Gyárvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola (Győr, Konini út 2-4.) Pedagógiai Programja 2013.

Átírás

1 Gyárvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola (Győr, Konini út 2-4.) Pedagógiai Programja 2013.

2 Mottó: Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja a munkáját, amelyet az élete során szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) 1. BEMUTATKOZÁS A Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola (9028 Győr, Konini u. 2-4.) intézményegységeinek épülete 1978-ban nyitotta meg kapuit mint általános iskola, amely 1990 óta Értékközvetítő- és képességfejlesztő (ÉKP) program alapján dolgozik az 1-6. évfolyamon egész napos oktatási formában. A program kidolgozója Zsolnai József egyetemi tanár. Az értékközvetítés alapvető általános pedagógiai feladat. Érvényesítése a közösségi pedagógiai gyakorlat mellett a személyiségpedagógia folytonos alkalmazását jelenti. Az iskola lakótelepi és családi házas külső városrészben helyezkedik el Győrött, Szabadhegyen. A városrész lakóinak egy része hosszú ideje él itt, másik része éve költözött a városrészbe. A szülők döntő többsége nem Szabadhegyen dolgozik. A családok kötődése a településrészhez különböző mértékű és minőségű. Az általános iskola tanulóinak döntő többsége a Szabadhegyen működő óvodákból érkezett. A középiskolai tanulók Győrött és vonzáskörzetében illetve Győr Moson Sopron megye területén élnek. A családok szociális helyzete átlagosnak tekinthető. Kevés a kiemelkedően jómódú családok száma, és néhány gyermek szegény körülmények között él. Az iskoláztatási kötelezettségüknek a családok jó színvonalon tesznek eleget, a magasabb életszínvonalra való törekvés a jellemző, melynek igen fontos tényezőjeként kezelik az eredményes tanulást. Az iskola a nevelési célok érvényesítésében számít a családokra, szoros együttműködésre törekszik. Saját felelősségét és tennivalóit azonban nem hárítja át a családra, vagy más iskolán kívüli tényezőkre. A tanulási és képességfejlesztési feladatokat az iskolának kell megoldania től indult meg felmenő rendszerben a gimnáziumi oktatás. Az iskola 2000 szeptembere óta működött két telephelyen. Az intézmény óvodai egysége lett a Lepke Óvoda a 9028 Győr, Lepke u szám alatti épületben szeptemberétől kezdődött a Világ-Nyelv program keretében a német és angol nyelvű 5 évfolyamos gimnáziumi képzés. A gimnázium specialitása a DSD nyelvvizsga megszerzésének lehetősége. Ez a Kultuszminiszterek Német Nyelvi Diplomájának Második Fokozata (DSD C1.), egy olyan felsőfokú KER B2/C1 típusú nyelvvizsga, amelyet a külföldi pályázóknak kell letenniük ahhoz, hogy német nyelvterületen működő egyetemen, 2

3 vagy főiskolán tanulhassanak és honosítás után beszámíttatható a magyar felvételi eljárás során is. A DSD vizsgára a felkészítést 2006-ban kezdtük el az intézményben tanító német nyelvtanárok részvételével. A tanulók DSD vizsgára felkészítését német vendégtanár is segíti. A bonni Kultuszminiszteri Konferencia én kelt hivatalos állásfoglalása szerint az intézmény által benyújtott dokumentumok és az itt lefolytatott szakmai vizsgálatok alapján a 2008/2009-es tanévtől engedélyezik az önálló vizsgáztatást számunkra szeptemberében indult el az alsó tagozaton felmenő rendszerben a magyar-német projekt, amely a városban élő német családok gyermekei számára a két iskolarendszer közötti átjárhatóságot biztosítani tudja. A bajor és az ÉKP tantervek alapján egy egyedülálló kétnyelvű helyi tantervi rendszert dolgozott ki a tantestület. Az akkreditált program az óvodára illetve az 1-8. osztályra érvényes. A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja: az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése, a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása, a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése, a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása, a középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók legyenek képesek arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással műveljék. A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás célul tűzi ki a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá. Ennek érdekében már a korai fejlesztés szakaszától utazásokat, projekteket, nyelvi táborokat szervezünk célnyelvi területen, hogy a tanulók a minden napi tevékenységeik során alkalmazni tudják az iskolában tanultakat az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az iskola biztosítja a két tanítási nyelvű oktatás során, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre. A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket. A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskola köteles pedagógus-munkakörben foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével a helyi tantervben meghatározottak szerint csoportbontásban kell megszervezni. A csoportok átjárhatók, a vizsgákon, szintfelmérőkön nyújtott teljesítmény alapján. A két tanítási nyelvű iskolai oktatást és az iskolán kívüli versenyeztetést az intézményben kialakított idegen nyelvi könyvtár is segíti. A szülőket tájékoztatni kell a két tanítási nyelvű programmal járó többletórákról. A magyar-német projekt esetében egy osztályban tanultak a magyar és a német anyanyelvű diákok magyar és német anyanyelvű tanárok irányításával. A projekt az Audis iskola megnyitása után is tovább működik a magyar tanulók részére. Az Egy személy-egy nyelv oktatási modell szellemiségének megfelelően bizonyos tantárgyakat az emberismeret, a vizuális kultúra és a matematika órák egy részét, színjátszást továbbra is kéttanítós modellben tanulják a gyerekek ezekben az osztályokban. 3

