- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 ÖSSZEHASONLÍTÓ ORSZÁGJELENTÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 ÖSSZEHASONLÍTÓ ORSZÁGJELENTÉS"

Átírás

1 EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése WORKSTREAM-2 ÖSSZEHASONLÍTÓ ORSZÁGJELENTÉS A gyermekkereskedelem áldozatainak segítését és reintegrációját szolgáló programok értékelése Ausztria, Bulgária, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Svédország összesítésével Kamelia Dimitrova and Mila Mancheva Center for the Study of Democracy Co-funded by 1

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A kutatás céljai Módszertan A jelentés felépítése HÁTTÉR Intézményi felépítés és gyakorlati politikai keretrendszer Adatgyűjtési mechanizmusok és a gyermekkereskedelem alakulása A GYERMEKKERESKEDELEM ÁLDOZATAINAK REINTEGRÁCIÓJÁT SZOLGÁLÓ ÁTFOGÓ NEMZETI REINTEGRÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉS ÉRTÉKELÉSE I. SZINT A stratégiai dokumentumok általános szerkezete és tartalma Kormányzati szerepvállalás Az emberi jogi megközelítés Az interdiszciplináris és ágazatközi megközelítés, valamint a civil társadalom részvétele Fenntarthatóság értékelése Az ellenőrző és értékelő mechanizmusok értékelése Az eredmények értékelése ÉRTÉKELÉS A REINTEGRÁCIÓ JELLEGE SZERINT II. SZINT Gyám kijelölése Szűrés és dokumentálás Egyéni eset értékelés A család felkutatása Kockázat - és biztonságértékelés Átmeneti gondozás Hosszútávú reintegráció Reintegrációs tervek Az országban maradás joga/ tartózkodási engedély megszerzése Szállás és lakhatás Pszichológiai, egészségügyi ellátás és oktatásban való részesülés Az emberkereskedelem újbóli áldozatává válásának veszélye A családba való reintegráció: közösség alapú környezet vagy intézmény A segítő szolgáltatók és a rendészeti erők aktív együttműködése KONKLÚZIÓ ÉS JAVASLATOK I. SZINT II. SZINT

3 1. BEVEZETÉS A jelen összehasonlító jelentés az EU DG JUST által finanszírozott, A gyermekkereskedelem áldozatainak segítése és reintegrációja: a kiinduló- és a célországok leginkább bevált gyakorlatainak értékelése elnevezésű projekt keretében készült. A projekt általános célja a hosszú távú, fenntartható erőfeszítések elősegítése, annak érdekében, hogy a gyermekkereskedelem áldozatai megfelelő támogatásban részesüljenek, három célországban (Olaszország, Ausztria, Svédország) illetve három kiinduló országban (Szlovákia, Bulgária, Magyarország) elért előrelépés értékelésén keresztül. Magyarország egyben tranzit- és célország is. A projekt egyik központi tevékenysége az említett három kiinduló- illetve célország a gyermekáldozatok támogatását és reintegrációját szolgáló nemzeti programjainak értékelésének elvégzése, valamint a programoknak az alapvető gyermekjogokkal összhangban történő fejlesztésére irányuló javaslatok megtétele. A jelen összehasonlító jelentés a hat nemzeti értékelő jelentésben szereplő adatokra és elemzésekre támaszkodik, célja pedig EUreleváns tipológiák, konklúziók és ajánlások megfogalmazása A kutatás céljai A nemzeti értékelő tanulmányok céljai a következők voltak: Annak megállapítása, milyen mértékben vannak összhangban a nemzetközi jogi sztenderdekkal és vezérelvekkel a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatására és reintegrációjára irányuló programok rövid- és hosszú távú céljai; A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatására és reintegrációjára irányuló programok végrehajtásának értékelése, beleértve a közvetlenül érintettek bevonását és a megfelelő finanszírozást; A gyermekkereskedelem áldozatait segítő nemzeti programok eredményeinek értékelése, a bevett mérhető mutatók segítségével; A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatására és reintegrációjára irányuló programok ellenőrző mechanizmusainak felmérése; A gyermekkereskedelem áldozatainak hatékony támogatását lehetővé tevő előfeltételek meglétének felmérése; A közbenső ellátást és a gyermekkereskedelem áldozatainak védelmét célzó 3

4 programok kimeneteleinek felmérése, a bevett mérhető mutatók segítségével; A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjára irányuló programok kimeneteleinek felmérése, a bevett mérhető mutatók segítségével; A gyermekáldozatok fizikai, pszichológiai és társadalmi rehabilitációjának támogatását célzó programok végrehajtásában mutatkozó erősségek és gyengeségek azonosítása, és ezekre vonatkozó ajánlások megtétele Módszertan A nemzeti tanulmányok elkészítői két szinten vizsgálódtak: az első szinten a releváns jogszabályokat, valamint a hivatalos, gyermekkereskedelem elleni kormányzati válaszokat vették górcső alá, míg a második szinten a létező segítségnyújtási és hosszú távú reintegrációs programokat vizsgálták az érintett országokban. A vizsgálódás két szintjét azon specifikus területekre lebontva végezték, melyeket az áldozatok támogatására és védelmére kidolgozott legfontosabb, gyakorlati útmutatók jelölnek ki. 1 Minden egyes reintegrációs területet ugyanazon, uniformizált mutatók mentén értékeltek, a megfelelőség, a minőség és a nemzetközileg jóváhagyott sztenderdeknek való megfelelés szempontjából. A tanulmány különböző adatgyűjtési módszerekre épül: szekunder információgyűjtés az elsődleges dokumentumok, kormányzati jelentések és másodlagos irodalom vizsgálatával; a felelős érintettek körében végzett kérdőíves felmérések; gyermekkereskedelem áldozatait ellátó központok felkeresése; illetve félig strukturált interjúk szakértőkkel és állami intézmények munkatársaival. Külön intézményi kérdőívek is kidolgozásra kerültek, annak érdekében, hogy olyan dokumentumokat, statisztikai adatokat és célzott információkat is gyűjteni lehessen, amelyek nem nyilvánosak. A szakértőkkel folytatott interjúk és a tanulmányi látogatások a kvalitatív adatgyűjtést célozták a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott reintegrációs szolgáltatások tekintetében. Ennek jegyében összesen 100 interjú készült a hat vizsgált országban, ebből 61 szakértőkkel és érintettekkel, 39 pedig szolgáltatókkal. Ezen felül összesen 18 tanulmányi látogatásra került sor 1 Az UNICEF-nek az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelméről szóló iránymutatásai; a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kézikönyve az áldozatok megsegítéséről; a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) iránymutatásai az átfogó emberkereskedelem-ellenes válasz kidolgozásáról és alkalmazásáról; az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) eszközrendszere az emberkereskedelem elleni küzdelemhez; az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) jelentése az Európai Unióban a gyermekjogok védelméhez, tiszteletben tartásához és előmozdításához kidolgozandó mutatókról. 4

