- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 BEVÁLT GYAKORLATOK - ÖSSZEHASONLÍTÁS

Átírás

1 EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése WORKSTREAM-3 BEVÁLT GYAKORLATOK - ÖSSZEHASONLÍTÁS A gyermekkereskedelem áldozatainak segítését és reintegrációját szolgáló programok értékelése Szerző: Ludwig Boltzmann Emberi Jogok Intézete, február Co-funded by 1 Készítette: Helmut Sax

2 Tartalomjegyzék 1. BEMUTATÁS ÉS MÓDSZERTAN Háttér Módszertani megközelítés Segítségnyújtási és reintegrácós modell BEVÁLT GYAKORLATOK - ORSZÁG PÉLDÁK Ausztria Központok a kíséret nélküli, és az emberkereskedelembe bekerült gyermekek részére -Tirol esete Gyermekkereskedelem-központú szolgáltatások és határon átívelő együttműködés - Bécs esete (Drehscheibe Bécs helyhatósági krízis központ) Bulgária Nemzeti koordináció és áldozatkezelési mechanizmusok Gondozási tervek a gyermekek átmeneti gondozására Magyarország Cordelia Alapítvány Református menekült misszió Oktatási program Olaszország A Progetto Tutori Gyermekvédelmi Hivatala, Veneto Civico Zero Projekt Szlovákia Átmeneti gondozás/hosszútávú integráció Oktatási integráció Svédország Nemzeti Koordinátor Központban a gyermeki igények, BBIC (Barns Behov I Központ) AZ ARECHIVIC PROJEKTBŐL ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOKBÓL LESZŰRT TANULSÁGOK RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA. 24 2

3 1. BEMUTATÁS ÉS MÓDSZERTAN 1.1 Háttér Ez a jelentés az EU által finanszírozott ("Bevált gyakorlatok meghatározása a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatásának és reintegrálásának területén" - ARECHIVIC), projekt kontextusában készült a szófiai Demokrácia Tanulmányok Központ vezetésével, szlovák, magyar, olasz, svéd és osztrák partnerek együttműködésében. Korábbi projektfázisokat követően a jogi és politikai keretrendszer létrehozása (1. munkafolyamat) és a meglévő segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések értékelésének elvégzése (2. munkafolyamat), (3. munkafolyamat) legfontosabb célja az emberkereskedelemben érintett gyermekek támogatására irányuló konkrét intézkedéseknek és a bevált gyakorlat példáinak meghatározása volt. Erre a célra mind a hat projektpartnernek be kellett nyújtania országjelentését, kiemelve két vagy három sikeres ilyen kezdeményezést. Az ebben a jelentésben meghatározott feladat megköveteli ezen tapasztalatok összehasonlító nézőpontból történő végső konszolidációját, célul tűzve ki a tanulságok levonását és a perspektívák felmutatását annak érdekében, hogy ígéretes lépések történjenek az emberkereskedelem elleni intézkedések területén. 1.2 Módszertani megközelítés A Ludwig Boltzmann Emberi Jogok Intézete elkészített egy specifikus jelentést, annak biztosítása érdekében, hogy következetes megközelítés érvényesüljön a bevált gyakorlatok meghatározására a vonatkozó nemzeti kontextusban (Módszertani útmutató a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrációja terén bevált gyakorlatok meghatározására, július). Az útmutató "két-rétegű minőség értékelési keretrendszert" kíván felállítani, egyrészt kombinálva a nemzetközi/regionális sztenderdeket az emberkereskedelembe került gyermekek támogatásához kapcsolódó hét legfontosabb területen (azonosítás, gyámság, egyéni eset-értékelés, tartózkodási engedély státusz, átmeneti gondozás és védelem, és hosszú 3

4 távú/tartós megoldások, csakúgy, mint általános jogi/politikai/szervezeti keretrendszer), másrészről az egyéni segítségnyújtási intézkedések hét minőségi kritériumával, ideértve a jogi-alapú megközelítésre való alapozást, kontextus-érzékeny hatás értékelést ("károkozás elkerülésének" elvét, kulturális érzékenység), nemre való érzékenységet, gyermek bevonását, és az érdekeltek részvételét, hatékonyságot, fenntarthatóságot, és megismételhetőséget. Támogatási eszközként egy értékelési pontkártyát fejlesztettek ki, amely tartalmazza a potenciális bevált gyakorlatokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó alapvető információkat a vonatkozó kulcsterületeken, a lenti listán szereplő hét minőségi kritériumok teljesítésének pontjaival. (1. táblázat) 1. táblázat: Értékelési pontkártya 2 Végül, a 3. munkafolyamat partner országjelentései alapján a vonatkozó országok legjobban bevált gyakorlatait jellemezve és megvizsgálva, és a CSD-nek a 2012 novemberében, Szófiában tartott parner műhelyét követően, az ARECHIVIC projekt alapján számos vonatkozó bevált gyakorlatot azonosítottak, mely a következő áttekintésben szerepel (2. táblázat), valamint részletesebben - a 2. fejezetben (Bevált gyakorlat ország példák) lentebb. 3 2 Narancssárga területek: gyermekkereskedelmi fő területek, kék területek: alap leíró információ, zöld területek: minőség kritériumok. 3 A keretrendszer részletesebb leírását, eredmény és bevált gyakorlatok értékelését ennek a projektnek a keretében készült, vonatkozó országjelentések, összehasonlító jelentések és módszertanok tartalmazzák. 4

