Gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés

Átírás

1 Dunaújvárosi Főiskola Gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Tanterv. július 29.

2 2

3 Tartalomjegyzék Alapadatok:... 5 Gépipari mérnökasszisztens megnevezésű elágazás szakmai és vizsgakövetelményei... 6 Követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak A Gépipari mérnökasszisztens képzés és a Gépészmérnök szak kredit-egyenértékűsége: Óraterv: tantárgyainak rövid ismertetése Informatika Aktuális ügyviteli rendszerek Műszaki ábrázolás és dokumentáció Mérnöki fizika Matematika I Mechanika I Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika CAD Gépszerkezettan I Szerkezeti anyagok technológiája Anyag és gyártásismeret Villamos mérések Vállalatgazdaságtan II Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci alapismeretek Környezetvédelem és energiagazdálkodás Gépszerkezettan II Vállalatgazdaságtan II Minőségirányítás Gépipari mérések Forgácsolás Gyártástervezés, szerelés Szakdolgozat - gépipari mérnökasszisztens Irányítástechnika CNC-technika Műszaki projektvezetés és gyakorlat

4 4

5 Alapadatok: Szakképesítés megnevezése Mérnökasszisztens A szakképesítés azonosító száma: Elágazások: Gépipari mérnökasszisztens Azonosító szám: Ráépülés A képzésért felelős szakminisztérium: Szakra vonatkozó jogszabály: Képzés maximális időtartama: Képzésért felelős intézmény: Intézményi azonosító szám: nincs Nemzeti Erőforrás Minisztérium 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 2 év (4 félév / szemeszter) A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy szemesztert. Dunaújvárosi Főiskola FI60345 Címe: 2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/A Felelős vezető: Szakfelelős intézet: Szakfelelős intézet igazgatója: Szakfelelős: Képzés szintje: A szakképesítési bizonyítványban szereplő szakképesítés megnevezése: Nyelvi képzés: Testnevelés: Szakmai gyakorlat Szakmacsoport A felsőfokú szakképzésnek megfelelő képzési területek Munkarend Dr. Bognár László, rektor Műszaki Intézet Valenta László főiskolai docens Zahola Tamás főiskolai docens Felsőfokú szakképzés Gépipari mérnökasszisztens Általános és műszaki angol szaknyelv Minden félévben heti 1 óra (csak nappali tagozaton). Az összefüggő szakmai gyakorlat tartama: 360 óra 5. Gépészet műszaki nappali, levelező 5

6 Gépipari mérnökasszisztens megnevezésű elágazás szakmai és vizsgakövetelményei I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Mérnökasszisztens 3. Szakképesítések köre: 3.1 Részszakképesítés 3.2 Szakképesítés-elágazások Azonosítószám: Megnevezés: Gépipari mérnökasszisztens 3.3 Szakképesítés-ráépülés 4. Hozzárendelt FEOR szám: 1213, 3114, 3115, 3116, 3117, 3118, 3121, 3123, 3129, Képzés maximális időtartama: Szakképesítés megnevezése Szakképzési Óraszám évfolyamok száma Mérnökasszisztens 2 - II. EGYÉB ADATOK SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Gépipari mérnökasszisztens 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: - Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: kredit a képzési program figyelembevételével beszámítandó Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): - Időtartama (évben vagy félévben): - 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: - 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges 6

7 III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 1213 Helyi önkormányzat kinevezett középszintű vezetője 3114 Fa- és könnyűipari technikus 3115 Vegyésztechnikus 3116 Kohászati technikus 3117 Gépésztechnikus 3118 Erősáramú villamosipari technikus 3121 Gyengeáramú villamosipari technikus 3123 Építésztechnikus 3129 Egyéb technikusok 3602 Igazgatási ügyintéző 2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A mérnökasszisztens munkája során: Alkalmazza a korszerű számítástechnikai eszközöket Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Munkája során környezettudatos magatartásformát tanúsít Munkavégzés balesetvédelmi előírásait ismeri, betartja, alkalmazza Szakmai idegen nyelvet használ feladatainak elvégzéséhez Jogi és szabvány ismereteket alkalmaz Részt vesz a tevékenységével kapcsolatos gazdálkodási feladatok ellátásában Közreműködik az üzemi biztonság fenntartásában Projekt tervezésében részt vesz Műszaki számításokat végez, tervez Gépipari mérnökasszisztensként: Előkészül a munkavégzésre Mérési feladatokat végez Az előgyártás szakmai ismereteit alkalmazza Az alkatrészgyártás szakmai ismereteit alkalmazza Robot- és CNC-technikát alkalmaz A szerelés szakmai ismereteit alkalmazza 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése Általános rendszergazda Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Telekommunikációs asszisztens Web-programozó A szakmai követelménymodulok felsorolása: IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK Az azonosító számú, Gépipari mérnökasszisztens megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Korszerű munkaszervezés Gazdálkodási, projektvezetési modul Műszaki alapozás Méréstechnika Alkatrész művelettervezése, gyártása Robot- és CNC-technika 7

8 V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás Az 13., vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben megadott témában, a képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Korszerű munkaszervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számítógép-kezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása. Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek. Hulladékok csoportosítása, minősítése, kezelése és a hulladékok szelektív gyűjtése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 20% 3. feladat 30% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Gazdálkodás, projektvezetés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Projektirányítási rendszerek, projekttervezés, kockázatelemzés, erőforrás-kezelés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Megadott feltételek alapján képzési vállalkozási forma kiválasztása, indításának, működtetésének, átszervezésének megtervezése, működésének elemzése. Számla, nyugta kibocsátása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 10. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Műszaki alapozás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Adott használt alkatrész szabadkézi vagy műszaki rajzának elkészítése, dokumentálása, műszaki és gazdasági ajánlat készítése ennek az alkatrésznek cseréjére 8

9 A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott konkrét feladathoz anyagrendelést állít össze, kalkulációt készít a rendelkezésre bocsátott adatok alapján. Összeállítja a szükséges eszközök listáját, ismerteti az elvégzendő munkafolyamat lépéseit A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 11. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Méréstechnika A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Metrológiai és méréstechnikai feladatok megoldása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott feladat szerinti mechanikai mérésekhez mérőeszközöket, műszereket választ, elvégzi és kiértékeli a kijelölt méréseket A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Adott feladat szerinti villamos áramkörök, illetve fogyasztók vagy nem villamos mennyiség átalakító be és kimeneti jellemzőinek méréséhez mérőeszközöket, műszereket választ, elvégzi és kiértékeli a kijelölt méréseket A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 20% 3. feladat 40% 12. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Alkatrész művelettervezése, gyártása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kiadott alkatrész műhelyrajza alapján a megmunkálási igény meghatározása, felületelemenként a ráhagyás kiszámítása számítógép segítségével A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai változatok összevetése, gazdasági számítások A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A kiadott alkatrész műhelyrajza és technológiai utasítása alapján felszerszámozás, műveletelemenkénti gépbeállítás, esztergálás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 100 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: 9

10 A gyártáskor keletkezett forgács vizsgálata, az alkalmas forgácsalak meghatározása, forgácstörő megoldások, forgácskeresztmetszet és a technológiai paraméterek elemzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 15% 2. feladat 25% 3. feladat 35% 4. feladat 25% 13. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Robot- és CNC-technika A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: NC program készítése, értelmezése, futtatása szerszám nélkül, futtatása forgácsolással A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 100 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Gépipari komplex feladat - szakdolgozat védése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 15 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az azonosító számú, Gépipari mérnökasszisztens megnevezésű szakképesítéselágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez, szakképesítés-elágazásokhoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: - VII. EGYEBEK Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat tartama: 360 óra 10

11 Követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak Korszerű munkaszervezés MUG-902 Mérnöki alapismeretek, biztonságtechnika MUT-511 Környezetvédelem és energiagazdálkodás INF-010 Informatika KTN-044 Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci alapismeretek Gazdálkodás, projektvezetés GTV-518 Vállalatgazdaságtan I. GTV-111 Aktuális ügyviteli rendszerek INF-630 Műszaki projektvezetés és gyakorlat MUG-111 Minőségirányítás Műszaki alapozás MUG-011 Mechanika I. KIM-001 Matematika I. MUG-901 Műszaki ábrázolás és dokumentáció MUG-021 CAD MUG-903 Anyag- és gyártásismeret MUT-215 Mérnöki fizika MUG-031 Gépszerkezettan I. MUG-032 Gépszerkezettan II. Méréstechnika INF-201 MUG-904 Villamos mérések Gépipari mérések Alaktrész művelettervezése, gyártása MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája MUG-941 Forgácsolás MUG-943 Gyártástervezés, szerelés Robot- és CNC-technika MUG-905 Irányítástechnika MUG-942 CNC-technika 11

12 A Gépipari mérnökasszisztens képzés és a Gépészmérnök szak kreditegyenértékűsége: Kommunikáció és médiatudomány BA szak Kód Tantárgyi modul kredit Kód Tantárgyi modul kredit DFAN(L)-INF-010 Informatika 5 DFAN(L)-INF-010 Informatika 5 DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika 5 DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika 5 DFAN(L)-KIM-001 Matematika I. 5 DFAN(L)-KIM-001 Matematika I. 5 DFAN(L)-MUG-011 Mechanika I. 5 DFAN(L)-MUG-011 Mechanika I. 5 DFAN(L)-MUG-021 CAD 5 DFAN(L)-MUG-021 CAD 5 DFAN(L)-MUG-031 Gépszerkezettan I. 5 DFAN(L)-MUG-031 Gépszerkezettan I. 5 DFAN(L)-MUA-003 Szerkezeti anyagok Szerkezeti anyagok 5 DFAN(L)-MUA-003 technológiája technológiája 5 DFAN(L)-GTV-337 Vállalatgazdaságtan Vállalatgazdaságtan 5 DFAN(L)-GTV-337 II. II. 5 DFAN(L)-MUT-511 Környezetvédelem és 5 DFAN(L)-MUT-511 Környezetvédelem és 5 energiagazdálkodás energiagazdálkodás DFAN(L)-MUG-032 Gépszerkezettan II. 5 DFAN(L)-MUG-032 Gépszerkezettan II. 5 DFAN(L)-MUG-111 Minőségirányítás 5 DFAN(L)-MUG-111 Minőségirányítás 5 Összesen: 55 12

13 Óraterv: Nappali Félévek - heti óraszám Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAN-INF-010 Informatika F 5 DFFN-GTV-111 Aktuális ügyviteli rendszerek F 5 DFFN-MUG-901 Műszaki ábrázolás és dokumentáció F 5 DFAN-MUT-215 Mérnöki fizika V 5 DFAN-KIM-001 Matematika I V 5 DFAN-MUG-011 Mechanika I V 5 Előfeltétel DFFN-MUG-902 Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika F 5 DFAN-MUG-021 CAD F 5 DFAN-MUG-031 Gépszerkezettan I F 5 DFAN-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája F 5 DFAN-MUA-001 DFFN-MUG-903 Anyag és gyártásismeret F 5 DFFN-INF-201 Villamos mérések F 5 DFAN-MUT-215 DFAN-GTV-337 Vállalatgazdaságtan II F 5 DFFN-KTN -044 Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci alapismeretek F 5 DFAN-MUT-511 Környezetvédelem és energiagazdálkodás F 5 DFAN-MUG-032 Gépszerkezettan II F 5 DFAN-MUG-111 Minőségirányítás F 5 DFFN-MUG-904 Gépipari mérések F 5 DFFN-MUG-941 Forgácsolás V 5 DFFN-MUG-943 Gyártástervezés, szerelés F 5 DFFN-MUG-910 Szakdolgozat - gépipari mérnökasszisztens F 5 DFFN-MUG-905 Irányítástechnika F 5 DFAN-MUG-021 DFAN-MUG-031 DFAN-MUG-011 DFFN-MUG-942 CNC-technika F 5 DFFN-MUG-941 DFFN-INF-630 Műszaki projektvezetés és gyakorlat F 5 Tantárgykód Nyelv Heti EA, GY, L, Kredit Heti össz óra Összkredit Tantárgy neve DFFN-KIN-160 Általános Angol nyelv F Nyelvek Félévek - heti óraszám ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Előfeltétel DFFN-KIN-170 Angol műszaki szaknyelv F 0 DFFN-KIN-160 DFFN-KIN-171 Angol műszaki szaknyelv F 0 DFFN-KIN-170 DFFN-KIN-172 Angol műszaki szaknyelv F 0 DFFN-KIN Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény 13

14 Levelező Tantárgykód Tantárgy neve DFAL-INF-010 Informatika F 5 DFFL-GTV-111 Aktuális ügyviteli rendszerek F 5 DFFL-MUG-901 Műszaki ábrázolás és dokumentáció F 5 DFAL-MUT-215 Mérnöki fizika V 5 DFAL-KIM-001 Matematika I V 5 DFAL-MUG-011 Mechanika I V 5 DFFL-MUG-902 Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika F 5 DFAL-MUG-021 CAD F 5 DFAL-MUG-031 Gépszerkezettan I F 5 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Előfeltétel DFAL-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája F 5 DFAL-MUA-001 DFFL-MUG-903 Anyag és gyártásismeret F 5 DFFL-INF-201 Villamos mérések F 5 DFAL-MUT-215 DFAL-GTV-337 Vállalatgazdaságtan II F 5 Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci DFFL-KTN F 5 alapismeretek DFAL-MUT-511 Környezetvédelem és energiagazdálkodás F 5 DFAL-MUG-032 Gépszerkezettan II F 5 DFAL-MUG-111 Minőségirányítás F 5 DFFL-MUG-904 Gépipari mérések F 5 DFFL-MUG-941 Forgácsolás V 5 DFFL-MUG-943 Gyártástervezés, szerelés F 5 DFFL-MUG-910 Szakdolgozat - gépipari mérnökasszisztens F 5 DFFL-MUG-905 Irányítástechnika F 5 DFAL-MUG-021 DFAL-MUG-031 DFAL-MUG-011 DFFL-MUG-942 CNC-technika F 5 DFFL-MUG-941 DFFL-INF-630 Műszaki projektvezetés és gyakorlat F 5 Nyelv F F F F 0 Heti EA, GY, L, Kredit Heti össz óra Összkredit Félévek - heti óraszám Nyelvek Félévek - heti óraszám Előfeltétel Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFFL-KIN-160 Általános Angol nyelv F 0 DFFL-KIN-170 Angol műszaki szaknyelv F 0 DFFL-KIN-160 DFFL-KIN-171 Angol műszaki szaknyelv F 0 DFFL-KIN-170 DFFL-KIN-172 Angol műszaki szaknyelv F 0 DFFL-KIN-171 Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény 14

15 tantárgyainak rövid ismertetése Informatika DFAN-INF-010 0/0/3/F/5 DFAL-INF-010 0/0/15/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Király Zoltán Előadás: Gyakorlat: - Labor: Számítógépes termekben egyéni feladatokat oldanak meg a hallgatók tanári segítséggel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk feladattal vezetett rendszerezése (40%) Feladatok önálló feldolgozása (60%) A hallgatók szerezzenek olyan alapvető informatikai ismereteket, amely a nemzetközileg meghatározott informatikai írástudás (ECDL) alapmoduljainak elsajátításához szükséges. Legyenek képesek egy grafikus operációs rendszer biztos kezelésére. Tudjanak tetszőleges szöveges és táblázatot szövegszerkesztő és táblázatkezelő programmal elkészíteni. Tudjanak az Interneten böngészni és levelezni. Legyenek képesek egyszerű adatbázisok elkészítésére és kezelésére, valamint egyszerű bemutatók készítésére. Operációs rendszer kezelése (Windows), fájlok, mappák, háttértárak kezelése. Víruskeresés, vírusirtás, naplózás. Tömörített dokumentumok kezelése. A Windows segédprogramjainak (Paint, Jegyzettömb) használata. Szövegszerkesztés a Word programmal. Karakter és bekezdésformázás, hasábok, tabulátorok, élőfejek és élőlábak, különleges karakterek, felsorolás és számozás, táblázatok, stílusok, körlevél. Táblázatkezelés az Excel programmal. Táblázatok feltöltése, formázása, képletek, függvények használata, címzések, diagramok, adattáblák, célértékkeresés, solver, adatbázis műveletek, kimutatás. Internet böngészők beállításai és használata. Levelezőprogramok beállításai és használata: Levelek küldése, fogadása, mellékletek, címjegyzék, titkos másolat, fontos levél. Adatbázis készítés az Access programmal. Adattáblák létrehozása, formázása, adattáblák összekapcsolása. Lekérdezések (választó, táblakészítő, törlő, hozzáfűző, frissítő, kereszttáblás), űrlapok, jelentések készítése. Prezentáció készítés a PowerPoint programmal. 1. Király Zoltán-Ősz Rita: Szövegszerkesztés példatár 2. Király Zoltán-Ősz Rita: Táblázatkezelés példatár 3. Király Zoltán: Adatbáziskezelés példatár 4. ECDL vizsgapéldatár 5. Elektronikus irodalom: 6. Távoktatási anyag a Moodle, vagy a Neptun rendszerben 15

16 Aktuális ügyviteli rendszerek DFFN-GTV-111 1/2/0/F/5 DFFL-GTV-111 5/10/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Gazdálkodástudományi Intézet Tárgyfelelős oktató: Dósáné Pap Györgyi Előadás: Projektor használatával Gyakorlat: Kiscsoportos és egyéni feladatok, kis teremben, projektor felhasználásával Labor: -Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% -Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% -Feladatok önálló feldolgozása 30% -Szükség szerint szerződést aláírásra előkészít -Szerződést köt -Hibás teljesítés esetén jegyzőkönyvet vesz fel -Árajánlatot ad, kér, értékel -Hivatalos levelezést folytat hagyományos és elektronikus formában -Hivatalos okmányokat tölt ki A tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a hallgató részletekbe menő képet kapjon az ügyviteli rendszer, a hivatalos dokumentációk szerepéről, alkalmazásáról és alapvető módszereiről. Képes legyen a vállalaton belüli dokumentációáramlási folyamatok végrehajtására, helyes alkalmazására. Hivatalos levelek, hivatalos telefonok, jegyzőkönyvek, szerződések, árajánlatok kezelése, készítése, ügyfélkapcsolatok kezelése, reklamációk és problémák megoldása, nyomtatványok kitöltése, nyilvántartása. Kossáné Prókay Katalin: Amit a korszerű irodai munkához ismerni érdemes, Stíl Stúdió, Paks Kossáné Prókay Katalin: A menedzserasszisztens, Stíl Stúdió, Paks,

17 Műszaki ábrázolás és dokumentáció DFFN-MUG-901 1/2/0/F/5 DFFL-MUG-901 5/10/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Zahola Tamás Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési gyakorlatok. Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 30 % Feladatok önálló feldolgozása 30 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató ismerje a műszaki gyakorlat információforrásait (könyvtárak, rajztárak, internet). Legyen képes információ összegyűjtésére és rendszerezésére a különböző dokumentumtípusok alapján (rajzi dokumentumok, gépkönyvek, szabványok, táblázatok, diagramok, grafikonok, jegyzőkönyvek). Ismerje a különféle jellemző dokumentumok kialakításának formai követelményeit. Legyen képes összetett műszaki információt hordozó dokumentumok számítógépes eszközökkel történő létrehozására. A műszaki gyakorlat információforrásai. A dokumentumokban tárolt információ típusai és megjelenési formái. Jellemző dokumentumtípusok. Dokumentumok formai követelményei. Dokumentumok tárolása és rendszerezése. Dokumentumok létrehozásának, sokszorosításának, másolásának, konvertálásának hagyományos és számítógépes eszközei. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Dr. Agg Géza: Műszaki alapismeretek. Budapest: LSI Oktatóközpont,

18 Mérnöki fizika DFAN-MUT-215 1/2/0/V/5 DFAL-MUT-215 5/10/0/V/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szörényi Tamás Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 33,33%-ában)(15 óra) Gyakorlat: Maximum 30 fős csoportokban táblás számolási gyakorlat. (Összes óra 66,66%-ában)(24 óra) Labor: 5x2 óra laboratóriumi mérés és 2 óra felkészítés nyitott laboratórium keretében (Órarenden kívül) Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel és az anyag rögzítése a saját és az elektronikusan rendelkezésre álló jegyzet felhasználásával 40% Mérési gyakorlatok önálló elvégzése 20% Feladatok irányított és önálló feldolgozása 20% Tesztfeladatok megoldása 20%} - A hallgató ismerje az anyagi pont mechanikájának legfontosabb törvényeit, - Ismerje a folyadékok és gázok sztatikájához és dinamikájához tartozó legfontosabb összefüggéseket - Ismerje meg a hőtan, az elektromosságtan, valamint az optika, a kvantummechanika és a félvezetők és a modern fizika alapjait - Legyen képes a felsorolt témakörökben összefüggések felismerésére, alapszintű feladatok megoldására Kinematika, dinamika. A mechanika axiómái. Lendület, és megmaradása. Munka, energia, teljesítmény, munkatétel. Rezgéstan. A folyadékok és gázok mechanikájának alapjai. Pascal, Archimedes törvénye. Kontinuitási egyenlet. Munka, hőmennyiség, belső energia, I. főtétel. Hőtágulás, fázisátalakulások. Coulomb törvénye, potenciál és feszültség, kapacitás. Áramerősség, Ohm törvény, ellenállás, ellenállások kapcsolása, Kirchoff törvények, hálózatszámítás. Egyenáram mágneses mezeje, elektromágneses indukció. Váltakozó áram elemei. Geometriai optika. Fizikai optika. A kvantummechanika és az anyagszerkezettan alapjai, félvezető eszközök. A modern informatikai eszközök működésének alapjai. Moore törvény, a kvantumkompjuter alapfogalmai. - Kiss Endre: Mérnöki Fizika (elektronikus jegyzet) - Fizika feladatgyűjtemény ( szerk. Horváth Miklós, elektronikus jegyzet) - Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I., II., III. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997) - R. Feynmann: Modern Fizika 1., 2., 3., 5., 7., 9. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986) 18

19 Matematika I. DFAN-KIM-001 1/2/1/V/5 DFAL-KIM-001 5/10/5/V/5 Tantárgyat gondozó intézet: Központi Oktatási Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Horváth Gábor Előadás: Gyakorlat: Labor: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Műveletek komplex számokkal. Halmazelméleti ismeretek, a függvény fogalma. Számsorozatok határértéke, konvergenciakritériumok. Egyváltozós valós függvények alaptulajdonságai, határérték, folytonosság. Egyváltozós valós függvények differenciálhányadosának értelmezése, a differenciálhatóság és a folytonosság kapcsolata, a deriváltfüggvény, a differenciálható függvény differenciálja. Általános differenciálási szabályok, elemi függvények differenciálása. A differenciálszámítás középértéktételei, magasabb rendű differenciálhányadosok, L'Hospital-szabály, függvénydiszkusszió. A Riemann-integrál fogalma, az integrálhatóság feltételei, a határozott integrál tulajdonságai, az integrálszámítás középértéktétele, a Newton- Leibniz-formula. A primitív függvény, a határozatlan integrál és néhány tulajdonsága, alapintegrálok. Integrálási módszerek. Improprius integrál. A többváltozós valós függvények alaptulajdonságai, differenciálszámítása, szélsőértékeinek számítása. Kovács J. - Takács G. - Takács M.: Analízis. 16. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, Dr. Takács M. (szerk.): Analízis példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Horváth P.: Feleletválasztásos feladatok a matematika gyakorlatokhoz. 2. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dr. Takács M.: Komplex számok példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala,