5 gyermekkereskedelem áldozatainak elhelyezését szolgáló létesítményekben. 2 A kutatók mind a hat vizsgált országban bizonyos korlátokkal szembesültek. A gyermekkereskedelemre vonatkozó szisztematikus és diszaggregált adatok hiánya, valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatását ellenőrző mechanizmusok hiánya lehetetlenné teszi a reintegráció egyes szféráinak számszaki elemzésen alapuló értékelését. A rendszerezett statisztikai adatok hiányát kompenzálták és korrigálták a tereplátogatások, illetve a kutatók által lefolytatott interjúk során gyűjtött kvalitatív információk. A szociális ellátások nyújtásának Ausztriában, Olaszországban és Svédországban jellemző, decentralizált rendszere lehetetlenné teszi a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott védelmi és támogató rendszerek országos, átfogó felmérését ezekben az országokban. Ausztriában a problémát úgy oldották meg, hogy a bécsi, alsó-ausztriai és tiroli szövetségi tartományokban végezték el a vizsgálatot, míg Olaszországban egy sztenderdizált kérdőívet töltettek ki 27 szolgáltatóval az ország teljes területén. Mivel Szlovákiában alacsony a regisztrált gyermekkereskedelmi esetek száma, két esettanulmányt írtak le. A jelentések szerint a magyarországi értékelés mélysége és forrásai korlátozottak voltak, a nyilvánosan hozzáférhető adatok hiánya miatt, illetve mert egyes intézmények visszautasították a kutatásban való részvételt A jelentés felépítése Jelen összehasonlító jelentés tartalmaz egy háttérfejezetet, amelyben a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos, nemzeti intézményi és gyakorlati politikai keretrendszerek kerülnek összehasonlító bemutatásra. Ezen felül, a fejezet tárgyalja a gyermekkereskedelemre vonatkozó adatgyűjtési mechanizmusok erősségeit és gyengeségeit is. Az adatgyűjtés, a statisztikák és az ellenőrző mechanizmusok bemutatják azokat a módokat és módszereket, ahogyan az egyes EU tagországok érzékelik, illetve megközelítik a gyermekkereskedelem problémáját, és az arra adott specifikus gyakorlati politikai válaszok kidolgozásában szerepet játszó fő tényezőket. A jelentés második fejezete az átfogó kormányzati politikai válaszok értékelésével foglalkozik, olyan főbb kritériumok mentén, mint a stratégiai dokumentumok felépítése, a nemzetközi sztenderdoknak való a megfelelés, a kormányzat szerepvállalása, a civil társadalom részvétele, az emberjogi megközelítés, az 2 Interjúk országonkénti lebontásban. 5

6 interdiszciplinaritás és ágazatközi megközelítés, a monitorozó és értékelő mechanizmusok, eredmények. A harmadik fejezet a nemzeti programok értékelését veti össze. Az elemzés a reintegrációs folyamat különböző állomásait figyelembe véve szerveződik, így vizsgálja az átvilágítást és a dokumentációt, az egyedi esetek elemzését, gyám kijelölését, a közbenső és a hosszú távú ellátást. Az utolsó fejezet kritikai összefoglalása és összehasonlítása a nemzeti jelentésekben szereplő fontosabb következtetéseknek. 6

7 2. HÁTTÉR 2.1. Intézményi felépítés és gyakorlati politikai keretrendszer A vizsgálatban szereplő hat ország eltérő mértékben tesz eleget a nemzeti szintű emberkereskedelem elleni válasz (CT válasz) kidolgozására vonatkozó nemzetközi iránymutatásoknak. Egyes országok nem dolgoztak ki Nemzeti Cselekvési Tervet (Olaszország, Svédország és Magyarország). Magyarország viszont elfogadta a es időszakra vonatkozó emberkereskedelem-elleni nemzeti stratégiát. Olaszország létrehozott egy szakértői testületet, melynek feladata a nemzeti és transznacionális ellátórendszer és az emberkereskedelem elleni olasz nemzeti terv irányelveinek kimunkálása. Egyes országok nem jelöltek ki nemzeti előadót (Olaszország, Bulgária, Ausztria, Szlovákia) vagy nem dolgoztak ki nemzeti áldozatkezelési mechanizmusokat a gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítására és segítésére (Ausztria, Olaszország, Svédország, Szlovákia). Csak két ország hozott létre az emberkereskedelem áldozatainak megsegítésére és reintegrációjára szolgáló nemzeti koordinációs mechanizmusokat (Bulgária és Magyarország). Bulgária elfogadott egy emberkereskedelem áldozatainak ellátását és támogatását szolgáló koordinációs mechanizmust (2010) és az egyetlen ország, amely az emberkereskedelem gyermekáldozatainak befogadására és megsegítésére szolgáló koordinációs mechanizmust alakított ki, A külföldről visszatérő, kísérő nélkül utazó, illetve gyermekkereskedelem áldozataivá vált gyermekek megfelelő intézményhez való utalása és ellátása címmel (2010). Az emberkereskedelem elleni nemzeti szintű válasz koordinálása különböző nemzeti intézmények hatáskörében van a hat vizsgált országban. Magyarországon és Szlovákiában például politikai szinten a Belügyminisztérium a felelős intézmény. A migrációval kapcsolatos adminisztratív ügyeket Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) intézi, míg a nyomozási és rendészeti ügyek a Belügyminisztérium által felügyelt rendőrség kötelékében működő határrendészet feladatkörébe tartoznak. Az emberkereskedelem elleni fellépés nemzeti koordinátora Magyarországon a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, aki egyben a nemzeti emberkereskedelmi előadó is. Szlovákiában az emberkereskedelem elleni törvények és gyakorlati politikák érvényesítéséért elsősorban Belügyminisztérium felel, azon belül pedig a belügyminiszter hivatalán belül működő Bűnmegelőzési Osztály. Az ország emberkereskedelem-elleni küzdelmének nemzeti koordinátora a Belügyminisztérium 7