5 2. táblázat: Meghatározott bevált gyakorlatok áttekintése Keretrendszerhez kapcsolódó Segítségnyújtáshoz kapcsolódó (Re)integrációhoz kapcsolódó Nemzeti Progetto Tutori (Gyámság; Városi Krízisközpont, Bécs koordináció/áldozatkezelési IT) mechanizmus (BG) - határokon átívelő együttműködés (AT) Nemzeti koordinátor (SW) Decentralizált központok a kísérő nélküli gyermekek számára (AT) Református Misszió a menekülteknek (Oktatási segítségnyújtás); HU) Középpontban a rászoruló gyermekek (BBIC - Önkormányzati krízisközpont Bécs - Egyéni gondozási tervek (BG) Módszertan a veszélyben lévő gyermekek beazonosítására, SW) segítségnyújtási szolgáltatások (AT) Állami gyermekotthon, Fót Egyéni oktatási tervek (SK) - segítségnyújtási szolgáltatások (HU) Egyéni gondozási tervek (BG) Átmeneti gondozás (terápiák, legfőbb érdekek meghatározása; SK) Cordelia Alapítvány (civilszervezet által alapított pszicho-szociális támogatás; HU) Civico Zero projekt (civil szervezet által alapított utcai munka Rómában; IT) 5

6 Jelen áttekintés a kapcsolódó bevált gyakorlatokat három csoportba helyezi, az egyik csoportba tartozók a keretrendszerhez kapcsolódó (intézményi, szervezeti és koncepcionális) támogatási aspektusok (koordináció, módszertanok); a másik csoportba tartozók a támogatási intézkedések megvalósulását helyezik a középpontba (gyámság, tájékoztatási pontok, állami hatóságok és civilszervetek; elhelyezéshez való hozzáférés nyújtása, prszichológiai támogatás, jogi segítségnyújtás); illetve a harmadik csoportban a visszatérésen van a hangsúly (határokon átívelő együttműködés) és hosszabb távú (re)intergrációs segítségnyújtás (mint egyéni gondoskodási, oktatási terv része stb.). 1.3 Segítségnyújtási és reintegrácós modell A projekt partnerek korábbi kutatásaira és gyakorlati tapasztalataira alapozva, már a projekt kezdetén egyértelmű volt, hogy végül nem egy olyan kizárólagos bevált gyakorlat meghatározása várható, amely tartalmazza a gyermekkereskedelembe került gyermekek átfogó támogatásának és reintegrációjának minden elemét. Következésképpen a feladat inkább az volt, hogy intézkedések meglévő példáit állítsuk fel (az ambíciózus teljes országra vonatkozó áldozatkezelési mechanizmusoktól a sikeresen létrehozott oktatási tervekig), melyek együttesen-lehetővé teszik, hogy a célcsoport javát szolgálja ez a széleskörű támogatás. A 2. táblázatra tekintve a projekt partnerek által meghatározott gyakorlatok már egyértelműen körvonalazzák ezt a fajta segítségnyújtási és reintegrációs modellt. Tekintettel a több, különböző szereplő által megvalósult, az emberkereskedelem áldozatainak támogatására irányuló cselekvés átfogó természetére,egy átfogó jogi és politikai emberkereskedelem elleni keretrendszer az alap, ami egy koordinációs és áldozatkezelési mechanizmuson keresztül valósul meg, abból a célból, hogy összehozza a kapcsolódó (állami és nem-állami) szereplőket, valamint, hogy meghatározza a felelősségeket, feladatokat és módszertanokat a gyermekek megfelelő azonosításának és a kompetens testületekhez való továbbküldésének biztosítása érdekében. Amikor emberkereskedelembe került gyermekkel foglalkozunk, akik vagy el vannak választva a szüleiktől, vagy a szülők maguk is az emberkereskedelembe kerültek - ami veszélyezteti azt a képességüket, hogy a gyermek legfőbb érdeke szerint járjanak el -, egy kompetens törvényes gyám azonnali kijelölése (aki megkívánja a gyermek aktív részvételét a folyamatban) kulcsfontosságú kötelezettség a 6