20 Mechanika I. DFAN-MUG-011 2/2/0/V/5 DFAL-MUG /10/0/V/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kirchner István Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: - Elméleti anyag feldolgozása irányítással/önállóan: 15/35 % Feladatmegoldás irányítással/önállóan: 15/35 % A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az egyszerű mérnöki szerkezetek tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a statika és szilárdságtan fogalomrendszerével és gyakorlatban alkalmazott összefüggésekkel. Anyagi pont statikája: vektor fogalma, vektorokkal végezhető műveletek. Erő, erőrendszer, egyensúly. Merev testek statikája: merev test fogalma. Nyomaték fogalma. Erőrendszerek egyenértékűsége, redukálása. Eredő fogalma. Merev test egyensúlya. Ideális kényszerek. Támaszerő rendszerek meghatározása térbeli és síkbeli erőrendszerek esetén. Tartók statikája: tartóelemek, tartók és kényszerek, belső erők és igénybevételek fogalma és meghatározásuk elve, az igénybevételek közötti összefüggések. Szilárdságtan alapjai: a szilárdságtan alapfogalmai, felosztása, módszerei, a szilárdsági vizsgálatok célja, a szerkezeti elemekkel szemben támasztott követelmények, a szakítódiagram és az abból megállapítható mechanikai jellemzők. Mechanikai feszültségek meghatározása egyszerű igénybevételek esetén. Feszültségi állapot fogalma és megadása. Feszültségi állapot kiértékelése, főfeszültségek, feszültségi főirányok. Alakváltozási állapot elemei: fajlagos nyúlások és szögtorzulások. Alakváltozási állapot kiértékelése. Összefüggés az alakváltozási és feszültségi állapot elemei közt. Egyenértékű feszültség fogalma, elméletei. Dr. Vigh Sándor: Mechanika. Főiskolai jegyzet Műszaki mechanika I. Elemi Statika, Munkafüzet, Tanszéki munkaközösség, Dunaújváros, ME DFK Kiadói Hivatal, Műszaki mechanika II/1. Elemi szilárdságtan, Munkafüzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dr Vigh S.. Műszaki mechanika IV. Keresztmetszeti jellemzők. főiskolai jegyzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dunaújváros, Műszaki mechanika I. Példatár: 1. rész, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal, Műszaki mechanika II. Példatár: II/A,, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal,

21 Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika DFFN-MUG-902 2/1/0/F/5 DFFL-MUG /5/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Palotás Béla Előadás: Minden hallgatónak előadóban, táblás előadás. Projektor vagy írásvetítő használata. Gyakorlat: Elsősegélynyújtási, tűzvédelmi és biztonságtechnikai bemutatók, gyakorlatok. Mérési gyakorlatok. Könyvtárazási ismeretek. Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 30 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 50 % Feladatmegoldás irányítással 20 % A hallgatók ismerjék meg a műszaki gondolkodás sajátosságait, a műszaki terület interdiszciplináris voltát, a fontosabb területeket, mint pl.: a mértékegységek, az anyagok, az acélok, a jog, a szabványok, a szabadalmak és a biztonság (a munkavédelem, környezetvédelem, tűzvédelem alapjait), a hallgatónak meg kell tudni ítélni azt, hogy adott probléma megoldásakor milyen tudományos ismeretekre van szükség. A mérnöki alapismeretek alapjai, a mennyiségek, az anyagok, az acélok, a fejlesztés, az innováció, a szabványosítás, a műszaki területre érvényes jog, a szabadalmi rendszer alapjai. Mérnöki gondolkodás bemutatása esettanulmányokon keresztül. A különböző biztonsági (munkavédelmi, környezetvédelmi, tűz és katasztrófavédelmi) rendszerek szabványos és jogszabályba foglalt alapjai és gyakorlata. A szakirodalmazás módszerei. - honlapról letölthető segédletek, - a vonatkozó munkavédelmi, tűz és katasztrófa elleni védelem, környezetvédelmi stb. törvények, és a szabványok, pl. ISO 14001, MSZ A mérnöki tudományok kézikönyve, Springer Hungarica, Budapest 1993, - Mértékegység Kislexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971, - MSZT, MKEH, MSZH - kiadványai. 21

22 CAD DFAN-MUG-021 0/0/2/F/5 DFAL-MUG-021 0/0/10/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Gonda Viktor Előadás: - Gyakorlat: - Labor: Számítógépi laboratóriumi gyakorlat. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató ismerje a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát. Legyen képes alkatrészek parametrikus geometriai modelljeinek felépítésére, melyek a konstrukciós változtatásokat "túlélik" és a tervezői szándékot tartalmazzák. Legyen képes a többféle szóba jöhető modellezési sorrend, módszer közül az adott feladat szempontjából optimális kiválasztására. Legyen képes a létrehozott alkatrészekből összeállítást felépíteni. Legyen képes az alkatrészek, összeállítások az érvényes rajzi szabványok előírásainak a lehető legjobban megfelelő műszaki rajzának előállíttatására. A hallgató számítógépes laboratóriumi foglalkozások keretében megismeri a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát egy korszerű, parametrikus modellezőrendszer (SolidWorks) alkalmazásán keresztül. Elsajátítja a gépalkatrészek létrehozásához szükséges parancsok használatát. Megtanulja az összeállítások felépítésének módját. Felkészül arra, hogy mérnöki munkája során a hatályos szabványoknak a lehető legjobbam megfelelő műszaki rajzdokumentációt hozzon létre a korábban felépített alkatrész- és összeállítási modellek alapján. SolidWorks Online Help A SolidWorks programrendszerrel kapcsolatos leírások, dokumentációk. 22

23 Gépszerkezettan I. DFAN-MUG-031 2/2/0/F/5 DFAL-MUG /10/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csizmadia József Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési gyakorlatok. Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató legyen képes elvégezni az ábrázoló geometriában előforduló alapszerkesztések tetszőleges variációját. Ismerje fel a különböző összetett feladatok megoldásához szükséges elemi szerkesztéseket, legyen képes megállapítani azok megfelelő sorrendjét. Tudja kiválasztani a lehetséges megoldási módok közül az adott helyzetnek megfelelő optimálist. A hallgató ismerje műszaki rajzi vetületek, metszetek képzésének elméletét és gyakorlatát. A hallgató legyen képes gépalkatrészek műszaki rajzának hagyományos eszközökkel történő szerkesztésére, műszaki rajzok olvasására. A hallgató legyen képes gépalkatrészek mérethálózatának felépítésére. Képsík, koordinátarendszer, vetítés. Pont ábrázolása, egyenes valódi és pontképe. Vetületi, valamint a nézetváltás törvénye. Térelemek kölcsönös helyzetei. Egyenes helyzeteitől függő vetületei, kitérő és metsző egyenesek. Transzverzálisok, sík nevezetes egyenesei. Síkidom valódi nagysága, szerkesztések leforgatással. Két sík metszésvonala, hajlásszögek, távolságok. Feladatok megoldása alapszerkesztésekkel. A műszaki rajzkialakítás alapszabványai. A műszaki gyakorlat vetületrendszereinek elvi áttekintése. Nézetek, nézetrendek alkalmazása. Metszetek és szelvények alkalmazása. Méretmegadás műszaki rajzokon. Mérethálózatok. 1. Ábrázoló Geometria Alapfeladatok (Útmutató és gyakorlati feladatok, Zahola Tamás) 2. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 1. Koffán Károly: 15 előadás. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 2. Koffán Károly: 15 gyakorlat. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 23

24 Szerkezeti anyagok technológiája DFAN-MUA-003 2/0/1/F/5 DFAL-MUA /0/5/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csepeli Zsolt DFAN(L)-MUA-001 Kémia és anyagismeret Előadás: Táblás előadás projektor használatával. Gyakorlat: Labor: Táblás gyakorlat és/vagy laboratóriumi mérés. Írásvetítő, projektor használata. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Anyagvizsgálatok végzése 30% Mérések kiértékelése, jegyzőkönyv készítése 20% A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az adott célnak legjobban megfelelő anyagok és gyártástechnológiák kiválasztására. Ennek érdekében megismerkednek a legfontosabb fémes és nemfémes szerkezeti anyagok előállításával, tulajdonságaival, felhasználási területeivel, valamint a tulajdonságváltoztató (ötvözés, öntés, képlékeny alakítás, hőkezelés és felületkezelés) és alakadó (öntés, képlékeny alakítás) technológiákkal. A hallgatók megismerik a legfontosabb ömlesztő- és sajtoló hegesztési eljárások működését és alkalmazásukat. Fémek előállítása: nyersvasgyártás, acélgyártás, folyamatos öntés, alumínium előállítása elektrolízissel. Fe-Fe3C egyensúlyi fázisdiagram. Acél- és alumíniumötvözetek csoportosítása, jellemző tulajdonságaik. Csíraképződés és növekedés. Izotermikus és folyamatos hűtésre vonatkozó átalakulási diagramok. Nem egyensúlyi szövetelemek kialakulása. Primer és szekunder szövetszerkezet. Melegen alakított ötvözetek szövetszerkezete, mechanikai tulajdonságai. Kovácsolás, sajtolás, meleghengerlés, csőgyártó eljárások. A hidegalakítás fémtani jelenségei. Hidegen alakított ötvözetek szövetszerkezet és mechanikai tulajdonságai. Lemezalakító technológiák: alapanyagok egyengetése, anyagszétválasztás termikus vagy nyíró igénybevétellel, alakítás hajlítással, mélyhúzás, nyújtvahúzás. Teljes szelvényre kiterjedő hőkezelések. Felületi hőkezelések. A legfontosabb ömlesztő- és sajtoló hegesztési eljárások működése, alkalmazási lehetőségük. Polimerek és kerámiák előállítása és feldolgozása, jellemző tulajdonságaik. [1] Dr. Verő József - Dr. Káldor Mihály: Fémtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 [2] Dr. Dénes Éva, dr. Farkas Péter, Fülöp Zsoltné és dr. Szabó Zoltán: Fémtechnológia, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2008 [3] Dr. Tóth Tamás: Vasötvözetek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest [4] Dr. Tóth Tamás: Mechanikai anyagjellemzők és vizsgálatuk módszerei. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros,

25 Anyag és gyártásismeret DFFN-MUG-903 1/1/0/F/5 DFFL-MUG-903 5/5/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Palotás Béla Előadás: Táblás előadás projektor használatával. Gyakorlat: Táblás gyakorlat vagy laboratóriumi mérés. Írásvetítő, projektor használata. Labor: A hallgató ismerje az anyagok felépítését, az anyagi tulajdonságokat meghatározó fő tényezőket. Ismerje az egyes anyagfajták (fémek, kerámiák, polimerek) mikroszkopikus felépítését és vizsgálati módszereit. Ismerje az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket, legyen képes a felhasználási célnak legjobban megfelelő anyagok kiválasztására a gyártástechnológia figyelembevételével. Ismerje a különböző anyagfajták és elektronikai elemek jellemző gyártási módszereit. Ismerje az elektronikai technológia alapvető lépéseit, technológiáit. A műszaki anyagok típusai. Szerkezet - feldolgozás - tulajdonságok kölcsönhatása. Moduláramkörök alakatrészei és szereléstechnológiái.furatba szerelhető alkatrészek, felületre szerelhető alkatrészek. Verő Balázs, Dénes Éva, Csepeli Zsolt: Bevezetés a műszaki anyagtudományba, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros Dénes Éva, Farkas Péter, Fülöp Zsoltné, Szabó Zoltán: Fémtechnológia, Főiskolai kiadó, Dunaújváros Dr. Mojzes Imre: Mikroelektronika és elektronikai technológia, old. Dr. Ripka Gábor: Felületi szereléstechnológia, old. Dr. Tóth Tamás: Mechanikai anyagjellemzők és vizsgálatuk módszerei. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros 25

26 Villamos mérések DFFN-INF-201 2/0/2/F/5 DFFL-INF /0/10/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Kővári Attila DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika Előadás: Falitábla, demonstrációs táblák, írásvetítő. Székek, asztalok, fogas a férőhelyek számának megfelelően, tanári asztal és szék, szemetes. Projektor. Gyakorlat: Falitábla, demonstrációs táblák, írásvetítő. Székek, asztalok, fogas a férőhelyek számának megfelelően, tanári asztal és szék, szemetes. Projektor. Labor: Falitábla, demonstrációs táblák, írásvetítő. Székek, asztalok, fogas a férőhelyek számának megfelelően, tanári asztal és szék, szemetes. Elektronikus analóg, digitális mérő műszerek, mérési elrendezés, mérőzsinórok, számológép. Lehetőség szerint projektor. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30 % Információk feladattal vezetett rendszerezése 10 % Feladatok önálló feldolgozása, labor feladatok végzése 40 % Tesztfeladat megoldása 20 % A modul sikeres elvégzésével a résztvevő elsajátítja a villmaos mérések végzéséhez szükséges alapismereteket, és képessé válik villamos alapmérések elvégzésére. Méréstechnikai alapfogalmak, alapegységek, mérési hibák, hibaszámítások. Analóg és digitális villamos mérőműszerek felépítése, működése, méréshatár kiterjesztése, multiméterek, villamos mennyiségek (egyenáram, egyenfeszültség, teljesítmény, váltakozó feszültség, ellenállás) mérési elvei, módszerei. Frekvencia és periódusidő mérése. Oszcilloszkóp felépítése, mérés oszcilloszkóppal. Generátorok. Egyenfeszültségű tápegységek. Horváth Elek: Méréstechnika SZIF (TK1) Dr. Jeges Zoltán, Haluksa János, Kővári Attila: Villamosságtan (TK2) Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dunaújváros 2007 Gyetván Károly: A villamos mérések alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó - Tankönyvmester Kiadó, Budapest (TK3) Kerékgyártó László: Elektrotechnika, Nemzeti Tankönyvkiadó - Tankönyvmester Kiadó, Budapest 2006 Kerékgyártó László: Elektrotechnikai feladatgyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó - Tankönyvmester Kiadó, Budapest

27 Vállalatgazdaságtan II. DFAN-GTV-337 2/1/0/F/5 DFAL-GTV /5/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Gazdálkodástudományi Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kovács Tamás Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Gyakorlat: Minden hallgatónak táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 40 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 10 % Feladatmegoldás irányítással 25 % Feladatok önálló feldolgozása 25 % A tananyag átfogó ismereteket nyújt a vállalatgazdaságtan témáján belül a vállalatok alapítása, működtetése, átalakulása, megszüntetése, anyagi, vagyoni, pénzügyi gazdálkodása témájában. A hallgató képessé válik a vállalati gazdálkodás lényegének, lebonyolításának áttekintésére és a vállalati (vállalkozási) jogi ill. egyéb szabályozás megismerésére és alkalmazására. Ismeri a vállalatok gazdasági, pénzügyi, személyi, anyagi, vagyoni jellemzőit, összetevőit, a vállalatok tevékenységében rejlő kockázatokat, ezek fajtáit, a nemzetközi és hazai vállalati együttműködések jellemzőit és mindezek készségszintű alkalmazására válik képessé. Az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati jellemzők megismerésére is mód nyílik. A vállalatok kialakulása, a fogalma, a működésének jogi háttere. A vállalat makro és mikro, külső és belső környezete. A vállalat, mint gazdasági rendszer, a gazdasági rendszerek jellemzői, működésének alapfogalmai. A vállalati cél, célrendszer, stratégia. A vállalatok gazdasági döntései. A vállalati erőforrások és tevékenységrendszer ismertetése. A vállalat vagyona és forrásai, a vállalat finanszírozása. A vállalatok szervezete és vezetése. A vállalatok erőforrás gazdálkodása. A vállalati termelés, szolgáltatás, anyagi folyamatok bemutatása. A vállalat belső és külső logisztikája. A vállalat emberi erőforrás gazdálkodása. A vállalati információ forrásai, szerepe. A vállalati innováció. A vállalatok bevételei és költséggazdálkodása. A minőség fogalma, a teljes körű minőségbiztosítás és ellenőrzés (TQM). A vállalati stratégia, stratégiai vezérelvek, stratégiai menedzsment, a stratégia kidolgozása, végrehajtása, ellenőrzése. Controlling. Az üzleti tervezés szerepe, bemutatása. A vállalati etika, felelősség, kultúra a vállalatok működése során. Outsourcing (kiszervezés), kialakulása, típusai, megvalósításának lehetőségei. Vállalati együttműködések. 1. Chikán Attila: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba, Bologna tankönyvsorozat, Aula, Bp Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula, Bp Lengyel László: Vállalatgazdaságtan I. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp Lengyel László: Vállalatgazdaságtan II. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp

28 Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci alapismeretek DFFN-KTN /2/0/F/5 DFFL-KTN /10/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Kommunikációtudományi és Tanárképző Intézet Tárgyfelelős oktató: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, teszlapok, feladatlapok. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 50%-ában) Gyakorlat: Minden hallgatónak táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (Összes óra 50%-ában) Labor: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Feladatok önálló feldolgozása 30% A hallgató - mint a munkaerőpiac jövőbeni szereplője - személyes hatékonyságának fejlesztése; az aktuális munkaerő-piaci helyzet és trendek ismertetése; az egyéni jellemzők (adottságok, képességek, készségek, szakképzettség, karriercélok) és a munkaerő-piaci helyzet összefüggéseinek vizsgálata; álláskeresési stratégiák és taktikák ismertetése, gyakoroltatása. A különböző munkavégzési technikákról ismeretek és jártasság szerzése. Az elsajátított elméleti ismeretek segítségével a hallgató legyen képes: használni az irodai kommunikációs eszközöket, létrehozni számítógépes előadást, információkat szerezni az Internet segítségével, meghatározott fajtájú levelet, illetve iratot előállítani. Munkaerő-piaci alapfogalmak, közgazdasági összefüggések. A munkaerőpiac aktuális helyzete, foglalkoztatási trendek. A foglalkoztatás lehetséges formái. Munkaerő-piaci szolgáltatások. Karriercélok és érvényesülés. Egyéni jellemzők, adottságok. Szakmai ismeretek, hajlamok. Érdeklődés és érték. A karriercélok és a munkaerőpiaci keresletek megfeleltetése. Az önfejlesztés szükségessége, a célok esetleges korrekciója. Álláskeresési technikák, állásvadászat, hirdetések. Jelentkezés a hirdetésre, álláspályázat. Az önéletrajz. Felkészülés a felvételi beszélgetésre. A felvételi beszélgetés. Az alkalmazás munkajogi kérdései, a munkaszerződés. Az iroda mint szervezet, környezete, funkciói, berendezése, technikai eszközei. Környezetbaráti, munkabiztonsági, ergonómiai aspektusok. Az Internet mint információforrás és kommunikációs eszköz. Az irodai telekommunikációs eszközök használata. Ügyviteli alapismeretek Az irat fogalma, fajtái, tartalmi és formai követelményei. A levél formai követelményei, idegen nyelvi kritériumok Jegyzőkönyv, szerződés, emlékeztető Munkaviszonnyal kapcsolatos iratok Iratkezelés. Időmenedzsment. Zsigmond Csaba, Szép Zsófia (1998) Munkapiaci ismeretek, álláskeresési technikák. Eger, EKFT Líceum - Zachár László: Korszerű munkavállalói tulajdonságok, álláskeresési technikák, BME- MSZT-NSZI közös kiadványa, Budapest, Dr Marosán György: Álláskeresés, hivatás, karrier? könyv+ munkafüzet Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert? HVG Kiadó Rt. Budapest, Dobay Péter (1996) Az iroda. Budapest, Panem Kiadó - SZOMA Képzési központ (1998) Munkavégzési technikák, irodaszervezés, Eger, EKFT Líceum - Kossáné Prókay Katalin: A menedzserasszisztens I-II. Stil Stúdió Szakmai folyóiratok, aktuális munkaerő-piaci kutatások 28

29 Környezetvédelem és energiagazdálkodás DFAN-MUT-511 2/1/1/F/5 DFAL-MUT /5/5/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kiss Endre Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, írásvetítő és projektor segítségével. (Összes óra 100%-ban) Gyakorlat: Kiscsoportos szeminárium (legfeljebb 30 fő) Labor: Hallott szöveg feldolgozása 40% Kiadott tananyag feldolgozása 20% Ismeretanyag rendszerezése 20% Tesztdolgozatok megoldása 20% -Ismerje a környezetvédelem általános kérdéseit, -Legyen képes a környezetet károsító kibocsátások felismerésére a levegőtisztaság védelem, a víztisztaság védelem, a talajvédelem, a zaj,- és rezgésvédelem, valamint az elektromágneses környezetszennyezés tekintetében, -Ismerje a környezetkárosító kibocsátások csökkentését illetve megszüntetését segítő technológiák és módszerek alkalmazhatóságát Ökológiai alapismeretek. A környezetvédelem tárgya, kérdései, feladata. A biológiai és a geológiai környezet. Körforgalmak. A légkör. A légkör főbb szennyezői. A levegőben lévő porszennyezések tulajdonságai. A porleválasztás általános jellemzői. Porkamrák és irányváltásos porleválasztók. A ciklonok. A zsákos szűrők működésének alapjai, üzemeltetése, tisztítása. Az elektrosztatikus porleválasztók működésének alapjai, elemei. Az elektrosztatikus porleválasztással kiegészített zsákos szűrők és alkalmazási lehetőségeik. Az impulzusüzemű villamos porleválasztás, gázlebontás. Az adszorpciós eljárások. Mosóberendezések. Égetéses technológiák Bűzelhárítás. A természetben található víz tulajdonságai és természetes öntisztulása, szennyeződés. Víztisztítás, szennyvíztisztítás és azok eszközei. A talaj és szennyezettsége. Hulladékok és kezelésük. Zaj és annak hatása. Radioaktív környezetszennyezés. Az energiagazdálkodás alapjai. Megújuló energiák. - Kiss Endre szerk. Környezetvédelem és energiagazdálkodás (elektronikus jegyzet) - Moser M.,Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992) - U. Förstner: Környezetvédelmi technika (Springer-Verlag Budapest, 1993) - Barótfi István szerkesztésében: Környezettechnika (Mg Kiadó, Budapest, 2000) 29

30 Gépszerkezettan II. DFAN-MUG-032 2/1/1/F/5 DFAL-MUG /5/5/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szlivka Ferenc DFAN(L)-MUG-021 CAD DFAN(L)-MUG-031 Gépszerkezettan I. DFAN(L)-MUG-011 Mechanika I. Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési, számítási gyakorlatok. Labor: Maximum 20 fős számítógépes tervezési gyakorlat. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató ismerje a gépészeti gyakorlatban előforduló jellegzetes gépalkatrészek, gépelemek, összeállítások, részegységek felépítését, működését. Legyen képes az ilyen egységek szabványos alkatrészeinek kiválasztására, a fő méretek meghatározására, a kapcsolódó alkatrészek megszerkesztésére. Legyen képes az egységek rajzi dokumentációjának elkészítésére hagyományos és számítógépes eszközökkel. A hallgató tudja alkalmazni a Gépszerkezettan I, a CAD és a Mechanika I. tárgyakban tanultakat egyszerű konstrukciók, részegységek szerkesztésére. A gépi berendezések ismétlődően szerepet kapó, azonos feladatot ellátó, hasonló szerkezeti kialakítású alkatrészei, illetve egységei - gépelemek. Gépelemek fogalmi meghatározása, csoportosítása, leírása, ábrázolása, szilárdsági méretezése, helyes szerkezeti kialakítása, üzemeltetése és karbantartása. A részletesen tárgyalandó főbb gépelemek ill. csoportok: mozgató- és kötőcsavarok, tengelyek, tengelykötések, tengelykapcsolók, csapágyak, szalaghajtások, fogaskerekek. A tárgykörök tárgyalása során a hangsúly az alkatrészek/egységek ábrázolására és áttekintő jellegű ismertetésére helyeződik. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Dr. Szendrő Péter és szerzőtársai: Gépelemek BSc. tankönyv, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 758 p. Dr. Őze József: Gépelemek I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. I/7. I/8. kéziratok.1. Zsáry Árpád: Gépelemek I. Tankönyvkiadó, Budapest Zsáry Árpád: Gépelemek II. Tankönyvkiadó, Budapest Diószegi György: Gépszerkezetek Példatár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Majdán István: Műszaki Zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Nagy Géza: Gépszerkesztési Atlasz. GTE ME Gépelemek Tanszék, Budapest, sz. SKF Csapágy Főkatalógus 30