4 Amikor a magyar-német projektet egy értékközvetítő és képességfejlesztő iskolában elindítottuk, az volt a célunk, hogy használható nyelvtudással rendelkező gyermekeket neveljünk. Fontosnak tartottuk, hogy olyan intézményt teremtsünk a projektpedagógia eszközeivel, amelynek legfontosabb jellemzői a személyközpontú bánásmód, az európai dimenziók tiszteletben tartása, illetve a gyerekek belső motivációjának felkeltésén és megőrzésén alapuló nevelés. Az utóbbi években nyitott, önmagát átértékelni képes szervezetként számos projektben vettünk részt, amelyek szervesen beépültek az intézmény cél- és tevékenységrendszerébe. A lebonyolított projektek nemcsak a változásokhoz való alkalmazkodni tudásunk visszajelzései voltak, hanem felkészítették diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre és a munkaerőpiacon jól használható nyelvtudás megszerzésére. Projektpedagógiában fontos tényező a hitelesség. A jellemzői közül mindenki azokat emeli be a saját munkájába, amit hatékonyan képes képviselni, mivel ez egy új szemléletmód a tanulásszervezésben. Ezek a jellemzők a teljesség igénye nélkül: Tartalmi komplexitás; Koncentrált képességfejlesztés; Tevékenységorientált; Kompetencia alapú; Motiváló; Kooperatív technikákra épül; A tanár és a diák közösen alkot; Megváltozik a tanári szerep; Megnő a pedagógus magas szintű szaktárgyi tudása iránti igény; Tanulói felelősségvállalásra nevel; Hatékony időgazdálkodást alakít ki; Toleranciára és együttműködésre nevelés Lehetőségteremtés az iskolán kívüli világ megismerésére. A projektmódszer az oktatási és tanulási módszerek, szervezési módok és stratégiák módszertani sokszínűségével jellemezhető módszer-együttes, amely az iskolai tanulásitanítási folyamatok bizonyos részét projektek sorozataként szervezi. A projekt célja, hogy diákjaink a tanulási tevékenységet játékos formában és élmények mentén tapasztalják meg; ismerjék a tanulás célját, értelmét és az előttük álló tanulási utat; tanulják meg a tervezés, kivitelezés, értékelés hármasságát; az ismeretek mellett az ismeretszerzés technikáját (tanulás tanulását) is elsajátítsák; törekedjenek az ismeretszerzés és a gyakorlat együttes alkalmazására; tevékenységük során megismerjék a világ sokszínűségét. A projektpedagógia előnyei: A csoport egy közös célért önként áll össze. A csoport tagjai valós problémát akarnak megoldani. A projektben megváltozik a tanár és a diák szerep: a tanár mentor, a diák egyenrangú fél. A projektek komplexitásuk következtében több érzékszervet mozgósítanak, és sokirányú tevékenységet tartalmaznak. A projektek során a pedagógus egyéni sajátosságokat, képességeket, szükségleteket vehet figyelembe. A projektek közben kiderülhet, hogy mindenki jó, kiváló valamiben. Ennek önbizalom erősítő szerepe van a sikerélmények hatására. Lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. A tanulók megélhetik a felelősségvállalást, amely így könnyebben válhat belső hajtóerővé. A nevelés és az oktatás nem válik szét: a projekt folytonos nevelési helyzet. 4

5 A külföldi iskolák jelentős részében már régóta alkalmaznak projekteket. Hazánkban is számos kezdeményezést találhatunk a projektalapú oktatásra a hagyományos oktatás mellett. Az alternatív iskolák használják a legváltozatosabb formákban ezt az oktatási formát. Fontosnak tartjuk, hogy olyan intézményt teremtsünk a projektpedagógia eszközeivel, amelynek legfontosabb jellemzői a személyközpontú bánásmód, az európai dimenziók tiszteletben tartása, illetve a gyerekek belső motivációjának felkeltésén és megőrzésén alapuló nevelés. Nyitott, önmagát átértékelni képes szervezetként részt veszünk olyan iskolai, hazai és nemzetközi projektben, amelyek szervesen beépülnek az intézmény cél- és tevékenységrendszerébe. A lebonyolított projektek jelzik az iskola változásokhoz való alkalmazkodni tudását, és felkészítik diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre és a munkaerőpiacon jól használható nyelvtudás megszerzésére. A projekt fontosnak tartja a magyar és német szokások kölcsönös megismerését. Az évente megismétlődő nagy rendezvények: a tanévnyitó ünnepségen a Schultüte átadása; az elsősök tanévkezdő ünnepélye; a Márton napi kiállítás és műsor; a gimnazisták Mikulás napi programja az elsősöknek, adventi utazás Bécsbe; a Kulturális Tavasz ünnepi műsora és kiállítása már hagyományt teremtettek szeptemberétől egy osztályban szakközépiskolai képzés indult ügyviteli szakmacsoportban augusztusától került intézményünk a Gyárvárosi és Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános és Középiskola irányítása alá, mint Szabadhegyi Magyar- Német Általános Iskola és Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola intézményegység január 1-től az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó központ, jelenlegi neve: Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola. A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben megszűnik a szakközépiskola és az 5 éves nyelvielőkészítő osztály, s helyette 4 évfolyamos gimnáziumi képzés indul felmenő rendszerben. 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Pedagógiai alapelveink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - Az iskola önmeghatározásának fontos eleme az, hogy befogadó intézményként viselkedünk. Az iskolaérett gyermekek bármiféle szelekcióját, szegregációját elvetjük. A tanköteles gyermekeket heterogén osztályban oktatjuk. Az eltérő képességeket természetes állapotnak tekintjük. Az adottságok alapos szakmai megismerését követően az egyes gyermekekhez igazítva alakítjuk a haladás ütemét és az ismeretek körét. El kell kerülni a kudarcok halmozódását. A diákokat széles tevékenységi lehetőségekhez juttatjuk, ezáltal a képességek is tágabban mutatkoznak meg, nagyobb esélyt adva a sikerélményhez jutáshoz. Az iskolai programokat és módszereket különböző fejlettségű és tanulási tempójú gyermekekhez igazítjuk. A képességfejlesztés preferálásával az iskola bővebb lehetőséget nyújt az önálló, alkotó, sikeres életvitel megteremtéséhez. A képességfejlesztés alkalmas a családi szocializáltsági hátrányok eredményes leküzdésére és a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. Az iskola domináns módszere a differenciált tanulásirányítás. Az egyéni képességfejlesztés a gyermekek lehetőségeihez igazított humanizált pedagógiai eljárás. 5

