb. 3 millió német élt. A többségben élő német lakosságot Csehszlovákia és a Szövetségesek is zavaró tényezőnek tartották, ami megnehezítheti, de meg is

3 akadályozhatja a békét. A németek kitelepítésével megoldhatónak tartották ezt a problémát. Az 1938-as müncheni egyezmény előtti hetekben formálódott Edvard Beneš csehszlovák elnökben a gondolat, hogy a németek számát csökkenteni kell Csehszlovákia területén, hogy megőrizhessék az állam politikai stabilitását szeptember 17-én Franciaországnak titokban bemutatott ún. Ötödik terv szerint Csehszlovákia kb. 1 1,2 millió németet tud befogadni, illetve asszimilálni; ezenfelül Beneš lehetségesnek tartotta, hogy Nyugat- és Észak-Csehországban, illetve Osztrák-Sziléziában területeket ad át a Harmadik Birodalomnak német lakossal, abban az esetben, ha ez a terület még további 1 millió német lakost átvesz. Példaként a Lausanne-i konferencián elhatározott görög-török lakosságcsere szolgált. 9 Edvard Beneš csehszlovák elnök londoni tartózkodása idején 1942/43 folyamán tárgyalt erről a kérdésről Churchillel, Sztálinnal, Roosevelttel. A második világháború alatt megtartott közös konferenciákon körvonalazódott a potsdami határozatban megfogalmazott kitelepítés. A kezdeti angol és amerikai aggodalmat és ellenérzést a háborús események is erőteljesen befolyásolták, megváltoztatták. 10 Alfred M. de Zayas nemrég megjelent könyvében bemutatja, hogyan formálódott a szövetségesek konferenciáin Teherántól Potsdamig a németség kitelepítésének gondolata. 11 A háború vége és a potsdami konferencia határozata között Lengyelországban és Csehszlovákiában végrehajtott vad elűzések nem annyira a nép haragja miatt következtek be, sokkal inkább államilag irányított akciók voltak, így akarták a Szövetségeseket kész tények elé állítani, hogy a németek kitelepítésével egyszer és mindenkorra megoldódjék a német kérdés. Potsdam előtt németet űztek el Csehszlovákiából, et a lengyel területekről. 12 A vad elűzések jó bizonyítéka annak, hogy a németek kitelepítése a közép-kelet-európai korábban emigráns politikusok kezdeményezése és felelőssége volt. 13 Vajon Magyarország miért kerülhetett harmadikként ebben a körbe? A trianoni határokhoz képest lényeges határváltozásokat nem írtak elő a fegyverszünetben, nem volt határos Németországgal sem, és nem élt a határon nagy tömbben német kisebbség sem. De Magyarország volt az egyetlen vesztes és ellenséges állam is a három közül.

4 Magyarországon 1945 tavaszán nagyon erős volt a németellenes hangulat áprilisában a Szabad Szó című újságban jelent meg Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt politikusának véleménye: az egész svábság kollektív felelős a svábok tetteiért. Nincs irgalom, nincs kegyelem! A legradikálisabb megoldást követeljük: A svábokat egytől-egyig ki kell telepíteni az országból! Takarodjanak, úgy, ahogy jöttek, egy batyuval a hátukon. 14 Tehát már 1945 tavaszán tárgyaltak a magyar pártok arról, hogy a magyarországi németeket ki kellene telepíteni. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter 1945 májusában brit diplomaták 15 és a szovjet kormány 16 véleménye után érdeklődött a német kisebbség Magyarországról történő kitelepítéséről. Tehát már két hónappal a potsdami konferencia előtt tapogatózott Magyarország ebben a kérdésben. 17 A pártok a Szociáldemokrata Párt kivételével ellentmondásos nyilatkozataik ellenére támogatták a magyarországi németek kitelepítését. Különbségek csak a kitelepítésre kötelezettek körének meghatározásában és a kitelepítés lebonyolításában mutatkoztak. 18 Magyarország esetében nem beszélhetünk vad elűzésről, csak a Potsdami határozat alapján telepítette ki német származású állampolgárait. Az elmúlt 60 évben három magyarázat kristályosodott ki arra a kérdésre, hogy Magyarországon miért következett be a kitelepítés: A hivatalos magyar álláspont: A kelet- és közép-kelet-európai német lakosságot, így a magyarországi németeket bűntársként tették felelőssé a Harmadik Birodalom politikájáért, és ezért a kitelepítéssel büntették. A magyar politika kitartott amellett, hogy a németek maguk felelősek a kitelepítésért, a Volksbund és a Volksdeutsche Mittelstelle működése miatt őket tették a nemzetiszocialista bűnök felelőseivé, sőt hazaárulókká. Így alakult ki a kollektív bűnösség elmélete A német elűzöttek szervezetei elutasították a kollektív bűnösség elvét, helyette a magyar állam évtizedes németellenes asszimilációs politikájában találták meg az okot, melynek csúcspontja a kitelepítés volt. 3. A nyolcvanas évektől megjelent egy harmadik magyarázat: A Szovjetunió, mint főiniciátor: A Szovjetunió nemcsak saját befolyási övezetébe vonta a kelet-közép-európai országokat, hanem a németeket ki is telepítette innen, mint lehetséges ellenzéket. 21

