FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!"

Átírás

1 FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági fejlődésben, hanem termékenyítően hatottak a kultúra minden területén. Magyarországon az olasz közvetítés mellett hagyományosan a német volt az, amelyen keresztül ezer szálon kapcsolódott hazánk Európa nyugati feléhez. E közvetítésnek a sokszínűség és az állandóság volt a két legfontosabb tulajdonsága. A németek keze nyoma ma is látható a nyilvános élet szinte minden területén, jelen voltak és formálták a magyar ipart, mezőgazdaságot, idegenforgalmat, gasztronómiát, építészetet, tudományt, a művészeteket, a sportot, sőt még a magyar nyelvet is. Csak néhány kiemelkedően fontos közismert személy közülük, akikre büszkék vagyunk: Aulich Lajos, Bajor Gizi, Blaha Lujza, Brunszvik Terézia, Dreher Antal, Erkel Ferenc, Gárdonyi Géza, Gratz Gusztáv, Gundel János, Hauszmann Alajos, Herczeg Ferenc, Jászai Mari, Kugler Henrik, Liszt Ferenc, Márai Sándor, Mechwart András, Mindszenty József, Munkácsi Mihály, Puskás Ferenc, Radványi Géza, Semmelweis Ignác Fülöp, Steindl Imre, Törley József, Ybl Miklós, stb. Kitaszítás: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány december 29-én jelentette meg és léptette hatályba a németek kitelepítéséről szóló rendeletét. Ez utóbbi kitelepítésre kötelezte mindazokat, akik az évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy német anyanyelvűnek vallották magukat, továbbá akik tagjai voltak a Volksbundnak, vagy a Fegyveres SS-nek. A kitelepítési rendelet végrehajtásában a Belügyminisztérium korlátlan hatalmat kapott. A falusi elöljáróságok a Belügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott adatok alapján állítottak össze listáikat, amelyeket aztán kifüggesztettek. Az ötnapos fellebbezési határidő lejárta után meghozták a végleges határozatot. A kitelepítési kormánymegbízottak csak a belügyminiszternek feleltek, és nem vették figyelembe a helyi hatóságok kifogásait sem. Nagy elégedetlenséget váltott ki, hogy az SS-be 1944-ben kényszersorozottakat hasonlóan bírálták el, mint az ban önként belépőket. Előfordult, hogy valamely családtag Volksbund-tagsága miatt az egész családot büntették. Az első áttelepülő csoportot januárjában vagonírozták be Budaörsön. Hat héten belül Budaörsről összesen hét transzport indult útnak Németországba.

2 1946. nyaráig Magyarországról közel személyt telepítettek ki júniusáig a német kitelepítettek és elüldözöttek száma meghaladta a 200 ezret. Családok ezreit, emberek százezreit tették tönkre, földönfutóvá. Beilleszkedés az új hazában: A Magyarországról elűzött és Németország nyugati tartományaiba áttelepített németek tevékeny részt vállaltak befogadó országuk, új hazájuk háború utáni felépítésében. A háború sújtotta városokban, falvakban igen nehéz feladatot jelentett ezeknek az embertömegeknek lakhatáshoz juttatása. Ezért a kezdeti években gyűjtőtáborokban, átmeneti lakásokban helyezték el. Ez átmenetileg feszültségekhez vezetett a jövevények és a régi lakosság között. Enyhítette a nehézségeket, hogy a kommunák hamarosan olcsó építési ingatlanokat bocsátottak az emberek rendelkezésére, akik csoportokban összefogva saját lakásokat építettek maguknak. Általánosságban is érvényes volt, hogy szinte semmi nem volt számukra előkészítve. élelmiszerrel való ellátásuk nagy problémát okozott a hatóságoknak, amelyek ezt úgy próbálták áthidalni, hogy kezdetben nem az amúgy is szétbombázott városokban, hanem vidéken igyekeztek elhelyezni őket, ahol az élelmiszerellátás mégis valamivel könnyebbnek tűnt. Vidéken azonban kevés munkalehetőség akadt és az életkörülmények is alapvetően mások voltak, mint amihez a magyarországi németek otthon hozzá voltak szokva. Más volt a nyelv, mint amelyet ismertek. Otthon nem az irodalmi német nyelvet, hanem csak annak egy-egy nyelvjárási és csak beszélt, de nem írott variánsát használták. A hazai németség túlnyomó többsége igen vallásos római katolikus volt, Németországban ezzel szemben gyakorta teljesen protestáns vidékre kerültek, ahol nem voltak templomaik. Ezer további különbség növelte a távolságot a kitelepítettek és az őslakosok között: kulturális hagyományaik, öltözködésük, étkezési szokásaik, életvitelük mind-mind eltérőek voltak. Gyors gazdasági és társadalmi integrációjukra ilyen körülmények között nem lehetett számítani. És a lehetetlen mégis sikerült: megfeszített, kemény munkával az egykori magyarországi németek új hazájukban is bizonyítottak. Nem csupán hasznos polgárai lettek Németországnak, de oroszlánrészt vállaltak a német gazdasági csoda megvalósításában. A közéletben is megtalálták helyüket, hamarosan egyesületeket, gyűjteményeket, kutatóintézeteket hoztak létre, amelyek segítségével életben tartották, ápolták hagyományaikat. De nemcsak a maguk javára tették ezt. Soha nem feledkeztek meg egykori hazájukról, amelyet lehetőségeik szerint támogattak, partnerkapcsolatokat hoztak létre, hídként dolgoztak és dolgoznak a két ország kapcsolatainak fejlődésén, amint ezt az 1950-ben, Stuttgartban elfogadott Nyilatkozatban korán kifejezésre juttatták. Befogadók: A Németország nyugati részébe kitelepített magyarországi németek többsége Dél- Németországba került ben en éltek hazájukon kívül, ebből a Német Szövetségi Köztársaságban, az NDK-ban, Ausztriában

3 illetve kb a tengerentúli országokban, elsősorban az USA-ban és Kanadában. Ezen belül is a döntő többségnek, mintegy személynek lett új hazája Baden-Württemberg tartomány. Mindebből érthető e tartomány kitüntetett szerepe az egykori magyarországi szervezeteinek megalakulása szempontjából is. Münchenben és Stuttgartban alapították meg országos szintű egyesületeiket, amelyek 1980-ban egyesültek. Alapvető fontosságú volt azonban, hogy a háború után létrejött új dél-német tartomány, Baden-Württemberg befogadta a hazájukból elmenekült németeket és gyámságot vállalt felettük. Erre szeptember 11-én került sor Esslingenben. Dr. Gebhard Müller miniszterelnök adta át az erre vonatkozó okiratot, az abban foglalt és vállalt kötelezettségeknek azóta is hűségesen eleget tettek az utána következő miniszterelnökök. A tartomány által mutatott modell azóta számos követőre talált az alsóbb igazgatási szinteken is: több mint 130 község illetve város tart fenn partnerkapcsolatot magyarországi községekkel.

A cigányság a magyar társadalomban Társadalmi-történelmi áttekintés /tanfolyami jegyzet/ Készítette: Csillei Béla

A cigányság a magyar társadalomban Társadalmi-történelmi áttekintés /tanfolyami jegyzet/ Készítette: Csillei Béla A cigányság a magyar társadalomban Társadalmi-történelmi áttekintés /tanfolyami jegyzet/ Készítette: Csillei Béla Bevezető Közhelyszámba megy annak kimondása, hogy a magyarországi cigányság olyan társadalmi

Részletesebben

A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG. A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon

A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG. A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon Szerkesztette:

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)*

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)* SZÁSZI FERENC SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)* Természetes és tényleges szaporodás Témánkban - a jelölt időszakban - a Szabolcs-Szatmár megyei lakosság Magyarországon és

Részletesebben

Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés

Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés MAGYARORSZÁG PIARISTA MÚLTJÁBÓL 2. 1. Koltai András, Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába,

Részletesebben

Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe

Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe Jakab Attila Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe Mûhelytanulmány 4. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Részletesebben

HÁRS JÓZSEF A TESTVÉRVÁROSOK ÉS SOPRON

HÁRS JÓZSEF A TESTVÉRVÁROSOK ÉS SOPRON 1 HÁRS JÓZSEF A TESTVÉRVÁROSOK ÉS SOPRON 2005 szeptember 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető sorok (3) Mi is a testvérváros fogalma? (4) Mióta él a testvérváros fogalma? (5) Egy példaértékű kapcsolatról (6) A testvérvárosi

Részletesebben

Iskolakultúra-könyvek 8.

Iskolakultúra-könyvek 8. ROMÁK ÉS OKTATÁS Iskolakultúra-könyvek 8. Sorozatszerkesztő Géczi János Szerkesztő Andor Mihály ROMÁK ÉS OKTATÁS iskolakultúra Iskolakultúra, Pécs, 2001 A könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Részletesebben

"Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű"

Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű Szilágyi Imre "Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű" Ciril Zlobec költő, a szlovén nemzeti kérdéssel foglalkozó számos értelmiségi egyike fogalmazta meg a fenti gondolatot. Ha az ember végigutazik

Részletesebben

Ez nem spicliskedés, hanem felderítés A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945 1962 között

Ez nem spicliskedés, hanem felderítés A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945 1962 között Borvendég Zsuzsanna Ez nem spicliskedés, hanem felderítés A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945 1962 között A levélellenőrzés megszervezése, 1945 1950 A második világháború után,

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 7. 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Történelem emelt

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

Balatonrendes Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018)

Balatonrendes Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) Balatonrendes Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) 2013. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Demográfiai

Részletesebben

A TITÓI JUGOSZLÁVIA ELSŐ 10 ÉVE A TISZA MENTÉN

A TITÓI JUGOSZLÁVIA ELSŐ 10 ÉVE A TISZA MENTÉN Molnár Tibor A TITÓI JUGOSZLÁVIA ELSŐ 10 ÉVE A TISZA MENTÉN I. KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE ZENTÁN ÉS KÖRNYÉKÉN 1945 ÉS 1955 KÖZÖTT I. 1. A Zentai Járási Népbizottság 1945 és 1955 között Zentán és környékén

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- Füzesgyarmat Város Önkormányzat K é p v i s e lő- testülete 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-058, 491-401, Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

15 Év 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

15 Év 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről 15 Év 15 Hang Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről 2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhet, többek között az Északatlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk

Részletesebben

A 18. századi rekatolizáció szülötte : az első intézményes árvaház Magyarországon

A 18. századi rekatolizáció szülötte : az első intézményes árvaház Magyarországon VINCZÉNÉ MENYHÁRT MÁRIA A 18. századi rekatolizáció szülötte : az első intézményes árvaház Magyarországon A tanulmány a Magyarországon elsőként, a 18. század derekán, Kőszegen létrehozott intézményes árvaház

Részletesebben

TÁMPONTOK AZ ERDÉLYI ETNIKAI RÉTEGZŐDÉSI RENDSZER VIZSGÁLATÁHOZ I.*

TÁMPONTOK AZ ERDÉLYI ETNIKAI RÉTEGZŐDÉSI RENDSZER VIZSGÁLATÁHOZ I.* ROMÁNIAI MAGYAR KÖZÖSSÉG ETNIKAI TÁRSADALOM KISS TAMÁS TÁMPONTOK AZ ERDÉLYI ETNIKAI RÉTEGZŐDÉSI RENDSZER VIZSGÁLATÁHOZ I.* Tanulmányunk egy nagyobb léptékű, az erdélyi etnikai rétegződési rendszer változására

Részletesebben

Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018)

Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) 2013. július Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Demográfiai helyzet...

Részletesebben

Magyar Tudományosság Vajdaságban Illés-nap a temerini magyarság ünnepe

Magyar Tudományosság Vajdaságban Illés-nap a temerini magyarság ünnepe Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának és A Magyar Nemzeti Tanácsnak közös pályázata Magyar Tudományosság Vajdaságban Illés-nap a temerini magyarság ünnepe Temerin fogadalmi ünnepét, az Illés-napot és

Részletesebben

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL KATONA FLÓRA A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL A rendszerváltás után a szomszédos országokkal kötött kisebbségi nyilatkozatoknak, kisebbségi egyezményeknek, illetve úgynevezett alapszerződéseknek

Részletesebben

Hatásvizsgálati kézikönyv

Hatásvizsgálati kézikönyv Társadalmi hatások Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és módszertani segédlet az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek mellékleteként csatolandó

Részletesebben

HÍRADÓ. Albertirsai. 2008. február. XX. évfolyam, 2. szám. 80 Ft. Hogyan lehet. Albertirsát?: 15. oldal. élhetőbbé tenni. Közéleti és tájékoztató lap

HÍRADÓ. Albertirsai. 2008. február. XX. évfolyam, 2. szám. 80 Ft. Hogyan lehet. Albertirsát?: 15. oldal. élhetőbbé tenni. Közéleti és tájékoztató lap XX. évfolyam, 2. szám Hogyan lehet élhetőbbé tenni Albertirsát?: 15. oldal. Albertirsai HÍRADÓ Közéleti és tájékoztató lap Megjelenik minden hónap elsõ felében 80 Ft Megkezdődött a farsangi időszak MESÉLNEK

Részletesebben

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más t e i s m á s v a g y te sem vagy más Képzők könyve Ötletek, segédletek, módszerek és gyakorlatok fiatalok és felnőttek informális, iskolán kívüli interkulturális neveléséhez Második, átdolgozott kiadás

Részletesebben

Szociálpolitika a XX. század első felében. Jelige: Stefán a

Szociálpolitika a XX. század első felében. Jelige: Stefán a Szociálpolitika a XX. század első felében Jelige: Stefán a Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II. Kialakuló egészségügy a századfordulón... 2 III. Kik is voltak a legfőbb rászorulók?... 3 IV. Stefánia Szövetség...

Részletesebben

Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1

Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1 Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1 Békés Csaba A kelet-közép-európai régió sorsát, lehetőségeit lényegében egészen 1989-ig alapvetően a második világháború végén, 1945-ben létrejött európai

Részletesebben

Délkelet-Európa és Magyarország migrációs trendek

Délkelet-Európa és Magyarország migrációs trendek Délkelet-Európa és Magyarország migrációs trendek Háttéranyag Sajtótájékoztató, 2013. május 22. Délkelet-Európa és az elvándorlás az eddigi SEEMIG elemzések alapján A délkelet-európai térség az európai,

Részletesebben

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens valóság 245 Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens Educatio: Kérlek, mutatkozz be röviden olvasóinknak! LA: Nguyen Luu Lan Anh-nak [kiejtés: nuəŋ liu lʌn ain] hívnak. 16 éves koromban

Részletesebben

Faragó Tamás Őri Péter (összeáll.) Az 1784 1787 évi népszámlálás II. Az Alföld, a Délvidék és a Dunántúl népességi adatai Budapest, 2008.

Faragó Tamás Őri Péter (összeáll.) Az 1784 1787 évi népszámlálás II. Az Alföld, a Délvidék és a Dunántúl népességi adatai Budapest, 2008. Faragó Tamás Őri Péter (összeáll.) Az 1784 1787 évi népszámlálás II. Az Alföld, a Délvidék és a Dunántúl népességi adatai Budapest, 2008 Tartalom I.Faragó Tamás: Az első népszámlálás fennmaradt forrásanyag

Részletesebben

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Készítette: Kovács Mária Mónika V. évfolyam Konzulens: Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár Debrecen 2008.

Részletesebben

Ez a közösségek államtitkársága

Ez a közösségek államtitkársága KÖZÖS E URÓPÁNK Ez a közösségek államtitkársága Beszélgetés Hölvényi Györggyel Hölvényi úr 2012 júliusában vee át az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért

Részletesebben