6 A tanulók neveltségi szintje, családi szocializáltságának minősége megköveteli, hogy az iskola a mindennapi kultúrának, a viselkedési normáknak, a kommunikációs ismereteknek, az alapvető erkölcsi értékeknek a formálója és gyakorlótere legyen. Ezek a normák tantervi rangra emelkedtek. A közvetítendő értékek egyetemes értékek: a humánum, a kötelesség, a felelősség, az együttérzés, a tolerancia, a becsület, az igényesség, a türelem, az együttműködési készség, a tisztelet, az egészséges identitás tudat, a magyarságtudat, a más népek tisztelete, az összetartozás a családban és nagyobb közösségekben, a tudás, a teljesítmény tisztelete, önzetlenség, önbecsülés, a barátság, a békesség, a kulturált vitakészség, a tisztaság, a rend, az esztétikus környezet, a környezetvédelem, a globális világproblémák iránti érzékenység Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkban a közel két évtizede az ÉKP program szerint folyik az oktatás. A program az egyéni bánásmódra, a tanulói kompetenciák fejlesztésére tette a hangsúlyt. Kiemelten szerepelt a nyelvi és irodalmi kommunikáció, a hon- és népismeret és a művészeti terület fejlesztése. Ezek megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének módszerei, munkaformái: kooperatív tanulás egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka differenciált, személyre szabott tanulásszervezés frontális osztálymunka projektmódszer, projekt alapú oktatás A pedagógiai cél- és hatásrendszertervezés tevékenységeit olyan műveletsorként foghatjuk fel, amely egyfelől az oktatáspolitikai célokra tekint (kerettanterv), másfelől a növendékek szükségleteire és perspektíváira, de úgy, hogy eközben alaposan ismeri az iskolát, a szülői házat és a makro társadalmi viszonyokat. (Zsolnai József) Hosszú távú célok Az egyetemes és a magyar kultúrában felhalmozódott érték és tudás közvetítése, gyarapítása. A kulturális értékek személyiségformáló hatásainak tudatos felhasználása. Egészséges önismerettel, megfelelő öntudattal, önbizalommal, helyes énképpel rendelkező fiatalok nevelése. A permanens tanulásra, önművelésre szóló attitűd kialakítása, szükségletként való értelmezése. Az önálló alkotásra, kreativitásra ösztönzés és az arra való képesség iskoláskorú kinyitása. Kulturált kapcsolattartási, kommunikációs tudás kialakítása. Humánus, szociális érzékenységgel párosuló cselekvőképesség kialakítása. Pozitív gondolkodásmód és pozitív magatartás kialakítása. A játékosság, a jókedv, a derű az iskola jellemzője legyen. Esélyegyenlőségre törekvés. A szociális és más hátrányok leküzdésében való eredményes közreműködés. Környezetvédelmi és környezetesztétikai tudat, magatartás- és cselekvésre ösztönzés kialakítása. Az egészséges életvitelhez szükséges alapismeretek megtanulása, az egészséges életmód következetes gyakorlása. A magatartástudat és az európai dimenziók ismeretének egymást erősítő hatásainak tudatosítása. A tehetség felismerése, gondozása, fejlesztése, elismerése. Az iskola értékteremtő műhely legyen! A tanárok és a diákok önálló alkotásokra ösztönzése, támogatása pedagógiai felfogásunk következménye. 6

7 Eredménycélok Általános követelmények. A tanulás fő színtere az iskola 1-4. évfolyamig: Alakuljon ki a kisdiákban az iskolai szokásrend! Legyenek képesek a normatartásra! Alapozzuk meg a felelősség - és kötelességtudatot! Ismerjék meg az illemszabályokat! Tisztán, szépen beszéljenek, kötődjenek a magyar nyelvhez! Jól és szépen írjanak! Legyenek birtokában az értő olvasásnak! Ösztönözzünk a rendszeres olvasásra! Ismerjenek verseket! Számfogalmukat alakítsuk ki! A számolási és logikai alapműveleteket készségszinten használják! Alapozzuk meg az egészséges életvitelt! Szívesen énekeljenek! A manuális tevékenységekhez legyen bátorságuk - jó kedvvel tevékenykedjenek! Szoktassuk könyvtárhasználatra a gyerekeket! A mindennapi testmozgás váljon igényükké! Szeressék a játékot! Tanulják meg az egészséges és kulturált versengés szabályait! Kezdjék el egy idegen nyelv tanulását, legyen bátorságuk az ismeretek használatára. Ismerkedjenek meg a számítógéppel! Legyen az életkornak megfelelő ismeretük önmagukról és a természetről! A magyarság ismeretet néprajzi és honismereti tudáselemekkel alapozzuk meg! A lassúbb tanulási tempójú gyerekeket különös gonddal oktatjuk. Kapjanak lehetőséget egyéni érdeklődésük iskolai fejlesztésére, szabadidős tevékenységre, kötetlen közösségi együttlétekre. A tehetséggondozás általános képzési módszereit alkalmazzuk! 5-8. évfolyamig: Szélesítsük ki a kerettantervre alapozva a természetről, a társadalomról és önmagukról szóló tudását tanítványainknak! Kiemelt figyelmet fordítsunk a tanulás tanulására! Tanítsuk meg a felsős diákokat a tanulási folyamat fázisaira, a tudatos tanulásra! A tantárgyakhoz rendelt tudásanyagot az egyéni képességek szerinti optimum szinten törekedjünk elsajátíttatni! A tárgyi tudás megszerzése mellett kapjon szerepet a játéktanulás, a mindennapi élet tanulása, a jelrendszerek, az informatika és a nyelvek tanulása, a környezetvédelem tanulása, a technika tanulása, a munka és munkamegosztás tanulása, a művészettanulás, a személyiségjegyek és önismeret tanulása. A differenciált képességfejlesztés jegyében valamennyi tanulónknál találjuk meg azt az objektivációt, melynek elsajátításában remélhetőleg sikereket érhet el. A kognitív típusú objektivációk mellett a személyiségfejlesztésben szerepet szánunk a tevékenység típusú és a szokás típusú tanulásnak is. A tehetséges diákok számára biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a kép, a médiatár, az elektronikus információhordozók szakszerű használatát elsajátítsák a diákok, s az önművelés természetes eszközeiként kezeljék azokat. A szabadidő értelmes megszervezésének képességét rendszeres színház, hangverseny és kiállítás látogatásokkal támogassuk kialakulni. A 7-8. évfolyamos tanulók körében az optimum követelmények elsajátítására törekedjünk. 7

8 A 7-8. évfolyamos általános iskolai diákoknál a középfokú továbbtanuláshoz elengedhetetlenül szükséges követelmények alapos megismerését, gyakorlását, rögzítését célozzuk meg. Az idejáró diákok egy-egy területen mutatkozó magasabb szintű képességeit fokozott gondossággal fejlesszük évfolyamig, érettségiig: A 10. évfolyamig történjen meg az alapműveltség megszerzése. Az érettségire és a felsőfokú tanulmányokra való felkészülés az utolsó két évfolyamon folyik. Képes legyen a diák: - az önálló tanulásra, - a tudás forrását jelentő eszközök kezelésére, - kulturált kommunikációra, - önálló gondolatsor megalkotására és kifejezésére, - megfelelő, kulturált vitára, érvelésre, - lényeges és lényegtelen megkülönböztetésére, - az egész és a rész összefüggéseinek felismerésére, - folyamatok leírására, - ok-okozati összefüggések felismerésére és alkalmazására, - legalább egy idegen nyelven történő kommunikációra. A középiskolai képzés célja továbbá: - az esztétikai érzék fejlesztése, - az értékválasztási képesség fejlesztése, - szociális és humánus érzékenység fejlesztése, - a globális világproblémák iránti fogékonyság kialakítása, - az énkép, magyarságkép, az emberi tényezők megfogalmazása képességének fejlesztése, - saját jövőképe kialakításának segítése, - a személyes felelősségérzet kialakulásának segítése, - a közösség iránti kötelességtudat kialakításának segítése képességei megmérettetésére, versenyzésre, - az önkifejezést megalapozó alkotások készítése, pódium-szereplések, közönség előtti kulturált megnyilatkozások gyakorlására való képesség fejlesztése, - önálló publikációk készítése, - a testnevelés, a sport legyen életvitelük természetes része. A szakközépiskolai képzés célja: - általános alapműveltség mellett korszerű ügyviteli és idegen nyelvi szemlélet közvetítése - kellő alapok nyújtása a későbbi önképzés számára - pontos munkavégzés készséggé válását szeretnénk kialakítani - Pályaorientáció Szakképzési Szakmai Program Célunk az általános alapműveltség mellett korszerű ügyviteli és idegen nyelvi szemlélet közvetítése, s így kellő alapok nyújtása a későbbi önképzés számára. Tanulóinkban velük közvetlen kapcsolatot kiépítve a rendszeres, pontos munkavégzés készséggé válását szeretnénk kialakítani. Az iskolai értékrend és követelményrendszer minden téren ennek az alapstratégiának a függvénye. Ügyviteli szakirányú középiskola, melynek tevékenysége az alapműveltség megalapozása, érettségi vizsgára való felkészítés mellett évfolyamtól szakmacsoportos alapozó ismeretek nyújtása. Iskolánkban az idegen nyelvi képzés német és angol nyelven történik. 8

9 Szakközépiskolai képzést folytatunk, amelynek feladata: általános műveltség megalapozása, 4 év alatt felkészítés az érettségi vizsgára, magas szintű idegen nyelvi képzés, az ügyviteli szakmacsoportnak megfelelő szakmai alapozás, felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az évfolyamok száma: 4 év. A évfolyamon tanult alapozó ismeretek alapján az ügyviteli szakmacsoport szakképzéseibe egy év beszámítható a szakképző intézmények által meghatározott feltételek szerint A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Szakmai felfogásunk alapjai Az iskola fő célja, hogy maximalizálja a nevelési szempontból sikeres viselkedést, vagyis azt a viselkedést, amely az egyén számára eredményes, az intézmény számára hatékony (Getzels) A viselkedés akkor sikeres, ha egyidejűleg hatékony és eredményes, vagyis ha egyszerre és egyidejűleg szolgálja az intézményes nevelés céljait és a nevelkedő személyiség egyéni szükségleteinek, diszpozicióinak kifejlődését (J:W: Getzels után Pataki Ferenc) ( A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat szociálpszichológiai alapokon írjuk le.) Fejlesztési területek A személyiség fő megnyilvánulásait figyelembe véve a fejlesztés a következő területeket célozza meg: A diákok iskolai, tanulási attitűdjét az iskolával, a pedagógussal, az új környezettel való találkozást pozitív élménysorozattal kell megalapozni. A kedves, derűs felnőtt-gyermek, felnőtt-diák kapcsolattartás, a pozitív közelítésű értékelés, a dicséret és a jutalmazás preferálása általános pedagógiai feladat. A gyermekek temperamentumát, azok különbségeit természetesnek tekintjük. A megnyilvánulások esetleges szélsőségeit a viselkedési normák ismertetése, gyakorlása, alkalmazása során illetve négyszemközti beszélgetésekben korrigáljuk. A képességek fejlesztését minden korosztályban egyénre szabottan végezzük. Ennek szervezeti kereteit az osztályon belüli tanórai differenciálás, az egyéni foglalkoztatás, a tanórán kívüli lehetőségek felkínálása, hátránykompenzációs eljárások alkalmazása és a tehetséggondozás munkaformái jelentik. A fiziológiai fejlesztést az emberismeret, az önismeret, a mozgáskészségek fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni ismeretek feldolgozásának iskolai alkalmazásaival biztosítjuk. Folyamatos az iskola - egészségügyi szolgáltatás és felvilágosító munka. A gyermekek, a diákok tényleges érdeklődésének, adottságainak alapos megismerése általános pedagógiai feladat. A tevékenységek széles skáláját kínálva, azt kipróbálva az érdeklődés fejlesztésének megfelelő speciális foglalkozásokat szervezünk. A speciális foglalkozások munkaformái a fakultáció, szakkörök, sporttevékenységek, művészeti foglalkozások, egyéni kutató és feldolgozó munkák. 9

10 A személyiségfejlesztésben kiemelt figyelmet fordítunk az érzelmi, értelmi, akarati nevelő hatásoknak. Tudatosan teremtünk olyan oktatási-nevelési szituációkat, melyek edzik az akaratot, értékválasztási készségeket, fejlesztenek, segítik a problémamegoldó készség kialakulását, gyakoroltatják a döntéshozatalt, érzékeltetik a döntések hatását, az alternatív feladatmegoldást. Pozitív személyiségjegyek megalapozására törekszünk: az érzelmi nevelésben az empatikus jellemvonások, a metakommunikációs ismeretek kialakítására, az értelmi nevelésben a helyes énképműködésre, a közösségi helyzetek megfelelő értékelésére, a jutalmazás, a büntetés normáinak alkalmazásaira, a tapasztalás fontosságára, általánosítási és alkalmazási képességekre és a példamutatásra. A személyiségfejlesztés tevékenységi körei A tantárgyi tanulás Az iskola által kezdeményezett, szervezett művelődési folyamatok Szabadidős tevékenységek A tanulók szocializációs folyamatainak követése, alakítása Az én-folyamatok, az én-világ tanulása A személyiségfejlesztés alkalmazásának garanciái A pedagógus értékeléseiben, döntéseiben alapvetően vegye figyelembe az egyes tanulók teljesítménylehetőségeit, életkori jellegzetességeit. A fegyelmet, a fegyelmezés lehetőségeit, a jutalmazás és a büntetés módjait úgy és akkor alkalmazzák, ha a tanuló előtt korábban világossá tették a követelményeket: A fegyelmezés mindig konkrét esetre és konkrét személy(ek)re szóljon. A fegyelmezés csak kulturált hangvételű és stílusú lehet. A fegyelmezés minden esetben indokoló legyen. A fegyelmezés nem sértheti a diák önérzetét. Az értékelés, minősítés soha nem érintheti a diák családját. Elvetjük a kollektív büntetést! A tanulási teljesítményt és a viselkedést elkülönülten értékeljük. A személyiségfejlesztésben pedagógiai értéknek tekintjük a játékot. A játékot motivációs pedagógiai tényezőként, gyermek és ifjúkori szükségletként tételezzük, ezért kellő alkalmat biztosítunk rá. A játékot az iskolában tanítani kell. Nemcsak szórakoztató, hanem képességfejlesztő szerepét is fel kell használni. A képességfejlesztő lehetőségek közül preferáljuk a konstrukciós-, a kombinációs-, a variációs-, a logikai-, a szerep- és nyelvi játékokat. A szokásos tantárgyakon túl emiatt (is) szerepeltetjük tantárgyi rendszerünkben: a bábozást, színjátszást, logikai játékot, a barkácsot, média-ismereteket és a néptáncot. A személyiségpedagógia alapvető eljárásának a humánus bánásmódot tartjuk Iskolai Egészségnevelési Program Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! mert A múltra épül fel a jelen és a jövő. (Bárczi Gusztáv) Helyzetkép, helyzetelemzés 10

11 A lakosság egészségi állapotának védelme, javítása a tágabb értelemben vett megelőzés elsődlegessége, a gyermekek egészségügyi ellátása, egészségnevelésének megújítása új, egészségügyi védelmet célzó programok kidolgozását tette szükségessé. Az e témában végzett kutatások egyformán hangsúlyozzák az egyén és a társadalom felelősségét s kiemelik az egészségre nevelés színterei közül az iskolát. Az iskolák, mint másodlagos szocializáció intézményei rendkívül kedvező korban találkoznak a gyerekekkel (6-18 év). Az iskola szervezi meg 6 éves kortól a gyermek idejének nagy részét. Így az intézmény képes arra, hogy megalapozza, megerősítse az egészséges életmódhoz kötődő ismereteket, s korán észrevegye a még kialakulóban lévő problémákat. Ezek értelmében az egészségnevelést tantestületünk tudatosan létrehozott tanulási lehetőségként kezeli és cselekvésorientált tevékenységként építi be pedagógiai programjának mellékleteként. Az iskola, mint környezet Az iskola egész épületét 2003-ban felújították. A felújítás során a mozgássérültek számára kialakításra került: az épület akadálymentes megközelítéséhez rámpa, az épületen belüli közlekedéshez lift, és mozgássérültek számára 2 speciális illemhely. Az iskola mai szemmel is modern, a tanítás-tanulás minden igényét kielégítő háromszintes épület, megfelelő udvarral. Az udvaron kosár- és kézilabda pálya van. Az udvar kb. fele gyepesített. Az órarend tervezése átgondolt. A tanulók napi munkarendjébe regenerációs sáv beépített mozgáslehetőséget biztosít a tanulóknak. - A tantermek alapterülete 54 m2. A tantermek berendezése a korosztályokhoz és az előírásokhoz igazodik. A tantermekben nagy ablakok biztosítják a fényt, a jó és gyors szellőzési lehetőségeket. Mindenhol mosdó is van. Minden osztálynak saját tanterme van. A tanterem dekorálásánál figyelemfelkeltő célból használjuk az egészséges életvitellel kapcsolatos anyagokat. Az ülésrend időszakonkénti változtatása megtörténik a gyermek szemének, gerincének megterhelése miatt. A tanszerek hazavitele az alsó tagozaton nem kötelező mindennap. - A tanulók létszámának megfelelő számú illemhely, kézmosó áll rendelkezésre minden emeleten. A burkolatok mindenütt könnyen tisztíthatók. A kéztörlési lehetőség is biztosított. A mozgáskorlátozottaknak lift és külön illemhely áll rendelkezésre. - A lépcsők biztonságosak. A felsőruházat, a tornaruhák és a cipők tárolása is megoldott a folyosói szekrényekben. A közös helyiségek, folyosók tisztaságának megőrzésére nagy gondot fordítunk. - Az iskola ebédlője önkiszolgáló rendszerben működik. Az oldalfal felcsempézett, könnyen tisztítható. Az étkezési körülmények, a napi háromszori étkezés lehetősége biztosított a tanulóknak. Az iskolában büfé működik. Az egészséges táplálkozás kínálatát elvárjuk a büfé vezetőjétől. - A tornaterem műpadlós. Az egyes sporteszközök rögzítettek. A sporteszközök tárolására szertár van. Az öltözőket hideg-meleg vizes zuhanyzók és mellékhelyiségek egészítik ki. - A táncterem teljesen korszerű. - A tanórán kívül szervezett foglalkozásokra tornaterem, színházterem, iskolaudvar, sportpályák, közeli játszótér áll rendelkezésre. Az udvar füvesített, fákkal, cserjékkel. - A technika tantermek megfelelnek a követelményeknek. - Az iskolában orvosi szoba váróval, logopédiai és fejlesztő foglalkozásokra kialakított helyiség van. A tanulók általános egészségi állapotáról 11

12 A tanulók egészségi állapotának megállapítása az iskolában történő szűrővizsgálatok alapján történik. Növekedés és testi fejlődés mérése és minősítése: (testmagasság, testsúly, melltérfogat) minősítés: - alultápláltságról - túlsúly mértékéről - a növekedés megtorpanásáról vagy tartós elmaradásáról - vagy éppen az igen gyors növekedés. Kövérség korai felismerése (diéta, mozgásformák megszerettetése). Évfolyamonként: 2-3 tanuló. Vérnyomás mérése: kisgyermekkorban alig néhány százalék a magas vérnyomás, általában valamilyen megbetegedés velejárója (másodlagos magas vérnyomás). Serdülőkorban, különösen túlsúlyos gyermekeknél minden szervi betegség nélkül is előfordulhat (esszenciális magas vérnyomás). Szükséges kontroll vizsgálat, szakemberhez irányítás. Évfolyamonként: 1-1 tanuló. Mozgásszervek vizsgálata: nagy szerepe van - a tartási hibák - a gerincferdülés - lúdtalp - mellkas deformáció megelőzésében és korai felismerésében. Különösen a serdülőkre kell figyelni (szégyellik és inkább titkolják). A hanyagtartás megelőzhető és még visszafordítható, ha a gyermek - megtanul helyesen állni, járni, ülni - rendszeresen, helyesen terhelve mozog - mindként vállát egyformán terhelve hordja az iskolatáskát - megfelelő ülőalkalmatosságot használ az iskolában, otthon. A tartásjavító és lábtorna fontos szerepet tölt be a mozgásszervi betegségek megelőzésében. A tanulók 2/3-ának gerince már nem tökéletes bármelyik iskolás korosztályban. Rendkívül sok a tartáshibás tanulók száma is. Lúdtalpas tanulók száma évfolyamonként: 4-5 tanuló. A látás vizsgálata: a látás fejlődésének és a leggyakoribb szemészeti eltérések kiszűrése. - lencse fénytörési hibái (rövid- és távollátás) - szemállási rendellenesség (kancsalság) - tompalátás Folyamatos figyelés: éves korban színlátás vizsgálat. Látásvizsgálat minden korosztályban évenként. Felismerése: - betű, számok tévesztése, összecserélése - olvasási nehézség - hunyorgatás - pislogás, szemrángás - a gyermek túl közel hajol a nézendő tárgyakhoz - fényérzékeny - fejfájás Általában osztályonként 2-3 gyermek szemüveges 12

13 A hallás vizsgálata: halláscsökkenés kiszűrése; gond a beszédfejlődésben, olvasás, írás elsajátításában. Audiométer hallás vizsgálat készülékkel hang irányának megjelölése. Szűrés időpontja: éves kor - 13 éves kor éves kor Pajzsmirigy vizsgálata: gyermek- és serdülőkorban az egyik leggyakoribb hormonális elváltozás. A strumma (golyva), amely lányok között gyakrabban fordul elő, mint a fiúknál. Oka: jódhiány, amelyet az ivóvíz alacsony jódtartalma okoz. (Jódozott konyhasó használata javasolt.) Kötelező szűrés az iskolában 11 éves kortól. (Gyanú esetén ultrahang- és laboratóriumi vizsgálat szükséges.) Évfolyamonként általában 2-3 tanuló. A nemi fejlettség vizsgálata: évfolyamon a lányoknál jelentkező menses - fiúknál a herék leszállási zavarai - nemi szervek higiéniája A későbbi, felnőttkori egészség szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy a gyermekek megtanulják - a mellek önvizsgálatát évfolyam - a herék önvizsgálatát Rendszeres tisztasági vizsgálatok elvégzése: (bőr, haj, körmök, ruházat) minden évfolyamon. Fejtetvesség esetén szülő értésesítése. Évenkénti fogászati szűrővizsgálat (a tanuló rendszeresen ellenőriztesse egészségi állapotát fogainak). Kötelező védőoltások: - 6 év DPT+OPV - 11 év DT - 11 év MMR - 14 év Hepatitis-B Folyamatos elsősegélynyújtás, ambuláns ellátás. Iskola egészségügyi dokumentáció és nyilvántartás vezetése. Kapcsolattartás szülőkkel, pedagógusokkal, egészségügyi intézményekkel. Felvilágosítás, egészségnevelési program, versenyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, szexuális szokások, szájhigiénia). Az egészségnevelésre elsősorban az iskolai szűrővizsgálatokat használja fel az egészségügyi szakember. Az iskola egészségügy rendkívül fontos, hogy megtanítsa a gyermekeket (a majdani felnőtteket) az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybe vételére. Annak a gyermeknek, aki azt tapasztalja, hogy őt akkor is megvizsgálja az orvos, amikor nincs panasza, felnőtt korban is természetes lesz, hogy rendszeresen ellenőriztesse egészségi állapotát. Az iskola egészségnevelési alapelvei Az egészség a fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek hiánya. Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést (promóciót), a 13

14 betegségek megelőzését (prevenciót), és a betegség mihamarabbi gyógyításhoz szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is. - Az egészség érték, nélkülözhetetlen az élet fenntartásához, a megváltozott egészség az egyén egész életére kihatással lehet. - Az egészség megőrzése és az egészséges állapot megbecsülése létfontosságú. - Az egészség komplex, részei a fizikum, értelem, érzelem, pszichikum, társadalom, egyéni vonások. - Az egészség felelősei a társadalom, az egyén, az orvos. - Az egészséges életvitel kritériumainak (mozgás, nyugalom, szélsőségek veszélyei) ismerete. - Életkor és tevékenységi formák összefüggéseinek ismerete. - Életenergia helyes táplálkozás kritériumainak ismerete - Egészségkárosító külső és belső hatások ismerete - Egészségkárosító szokások (életmód, étkezés, szenvedélyek, negatív beállítódás) ismerete - Egyéni egészségigény és ezekre ártóan ható tényezők ismerete - Harmonikus társas és párkapcsolatok kialakításának lehetőségei - A megbetegedés, a hajlamok, kockázatok, okok eredménye - Mindennapi veszélyeink: balesetek, fertőzések, betegségek - Egészségmegőrzés- és fejlesztés eredménye a kontroll az egészségi állapotok felett, lehetőség az egészségbarát magatartás választására Az egészségnevelő iskola Az egészségfejlesztés fő feladat az egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése. - Elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését. - Együttműködést alakít ki a helyi közösség szakembereivel az egészségfejlesztés és az iskola egészséges környezetté fejlesztése érdekében. - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít - Törekszik arra, hogy a közösség, a családok megértsék, hogy hogyan járulhatnak hozzá, vagy éppen hátráltatják az egészség fejlesztését Az iskola egészségnevelési céljai Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében (WHO). - Hatékony prevenció - Hatékony gyermekvédelem kialakítása - Egészséges, biztonságos környezet biztosítása - Veszélyek feltárása, majd megszüntetése - Beilleszkedési, tanulási zavarok korrekciója - Szociális hátrányok enyhítése - Partnerkapcsolatok javítása - Káros élvezeti cikkek fogyasztásának csökkentése - Mindennapos testedzés megvalósítása - Fizikai állapot javítása - Önismeret fejlesztése - Kockázatok tudatos csökkentése az egészséges életmód előmozdítása érdekében - Társas kapcsolatok fejlesztése, toleranciára nevelés - Egészséges életmód iránti igény kialakítása - Konfliktuskezelés fejlesztése 14

15 - Egészségtudatos életvitel kialakítása. Az iskola egészségneveléssel kapcsolatos hagyományai, az egészségfejlesztés csatlakozási pontjai az iskolában Alapgondolatok: 1-4. Évfolyam Feltéve, hogy az iskola egészségnevelési programja nem csak a meglevő egészség megőrzését tekinti fő feladatának, hanem az egészség meglétét feltételezi és a meglevő értékekre összpontosítva annak erősítését, fejlesztését tekinti céljának, érdemes átgondolni, hogyan lehet biztosítani, hogy tanulóink kontrollt nyerjenek saját életük, saját egészségi állapotuk felett annak érdekében, hogy az egészségük jobb legyen. Az egészség alatt a testi, lelki, szellemi és szociális jól lét állapotát értjük, melynek eléréséhez - meg kell tudni fogalmazni, és valósítani a vágyakat - képesnek lenni kielégíteni a szükségleteket - képesnek lenni alkalmazkodni, változni és megbirkózni a környezettel. Ezért az egészség erőforrás, eszköz a boldoguláshoz. Az egészséget rengeteg tényező befolyásolja: - Genetika - Környezet - Egészségügyi ellátórendszer - Életmód - Társadalmi helyzet: társadalmi státusz, stressz és annak kezelése - Munkahelyi társadalmi kapcsolatok - Táplálkozás, közlekedés, testmozgás - Gyermekkor meghatározó jelentőségű, hiszen az elsajátított szokásrendszer egész életre kihat, nehezen változtatható meg. Ha félretesszük azt, hogy az egészségnevelés célja aktívan részt venni az egészég fenntartásában és még jobbá is tenni azt, akkor öt terület együttes munkáját kell összehangolni. - az egészséget támogató társadalom-iskolapolitika: milyen feltételeket teremt az intézmény, mi az elgondolása - az egészséget támogató környezet kialakítása: milyen az élettér, az intézmény hangulata, belső összhangja - az iskola környezetének (szülők, egyéb segítők) bevonása - nálunk ez az egészségnapokon tapasztalható! - egészségügyi ellátás minősége az iskolában (védőnő, orvos) Egyéni képességfejlesztés lehetősége ez az egyik meghatározó feladat az iskolában. Hatékonyak csak azok a programok lehetnek, amelyek komplex programok. 1.Megismertetnek az egészségkárosító magatartásmódokkal. 2. Készségeket fejlesztenek ki magukban, melyek segítik őket az egészséges életvitel kialakításában, egészségükkel kapcsolatos pozitív döntések meghozatalában. 3. A későbbi helytállás szempontjából fontos fejleszteni a kommunikációs készségeket - a problémamegoldó készségeket - a döntéshozás képességeit - a velejáró stressz leküzdés módjait - az érdekérvényesítéssel kapcsolatos készségeket - az önismeret, önértékelés képességeit - a kudarctűrés és alkalmazkodás módjait Osztályfőnöki feladatok

16 Az 1-4. évfolyamon tantárgyi szinten osztályfőnöki óra nincsen. Éves szinten az osztályfőnöki munkánkat a munkaközösség munkaterve határozza meg. Osztályfőnöki teendőinket, az aktuális feladatokat szünetekben, szabadidőben illetve minden osztályfőnök a saját tanítási órái keretében szervezi, illetve oldja meg. Néhány jellemző lehetőség az 1-4. évfolyamon: Témakör Fejlesztési követelmények Módszerek Pozitív énkép kialakítása Ismerni kell a tanuló egyéni Beszélgetések, fogadó óra, Az iskola, közvetlen környezetünk tisztán tartása A helyes napirend kialakítása jellemzőit, családját, problémáit, értékvilágát. A tanulónak legyen saját tanulási tere otthon. A megfelelő pihenés biztosítása szülői értekezlet Következetesen ellenőrizzük ennek betartását A szülők segítségével közösen alakítjuk ki NYIK 1-4. Témakör Fejlesztési követelmények Módszerek Illem Az étkezésre és az evésre Illemszabályok tanulása. Hibás, illemsértő viselkedés vonatkozó illemszabályok. A jó megjelenés illetve szabályok elemzése A jó megjelenés illemszabályai A szabadidős tevékenységhez kapcsolódó illemszabályok tanulása (a testi tisztaság, a ruházat tisztasága, rendezettsége). Játék, sportolás, túra, kirándulás illetve szabályok tanulása. Szerepjáték Témakör Fejlesztési követelmények Módszerek Üdülés, strandolás illetve szabályok tanulása. Olvasás Publicisztikai szövegek Témakörök: egészségügy, sport, gyermekélet Különböző műfajú és témájú szövegek Ismeretterjesztő szövegek Természettudományos témájú Rezenciók olvasása: kiadási adatok, az ismertető, és az ajánló szövegek elkülönítése. Ezen szövegek olvasata, feldolgozása, témájukból adódó egészségnevelési lehetőségek Hangos, néma olvasás Társak számára ismertetés Szövegfeldolgozás, felolvasás, szövegreprodukció, véleménynyilvánítás 16

17 szövegek Életrajzok, útleírások Témakörök 4.o.: népesség, élelmezés, egészségügy, éghajlatszabályozás, környzetvédelem Önművelés Könyv- és könyvtárhasználat Szótár- és lexikonhasználat Szelektív rádióhallhatás és TV nézés: - ismeretterjesztő műsorok Helyesírás Helyes nyelvhasználat, anyanyelvi ismeretek Egészségneveléssel kapcsolatos könyvek, szakszótárak, lexikonok olvasása, használata Ismeretterjesztő műsorok témájának, résztémájának megnevezése A helyesírást fejlesztő szövegek témái lehetnek egészségüggyel kapcsolatosak Új ismeretek tanulásához használt szövegek Könyvismertetés Könyvajánlás társaknak Kiselőadások Új ismeret reprodukálása Másolás, diktálás Elemzés Témakör Fejlesztési követelmény Módszerek Fogalmazás elbeszélés leírás riport Irodalom Tetszés szerint megadott témájú szövegek mind kapcsolódhatnak az egészségneveléshez Irodalmi művek ilyen témájú szövegrészleteinek megbeszélése Önálló szövegalkotás Pl.: riport készítése az iskola asszisztensével Matematika 1-4. A matematika tanítása zömében a matematika órákon történik. A tantárgyakhoz való pozitív viszonyulás, de az egészséges életvitel miatt is nagyon fontos az órák hangulata, a jó légkör, a siker biztosítása minden tanuló számára. Rendszerességgel, tudatossággal, az önállóság fokozásával ki kell alakítani helyes tanulói és tanulási szokásokat. Néhány lehetőség az egészségneveléshez matematika órán: Témakör Fejlesztési követelmények Módszerek Számtan, algebra Tárgyak, személyek Szétválogatások, 17

18 Szöveges feladatok Sorozatok, függvények összehasonlítása, csoportosítása közös tulajdonságok alapján. Életszerű, valóságos történetek legyenek. Témaválasztásukban az egészséges életvitelre, táplálkozásra, mozgásra stb. ösztönözzenek. A rendező képesség fejlesztése a változások, a periodikusság, a ritmus megfigyelésével. (pl. évszakok falevelek) csoportosítások A természeti környezet védelme. A változások megfigyeltetése, értelmezése, felismerése. Elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. Témakör Fejlesztési követelmények Módszerek GEOMETRIA, MÉRÉS Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása. Összehasonlítások, összemérések, az eredmény megfogalmazása HALMAZOK (pl. alvásszükséglet) Ok-okozati összefüggések. Adott élelmiszerek ábrázolása A vélemények halmazábrán. Szétválogatások az megfogalmaztatása. egészséges táplálkozás szempontjából. Adott tevékenységek ábrázolása halmazábrán. Szétválogatások az egészséges életvitel szempontjából. Tanácsok megfogalmazása a STATISZTIKA kirívó eseteknél. Tömegmérés medián ideális testsúly elhízás. Tejfogyasztás ábrázolása grafikusan. Kirándulások gyakorisága, az átlag kiszámítása. 18

19 Természetismeret emberismeret 1-4. A természetismeret tantárgy a maga sajátos eszközeivel tud részt venni az egészségnevelő munkában. Az élő világ tanulmányozása példaként szolgál az alkalmazkodás fontosságának megértéséhez. A táplálékhoz jutás igénye és szükségessége az etikai problémákon túl az érdekérvényesítés szükségességét példázza. A kísérletek módszeres végigvitele a problémamegoldó mechanizmus alkalmazását erősíti. Az elvégzett feladatok értékelése az önismeretet erősíti. A tanév során érintett témakörök önmagukon túlmutatva a szakismeretek elsajátításán túl az egészségmegőrzés érdekében a környezet tudatos formálásának és megóvásának igényét keltik fel. 1. évfolyam nincs természetismeret tantárgy egyelőre Témakör Fejlesztési követelmények Tevékenységek 2. évfolyam élettelen természet alapelemei Az élő természet alapelemei Vizsgálódásai során ismerje meg a környezetében előforduló élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát (halmazállapot, szín, oldhatóság, olvadáspont, forráspont). Vizsgálódásait használja fel érzékszervei működésének ellenőrzésére, önismeretének pontosítására. A víz vizsgálata során értse meg annak kiemelt fontosságát az élet és egészség fenntartása szempontjából. A közvetlen környezetében lévő tárgyak érzékelhető és mérhető tulajdonságainak megfigyelése és lejegyzése. Összehasonlítások. Kísérletek elemi szintű elvégzése, elemzése. A vizsgálat során tanulja meg a balesetek megelőzésének szabályait és fontosságát. Fejlődjék ki az élőlények megfigyeléséhez szükséges türelem. Ismeretei ébresszék rá, hogy az élőlények fontos életfeltétele a környezethez való alkalmazkodás.. Elemi növényélettani ismeretek tanítása szövegalkotással, képelemzéssel, bemutatással. Növényi egyedek felismerése természetben. 19

20 Témakör Fejlesztési követelmények Tevékenységek Tájékozódási alapismeretek Közlekedési alapismeretek Lakóhely ismerete Megismerési módszerek alapozása Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak. Értse, hogy a növények szerepe a levegő minőségének megőrzése, a talaj termőképességének fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen A természeti környezet állapotának védelme az ember tudatos tevékenységét igényli saját élete fenntartása szempontjából. Ismerje lakókörnyezete nevezetességeit, közlekedési útvonalait, hogy biztonságosan tudjon közlekedni, elkerülve a baleseteket. Legyenek megbízható ismeretei környezetéről, hogy saját személyét biztonságban érezhesse. Alakuljon ki a véleményalkotás képessége. Tudja álláspontját megvédeni, érvelni, mások szempontjait figyelembe venni. Ennek kapcsán a környezet megfigyelése, miféle lehetőségeket biztosít az élet számára. Levegő védelme, a vizek védelme, a talaj védelme. Maguk a növények védelme az ember táplálék forrása gyanánt A levegő emberi életre alkalmassága miatt. Ezekkel a feltételekkel való gazdálkodás az ember egészsége megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, tudatos kezelésének megtanulása a természetismeret tantárgy tanulásának lényege. A lakókörnyezet séta során való megismerése közben a javításra, alakításra szoruló, a környezetet biztonságosabbá tévő tényezők összegyűjtése, ezáltal a környezet tudatos formálása is lehetővé válhat az egészséges környezet aktív megismerése által. Készítsen gyűjteményeket, a 20

21 rendezés szempontjait vesse össze társaival, hogy fejlődjék önismerete, probléma megoldó kommunikációja, konfliktustűrő képessége. Témakör Fejlesztési követelmény Tevékenység 3. évfolyam Az élettelen természet alapelemei Az élő természet alapismeretei Tudatosuljon, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés és vizsgálódás útján szerezzük. Tanulja meg kezelni a környezetében található egyszerű anyagokat (vegyszereket, mosószereket, egyéb tisztítószereket). Ismerje szerepüket az egészség megőrzése szempontjából is. Tudja teendőit tűz esetén, legyen ismerete arról, hogyan hárítja el az egyszerűbb balesteket, tudja, mikor kell orvoshoz fordulni. Ismerje a növények és állatok életjelenségeit, életfeltételeit, hogy tudatosan tudja biztosítani azokat. Tudjon környezetére önállóan is kérdéseket megfogalmazni. Tapasztalatszerzés közvetett és közvetlen megfigyelés útján Legyen fogalma arról, hogy környezetünkben olyan folyamatok is lezajlanak, melyeknek csak eredményeit érzékeljük, létezésükről csak ez által jutunk információhoz, esetleg következtetéssel. Szokja meg az oksági összefüggések keresését probléma megoldó gondolkodással. Következtetése eredményeinek helyességét vesse össze társaival. Egy-egy növény és állat viselkedésének és életmódjának élőhelyhez való alkalmazkodásának és más élőlényhez való 21

22 Ismerje a növények, állatok környezeti igényeit. Értse az életközösség fogalmát, jelentőségét. Tudja, hogy a környezet változása az élőlények életét módosíthatja. kapcsolatának megfigyelése valóságban, képen, szöveg alapján. Az elemi rendszertani ismeretek tanulása közben tudatosuljék, hogy a világ rendezhető, megismerhető, birtokba vehető, kiszámítható, ezzel adja meg a biztonságos környezetet. Témakör Fejlesztési követelmény Tevékenységek Tájékozódási alapismeretek Tudjon térkép alapján közlekedni A szabálytudat és Közlekedés Ország ismeret Megismerési módszerek az iskola környékén. Ismerjen illemszabályokat a közlekedéssel kapcsolatban. Ezáltal sajátítva el az együttélés udvariassági normáit. Ismerje szűkebb környezete hagyományait, meséit, dalait, ezáltal fejlődjék kötődése környezetéhez, ahol élete zajlik. Tudjon beszámolni kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről is. A tapasztalatokkal közvetlenül nem szerezhető ismeretek forrásait (könyvek, lexikonok, filmek) használatát ismerje, alkalmazza. szabálytartás fontosságát figyelje meg a közlekedési szabályok betartása kapcsán. Értse szükségességét. Tanuljon meg helyes döntéseket hozni közlekedési gyakorlatok során. Legyen képes a tanult élőlények lényegre törő elemzésére. Véleményét tudja megvédeni. Tudjon ábrákat készíteni, értelmezni. Tudjon felkészülni arra, hogy tudásáról társai előtt számot adjon önálló felkészülés alapján. Meg tudja indokolni azt, hogy témaválasztását miféle döntés előzte meg. Tudja elviselni sikerét, kudarcát. Teremtsen kapcsolatot az 22