8 államtitkára. Az emberkereskedelem elleni választ Ausztriában és Olaszországban olyan minisztériumok koordinálják, amelyek nem végeznek rendészeti tevékenységet. Ausztriában az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Akciócsoport (melyet 2004-ben hoztak létre) a szövetségi Külügyminisztérium felügyelete alatt működik. A munkacsoport tagjai minisztériumok, szövetségi tartományok, civil szervezetek képviselői, valamint kutatók. A gyermekkereskedelem kérdéseivel az akciócsoporton belül működő Gyermekkereskedelem ellenes munkacsoport foglalkozik, melyet a Szövetségi Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztérium felügyel. Olaszországban az emberkereskedelem áldozatait segítő intézmények munkájának összehangolása az Egyenlő Esélyek Osztályának feladata, mely a Miniszterelnöki Hivatalon belül, de a Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium égisze alatt működik. Az országban létrehoztak egy minisztériumközi bizottságot is az emberkereskedelem, az erőszak és a súlyos kizsákmányolás áldozatainak támogatására. A bizottság a felelős azon erőforrások tervezéséért, összehangolásáért, monitorozásáért és tervezéséért, melyeket a 286/98-as számú törvényhozási határozat 13-as és 18-as cikkelyei által előírt, támogatást és szociális integrációt biztosító projektek finanszírozására használnak fel. Svédországban az emberkereskedelem-ellenes válasz egy regionális testület, a Stockholmi Megyei Közigazgatási Tanács feladatköre. Ez a szerv működik központi intézményként a nemzeti koordinációt illetően az emberkereskedelemmel kapcsolatos válasz valamint az emberkereskedelem áldozatainak rehabilitációját szolgáló programok kidolgozása tekintetében. Svédország nemzeti előadó a Svéd Országos Rendőrségi Tanács. Bulgária megint más megközelítést alkalmaz az emberkereskedelem-ellenes válaszát illetően. Itt a központi koordináló testület egy önálló intézmény, melyet a Minisztertanácson belül hoztak létre, Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Bizottság néven. Ezen belül hét Körzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottságot is létrehoztak, a helyi szintű végrehajtás érdekében. A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatására létrehozott osztrák, svéd és olasz struktúrák bizonyos hasonlóságokat mutatnak, szociális ellátórendszerük és ifjúságvédelmi rendszerük magas fokú decentralizáltsága okán. Ennek megfelelően, a gyermekkereskedelem áldozatait támogató intézményrendszer igen sokszínű és régiónként eltérő ezekben az országokban. Ausztriában például az ország kilenc szövetségi tartományának hatáskörében működnek ezek a szolgáltatások, a Szövetségi gyermekjóléti törvény kilenc helyi végrehajtási utasítását követve. Olaszországban a támogató szolgáltatások regionális szolgáltató projektek kompetenciájába tartoznak, melyeket helyi állami és magántestületek valósítanak meg, és az Olasz Egyenlő Esélyek Osztálya finanszíroz, 8

9 míg Svédországban a Szociális Jóléti Hatóságok kompetenciájába tartoznak. Itt 290 önkormányzat működik, ezek közül néhány mintegy 10 kerületre oszlik, melyek mindegyikének saját szociális hatósága van. Egyes vizsgált országokban a gyermekkereskedelem áldozatainak ellátása akár több ellátórendszeren belül is történhet. Ausztriában, például, a feladat hárulhat az alapellátást nyújtó (Grundversorgung) menekülteket befogadó rendszerre, vagy a gyermekjóléti rendszerre (Jugendwohlfahrt). Hasonlóképpen Olaszországban a gyermekkereskedelem áldozatai elláthatók a kísérő nélkül utazó, bajba jutott kiskorúak illetve kiskorú áldozatok részére általánosan rendelkezésre álló szolgáltató rendszeren belül, a 286/98-as számú törvényhozási határozat 13-as és 18-as cikkelyeinek értelmében. Bulgáriában a gyermekkereskedelem áldozatainak ellátását az ország gyermekvédelmi rendszerének keretein belül végzik, a gyermekáldozatokat ezen belül a veszélyeztetett gyermekek kategóriába sorolják, akik különleges védelemre jogosultak. Az előzőekkel szemben, Bulgáriában és Szlovákiában a gyermekvédelmi és támogatási rendszerek még mindig erőteljesen centralizáltak, az intézményi ellátás erős hagyománnyal rendelkezik. Magyarországon a gyermekvédelmi és támogatási rendszer elsődleges szintjét a helyi közösségek jelentik (családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekvédelmi részlegek illetve gyámhivatalok a közigazgatási rendszeren belül, a gyermekvédelemért is felelős iskolai védőnők, iskolapszichológusok és nevelési tanácsadók), míg a második szinten a szakosodott, intézményi ellátás található (gyermekvédelmi intézetek illetve speciális intézmények magatartási zavaros, mentális problémákkal küzdő valamint mozgássérült gyermekek számára). Az évi, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. törvény új jogszabályai, és ezek december 8-i módosításai és az ezekhez kapcsolódó kormányrendeletek folyományaképpen a magyarországi gyermekvédelmi rendszer jelentős átalakításon megy majd keresztül 2012 és 2014 között. A reform lényege az, hogy a gyermekek nevelőszülőkhöz, és ne intézményi ellátásba kerüljenek, különös tekintettel 0-12 éves kor közötti legkisebbekre. A 126 gyermekvédelmi intézetből álló hálózat (kivéve a többfunkciós intézményeket) és a 46, felnőtteket és gyermekeket ellátó speciális intézmény/otthon (pszichiátriai és szenvedélybetegek, magatartászavaros személyek, társadalomra veszélyesek és sérültek) január 1-jei kezdettel állami kezelésbe kerül 3 a Szociális és Gyermekvédelmi évi CXCII. törvény egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami 9

10 Főigazgatóság felügyelete alatt. 4 Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől önkormányzati fenntartásból állami fenntartásba kerülnek, és közvetlenül az állami finanszírozza működésüket. A gyermekkereskedelem áldozatainak bulgáriai támogatását központosított elven végzik, két szerv, az Állami Gyermekvédelmi Ügynökség és a Szociális Ellátási Ügynökség hatáskörében. Az ország gyermekvédelmi rendszere jelenleg (lassú) átalakuláson megy keresztül a decentralizáció irányába, mely szerint a gyermekintézmények és a gyermekgondozási szolgáltatásokat helyben, az önkormányzatok szintjén működtetik majd kormányzati és nem kormányzati szervezetek. Magyarországon a gyermekkereskedelem áldozatait és a kísérő nélkül utazó kiskorúakat a határrendészet (amely illegális határátlépés közben fogja el őket) tovább irányítja az állami gyermekvédelmi intézményekbe, azaz vagy a fóti gyermekotthonba, vagy más gyermekvédelmi intézetekbe lehetőleg az adott határszakaszhoz legközelebb esőbe, melyet vagy az adott megye vagy a helyi önkormányzat működtet. A gyermekvédelmi rendszer egészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárságának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya felügyeli és irányítja. Új, országos hatáskörű szerv a gyermekvédelem területén a január 1-el felálló Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, melynek létrehozásáról az évi, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. törvény rendelkezik, melyet a 316/212 (XI.13.) kormányrendelettel módosítottak december 8-án. A konkrét esetekben a gyámhivatali rendszer jár el és a gyámhivatal képviseli a gyermekek érdekeit is, mind a magyar, mind a külföldi kiskorúak esetében. A gyámhivatali rendszerben hivatásos gyámokat alkalmaznak, akik lehetnek törvényes gyámok vagy kirendelt eseti gondnokok, illetve gyermekjogi képviselők. A nevelő- illetve örökbefogadó szülők a gyermek gyámjai, illetve törvényes képviselői, ha a gyámhivatal erre őket kijelöli. átvételéről és egyes törvények módosításáról valamint a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról 4 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 10

11 2.2. Adatgyűjtési mechanizmusok és a gyermekkereskedelem alakulása Mind a hat országban egyforma hiányosságok tapasztalhatóak az emberkereskedelemmel, és különösen a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos adatgyűjtést illetően. A legfőbb azonosított problémák a központilag összehangolt, gyermekkereskedelemmel kapcsolatos adatgyűjtés hiányából fakadnak (Bulgária, Ausztria, Szlovákia, Svédország). Emiatt egy olyan helyzet áll elő, amelyben különböző intézmények különböző mutatók szerint tárolják az adatokat (Bulgária, Ausztria, Olaszország, Szlovákia), ami lehetetlenné teszi a különböző forrásokból származó információk összehasonlíthatóságát. A gyermekkereskedelmet valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolását dokumentáló megbízható adatok hiánya (illetve az, hogy nem hozzáférhetőek a szakértők és a szakmában dolgozók számára), a gyermekkereskedelem áldozataival kapcsolatos adatok világos elkülönítése más kategóriáktól, például a felnőtt kísérő nélkül utazó kiskorúaktól, a menekültektől, vagy egyéb, az erőszak különböző formáinak áldozatul esett gyermekektől (Bulgária, Ausztria, Olaszország és Magyarország esetében) szűkíti a nyomon követés lehetőségeit. Egyéb hiányosságok, mint például a gyermekkereskedelem áldozatainak nemre, korra, nemzetiségre és a kizsákmányolás típusára lebontott adatainak hiánya (Bulgária, Ausztria, Olaszország, Szlovákia, Magyarország esetében) valamint a korlátozottan rendelkezésre álló adatok a védelmi és reintegrációs intézkedésekről (Ausztria, Bulgária, Svédország, Magyarország) szintén behatárolják a számszaki mutatókra épülő analitikus vizsgálatok potenciálját, és lehetetlenné teszi átfogó kép kialakítását a gyermekkereskedelemről. Ausztriában, például, a büntetőbíróságok statisztikái nem bontják le kor szerint az áldozatok adatait. Ezért nem lehet megtudni azt, hogy hány büntetőeljárás indult gyermekkereskedők ellen. A különböző intézmények által gyűjtött statisztikai adatok közötti eltérések nyilvánvalóak Bulgáriában, Ausztriában és Olaszországban. Például a bulgáriai ASA adatbázis szerint között 80 gyermekáldozat megsegítésére került sor, miközben a krízisközpontok ugyanezen időszakra vonatkozó adatai szerint 115 gyermeket láttak el. Hasonló ellentmondás tapasztalható Ausztriában is, ahol (az osztrák Belügyminisztérium, Alsó-Ausztria Szövetségi Tartomány és a bécsi központi ellátó hatóság, a Drehscheibe által összeállított) hivatalos statisztikák a gyermekkereskedelem azonosított áldozatairól 6-tól 1-ig terjedő gyermekáldozatról szólnak évente és intézményenként, miközben a menhelyekről elszökött, emberkereskedelem áldozataivá vált illetve felnőtt kísérő nélküli gyermekek száma sokkal magasabb (36, 56 illetve 30 a 2008-as, 2009-es és a 2011-es évben). Hiányoznak ezen felül az ugyanabban, vagy egy másik tranzit- illetve a célországban ismét emberkereskedelem 11