7 nemzetközi és európai emberkereskedelmi sztenderdek szerint. Az emberkereskedelembe került gyermekek számára biztosítani kell az azonnali segítségnyújtást és átmeneti gondozást (ideértve a biztonságos elhelyezést, az egészségügyi ellátáshoz és pszichológiai ellátáshoz való hozzáférést, jogi segítségnyújtást stb.; kiegészítve utcai munkával és a potenciális célcsoportok elérésének más módjaival) és egy formalizált legfőbb érdek meghatározást, amely tartalmaz egy, a jövőre irányuló opció/perspektíva értékelést ( tartós megoldások ) a gyermek számára: a származási országba való visszatérés ( a nem-kiutasítás vonatkozó elveinek tiszteletben tartása mellett, valamint elkerülve az emberkereskedelembe való újra bekerülés kockázatát) és a reintegráció megvalósulásához való segítségnyújtásban való részesülést (ideértve az oktatást, képzést); egy harmadik országba való költöztetést (ahol megvalósulhat a más család/és közösségi tagokkal való újraegyesülés); vagy a jelenlegi országban való maradást és az integrációs támogatásokhoz való hozzáférés biztosítását. Eddig a legtöbb esetben az első opció visszatérés és reintegráció volt a legvalószínűbb megközelítés, de amint a 2. és 3. munkafolyamat során tárgyaltak kimutatták, a határokon átívelő együttműködés a gyermek és ifjúság jóléti/védelmi szolgáltatások, melyek előfeltételei a biztonságos visszatérésnek és az emberkereskedelembe való bekerülésnek, csakúgy, mint az átfogó ellenőrzés nagyon messze van egy megalapozott, fenntartott gyakorlattól. Tehát, ilyen ideális modell még sehol sem működik, de a következő néhány bevált gyakorlat az ARECHIVIC partner országokból (alfabetikus sorrendben), mind olyan elemek, amelyek ebbe az irányba tartanak. 4 A jelentés tartalmazza a nemzeti kontextust jellemző alapvető háttér információkat, a vonatkozó bevált gyakorlatot, beleértve a 3. munkafolyamat jelentései alapján megvitatott erősségeket és kihívásokat, és végül 3. fejezet összegzi az ebből az munkafolyamatból leszűrt tanulságokat. 4 A bevált gyakorlatok részletesebb bemutatását és vizsgálata a 3. munkafolyamat hat országjelentésében található. 7

8 2. BEVÁLT GYAKORLATOK - ORSZÁG PÉLDÁK 2.1 Ausztria Ausztria főként cél-és tranzitországnak számít a gyermekkereskedelem tekintetében, a közfigyelem gyakran fókuszál a gyermekek kizsákmányolására a kolduláson és a kisstílű bűnözésen keresztül, de szexuális és munkacélú kizsákmányolás eseteiről is beszámolnak. Messzire nyúló jogi, politikai és intézményi keretrendszert (cselekvési tervek, emberkereskedelemre irányuló különítmény/gyermekkereskedelemmel foglalkozó munkacsoport) állítottak fel és egy felnőtteknek (főleg nőknek) szóló támogatási hálózat jött létre; azonban nem utolsósorban a decentralizált gyermekvédelmi struktúra miatt-még nem jött lére átfogó, az emberkereskedelembe került gyermekeket támogató, az egész országra vonatkozó áldozatkezelési mechanizmus Központok a kíséret nélküli, és az emberkereskedelembe bekerült gyermekek részére -Tirol esete Az osztrák föderális államszerkezetnek köszönhetően, a gyermek jóléti/védelem ügyei a kilenc megyétől (Länder) függnek és a gyakorlat már kimutatta, hogy a gyermek menedékkérők tekintetében nincs konzisztens megközelítés sem az alkalmazandó sztenderdek, sem a törvényes gyámság tekintetében felügyelet nélküli gyermekek esetében. Ellentmondás áll fenn az emberkereskedelembe került gyermekekkel kapcsolatban is, a kísérő nélküli gyermekek számára meglévő központok alapján, ezek a testületek Alsó-Ausztria és Tirol megyékben átvették a teljes gyámságot (ami nem csak törvényes képviseletet jelent) a gyermekkereskedelem áldozatai egyéni eseteiben is, az utóbbi Tirol esete továbbiakban részletezésre kerül. Egyértelmű jogi-alapú megközelítés, a nemre való érzékenység célkitűzése, jelentős erőfeszítés a gyermek részvételére, aminek célja egy bizalmi kapcsolat kiépítése; nagymértékben újra alkalmazható Aktív részvétel többek között az emberkereskedelem elleni feladat végrehajtásban és a gyermek menekült hálózatokban 8

9 Jól kapcsolódik a helyi intézményes hálózatba, lehetőséget biztosítva az átfogó gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre További kihívások: Korlátozott kapacitások, még mindig erős egyéni elkötelezettségen alapszik Hiányzik a formalizált áldozatkezelési mechanizmus, hiányzik az emberkereskedelem áldozatai számára kijelölt menhely Gyermekkereskedelem-központú szolgáltatások és határon átívelő együttműködés - Bécs esete (Drehscheibe Bécs helyhatósági krízis központ) A "Drehscheibe" intézmény a kíséret nélküli gyermekek számára kijelölt központ másik példája, ami bécsi elhelyezkedésének köszönhetően, jelentős szerepet és eredményeket ért el a gyermekkereskedelem elleni erőfeszítések terén Ausztriában. Miután egyre több gyermek érkezett Ausztriába, akik vagy az utcákon koldulnak, vagy a törvénnyel kerülnek összetűzésbe, Bécs helyhatósága 2002-ben felállította ezt az intézményt, amely kifejezetten a kíséret nélküli gyermekek krízis központja. A hosszútávú Ausztriában való tartózkodás kapacitásai nagyon korlátozottak maradtak, és a hangsúly a gyermekek visszatérésén van, azonban kezdettől fogva a Drehscheibe keresi a a külföldi gyermekvédelmi szolgáltatókkal történő határokon átívelő együttműködést, a gyermekek biztonságos visszatérésének biztosítása érdekében. Komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a területen, lehetséges a széleskörű szolgáltatásokhoz való hozzáférés Jól megalapozott kapcsolatok a gyermekvédelmi szereplőkkel (állami/nem-állami) Európa, főként Dél/Kelet-Európa szerte, beleértve az együttműködési megállapodásokat. További kihívások: A szolgáltatások főként a bejelentett esetekre/kapacitásokra adnak válasz, a továbbmutató munka hiányzik (így leginkább a törvénnyel konfliktusba kerülő/rendőrség által bejelentett gyermekek ügyeivel foglalkoznak) 9

10 Elviekben csak Bécs helyhatóságra vonatkozóan rendelkeznek kompetenciával (habár a gyakorlatban néha más megyékből is foglalkoznak gyerekekkel) A gyermekek visszatérésére helyezik a hangsúlyt (kevésbé a tartós megoldásokra) Gyermekek bujkálnak/elhagyják az intézményt/visszautasítják a szolgáltatásokat Fenntartható, biztonságos visszatérési feltételeket hoznak létre a származási országban, hiányzik az ellenőrzés Fő üzenetek: Szükség van nemzeti áldozatkezelési mechanizmusra, amely létrehozza az együttműködést a Bécsen kívüli szereplők között, és amely az együttműködés formalizált keretrendszerét kínálja minden megyében, egyértelmű felelősségekkel, forrásokkal, állandó sztenderdekkel, és kapacitás kiépítéssel. Határokon átívelő együttműködés (állami/nem-állami) a gyermekkereskedelem eseteiben erősítésre szorul. (formalizált megállapodások, IOM ellenőrzés szerepe) Továbbmutató munka szükséges az emberkereskedelembe bekerült gyermekek átfogóbb azonosítására 2.2 Bulgária Általában az áldozatok tekintetében Bulgária származási és tranzitországként is tekinthető. Az utóbbi évtizedben létrejött egy fejlett jogi és politikai emberkereskedelem elleni keretrendszer kiegészítve egy központosított gyermekvédelmi rendszerrel. (hosszútávú intézményi ellátáson alapszik). A 2. és 3. munkafolyamatban készült jelentések szerint a segítségnyújtási intézkedések még mindig az átmeneti gondozásra és a visszatérő áldozatok fogadására összpontosítanak, és kevésbé a hosszabb távú reintegrációs intézkedésekre, és az újra emberkereskedelembe kerülés elkerülése érdekében felállítandó kihívásokra Nemzeti koordináció és áldozatkezelési mechanizmusok Bulgáriában az emberkereskedelem elleni erőfeszítésekben a szereplők összetétele komplex, a Nemzeti áldozatkezelési és az emberkereskedelem áldozatait támogató mechanizmus 10

11 (Nemzeti áldozatkezelési mechanizmus/nrm, 2010 óta) valamint a Kísérő nélküli gyermekek és a gyermekkereskedelem külfödről visszatérő áldozatainak kezeléséért és gondozásáért felelős koordinációs mechanizmus (Ausztriával való 2005-ös, korai együttműködésre nyúlik vissza) jelentős fejlesztéseket ért el, állhatatosan a gyermekkereskedelemre összpontosítva. Az intézmények közötti együttműködéshez részletes keretet biztosít, körvonalazza az állami és a civilszervezetek szereplőinek felelősségeit, magasszintű politikai elkötelezettség támogatásával Emberi/gyermeki jogi alapú megközelítésen alapszik, beleértve az NRM-ben szereplő diszkrimináció mentesség elveire vonatkozó egyértelmű hivatkozásokat információ-és adatvédelmet, áldozat támogatást és gyermek közreműködését - megköveteli az egyéni biztonságot és a támogatási terveket. Biztosítani kell az újra alkalmazhatóságot, a kiterjedt dokumentáció és a rendelkezésre álló szakértelem segítségével További kihívások: Nem megfelelő adatok és ellenőrzés, részben nem megfelelő ügy dokumentáció, megnehezítik a hatékonyság értékelést Helyi szinten részben nem megfelelő együttműködés Működő tartós megoldások hiánya gyakran vezet esetlegesen a családhoz, vagy az állami intézménybe történő visszatéréshez Gondozási tervek a gyermekek átmeneti gondozására A 2. és 3. munkafolyamatban megtárgyalt egyéni gondozási tervekre vonatkozó konkrét gyakorlati példák az a Balvan város krízisközpontjában megvalósult bevált gyakorlatokon alapulnak. A gondozási tervek krízis beavatkozáshoz nyújtanak keretet, mely speciálisan az emberkereskedelembe került gyermek igényeire van szabva. 11

12 A gyermekek, valamint más helyi érdekeltek közreműködését aktívan igényli a megfogalmazás során Mivel kapcsolódik a politikai folyamatokhoz, ez segít biztosítani a fenntarthatóságot, már több mint tíz krízis központ jött létre Mivel nemzeti irányadó dokumentumokon alapszik, ezért Bulgária más területein (és azon túl) is segíti az újra alkalmazást. További kihívások: Nehéz szervezeti körülmények (nem hatékony együttműködés a helyi intézmények között, a régiók gyermekvédelmi osztályai között, forrás-időhiány; nem megfelelő eset háttérdokumentáció akadályozza a színvonalas terveket; esetenként a gyermekvédelmi osztály és a krízisközpont együttes állásfoglalásának hiánya) Nem megfelelő forrás mobilizáció Hosszú távú integrációs stratégia hiánya Fő üzenetek: A bolgár NRM egyedüliként biztosítja az együttműködés és kockázat értékelés formalizált eljárását a hat tanulmányozott országban Csak az ellenőrzés biztosítja, hogy a jól kifejlesztett mechanizmusokat megfelelően alkalmazzák-e a gyakorlatban; a források a megfelelő végrehajtáshoz rendkívül fontosak Hosszú távú gondozási szükségletek/tartós megoldások formalizálása és az NRM-be integrálása szükséges. A gyermek részvételét sztenderdizáltan biztosítani kell országszerte Biztosítani kell az egyértelmű szerepeket pl. a gondozási tervek előkészítésében/végrehajtásában/ellenőrzésében (pl. krízisközpontok/átmeneti gondozás között és CPD/hosszútávú gondozás) Központosított információgyűjtés 12

13 2.3 Magyarország A kizsákmányolás fajtáját tekintve Magyarország tranzit, származási és célországnak is tekinthető; azonban az adatok, különösképpen a gyermekkereskedelemről szólók (nagyon kevés, mindössze 3-4 regisztrált eset volt az 1. munkafolyamat jelentése szerint, főleg szexuális kizsákmányolás célzattal) kevés, mely nehézségeket okot az értékelő csoportnak a bevált gyakorlatok azonosításában. Továbbra sincs elkülönített, gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó intézményi, jogi és politikai keretrendszer. A gyermekvédelemről és gyámsági adminisztrációról szóló jogalkotás jelentős mértékben módosult 2012 végén, megújítva a gyermekvédelmi irányelveket (kisgyermekek családoknál való elhelyezése, az intézményes ellátás helyett) és átalakítva a gyermekvédelem intézményrendszerének másodlagos szintjét. Állami Gyermekközpont Fóton, Külföldi Gyermekek Osztálya A 2010-ben megvalósult törvényi változások megkövetelik, hogy minden külföldi, kísérő nélküli gyermeket, beleértve a gyermekkereskedelem áldozatait is, akik menedéket kérnek, a Fóton lévő központba kell szállítani. (Budapest mellett) 2012 végén érvénybe lépett új törvény megerősítette a központ erre vonatkozó szerepét. Gyám nem lehet alkalmazott, hanem független. Nagymértékű fenntarthatóság a vonatkozó törvényeknek és a biztos állami költségvetésnek köszönhetően A külföldi kísérő nélküli gyermekek és áldozatok elhelyezése jól szervezett és azonnali Biztosított a gyámsági szolgáltatás A gyermek közreműködése és a nemre való érzékenység rögzített, figyelmet fordítanak a vallási meggyőződésre, és a speciális diétára is. A központ lehetőséget ad átfogó reintegráció nyújtására (ideértve az oktatáshoz való hozzáférést, nyelvtanfolyamot és a prszichológiai ellátást) Gyógyászati ellátás (beleértve a pszichiátriai kezelést), mind az ambuláns, mind a fekvőbeteg ellátás ingyen elérhető, az érkezést követően. Bár a hosszútávú pszichológiai 13

14 terápia korábban nem volt elérhető, most azonban már biztosított, egy, a Fóti intézet és a Cordelia Alapítvány között 2012 őszén létrejött együttműködési megállapodásra alapján Cordelia Alapítvány A Cordelia Alapítvány egy 1996-ban alapított civilszervezet, mely hírnevet szerzett a gyermekek és felnőttek számára nyújtott pszichológiai segítségnyújtás terén, különös hangsúllyal a migránsokra és a menedékkérőkre. Jelentős tapasztalat a traumák feldolgozásában főleg civil támogatású alapítvány A biztosított kezelés és reintegráció átfogó és hosszútávú megközelítése, beleértve a különböző munkatársak bevonását a felnőtt és gyermek pszichiátereket, klinikai pszichológusokat, a szociális munkásokat és szakképzett tolmácsokat A szolgáltatások az ügyfelek számára ingyenesek További kihívások: Finanszírozási nehézségek, fenntarthatóság korlátozott állami támogatás hiánya miatt, EU projekt finanszírozás kiemelten fontos Református menekült misszió Oktatási program A Református Menekültmisszió oktatási programjának fő célkitűzése a külföldi gyermekek, beleértve a kíséret nélküli/gyermekkereskedelembe került áldozatok támogatása a magyar iskolarendszerbe való integrációjuk terén. Multidiszciplináris csapat áll a rendelkezésre (fejlesztő pedagógusok, magyar nyelvtanárok, szociális munkások és pszichológus), egyértelmű pedagógiai koncepció Az értékelési módszer több aspektust tartalmaz, ezek között a célcsoport gyermekeinek a tanulási képesség és tudásszintjét és oktatási szükségleteit Hosszú távú tapasztalat létrehoztak egy úttörő módszertant a fejlesztett gyermek helyzetének értékelésére (WS2 jelentés), kétségtelen jó iskolai teljesítménnyel Együttműködés a Fóti gyermekközponttal 14

15 További kihívások: Alacsony szintű fenntarthatóság, mivel a Misszió projektfinanszírozástól függ Fő üzenetek Minden kapcsolódó szereplő számára, javítani az gyermekkereskedelembe kerültek azonosítását (beleértve határállomásokat pl. határőrség számára készített interjúzási irányelveinek segítségével A legtöbb szolgáltatást kísérő nélküli gyermekek/menekültek kontextusában határozták meg, így tanácsos lenne a szolgáltatások relevanciájának/elérhetőségének értékelése az emberkereskedelem áldozatai számára Az ehhez hasonló kulcsfontosságú szolgáltatások finaszírozásának biztosítása!!! Átfogó statisztikai adatgyűjtési rendszer felállítása, hogy érvényes, megbízható, európai szinten összehasonlítható statisztikai adatok álljanak rendelkezésre, mind a végrehajtás, mind a gyermekek számára biztosított gondozási szolgáltatások területén. 2.4 Olaszország Olaszország az emberkereskedelem számára mind tranzit, mind célországnak számít; a jelentős hosszúságú tengeri határvonala és a szervezett bűnözés hatása miatt különleges kihívást állít az emberkereskedelem ellenes erőfeszítésekkel szemben. Ezenkívül jellemzi egy összehasonlíthatóan gyenge intézményi keretrendszer (nincs cselekvési terv, nincs áldozatkezelési mechanizmus, nem megfelelő az adatgyűjtés) viszont a segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében előnyök jellemzik A Progetto Tutori Gyermekvédelmi Hivatala, Veneto 2002-ben indult a Veneto régió gyermekvédelmi hivatalában ez a projekt, melynek célja az kíséret nélküli gyermekek - ideértve a gyermekkereskedelem ádozatait is - számára való széleskörű gyámság nyújtása. Az intézményes gyámok formális, gyakran személytelen kapcsolataival ellentétben, ennek a kezdeményezésnek a központjában a gyermekkel való közvetlen kapcsolatépítés áll, önkénteseket kerestek, akik elkötelezettek a gyermekekkel való 15

16 munka irányában, akik továbbképzést és technikai tanácsot kapnak gyámsági mandátumuk végrehajtására. Komolyan összpontosít a gyermek áldozatvédelemre és jogi alapú Gyámság hatékony a nyújtott szolgáltatások tekintetében: rövid válaszadási idő, szakképzett dolgozók, működő ellenőrzés, elérhetőséget biztosít a széleskörű szolgáltatásokhoz (egészségi, jogi segítségnyújtás, képzés stb.) Hatékony a célcsoport elérésében (nagyszámú kliens, összehasonlítva a gyermekvédelmi szolgáltatások más ügyfeleivel) Szakemberek és képzett önkéntesek erős hálózata a szociális, jóléti és egészségügyi szolgáltatások területén, több mint 10 éve épült ki Másolható mert a gyermekvédelem, nevelő családok és gyámság területén sztenderdekhez/irányelvekhez vezetett, és már Olaszország más területeire is alkalmazzák További kihívások: Nemre való érzékenység kevésbé fejlett Civico Zero Projekt Ezt a (kezdetben) római székhely projektet a Save the Chidren alapította, a Róma utcáin élő gyermekekkel foglalkozik, akik közül sokan ki vannak téve az emberkereskedelem veszélyének, vagy annak már korábban áldozatai voltak. Alsó küszöbérték, az utcagyerekek célcsoportjának kiváló elérhetősége (pl. mobil utcai egységek segítségével) (2012-ben közel 1600 kapcsolat) a szolgáltatások könnyű elérhetőségének, informális kapcsolatok, a gyermekek aktív részvételének elveire épül. Jogi alapú, egyedi esetértékelés, folyamatos információ és visszacsatolás Az azonosítás innovativ formái, pl. művészetterápiát, mesemondást alkalmaznak a gyermekek esetében 16

17 Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést teszi lehetővé élelem, pihenés, egészségügyi ellenőrzés, jogi tanácsadás, csakúgy, mint a hosszútávú reintegrációhoz való segítségnyújtás biztosítása hozzáférés szálláshoz, munkához, képzéshez. Hatékony a korábban utcán élő gyermekek számára biztosított alternatív ellátában: biztonságos hely, képzés, azonosság/bizalmi kapcsolatok különösen sikeres az afganisztáni gyerekek utcáról való behozatalában; alacsony a kapcsolatok megszakadásának aránya Az intézményi együttműködések szilárd hálózata; több mint három éve fenntartható, viszont a finanszírozás teljes mértékben a civilszervetektől, Save the Childrentől származik További kihívások: Lányoknak célzott szolgáltatások nyújtása Hiányzó írásbeli dokumentáció/irányelvek Fő tanulságok A gyermek részvétele a döntéshozás folyamataiban nagyon fontos a hatékony gondozási tervekhez Az érdekeltek erős hálózatának felállítása, a fenntarthatóság és a további fejlődés biztosításának érdekében A szakemberek együttműködése és hálózata a képzett önkéntesekkel sikeresnek bizonyul Civilszervezeteknek nem szükséges kárpótolni az állami finanszírozás hiánya miatt 2.5 Szlovákia Szlovákia alapvetően származási és transit országnak számít az emberkereskedelem áldozatai szempontjából, az utóbbi időben célországnak is számít Az áldozatok eddig főleg szlovák állampolgárok voltak. Az elérhető adatok nagyon kevés azonosított áldozatról szólnak, különösképpen a gyermekek esetében az utóbbi években mindössze egy-két esetet jelentettek A törvényhozás és a gyermek specifikus cselekvési tervek és a gyermek-specifikus támogatási programok hiánya hozzájárulhatnak ehhez a helyzethez Következésképpen nem lehetséges a projekt értékelő csapat számára a már működő bevált gyakorlatról beszélni, de 17

18 ehelyett az intézkedések értékelésére összpontosítottak és a sikeres ismétlés potenciáljának azonosítására két emberkereskedelembe került lány esetére alapozva (az egyik lány, 14 évesen analfabéta, pszichológiai segítségre szorul, egy civilszervezet támogatja, másik lány külföldről tér vissza, nem sikerül emberkereskedelem áldozataként beazonosítani, és viselkedési problémával rendelkező gyermekek újraoktatási otthonába szállították először) Átmeneti gondozás/hosszútávú integráció Mindkét esetben az egyéni eset értékelésnek köszönhetően, terápiás szükségleteket azonosítottak be és specializált támogatás vált elérhetővé Folyamatos legfőbb érdek értékelés, szociális munka a családdal és iskolával, a látogatások előkészítése érdekében További kihívások: Nem jelölnek ki helyi gyámot, ami megnehezíti a személyes kontaktusokat mindkét esetben a jogi segítségnyújtás hiánya Egy esetben az azonosítás nem sikerül a Szlovákiába való visszatérést követően Oktatási integráció mindkét esetben egyéni oktatási tervek, állandó munka a tanárokkal/iskolákkal További kihívások: az állandó legfőbb érdek meghatározásra vonatkozó irányítás hiánya, nyelvi korlátok, a kötelező oktatáson kívül oktatási programok hiánya Fő üzenetek: Gyermekek beazonosítását fejleszteni, gyermekközpontú keretrendszer és támogatás Jogi segítség biztosítása A találkozási gyakorlat áttekintése A legfőbb érdek meghatározási folyamat meghatározása 18

19 2.6 Svédország Svédország célországnak tekinthető; növekvő figyelem irányul a nemzetközi kereskedelem eseteire. A svéd emberkereskedelem elleni keretrendszerre jellemző a haladó törvényi szabályozés, de hiányzik néhány működési dokumentum, pl. a nemzeti áldozatkezelési mechanizmus; a prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem (amely, valójában túlmutat a szexuális kizsákmányoláson) elleni Svéd nemzeti cselekvési tervet meghosszabbították 2011-től 2014-ig, azonban csaknem teljesen hiányzik a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítségnyújtásra és reintergrációra vonatkozó adatgyűjtés A szociális támogatási rendszer nagymértékben decentralizált és az önkormányzatokhoz/helyu szociális jóléti hatóságokhoz tartozik; erős gyermekvédelmi.beleértve a gyermekek házait,..a kíséret nélküli gyermekek számára, jogi tanácsadás és a kompenzációhoz való hozzáférés Nemzeti Koordinátor Stockholm főváros megyei közigazgatási terstülete kapta meg a felhatalmazást arra, hogy a prostitúció és az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátorként lépjen fel, vállalva az áldozatok biztonságos visszatérésének megszervezésének a felelősségét; biztosítva a svéd szereplők közötti együttműködést; beleértve a civilszervezeteket; támogatási prpgramok kidolgozását és a civilszervezetek a pénzek kihelyezését A testület közzétette a prostítúció és a szexuális célú emberkereskedelem elleni nemzeti irányelveket (más típusú kizsákmányolással is foglalkozik, különös tekintettel a gyermekekre). Továbbá, kezdeményeztek egy országos közvélrménykutatást, amit 2012-ben tettek közzé, amely nagyon konkrét információval és adattal szolgál a számokra, nemre, életkorra, a kizsákmányolás típusára, nemzetiségre, a menekülstátuszra, a szexuális erőszak áldozataira, a bíróságokhoz való hozzáférésre és a támogatott visszatérésre Egyértelmű kizárólagos emberi/gyermeki jogi alapítvány Erőteljes politikai akarat Általános információs központnak indult, az emberkereskedelemmel kapcsolatos információ elterjesztése érdekében, beleértve az irányelveket és más végrehajtási sztenderdeket; kutatást és adatgyűjtést kezdeményez Jól dokumentált gyakorlat, ily módon támogatja az újra alkalmazást 19

20 További kihívások: Az erőfeszítések erősítése, a szexuális kizsákmányoláson túlmutatóan Biztosítani a fenntarthatóságot után A nemzeti irányelvek aktuális kikényszerítése Központban a gyermeki igények, BBIC (Barns Behov I Központ) Ez a 2008-ban az Egészségügyi és Jóléti Nemzeti Testület által kidolgozott példa a veszélyhelyzetben lévő gyermekekkel, ideértve a gyermekkereskedelembe kerültekkel foglalkozó gyakorlati szociális munka módszertanához kapcsolódik. Három publikációból áll (Központban a gyermeki igények alapkönyv, BBIC, A gyermek legfőbb érdekének meghatározása a szociális jólét területen, és Központban a gyermeki igények (BBIC Adatlapok és támogató dokumentumok); egy 2011-es frissítés továbberősíti a potenciális gyermekáldozatokra való figyelmet. A BBIC célja a gyermekek perspektívájának és a gyermekek részvételének erősítése a szociális jóléti rendszerben, és biztosítani ennek a rendszernek a minőségét (WS3 Jelentés) Koncepcionálisan a vizsgálat négy fázisával foglalkozik, gondozási terv, végrehajtási terv és ellenőrzés. Az Egészségügyi és Jóléti Nemzeti Testület a helyi szociális jóléti hatóságokkal közösen felelősek a végrehajtásért a 290 svéd önkormányzatban, öt kivételével. Egyértelmű módszertan, jól támogatott és jól dokumentált, figyelemfelkeltés is a célkitűzés Egyértelműen jogi alapú, nemre való érézkenység, és kiemeli a gyermek közreműködését, hozzáférést biztosít a gyermekek számára Átfogó támogatás céloz meg, beleértve az oktatást is További kihívások: Nincs iránymutatás a visszatérési folyamat tekintetében (habár az utóbbi IOM projekt a visszatérésről szól) Még az utóbbi időkben is elégtelen műszaki támogatás, az elektronikus adatgyűjtés lehetősége hiányzik 20