5 Tóth Ágnes könyvében 22 sokkal összetettebb módon ábrázolja a kitelepítés okait. Szerinte a magyarországi németek kitelepítése összefügg az 1945-ös földreformmal, a szomszédos országokban végbemenő migrációs folyamatokkal, főleg a szlovák-magyar lakosságcserével. A tényleges kitelepítés bekövetkeztéig a németeket szisztematikusan hátrányos helyzetbe hozták. A németek jogfosztása és vagyonelkobzása lehetőséget adott a Magyarországon letelepítendő menekülteknek. Az első ilyen jogfosztó intézkedés az 1945 márciusában bevezetett földreform volt. A magyarországi birtokszerkezet problémáját már az első világháború után próbálták megoldani a Károlyi-féle földtörvénnyel, ami sajnos nem vezetett változásokhoz. 23 A magyar agrárproletárok földhöz juttatása azóta is problémát jelentett. Az Ideiglenes Kormány március 17-én megjelent földreformrendelete (600/1945. M. E.) kimondta, hogy a németség tulajdonát személyes politikai felelősség megvizsgálása után elkobozzák. Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas nemzetiszocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbund-tagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait. 24 A rendelet végrehajtásánál azonban olyan németektől is elvették a földeket, akik nem estek a rendelet hatálya alá. De ez összefüggésben van azzal, hogy le kellett telepíteni az ismét hontalanná vált székelyeket, illetve a szomszédos országokból érkező nagyszámú magyar menekültet. A földreformrendelet nagyon fontos jelentőségű a németek kitelepítése szempontjából, első abban a törvénykezési folyamatban, amelyben a németek széles csoportjával szemben az anyagi, pénzügyi és kulturális megszorításokat elválasztották a személyes felelősség kérdésétől. Tehát a bűnösség jogi értelemben vett megállapítása már nem volt kritérium. 25 A Magyar Kommunista Párt és az Nemzeti Parasztpárt politikusai számára a földprobléma legegyszerűbb megoldása a németek kitelepítése volt. A többi párt összetettebb megoldást javasolt. 26 A földreform nem volt eredményes: Az újonnan földhözjuttatottak nem megfelelő munkamorálja és hiányos tapasztalatai miatt a termelés katasztrofálisan visszaesett. 27 Az 1945 májusában felállított Népgondozó Hivatal feladata volt a szomszédos országokból érkező menekültek ügyintézése és a magyarországi németek kitelepítésének lebonyolítása.

6 A földnélküliek mellett a visszacsatolt, majd újra elvesztett területekről, leginkább Észak-Erdélyből, Kárpátaljáról, Dél-Szlovákiából és Bácskából menekülő magyarokat is le kellett telepíteni. A Jugoszláviából menekülni kényszerülő magyarok és az idetelepített bukovinai székelyek egyre nagyobb problémát okoztak a Dél- Dunántúlon és Észak-Bácskában február 27-én Magyarország a SZEB nyomására aláírt Csehszlovákiával egy lakosságcsere-egyezményt. Amennyi Magyarországon élő szlovák átköltözni szándékozott, annyi felvidéki magyarnak kellett elhagyni hazáját. A magyar kormány igyekezett a felvidéki magyarok áttelepítését késleltetni, ezért a csehszlovák szervek 393 magyar községből magyart cseh területekre telepítettek. A deportált magyaroktól elvették minden ingatlan és ingó vagyonukat és szlovák telepesek között osztották szét. Ez az akció figyelmeztetésként is értelmezhető: Ha a magyar kormány nem veszi át a felvidéki magyarokat, akkor a csehszlovák kormány szétszórva cseh területekre telepíti őket. Így biztosítva lehet az asszimilációjuk is. Ebben a szituációban a magyar kormány arra kényszerült, hogy április 12-én elkezdje a felvidéki magyarok fogadását, hogy megakadályozza további magyarok deportálását. 29 A szlovák-magyar lakosságcsere két fázisban folyt: április 12. és június 12., majd szeptember 1. és december 2. között. Ennek keretében magyart telepítettek át erőszakkal és 6000 magyar települt át önkéntesen szlovák települt át Dél-Szlovákiába december 29-én adták ki a magyarországi német lakosság Németországba történő kitelepítéséről szóló /1945. M. E. számú rendeletet. 31 A gyakorlati végrehajtással Nagy Imre belügyminisztert bízták meg, aki a 70010/1946. B. M. számú január 15-én kiadott rendelettel határozta meg a kitelepítés eljárásának szabályait. Ez a belügyminiszteri rendelet kimondta, hogy áttelepülni köteles: aki az évi népszámláláskor német nemzetiségűnek vallotta magát, aki a Volksbundnak, vagy valamelyik német fegyveres alakulatnak (pl. SS) tagja volt, aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, aki ugyan a népszámláláskor német anyanyelvűnek és magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de azt követően a) családi nevét visszanémetesítette, b) vagy a Volksbundnak vagy valamelyik német fegyveres alakulatnak (pl. SS) tagja lett, c) vagy a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai céljait és érdekeit a magyar nép rovására anyagilag, vagy más módon önként támogatta.

7 Az áttelepülési kötelezettség nem terjedt ki a nem német nemzetiségű, együtt élő házastársra és kiskorú gyermekeire, ezenkívül az egy háztartásban élő felmenőkre, ha december 15-ig 65. életévüket betöltötték. A jegyzet rovatban kellett megindokolni a jegyzékre való felvétel okát. A listát a Községi Tanács tagjai állították össze. 32 A rendelet nem vonatkozott azokra a személyekre, akik valamelyik demokratikus párt tagjai voltak vagy legalább 1940 óta tagja voltak a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamelyik szakszervezetnek; továbbá még az a német anyanyelvű is, aki magyar nemzetiségűnek vallotta magát, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudta, hogy nemzethű magatartásáért üldöztetést szenvedett. Magyarországon is mentesítették a bányászokat, csakúgy, mint Lengyelországban. A sziléziai kőszénbányában dolgozó németeket visszatartották, hogy biztosítsák a szénkitermelést. Őket csak 1948-tól telepítették ki, legtöbbször közvetlenül a Wismut Szovjet Részvénytársasághoz (Wismut SAG), az Érchegységbe. 33 Az 1945-ös rendelet alapján Németország amerikai zónájába ezer magyarországi németet 34 telepítettek ki. Washingtonban a politikusok gyorsan felismerték a nagy hibát, 1946 júniusában már megtagadták a további transzportok átvételét, Clay generális december 1- jén végleg leállította az egész akciót. 35 Viszont sok településen még ott tartózkodtak a kitelepítésre ítélt személyek, ha nem is a saját házaikban, de a faluban. A magyar politikusok az ezáltal képződő társadalmi és gazdasági feszültséget a németség további kitelepítésével akarták gyengíteni. Az ügy érdekében a magyar politikusok tárgyalásokat folytatottak az amerikai hatóságokkal eredmény nélkül. Az amerikaiak további transzportokat már nem voltak hajlandók fogadni. A magyar kormány 1947 márciusában a SZEB segítségét kérte. Mivel továbbra sem volt érdemi fejlődés a kérdésben, a magyar kormány egy memorandumot intézett a magyarországi Ellenőrző Tanácshoz, amelyben kérvényezte a magyarországi németek kitelepítését a szovjet zónába. 36 A magyar kormány és a Szovjet Katonai Adminisztráció [SMA] megegyezése alapján Magyarországról németet telepítenek át Németország Szovjetek által megszállt zónájába, ebből t 1947 augusztusában. [ ] Az első transzportot ez év augusztus 17-én indítják el. A következő vonatokat augusztusban kétnaponta

8 küldik el Magyarországról. Szeptemberben és Októberben havonta transzportot indítanak el Magyarországról, legalább 24 órás különbséggel október 28-án új kitelepítési rendelet lépett életbe, ami az 12 30/1945. M. E. számú rendeletet megváltoztatta. A /1947. K. 38 számú rendelet ugyan kibővítette a mentesítettek körét, de továbbra is a kollektív felelősség elvén nyugodott. 39 Az új rendelet újabb összeírást írt elő, ez az 1945-ös névjegyzékeket és a hatóságok adatközléseit használta fel egy újabb lista elkészítésére, majd a névjegyzékek alapján összeállították a vagonjegyzékeket, tehát az egy szerelvényben utazók listáját. 40 A kitelepítésre ítélt németek legfeljebb 100 kg csomagot vihettek magukkal, melyben élelmiszer, ruhanemű, edények, esetleg szerszámok kaptak helyet. 41 A kitelepítendő személyek lovas kocsikkal vagy gyalog mentek az induló vasútállomásra, ahol egy tehervagonból álló vonatszerelvény várt rájuk. Egyegy vagonba embert zsúfoltak be minden személyes csomagjukkal. 42 Néhány családtól a vasútállomáson még az utolsó élelmüket is elvették. Így e személyek a többi családra voltak utalva. Az utazás alatt a kitelepítetteknek saját élelmiszerükből kellett ellátniuk magukat. 43 A vonat még egyszer megállt Budapest előtt. Itt az embereket fertőtlenítették, ezután elhagyták az országot. A vonatszerelvények átlagban egy hétig, tehát az út megtételéhez szükséges időnél jóval tovább voltak úton. Voltak transzportok, melyek csak éjjel haladtak, napközben vagy akár több napig különböző állomásokon várakoztak, ennek okáról mit sem tudtak a kitelepítettek. 44 Ugyan a kitelepítést rendezett és humánus módon írták elő a nagyhatalmak, de szállítás zsúfolt, kényelmetlen, télen fűtetlen tehervagonokban történt. 45 A kitelepítettek emberi méltóságukban megalázottan érkeztek meg Németországba. 46 A Magyarországról elindított vonatok útja során előfordultak balesetek, elhalálozások is. Az útközben elhunytakat ott kellett eltemetniük. Ez még inkább nehezítette a gyászt és az egész szituáció feldolgozását. 47 A kitelepítést 1948-ban leállították, pontos időpontjáról megoszlik a vélemény: Kutatásaim szerint június 8-án indult el az utolsó szerelvény Baranyából, 48 de találhatunk június 15-i, szeptember végi dátumokat is. 50 Egy németországi feldolgozás szerint csak 1947 augusztusától 1948 februárjáig érkeztek a magyarországi németek Németországba. 51

9 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 4.274/1949.M.T. számú rendeletével 52 leállította a kitelepítéseket. De arra a kérdésre, hogy Miért állították már le júniusban a kitelepítést? e munkában nem tudunk választ adni. A baranyai falvakban az emberek úgy értesültek, hogy további kitelepítés várható, a szovjet zónában is 2 transzportot vártak még. Továbbá 1948 júniusa és 1949 októbere között tizenhat hónap telt el. A kérdés megválaszolása további kutatásokat igényel. Miután a magyarországi németek áttelepítése megszűnt, hatályukat vesztették a lakóhely megválasztására és munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó intézkedések. Ezután már csak a szovjet hadifogságból visszatérő katonákat szállították el az NDKba. Így ben még 7 transzport érkezett az NDK-ba március 25-én életbe lépett 84/1950. M. T. számú rendelet 54 értelmében az elűzött németek számára lehetővé vált, hogy visszakapják elvesztett magyar állampolgárságukat. Azok, akiknek még hozzátartozójuk élt Magyarországon, visszatérhettek Magyarországra. A magyar kormány ugyan nem reklámozta olyan nagyon, de ha a magyarországi hozzátartozók igényelték, akkor pozitív döntés született. 55 A Magyarországon maradt németek ezután egyenrangú és egyenjogú magyar állampolgárokká váltak.

10 JEGYZETEK 1. Bundesarchiv Berlin /DDR /DO 2, Nr. 49. Grundsatzfragen zum Umsiedler Problem ASCHAUER, Wolfgang (1999): Migration und Bevölkerungsentwicklung im südungarischen Komitat Baranya. 61. In: SCHULTZ, Helga (szerk.): Bevölkerungstransfer und Systemwandel. Ostmitteleuropäische Grenzen nach dem Zweiten Weltkrieg. Verlag Arno Spitz, Berlin, ; KITTEL, Manfred MÖLLER, Horst (2006): Beneš-Dekrete und die Vertreibung der Deutschen im europäischen Vergleich. Vierteljahreshefte für Zeitgeschichte. Vol. 54, Oktober München. Különlenyomat KITTEL MÖLLER Uo Uo BEER, Mathias (2004a): die helfte hir und tie helfte zuhause Die Vertreibung der Deutschen aus Ungarn und ihre Eingliederung im geteilten Deutschland. In: ALMAI, Frank / FPÖSCHLE, Ulrich (szerk.): Die Deutsche in Ungarn. Ungarn und Deutsche. Interdisziplinäre Zugänge. Drezda, 43.; BEER, Mathias (2004b): Die vergessenen Vertriebenen. Umsiedlung, Flucht und Vertreibung aus Südosteuropa am Ende des Zweiten Weltkrieges. In: Suevia Pannonica, THER, Philipp (1998): Deutsche und polnische Vertriebene. Gesellschaft und Vertriebenenpolitik in der SBZ/DDR und in Polen Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft. Göttingen, (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft 127). 8. SCHULTZ, Helga (szerk.) (1999): Bevölkerungstransfer und Systemwandel. Ostmitteleuropäische Grenzen nach dem Zweiten Weltkrieg. Verlag Arno Spitz, Berlin, KITTEL MÖLLER Uo DE ZAYAS, Alfred M. (2006): Die deutschen Vertriebenen: keine Täter sondern Opfer; Hintergründe, Tatsachen, Folgen. Ares-Verlag, Graz, KITTEL MÖLLER Uo. 14. WEIDLEIN, Johann (1996): A magyarországi németség küzdelme fennmaradásáért. Dokumentáció: Átdolgozta és kibővítette: TILL, Johann. Suevia Pannonica, Pécs SEEWANN, Gerhard (1997): Der Vertreibungsprozeß in und nach dem Zweiten Weltkrieg aufgrund britischer Quellen In: SEEWANN, Gerhard (szerk.): Migration und ihre Auswirkungen. Das Beispiel Ungarn München, WEIDLEIN GINDER, Paul (2000): Die ungarndeutsche Tragödie im 20. Jahrhundert. Stuttgart, TÓTH Ágnes (2007): Rechtliche Regelungen zur Lage des Ungarndeutschtums 1938 bis In: KITTEL, Manfred MÖLLER, Horst PESEK, Jiři TŮMA, Oldřich (szerk.): Deutschsprachige Minderheiten Ein europäischer Vergleich. R. Oldenbourg Verlag, München, , ill ASCHAUER ; TÓTH Ágnes (1993): Telepítések Magyarországon között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét; FÜZES, Miklós (1988): A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között II. rész. In: SZITA, László (szerk.): Baranyai Helytörténetírás 1987/88. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, ASCHAUER Uo TÓTH ROMSICS Ignác (2005): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, /1945. M. E. sz. rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. Magyar Közlöny, I. évf. 10. szám. 25. TÓTH 2007, ASCHAUER Uo. 28. KOCSIS Károly (1999): Die ethnische Struktur in den Grenzräumen der karpatho-pannonischen Region. 83. In: SCHULTZ, Helga (szerk.): Bevölkerungstransfer und Systemwandel.

11 Ostmitteleuropäische Grenzen nach dem Zweiten Weltkrieg. Berlin Verlag. Berlin, KOCSIS Uo Magyar Közlöny 1945, I. évf szám 32. Baranya Megyei Levéltár. Baranya megyei Földhivatal iratai Lánycsók. 33. SCHRAMMEK, Notker (2004): Alltag und Selbstbild von Flüchtlingen und Vertriebenen in Sachsen Peter Lang Verlag, Frankfurt/Main, TÓTH GINDER TÓTH Bundesarchiv Berlin, DDR / DO 2 / ZdU Nr.55: Umsiedlung und Rückführung von Emigranten in die SBZ. ( ) Magyar Közlöny III. évf szám. 39. FÜZES Miklós (1989): Maßnahmen gegen die Ungarndeutschen Suevia Pannonica, FÜZES Miklós (1996/1997): A németség kitelepítésének demográfiai következményei Baranyában ( ). Baranya. Történelmi közlemények. IX X. évf M.M.,T.H. szóbeli közlése. 42. E.G., E.M. és T.H szóbeli közlése. 43. M.M., E.M. és T.H szóbeli közlése. 44. E.G., és T.H szóbeli közlése. 45. SHSA Drezda, LRS, Nr. MdI Transportberichte. 46. MAYER János: Most menekültnek hívnak Az elűzött észak-bácskai németek integrációja Nyugat-Németországban. PhD értekezés PTE BTK. Pécs, (Részlete megtalálható: Bács-Kiskun megye múltjából. Szerk. TÓTH Ágnes. 17. Kecskemét. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, kötet záró tanulmányaként) 47. SHSA Drezda, LRS, MdI Nr Transportberichte. 48. BML, SHSA Drezda, LRS, MdI dokumentációja, interjúk. 49. TÓTH FEHÉR István (1988): A magyarországi németség kitelepítése Akadémiai Kiadó, Budapest, SCHRAMMEK /1949. M. T. sz. r. Magyar Közlöny V. évf szám 53. SHSA Drezda, LRS, MdI Nr , Nr , Nr FEHÉR /1950. M. T. sz. r. Magyar Közlöny V. évf. 52. szám 55. SHSA Drezda, LRS, MdI Nr Rückführung ungarischer Staatsangehöriger.

1.. (1) A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló 12 330/1945. ME számú rendelet {alábbiakban: R.) 1.

1.. (1) A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló 12 330/1945. ME számú rendelet {alábbiakban: R.) 1. Nagy Imre belügyminiszter 70010/1946. BM sz. rendelete a nemzeti kormánynak a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítéséről kiadott 12330/1945. ME sz. rendelete és a Szövetséges Ellenőrző

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

Gonda Gábor. Ugyanúgy, de mégis másképp

Gonda Gábor. Ugyanúgy, de mégis másképp Gonda Gábor Ugyanúgy, de mégis másképp A német kisebbséget érintő kényszermigrációs folyamatok néhány aspektusa Bonyhádon és Sopronban 1944 és 1946 között Az elűzetés nemzetközi háttere és összefüggései

Részletesebben

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám 1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: egyetemi adjunktus 1991-1994

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE ZIELBAUER GYÖRGY A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE (Válogatott szemelvények a korabeli magyar sajtóból) 1944_1948 SUB Göttlngen 7 206 390 36X 97A30713 ORSZÁGOS NÉMET ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST,

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon

Részletesebben

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Vértesy László PhD egyetemi tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Zinner Tibor a Legfelsőbb

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Tóth Ágnes A múlt birtokbavétele önmagunk megismerése A magyarországi németek kitelepítése

Tóth Ágnes A múlt birtokbavétele önmagunk megismerése A magyarországi németek kitelepítése Tóth Ágnes A múlt birtokbavétele önmagunk megismerése A magyarországi németek kitelepítése A történelmi folyamatokat vizsgálva hajlamosak vagyunk azokat az események együttesét meghatározó körülmények

Részletesebben

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évfolyam 1-2. szám 2008. MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA Pannon Egyetem, MFTK, Germanisztikai Intézet alojzia@btk.uni-pannon.hu A nyelvterjesztési politika formái

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek 1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.

Részletesebben

Dokumentumok 102. A magyar köztársaság kormánya a következőket rendeli; 1. (1) Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár,

Dokumentumok 102. A magyar köztársaság kormánya a következőket rendeli; 1. (1) Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, 102. 12 200/1947. Korm. számú rendelet a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12 330/1945. M. E. számú rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Európa-Mozgalom Németországi Hálózata Németországi Európa-Szövetség Európa-Mozgalom Magyar Tanácsa Európai Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Szakmai Fórum: Kisebbségek társadalmi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Malenkij robot Baranya vármegyében

Malenkij robot Baranya vármegyében MÁRKUS BEA Malenkij robot Baranya vármegyében Döntési folyamatok: hogyan választották ki a civil lakosok közül azokat, akiket a Szovjetunióban végzendő jóvátételi munkára mozgósítottak 1944/1945-ben? Bevezetés

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

História 2002-02. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

História 2002-02. Created by XMLmind XSL-FO Converter. História 2002-02 História 2002-02 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve. Tartalom 1....