12 áldozataivá váló kiskorúakról szóló statisztikák. Bár egyes országok létrehoztak intézményeket, melyeknek kijelölt feladata a központi adatgyűjtés az emberkereskedelemről, ezek a szervek vagy be sem vezettek központi adatgyűjtő-rendszereket, ezért értelemszerűen nem is gyűjtenek adatokat 5 (Bulgária, Szlovákia) vagy nem hozzák nyilvánosságra az összegyűjtött adatokat (Olaszország, Magyarország). Más kijelölt szervek csak papíron léteznek, mint az Emberkereskedelem Jelenségének Országos Figyelőközpontja Olaszországban, vagy még fejlesztés alatt állnak, mint például a nemzeti koordinátor és a Stockholmi Megyei Közigazgatási Tanács által létrehozott ún. BBIC rendszer Svédországban, melynek feladata az információgyűjtés a gyermekkereskedelem potenciális áldozatairól, és a részükre nyújtott támogatás értékelése. A viszonylag új magyar rendszer, a 2009-ben beindított Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) egyesíti a nyomozóhatóságok, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok által folyamatosan jelentett adatokat, a vonatkozó jogszabály szerint. Mivel a gyűjtött információ titkos, a rendszer kívülállók számára nem hozzáférhető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ember- illetve gyermekkereskedelmet, valamint az egyéb, szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekményeket nem ellenőrzik vagy elemzik rendszeresen a rendészeti szervek megfelelő részlegei. Azonban nemcsak a döntéshozóknak és kutatóknak, hanem a gyermekvédelmi szakembereknek és a gyermekáldozatok ellátásában és integrációján, illetve jövőbeli beilleszkedésükre vonatkozó tervek és projektek elkészítésén dolgozó civil szervezeteknek is sokkal jobban informáltaknak kellene lenniük az emberkereskedelem trendjeiről és a vonatkozó statisztikai adatokról, beleértve az adatok származási ország, nemzetiség, nem és kor szerinti lebontását is. Fordítva is igaz ez, azaz a megbízható összehasonlítható adatokat egységes formátumban kellene gyűjtenie és azokat az emberkereskedelmi koordinátor irodájának kellene jelentenie minden egyes gyermekvédelmi intézménynek és civil szervezetnek. Mivel hiányzik az emberkereskedelem, azon belül a gyermekkereskedelem jelenségének koherens statisztikai ellenőrzése, lehetetlen rendszerszerű képet alkotni a gyermekkereskedelem főbb tendenciáiról lés mértékéről az egyes országokban. A hat vizsgált országban jelenlévő gyermekkereskedelem főbb trendjeinek jelen elemzése tehát a különböző nemzeti intézmények által szolgáltatott, gyakran töredékes vagy ellentmondásos statisztikai adatok kritikus interpretációján alapul. 5 Bulgáriában az Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Bizottság, Szlovákiában a Belügyminisztériumban működő Emberkereskedelem Elleni Küzdelem és Bűnmegelőzési Információs Központ; az államrendőrség által finanszírozott projektek SIRIT adatbázisa Olaszországban; Magyarországon a Belügyminisztérium emberkereskedelem elleni küzdelemért felelős államtitkárságának statisztikai osztálya, ahol 2012-re kiépült egy újfajta emberkereskedelmi statisztikai rendszer. 12

13 Az egyes országokban a gyermekkereskedelem alakulásáról rendelkezésre álló információk szerinti, azonosított áldozatok száma a kutatók szerint alacsonyabb, mint a valóságban. Az osztrák Belügyminisztérium, Alsó-Ausztria Szövetségi Tartomány és a bécsi Drehscheibe hivatalos statisztikái évente 6 és 1 közötti gyermekszámot jeleznek intézményenként. Svédországban összesen 16 (2009), 29 (2010) illetve 14 (2011 első fele) szexuális vagy egyéb célú kizsákmányolás céljából elkövetett gyermekkereskedelmi bűnesetet regisztráltak. A hozzávetőleges becslések Olaszországban összesen védelembe vett kiskorúról szólnak (1999 és 2011 között), és átlagosan prostituáltként dolgozó kiskorút valószínűsítenek (többségük emberkereskedelem áldozata). A hivatalos szlovák statisztikák alacsony szintű gyermekkereskedelmet mutatnak: összesen 6 azonosított áldozatot regisztráltak 2008 és 2011 között. Bulgáriában összesen 71 gyermekáldozatot vettek nyilvántartásba 2008-ban és 57-et 2009-ben. Magyarországon a 2008-ig működő Egységes Rendőrségi-Ügyészségi Nyomozati Statisztikában (ERÜBS) 33 áldozatot regisztráltak 2000 és 2005 között. 6 A vizsgált országok közül kettő főként célországnak tűnik fel a gyermekkereskedelem tekintetében (Ausztria és Olaszország), három pedig kiinduló ország (Bulgária, Magyarország és Szlovákia). Magyarország egyúttal tranzit- és célországa is a kísérő nélküli kiskorúaknak, egyre növekvő tranzit aránnyal, főként 2012-ben, míg gyakorlatilag egyetlen új gyermekkereskedelmi esetet sem regisztráltak az utóbbi két évben. Ausztria tranzit országnak is tűnik, míg Svédország kiinduló- és célország is egyben. A gyermekkereskedelem azonosított áldozatainak védelmét, megsegítését és reintegrációját szolgáló ellátórendszerek vagy külföldi gyermekeket látnak el (Ausztria, Svédország, Olaszország, Magyarország) vagy hazaiakat (Bulgária, Szlovákia és Svédország). Az Ausztriában fő gyermekkereskedelmi kiinduló országként azonosított államok elsősorban Bulgária és Románia, kisebb mértékben Magyarország és Szlovákia, valamint Afganisztán, Oroszország, Nigéria és Tanzánia. A svédországi kiinduló országok gyermekkereskedelem szempontjából főként maga Svédország, és kisebb mértékben Albánia, Észtország, Koszovó, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Az olaszországi szexuális kizsákmányolás gyermekáldozatai főként Nigériából érkeznek, ezt követi Románia és Albánia. Románia látszik a (gyakran roma származású) szexuálisan kizsákmányolt fiúgyermeke kiinduló országának, akik Olaszországot tranzitfolyosóként használják Észak-Európa országai felé. A jelentések szerint a Bulgáriából származó gyermekkereskedelem áldozatainak célországai közé tartozik Ausztria, 6 Jelentés az Európa Tanácsnak az Emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének végrehajtásáról Bulgáriában, GRETA2011 (9), 19. bekezdés, Európa Tanács, p 10 13

14 Görögország, Svédország, Dánia, Olaszország, Hollandia, Németország, Belgium, Franciaország. Az elmúlt 2-3 évre vonatkozóan semmilyen hivatalosan közzétett statisztikai adatot nem találtunk a Magyarországról külföldre vitt gyermekáldozatokról. A médiában megjelenő hírek szerint azonban roma származású, 16 év körüli prostituált kislányok dolgoznak a svájci szexiparban, és 18 év körüliek a holland szexiparban. Az Ausztriában a legelterjedtebb formái a gyermekkereskedelem áldozatai kizsákmányolásának a szexuális kizsákmányolás, a koldulás, valamint a zsebtolvajlás/lopás. A svédországi adatok szerint a gyermekáldozatok körülbelül azonos arányban áldozatai a szexuális és a másfajta kizsákmányolásnak. A gyermekáldozatok kizsákmányolásának legelterjedtebb formája Olaszországban és Szlovákiában a szexuális kizsákmányolás, de koldulás (Olaszországban főként roma kiskorúakra jellemzően) és munka céljából történő kizsákmányolás (jellemzően egyiptomi kiskorúak Olaszországban) is megfigyelhető. A bulgáriai gyermekáldozatok mind nemzetközi, mind belföldi emberkereskedelem áldozatai ban az esetek 42%-a szexuális kizsákmányolás, 15%-a pedig szolgaságba kényszerítés volt. A 2009-es áldozatok 52,6%-át kényszerítették munkára, a többieket pedig szexuálisan kizsákmányolták illetve szolgaságban tartották. A bulgáriai nemzetközi emberkereskedelem fő jellemzője a zsebtolvajlás céljából külföldre vitt gyermekek, és kisebb mértékben jellemző a koldultatás illetve a szexuális kizsákmányolás. A hat ország adatgyűjtési rendszereinek említett hiányosságainak következtében csak hozzávetőlegesen lehet rekonstruálni az emberkereskedelemnek áldozatul eső gyermekek átlagos profilját. Ausztriában 2010-ben és 2011-ben több volt a lánygyermek áldozat, míg 2010-ben és 2009-ben egyenlő arányban regisztráltak fiúkat és lányokat. A gyermekkereskedelem áldozatainak többsége 14 év feletti. Olaszországban, Bulgáriában és Szlovákiában a nemi profil tekintetében a lányok dominálnak. A bolgár gyermekáldozatok vegyes etnikumú bolgárok, de magas a roma gyermekek aránya. 14

15 3. A GYERMEKKERESKEDELEM ÁLDOZATAINAK REINTEGRÁCIÓJÁT SZOLGÁLÓ ÁTFOGÓ NEMZETI REINTEGRÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉS ÉRTÉKELÉSE I. SZINT 3.1. A stratégiai dokumentumok általános szerkezete és tartalma A tanulmány előző részében elemzett intézményrendszeri hiátusok már jelzik, hogy milyen fajta hiányosságok vannak a gyakorlati politikai keretrendszerben és a stratégiai dokumentumok általános szerkezetében. A hat vizsgált ország esetében arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kiinduló országok valamivel jelentősebb előrelépést értek el a nemzetközi sztenderdekkel összhangban lévő emberkereskedelem elleni gyakorlati politikai keretrendszer kimunkálásában. Ez valószínűleg az emberkereskedelemre irányuló nagyobb nemzetközi figyelem eredménye, és a viszonylag nagyobb számú, az évek során azonosított és hazájába visszajuttatott gyermekáldozat miatt. Viszont a vizsgált országok egyikében sem dolgoztak ki olyan emberkereskedelem elleni stratégiát, amely specifikusan a gyermekkereskedelem áldozataira fókuszál. Ehelyett a gyermekkereskedelem problémáját az emberkereskedelem elleni válasz kontextusában próbálják kezelni. Egy másik, az emberkereskedelem elleni válasz általános hiányosságára rámutató következtetés pedig az, hogy a hat elemzett országnak csak a felében (Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában) építettek ki nemzeti továbbirányító/ellátó-kijelölő rendszert. Az összes vizsgált országban felismerték a továbbirányító mechanizmus létrehozásának szükségességét, és valójában a legtöbben fel is állították valamilyen koordinációs/útmutató és továbbirányító rendszert. Azonban egyes esetekben az áldozatok összehangolt továbbirányítására irányuló kezdeményezések projekt-alapúak (Olaszország) illetve helyi, és nem országos szintűek (Ausztria), és nem alapoznak meg egy intézményesített együttműködési keretrendszert. A kiinduló országok közül Bulgáriában és Szlovákiában létrehoztak emberkereskedelem elleni testületeket és emberkereskedelem elleni programokat is kidolgoztak. A magyar Belügyminisztérium, amely az emberkereskedelem elleni gyakorlati politika végrehajtója, a es időszakra emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiát dolgozott ki, ám ezt nem követte egy Nemzeti Cselekvési Terv és/vagy éves programok megfogalmazása. A célországok közül Ausztria dolgozta ki a legrészletesebb 15

16 emberkereskedelem elleni választ, amely speciális figyelmet szentel a különösen sérülékeny gyermekeknek. Ez annak is köszönhető, hogy Bécsben viszonylag korán, 2004-ben már elkezdték azonosítani a gyermekkereskedelem áldozatait, és ezt követően egyeztetést kezdtek a kiinduló országokkal. Miközben Olaszország gondoskodott az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott komplex és haladó védelmi és segítő rendszerről, az államrendőrség által foganatosított védelmi intézkedések nem intézményesültek emberkereskedelem elleni stratégiákban és cselekvési tervekben. Hasonlóképpen Svédországnak jelenleg nincs emberkereskedelem elleni terve, bár között végrehajtottak egy, az oktatásra fókuszáló cselekvési tervet. 1. táblázat: Az emberkereskedelem elleni (CT) válasz általános keretrendszere Ország CT szerv CT stratégia CT cselekvési terv/program Nemzeti továbbirányító mechanizmus Ausztria Igen Igen Nem Bulgária Igen Igen Igen Magyarország Igen Igen Nem Igen Olaszország Nem Nem Nem Szlovákia Igen Igen Igen Igen Svédország Nem Igen, Nem 2011 Minden létező program a es szlovákiai Emberkereskedelem elleni nemzeti program, illetve a 2012-es Emberkereskedelem megelőzésére és leküzdésére és az áldozatok védelmére kidolgozott program, valamint a közötti Emberkereskedelem elleni második Nemzeti Cselekvési Terv Ausztriában átfogó, ágazatközi megközelítésre épül, és a megelőzésre, a védelemre, a bűnüldözésre és az együttműködésre/összehangolásra helyezi a hangsúlyt. Az ágazatközi megközelítést mindhárom országban garantálja mindaz, hogy az összes releváns minisztérium képviselteti magát az emberkereskedelem ellenes testületekben, mindaz, hogy a nemzeti programok végrehajtásában az egyes testületeknek világosan kijelölt felelősségi területük van. Mindhárom ország számos nemzeti programot hozott létre, és ezekről be is számoltak, és a későbbi változatok számos javításon mentek keresztül, mind a kiterjedésük mértékét, mind a részletességüket illetően. Bár Bulgária, Szlovákia és Ausztria magasabb szintű intézményi elkötelezettséget 16

17 mutatnak, mint a többi vizsgált ország, az emberkereskedelem elleni stratégiai és gyakorlati politikai dokumentumok számos hiányosságot mutatnak. Először is, a nemzeti programokból hiányzik az emberkereskedelem főbb trendjeinek részletes, tényekre épülő elemzése, amelynek alapján ki lehetne jelölni a prioritásokat és megfelelően célozni a tevékenységeket. Az adatgyűjtési mechanizmusok jelen tanulmány előző részében felvázolt hiányosságai megmagyarázzák a mélyelemzések hiányát, melyek a gyakorlati politikák alapjául kellene, hogy szolgáljanak. A nemzeti emberkereskedelem elleni válasz egy további gyengesége ebben a három országban, hogy hiányzik a tevékenységek végrehajtásának világos ütemterve. Ahelyett, hogy egy konkrét dátumot vagy időszak jelölnének meg egy tevékenység végrehajtására, a bulgár és az osztrák nemzeti programok a végrehajtás határidejét jelölik ki, ami az esetek többségében az év vége vagy a kétéves időszak vége. Ez jelentősen megnehezíti a végrehajtás menetének ellenőrzését. A világosan meghatározott és sokféle mutató, valamint az összehasonlítható ellenőrző és értékelő rendszerek hiánya további akadályt jelent az emberkereskedelem elleni gyakorlati politikák előrehaladásának, eredményeinek és hatásának felmérésében. Bár mindhárom ország megjelölt egyes mutatókat amelyek az előrehaladást hivatottak mutatni, ezek vagy nem elég konkrétak, vagy kizárólag kimenetel-orientáltak. Egyik ország sem hozott létre részletesen kidolgozott ellenőrző rendszereket, és nem végezték el a gyakorlati irányelvek végrehajtásának sem belső, sem külső vizsgálatát. Ehelyett, a végrehajtásról történő jelentéstevést maguk az emberkereskedelem elleni szervek végzik, amelyek évente illetve kétévente adnak ki jelentést az emberkereskedelem elleni programok végrehajtásáról. A jelentésekből azonban hiányzik a végrehajtott tevékenységek hatásának felmérése, és, mint például Bulgáriában, leginkább az adott év során lezajlott emberkereskedelem elleni eseményekről/konferenciákról számolnak be. Az emberkereskedelem elleni programok közös hiányossága, hogy nem nevezik meg a tevékenységek végrehajtásához szükséges emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokat. A megfelelő technikai és pénzügyi erőforrások mellérendelése hiányzik az osztrák nemzeti programból, míg a bolgár dokumentum kijelenti, hogy az egyes cselekvésekhez szükséges pénzforrásokat a projektet vezető intézmény költségvetéséből kell biztosítani, anélkül, hogy pontosan meghatározná a szükséges finanszírozás mértékét. Magyarországnak kielégítő emberkereskedelem elleni költségvetéssel rendelkezik a 2012-es évre. 4.2 milliárd forintot (1 euró = 290 forint) különítettek el a menekültek, menedékjog 17

18 kérők és migránsok körülményeinek javítására, valamint a külső határok védelmére. A megvalósítás 41 szervezet 73 projektjén keresztül történt. A finanszírozás 75%-át az Európai Unió, míg 25%-át Magyarország adja. A 4.2 milliárdból 1,3 milliárdot költenek a menekültek helyzetének javítására, segítve beilleszkedésüket illetve a harmadik országbeli állampolgárok önkéntes hazatérést. A 4.2 milliárdból 2.9 milliárdot költenek a schengeni határok védelmére, a határátkelők technikai fejlesztésére és az állomány képzésére. A közötti időszakban az EU SOLID alapból (Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása) kapott finanszírozás mértéke meghaladja a 20 milliárdot. Ez az összeg a határok védelmének megerősítését szolgálja az embercsempészet megakadályozása és az illegális migránsok országon belüli kiszűrése érekében. 607 millió forint került elkülönítésre a harmadik országból érkező bevándorlók reintegrációjára. A harmadik országból érkező menekültek helyzetének javítása érdekében az Európai Menekültügyi Alap hatékonyabbá teszi majd az adminisztratív eljárásokat, és jobbá teszi a menekültek befogadásának körülményeit. 450 millió forintot költenek arra, hogy felgyorsítsák a menekültekkel kapcsolatos adminisztrációt és javítsák a befogadottak körülményeit. 231 millió forintot biztosít az Európai Visszatérési a harmadik országból érkezett illegális migránsok önkéntes hazatéréséhez. Ezeket az összegeket projekt támogatásként osztják ki, és minden jel szerint megfelelő nagyságú költségvetéssé állnak összes. Nyilván nehéz azonban megítélni a valós finanszírozási igényeket, ha nem állnak rendelkezésre érvényes, megbízható adatok. Nem áll rendelkezésre információ arról, mekkora összeget osztanak ki a gyermekáldozatok elhelyezésére, rehabilitációjára és reintegrációjára. Arról sincsenek részletes adatok, hogy a finanszírozás mekkora hányada jut a releváns civil szervezetek tevékenységeinek támogatására. Az általánosan megfigyelhető, az áldozatok támogatását és reintegrációját szolgáló pénzalapok egyértelmű hozzárendelésének hiánya alól csak Olaszország volt a kivétel. Bár Olaszországnak nincsen nemzeti emberkereskedelem elleni cselekvési terve, az áldozatok megsegítésére és reintegrációjára szolgáló projektekhez minden évben erőforrásokat rendel az olasz államrendőrség. Az erőforrások elégségességét egy későbbi, Az erőforrások és a költségvetés mobilizációjának értékelése című alfejezetben elemezzük részletesen. 18

19 3.2. Kormányzati szerepvállalás Bár a vizsgált tagállamok többsége létrehozott emberkereskedelem-elleni testületet, s ezzel eleget tett az emberkereskedelem-elleni válaszadásban a kormányzati szerepvállalás alapvető kritériumának, még mindig jelentős kihívásokkal néznek szembe a gyakorlati politikák elégségessége, azok végrehajtása és fenntarthatósága szempontjából. Az intézményi felépítés, az elérhető statisztikák és a stratégiai dokumentumok általános szerkezetének az előző fejezetekben történt elemzése rámutatnak bizonyos, az összes vizsgált országra jellemző hiányosságokra a nemzeti hatóságok emberkereskedelem elleni válaszaiban. Mind a hat országra jellemző közös kihívás, hogy létrehozzanak egy megbízható és összehasonlítható adatgyűjtési mechanizmust, amely lehetővé tenné a statisztikai tények gyűjtését a gyermekkereskedelem előfordulásának gyakoriságáról, ami megalapozná a hatékony kormányzati válaszadást. Bár az adatgyűjtés és az adatok elemzése minden emberkereskedelem elleni testület elsődleges kötelessége, a kutatás rámutatott, hogy a legtöbb esetben a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos adatokat különböző nemzeti intézmények végzik, és az adatokat eltérő kategóriák szerint bontják le. Az adatsorok ezért nem összehasonlíthatóak, és megfelelő elemzésük nem lehetséges. A megbízható és átfogó adatgyűjtési mechanizmusok és a gyermekkereskedelem tény alapú elemzésének hiánya tehát aláássa a kormányzati szervek által készített cselekvési tervek összességében vett minőségét. Amint arra korábban már utaltunk, a vizsgált hat ország közül háromnak volt érvényben lévő Nemzeti Cselekvési Terve (Nemzeti Programok), melyeknek egy külön része szólt az áldozatok támogatásáról és reintegrációjáról, ám a nemzeti gyakorlati politikai válasz nem alapos kutatásokon és a gyermekkereskedelem alakulásának elemzésén alapult. Svédország 2008-ban dolgozott ki Nemzeti Cselekvési Tervet, amely kizárólag a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelemre összpontosított. Bár Ausztriában, Bulgáriában és Szlovákiában évente vagy kétévente dolgoznak ki programot az emberkereskedelem elleni küzdelemrre, és rendszeresen jelentenek is ezek végrehajtásáról, a programkidolgozáshoz és a végrehajtáshoz való meglehetősen formális hozzáállás aláássa a tényleges felvállalását ezeknek az intézkedéseknek, abban az értelemben, hogy a kormány teljes részvételt, felelősséget és elszámoltathatóságot vállal a célkitűzések meghatározásában, 19

20 a tevékenységek végrehajtásában és a nemzeti emberkereskedelem elleni válasz által előírt kimenetelek elérésben. 7. Például Bulgáriában, ahol a vizsgált országok közül legnagyobb múltra tekint vissza a nemzeti emberkereskedelem elleni gyakorlati politikai válasz 8, még mindig hiányzik egy ellenőrző és értékelő rendszer, amellyel fel lehetne mérni az éves nemzeti programok kimeneteleit és hatását. Ráadásul, sok esetben, specifikus tevékenységek (beleértve a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítséget) több egymást követő programban is szerepelnek, mivel nem sikerült végrehajtani azokat a kitűzött határidőre. Mivel nincsenek meghatározva a tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások, és nincs világosan meghatározva a program összes cselekvő résztvevőjének felelősségi köre, az előrehaladás elszámoltathatóságát csak specifikus emberkereskedelem elleni eseményekről és kezdeményezésekről szóló narratív beszámolók biztosítják, részletes elemzések nélkül azok hatásáról, hatékonyságáról és hatásosságáról. Hasonlóképpen a szlovák emberkereskedelem elleni testület sem állított elő részletes elemzést vagy értékelést az ország már végrehajtott nemzeti programjairól. Ez lehetetlenné teszi következtetések levonását és az cselekvési tervek célkitűzéseinek finomhangolását a fő megállapításoknak megfelelően. A szlovák Belügyminisztérium jelezte szándékát egy független szakértő kijelölésére, akinek a feladata az Emberkereskedelem áldozatainak támogatásáról és védelméről szóló program végrehajtásának monitorozása lenne a feladata, a GRETA jelentés ajánlásaival összhangban, 9 de a megjelölt júniusi határidőig ez nem történt meg. Eddig egyetlen jelentés született csak az előző, es Nemzeti Programról, de a bolgár jelentésből hiányzik a hatáselemzés, ami útmutatásul szolgálhatna a nemzeti hatóságoknak a jövőbeli emberkereskedelem elleni és áldozat megsegítési tevékenységében. A politikai akarat hiánya is hozzájárul a központosított adatgyűjtési mechanizmus létrejöttének meghiúsulásához Ausztriában, ahol egyes tartományok nem jelentenek a gyermekkereskedelem azonosított áldozatairól, vagy kijelentik, hogy nincsenek ilyen esetek. A politikai elkötelezettség hiánya miatt még mindig vannak megoldatlan kérdések a szövetségi állam és a szövetségi tartományok (Länder) bíróságai között gyermekjóléti és ifjúsági kérdésekben. 7 Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) p Az első Nemzeti program az emberkereskedelem elleni fellépésről és megelőzéséről, és az áldozatok védelméről 2005-ben született. 9 Európa Tanács, Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoportja, Jelentés az Európa Tanácsnak az Emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének végrehajtása a Szlovák Köztársaságban, Strasbourg, szeptember 19., első értékelési kör, GRETA2011(9), 102 bekezdés. 20

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Ellenőrző mechanizmus Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Mik az Egyezmény céljai? Az Európa Tanács Egyezménye az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről 2008. február

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 BEVÁLT GYAKORLATOK - ÖSSZEHASONLÍTÁS

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 BEVÁLT GYAKORLATOK - ÖSSZEHASONLÍTÁS EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Szociális problémák és ellátási rendszer Romániában - Hargita megyében

Szociális problémák és ellátási rendszer Romániában - Hargita megyében Hargita Megye Tanácsa Szociális problémák és ellátási rendszer Elekes Zoltán Szociális problémák és ellátási rendszer Hargita Megye Tanácsa A szociális ellátási rendszer legfontosabb célja a társadalmi

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

Integráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak.

Integráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak. Integráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak. Árendás Zsuzsa ASSESS NATIONAL WORKSHOP BUDAPEST, 2015 ÁPRILIS 9 Co-funded by the European

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet 2. melléklet 3.3. VI. Közzétételi egység: az EU támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása Adatszolgáltató: ORFK GF ETO Sors zám A projekt megnevezése A finanszírozás forrása A projektmegvalósítás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.6.19. COM(2012) 286 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az emberkereskedelem felszámolására

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, igénybevételéről és a fizetendő térítési díjról A Tolna Megyei

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP

ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP Tanuló oktatási azonosítója 1 : Tanuló teljes neve: TANULÓI TÖRZSADATOK Tanuló születési helye: Tanuló születési ideje: Anyja leánykori

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A FENNTARTÓ SZEMSZÖGÉBŐL

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A FENNTARTÓ SZEMSZÖGÉBŐL SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A FENNTARTÓ SZEMSZÖGÉBŐL A fenntartó típusai: állami nem állami egyházi Ezeket azért tartom fontosnak megemlíteni, mert mind a szolgáltatásnyújtás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 1 Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 2010. évben folyamatosan végzett feladatok: A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyilvántartási

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben