FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

Átírás

1 L. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Ára: 714 Ft NOVEMBER 13. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra TARTALOM oldal JOGSZABÁLYOK 203/2006. (X. 5.) Korm. r. A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének részletes szabályairól /2006. (IX. 25.) OKM r. Egyes ingatlanok mûemlékké, valamint mûemléki jelentõségû területté nyilvánításáról KÖZLEMÉNYEK Az Országos Mûszaki Múzeum alapító okirata Az ORTT pályázati felhívása (Velence 90,4 MHz helyi rádiós frekvencia) oldal Az ORTT pályázati felhívás tervezete (Dabas 97,5 MHz helyi rádiós frekvencia) A Nyerges TV mûsorszolgáltatási szabályzata Az ORTT közleményei Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira Helyesbítések A közlöny zárása után érkezett pályázatok A Nemzeti Kulturális Alap 21. számú Hírlevele Tájékoztató a szerkesztõség címének megváltozásáról Tájékoztatjuk tisztelt megrendelõinket, hogy a Kulturális Közlöny szerkesztõségének címe megváltozott. Az új cím: 1055 Budapest, Szalay u Telefon: Fax:

2 2178 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám JOGSZABÁLYOK A Kormány 203/2006. (X. 5.) Korm. rendelete a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének részletes szabályairól A mozgóképrõl szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 37. -ának (4) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: A terjesztés szabályai 1. (1) A Magyar Nemzeti Filmarchívum (a továbbiakban: Filmarchívum) a nemzeti filmvagyonba tartozó jogok által érintett filmalkotások terjesztése során a filmalkotásokat közvetlenül forgalmazza vagy terjesztési szerzõdést köt a filmterjesztést (forgalmazást) üzletszerûen végzõ szervezetekkel (a továbbiakban: közvetett terjesztés), attól függõen, hogy magasabb forgalmazási bevételek elérése, a filmalkotások széles körének a közönséghez való eljuttatása milyen módon valósul meg eredményesebben, illetve a forgalmazás feltételei a Filmarchívumnál milyen mértékben állnak rendelkezésre. (2) Közvetett terjesztés esetén a Filmarchívum a különbözõ terjesztési módok gyakorlására nyilvános pályázatot ír ki. (3) Az e rendelet által nem szabályozott kérdésekben a nemzeti filmvagyonba tartozó jogok, illetve az e jogok által érintett filmalkotások hasznosítása során a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendeletet kell megfelelõen alkalmazni. A pályázati eljárás 2. (1) Az egy pályázati eljárás során terjesztésre felkínált filmalkotások körét a Filmarchívum állapítja meg, figyelembe véve a pályázati felhívásig általa a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól megszerzett vagyonkezelõi jogok körét, a terjesztésre vonatkozó piaci igényeket, a terjesztésre kerülõ alkotások csoportjainak sokszínûségéhez fûzõdõ érdeket, a rendelkezésére álló kópiák minõségét, valamint a terjesztésre vonatkozó minõségi elõírásokat. (2) A pályázati felhívásnak legalább a következõket kell tartalmaznia: a) az érintett filmalkotások, a terjesztési mód vagy módok, valamint a terjesztésre szánt kópiák pontos megjelölését, ideértve a filmalkotások címét, rendezõjét, gyártási évét, a kópiák technikai jellemzõit, minõségi állapotát, b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor érvényesíteni kívánt értékelési szempontokat, ideértve a pályázók szakmai múltjával kapcsolatos és a filmterjesztés területén elért eddigi eredményeit, c) a terjesztés 5. szerinti feltételeit, valamint a díjfizetés módjára a 6. -ban meghatározott feltételeket, d) a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, amely a kiírás közzétételétõl számított 30 napnál rövidebb és 90 napnál hosszabb nem lehet, e) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, amely eltérõ rendelkezés hiányában a Filmarchívum székhelye, f) a pályázati ajánlatok benyújtásának módját, azzal, hogy lehetõvé kell tenni a pályázati ajánlatok elektronikus úton történõ benyújtását is, g) a pályázati ajánlatok elbírálási idõpontját, amely nem lehet hosszabb, mint a pályázati ajánlat benyújtási határidejétõl számított 60 nap, h) az ajánlattevõk értesítésének módját azzal, hogy az értesítés történhet elektronikus úton is, de az ajánlott küldemény útján való postai értesítéstõl eltekinteni nem lehet, i) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit. (3) A Filmarchívum köteles a nyilvános pályázati felhívás teljes szövegét legalább egy országos napilapban és a saját honlapján közzétenni. A pályázati felhívásban foglalt határidõk számítása szempontjából a pályázat meghirdetésének idõpontja a napilapban való közzététel napja. 3. (1) A pályázati eljárás, valamint a közvetlen terjesztés során a Filmarchívum különösen az alábbi terjesztési módok megvalósulását részesíti elõnyben: a) filmvetítés útján történõ nyilvános elõadás, b) televíziós sugárzás útján történõ nyilvánossághoz közvetítés, c) DVD-n, vagy egyéb hordozón történõ terjesztés, d) egyéni (például interneten keresztüli) letöltés céljára történõ nyilvánossághoz közvetítés. (2) A pályázat elbírálása során, amennyiben több pályázó azonos díj ellenében vállalja a terjesztést az adott terjesztési módra vonatkozóan, azt az ajánlatot kell kedvezõbbnek tekinteni, amely a többi pályázóhoz képest az adott terjesztési módra vonatkozóan nagyobb közönséghez tudja eljuttatni az alkotást. (3) A pályázati ajánlatot tevõ a pályázati ajánlatához kötve van, a terjesztési szerzõdés megkötése során attól eltérni csak különösen indokolt esetben és a pályázati felhívásban megjelölt feltételekben a szerzõdés lényeges tartalmi elemeit és a díjfizetés feltételeit kivéve lehet. (4) A Filmarchívum terjesztési szerzõdést a legkedvezõbb ajánlatot tevõ pályázat benyújtójával köt.

3 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 2179 (5) Terjesztési szerzõdés olyan filmterjesztõ szervezettel köthetõ, amely a pályázata benyújtásakor legalább két éve üzletszerûen végez filmterjesztési tevékenységet azon terjesztési mód körében, amelyre a pályázatát benyújtotta, vagy amelynek vezetõje legalább két évig volt filmterjesztéssel üzletszerûen foglalkozó szervezetnek a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezetõ tisztségviselõje; továbbá a pályázat benyújtását megelõzõ három évben nem folyt a szervezet ellen csõd- vagy felszámolási eljárás, és nincs 60 napon túli köztartozása és az Szjt. szerinti jogosulttal, illetve közös jogkezelõ szervezettel szemben jogdíjtartozása. (6) Magyarországon kevesebb mint két éve gyakorolt új terjesztési mód esetén, terjesztési szerzõdés olyan filmterjesztõ szervezettel is köthetõ, amely két évnél rövidebb filmterjesztési tapasztalattal rendelkezik. 4. (1) A Filmarchívum nem köthet egyetlen forgalmazóval a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó szerzõdést, és nem köthet átalányjellegû szerzõdést. (2) Terjesztési szerzõdés legfeljebb 5 évre köthetõ, amely egy alkalommal újabb 5 évre meghosszabbítható. A terjesztési szerzõdés hatályának megszûnését követõen újabb terjesztési szerzõdés új pályázat alapján köthetõ meg. (3) A forgalmazót a szerzõdéskötést követõ minden naptári negyedévet követõ hónap utolsó napján esedékes elszámolási kötelezettség terheli. Az elszámolás valótlanságából eredõ forgalmazói díjtartozás esetén a forgalmazó a díjtartozáson túl a szerzõdésben meghatározott kötbért is köteles megfizetni a Filmarchívumnak. (4) A Filmarchívum nem köthet olyan szerzõdést, amely kizárja a szerzõi jogról szóló évi LXXVI. törvényben szabályozott, a Filmarchívummal szerzõdõ felet megilletõ szabad felhasználás érvényesülését. 5. (1) A Filmarchívum a nyertes forgalmazó számára a rendelkezésére álló legjobb minõségû kópiát biztosítja a terjesztéshez szükséges másolatkészítéshez és többszörözéshez. (2) A Filmarchívum által meghatározott minõségi elõírásokat melyek a terjesztési szerzõdés kötelezõ mellékletét képezik a forgalmazó a terjesztés során köteles betartani. Ezek megszegése esetén a forgalmazó a terjesztési szerzõdésben meghatározott kötbért köteles fizetni. Amennyiben a forgalmazó, a Filmarchívum írásos felszólítása ellenére, továbbra sem tartja be a terjesztett kópiák minõségére vonatkozó elõírásokat, a Filmarchívum a terjesztési szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja. A felmondást követõen új pályázatot kell kiírni. (3) A terjesztési szerzõdésben a Feleknek rendelkezniük kell a terjesztés céljára a forgalmazó által elõállított, nem kereskedelmi célú értékesítésre szánt kópiáknak, és a terjesztéshez kapcsolódó reklámanyagoknak a terjesztési szerzõdés lejárta utáni használatáról. A terjesztésbõl befolyt bevétel felosztása 6. (1) A forgalmazóhoz a terjesztésbõl befolyt, a 4. (3) bekezdés szerinti elszámolás alapját képezõ bevételbõl az általános forgalmi adón és a bevételt terhelõ egyéb közterheken kívül terjesztési költség nem vonható le. Az egyes terjesztési módok esetében elérni kívánt, a forgalmazóhoz a terjesztésbõl befolyt bevétel százalékában meghatározott minimum díjmértékeket a Filmarchívum igazgatója minden év november 30-áig jóváhagyásra benyújtja az oktatási és kulturális miniszternek (a továbbiakban: miniszter). A Filmarchívum a miniszter által jóváhagyott minimum díjmértékekre tekintettel, a terjesztési módoktól függõen alakítja ki a díjfizetés módját és mértékét a forgalmazókkal. (2) A szerzõi és szomszédos jogi jogosultakkal szemben a felhasználási engedély megszerzéséért és a jogdíj megfizetéséért a Filmarchívum felel. A Filmarchívummal egyetemlegesen felel a forgalmazó, ha a Filmarchívum a forgalmazó elszámolási és fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt nem tudja teljesíteni a szerzõi és szomszédos jogi jogosultakat megilletõ jogdíjat. (3) A jogszerû teljesítés ellenõrizhetõsége érdekében a forgalmazó az e rendelet hatálya alá esõ terjesztésbõl származó bevételeit egyéb bevételeitõl elkülönítetten tartja nyilván. (4) A forgalmazó a 4. (2) bekezdése szerinti negyedéves elszámolást úgy köteles elkészíteni, hogy abban feltünteti az egyes felhasználási módokból hozzá befolyt, a 6. (1) bekezdés szerint számított bevételeket felhasználásonként és összesítve. Az elszámolással együtt a Filmarchívum kérésére köteles bemutatni a terjesztésbõl befolyt bevételeket tartalmazó fõkönyvi kivonatot. (5) Amennyiben az elszámolás elküldését követõ 8 napon belül a Filmarchívum észrevételt nem tesz, az elszámolást követõ 15 napon belül a forgalmazó a Filmarchívum részére átutalja az õt megilletõ részt. (6) A terjesztésbõl befolyt bevételek ellenõrzése érdekében a Filmarchívum a terjesztési szerzõdésben kiköti a forgalmazó könyveinek, az adott filmalkotások terjesztésével kapcsolatos, független könyvvizsgáló általi ellenõrzésének lehetõségét.

4 2180 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám 7. (1) A nemzeti filmvagyonba tartozó jogok által érintett filmalkotások terjesztésébõl befolyt a szerzõi és szomszédos jogi jogosultakat megilletõ jogdíjak, valamint a jogszabályok által elõírt kötelezõ befizetések teljesítését követõen fennmaradt bevételt a Filmarchívumnak a Tv. 34. (2) (3) bekezdésében meghatározott feladataival összhangban a következõ célokra kell fordítania: a) a kópák felújításával, karbantartásával, digitális rögzítésével kapcsolatos tevékenységre; b) az Szjt. 38. (5) bekezdésében meghatározott szabad felhasználás minél teljesebb kihasználásának elõsegítésére; c) az audiovizuális kultúrával kapcsolatban végzett kutatások, kiadványkészítés és az ezzel összefüggõ oktatási, közmûvelõdési tevékenységre. (2) A terjesztésbõl befolyt bevételnek a (1) bekezdés szerinti felosztásáról és hasznosításáról a Filmarchívum igazgatója tájékoztatja az éves beszámoló keretében a minisztert. A felhasználási jogok megszerzése 8. (1) A Filmarchívum a nemzeti filmvagyonba tartozó jogok által érintett filmalkotásokon fennálló, azon felhasználási jogoknak a megszerzésére, amelyeknek nem a Filmarchívum a vagyonkezelõje és nem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a jogosultja, felhasználási szerzõdéskötést kezdeményez az egyéb szerzõi jogi, illetve szomszédos jogi jogosultakkal (ideértve az egyes vagyoni jogok közös kezelését végzõ egyesületeket is). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási szerzõdésben a Filmarchívum vállalja valamennyi, a forgalmazással kapcsolatos tájékoztatás, felvilágosítás megadását vagy olyan forgalmazási adat szolgáltatását, amely a szerzõdés érdemi felülvizsgálatához, illetve a felhasználásért fizetendõ díj megállapításához szükséges. (3) A Filmarchívum igazgatója a Filmarchívum vagyonkezelésében lévõ, a nemzeti filmvagyonba tartozó jogok által érintett filmalkotások jegyzékét a saját honlapján folyamatosan közzéteszi, illetve szükség szerint egyéb módon is nyilvánosságra hozza. 9. A nemzeti filmvagyonba tartozó jogok által érintett filmalkotások terjesztésére vonatkozó, elsõ alkalommal kiírt pályázat bírálati szempontjainak meghatározásakor elõnyként kell értékelni, ha a pályázó a felhívásban érintett filmalkotások eredeti filmelõállítója vagy annak jogutódja (azaz a Hunnia Filmstúdió Kft., az Objektív Filmstúdió Kft., a Budapest Filmstúdió Kft., a Dialóg Filmstúdió Kft. és a Pannónia Filmgyártó és Forgalmazó Kft.), és vállalja a terjesztésbõl hozzá befolyó bevételnek filmgyártásra fordítását, feltéve, hogy a pályázati felhívásban közzétett feltételeknek az adott filmelõállító egyébként megfelel. Záró és átmeneti rendelkezések 10. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet ai január 1-jén lépnek hatályba. (3) Az elsõ pályázat sikeres lezárultáig a rendelet által érintett filmek terjesztését az állami tulajdonú filmelõállító és filmforgalmazó társaságok és a Dialóg Filmstúdió Kft. között a nemzeti filmvagyonba tartozó jogok által érintett filmek körére vonatkozó, december 31-ig kötött, a Filmarchívum igazgatója által ellenjegyzett felhasználási szerzõdések biztosítják. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök Az oktatási és kulturális miniszter 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelete egyes ingatlanok mûemlékké, valamint mûemléki jelentõségû területté nyilvánításáról A kulturális örökség védelmérõl szóló évi LXIV. törvény 32., 36. és 39. -ai alapján a következõket rendelem el: 1. (1) Történeti kertként mûemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Csákvár, 193/1, 193/2, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 211, 212, 213, 214/1, 214/5, 214/7, 214/9, 214/10, 214/11, 214/12, 214/13, 214/15, 214/16, 217, 030, 031, 032/5, 033/4, 034, 035, 0225, 0228, 0229/1, 0230 és 0246 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Mûemléki környezetnek a 214/4 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket I. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott 193/1, 193/2, 194, 196, 197, 198, 199, 211, 212, 213, 214/1, 214/5, 214/16, 217, 032/5, 033/4 és 0228 helyrajzi számú mûem-

5 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 2181 léki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg. (5) A védetté nyilvánítás célja a klasszicista Esterházy-kastély és a 19. század elsõ negyedében kialakult történeti kertje együttesének, építészeti, kertépítészeti értékeinek megõrzése, kerttörténeti értékei helyreállíthatóságának biztosítása. 2. (1) Mûemlékké nyilvánítom a Pest megyei Dunakeszi, Nándori u. 4. szám alatti, 061/3, 058/2, 061/2, 058/1, 059/1, 060, 061/1, 063, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2971, 2976, 2977, 2978, 2979, 3168 és 3169 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Mûemléki környezetnek a 2941, 2953, 2955/17, 2969/2, 2970 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket I. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott 061/3, 058/2, 061/2, 058/1, 059/1, 060, 061/1, 063, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2953, 2954, 2971, 2976, 2977, 2978, 2979, 3168 és 3169 helyrajzi számú mûemléki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg. (5) A védetté nyilvánítás célja az között épült Alagi Versenyló Tréningtelep építészeti és történeti értékeinek megõrzése. 3. (1) Történeti kertként mûemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Mecseknádasd, 87/1, 88/1, 88/2, 92, 93, 94/2, 191/5, 193, 194, 195, 242, 268, 269, 271, 272, 273, 277 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 133/1, 133/6, 133/7, 605/3 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanokkal érintkezõ szakaszát. (2) Mûemléki környezetnek a 86, 87/2, 87/3, 95, 96, 177, 191/1, 191/3, 191/4, 192, 196, 197/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 133/1, 133/6, 133/7 helyrajzi számú ingatlanok és a 270 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végétõl a 20. század elejéig folyamatosan kialakult mecseknádasdi püspöki kert építészeti és kerttörténeti értékeinek megõrzése. 4. (1) A Bács-Kiskun megyei Baja város területén a) mûemléki jelentõségû területté nyilvánítom az 1. számú mellékletben leírt határon belül az ott felsorolt ingatlanokat, b) mûemléki környezetet nem jelölök ki. (2) A mûemléki jelentõségû terület kijelölésének célja Baja történeti belvárosa században kialakult utcahálózatának és historizáló városképének megõrzése. 5. (1) A Békés megyei Gyula város területén a) mûemléki jelentõségû területté nyilvánítom a 2. számú mellékletben leírt határon belül az ott felsorolt ingatlanokat, b) mûemléki környezetet nem jelölök ki. (2) A mûemléki jelentõségû terület kijelölésének célja Gyula belvárosa történeti összefüggésrendszerének, században kialakult utcahálózatának, településszerkezetének és városképének megõrzése. 6. (1) Szeged megyei jogú város területén a) mûemléki jelentõségû területté nyilvánítom a 3.számú mellékletben leírt határon belül az ott felsorolt ingatlanokat, b) mûemléki környezetet nem jelölök ki. (2) A mûemléki jelentõségû terület kijelölésének célja Szeged belvárosa évi árvíz után kialakult jellegzetes településszerkezetének, egységes historizáló épületállományának, városképi, építészeti és történeti értékeinek a megõrzése. 7. Az e rendeletben mûemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a mûemlék tulajdonosa, vagyonkezelõje, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelmérõl szóló évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni. 8. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

6 2182 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám 1. számú melléklet a 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelethez Bajai mûemléki jelentõségû terület

7 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 2183 A bajai mûemléki jelentõségû terület határa a 735/1 helyrajzi számú ingatlan nyugati sarkától indul kelet felé, észak felõl megkerüli azt, a 731 helyrajzi számú utat keresztezi, és a 730, 729, 723, 722/2 helyrajzi számú ingatlan északi határán halad tovább kelet felé, a 721 helyrajzi számú Arad utca déli határán kelet felé eléri a 720/4 helyrajzi számú Állomás teret. Annak nyugati határán dél felé halad, eléri és keresztezi a 715/6 helyrajzi számú Köztársaság teret, a 715/2 helyrajzi számú Szegedi utat és a 715/4 helyrajzi számú közterületet, majd a 3270, 3271, 3273, 3274, 3275, 3276, 3277, 3278, 3279, 3280, 3281, 3282, 3283, 3284, 3285/1, 3287 helyrajzi számú ingatlanokat kelet felõl kerülve elérkezik a 3288 helyrajzi számú Tóth Kálmán utcához, keresztezi azt és továbbhalad déli irányba a 3289, 3290 helyrajzi számú ingatlanok keleti határán, majd a 3291, 3292/2, 3293/2, 3295, 3296, 3299, 3300, 3302 helyrajzi számú ingatlanok nyugati határán halad tovább dél felé, folytatja útját a 3303, 3305, 3306, 3308, 3309/4 helyrajzi számú ingatlanok keleti határán, eléri és keresztezi a 3311 helyrajzi számú közterületet, majd a 314 helyrajzi számú ingatlan északi és keleti határán dél felé haladva eléri és keresztezi a 3326 helyrajzi számú Deák Ferenc utcát, kelet és dél felõl megkerüli a temetõt, észak felé fordul, az 522 helyrajzi számú Batthyány Lajos utca vonalában keresztezi az 523 helyrajzi számú Rókus utcát, az 522 helyrajzi számú Batthyány Lajos utca északi határán nyugat felé haladva eléri és keresztezi az 508 helyrajzi számú Petõfi Sándor utcát, az 508 helyrajzi számú Batthyány Lajos utca északi határán tovább haladva eléri a 434 helyrajzi számú ingatlant, ott dél felé fordul, és a 434, 433, 432, 431, 430, 429, 428, 427, 426, 425, 424, 423, 422/2, 422/1 helyrajzi számú ingatlanok keleti határán haladva eléri és keresztezi a 4903 helyrajzi számú Szarvas G. utcát, majd a 201/2, 200, 199, 198, 197, 196, 195, 194, 193, 192, 190 helyrajzi számú ingatlanok keleti határán haladva eléri és keresztezi a 3962/1 helyrajzi számú Damjanich utcát, kelet és dél felõl megkerüli a 3983/1 és 3983/2 helyrajzi számú ingatlanokat, eléri és keresztezi a 4460/2 helyrajzi számú Szt. Antal utcát, és a 4525, 4523/1, 4522, 4521/2, 4520/2, 4520/1, 4519 helyrajzi számú ingatlanok déli határán nyugat felé halad, miközben keresztezi a 4506/1 helyrajzi számú Erdész utcát, eléri a 159 helyrajzi számú Szabadság utcát, annak keleti határában észak felé halad, a 160/1 helyrajzi számú ingatlan délnyugati sarkánál keresztezi a Szabadság utat, és a 100, 101, 102, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 113, 114 helyrajzi számú ingatlanokat észak felé haladva nyugat felõl kerüli meg, miközben kétszer keresztezi a 106 helyrajzi számú Kígyó utcát és a 64, 65, 66, 67, 72, 71, 70/2, 70/1 helyrajzi számú ingatlanok déli és nyugati határán nyugat és észak felé haladva eléri a 889 helyrajzi számú Parti utcát, annak nyugati határán észak felé halad tovább, az 52 helyrajzi számú ingatlan északi határán nyugat felé haladva keresztezi a 27 helyrajzi számú töltést, az 5309 helyrajzi számú Kamarás Dunát, az 5312/22 helyrajzi számú ingatlanon eléri a szigetet, és az 5314/11 helyrajzi számú ingatlan déli határán nyugat felé halad, majd az ingatlan sarkán észak felé fordul, és az 5314/16 helyrajzi számú ingatlan nyugati határán halad tovább észak felé, eléri és keresztezi az 5320/25 helyrajzi számú Március 15. sétányt, az 5319 helyrajzi számú ingatlan nyugati határán továbbhalad észak felé, majd az 5319/3 helyrajzi számú ingatlan nyugati határán haladva északi irányba, elhalad a sziget mellett, az 5339 helyrajzi számú Kamarás Dunán át az 5341/1 helyrajzi számú Kamarás Duna-part nyugati határánál ér partot, észak felé halad, majd a 967 helyrajzi számú Bajcsy-Zsilinszky út déli határán nyugat felé, majd észak felé halad, észak felõl megkerüli a 969/3 helyrajzi számú ingatlant, majd észak felé halad a 972/2, 975/4, 981/2, 982, 983, 984, 985/2, 986/1, 987/1, 988, 990, 991, 993, 995, 996, 997, 998, 999/4 helyrajzi számú ingatlanok nyugati határán, miközben enyhe ívben nyugat felé fordul, eléri az 1000 helyrajzi számú Kandó Kálmán utcát, annak keleti határán észak felé halad tovább, az 1044/2 helyrajzi számú Kölcsey Ferenc utcát keresztezi, majd az 1044/3 helyrajzi számú ingatlan déli határán nyugat felé fordulva halad tovább, annak végén észak felé fordul és az 1359 helyrajzi számú ingatlant nyugat, majd észak felõl megkerülve az 1357 helyrajzi számú Honvéd utca nyugati határán dél felé halad, majd keresztezi a Honvéd utcát és kelet felé fordulva az 1355/3, 1348/6, 1347, 1346 helyrajzi számú ingatlanok északi határán halad tovább, míg eléri és keresztezi az 1121 helyrajzi számú Madách Imre utcát és az 1074, 1073, 1072, 1071, 1070, 1069, 1066, 1078/2 helyrajzi számú ingatlanok északi határa mentén kelet felé haladva eléri a 776/3 helyrajzi számú közterületet, és az azzal határos 776/2 helyrajzi számú Dózsa György út keleti határa mentén dél felé halad, az ingatlan déli határában kelet felé fordul és keresztezi a 777/3 helyrajzi számú közterületet, dél felõl megkerüli a 774 és 771 helyrajzi számú ingatlanokat, eléri és keresztezi a 769 helyrajzi számú Kassa utcát, annak keleti határán haladva eléri a 735/1 helyrajzi számú ingatlan északkeleti sarkát, így érve el a kiindulópontot /2 18/1, 2 19/1, /2, 3, 4, 5, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, 2

8 2184 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám /1, 2 169/1, /1, 2 422/1, /2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, / / /1, /1, /1, 2 465/1, /2 470/ /1, 2 472/1, /1, /1, /1, /2, 3, 4, 5, /1, 2 502/1, /1, /1, 2, 3, 4, /1, 5, /1, /1, /3, /3, 4, /1, 2 594/1, 2 595/1, 2 596/ /1, 2 603/1, 2, /1, /1 613/ / /1, /1, /2, 3, 4 625/1, 2 626/1, /1, /2, 5 641/2, 4, 5, /3, /1, /2, 4, 5, 6, 7 715/7 722/ / / /3, 5, 6 777/2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 777/9, /2, 3, 4 797/ /1, /1, /1, /1, /1, / /1, 2 883/1, /1, /1, / /1, 2 897/1, /1, /1, /1, /1, /1, 2, 3 964/1, 2, /6 972/2 975/1, /1 981/1, /2 986/1 987/ /3, /1, 2, /1, /1, /1, /1, 2, /2 1060/ /1, /1, /1, / /3, 7, 8, 9, /3, / / / / /3, /1 3983/1, /1, / / / /7, 11, 16, /1, 3, / /4, 5, 7, 8, 13, 14 helyrajzi számú ingatlanok.

9 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY számú melléklet a 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelethez Gyulai mûemléki jelentõségû terület A gyulai mûemléki jelentõségû terület határának kiindulópontja a 2824/1 helyrajzi számú ingatlan (ún. Csiga-kert) délkeleti sarka. A határ innen észak felé indul fenti ingatlan keleti határa mentén, metszi a 2794 helyrajzi számú közterületet (Part utca), majd a 2752 helyrajzi számú ingatlan (Élõvíz-csatorna) déli határa mentén kelet felé, majd délkeleti határa mentén északkelet felé halad, a 2789 helyrajzi számú közterület (Híd utca) folytatásában metszi a 2752 helyrajzi számú ingatlant (Élõvíz-csatorna), majd a 2645 helyrajzi számú közterület (Akácos utca) északnyugati oldala mentén halad északkelet felé, majd a 2427 helyrajzi számú közterület (Tiborc utca) délnyugati oldala mentén halad északnyugat felé, eléri 2428 helyrajzi számú közterületet (Vár utca), melyen halad a 2444 helyrajzi számú közterület nyugati határának vonaláig (Galamb utca páratlan oldala), ahol északi irányban metszi a 2428 helyrajzi számú közterületet (Vár utca), majd elérve a 2444 helyrajzi számú közterületet, annak nyugati, majd déli oldalát követve (Galamb utca páratlan oldala) halad nyugat felé, metszi a 2491 helyrajzi számú közterületet (Eminescu utca), majd a 2567 helyrajzi számú közterület déli oldalát követve (Galamb utca páratlan oldala) halad tovább nyugat felé, majd az 1897 helyrajzi számú közterület (Nagyváradi út) keleti határa mentén dél felé fordul, elérve a 2601 helyrajzi számú közterület (Pomucz tábornok utca) déli határvonalát, Nyugat felé fordul, metszi a 2610 helyrajzi számú közterületet, majd az 1897 helyrajzi számú közterület (Nagyváradi út) a 374 helyrajzi számú közterület déli oldala mentén (Hold utca páratlan oldala) mentén halad nyugat felé, elérve a 254 helyrajzi számú közterületet, annak délkeleti határa mentén (Munkácsy M. utca) délnyugat felé fordul, elérve a 72 számú közterület délnyugati határának vonalát, metszi a 254 helyrajzi számú közterületet (Munkácsy M. utca), s a 72 helyrajzi számú közterület délnyugati határa mentén (Hajnal utca páratlan oldala) halad északnyugat felé, az 53 és 61 helyrajzi számú ingatlanok délkeleti határa mentén észak felé fordul, s halad észak felé a 109 helyrajzi számú közterület nyugati oldala (Szegedi Kiss I. utca páratlan oldala), a 157 helyrajzi számú közterület nyugati oldala (Ecsedi utca páratlan oldala) mentén, metszi a 671 helyrajzi számú közterületet, tovább halad észak felé a 730 helyrajzi számú közterület nyugati oldala (Szakál Lajos utca páratlan oldala) mentén, elérve a 753 helyrajzi számú közterületet, annak déli határa mentén (Gyár utca

10 2186 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám páratlan oldala) nyugat felé fordul, a 759 helyrajzi számú ingatlan nyugati határának vonalában metszi a 753 helyrajzi számú közterületet (Gyár utca), s a 759 helyrajzi számú ingatlan nyugati, majd északi, a 758/2 helyrajzi számú ingatlan déli, majd keleti, és a 758/3 helyrajzi számú ingatlan keleti határvonala mentén haladva éri el a 792 helyrajzi számú közterületet, ahol nyugatra fordul, s annak déli határa (Kertész utca páros oldala) mentén halad nyugat felé, metszi a 4568 helyrajzi számú közterületet (Béke sugárút), innen a 4829 helyrajzi számú ingatlan északi, majd nyugati, a 4803 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldala mentén halad, metszi a 4799 helyrajzi számú közterületet, s annak déli határa (Kárpát utca páratlan oldala) mentén halad nyugat felé, elérve a 4772 helyrajzi számú közterületet, délnek fordul, s a 4772, 4739, 4724 helyrajzi számú közterületek keleti határa (Somogyi B. utca páros oldala) halad dél felé, miközben metszi a 4750 helyrajzi számú (Bacsó B. utca), a 4735 helyrajzi számú (Ady Endre utca) és a 4705 helyrajzi számú (Eötvös Loránd utca) közterületeket, majd utóbbi déli határa (Eötvös Loránd utca páratlan oldala) mentén nyugat felé fordul, s eléri a 4841/1 helyrajzi számú közterületet, melynek, majd az 5823/1 helyrajzi számú közterületnek keleti határa mentén délnek halad, majd az 5824 helyrajzi számú ingatlan északi határának vonalában metszi az 5823/1, 5823/2, 5823/3 helyrajzi számú közterületeket (Ajtóssy út), s halad kelet felé az 5821, 5822 helyrajzi számú ingatlanok déli határa mentén halad nyugat felé, eléri az 5879 helyrajzi számú közterületet, annak keleti határa (Bárány utca páros oldala) mentén dél felé halad, metszi az 5976 helyrajzi számú közterületet (Scherer F. utca), továbbhalad dél felé a 6100 és 6153 helyrajzi számú közterület keleti határa (Szt. József utca páros oldala) mentén, miközben metszi a 6136 helyrajzi számú közterületet (Komáromi utca), halad tovább dél felé, metszi a 6168 helyrajzi számú (Köröspart utca) és a 6169/2 helyrajzi számú (Élõvíz-csatorna) közterületeket, eléri a 6249 helyrajzi számú közterületet (Köröspart utca), s annak északi határa mentén nyugatnak, majd nyugati határa mentén újból délnek fordul, majd elérve a 6335 és 6250 helyrajzi számú közterületeket, annak északi határa (Gyóni G. utca páros oldala), majd a 6224 helyrajzi számú közterület északnyugati határa (Dobay utca páros oldala) mentén halad kelet felé, elérve a 6225 helyrajzi számú ingatlant, annak délkeleti sarkából kiindulva eléri a 6188 helyrajzi számú ingatlan északnyugati sarkát, miközben metszi a 6195/3, 6195/2 és a 6195/1 helyrajzi számú közterületeket (Bartók B. utca), majd a 6188 helyrajzi számú ingatlan nyugati határa mentén dél felé haladva eléri a 6189 helyrajzi számú közterületet, melynek északi határa (Dr. Adler Ignác utca páratlan oldala), majd a 6177 helyrajzi számú közterület északi határa (Kossuth L. tér) mentén halad kelet felé, elérve a 4316 helyrajzi számú közterületet (Eszperantó tér), annak nyugati határa mentén délnek halad, majd a 4268/3 helyrajzi számú közterület északkeleti határa (Szt. István utca páros oldala) mentén délkeletnek halad, elérve a 4297 helyrajzi számú közterületet, annak északnyugati határa (Semmelweis I. utca páratlan oldala) mentén, majd a 4298 helyrajzi számú közterület északnyugati határa (Szt. László utca páratlan oldala) mentén halad északkelet felé, majd a 3040 helyrajzi számú közterület északi határának vonalában metszi a 4298 helyrajzi számú közterületet (Szt. László utca), s a 3040 helyrajzi számú közterület északi határa (Mátyás király u. páros oldala) mentén éri el a kiindulási pontot. 1/1, 2 2 3/1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, 2, /1, /1, 2, 3, 4 325/2, 3, 4, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, 2, /1, /1, /1, /1, /1, /1, 2, /1, 2, /1, /1, /1, /1, 3, /1, /1, /1, /1, /1, / / /1, 4

11 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY /1, /1 4314/1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, 2, /1, /2, 5, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /2, 4, 5, 6, /1, /1, 3, /1, /1, /1, /1, /1, 2, 3, /1, /1, / /1, /1, /1, /1, /1, 3, /1, /1, /1, /1, /2, 3, /1, /1, /1, / /2 5823/1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, /1, / /1, /1, /1, 2, / / /3, 4, /1, /1, helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 254, 1897, 2491, 2752 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszai.

12 2188 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám 3. számú melléklet a 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelethez Szegedi mûemléki jelentõségû terület

13 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 2189 A szegedi mûemléki jelentõségû terület határa a 4039 helyrajzi számú Tisza Lajos krt. északi sarkától indul északi irányba a 2295 helyrajzi számú Felsõ Tisza-part keleti határán, majd a Zárda utca vonalában észak felé fordul, eléri és északkelet felõl megkerüli a 2387, 2388, 2389 helyrajzi számú ingatlanokat, majd a 2404 és 2302 helyrajzi számú ingatlanokat észak felõl megkerüli, keresztezi a 2543 helyrajzi számú József Attila sugárutat, a 2705 helyrajzi számú ingatlan északi, majd keleti határán haladva eléri a 2782 helyrajzi számú Sóhordó utcát, keresztezi azt, továbbhalad a Dugonics utca keleti határán, a 2787/4 helyrajzi számú ingatlan északi, majd a 2788, 2790/3 és a 2790 helyrajzi számú ingatlanok északi határán elérkezik a 2792 helyrajzi számú Teleki utcához, annak keleti határában dél felé halad, észak felõl megkerüli a 2794, 2795, 2789, 2802 helyrajzi számú ingatlanokat, keresztezi a 2804 helyrajzi számú Juhász Gyula utcát, észak felõl megkerüli a 2808 helyrajzi számú ingatlant, keresztezi a 2962 helyrajzi számú Szent Mihály utcát, észak felõl megkerüli a 2965, 2968, 2969, 2970, 2975/1, 2975/2, 2976 helyrajzi számú ingatlanokat, keresztezi a 2961 helyrajzi számú Vidra utcát, észak felõl megkerüli a 2960 helyrajzi számú ingatlant, keresztezi a 2987 helyrajzi számú Madách utcát, a 2979, 2985, 2987 helyrajzi számú ingatlanok északkeleti határán haladva elér a 3040/4 helyrajzi számú Kossuth Lajos sugárúthoz, keresztezi azt, majd a 3048 helyrajzi számú Püspök utca keleti határán dél felé haladva eléri a 3125 helyrajzi számú Mikszáth Kálmán utcát, keresztezi azt, majd a 3131, 3134, 3139, 3140, 3153/5, 3153/6, 3158, 3168, 3169, 3173, 3174/1, 3176 helyrajzi számú ingatlanok keleti határán dél felé halad tovább, miközben keresztezi a 3136 helyrajzi számú Attila utcát, a 3146 helyrajzi számú Hajnóczy utcát, a 3159 helyrajzi számú Gutenberg utcát, a 3170 helyrajzi számú Gogol utcát, majd nyugat felé fordul, eléri a 3179 helyrajzi számú Dáni utcát, keresztezi, megkerüli észak és nyugat felõl a 3185 helyrajzi számú ingatlant, keresztezi a 3305 helyrajzi számú Kálvária sugárutat, nyugat és dél felõl megkerüli a 3342 helyrajzi számú ingatlant, keresztezi a 3341 helyrajzi számú Dáni utcát, elhalad a 3308, 3307 helyrajzi számú ingatlanok déli határa mentén délkelet felé, elhalad a 3435, 3446, 3437, 3439 helyrajzi számú ingatlanok délnyugati határa mentén, a 3443 helyrajzi számú Honvéd tér nyugati határán dél felé haladva eléri és dél felõl megkerüli a 3444 helyrajzi számú ingatlant, majd a 3494/8, 3497/1, 3497/2, 3506, 3507, 3716, 3717 helyrajzi számú ingatlanok déli határán kelet felé halad, miközben keresztezi a 3505 helyrajzi számú Szentháromság utcát és a 3673 helyrajzi számú Boldogasszony sugárutat, valamint a 3718 helyrajzi számú Semmelweis utcát, majd a 3719 helyrajzi számú ingatlan déli határán kelet felé haladva eléri és keresztezi a 2286/2 helyrajzi számú Korányi János utcát és a 2287/1, valamint a 2294/5 helyrajzi számú Huszár Mátyás rkp. keleti határán, az MJT határával egy vonalban észak felé haladva eléri a kiindulási pontot. 2286/1 2287/1 2294/1, 4, /1, 5, /1, 3, / /2, 3, /1, /3, /4 3153/5, / /8 3497/1, / /1, /1, 2, 3, 4, /1, /2, 3, /1, /1, /1, / /1, 2, /1, 2, 3, 4, /1, 2, /1, 2, 3, 4, / / /1, /2, /1, /1, 2, 3, 4, /1, /1, 2, helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 2286/2, 3, 2295, 2543, 2782, 2786, 2961, 2962, 2978, 3040/4, 3125, 3136, 3146, 3170, 3305, 3341, 3432, 3505, 3673/2, 3718 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszai.

14 2190 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám KÖZLEMÉNYEK Az Országos Mûszaki Múzeum alapító okirata A Minisztertanács 1043/1972. (XI. 9.) sz. határozatával létesített Országos Mûszaki Múzeum alapító okiratát az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. -a, illetve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. -a felhatalmazása alapján, valamint a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló évi CXL. törvény rendelkezéseire figyelemmel a pénzügyminiszterrel egyetértésben június 9-i hatállyal módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg. 1. Az intézmény neve: Országos Mûszaki Múzeum angolul: Hungarian Museum for Science and Technology németül: Ungarisches Technisches Museum oroszul: 2. Székhelye: H 1117 Budapest, Kaposvár u Körbélyegzõje: Országos Mûszaki Múzeum körirat, közepén a Magyar Köztársaság címere. 4. Az intézmény alapítója: a Magyar Köztársaság Országgyûlése. 5. Szakmai besorolása: országos múzeum. 6. Az alapítói jogok gyakorlója: az alapító megbízásából az oktatási és kulturális miniszter. 7. Az intézmény gazdálkodási jogköre: kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezõ központi költségvetési szerv. 8. Felügyeleti és fenntartó szerve: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, mely jóváhagyja az intézmény munkaterveit és költségvetési irányzatait, valamint az utóbbiakra vonatkozó beszámolókat. 9. Fiókintézményeinek, illetve telephelyének neve és székhelye: OMM Alumíniumipari Múzeuma, 8000 Székesfehérvár, Zombori u. 12., OMM Elektrotechnikai Múzeuma, 1075 Budapest, Kazinczy u. 21., OMM Kohászati Múzeuma, 3717 Miskolc, Palota u. 22., OMM Kohászati Múzeum Massa Múzeuma, 3517 Újmassa, OMM Öntödei Múzeuma, 1027 Budapest, Bem J. u Vezetõinek kinevezési rendje: az intézmény élén fõigazgató áll, akit az oktatási és kulturális miniszter pályázat útján, határozott idõre, közalkalmazotti kinevezése alapján bíz meg, illetve ment fel, és gyakorolja fölötte a munkáltatói jogokat. A gazdasági igazgatót a fõigazgató javaslatára, pályázat útján, közalkalmazotti kinevezése alapján, határozatlan idõre a miniszter bízza meg, illetve menti fel; egyben gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. A további munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja felette. A szakmai fõigazgató-helyettest pályázat útján, határozott idõre, a miniszter egyetértésével a fõigazgató bízza meg, menti fel; egyben gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

15 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az alkalmazottak jogviszonya: az intézmény dolgozói közalkalmazottak; a munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja felettük. 12. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme (92.52). Részletezve: a) gyûjtõköre kiterjed a mûszaki és természettudományok, valamint a technika általános haladásáról, annak társadalomformáló szerepérõl, a tudományos megismerés és a termelés összefüggéseirõl tanúskodó muzeális forrásanyagra, különös figyelemmel a technika és a mûszaki tudományok történetének magyar vonatkozásaira; b) gyûjtõterülete az egész ország és a nemzetközi kés kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével a szomszédos országok, sõt a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó emlékek fellelhetõek; c) fõ feladata a gyûjtõkörébe tartozó tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag felkutatása, gyûjtése, õrzése, szakszerû nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, mindezek kiállításokon és más formában történõ bemutatása, a köz mûvelõdését segítõ hasznosítása. 13. Feladatai továbbá: az élettelen természettudományok és a technika történetére vonatkozó, valamint mûszaki muzeológiai, módszertani tudományos kutató- és publikációs munka végzése, a külsõ kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat mûködtetése; a gyûjtõkörébe tartozó, magántulajdonban lévõ kulturális javak védetté nyilvánításának szakmai elõkészítése, ill. véleményezése; közremûködés a védett gyûjtemények és mûtárgyak (szakmai) nyilvántartásában, helyszíni ellenõrzésében; a mûtárgyak külföldre történõ kivitelénél a kulturális örökség megõrzésének szempontjait érvényesítõ szemlézés, véleményezés; a gyûjtõkörébe tartozó kulturális javak esetében a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó szakértõi tevékenység; részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggõ alap-, közép- és felsõfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben és továbbképzésben; alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár mûködtetése; együttmûködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel. 14. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alapító okiratban foglaltakat, valamint a múzeum szervezeti felépítését és mûködésének rendjét a közalkalmazottak értekezlete által véleményezett és az oktatási miniszter által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzat részletezi. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

16 2192 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. (1) bekezdés a) pontja szerinti Velence 90,4 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41. (1) bekezdés a) pont alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését, illetve földfelszíni hálózatba kapcsolódását. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül a meghirdetett frekvenciára a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. (10) bekezdése és az ÁPF pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik. II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be.

17 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg A pályázati ajánlat A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás , 2.2., 2.3., 2.4., , 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és a 10 sz. és 11. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését (...Mûsorszolgáltatási Jogosultság ) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár A pályázati díj a Törvény 95. (9) bekezdése és az ÁPF szakasza szerint jár vissza A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. (4) bekezdése és 97. -a alkalmazandók A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF pontja szerint egyfordulós.

18 2194 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat. III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést, vételkörzet-bõvítés esetén szerzõdésmódosítást köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar. IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait ( Alapvetõ Adatok ) az alábbiak szerint [Törvény 96. (1) bek. e) pont, ÁPF a) pont]: a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): a hálózatos mûsor továbbításának módja: a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni) A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot.

19 20. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését A mûsorterv A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani Az üzleti és pénzügyi terv A Testület elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a szerinti szakaszok tartalmazzák.

20 2196 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 20. szám Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen éves pénzügyi beszámoló, illetve évközi pénzügyi beszámoló ) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF pont 1. bek.) Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF g) pont] A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat reklámbevétel nélkül elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy a pályázati felhívásban meghatározott speciális célra való felhasználásra szól. V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF pont 1. bekezdése szerint történik Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: Mûsorszolgáltatási díj: 15 pont