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok

Az ún. Beneš-dekrétumok 1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos

Részletesebben

A magyarországi nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó rendelet alapelvei

A magyarországi nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó rendelet alapelvei A magyarországi nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó rendelet alapelvei A) ELVI ÁLLÁSFOGLALÁS 1. Minden magyar állampolgár, bármilyen anyanyelvű, nemzetiségű vagy vallású is, a törvény előtt egyenlő.

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Emlékezések a solymári svábok kitelepítéséről. (szakdolgozat)

Emlékezések a solymári svábok kitelepítéséről. (szakdolgozat) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociológia BA Emlékezések a solymári svábok kitelepítéséről (szakdolgozat) Témavezető tanár: A szakdolgozat készítője: Dr.

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA. Történeti bevezető

BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA. Történeti bevezető BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA AZ 1940-ES ÉVEKBEN 1 Történeti bevezető A XX. század hajnalán több mint nyolc és fél millió magyar anyanyelvű lakost számláltak meg Magyarországon,

Részletesebben

Magyarország nemzetiségei. [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Magyarország nemzetiségei

Magyarország nemzetiségei. [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Magyarország nemzetiségei Magyarország nemzetiségei [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Magyarország nemzetiségei bolgárok cigányok/romák görögök horvátok lengyelek németek örmények románok ruszinok

Részletesebben

A magyarországi németség sorsa a II. világháború után ( Festschrift, 60 Jahre St. Gerhards-Werk Stuttgart 2012.)

A magyarországi németség sorsa a II. világháború után ( Festschrift, 60 Jahre St. Gerhards-Werk Stuttgart 2012.) 1 Gerda M. Weidlein: A magyarországi németség sorsa a II. világháború után ( Festschrift, 60 Jahre St. Gerhards-Werk Stuttgart 2012.) A második világháború végén Magyarország volt az egyetlen olyan állam,

Részletesebben

Beszámolónkban a még 2001-ben megtervezett és nemzetközi együttműködésre is számító programunk várható eredményeit és ütemezéseit próbáljuk követni.

Beszámolónkban a még 2001-ben megtervezett és nemzetközi együttműködésre is számító programunk várható eredményeit és ütemezéseit próbáljuk követni. Zárójelentés Kutatási beszámoló Beszámolónkban a még 2001-ben megtervezett és nemzetközi együttműködésre is számító programunk várható eredményeit és ütemezéseit próbáljuk követni. A tervet időközben ugyan

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ A lakosságcsere története és emlékezete 1945. április 5-én, a második világháború után újjászületõ Csehszlovák Köztársaság alkotmányértékû kassai kormányprogramja az állam területén

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Vági Attila Az NDK identitásról

Vági Attila Az NDK identitásról Vági Attila Az NDK identitásról Az 1949. május 23-án kihirdetett német Alaptörvénnyel (Grundgesetz) a három nyugati megszálló hatalom területén létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. Erre válaszképpen

Részletesebben

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem!

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ha úgy hozza az élet, hogy irány Németország, Ausztria vagy Svájc, mert ott könnyebbnek látod az életet, akkor állásinterjúra akkor is

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A lausanne-i szerződés 1932.07.09.

A lausanne-i szerződés 1932.07.09. A lausanne-i szerződés 1932.07.09. Az 1929 1933. évi világgazdasági válság egyéb okok mellett lehetetlenné tette a Young-terv végrehajtását. Hoover amerikai elnök 1931. június 20-án egy évre felfüggesztette

Részletesebben

Hová tűntek a németjeink? A magyarországi német kisebbség története és kálváriája a XX. században. Konzulens: Kiss Mária Rita.

Hová tűntek a németjeink? A magyarországi német kisebbség története és kálváriája a XX. században. Konzulens: Kiss Mária Rita. Hová tűntek a németjeink? A magyarországi német kisebbség története és kálváriája a XX. században Konzulens: Kiss Mária Rita Kispál Richárd Szegedi Tudományegyetem: Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kisebbségpolitika

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

A Dawes-terv (1924.04.09.)

A Dawes-terv (1924.04.09.) A Dawes-terv (1924.04.09.) A német márka növekvő elértéktelenedése miatt Németország 1922-ben már képtelen volt a jóvátételek teljesítésére, és november 14-ei jegyzékében 3 4 évi moratóriumot kért. Az

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a 2013. évben a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásból

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben