JEGYZŐKÖNYV A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (szó szerinti) február 20-án megtartott üléséről

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (szó szerinti) február 20-án megtartott üléséről Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, levezető elnök: Tisztelettel köszöntöm Önöket mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal képviselőit mai BÉT ülésünkön, melyet ezennel megnyitok. Ismertetném Önökkel a napirendi javaslatot. Az igen rövid meghívón szereplő napirendi javaslattól kicsit eltérően a munkavállalói oldal elnöke, Powell Pál úr által megküldött napirendi javaslatot terjeszteném elő. Az 1. napirendi pont lenne a évi cafetéria adóteher-növekedés mértékének kompenzálása; 2. napirend: munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekről szóló kormányrendelet felülvizsgálata; 3. napirend: hitellel rendelkező munkatársak helyzetének kezelése; 4. büntetés-végrehajtási szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról szóló IM rendelet hatályban tartása, illetve egyebek. Szeretném kérni, hogy aki a napirendi javaslattal egyetért, az kézfelemeléssel jelezze, illetve van-e valakinek még más javaslata? Nyilván az egyebek között bármi elfér ezen túlmenően is. Parancsoljon. Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete Szövetsége: Küldtünk írásos napirendi javaslatot az ülésre, és kérném, hogy akkor az is kerüljön felvezetésre, ha van mód és lehetőség rá. Nem az egyebekben, ez konkrét napirendi javaslat volt. Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes Igen. Csak azután érkezett, miután mi már kiküldtük. Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete Szövetsége Ezért terjesztem fel kérésként, hogy kerüljön be. Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, levezető elnök Ez a bérfejlesztéssel kapcsolatos. Egyszerűbb, ha mindenki hallja, hogy miről beszélünk. Jó? Ezt az egyebek előtt gondolom megtárgyalni. Kérem, hogy aki egyetért a napirenddel, kézfelemeléssel szíveskedjék jelezni. Igen? Bocsánat, még valakinek? Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőrszakszervezet: Tisztelettel köszöntöm én is a megjelenteket. Szeretnénk egy napirend előtti hozzászólást is majd megtenni, valamint még egy dolgot szeretnék felvetni. Tudjuk, hogy az Együttműködési Megállapodásban az szerepel, hogy a Miniszter Úr távollétében az általa kijelölt személyek vezetik a BÉT munkavállalói oldalát, de azt azért furcsának tartjuk, hogy a BÉT aláírása óta a Miniszter Úr egy BÉT ülésen sem tud részt venni. Ezért szeretnénk kérni a munkavállalói oldal nevében, hogy a legközelebbi BÉT ülés időpontja úgy legyen kijelölve, hogy a Miniszter Úr részt tudjon ezen venni. A másik kérésem, hogy hangfelvétel készüljön az itt elhangzottakról, és erről természetesen ugyanúgy, ahogy az eddigi BÉT ülésekről szeretnénk

2 a CD-t megkapni. A harmadik, meg szeretnénk megköszönni a Belügyminisztérium vezetésének, hogy a HSZT módosításával kapcsolatos véleményünket kikérték, elmondhattuk, és beépítették a HSZT módosításába. Köszönöm szépen, és visszaadnám a szót. Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, levezető elnök Köszönöm szépen. Még mindig ott tartunk, hogy megszavaznánk a napirendet? A napirend előtti hozzászólási lehetőséget természetesen mindenkinek megadom, csak először szavazzuk meg a napirendet. Aki egyetért a napirendi javaslattal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Köszönöm szépen. Akkor megkérdezem, hogy napirend előtt kíván-e valaki szólni? Megadom a szót Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete: Köszönöm szépen. Zsinka András úrhoz lesz napirend előtti felvetésem. Igazából választ nem várok rá, csak szeretném a szakszervezetünk véleményét elmondani. Újságból olvastam, hogy a Liga konföderációnál Zsinka András, mint a Belügyminisztérium képviselője tájékoztatást, előadást tartott a rendőrség helyzetéről, az érdekegyeztetésről, az itt folyó szakszervezetekről, és minősítette egyes belügyi szakszervezetek vezetőinek megnyilvánulásait ben a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége meghívta a Belügyminisztérium képviselőjét, hogy az egységes közszolgálatról, a közszolgálati életpályáról tartsanak egy tájékoztatót, hogy mit kívánnak elérni. Igaz, ez a választás után volt. Akkor kénytelenek voltunk csak a meghívottak fényképeit feltenni a színpadra, mert a meghívottak nem fogadták el ezt a meghívást, és messze nem érdekelte őket, hogy a közszolgálat dolgozói hogyan vélekednek a saját jövőjükről. Most 2013-ban a választás előtt egy évvel - ugyanez a szituáció, csak ellentétes -, a Belügyminisztérium fontosnak tartotta, hogy a főosztályvezetőjét oda elküldje, ami nem is lett volna probléma, ha előzetesen minket tájékoztatnak, a szakszervezeti oldalt tájékoztatják, hogy hogyan kívánják a szolgálati törvényt beterjeszteni a Parlament elé, hogyan működik a Rendvédelmi Kar, amelyet létrehoztak, és nem az újságból tudjuk, hogy ezt a tájékoztatást ott tették meg. Ugyanakkor azt elmondanám, hogy Ön úgy minősítette az egyes szakszervezetek vezetőit, hogy azok politikai párthoz kötődően fejtik ki a tevékenységüket, és ilyen nyilatkozatokat tesznek. Nagyon furcsa, hiszen Önök tették be a Szolgálati Törvénybe, hogy a rendvédelmi szerveknél a foglalkoztatási jogviszonyban állók semmiféle politikai párthoz kötődően nem fejthetnek ki semmiféle tevékenységet, mert ha ezt megteszik, akkor ez egyáltalán állásvesztéssel is járhat. Tisztelettel arra kérem Önt, hogy a jövőben, az egyes szakszervezetek vezetői felé intézze ezt a célzást, dokumentálva, hogy melyik politikai párthoz kötődnek, hiszen a belügyminiszter fogadja egyes konföderáció vezetőit az egyes érdekképviseletek vezetőjével, és tesz különbséget az ezen a szakszervezeti oldalon működő szakszervezetek között. Nem vagyok benne biztos, hogy a felelőtlen együttműködést szolgálja ez a megjelenés. Önök mindig azt mondták, hogy egyformán bírálják el, egyformán értékelik az itt ülő érdekképviseleteket. Akkor kérem szépen, a jövőben is szíveskedjenek ezt megtenni, és talán meg kéne akadályozni, hogy egyes szakszervezeti térítők, akik nem ezen az oldalon ülnek, hanem kívülről, megpróbálnak különböző juttatások kilátásba helyezésével csábítani érdekképviseleteket egyik konföderációból a másikba. Ez már megjelent a Belügy területén is, és olyan ajánlatokat tesznek, hogy többszázezer forintos fizetés, kocsi, költségtérítés, menjenek át egyik helyről a másikba. Ha ezt megtudjuk, hogy melyik szervezet engedi be a saját területére ezeket a konföderációs hittérítőket, akkor a miniszter felé feljegyzéssel fogunk élni. Köszönöm. 2

3 Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, levezető elnök Köszönöm. Zsinka úr kíván-e reagálni? Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollegák! Valóban részt vettem az elmúlt hétvégén azon a közszolgálati konferencián, amelyet a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája konföderáció szervezett. Igen. Beszéltem a közszolgálatról, elmondtam, hogy milyen eredményeket értünk el a képzésben, a továbbképzési rendszer átalakításában, akár a sz.. kormányrendelet mentén milyen módon, és hogyan hangoltuk össze a három hivatásrendnek a gondolatait, és hogyan jutottunk el abba a fázisba, hogy a képzés, továbbképzés, egészen a karrier-elemekig majdnem, hogy eljutottunk a szabályozásba. Úgy érzem, most a Pach Dániel által felvetett gondolatot is, az életpályát érinti, ha ez napirendre kerül, majd külön szólnék még erről. Ennek szükségét éreztem, hogy elmondjam, hogy a közszolgálatban mi történt idáig, illetve valóban tettem olyan megjegyzést, hogy néhány szakszervezeti vezető nem teljesen pártpolitikától befolyásolástól mentesen végezte korábban a tevékenységét, és a bizonyos pártokhoz való közeledés látható volt, sőt pártpolitikus is kikerült abból a körből, amely a Belügyi Érdekegyeztetési Fórum körébe tartozik. Mindezt tettem olyan megközelítésben, hogy a Magyarország Alaptörvénye 46. cikke egyértelműen megmondja, hogy a rendőrség és más hivatásos állományú tagok nem lehetnek tagja pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, illetve utaltam a HSZT-re is, nem tételesen, de ott is a pártban tisztséget nem viselhetnek, és még egyéb szabályokban is a 18. -ban, vagy akár a politikai jellegű civil szervezetekbe való közreműködés tekintetében is milyen lehetősége van, milyen bejelentési kötelmek terhelik a hivatásos állomány tagját. Én örülök, hogy ez így napirend előtti észrevételként elhangzott. Szeretném tisztelettel kérni a kedves kollegákat, hogy ezeknek a szabályoknak a betartásával működjenek a jelenlegi vezetőink. Én úgy gondolom, hogy ezek a jellegű vezetők azok közé tartoznak, akik ilyen értelmű pártbefolyásolástól mentesen működnek. Az, hogy most konföderációk hogyan, meg mi módon, nem az én ügyem, azt hiszem, hogy erre nem is kell nekem reagálnom. Az, hogy egyes szakszervezetek milyen speciális és eltérő javadalmazásokat érnek, érhetnek el, erre azt tudom mondani, hogy ilyen eltérő javadalmazás nincs. Nincs függetlenítés, nincs semmiféle eltérés egyik jelenlévő szakszervezeti tömörülés irányában sem. A belügyi vezetés nevében ezt ki merem jelenteni. Az, hogy az MRK és a szakszervezetek hogy működnek, ez megint egy más történet, elmondtam ezen a konferencián is, hogy a Magyar Rendvédelmi Kart egy törvény hozta létre. Ez a törvény feladatokat szabott ennek a szervezetnek, ehhez a feladatokhoz valamit muszáj adni az államnak. A szakszervezetek pedig ezt is elmondtam ez egy önszerveződő, civil szervezet, amely tagdíjat fizet, szemben a másikkal, ahol tagdíjfizetésről szó nincs, gyakorlatilag ez egy más jellegű szerveződés. Ilyen kijelentéseket mertem tenni, és ha én ezzel bárkinek problémát okoztam, ezért elnézést kérek, de úgy gondolom, nem baj, hogy ez az észrevétel elhangzott. Azt kérem tisztelettel a kedves kollegáktól, hogy ezeket vegyék figyelembe a jövőben. Köszönöm. Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, levezető elnök: Köszönöm szépen. Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete: Köszönöm szépen. Ezt csak napirend előtt, de ehhez én nem hiszem, hogy Zsinka úr mellett kéne szólnom, de egyúttal szeretném megköszönni, hogy részt vett ezen a Liga konferencián. Mint a Liga..Szövetségének alelnöke, és az asztalnál ül, Pongor Géza úr, aki a 3

4 társelnökünk, aki a Közszolgálatért. szervezője volt ennek, és bízom benne, hogy a konföderációnk által szervezett konferenciákon és különböző rendezvényeken, a minisztérium minden alkalommal majd képviselteti magát, és elfogadja a meghívást. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy nem jól idézték a Zsinka urat, mert valóban a múltról beszélt, és nem a jelen helyzetről, és azt gondolom, hogy nem a BÉT napirendjéhez tartozó kérdésről beszélünk most. Köszönöm szépen. Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, levezető elnök: Köszönöm. Szima Judit főtitkár asszonynak adom meg a szót. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Köszönöm szépen. A Zsinka úr által elmondottakkal a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének semmi kifogása nincs, és aggálya sincsen. Én csak jelezni szeretném a Belügyminisztérium felé, hogy van egy olyan anomália, hogy a Rendészeti és a Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete a mai napig Orosháza, Gyopárosi út 1. szám alatt van bejegyezve oly módon, hogy tudomásunk szerint, belügyminisztériumi utasítás és ORFK utasítás van arra vonatkozóan, hogy a rendőrségi objektumokban a szakszervezeteknek ki kell költöznie., és most szeretném már jelezni, és későbbiekben majd amennyiben ennek utána jártak, megtudni azt, hogy valóban ott működik-e a szakszervezet, vagy egyébként nem megfelelően intézkedtek az érintett civil szervezetek névjegyzékében, hiszen án volt az RKDSZ-nek az utolsó bejegyzése. Mindenképpen célszerű lenne ezeket a félreértéseket elkerülni, és tényleg akkor szeretném tudni, hogy ez a szakszervezet csak tévedésből van még bejegyezve, vagy mulasztásból, vagy pedig valóban a munkáltató egyes rétegei segítik ezt a szakszervezetet. Köszönöm. Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, levezető elnök: Köszönöm szépen. Ha gondolják, megadom a szót Önnek is. Pongor Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Köszönöm. Nem akartam hozzászólni, de mint a konferencia szervezőjeként, én is megköszönöm a Belügyminisztérium részvételét ezen a konferencián, ahogy a Dani barátunk ezt már elmondta. Én bízom benne, hogy ahány ilyen szakszervezeti fórum lesz, és meghívás, akkor a Belügyminisztérium vagy a hozzá kapcsolódó országos hatáskörű szervezetek képviseltetni fogják magukat. Négy tárcát hívtak meg a Liga Szakszervezetek erre a közszolgálati konferenciára, hiszen ott nemcsak rendőrök, hanem pedagógusok, orvosok, más tárcák részéről is részt vettek szakszervezeti tagok, tisztségviselők, és nyilván a minisztériumok képviselői is ott voltak. Bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Egyébként hozzátéve, hogy azért voltak ott kemény szakszervezeti kérdések a megjelent vendégekhez, voltak viszontválaszok, tehát ez nem egy barátkozásos hangulat volt egyébként, mert voltak ott komoly szakszervezeti negatív vélemények és kemény kérdések, de hát ez a dolgunk, és a jövőben is így kívánjuk tenni a dolgunkat, akármelyik konföderációhoz tartozunk, ÉS úgy gondolom, vagy szakszervezethez. Köszönöm. Ha úgy gondolják, akkor rátérnénk az 1. napirendi pont tárgyalására. Köszönöm a hozzászólásokat. Tehát az 1. napirend, az idei cateféria adóteher-növekedés mértékének 4

5 kompenzálásával kapcsolatos kérdés. Megadnám a szót Szőke Irma főosztályvezető asszonynak, a GIHÁT képviselőjének. Szőke Irma asszony, főosztályvezető, BM Pénzügyi és Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: Tisztelettel köszöntöm a résztvevőket. A 2013-as cafetéria, ezek a tipikusan számomra népszerű dolgok, amikor sok pozitívumot nem fogok tudni mondani továbbra sem, hogy a költségvetési törvény az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is bruttó 200 ezer forintban szabályozta a cafetéria-juttatások mértékét a teljes közigazgatásra, ami azt jelenti, hogy az év közben, illetve januártól hatályba lépett adótörvény-módosítás mentén, ez gyakorlatilag nettó jövedelemcsökkenést eredményez a foglalkoztatottak teljes körében. Kormányzati szinten ennek a kompenzálására nem kerül sor, tervben sem volt ennek a kompenzálási kérdésköre. Egyedüli pozitívum, hogy továbbra is fennmarad a bérkompenzáció kérdés, tehát a , évi adóváltozások következtében, a nettó keresetek csökkenését preferálja a kormányzat, tehát ennek a központi költségvetésből történő megtérítése van napirenden. A cafetériával összefüggő kérdésekben a jövedelemcsökkenést az egyén maga viseli, és ennek a kompenzálása nem várható. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Powell úr! Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete Először is a félreértések elkerülése végett, amikor megköszöntem a HSZT módosításával kapcsolatos anyagot, hogy megkaptuk, ez pikért megjegyzés volt, mert nem kaptuk meg a véleményezésre, és akkor áttérnék a cafetériára. Ha jól tudjuk, lehet, hogy rosszul tudjuk, ezt a Szőke Irma asszony biztosan jobban tudja, de mi úgy tudjuk, hogy a költségvetési törvényben nem az van, hogy bruttó 200 ezer, hanem 200 ezer. Ez elvileg lehet nettó is, meg bruttó is, ez értelmezés kérdése. A másik problémánk az, hogy nagyon sokan játszanak a költségvetési szervek között ezzel a 200 ezer forinttal. Nekünk ez is egy nagy problémánk, hogy mindenhol, ebben a Pintér úrnak, a miniszter úrnak is igaza van, hogy 200 ezer az összeg, csak a béren kívüli juttatások nagyon eltérőek. Itt megint sorolhatnám az IH-t, megint sorolhatnám a belügyön belül a TEK-et is, és sorolhatnám a központi költségvetési szerveket, ahol a bruttó 200 ezer felett, ha összeszámoljuk a béren kívüli juttatásokat, akkor olyan 500 ezer forintos költségek jönnek össze. A másik az, hogy azt sem értjük, hogy miért a munkavállalóknak kell a megemelt adóterheket viselnie, amikor a költségvetési törvény, vagy nem biztos, hogy a költségvetési törvény, hanem az adótörvény, lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató átvállalja ezeket a költségeket. Erről is tudunk, hogy nagyon sok helyen a munkáltató átvállalja ezeket a költségeket. A másik probléma, és ami szintén megint egy probléma, hogy például a SZÉP kártya az júniustól vehető igénybe. A évi cafetériáról beszélünk, és a kollegák már most szeretnének SZÉP kártyával bármit kezdeni, de nem tudnak, mert júniustól tudják ezt a SZÉP kártyai lehetőséget igénybe venni, és ez meg nem a 200 ezer függvénye, hanem szerintem más, nagyjából tudjuk, hogy minek a függvénye, de a kollegákat ez nem nagyon érdekli. Ő csak azt látja, hogy a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni, megint a juttatása kevés lesz, és itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a belügyi dolgozók keresete, jövedelme nagyon rossz minőségű, és itt már, minden fórumon elmondjuk, hogy nemcsak a tiszthelyettesek, meg a közalkalmazottak, hanem már a tisztek is megélhetési problémával küzdenek, és ha ez így megy tovább, nagyon-nagy probléma lesz az ágazatban. Én röviden csak ennyit szerettem volna ehhez a kérdéshez hozzátenni. 5

6 államtitkár, levezető elnök Köszönöm. Kíván-e még valaki hozzászólni az 1. napirendi ponthoz? Köszönöm. Áttérnénk a 2. napirendi pont tárgyalására. Ez: a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítések kérdésköre. Megkérem ismételten Szőke Irma főosztályvezető asszonyt a válasz megadására. Köszönöm. Szőke Irma asszony, főosztályvezető, BM Pénzügyi és Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: Köszönöm szépen. Ez már egy korábban többször felvetett kérdéskör. Sajnálatos módon, ez nem a Belügyminisztérium szabályozási körébe tartozó ügylet, és a dologban pozitív elmozdulás azért nincs, mert a helyközi utazási bérlet az a cafetéria része, tehát a kettős adózás és a kettős kedvezmény kérdését az ENGM nem támogatja. Ebben a kérdéskörben továbbra sincs előremozdulás, tehát nem várható az, hogy a kompenzáció, vagy a költségtérítés keretei közé be tudjon a helyi közlekedési bérlet kerülni a munkába járáshoz hasonlóan. Tehát ebben is sajnálatos módon nem tudunk előremutató álláspontot a szakszervezetek elé tárni. Köszönöm szépen. Kíván-e valaki ehhez hozzászólni? Power úr! Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Ennek van egy másik része is. Itt mi gondoltunk a 9 forintos benzin, vagy a gépjárműnek a 9 forintos finanszírozására. Itt egy gond van. Nagyon sok munkavállaló kötelezve van arra, hogy úgy menjen dolgozni, hogy bemegy, mondjuk BKV-val, vagy helyi járattal, ott aznap tudja meg, hogy gépkocsival tud csak egy őrsre, vagy egy másik munkahelyre elmenni, saját gépkocsijával tud csak elmenni, és ez nem egy egyedi eset, ez a titkosszolgálatoknál is így van, tűzoltóságnál, rendőrségnél is szerepel. Akkor kérjük a Belügyminisztérium vezetését, hogy ezt valamilyen módon kompenzálja, legyenek olyan tűzoltójáratok, amelyek a kollegákat elviszik a különböző őrsökre, titkosszolgálati dolgozó hajnal kettőkor haza tudjon menni, a rendőr kollega is hajnal kettőkor ki tudjon menni dolgozni. Én úgy gondolom, hogy a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy saját gépjárművel menjen a munkavégzés színhelyére, azzal menjen haza, és ezt egy ilyen 9 forintos elszámolási napi összeggel tudják neki csak kompenzálni. Ez is megint bércsökkenéshez, meg jövedelemcsökkenéshez vezet, amikor a kollegák megélhetése egyre rosszabb. Köszönjük szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Dr. Ese Ferenc úr, alelnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Még ebbe a témakörbe gyakorlatilag az általános szabályoktól a 66/2012. BM rendelet több kivételt emel be. Ezt gyakorlatilag már az eltérő foglalkozási helynél nem a munkába járás költségtérítését, hanem a belföldi kiküldetés költségtérítését határozza meg, Pont ez a BM rendelet tiltja meg a helyi utazási BKV bérletnek, vagy egyéb helyi utazási bérletnek a cafetérián kívül történő adását. Ugyanakkor több kollegának, részben Budapesten, de általában vidéken, ez vonatkozik a tűzoltóságokra, vonatkozik a rendőrségnek a határőrizetre vonatkozó szerveire. Központi helyen történik a szolgálat általános átvétele, és onnan a feladatellátásra gyakorlatilag egyenruhába kell kimennie, és ez álláspontom szerint nem munkába járás, és nem is a munkába járásnak megfelelő költségtérítés vonatkozik, hanem 6

7 ugyanúgy, mint a 66. BM rendeletben megjelenő belföldi kiküldetési költségek, ezeknél is azt kéne alkalmazni, de jelen pillanatban ez csak a 149. szerint eltérő foglalkoztatási helyen történő foglalkozásnál írja elő a BM rendelet. Ezzel egy bizonyos réteg módosítható és kompenzálható. Ez pusztán részben értelmezési, és részben a rendeletnek a pontosítása szükséges. Kíván-e valaki még ehhez a napirendhez hozzászólni? Akkor ezt lezárnám, megköszönöm. A 3. napirendi pontunk, a hitellel rendelkező munkatársak helyzetének kezelése. Itt ismételten Szőke Irma főosztályvezető asszonyt kérem a válasz megadására. Szőke Irma asszony, főosztályvezető BM Pénzügyi és Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: A év végével a kormányzat a devizahitellel összefüggő központi kormányzati szabályozást lezártnak, illetve szabályozottnak tekinti. Ismereteink szerint olyan központi intézkedés, ami a hitel kiváltása, további támogatása, bárminemű központi költségvetésből történő kiegészítése napirenden nincs. Azt gondolom, hogy annak az eredményeit várja mindenki, hogy a különböző konstrukciókba terelt, foglalkoztatottak, állampolgárok ezt követően milyen pozíciókba kerülnek. Az én ismereteim nem terjednek ki arra, hogy e tekintetben további kormányzati lépések várhatók lennének. Értelemszerűen ezek az egyéb közszolgálati életpályához kapcsolódó konstrukciókkal nincsenek összefüggésben, mert ezt a kérdést az nem rendezi, hanem az egy új támogatási formát nyitna meg. A réginek a kezelése az gyakorlatilag egy akut probléma, érzékeljük mi magunk is, de igazából erre megoldást nem tudok körvonalazni pillanatnyilag. Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Powell úr. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Ezt is majdnem minden BÉT ülésen felvetettük a Belügyminisztérium vezetésének, ha felvenné a bankokkal a kapcsolatot, hogy a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak valamilyen olyan szerződést kötni, ami akár a deviza, akár a forinthitelét jobb konstrukcióba sodorná, ezt meg lehetne tenni szerintem, és információnk van arról, hogy van olyan magyar tulajdonú bank, amelyik nem is zárkózna el ettől a lehetőségtől. Tudjuk, hogy ennek egy feltétele van a banki oldalról, hogy annak a kollegának ahhoz a bankhoz át kell igazolnia, hogy így mondjam, de miután tudjuk, hogy a bankok az ügyfelekből élnek, lehet, hogy ha egy HM-BM tárca megkeresné ezeket a magyarországi bankokat, itt értem elsősorban az OTP-t, vagy a Gránit Bankot, lehet, hogy el lehetne érni olyan konstrukciókat, amely a munkavállalóinkat nagyban segítené. Köszönöm. Kíván-e még valaki hozzászólni? Ese úr jelentkezett először. Dr. Ese Ferenc úr, alelnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete Tisztelt BÉT! Érdekesen hallom, hogy nincs más ilyen feladat decemberétől, hiszen Hiszen 2012 szeptemberével, ha jól emlékszem, részt vettünk egy belügyminisztériumi szakértői egyeztetésen, amelyben a Kormány felkérésére a Belügyminisztérium bizonyos hitel átvállalási konstrukciók kapcsán adott tájékoztatást az érdekvédelemnek, milyen tárgyalások 7

8 folynak bizonyos bankokkal, hogy hogyan lehet ezeket megoldani. Látom Főosztályvezető Asszony nem érti, nem volt jelen, a Tóth László helyettes államtitkár úr vezette, és a szakterületre vonatkozók voltak. Sajnos azóta viszont semmi tájékoztatásunk nincs erről a folyamatról, sőt ott felvetett több olyan ingatlanmegőrzéssel kapcsolatos problémájára sem került pont. Pontosan jelezzük, ilyenek voltak mondjuk az őri szállók kérdése, a szállókérdések egységesítésében bizonyos különbségek tétele, továbbá ott merült fel, hogy a munkáltatói kölcsön kapcsán a jelenlegi BM rendelet több olyan rendelkezést tartalmaz, amely, mondjuk állami tulajdonú szolgálati lakások megvételét munkáltatói kölcsönből kizárja. Ez indokolatlan, hiszen gyakorlatilag a BM szeretne a szolgálati lakásoktól, vagy az önkormányzatok megszabadulni, a dolgozónak a munkáltatói kölcsönnel erre lehetősége lenne, ez sem történt meg, sok ígéret volt. A kollegák várják, hogy mi legyen, és azért az szomorú dolog lenne, és nem.a. rendőrszakszervezetek kérdését, ugyanez vonatkozik, mondjuk egy fővárosi tűzoltóra is könnyen lehet, ha a szolgálatát az utcai padról kéne folytatnia. Tehát azért nagyon gyorsan lezárta a kormány, vagy meg sem kezdte a rendvédelmi dolgozóknak a hitelének a rendezését, hiszen gyakorlatilag ígéretet kaptak a kollegák a kormány részéről, még azt sem közölték, hogy itt vége, mindenki vár. És, amúgy kérnék erre választ, mi elmondjuk a saját észrevételeinket, de az előző két kérdésből is gyakorlatilag nekem úgy tűnt, hogy mindenki elmondja a saját dolgát, és akkor próbáljuk kiszűrni belőle. Én azt gondolom, hogy a szakszervezeti oldal azért próbál valamit reagálni a felvetésre, hogy arra kapjunk még legalább egy rövid viszontválaszt, hogy a továbbiakban nem foglalkozik vele a minisztérium, vagy foglalkozik vele a minisztérium, van lehetőség további döntésekre, vagy teljesen lezárt kérdés, és akkor felesleges feszegetni. Köszönöm. Azt szeretném megkérdezni, hogy egyenként kérdés-felelet, vagy várjuk meg az összes kérdést? Jó. Akkor megadom a szót a Főosztályvezető Asszonynak. Szőke Irma asszony, főosztályvezető, BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: Azt gondolom, hogy a probléma kettős. A felvetések esetében a hitellel rendelkező munkatársak helyzetének rendezése. Azt gondolom, hogy a kettőt célszerű elválasztani egymástól. A Belügyminisztérium az életpálya-modellhez kapcsolódóan egy új lakástámogatási rendszerre vállalt garanciát, és arról folytatott tárgyalásokat, nem a meglévő devizahitelben fennálló hitelállománynak a kezelését a rendvédelmi ágazatban. A kettő azt gondolom, teljes mértékben elkülönül egymástól. Tehát egy akut problémának a kezelése, ami egy egészen más pénzügyi konstrukciójú, banki állampolgárok között fennálló jogviszony, az abba történő beavatkozás a Belügyminisztérium részéről igencsak nehézséges. Erre mondtam azt, hogy a kormányzat az ezzel összefüggő megoldásokat, lehetőséget mindenki számára elérhetővé tette. Az, amiről Tóth úr tárgyalásokat folytatott a szakszervezetekkel az az életpályához kapcsolódó új elképzelések, amelyben természetesen tárgyalások folynak, aminek a kifejezésére akár Lantos úr bővebben be tud Önöknek számolni, de a kérdésfelvetés azért úgy gondolom, hogy a meglévő deviza hitelállománnyal küzdő munkatársaknak a helyzetét hivatott érinteni, és nem az új konstrukciónak a tartalmi megítélését. Köszönöm szépen. Pach úr volt a következő jelentkező. 8

9 Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete: Köszönöm szépen. Én egy rövid kérdést szeretnék feltenni, amely arra irányulna, hogy amennyiben a kilakoltatási moratórium megszűnik, és ez az elkövetkezendő időszakban ez várható, akkor milyen intézkedéseket tervez a minisztérium az olyan kollegáinkkal, akik elveszítik a lakhatásukat, és esetleg családdal, gyerekkel utcára kerülnek. Jelen pillanatban több olyan kollegánk van, akik jogi segítséget kértek, és akiknek elláttunk bizonyos pénzügyi egyeztetést behajtó céggel. Ezek a kollegák, ahogy Ese úr is utalt rá, az utcapadról kell, hogy ellássanak szolgálatot. A kifogástalan életvitel-vizsgálat szempontjából azt gondolom, ez is egy érdekes kérdés lehet, nem beszélve arról, hogy többen jelezték azt, hogy amennyiben lakásukat elveszítik Budapesten, így kénytelenek lesznek szülőkhöz, rokonokhoz költözni, akár km-re. Így a szolgálati feladatok ellátását is befolyásolná ez a kérdés. Én azt gondolom, hogy ezt mindenképpen ezt külön egyeztetni kell erről, és kezelni kell ezt a kérdést. Nem tudjuk megítélni, hogy hány főt érint, de az, biztos vagyok benne, hogy nem egyedi esetekről fogunk beszélni, ha ez bekövetkezik. Köszönöm. Köszönöm. Akkor most gyűjtsük össze a kérdéseket, vagy továbbra is így? Jó. Akkor Szima asszonynak adom meg a szót. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Köszönöm szépen. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete nevében mi a Belügyminiszter Úrhoz fordultunk a 21/2008. IRM rendelet 5. -ának módosítása tárgyában, Én csak érdeklődni szeretnék, hogy ezzel kapcsolatosan kapunk-e külön érdemi választ, tudniillik arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a támogatás odaítéléséről szóló IRM rendelet alapján, 60 napon belül vissza kell fizetni a dolgozónak egy összegben a lakásvásárlásra megítélt összeget, ha a rendőri szerven belül egyik szervezeti egységtől másik jogi szervezeti egységhez megy át, és ez úgy a munkáltatónak, mint a munkavállalónak jelentős hátrányt okoz szakmai szempontból is megítélésünk szerint. Ebben kezdeményeztük az IRM rendelet módosítását, hogy erre kaphatunk-e most valamilyen választ, vagy pedig esetleg a későbbiekben. És még lenne egy kérdésem, hogy az önálló lakhatási rendszerre vonatkozóan kaphatnánk-e egy rövid tájékoztatót a koncepciót illetően? Köszönöm szépen. A munkavállalói oldalról kíván-e még valaki hozzászólni? Először Bárdos Judit asszonynak adom meg a szót, és utána Ön következik. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete: Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy itt félreértés van ezzel a devizahitel-állománnyal rendelkezők tekintetében. Nem munkáltatói hitelt kértek a kollegák, és annak a rendszerét próbálták volna napvilágra hozni, hiszen munkáltatói hitel nem erre a célra van, hanem azt kérték, hogy miért nem lehet egy olyan bankkal, vagy kettővel tárgyalásokat folytatni, akik kedvező kamatozású hitelt biztosítanának, a hitel kiváltására. Mert, akik nem éltek eddig ezzel a lehetőséggel, nem találták meg azt a bankot, aki ezt a hitelt folyósítaná a részükre, vagy olyan feltételekkel akarták folyósítani, amivel a saját hitelüket nem tudták kiváltani. Miután nem százakról van szó, hanem adott esetben ezres nagyságrendű a 80 ezer kollega között, és nemcsak a szolgálati viszonyban állókról beszélek, hanem a közalkalmazottakról és kormánytisztviselőkről is, tehát ezres nagyságrendben érintheti. Megérné annak a banknak is, 9

10 meg a munkáltatónak is, hiszen adott esetben mondjuk röghöz is lehetne kötni, most ez egy durva szó, de egy feltételekkel lehetne ilyen kamatozású hiteleket adni a kollegáknak. Egyrészt megmaradna a családja, és megmaradna a lakhatása, másrészt pedig a munkahelyüket sem kéne otthagynia. Köszönöm. Köszönöm szépen. Salamon úr kért szót. Salamon Lajos úr, elnök Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Köszönöm szépen. Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy akkor miért volt a BM-en belül egy felmérés, hogy kinek mekkora a hitelállománya, ha erre a dologra nem akartak intézkedni, mert tudomásom szerint volt egy ilyen felmérés, legalábbis találkoztunk ilyen felméréssel. Ha nem akarnak ezzel foglalkozni, akkor mire irányult ez a felmérés? Köszönöm. Köszönöm. Kucsera úrnak adom meg a szót. Kucsera Miklós úr, főtitkár, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége: Köszönöm a szót. Ahogy főtitkár asszony mondta, hogy igen, tavaly az az egyeztetés az tényleg azzal kapcsolatban volt az alap, hogy majd a jövőbeni kollegák, akik most egyébként évesek, és majd talán mit fognak tervezni, de ott azért elhangzott az is, amit mi ott felvetettünk, hogy akik bent vannak, és többszázezren sínylődnek a lakáshitelben, hogy arra megoldást kellene találni, és ezt a megoldást a Belügyminisztérium tudná vagy megoldani, vagy kezdeményezni bankokkal, vagy egy bankkal kapcsolatban. Többféle variációt lehetne ezzel kapcsolatban, amit mi már többször elmondtunk, hogy ezek újrahitelezését, a hitelek felvásárlását, ezen lakások lízingelését, vagy önkormányzati típusú bérbeadásával kapcsolatos megoldást. Mi ezzel teljesen tisztában vagyunk, hogy ez egy nagy és egy komplex munka lenne, de az, amit Főosztályvezető Asszony mondott, hogy majd, akik következnek, azok még nagyon soká következnek. Ha megnézzük azt, hogy milyen ma Magyarországon a gyermekvállalás kritériuma, hogy általában most már 35 éves korban fognak gyermeket vállalni, akkor azok a éves kollegák, azok elég sokára akarnak majd lakást venni maguknak ezzel kapcsolatban. Itt a fő dolog, ami egy kicsit álságos a Belügyminisztérium részéről, hogy egyszerűen ezt a problémát nem kívánja, olyan mintha ez a probléma nem lenne, ez azoknak a problémája, akik felvették azt a hitelt, azok nyögjék ezt a hitelt. Most azért, akinek 70 ezres hitellel kezdődött, és ma már 210 ezer a hitele, akkor azt megkérdezném, hogy egy kifogástalan életvitelnél, ha véletlenül leellenőrzik, akkor megkérdezik-e tőle, hogy miből fizeti ki, mondjuk a 210 ezer forintos törlesztőjét. Az is álságos, hogy a Belügyminisztérium, ami a legnagyobb minisztériumoknak tekinthető, nem képes, vagy nem lenne képes olyan megállapodást kötni, akár egyedileg is bankokkal, hogy ezek a lakások akár a belügy tulajdonában, akár bankok tulajdonába kerüljön, hiszen a bankoknak van erre forrása. Azzal teljesen tisztában vagyunk, hogy ma egy bank, ha odamegy hozzá egy másik bank, és mondjuk piaci áron azt mondja, hogy én az X..Y. hitelét, ami most, mondjuk 8 millió forint, de mondjuk 15 millió lenne kamatokkal, és tudja a másik bank, hogy X.Y. soha nem fogja tudni kifizetni, valószínűleg 8 millió forintos piaci áron átadná, és ezeknek az újrahitelezése, nem akarom mondani, hogy jegybanki alapkamat folyamatosan csökken, tehát ahhoz mérten lehetne forinthitelt akár kihelyezni ezeknél a bankoknál. Az a bank, aki megszerzi ezt a piacot, az egy akkora hitelállományt kap, amire mondjuk a 10

11 Belügyminisztériumnak csak készfizető kezességet kéne vállalni, mondjuk. A plusz szolgáltatásokat, amit ehhez nyer a bank, az már az ő nyeresége lenne. Azt gondolom, hogy csak egy elhatározásra lenne szükség, egy akaratra, és még megint hozzáteszem, hogy teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy jogszabályi környezetet is meg kell ehhez teremteni, de ha ez nem lesz kezdeményezve, akkor azok a kollegák, akik nap mint nap jönnek hozzánk, hogy nem tudják fizetni a részletüket., hogy a jogászaink nap, mint nap írják a megkereséseket a bankok felé, nap, mint nap egyeztetnek velük azzal, hogy fizetési könnyítéseket tegyenek, az tarthatatlan lesz. A másik az, hogy mi megkérdeztük a Magyarország legnagyobb bankját, és elég kevesen éltek a végtörlesztéssel a közszférából, meg egyéb, ezzel az árfolyamrögzítés, mert tudjuk, hogy az árfolyamrögzítés is annak jó, aki azt az összeget, amit most nem fizet be, be tudja tenni megtakarításba, és majd mikor lejár öt év múlva, akkor azt az összeget is fel tudja használni. Csakhogy ezek a kollegák, az árfolyamrögzítés által nyert összeget, amit egyébként majd 5 év múlva, vagy akárhány év múlva újra kell fizetni, azt fel fogják élni a megélhetésükre. Tehát, amit most mondjuk 80 ezret, azt majd mondjuk 5, vagy 7, vagy 10 év múlva 90 ezret kell fizetniük erre a devizahitelre. Mindenképpen egy olyan megoldást kellene találni, hogy ezeket a hiteleket egy forinthitelre, egy piaci alapú hitelre helyezni, és ahogy mondtuk, hogy a minisztérium közreműködésével lehetne. Ez sokkal nagyobb segítség lenne az, ha majd, ha valaki akar egyszer lakást venni. Hiszen most, aki akar már lakást venni, most már lehet igényelni a munkáltatótói kölcsönt, újra ott van a szoc.pol., tehát, aki ma gyakorlatilag forint alapon lakást akar venni egy új kollega, annak meg van a lehetősége, hiszen alacsonyak az ingatlanárak is, hogy megfelelő módon lakáshoz jusson. Itt a nagy probléma az a többszázezer kollega, és ebbe benne van az őrmestertől a sokkal magasabb beosztásig lévő is, aki lakáshitel-problémával küzd, és ez el fogja őket kísérni még évig. Mi azt szeretnénk kérni a Belügyminisztériumtól, és ezt már kértük tavaly is Helyettes Államtitkár Úrtól is, hogy akár közösen valamiféle bizottságba, valamilyen módon ezt a problémát kezelni kéne, mert eszkalálódni fog. Köszönöm. Köszönöm szépen. Kérdezem a munkavállalói oldalt, kíván-e valaki még ehhez a napirendhez? Ese úr. Dr. Ese Ferenc úr, alelnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Pusztán azért, hogy ne legyen félreértés. Tudjuk, hogy a kormány az, kétfajta módszerrel kívánja kezelni, és sajnos a Belügyminisztérium is. Sajnos úgy néz ki, hogy akit ide akarunk csábítani, annak ígérünk életpályát, ígérünk hitelt, majd, amikor idejön rádöbbenünk, hogy ez is, az sincs. Szerintem először a meglévő embert kell megbecsülni. Ha belegondolunk abba, hogy egy tűzoltó kiképzése pármillió forint, egy rendőré szintén pármillió forint, ez pusztán anyagilag is megtakarítás lenne, mintegy 18 éves gyereket kiképezni vagy megmarad, vagy nem marad meg címszóval, bár az új moduláris rendszerrel korábban statisztikai létszámba lehet venni, de azért igazán se tűzoltó, se rendőr, se bv-s nem lesz az a kollega, majd pár év múlva, és persze röghöz kell majd köti, jól mondtuk, ez rossz szó, de a lakáshitelhez kedvezményt adunk és másképpen nem tud kiszabadulni a piacról, akkor röghöz van kötve, tehát neki innentől kezdve nincs igazán beleszólása a saját életébe, kötve van egy pályához. Ilyen többször volt, akár most, a múltban, akár a szocializmusban a rendvédelem kapcsán, így próbálták a létszámot feltölteni. Ez időlegesen biztos megoldást okoz, szerintem sokkal fontosabb lenne a hitelkiváltáson gondolkodni, a meglévő kollegát megbecsülni, hiszen ő ki van képezve, ő gyakorlatilag tudja a munkáját, lehet, hogy az a baj, hogy talán jól tudja. 11

12 Köszönöm szépen. Válaszadásra megadnám a szót, és felkérem Szőke Irma főosztályvezető asszonyt, hogy válaszoljon. Szőke Irma asszony, főosztályvezető, BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: Köszönöm. Én azt gondolom, hogy akkor élnék a Kucsera úr által felvetett lehetőséggel, és hozzunk létre egy bizottságot, ennek a problémának fel kell térképezi az alapjait, Jó lenne tudni, hogy hány munkatársunkat érinti ez a kérdéskör. A felmérések azt alapozták meg annak idején, amikor a központi kormányzat az egész dolognak a nagyságrendjéről szeretett volna számot adni. Én magam 7500 soros excel táblát végigböngésztem, és a kollegák üzentek egyébként, tudnék idézni belőle a mai napon, hogy mit üzentek egyébként akkor a kormányzatnak, de ez csak egy mellékes, a felmérés az arra vonatkozott. Azt gondolom, hogy tényleg a szakszervezetek ezeket az akut problémákat ismerve, próbáljunk egy olyan közös javaslatot letenni, hogy a nagyságrendeket ismerve, tudván azt, hogy ez egy teljesen speciális kör, mert vélelmezem, hogy a hitelállomány nagyságrendje látván azokat a szerződéseket, amelyeket a bankok ezekben az esetekben megkötöttek, tehát a dolgozó forint alapon felvett hitel, majd a jelzálog szerződést, majd a devizahitelben fennálló szerződés, és a kettő gyönyörűen egymásra épülve, jogilag támadhatatlan konstrukciót képez. Gyakorlatilag devizában vannak eladósodva, függetlenül attól, hogy mondjuk egy forint devizát nem láttak e mögött a jó ügylet mögött. Nagy valószínűséggel az ingatlanok értéke meg sem közelíti már azt az értéket a jelenlegi piaci viszonyok mögött, amekkora hitel van, s gondolom, hogy ebbe benne van a szabad felhasználású hitel, hogy valaki, mondjuk felvett az ingatlanára 4 millió forint hitelt szabad felhasználásra, ma a hitel az mondjuk van 10 millió forint, és mondjuk nem tudja törleszteni, tehát akkor azt gondolnám, hogy ezeket az ügyeket nem egyedileg, de valami csoportképző alapján át kellene tekintenünk, és próbáljunk valami közös megoldást erre az ügyre találni. Tamáskodó vagyok bizonyos ügyekben, lehet, hogy lehet találni olyan bankot, amely egy ilyen bedőlni kész hitelállománnyal tud mit tenni, de még mindig jobb, ha egyáltalán akkor körülnézünk, hogy pontosan ebben az ügyben mit lehet tenni, minthogy tényleg itt polemizálunk hónapról-hónapra, mert ezzel sehová nem jutunk. Jó? Én ezt az ajánlatot tudom tenni, és akkor nem kezdeném el tételesen ezeket az ügyeket végig vinni, miután ezek tényleg egyedi dolgok. Valószínű, hogy valami csoportképzőt kell találnunk benne. Ezek szerint akkor rendelkezik mindenki a saját állományát érintően olyan jelzésekkel, nagyságrendekkel, amiről nem akarunk most itt beszélni, mert nem hiszem, hogy ez most ide tartozik, és akkor Lantos úrékkal közösen keresünk egy olyan időpontot, amikor ennek a kimunkálását közösen kezdjük meg. Köszönjük szépen. Powell úr Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Ezt természetesen örömmel vesszük. Higgye el, hogy van ilyen magyar bank, amelyik tárgyalna. A gond az, hogy nem a szakszervezeti vezetőkkel akarnak tárgyalni, hanem a Belügyminisztérium vezetésével. Szőke Irma asszony, főosztályvezető, BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: A Belügyminisztérium vezetésével tárgyalni ezekben a kérdésekben biztos lehet, de amikor így megüti a fülemet az a mondat, hogy a Belügyminisztérium készfizető kezességet vállal, ilyen nincs. A hatályos jogszabályok közepette a Belügyminisztériumnak nincsenek ilyen 12

13 jogosítványai. Itt ennek a munkacsoportnak azt is meg kell nézni, hogy adott esetben a hatályos szabályozás, ami minden költségvetési szervre vonatkozik, az milyen megoldásokat tesz lehetővé. Tehát itt az életpályával összefüggő konstrukciók is alapvetően azon buknak meg, hogy az állami kezességvállalás kimondása, az kőkemény költségvetési forrásokkal kell a háttérben, hogy bírjon, és ezeknek az összeállítása, vagy rendezése, áttekintése kellene, hogy megtörténjen az elkövetkezendő időben. Köszönöm. Bárdos Judit kér szót. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete: Én azt javasolnám, mert a szakszervezeti oldalon megpróbáltuk ezt már több alkalommal is felmérni, ha ezt a munkáltatónak kéne kezdeményeznie ezt a felmérést azzal, hogy konkrét javaslatokkal fog előállni a munkavállalók irányában, mert akkor igazat írnak. Addig, ameddig csak látensen méregetjük fel, hogy kinek mije van, akkor nem tudja, hogy milyen célt szolgál, és nem fog adni konkrét adatokat. Önöknek, pedig az a lényege, hogy azt tudják, hogy 800 ezer emberből 25 ezer embert kellene kisegíteni ilyen módon. Ez a 25 ezer ember pedig akarja, hogy kisegítsék. Ez nagyon fontos, mert mind a kettő akarja. Szőke Irma asszony, főosztályvezető Belügyminisztérium Tényleg nem a vita kedvéért, de a másik oldalon meg azt halljuk tőletek folyamatosan, hogy a munkáltató felé a dolgozó nem őszinte, mert pontosan a megbízhatósági ellenőrzések mentén, nem hajlandó felvállalni a munkáltatóval szemben, hogy pontosan mi van körülötte. Akkor most döntsük el, hogy kihez van nagyobb bizalommal ez az állomány, de a másik oldalról pedig ugyanezt érzékelem, mert pont azzal érveltetek, hogy ebben az ügyben a megbízhatósági ellenőrzés. Azt gondolom, hogy próbáljunk meg két irányból elindulni. Nagyjából lehet látni, hogy mi az az aktív folyamatos ügyintézést igénylő állomány, aki folyamatosan a szakszervezeti oldalhoz fordul segítségért, már az is egy számadat, és adott esetben mondjuk a régi adatok, amelyek rendelkezésünkre állnak, amikor kvázi anonim módon, de nevesítetten, mindenki számot adott arról, hogy mekkora hitelállománnyal bír. Csak az egy 2011-es felmérés volt, amiben sajnos nincsenek nagy ideájm, a történetben nem hiszem, hogy jelentős változás állt volna be. Pont, ahogy a Miklós elmondta, az árfolyamrögzítés kérdéskörét, ha valaki végig vitt egy ilyen ügyet, akkor szembesült azzal, hogy öt év múlva olyan terheket vállalt magára, amit már most tudja, hogy nem fog tudni teljesíteni, de a rövid távú céljai érdekében az öt évnek, a stabilabb megélhetése miatt lehet, hogy belevágott. Igazából itt egy közös gondolkodás kellene szerintem, hogy elősegítsük. Köszönöm. Ha mindenki egyetért, akkor ezt a napirendi pontot lezártnak tekinteném. A következő napirendi pontunk: büntetés-végrehajtási szervek rendelkezésében lévő férőhelyekkel kapcsolatos témakör. Bocsánat. Szima asszony azt mondja, hogy nem kapott választ. Önnek adom meg a szót. Lantos József úr, főosztályvezető, BM Műszaki Főosztály: Tisztelettel köszöntöm én is a résztvevőket. A 21/2008. IRM rendelet jelenleg is érvényben van. Valamennyiünk előtt tisztázott, hogy ez a budapesti rendőr-, illetve büntetés-végrehajtási szervek létszámgondjának megoldása miatt született 2008-ban, Ennek a módosítását 13

14 megpróbáltuk, hiszen ben az érdekképviseletek bevonásával valamennyi belügyminisztériumi lakásrendelet módosítását kezdeményeztük. Többek között ebbe a csoportba volt ez a IRM rendelet is. Szerettük volna a hatályát kibővíteni, hogy ne csak a budapesti szervekre, és egy kicsit nyitottabbá tenni ezt a rendeletet. Azonban a közigazgatási egyeztetés során az a figyelmeztetést kaptuk az NGM-től, hogy a rendeletben szereplő támogatási forma nem illeszthető a jelenlegi lakástámogatási formákhoz, ergo adóköteles jövedelemnek minősülne, hogyha ezt a jelenlegi jogszabályok szerint valamilyen módosításra kerülne sor. Ezért a jelen pillanatban elálltunk a módosítástól. Jelenleg az a as forma él, ami akkor el lett fogadva. Tehát, ha hozzányúlunk, akkor azonnal az a támadás ér minket, hogy ez nem illeszthető abba a lakástámogatási formába, ami kedvezményes, illetve adómentes kategóriába tartozik, mert a havonta folyósított összeget úgy minősítette az NGM, hogy ez nem illeszkedik a lakástámogatásnak abba a formájába, ami mellett az adótehertől el tud tekinteni. Ezért inkább visszaléptünk a jelen helyzetben ennek a módosításától, kiegészítésétől. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Köszönöm szépen a választ. Én azért továbbra is javaslom, hogy nézzük meg, mert nem az alapkoncepciót kéne megváltoztatni, hanem csak egy szakasznak a részét módosítani olyan szinten, ami egyébként megítélésünk szerint nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak is egyfajta könnyebbséget okoz. Köszönöm. Bocsánat. Csak annyit szeretnék ehhez kiegészítésül hozzátenni, hogy egészen világos legyen. Ha nem nyúlunk hozzá ehhez a rendelethez, akkor nem bántják, akkor működik. Ha a rendelethez bármilyen módon, akár egy vessző erejéig hozzányúlunk, akkor az egész rendeletet hatályon kívül kell helyeznünk, mert nem illeszkedik a pillanatnyi lehetőségek, pénzügyi elgondolások közé. Tehát ezt kell megfontolnunk, hogy aki ez alapján kapja már, az megtarthassa, vagy pedig elveszem mindenkitől. Tehát nem is fontolgatjuk ennek a rendeletnek a módosítását emiatt. Köszönöm szépen. Háttérben Mikrofon nélkül kérdez az önálló lakástámogatási koncepcióról Az önálló lakástámogatási rendszer koncepciója az majd az életpálya-modell keretében kerül sor. Ennek a miniszteri rendeletnek a módosítására nem kerül sor, és azt nem tervezzük... Hozzászólás Köszönöm. Csak egy problémát szeretnék felvetni, ami szorosan összefügg a Szima főtitkár asszony által felvázolt problémával. Itt konkrétan az átszervezésekből adódó változásokra gondolok. Jelen pillanatban ez egy kétoldalú szerződés, vegyük úgy, hogy a kollega vállalta, hogy ő itt Budapesten dolgozik, és nem is az a probléma, hogy ő elmenne vidékre saját döntéséből, hanem megváltozott az egyik oldalról az a követelményrendszer, amellyel ő ezt aláírta ezt a szerződést. Jelen pillanatban mondjuk más szolgálati rendbe, most konkrétan példákat tudnék mondani, de a BRFK átszervezésével kapcsolatban felmerült több kollegánál ez a gond, ugyanúgy budapesti szervhez megy át, vagy pedig a rendőrség részéhez a BV-hez fog átkerülni, úgy ahogy Budapesten, mert ott tudnak neki olyan beosztást biztosítani, amit elfogadna, és innentől kezdve ezt a kvázi szerződést úgy ítélik meg, hogy ő mondta fel. Én azt gondolom, hogy ezt a részét azért valamilyen szinten, ha nem is módosítással, de valamilyen 14

15 más módon, de kezelni kellene, hisz ebben az esetben van egy egyoldalú változás a másik oldal részéről. Ha őneki alacsonyabb beosztást biztosítanak, a más szolgálati időrendszerben, más szolgálati helyen, Budapesten belül, és van neki lehetősége, hogy Budapesten belül más szolgálati helyre menjen, amit ő választ, akkor azt gondolom, hogy ezt figyelembe kellene venni a munkáltatónak, és nem olyan helyzetbe hozni ezeket a kollegákat, hogy milliós összegeket kelljen visszafizetniük. Én erre nézve kérnék egy vizsgálatot, és amennyiben van lehetőség rá, ezeknek az egyedi problémáknak a kezelését. Köszönöm szépen. Ismételten Szima asszony kap szót. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Köszönöm. A kezemben van a 21/2008. IM rendelet, és szeretném felhívni a figyelmet a 6. - ra, amivel egyébként kellene élni az Országos Rendőr-főkapitánynak, illetve a Büntetésvégrehajtás országos parancsnoknak miszerint kérelemre, ennek lehet bármiféle más megoldási javaslata is, és ilyen esetben igenis, hogy a munkáltatók felé is kellene jelezni, hogy erre legyen lehetőség, tehát nem kellene akkor ilyen szinten módosítani az IM rendeletet, viszont ezzel az országos-rendőrfőkapitány, illetve a büntetés-végrehajtási országos parancsnoka is kérelemmel élhet. Tehát erre fel lehetne hívni, úgy a munkáltatót, mint a munkavállaló figyelmét. Én úgy gondolom, hogy ezzel ez megtörtént, a munkáltatói oldal vette az adást, hogy úgy mondjam, tehát oda fognak rá figyelni, és most Boros úrnak adnám meg a szót. Dr. Boros Gábor r.ezredes, jogi főosztályvezető, ORFK Durván két órája beszéltem a BRFK Személyügyi főosztályvezetőjével, aki azt a tájékoztatást adta, hogy ezen rendelettel érintett kollegáknak az átszervezés során nem kerültek olyan beosztásba, amelynek mentén fel kéne vetni, hogy esetleg visszafizetési kötelezettsége lenne, úgyhogy igazából lehet, hogy elméletben ezt a kérdéskört boncolgathatjuk, de jelen pillanatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetése előtt nem ismert olyan egyetlenegy hivatásos állományú rendőr, aki ezzel a rendelettel érintett lenne, és az átszervezés okán a Budapesti Rendőrkapitányságtól más szervhez áthelyezésre kerülne. Én azt gondolnám, hogyha ilyen jellegű észrevételeink vannak, akkor ezt konkrétan tegyük meg személyekre lebontva. Egyetlenegy kolleganő érintett ezzel a kérdéskörrel, aki az országgyűlési őrséghez saját maga kérte az áthelyezését anélkül, hogy végiggondolta volna, hogy egyébként a rendelet alapján, ő milyen kötelezettséget vállalt. Tehát e tekintetben én úgy gondolom, hogy e tekintetben én úgy gondolom, hogy ez nem a munkáltató problémája, hogy egyébként ő a meghirdetett pályázat beadása során nem mérlegelte azt, hogy neki egy olyan jellegű kötelezettsége van a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, amelynek mentén akár visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. Rajta kívül mi más személyről nem tudunk, ha van ilyen, akkor azt kérném, hogy adják át nekünk, és akkor megvizsgáljuk tételesen. Én azt gondolom, hogy a tárgykörben akkor ezt a vitát tereljük ebbe az irányba Most megint odamegyünk, amiről a múlt héten hétfőn beszéltünk szakszervezeti egyeztetés keretén belül, hogy gyakorlatilag megint olyan kérdéseket hozunk ORFK, illetve minisztériumi érdekegyeztetés elé, amit gyakorlatilag helyben is lehetne rendezni, ha lennének ilyen problémák. Köszönöm. 15

16 Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete: Röviden én Boros úrnak is köszönöm, és valóban ez tény és való, amit Ön mond az így van, de miért is? Mert személyes beszélgetésen neki 5 nap gondolkodási idő után válaszadási kötelezettsége volt, és elfogadta azt a beosztást, amit felkínáltak, miközben pont mérlegelve ezt a helyzetet.. De lett volna neki más lehetősége, amelyet igénybe vett volna. Azt gondolom, és örülök, ha ez a dolog így megoldódott, mert nincs olyan kollega. Tudok olyan kollegát, aki elfogadott más területen beosztást, és miután felmerült ez a problémája, inkább elfogadta BRFK felkínált beosztását, hogy ne legyen ilyen gondja. Tehát így ebben a felfogásban nincs ilyen gond, csak itt azért nagyon sok kollegának az élethelyzete negatívan változott emiatt. Ha ezt tudnánk egyedileg kezelni a közeljövőben, nem mostanról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy érdekképviselet szempontjából mi mindenképpen szeretnénk a kollegáimnak segíteni abban, hogy az ismételt átszervezések kapcsán, ami sajnos előfordul rendszeresen, ne kerüljenek rosszabb és rosszabb helyzetbe, mert itt ebben az esetben a BRFK felajánlott, és tényleg nem ide tartozik, nem ehhez a témához, csak azért vetettem fel, mert hozta a főosztály ezt a rendeletet,. Sokkal rosszabb bérezési rendszerben fogadott el beosztást erre való hivatkozással. Ebben az esetben én azt gondolom, hogy a munkavállaló nem hibás. azért, mert átszervezés történt, de így elfogadom a választ, és örülök, ha ilyen nincsen ilyen kollega, aki ilyen negatív helyzetet teremtett. Köszönöm. Azt szeretném kérni, hogy valóban próbáljunk meg azok között a keretek között maradni, amelyek erre a fórumra tartoznak. Szima asszonyé a szó. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy a 21/2008. IRM rendelet erre a fórumra tartozik. Köszönöm szépen az Országos Rendőr-főkapitányság nevében a választ, viszont csatlakozom én is a Pach Dániel által elmondottakhoz, hogy a munkavállalók bizony erről nem lettek tájékoztatva, illetve a BRFK hivatalos szervei részéről azt a tájékoztatást kapták, hogy amennyiben nem fogadja el, hiába van fogadó nyilatkozata, akkor neki egy összegben ki kell fizetnie, és erre az IM rendeletre hivatkoztak. Ennyi. Az átszervezéseknél a TMRSZ is részt vett, képviselte a tagjait, több esetben jeleztek ilyen problémát, és úgy gondoltuk, hogy az ilyen további problémák elkerülése végett hozzuk ide a Belügyminisztérium asztalára, hogy a munkavállalók is, és a munkáltatók is értesüljenek ezen problémáról, hogy erre van más lehetőség is, és megoldás is. Köszönöm.. Köszönöm szépen. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy még mindig a 3. napirendi pontnál, tehát a hitellel rendelkező munkatársak helyzetének problémakörénél tartunk. Azt hiszem, hogy most egy kicsit elmentünk más irányban. Kíván-e valaki a 3. napirendi ponthoz hozzászólni még? Ha nem, akkor a 3. napirendi pontot lezárnám. A 4. napirendi pont: a büntetés-végrehajtási szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használata. A munkáltatói oldalról Lantos József úr, főosztályvezető, BM Műszaki Főosztály: Mint említettem, amikor a jogalkotásunkról volt szó, és a BM rendeleteket egy mederbe kívántuk terelni, az volt az egyik alapvető feladat, hogy a különböző más minisztériumok alárendeltségéből beérkező szervek egységes belügyminiszteri rendeletek alapján 16

17 dolgozzanak, illetve a lakhatásukat ezek alapján lehessen megoldani. Ennek következtében a bizonyos 38/2004. IM rendelet, ami a büntetés-végrehajtásnál szabályozta a szálló és egyéb férőhelyeknek az igénybevételét, én hatályát vesztette. Jelenleg valamennyi belügyi szervre a 40/2010. BM rendelet van érvényben. Ez egységes elvek alapján a szállóférőhelyek térítési díjait kimondottan csak a szállók fenntartásának a költségeihez köti. Ezt írja nekünk elő az állami vagyonról szóló gazdálkodásban előírtak, ettől eltérni nem lehet. Valamennyi térítési díj ez alapján van megállapítva. A térítési díjak semmilyen nyereséget, vagy egyebet nem tartalmaznak, hanem az előző évek működtetési, fenntartási költségei vannak leosztva Itt a megoldás az lehet, hogy valamilyen más módon támogatjuk azokat a kollegákat, akik ezekben a szállókban nyernek elhelyezést. államtitkár, levezető elnök Köszönöm. Parancsoljon. Kucsera Miklós úr, főtitkár, FBVOSZ Én meg szeretném köszönni a BVOP képviselőjének, mert a rendelet megjelenésétől kezdve konstruktívan kommunikáltunk, és tárgyaltunk erről a problémáról. A BVOP-ben is látjuk, hogy úgy kívánja ezt a problémát megoldani, hogy az kevésbé fájjon a személyi állomány részére. Viszont Főosztályvezető Úrnak azért annyit elmondanék, hogy az egységesítést azt természetesen támogatjuk, hiszen, már mikor IRM volt, akkor is sok IM rendeletet szerettünk volna, hogyha bekerül, mert akkor már egy csomó mindent a BV-sek megkaptak volna, azonban vannak olyan személyi állományt érintő, élet- és létkörülmények, ahol a szakmaspecifikusságot, az élethelyzeteket, és ami nagyon fontos a gyökértelenség helyzetét is figyelembe kellene venni. A BV tekintetében ez csak néhányszáz főt érint egyébként a rendőrséghez képest. A BV tekintetében ez összesen négy szállót foglal magában, és azért az egy nagyon fontos dolog, hogy az érdekképviseletek nyomására 2010-ben erről a szállodadíjról az ÁFA is lekerült, hiszen kiderült, hogy erre nem lehet ÁFÁ-t tenni, tehát még csökkent ez a szállódíj, és most ezt a szállódíj összeget, ami egyébként álláspontunk szerint is kevés, de mi már hosszú évek óta folyamatosan mondtuk az előző IRM-s vezetésnek is, és a BM felé is, hogy az infláció mértékével történő emelések éves szinten, ma már eljutottunk.volna arra a szintre, amelyik szintre most fel kívánják emelni ezen szállódíjakat. Sokkal élhetőbb, és elfogadhatóbb lett volna, egy fokozatos emelés, minthogy egy egyszeri ilyen hirtelen emelés. Ami nagyon fontos még a gyökértelenség tekintetében. Azt tudomásul kell venni, hogy rendőr még mindig szívesebben lesz valaki, meg tűzoltó, mint bv-s. Ugyanis bv-snek nagyon sokan olyan területekről az országnak a részéről jönnek, ahol nagy a munkanélküliség. A bv tekintetében az nem nagyon működik, mint mondjuk a rendőrségnél, hogy eltöltök itt pár évet, és majd találok a lakókörnyezetem környékén valami rendőrkapitányságot, és áthelyeztetem magam. A BV tekintetében, néhány nagyvárosban van bv-intézet, ott azért a személyi állomány nem nagyon mozog. Mondjuk, aki felkerül Pestre, és szállóra kerül, annak nagy része rendelkezik vidéken ingatlannal. Az az ingatlan értéke, mondjuk Borsodban, Nógrádban, Szabolcsban, aki ott él, az tudja hogy mennyit ér, eladhatatlan. Nagyon sokuknak a családja itt ott van, hiszen nem tudnak feljönni, mivel nem tudnak hol lakni. Ezen kollegák, akik itt laknak, amikor van szabadidejük, az a 2-3 nap, akkor hazalátogatnak. Most ezeknek a kollegáknak az illetményük nagy része hazakerül a családhoz. Azzal, hogy most hirtelenjében egy ilyen szintű emelés kerül bevezetésre, az egy kicsit, azt gondolom, hogy megfondolatlan, és nem valamilyen szociális érzékenységet takar. Amit Főosztályvezető Úr mondott, az a koncepció, ami a rendőrségen van, ember legyen a talpán, aki azt szabályosan be tudja tartani, ha azt vissza ellenőriznénk, akkor tényleg, hogy mindenféle kompenzációkkal lehetne. Ez megint plusz munkaerőt, plusz munkaerőt 17

18 igényelne, mondjuk a BVOP részéről, és az egyes intézetek részéről. Havonta kellene egyébként vizsgálni, hogy ki milyen kompenzációra, visszatérítést igényel, egyik hónapban ilyen beosztásban van, a másik hónapban olyan a fizetése, a másik hónapban olyan a illetménye, is is nagyon megfontolandó, hogy ez egy plusz munkát róna mind a BVOP-ra, mind az ezt koordináló intézetekre, tehát ergo még erre személyi állományt kellene esetleg felvenni. Természetesen, ahogy a BVOP-val egyeztettünk, a kompenzáció sem részünkről teljesen elfogadható. Mi azt szeretnénk kérni, hogyha a jövőben az ilyen típusú rendeletek egységesítése kerül sorra, akkor azért vegyük figyelembe, hogy a BV az egy ilyen tekintetben egy kicsit, úgy mondom, hogy eddig is gondoskodóbb volt a személyi állományáról, és inkább több önköltséget bevállalt, mint mondjuk más szervek. Igazából ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban elmondani, és még ehhez egyébként kapcsolódik a 40/2000.BM rendelet, ami szintén december 19-én lett az albérleti díjakkal kapcsolatosan. Természetesen tudjuk, hogy más szerveknél már számlát kellett, meg azt is tudjuk, hogy évben a BVnél már volt egy, hogy ki tud számlát, és ki tud csak szerződést, tehát vártuk, hogy előbbutóbb ez a rendelet is egységesítésre is kerül. A mi tudomásunk szerint most jelenleg, akik eddig albérleti hozzájárulást kaptak támogatást, annak 80%-a már nem kapja, mert nem tud. Azt is el szeretném mondani, hogy volt a bruttó összegben, amit lehetett adni, de van olyan intézetünk, ahol csak 8-10 ezer forintot adtak egy kollegának, mert annyira volt keret. Tehát ezt a minimális összeget is megvonták. Azt azért így életszerűség tekintetében is, azért mondjuk Pista bácsi, aki kiadja az egyszobás garzon lakását 30 ezer forintért, tehát ő nem fog ezért 7-es adószámot kiváltani, vagy vállalkozást nyitni, szerződésben szerepelt az összeg, szerepeltek a feltételek. A munkáltatónak bármikor módja lett volna és lehetősége arra, hogy ezen szerződéseket, az adóhatóság részére megküldje, az adóhatóság azt leellenőrizze, hogy a bérbeadó eleget tesz-e valamilyen módon az adóbevallási kötelezettségének, és mondjuk nem a kollegáknak kellene. Egyébként, amit megküldtünk Miniszter Úrnak január 28-án, abban leírtuk egyébként, hogy az ÁFA törvény szerint mentes ez a rész az adó alól, tehát a szerződés is ugyanúgy elfogadható. Ezt én meg szeretném kérdezni, hogy és itt kapcsolódok a ruhapénz számláihoz képest is, mert tudomásom szerint a ruhapénz számlái, azok szépen bekerülnek az irattárba. Azt az APEH-nál, meg sehol senki nem látja, hogy arról számla lett hozva, hogy milyen számla van az mögött. Ezek a számlák is, ha bekerülnek, akkor valószínűleg ezek is az irattárban végzik. Azzal, hogy mondjuk az állomány nagy részétől elvonták ezzel az albérleti hozzájárulást, mert elvonták, ezzel megint nem segítették elő a lakhatást, nem javították a körülményeket, hanem egyszerűen beszűkítették. Mert azért azt is tudni kell, ha nem Pista bácsitól bérlek lakást, hanem egy ingatlanos cégtől, akkor azt tudni kell, hogy az ingatlanos cég kibérli Pista bácsitól 30 ezerért azt a lakást, és ő kezeli, és ő már azt 50 ezerért fogja kiadni, mert Pista bácsinak azt a 30 ezret ő leutalja. Aki ebbe belemélyed, az, ha cégtől bérlünk, akkor annak, már okkal magasabb a költsége. Még egyszer, ezt az összeget, amit kaptak a kollegák egyébként, ezt hozzácsapták az ő jövedelmükhöz, tehát ebből vontak adó és egyéb járulékokat, tehát ez már egy adózott jövedelemből megkapott adózott jövedelem, és akkor még erre számlát kell hozni, tehát ez életszerűtlen, tehát Pista bácsi nem fog számlát adni az ingatlanjáról, mert nem az érdeke. Ha azt akarta a munkáltató ezzel, hogy aki jogtalanul veszi fel, kiszűrni, akkor annak meg megvolt az a módja, hogy a munkáltató ellenőrizheti, kimehet, megnézheti, nyilatkozatot, büntetőjogi felelősségtudat, stb., és amit elmondtam, az adóhatóságon keresztül is lehetett volna ellenőrizni. Tehát ezzel, most gyakorlatilag az erre fordítható keretet, mondjuk a büntetés-végrehajtás tekintetében felhasználatlanul marad, mert egyszerűen a kollegák ezt nem tudják érvényesíteni, és innentől kezdve, visszakanyarodok erre a hitellel kapcsolatos dolgokra, tehát olyan élethelyzetbe kerülnek a kollegák, mert, aki 24 ezer forintot kapott, aki megkapta a teljes összeget, azt gondolom, hogy 24 ezer forint sem egy olyan magas összeg ma például Budapesten, ami azt mondom, hogy sok lenne. Én arra szeretném kérni, és nemcsak a BV tekintetében, hanem az 18

19 egész belügyi szerv tekintetében, hogy álláspontom szerint, ezt jó lenne felülvizsgálni, és a felelősséget azokra hárítani, aki a bérbeadó, az legyen a bérbeadó felelőssége, hogy ezt ő milyen módon és hogyan adja az adóhatóság felé. A másik meg az, hogy kell-e ezt a Belügyminisztériumnak az adóhatóság felé egyáltalán, vagy csak a jogszerűséget kell ellenőrizni. Én ezért kérem Főosztályvezető Asszonyt, ha nem látta ezt a január 28-ai levelünket, ebben leírtuk pontosan, hogy mi az a jogszabályi rész, ami alapján ezt el lehetne kerülni. Kérem a segítséget abban, hogy erre a részére, ami egyébként nemcsak a BV-t érinti, hanem az egész belügyi állományt, hogy erre valamilyen megoldást találjunk ennek az összegnek valamilyen más módon, esetleg az állományhoz való eljuttatását, valamilyen lakhatási címen, akik eddig igényelték. Köszönöm szépen. Ese úrnak adom meg a szót. Dr. Ese Ferenc úr, alelnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Tisztelt BÉT. Én azt gondolom, hogy kezeljük komplexen a problémát. Elfogadta a munkáltatói oldal azt a munkabizottsági felajánlást, ami a munkabizottsági lakáshitelekkel, de a lakás, a lakhatás az teljesen ilyen szempontból mindegy, hogy öri számon történik, egy saját tulajdonú, de hitellel terhelt lakásban, lehet, hogy kirakják, vagy albérletbe. Ha ezt komplexen kéne kezelni, ha tényleg azt mondjuk, hogy egységesíteni akarjuk, akkor jó lenne, ha a jövedelmeket is egységesítenénk a szférán belül, de arra jelen pillanatban nem hiszem, hogy lenne túl sok esély, de ennek tükrében egyszer szociális kérdésként, másodszor egy munkajogi támogatásként szükséges feltételként kezelve, próbáljuk egységesen kezelni. Aki elveszíti a lakását, annak három lehetősége van, vagy adunk neki egy őri szállón helyen, és azt ki kell fizetni, vagy adunk neki albérleti hozzájárulást, és meg tudja fizetni, vagy tényleg utcára kerül, padon fog aludni, vagy megszűnik a szolgálati jogviszonya, mert azt mondja, hogy nem tudja vállalni a továbbiakban itt a szolgálatteljesítést, és. ez vonatkozik minden szférára, tehát ez.vonatkozik a tűzoltótól, a bv-s-től, a rendőrig, és ezt, valahogy, ha már nem is lesz az idén életpályánk, mert hogy nincs a magyar államnak 40 milliárdja, akkor legalább az égető problémát próbáljuk megoldani, legalább kezdjük meg. Az legalább azt a látszatot kelti a kollegában, hogy akar a munkáltató is valamit csinálni, szükségnek látja a kollegát, hogy itt maradjon, ellenkező esetben tényleg a tavasszal nagy gondok lesznek. Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki ehhez a napirendhez hozzászólni? Azt hiszem, hogy elfogadhatjuk azt a javaslatot, hogy ezekre a kérdésekre majd a felállítandó bizottságba kerüljön a továbbiakban részletezésre a sor. Köszönöm szépen. Áttérnénk az 5. napirendre, ami Pach Dániel elnök úr javaslatára került bele a mai napirendek közé, ez pedig a differenciált bérfejlesztéssel kapcsolatos kérdések. A problémát írásban megküldték, ezért válaszadásra megadnám a szót, vagy nem tudom, kívánja-e valamivel kiegészíteni? Akkor Powell úr. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Természetesen örülünk annak, amit a Kormány bejelentett, hogy a pedagógusoknak szeptemberben 20%-os béremelést kíván adni. Szeretném megjegyezni, hogy nem mi kértük, hanem Miniszterelnök Úr az első parancsnoki értekezleten jelentette be, hogy a rendvédelem területén 2010-ben 30 %-os béremelés lesz, ezt a Miniszter Úr is megerősítette. A következő évben kaptunk egy olyan tájékoztatást a Miniszter Úrtól, hogy abban az évben lesz a 30%-os 19

20 béremelés. Ez így húzódott egészen 2013-ig. Itt szeretném megjegyezni, hogy úgy gondoljuk, hogy egyetlenegy más munkahelyen nincsenek olyan megkötöttségek, mint a fegyveres és rendvédelmi szférában. Egyetlenegy esküben nincsen benne az, hogy csak az élete árán, nincsen megbízhatósági vizsgálat, nincsen C típusú vizsgálat, nincsen ilyen-olyan vizsgálat, és ennek a kompenzálása az évek folyamán nullára csökkent. Mi úgy gondoljuk, hogy valamilyen formában a fegyveres és rendvédelmi dolgozókat is meg kell becsülni, nem hinném, hogy másodlagos állampolgárai vagyunk Magyarországnak, és azt szeretném itt elmondani, hogy a Rendőri Szakszervezet Védegylete anyagát ma délelőtt oldalülésen megbeszéltük, a Tettrekész Rendőr Szakszervezet nem volt jelen, így az ő nevüken nem tudok nyilatkozni. Az oldal ezt a javaslatot elfogadta, és támogatni tudja, és szeretnénk, ha ez valamilyen formában az idén megvalósulásra kerülne. Köszönöm. Valaki még. Parancsoljon. Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete: Kiegészíteném. Köszönöm szépen. Mint a bérfejlesztés kezdeményező szervezet képviselője. Konkrétan, aki nem kapta meg írásban, annak itt röviden vázolnám. A szervezetünk egy olyan differenciált bérfejlesztést kér a évben, amely alapvetően valóban a közszféra más területeivel, más szegmenseivel való béremeléssel összhangban, azzal egy időben kérnénk ezt megvalósítani. Itt a pedagógus és az egészségügyi dolgozókra gondolok. Nem történhet meg ma az Magyarországon, hogy ilyen szinten hozzányúlunk ehhez a dologhoz, és a rendvédelmi területen dolgozók már több mint 10 éve most már semmiféle bérfejlesztésben nem részesültek, és más területek viszont bérfejlesztést kapnak. Ezért előterjesztettünk a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács Ülésén, nem volt napirendje ez ugyan, de ott jeleztük, hogy a következő BÉT ülésen, amely most van, itt ezt meg is tesszük. Ez úgy szólna, hogy a tiszthelyettesi, zászlósi állomány mintegy 30%-os, a közalkalmazotti kormány-köztisztviselői 20%-os, a tiszti állomány tekintetében 10%, míg a vezetői állomány esetében 5%-os béremelést tartunk elfogadhatónak.. Mindenképpen figyelembe vesszük, és azt gondolom, mindenféleképpen kiemelném, hogy a 14 ezer forintos kiegészítő juttatás mértéke, amely bekerült a tavaly évben, és ez évben is megtartásra került, ezt az összeget mindenképpen megvalósult bértételnek elfogadjuk ennek a követelésnek a tekintetében, hisz a legalacsonyabb keresetűek, kivétel a közalkalmazottak, ebben már ők részesültek. Ennek a javaslatnak egy alpontja az, hogy amennyiben nincs lehetőség a bérfejlesztésnek olyan módjára, amely a teljes közszférát érintené, akkor a honvédelmi tárca mintájáról ez szintén megtörtént, és ezt évekkel ezelőtt, és éveken keresztül több szakszervezet is javaslatként beterjesztette, egy rendészeti illetményalap bevezetésének a megvitatását, megtárgyalását tartanánk indokoltnak, amely lehetővé tenné azt, hogy csak a rendvédelem területén valamilyen szintű bérrendezést tudna elérni a kormányzat, úgyhogy ez nem érintene más területeket, és így végre ez a probléma is megoldódna, hogy együtt mozog a teljes szektor. Ami mindenképpen még fontos, semmiképpen nem kívánunk, mert már több ilyen sajtóhír is elindult, semmilyen akciót nem kívánunk elindítani, és bevezetni. Nem kívánunk demonstrációkat és sztrájkokat szervezni, hisz alapvetően ez a bérkövetelés ez arról szól, hogy amennyiben a kormányzat az egészségügyi és pedagógusok tekintetében bevezeti azzal párhuzamban van, kérnénk az életpálya-modell bevezetését a rendvédelem területén, vagy az életpálya-modell, ami még nem került bevezetésre, mert nincs teljes fedezeti rész, akkor a bérfejlesztésnek az ilyen módon való megvalósulását. Így már most szeretném ezt tisztázni, Örülök annak, hogy az oldal csatlakozott a javaslatunkhoz, és amennyiben más szakszervezet, más lépéseket, vagy bármit tudna tenni, az persze egyedi lesz, a szervezetünk képviseletében 20