Örvényesi malom télen Fotó: Zatkalik András. Települések. A válsággal szemben is helytállt a régió

Átírás

1 B A L A T O N I XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 JANUÁR ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA Beszélgetés a 3 Veszprém megyei Közgyûlés elnökével 7 A válsággal szemben is helytállt a régió Települések 22 Fülöp Lajos 70 éves Örvényesi malom télen Fotó: Zatkalik András

2 2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Kurtaxa kurtítva Hát nem sikerült! Mármint az önkormányzatok idegenforgalmi bevételeinek minden egyes forintjához eddig járó két forintos állami támogatás megõrzése. Holott az érintett balatoni települések, amint hírét vették a támogatás megfelezésének pénzügyminisztériumi kezdeményezését, igencsak széles körû tiltakozásba kezdtek. Csatlakoztak a különbözõ központi és helyi szakmai, társadalmi szervezetek, s a balatoni parlamenti képviselõk is. Teljesen érthetõen, mivel a felezés több mint másfélmilliárd forintos bevétel kiesést jelent a tóparti önkormányzatoknak. Az úgynevezett kurtaxához - a turistákra kivetett éjszakánként, s személyenkénti adóhoz az elmúlt években adott állami kiegészítés megkurtítása a kisebbnagyobb településeket egyaránt érzékenyen érint. Van, ahol ugyan csak millióról kell lemondani, de van, ahol millióról. Ennyivel kevesebb jut az idén az üdülõterületek fenntartására, a turisztikai versenyképesség megõrzésére, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére. Kigazdálkodni nemigen lehet, hiszen az egyéb, önkormányzatokat érintõ megszorítások is már-már lehetetlen helyzetbe hozzák a településeket. Ám hiábavalónak bizonyult a széles körû tiltakozás, a meganynyi egyeztetés, a 2010-es költségvetés az ismert okok miatt mindenki számára további nadrágszíj meghúzást ír elõ, megkerülhetetlen kötelezettséggel. Nincs mit tenni, el kell fogadni, együtt kell élni a kényszerû valósággal. Annál is inkább, mert az 1 forinthoz járó 1 forint is nagy segítség, amit örömmel lehet fogadni. Miként egykoron, amikor még csak ennyit adott az állam. A megduplázott támogatás elmaradását - amely remélhetõleg csak átmeneti lesz ugyanakkor talán lehet és kell is valamelyest enyhíteni. A Balaton Fejlesztési Tanács például már dolgozik azon, hogy miként segítse azokat a településeket, amelyek a tervezett s várható kisebb kurtaxa bevételbõl többek között a pályázataikhoz szükséges önerõt sem tudják elõteremteni. Információink szerint több tóparti községben, városban is gõzerõvel keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel kompenzálhatják a bevétel kiesést. Ezek között mi tagadás számos olyan is szóba jöhet, amely növeli a nyaralók terheit. Így több helyen számolnak a kurtaxa emelésével, az ingyenes strandok fizetõvé tételével, vagy éppenséggel a tervezett beruházások késõbbre történõ tételével. Hosszú távon mindezzel persze sokat is veszíthetnek majd, - a vendégek, a nyaralók számának átmeneti mérséklõdését kiváltva - végleges megoldásnak így semmiképpen sem tekinthetõk. Ám ha ez az ára a túlélésnek, akkor ezt kell vállalni. Miként az országban, úgy a Balatonnál is. Andrássy Antal Újévköszöntõ fogadás a Pannon Egyetemen A megalakulásának hatvanadik évfordulóját ünneplõ veszprémi Pannon Egyetem több mint fél évszázada õrzi azt az intézményt alapító néhai Polinszky Károly által kezdeményezett hagyományt, hogy minden év elsõ napjaiban újévköszöntõ fogadásra hívja a város, a megye és újabban a régió politikai, gazdasági, kulturális életének jeles személyiségeit, az önkormányzatok, az egyházak vezetõit. A január 2-án az egyetem aulájában tartott összejövetel most is alkalmat kínált a résztvevõknek a kötetlen beszélgetésre, a hivatalos és személyes kapcsolatok ápolására, újabb együttmûködési lehetõségek megalapozására. Ismét zsúfolásig megtelt az aula Az ünnepi mûsor, a tehetséges pápai Árvai Brigitta bemutatkozását követõen Pál Béla országgyûlési képviselõ, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke méltatta az egyetem elért eredményeit, és átadta a rektornak a tanács által egyhangúlag a felsõoktatási intézménynek ítélt Királyi Régióért Díjat. (A részletes indoklást lapunk 5. oldalon olvashatják.) A fogadást szervezõ négy házigazda nevében elsõként Rédey Ákos rektor köszöntötte a megjelenteket. Utalt arra, hogy az egyetem magas szintû oktató-kutató, innovációs tevékenységet végez, a térség állami szervezeteivel, önkormányzataival, vállalkozásaival kialakított partneri együttmûködés, a több milliárdos pályázati támogatással megvalósult, illetve megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak a város, a megye és a régió fejlõdéséhez. Szólt a veszprémi tudásközpontról, a keszthelyi, székesfehérvári, nagykanizsai tervezett beruházásokról, a létrehozott klaszterek, a pápai pedagógusképzés bõvítésének jelentõségérõl. (A közelmúltban több mint százmillió forint uniós pályázati támogatással indult be az a projekt, amelynek keretében a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár egy olyan országos dokumentumküldõ rendszer koncepcióját dolgozza ki, amely fontos láncszeme a Tudásdepo-Expressz országos célkitûzésnek, ugyanakkor a projekt során számos helyi jellegû informatikai hálózati fejlesztés is megvalósul.) Lasztovicza Jenõ országgyûlési képviselõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke szerint a fokozódó nehézségek ellenére sikerrel túlélték a 2009-es esztendõt, s bár 2010 kutya nehéz év lesz, optimistán tekint az idei feladatok végrehajtására. Hangsúlyozta, a megyei önkormányzatnak különösen nagy a felelõssége, hiszen a megyében a legnagyobb foglalkoztatóként több mint ötezer család boldogulásáért, a 49 megyei fenntartású intézmény mûködéséért dolgoznak. A térség települési önkormányzati vezetõivel együttmûködve igyekeznek megoldani a mikrotérség gondjait. Debreczenyi János, Veszprém polgármestere úgy vélte, az országot, a várost 2009-ben sújtó gazdasági, pénzügyi válság mellett a legnagyobb nehézséget az erkölcsi válság jelentette. Mi adhat erõt, tartást a városnak ahhoz, hogy túljusson ezen a válságon? tette fel a kérdést, majd válaszában utalt arra, hogy Veszprém a királynék városa, ezer éve püspöki székhely, hatvan éve egyetemi város. Történelmi példákkal igazolta, hogy csak akkor tudtunk úrrá lenni a nehézségeken, ha nem pihentünk meg az átmeneti sikereken, gyõzelmeken. Bíró Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi területi bizottságának elnöke számos adattal igazolta az 1972 óta a térség tudományos életét koordináló szervezet létjogosultságát, eredményeit. Mint mondta, a szervezethez 1600 tudományos minõsítéssel rendelkezõ kutató tartozik, köztük 16 akadémikus. Az akadémiai intézetek kutatói állományának 18 százaléka itt dolgozik, a tudományos közleményekkel mérhetõ teljesítmények 38 százaléka ettõl az állománytól származik. Elengedhetetlen, hogy a nemzet szellemi és erkölcsi megújulásával együtt ez a terület, a tudomány és a kultúra ismét elfoglalhassa az õket megilletõ helyet, kapja meg a színvonalas mûködéséhez szükséges támogatást. Juhász Ferenc Balaton-parti óévi party Hagyományteremtõ céllal, idén elõször búcsúztatták az óévet a Balaton-parton, s koccintottak az újévre Keszthelyen. Az eseményen Manninger Jenõ, a Zala megyei közgyûlés elnöke és Ruzsics Ferenc polgármester mondott beszédet, Szalóki Jenõ, a Zala Megyei Turisztikai Bizottság elnöke, Kiss László Balatongyörök polgármestere és Fodor Márk képviselõ társaságában. A jelenlevõk a térség idegenforgalmának erõsödésére, a nehézségek leküzdésére, a turizmus fejlõdésére, valamint a következõ év fellendülésére koccintottak. A köszöntõket követõen Léber Mihály atya áldotta meg a Balatont. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

3 INTERJÚ 3 Hitel nélkül mûködtettük a megye intézményeit Beszélgetés Lasztovicza Jenõvel, a Veszprém megyei Közgyûlés elnökével Immáron hagyomány, hogy az év elején arra kérjük a Balaton-parti megyék közgyûlési elnökeit: összegezzék az elmúlt évek tapasztalatait, s szóljanak az idei terveikrõl, lehetõségekrõl. Ezúttal Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke válaszolt kérdéseinkre. - Újévi köszöntõjében Ön többek között megjegyezte: a 2009-es esztendõre leginkább az volt a jellemzõ, hogy túléltük. Miként, s mi volt az ára? - Az ismert pénzügyi és gazdasági válság, miként az egész országot, úgy minket is sújtott. Ennek ellenére elmondhatom: igyekeztünk a ránk bízott feladatokat úgy elvégezni, hogy a tág közösségünk, Veszprém megye lakosságának biztonságos, elérhetõ szolgáltatásokat biztosítsunk hosszú távon, remélve, hogy a szûk esztendõnek lassan vége lesz, s egy reménytelibb jövõ vár ránk. Tavaly 49 intézményt, iskolát, szociális-, gyermekvédelmi-, és egészségügyi intézményt mûködtetett a megye egyre nehezedõ körülmények között, folyamatosan csökkenõ állami normatívák szorításában, - amit csaknem 2 milliárddal kellett kiegészítenünk - gyakorlatilag nem létezõ saját bevétel mellett. Ám ilyen helyzetben is sikerült átalakítani, stabilizálni a megyei kórház mûködését, melyhez integráltuk a sümegi kórházat, a zircivel pedig társulást hoztunk létre. Nagyvázsonyban, Tüskeváron és Zircen új mentõállomás mûködik, a dákai otthont korszerûsítettük, folyamatosak a felújítások a Peremarton-gyártelepi, a lesencetomaji, a külsõvati és a kamondi otthonokban. Amíg lehetõség volt rá, támogattuk a forráshiányos kistelepüléseket. Az éves 23 milliárdos költségvetésünkbõl amelyben benne van a kórház is hellyelközzel sikerült kijönni, így azon kevesek közé tartozunk, akiknek nem kellett hitelt felvenni. Kellõ likviditással, mint a megye legnagyobb munkáltatója 5400 embert foglalkoztatunk - biztosíthattuk intézményeink zavartalan mûködtetését. - Ennek érdekében kellett-e jelentõsebb létszámleépítésekkel, ehhez hasonló drasztikus intézkedésekkel szembenézniük 2009-ben? - Igazában tavaly az ilyen típusú lépéseket elkerülhettük, mivel a ciklus elsõ éveiben meghoztuk azokat a döntéseket, amelyek intézmények összevonásával, a létszámgazdálkodás folyamatos szigorításával, a dologi kiadások több mint 10 százalékos mérséklésével, az úgynevezett kis-kincstár létrehozásával - amelynek révén összevontuk, illetve ésszerûsítettük az intézmények pénzügyi gazdálkodását jártak, s amelyek elkerülhetetlenek voltak. - Jelentõsebb fejlesztésekre viszont gondolom nemigen jutott forrás, bár az uniós pénzek megjelenése nyilván Veszprém megyében is számottevõ. A regionális fejlesztési tanács öszszegzése szerint ebbõl tavaly több mint 30 milliárdos támogatás jutott a térségbe. - Valóban, saját jelentõsebb fejlesztésre nem vállalkozhattunk. Kínkeservesen, a költségvetés több mint 90 százalékát intézményeink mûködtetésére kellett fordítanunk, miközben nem egy esetben, például a kórháznál, az év utolsó negyedében korlátozni kényszerültünk a szolgáltatásokat, azok minõségét. A fejlesztési lehetõségeinket minimalizálta az is, hogy a megye pályázati forrásokhoz sem juthatott az elmúlt évben, mivel a kormányzat egyetlen olyat sem írt ki, amelyen mint megye indulhattunk volna. Ami az uniós forrásokat illeti, kétségtelenül a mintegy 30 milliárd forint - amelynek egy része persze még csak az elkövetkezõ idõszakban kerül felhasználásra gazdagította a megye településeit. Iskolák, óvodák, orvosi rendelõk, utak épülhettek, korszerûsödhettek, illetve újulnak meg általa, illetve azzal, hogy a megye segítséget adott az önerõ megteremtéséhez. Tavaly is százmilliós nagyságrendben. Örvendetesen, - fõként a Balaton-parton számos turisztikai fejlesztést is elõsegítettek az uniós pénzek. Többek között új szálloda épült, illetve fejezõdött be Balatonfüreden, bõvült Tapolcán. Az úgynevezett Balaton-part Ékkõ II. keretében pedig folytatódott Balatonfüred megújulása, bõvült kulturális intézményhálózata. Jelentõs borászati fejlesztések indultak be Badacsonyban. Ennek mindannyian örülünk, erre nemcsak az érintett települések, de az egész megye lakossága büszke. - Ha már a turisztikai fejlesztéseket, illetve a Balatont említette, miként látja a tó jelenét, jövõjét, hogyan alakult a megyében a leginkább erre épülõ idegenforgalom? - Miként a hazai gazdaság egészében, úgy az idegenforgalomban is olyan negatív trendek tapasztalhatók, amelyek mindenképpen aggasztóak. S ez korántsem csak a válságnak tudható, a hibás kormányzati gazdaságpolitika, az adópolitika, a jogszabály-környezet véleményem szerint nem hogy kifelé vezetné az országot a válságból, hanem inkább mélyíti azt. A vendégforgalom csökkenése igencsak nehéz helyzetbe hozza a megye turisztikai vállalkozásait. Még szerencse, hogy a belföldi vendégforgalom erõsödése némiképpen ellensúlyozta a külföldiek elmaradását, amelyet szerintem jobbára a hiányzó attrakció fejlesztések, s a még mindig erõtlen marketing idéz elõ. Nem azokkal van gond, akik ezzel foglalkoznak. A Balaton Fejlesztési Tanácsnál, a Balatoni Regionális Bizottságnál dolgozók erõfeszítései kétségtelenül tiszteletreméltóak, de elegendõ pénz, forrás nélkül õk sem tehetnek sokat. S ha már a pénznél tartunk, sajnos az idei kilátások sem kedvezõek az idegenforgalom területén sem! Az úgynevezett kurtaxa bevételekhez amelyek a települések, a Balaton marketingjét is szolgálják az infrastruktúra megõrzése, fejlesztése révén adott állami támogatás megfelezése súlyos hiba. Hiába tiltakoztunk, érveltünk, az újabb megszorításokkal terhelt önkormányzatoknak ezt a békát is le kell nyelniük. - Az attrakció-fejlesztéseknek nagy ígérete az SCD Group tervezett több mint 100 milliárdos projektje, amely alapvetõen átalakíthatná a Balaton arculatát, ám egyelõre adósok a megvalósításával. S ez sokakat aggaszt. Önt is? - Megvallom, én nagy reményeket fûztem és még mindig fûzök e programhoz. Az említett csoport, információim szerint nagy erõkkel, s jelentõs ráfordításokkal dolgozik a megvalósításán. Ám az elkészült tervek engedélyeztetése a vártnál körülményesebb és hosszadalmasabb, hiszen sok akadályt jelent a Balaton-törvény, a nemzeti parki elõírások, de talán még többet a helyi önkormányzatok rendeletei, amely sok helyütt gátjai a fejlesztésnek. A pénzpiac válsága ugyanakkor egyelõre igencsak visszariasztja a tõkebefektetõket. Nemkülönben, hogy jelenleg tagadhatatlanul a hírünk sem a legjobb a nagyvilágban. Mindettõl függetlenül bízom abban, hogy elõbb vagy utóbb az SCD projekt nagymértékben elõsegíti majd a Balaton értékeinek megõrzését, bõvítését. Miként azok az egyéb, fõként a megkerülhetetlen minõségi fejlesztések, amelyek idõvel egy kedvezõbb gazdasági környezetben mindenképpen rátalálnak a Balatonra. - A remélt és biztató jövõbõl a jelenhez térve: mit vár 2010-tõl, milyen költségvetéssel, s ez által lehetõvé váló tervekkel néz a megye az esztendõ elé? - A jelenlegi miniszterelnököt idézve, 2010 kutya-nehéz év lesz. Többek között, mert milliárd forintot vonnak el az önkormányzatoktól. Ez igaz, még akkor is, ha egyes kormánytisztviselõk a számokkal játszva ennél kevesebbrõl szólnak. Mert hiába kevesebb a beiskolázandó gyerek amellyel indokolják a normatív állami támogatás mérséklését a költségeink nem csökkennek. Az épületeket, kevesebb vagy több tanuló esetében is, ugyanúgy kell fûteni, világítani, fenntartani, a pedagógusoknak ugyanúgy kell fizetni. Így a 2010-es költségvetés elõzetes összeállításakor a lehetséges bevételek csökkenése miatt azonnal szembe tûnt mintegy másfélmilliárdos hiány. Ezt bárhogy is igyekszünk lefaragni, úgy tûnik, az idei esztendõt nem ússzuk meg hitelfelvétel nélkül. S olyan döntésekre is kényszerülünk, illetve kényszerültünk, amit a közvélemény kétségtelenül nehezen fogad el. Így a sporthivatal, a közmûvelõdési intézmény megszüntetését, amelyeknek tevékenységét máshova integráljuk. Sajnos azzal is számolnunk kell, hogy ez évben már nem tudjuk segíteni a településeinket az esetleges pályázataikhoz szükséges önrész megteremtésében. Miként saját pályázatot sem tudunk forráshiány miatt kiírni az idén, Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy zavartalan tudjuk mûködtetni 47 intézményünket, - oktatási és szociális intézményeinket, kórházunkat, könyvtárunkat, színházunkat - hogy eleget tegyünk az elõirt kötelezõ feladatainknak. E korántsem rózsás helyzetben biztató, hogy a megyei kórház gazdálkodása várhatóan ez évben is stabil marad, nem lesz veszteséges, s biztosított az a pályázati önrész, amely a további fejlesztését szolgáló források elnyeréséhez kell. Hat év után ugyanis végre kiírták a regionális onkológiai centrum létesítésére, valamint a sürgõsségi ellátás fejlesztésére szolgáló pályázatot is. Ha nyerünk - s ebben nagyon reménykedünk- akkor õsszel beindulhat a mintegy 8-8,5 milliárdos beruházás. Idén további két múzeumi pályázaton is résztvehetünk, nevezetesen a Baláca római kori villagazdaság turisztikai fejlesztése, és a mûtárgyvédelmi központ raktári épületének fejlesztése érdekében. Abban is bízom, hogy fõként magánerõbõl tovább turisztikai fejlesztések is elkezdõdnek a Balaton északi partján, hiszen a tervek sokasága vár megvalósításra. Mindezek úgy vélem emlékezetessé tehetik minden várható gondja ellenére az idei esztendõt. Andrássy Antal J A N U Á R

4 4 AKTUÁLIS Uniós támogatással fejlesztette szolgáltatásait a tapolcai Hotel Pelion Félmilliárd forintos ráfordítással látványosan bõvítette szolgáltatásait a tapolcai Hotel Pelion. A fejlesztéshez a szálloda tulajdonosa, üzemeltetõje, a Hunguest Hotels Zrt. 195 millió forint európai uniós támogatást nyert. A beruházás fõbb elemeit egy 500 fõs, négy részre szekcionálható konferenciaterem építése, a meglévõ wellness-pihenõtér kibõvítése, új labdarúgó- és asztalitenisz-terem, Xbox-szoba kialakítása, illetve az óvoda áthelyezése és területének közel kétszeresére növelése jelentette. A négycsillagos Az értékek összekötnek Füred és Debrecen partnere a világ legjobb kulturális televíziója Két patinás, a magyar történelemben és kultúrában meghatározó szereppel bíró város talált egymásra az elmúlt évben: Balatonfüred és Debrecen hosszú távú együttmûködésének alapját a tradíciók mellett azok az értékek képezik, melyek egy nemzet identitás tudatában is meghatározó szerepet kapnak. Ezek közül az irodalom az egyik legfontosabb támasz emelte ki köszöntõjében Csorba Csilla, a Petõfi Irodalmi Múzeum igazgatója. Az együttmûködési megállapodás publicitásának is helyet biztosító intézmény vezetõje hangsúlyozta: nem csak kortársaink, de a reformkor jeles alkotói is segítették a két település egyre intenzívebbé váló kapcsolatát. - Balatonfüred és Debrecen megtalálta azokat a kulturális, történelmi és turisztikai kötõdéseket, melyek feljogosítanak bennünket a reménykedésre, hogy a közös hit, a közös akarat, a példaadás szándéka hidat épít a két város közé. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy mind a hazai, mind a külföldi vendégek kíváncsiak a helyi értékekre - ezek nem provinciális, hanem európai mércével mérhetõk. A kínálat is egyre gazdagabb lesz: tavasszal befejezõdik a régió legnagyobb kulturális beruházása, a Balaton-part Ékköve II. program. A gazdasági válság és a tetemes elvonások ellenére három kulturális intézmény nyitja meg kapuit az év elsõ felében a felújított városrészben. A pályázaton elnyert másfélmilliárd forint mellett az önkormányzat több mint háromszázmillió forintot áldozott a rekonstrukcióra. Ennek köszönhetõen újult meg a Jókai Mór Emlékház, amely korszerû, enteriõr típusú kiállítással várja a látogatókat. A Petõfi Irodalmi Múzeum szakmai segítségével készülõ tárlat nem csak a korabeli hangulatot idézi meg az akkori életmód és a társasági élet bemutatása is szerepel a forgatókönyvben. A volt fürdõigazgatói villában kap helyet a Városi Múzeum, mely négy nagyobb téma a közlekedés, a gyógyfürdõ, az Anna-bál és a színház köré csoportosítva idézi fel Balatonfüred reformkori történetét. Vaszary Kolos esztergomi érsek egykori nyaralója, a Vaszary Villa rangos, nemzetközi színvonalú képzõmûvészeti kiállításoknak ad majd otthont a tárlatokat múzeumpedagógiai foglalkozások, érdekes kísérõprogramok, koncertek, irodalmi estek színesítik tájékoztatott Bóka István. A város polgármestere elmondta azt is: a Debrecennel történõ együttmûködés nem csupán a kultúráról szól - ez egy hosszú távú befektetés, amelynek jelentõs marketing értéke van, másrészt egyfajta gazdasági kapcsolatot is jelent. Az avató díszvendégei szálloda új, 600 négyzetméteres, oszlop nélküli belsõ térrel rendelkezõ konferenciaterme mobil válaszfalakkal négy részre osztható. A Fórum névre keresztelt légkondicionált terem céges rendezvények, konferenciák, esküvõk megrendezésére egyaránt kiválóan alkalmas. Berendezhetõ 500 fõre színházszerûen vagy 400 fõs gálaétkezésre is. A teremhez kapcsolódóan kiépítésre került egy stúdióhelyiség, valamint raktárak is. A szálloda többi szolgáltatásához hasonlóan az új konferenciaterem is akadálymentes. A térségben egyedülálló méretû és minõségû konferenciaterem a legmagasabb igényeknek megfelelõ technikával felszerelt: érintõképernyõs vezérlõpultok, két beépített projektor motoros vetítõvásznakkal, három mobil projektor mobil vetítõvásznakkal, vezetékes és vezeték nélküli mikrofonrendszer, DVD-lejátszási lehetõség, Internet-csatlakozás, WiFi elérhetõség, automata árnyékolás segíti a színvonalas rendezvények létrejöttét. A felújítás során a wellness-pihenõtér összesen mintegy 260 négyzetméterrel, mintegy 100 új pihenõhellyel növekedett, a gyermekmedence beolvadt a wellnesstérbe. A fejlesztés eredményeként a szálloda új, a jelenleginél magasabb fizetõképességû célcsoportokat tud megszólítani. A fejlesztés befejeztét követõ ünnepélyes avatón résztvett, s köszöntõt mondott Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke, Császár László, Tapolca polgármestere, valamint Hülvely István, a Hunguest Holtels Zrt. vezérigazgatója. Andrássy Antal A sajtótájékoztató résztvevõi A Duna Televízió kapcsolata mindkét várossal kitûnõ. Többek között három éve élõben közvetíti a balatonfüredi Anna-bált, kiemelten foglalkozik a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költõversennyel, ben pedig a debreceni Virágkarneválról is részletesen beszámol majd. Cselényi László elnök hangsúlyozta: a Duna Televízió valamennyi jelentõsebb kulturális rendezvényen jelen kíván lenni és az eseményeket meg kívánja osztani a világ magyarságával. Halász János, Debrecen alpolgármestere úgy fogalmazott: mindkét település vezetése tudja, hogy csak egy kultúra alapon történõ városfejlesztésnek van értelme. Az együttmûködés jó modell lehet, amelynek példáját a jövõben remélhetõleg több város is követi majd. Az összefogás bemutatására pedig nem is választhattak volna megfelelõbb partnert, mint a világ legjobb kulturális televízióját. Süli Ferenc Eddig 162 milliárddal segítették a turizmus fejlesztését Példamutatónak és roppant bátornak minõsítette a Hungest Hotels Zrt. elmúlt években végrehajtott fejlesztéseit Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Egyrészt, mert miközben a világ nagy részén az ingatlanfejlesztõk a jobb napokra várva, visszafogják magukat, e cég nem állt le, sõt felgyorsította beruházásait. Mert tudják, hogy ha a válságnak vége lesz, akkor újra rendezõdik a piac, akkor a vendégek szép lassan visszatérnek, ismét felkeresik a régi kedvelt helyeiket, miközben újakat is keresnek majd. Másrészt, mert fejlesztéseiket mindenekelõtt a minõségi színvonal emelése, a szolgáltatások bõvítése jellemzi. A mintegy 12 milliárd forint értékû fejlesztéseik során újabb konferencia központokat, wellness centrumokat létesítettek, háromcsillagos szállodákat négycsillagossá alakították át az ország legkülönbözõbb régióiban. Mindezzel nemcsak a cég piaci pozícióit erõsítették, de hozzájárultak a magyar turizmus minõségi kínálatának erõteljes bõvítéséhez is. Az államtitkár elmondotta lapunknak, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 358 turisztikai fejlesztés kapott uniós, illetve hazai támogatást, 162 milliárdos nagyságrendben és 2013 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi vissza nem térintendõ anyagi forrás áll a hazai idegenforgalmi vállalkozások rendelkezésére. A fejlesztések egy része már be is fejezõdött, amelynek köszönhetõen, miközben a nagyvilágban mintegy százalékos visszaeséssel kellett szembenézni a turizmusnak a pénzügyi és gazdasági válság miatt, hazánkban ez csak mintegy 10 százalékos volt az elmúlt évben. Természetesen ez is komoly veszteséget jelent a nemzetgazdaságnak, de a még folyamatban levõ beruházások, s az újabbak minden bizonnyal elõsegítik azt a minõségi változást, amely elengedhetetlen a piaci versenyben maradáshoz. A. A. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

5 AKTUÁLIS 5 Erdei iskola a Tihanyi-félszigeten Mintegy 45 millió forint uniós támogatásból többek között új fûtési-, és melegvíz-ellátási rendszerrel, környezetbarát és energiatakarékos faelgázosító kazánnal, hõtartó nyílászárókkal és napkollektorokkal bõvült a Tihanyi Levendula Erdei Iskola. A fejlesztések hozzájárulnak a szállásértékesítés tervezhetõségéhez, az infrastrukturális háttér javításához, és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához. Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára és Huba Bence, a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetõje avatta fel az új fejlesztésekkel bõvült Tihanyi Levendula Erdei Iskolát Tihany-Sajkodon. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2002 óta mûködteti erdei iskoláját a Tihanyi-félszigeten. A bázishely az erdõn, a Lóczy-Gejzír ösvény útvonalán található, amely kiváló helyszínt biztosít különbözõ természeti programoknak. A Tihanyi Levendula Erdei Iskola 25 férõhellyel mûködik, áprilistól szeptember végéig fogadja a látogatókat. Az elmúlt években az erdei iskola látogatottsága fokozatosan nõtt, ezért szükségszerûvé vált a korszerûsítés. Az uniós forrásból megvalósított fejlesztések hozzájárulnak a szállásértékesítés tervezhetõségéhez, az infrastrukturális háttér javításához, és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához. A Környezet és Energia Operatív Program keretében elnyert 44,6 millió forint támogatásból elsõként egy karsztvíz-bázisra épülõ 130 méter mélységû kutat fúrtak, majd új fûtési-, és melegvíz-ellátási rendszert alakítottak ki. Megépült egy környezetbarát és energiatakarékos 38 kw teljesítményû faelgázosító kazán is, amelyhez radiátoros fûtési rendszer csatlakozik. A fûtési rendszer kiépítése mellett, korszerû, megfelelõ hõtartó képességû nyílászárókkal látták el az épület déli és keleti oldalát. Az épület energiatakarékosabb ellátása érdekében a melegvizet biztosító villanybojlereket a kiszolgáló épület tetejére szerelt napkollektorok váltották ki, amelyek a nyári becsült meleg víz igény %-át biztosítják majd. A tetõtérben található vizesblokkban új, szigetelõ burkolatot raktak le. Az épületet megfelelõ füst-, és tûzjelzõ, valamint biztonsági rendszerekkel látták el. A kiszolgáló épületben akadálymentes mellékhelyiséget alakítottak ki, térkõ burkolat lerakásával akadálymentesítették az épületeket, illetve infokommunikációs akadálymentesítést is megvalósítottak: a látássérülteknek dombornyomásos táblákat, térképeket, Braille feliratokat, a hallássérülteknek indukciós hurkokat szereztek be. A támogatásból az erdei iskola eszközparkját is korszerûsítették, új oktatási segédeszközöket szereztek be, az intézmény szakemberei pedig informatikai képzéseken vettek részt. K.S. Kikötõfejlesztés a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban Befejezõdtek a kikötõfejlesztés újabb részmunkálatai a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban. A korszerûsítést az Európai Unió támogatásával sikerült megvalósítani. A kikötõfejlesztés fontosságát a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum már 2002-ben felismerte, az elképzeléseket alátámasztja az is, hogy a mai napig folyamatosan növekszik a hajók és a hajózók száma a Balatonon. A kikötõ felújítás idõszerû volt, mivel az idõjárás a hosszú évek során komoly károkat okozott az építményekben, szakértõk szerint a következõ év(ek)ben baleset- és életveszélyes állapot is kialakulhatott volna. Az Ifjúsági Centrum a KPMG segítségével 2002-ben tanulmányterv formájába öntötte fejlesztési elképzelését, ennek alapján 2004-re készült el a kivitelezési terv. A hajókikötõ korszerûsítése négy szakaszból áll. A projekt összköltsége 750 millió Ft, melybõl eddig 475 millió értékû valósult meg. A mostani támogatás az eddigi beruházás 6,73 százalékát teszi ki. Elsõ lépésként a hullámtörõ gátat építették meg, amelyet júniusában az intézmény születésnapi rendezvényén, a Zánkavics Napon adtak át. A jelenlegi szakaszban a kikötõ északi és a keleti partfalát erõsítették meg, továbbá elektromos és vízhálózatot építettek ki a mólón. A korszerûtlen hajóállások is megújultak, a fenékmélység állandóságának biztosításával együtt. A harmadik szakasz a nyugati móló felújítását, míg a befejezõ lépés a nagyhajó mólószakasz rekonstrukcióját foglalja magába. A tervek szerint így a hajók méretétõl függõen vizijármû horgonyozhat a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum kikötõjében. A korszerûsítés eredményeként javul a kikötõ jövedelmezõsége, továbbá növekszik a vendégéjszakák száma és a fajlagos költés mértéke. A projekt hatással lesz az intézmény ifjúsági vitorlás képzésére, valamint a térségben egyedülálló fogyatékos és mozgássérült gyermekek számára kínált vitorláztatásra. A fejlesztések fontosak a Balatoni Vizimentõ Szakszolgálatnak is, hiszen központjuk a Zánkai Gyermek és Ifúsági Centrumban található, ahol térítésmentesen biztosítanak helyet a számukra. L.B. Királyi Régióért Díjat kapott a Pannon Egyetem A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2006-ban régiós díjat alapított, Királyi Régióért néven, mellyel a régióban kiemelkedõ teljesítményt elért szakemberek, szervezetek tevékenységét kívánja elismerni Fejér, Komárom-Esztergom, illetve Veszprém megyékben; pozitív példaként állítva a díjazottakat a térség széles nyilvánossága elé. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács október 30-i ülésén úgy határozott, hogy a KDRFT által alapított, Királyi Régióért Díj -at, Veszprém megyében 2009-ben a Pannon Egyetemnek adományozza, a régió gazdasági és társadalmi-kulturális fejlõdéséért folytatott kiemelkedõ tevékenységük elismeréseként. Az Ecsedi Mária képzõmûvész tervei alapján készült ezüst emlékérmet és a hozzá tartozó elismerõ oklevelet Rédey Ákos rektor vette át Pál Bélától, a Közép-Dunántúli Rédey Ákos rektor és Pál Béla, a KDRFT elnöke lyek közül az egyik Keszthelyen található -, de a régióban számos egyéb telephelyen (Nagykanizsa, Pápa) és kihelyezett képzési helyen (Székesfehérvár, Szombathely) is jelen van. A multidiszciplináris felsõoktatási intézmény páratlan lehetõséget biztosít a korszerû ismeretek szerzésére az agrártudomány, a bölcsészettudomány, a közgazdaságtudomány, a mûszaki tudományok, a neveléstudomány, a társadalomtudomány, a természettudományok területén, továbbá az egyetemi tananyagon túlmutató szakmai, tudományos tevékenységre. Az egyetem tudományos súlyát jelzi a 11 akkreditált doktori iskolája, a nemzetközi hírû kutatások. Oktatói, kutatói eredményesen szerepelnek a különbözõ hazai és Európai Uniós pályázatokon. Kutatóegyetemként, mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplõje, az intézmény elõsegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi Regionális Fejlesztési Tanács elnökétõl az egyetemen rendezett hagyományos újévköszöntõ fogadás keretében. Az idén fennállásának 60. évfordulóját ünneplõ Pannon Egyetem a Közép-Dunántúli Régió meghatározó kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelõ oktatási, kutatási és fejlesztési programokban. Céljuk a régió gazdasági és társadalmi-kulturális fejlõdésében betöltött eddigi szerepük további erõsítése. A Pannon Egyetem rugalmasan reagál a társadalom igényeire és kihívásaira, összekapcsolja a tumény felsõoktatási intézménye. A komoly szakmai hagyományokkal és nagy múlttal rendelkezõ intézdományos és az üzleti élet szereplõit, emellett kapcsolata szoros a környezõ országokkal is. képzési kínálata szinte minden tudományterületet lefed. Az intézmény öt karral rendelkezik - me- K.B J A N U Á R

6 6 AKTUÁLIS Csopaki asszony a Nõk sétányán Nemcsak a Nõk a Balatonért Egyesület elnökét, a Csopakon élõ Szauer Rózsát, de általa az egész Balaton régiót is érinti a Promenád Díj elismerés, amelyet Budapesten vehetett át a közelmúltban. Mi tudható e díjról? - Ez egy nemzetközi nõi civil kezdeményezés által alapított díj, amelyet figyelemre méltó személyiségû és kiemelkedõ civil tevékenységet végzõ nõk elismerésére hoztak létre. Évrõl évre öt közéleti tevékenységet végzõ nõ kaphatja meg, elismerve ezzel a nõk által a társadalom mûködtetésében végzett nélkülözhetetlen civil és közösségi tevékenységeket. Õk azok, akik, mint kitüntetettek egy-egy fát ültethetnek el a civil nõk sétányán, nevezetesen a budapesti Flórián téri promenádon. Eddig 20 személy kapott ilyen díjat, s mint balatoni kitüntetett, én lehettem az elsõ. Balról a harmadik Szauer Rózsa Kik voltak a további díjazottak, a faültetés résztvevõi? Ritók Nóra, aki a roma és mélyszegénységben élõ gyerekek társadalmi integrációjának megvalósításáért végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért, Nász Margit, aki a fogyatékkal élõ és hátrányos helyzetû emberek megsegítésért, életkörülményeik javításáért végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért kapta meg a díjat. Katona Krisztina a Murál Morál program kidolgozásáért, a roma és hátrányos helyzetû fiatalok és gyermekek megsegítéséért; Hrivik Lászlóné pedig Dunakömlõd kulturális életének megsegítéséért, a helyi közösségben végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért. Mi állt Szauer Rózsa oklevelén? A Balaton népszerûsítéséért, valamint környezeti, természeti és kulturális értékeinek megõrzéséért végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért. Valós megbecsülése ez a nõknek, a nõi civil szervezeteknek vagy csak hiánypótlás? A kezdeményezés szerintem nagyon jó, nekem tetszik. Nem adnak tárgyi, anyagi dolgot (érme, serleg, váza), hanem csak egy fát ültetnek a kitüntetetteknek. Egy fa pedig sok mindent szimbolizál. - A Balaton régióban mindenütt ismerik a NABE asszonyait, lányait. Mi a hírük Budapesten? Több partnerszervezetünk van Budapesten. Egyik a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ). Ez egy országos hálózat, amelynek tagjai vagyunk.ennek keretében egyedüli zöld szervezetként tanácsadó irodát mûködtetünk Somogy megyében, Fonyódon. Tagjai vagyunk a Magyar Természetvédõk Szövetségének és a Levegõ Munkacsoportnak is. Ezenkivül egy budapesti csoportunk is mûködik, éppen azzal a céllal, hogy képviseljenek minket a rendezvényeken. A tél beálltával pihenõre vonulnak, vagy vannak újabb terveik? Ilyenkor aktívabbak vagyunk, mint nyáron, hisz akkor legtöbben dolgoznak, többnyire a vendéglátásban, és ez nem 8 órás elfoglaltság. Ilyenkor rendezzük a sorainkat, megtartjuk az amúgy elõírt és igen hasznos küldöttgyûléseket. Fontosak a személyes találkozások tapasztalatcsere és együttmûködés szempontjából. Ilyenkor szervezik a csoportjaink a Balatoni Téli Esték elõadássorozatot, szinte minden településen bekapcsolódtunk az adventi programokba. Készülünk a megalakulás január 22-i, alsóörsi (15.) évfordulójára, ahova meghívjuk az alapító tagokat. Zatkalik András Szerencsére bõven akad tennivaló Czoma László Az elmúlt, sikerekben gazdag huszonöt év után további öt év bizalmat kapott Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, hogy Keszthely város legjelesebb kulturális örökségeit tovább védje és irányítsa. A következõ idõszakban a Festetics kastély, valamint a Vadászati és Történelmi Modellvasút múzeumok mellett újabb turisztikai projektek valósulnak meg a nyertes pályázatoknak köszönhetõen, melyekrõl lelkesen beszélt. - Mit jelent Önnek az eddigi munkájának elismeréseként is szolgáló újabb öt év? - Úgy fogom fel, hogy az elmúlt 25 évnek egyfajta beteljesítése, illetve annak az idõszaknak a befejezése, amit elkezdtünk. A kezdeti idõkben csupán tizenegy-tizenkét termet használtunk kiállítás céljából, mára minden négyzetmétere hasznosított a kastélynak. Igy a mienk Magyarország egyetlen olyan kastélya, amely minden tekintetben funkcionál. Ezen kívül mi büszkélkedhetünk Európa egyik legnagyobb hintógyûjteményével, vadászati múzeumával, és Közép-Európa legnagyobb modellvasút terepasztalával. A területünket illetõen szintén nagy eredmény, hogy a hat hektár idõközben 200 hektárra bõvült. A következõ öt éven belül a világörökség része kell, hogy legyen Keszthely a kastéllyal, a hévízi tóval és a tanúhegyekkel együtt. Azt hiszem, hogy jó esélyünk van rá. Ez több dolog miatt is nagyon fontos lenne. Egyrészt, mert akkor bizonyos összeget rá kell költeni a mûemléképületre, könnyebben lehet nemzetközi pályázatokon sikeresen szerepelni. Továbbá nem lehet ezek területébõl elvenni, sem a környezetet úgy beépíteni, hogy az bármely módon is ellentmondana a világörökségnek. - A közeljövõre vonatkozóan milyen elképzelések vannak? - A Balaton festõi tárlat marad, és még tovább gazdagodik. Ez a 19. század közepétõl a 20. század elejéig fogja át a balatoni festészet nagy alakjainak alkotásait. Szeptemberig látogatható a reneszánsz kiállításunk korvinákkal, majd szintén ettõl a hónaptól rendezzük meg Európa legnagyobb ikon kiállítását több ezer ikonnal. Részben magyarországi magángyûjtõktõl, gyûjteményekbõl, Oroszországból, és a körülöttünk levõ országokból kapjuk a darabokat, ahol az ikonok mint szakrális tárgyak vannak jelen a hétköznapokban. Terveinkben szerepel a fõúri ékszerek kiállítása az Iparmûvészeti Múzeum és más közgyûjtemények tárgyaiból, melyek az 1500-as évektõl fellelhetõ mívességet, a szépséget, a harmóniát és a hölgyek kívánságait mutatja be. A szánkiállításunk is bõvült, amit további darabokkal kívánunk gazdagítani ben reményeink szerint Fenékpuszta páratlan gazdagságát tárjuk fel újra egy fejlesztéssel, mely régebben a lótenyésztés fellegvára volt. Várhatóan 2014-re fejezõdik be a beruházás. - S mik váltak valóra? - Régi adósságunk az 1790-ben épült Amazon Szálló és a lóváltó állomás, melyre 650 millió forintos támogatást nyertünk a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretén belül. A több évtizede használaton kívüli, egykori neves épület végre újra visszanyeri régi fényét. Az eredeti tervek szerint újítjuk fel Magyarország egyik legszebb copf stílusú épületét. Tudom, hogy nagy kalandor, aki ma egy szálloda felújításába, építésébe kezd a Balaton partján, hiszen mostanában melegvíz és páratlan szolgáltatások nélkül bele sem érdemes fogni. A különlegességét az fogja adni a felújított létesítménynek, hogy a zenei kurzus házaként is mûködtetjük, valamint a mindössze tíz szobából álló épületben kialakításra kerül egy régi történelmi magyar konyha. Lehetõségét adjuk annak, hogy az as évek ételeit lehessen kóstolni, s korabeli edényekkel, berendezésekkel találkozhat majd a vendég. Lesz egy nagy zeneterem, ahol régen városi bálokat is szoktak tartani, valamint a személyzet korabeli öltözékben fogadja a látogatókat. Irodalmi presszó is szerepel a terveinkben, ahol költõknek, íróknak a metszetei díszítenék a falat. A lóváltó állomás, ami valamikor a Festetics család konyhakertje volt, a park mintegy fogadóépületeként funkcionál majd, ahol a Balaton-felvidék botanikus kertjét lehet megnézni idõszaki kiállítások mellett, amely Európa kastélyainak nagy parkjait mutatja be fényképekkel és esetleg egy-egy dísztárggyal. Úgy számolom, hogy 2011 karácsonyát már ott fogjuk ünnepelni mindkét projektnél. - Az említett két beruházás mellett viszont egyelõre pihenõpályára kényszerült a sokáig Iszlám Múzeumként ismert terv. Errõl mit lehet tudni? - Harmadik elemként, s egyben kiemelt projektként szerepelt a pályázatban a Keleti Mûvészetek Háza, melyet azonban sajnos elutasított a döntéshozó. Egyik indoklásuk szerint az iszlám világ nem fér meg egy barokk fõúri kastélyban, ami azért nem állja meg véleményem szerint a helyét, mivel egy teljesen különálló épület lett volna, s idõközben ezért is kereszteltük át a nevét. Hiszen nemcsak az iszlám világot, hanem Marokkótól kezdve egészen Indiáig mutatná be ezt a csodálatos világot. Kilenc-tízmilliárd közötti értékben három forrásból kapnánk a kiállítási tárgyakat: a keleti világ magángyûjtõitõl, az állami intézményektõl és a magyar közgyûjteményekbõl. Nincs még egy olyan ország Európában, ahol a múzeumok ennyi keleti tárgyat õriznének, mint amennyi nálunk már most rendelkezésre áll. Ez a múzeum már úgy épülne, hogy minden kívánságot kielégít, ami a mûtárgyakkal szemben támasztható. A keleti világban a nemzeti múzeumok õriznek darabokat, de mi átfogóan, huszonhárom iszlám országot mutatnánk be gyönyörû tárgyakkal, ahol ráadásul az iszlám és a zsidó hitvilág tárgyai jól megférnének egymás mellett. Ezzel akár még példát is tudnánk mutatni. Ilyen sehol nincsen. Természetesen a jelenlegi nemleges döntés nem jelenti azt, hogy a tervünk nem valósul meg, ígéretet kaptunk, ami a jövõt illetõen mindenképpen biztató. Temesi Hilda X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

7 BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS 7 A válsággal szemben is helytállt a régió Egyedi szennyvízkezelési program mintaprojekttel Érdeklõdõk a BFT ülésén Molnár Gábor és Suchman Tamás Az elmúlt év gazdasági teljesítményeirõl egyelõre csak kilenc hónap adatai állnak rendelkezésre, így tehát a balatoni turizmusról közzétett adatok sem tükrözik a teljes produktumot hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács elmúlt évi utolsó ülésén. A januártól szeptember végéig terjedõ idõszak mutatói alapján azonban szinte tökéletes képet kaphatunk a tendenciákról, a 2010-ben várható vendégforgalomról. Az is bizonyossá vált, hogy a magyar tenger mellett mûködõ vállalkozók jól reagáltak a recesszió okozta kihívásokra: a számok arról tanúskodnak, hogy az összesített adatok csökkenését az év elsõ öt hónapjában egyértelmûen a válság okozta, a július és augusztus forgalma viszont kiemelkedõen jól alakult. A visszaesés elsõsorban a külföldi vendégek elmaradása miatt következett be, amelyet nem tudott kompenzálni a nyári idõszak belföldi forgalomnövekedése sem. Minderrõl a régió fejlesztési tanácsának ülésén számolt be Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, aki elsõsorban a fõszezon figyelmeztetõ jelzéseire hívta fel a grémium tagjainak figyelmét. A turisztikai szakember az írásos elõterjesztést kiegészítve elmondta, hogy a belföldi vendégforgalom csökkenése az öt százalékot sem éri el, ám a külföldiek esetében a mutató ennek a dupláját is meghaladja. Ami viszont örvendetes: a Balaton régió vendégeinek több mint hetven százalékát honfitársaink tették ki. Hasonlóan pozitív adat, hogy júliusban és augusztusban mintegy félmillió vendég fordult meg a régióban, s õk több mint kétmillió vendégéjszakát töltöttek itt el. Az elnök azonban hangsúlyozta: bár jó úton járunk, elégedettségre még sincs okunk. Tudatos turizmus politikára és a vendégek igényeinek megfelelõ színvonalú szolgáltatásokra van szükség, amellyel már most el kell kezdeni a felkészülést a válság utáni idõszakra. A tanács ezt követõen tájékoztatót hallgatott meg a Balaton-törvény által meghatározott Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Program aktuális helyzetérõl. Ez a beruházási koncepció biztosítani kívánja, hogy a vonatkozó elõírásnak megfelelõen - egyedi szennyvízkezelõ berendezéssel - megoldottá váljon a szennyvízkezelés és az érintett falvakban új épületek létesülhessenek. Végsõ soron egy olyan támogatási rendszer kiépítése a cél, melynek keretében az új fejlesztések, építések engedélyezésének elõfeltételéül szabott egyedi szennyvízkezelõ berendezések, létesítmények támogatással megvalósulhatnak, s így a fejlesztések ilyen jellegû akadályai elhárulhatnak. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a program megvalósítására az érintett kormányzati szereplõkbõl, szakértõkbõl és a BFT munkaszervezetének tagjaiból álló munkacsoport keretében végzi az elõkészítést. Elsõ körben lehatárolásra került az a huszonnyolc település, ahol a szennyvízelvezetés nem megoldott, illetve nincs az önkormányzatnak a szennyvízelvezetés megoldására ROP ígérvénye vagy nyertes projektje. Az érintett három dunántúli régió Regionális Operatív Programjában - uniós források - a kistelepülések szennyvízkezelésének megoldását szolgáló pályázati konstrukciók a teljes település szennyvízkezelésének megoldását támogatják. E pályázatok elbírálásakor a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet települései plusz pontokhoz juthatnak, az irányító hatóságok pedig egy mintaprojekt megvalósításával azt kívánják bemutatni, hogy az egyedi szennyvízkezelõ kisberendezések teljes körû - adott esetben olcsóbb megoldást - biztosíthatnak a kistelepülések szennyvízkezelésének megoldásában. A mintaprojekt a munkacsoport által kiválasztott két település - Nyim és Gétye - szennyvízkezelésének egyedi szennyvízkezelõ kisberendezésekkel történõ megvalósítását célozza meg. A beruházás befejezési határideje mindkét esetben az év közepe. A közbeszerzés kiírásának segítésére, az eljárás lefolytatására a munkacsoport javaslata alapján a BFT közbeszerzési szakértõt bízott meg. A BFT évi utolsó ülésén végezetül átadták át a Balatoni Régió Közbiztonságáért díjakat. Ebben az elismerésben részesült Horváth László rendõr alezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendõrkapitányság vezetõje, Kuzma Róbert rendõr zászlós, a Zalakarosi Rendõrörs Zalakomári Körzeti Megbízotti Csoport vezetõje, Lauer János tûzoltó ezredes, tûzoltósági tanácsos, címzetes egyetemi docens, a Veszprém megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetõje és Szabó Kornél rendõr zászlós, a Balatonfüredi Rendõrkapitányság nyomozója. /A díjazottak laudációja a következõ oldalon olvasható./ Süli Ferenc J A N U Á R

8 8 BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS EMAS díjazott a BFT ügynöksége EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - Eco-Management and Audit Scheme) védjeggyel rendelkezõ vállalatokat, szervezeteket jutalmazott az Európai Bizottság Stockholmban, az EU Elnökség jelenlegi székhelyén a környezetvédelmi teljesítményük alapján. Díj a közbiztonságért A Balatont körbeölelõ három megye, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének támogatásával immár hetedik alkalommal adták át A Balaton Régió Közbiztonságáért Díj elismeréseket. Az elismerést a Közbiztonsági Tanácsadó Testület hívta életre, és az idei évvel már 26, a régió közbiztonságáért kiemelkedõen és önzetlenül dolgozó kiválóság tudhatja magáénak. A 2009-es évben a Balaton Régió Közbiztonságáért díjban részesült: Horváth László r. alezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendõrkapitányság vezetõje, aki egyik kezdeményezõje és évek óta aktív résztvevõje a komplex vízbiztonsági program kidolgozásának, végrehajtásának. Számos javaslatot dolgozott ki a vízi balesetek számának csökkentése, valamint a civil mentõ szervezetekkel való hatékonyabb operatív együttmûködés érdekében. Személyesen is rendszeresen részt vesz a balatoni tömegrendezvények biztosításában. Jó szervezõképessége eredményeként optimális hatásfokkal gazdálkodik az idegenforgalmi szezonban rendelkezésére álló erõforrásokkal. Személyes kreativitásának, a vízirendészeti feladatok kiváló interpretálásának köszönhetõen számos pályázaton nyert olyan mértékû támogatást a rendõrkapitányság, amellyel jelentõs mértékben javult a mentõ- és járõrhajó park, a navigációs és kommunikációs eszközállomány ben elérte, hogy bevezették az ingyenes, rövidített segélyhívó telefonszámot a Balaton területére. Az elmúlt nyár legnagyobb hirtelen érkezõ vihara elõtt olyan operatív intézkedéseket tett, amelyeknek révén a vihar 110 km-es széllökésekkel kísért lecsapása elõtt fél óra alatt gyakorlatilag kiürítették a vízfelületet ezzel elkerülve a tragédiákat, baleseteket. A díjazottak Jelenleg több mint 6200 telephely rendelkezik EMAS minõsítéssel Európa különbözõ országaiban ben 31 szervezetet jelöltek EMAS Díjra 12 uniós tagországból. A jelöltek között van egyetem, kis-közepes, nagyvállalat, regionális fejlesztési ügynökség és környezetvédelmi hatóság is. Minden évben különbözõ környezeti szempont alapján mérettetnek meg a vállalatok, szervezetek. Az 5. EMAS díjátadó ünnepségen a beszállítói lánc, környezetbarát beszerzés területén elért eredmények alapján ítélték oda a díjakat 5 kategóriában. Minden tagország egy szervezetet jelölhetett egy-egy kategóriában. Magyarország részérõl a közigazgatási intézmény kategóriában a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., a nagyvállalat kategóriában az AUDI Hungária Motor Kft., a középméretû szervezet kategóriában az Elgoscar Kft. vehetett át elismerõ EU EMAS díjat. A hazai díjátadó ünnepségre az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (OKTVF), mint az EMAS Nyilvántartásba Vételért Felelõs Testület szervezésében december 11-én került sor, ahol az elismeréseket Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Filótás Ildikó, OKTVF fõigazgató adta át. E.Z. Görögök balatoni lesen Három fõs görög delegáció látogatott régiónkba, nem titkolt céllal: együttmûködést kezdeményeztek a görgországi Ioannina-tó és Balaton között nyarán Tóth József, hazánk athéni nagykövete megkereste a Balaton Fejlesztési Tanácsot, illetve a Balatoni Integrációs Kft.-t hogy a görögországi Ioannian-tó felügyelõ bizottsága kapcsolatot kíván fölvenni és együttmûködést kezdeményez e balatoni szervezettel. A görög szervezet baráti hangvételû megkeresésére a Balaton Fejlesztési Tanács megbízta a Balatoni Integrációs Kft.-t, hogy a Pannon Egyetemmel közösen szervezze meg egy kisebb görög delegáció meghívását, majd részükre a Balatont és Keszthelyt bemutató programot állítson össze. A delegáció december elején látogatott el a Balaton régióba. Lazaros Natsis professzor és Katerina Chiotelli asszony (az Ioannina-tó felügyelõ bizottságának tagjai) illetve Tóth József, athéni nagykövet rövid itt tartózkodása mellett a szervezõk igyekeztek a keszthelyi, a balatoni nevezetességeket bemutatni, illetve a neves közéleti személyiségekkel fehér asztal mellett szakmai és baráti beszélgetésekre alkalmat teremteni. A program során megtekintették Keszthely belvárosát, nevezetességeit, a Pannon Egyetem egyes tanszékeit, látogatást tettek a Helikon Kastélymúzeumban, a Hévízi Gyógy-tavon, a Tihanyi Limnológiai Intézetben. A görög delegáció tagjai három napos balatoni látogatásuk befejeztével kifejezték köszönetüket, illetve együttmûködési szándékukat a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, munkaszervezetével, a Balatoni Integrációs Kft.-vel, különös tekintettel a tavak környezetvédelmi, klímavédelmi aktualitásaira, közös projektek megalkotására, illetve a Keszthely és Ioannina városok testvérvárosi együttmûködésének kialakítására, valamint a fenti városok egyetemeinek hosszú távú közös munkálkodására. E.Z. Kitüntetettek az elsõ sorban Kuzma Róbert r. zászlós, a Zalakarosi Rendõrõrs Zalakomári Körzeti Megbízotti Csoportjának vezetõje. Az általa irányított csoport a bûnüldözési, bûnmegelõzési feladatait kiemelkedõ eredményességgel végzi. Tevékenységével jelentõsen hozzájárult az idegenforgalmi szezonban jelentkezõ feladatok sikeres megoldásához, a Zalakarosi Rendõrõrs és Nagykanizsai Rendõrkapitányság eredményességéhez. 9 bûnözõ elfogásában vett részt és szerepe volt 43 elõállításban. 12 esetben szakított meg gépjármûvel kapcsolatos bûncselekményt, illetve súlyos szabálysértést. Lauer János tûzoltó ezredes, tûzoltósági tanácsos, címzetes egyetemi docens, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetõje. A Veszprém megyei komplex védelmi koncepció egyik kidolgozójaként és a végrehajtásért felelõs vezetõként sokat tett a nagy kiterjedésû és különösen veszélyeztetett Balaton-felvidék biztonságáért. Személyesen segítette a Balatoni Viharjelzõ Lauer József és Szabó Kornél a kép bal és jobb oldalán Rendszer állomásainak északi-parti bõvítéseit. Személyében integrálódik a korszerû ismeretekkel felvértezett szakember, a felelõsségteljes vezetõ és a környezetéért aggódó polihisztor. Szabó Kornél r. zászlós, a Balatonfüredi Rendõrkapitányság nyomozója. A Balaton északi partján megszaporodott, szervezetten elkövetett tömeges vagyonellenes bûncselekmények felszámolására kidolgozott program realizálásban Szabó Kornél kulcsszerepet kapott. A feladat végrehajtása során alapos szakmai felkészültségrõl, lélekjelenlétrõl, bátorságról és megfontoltságról tett tanúbizonyságot. A program sikerrel zárult, a csoport felhagyott bûnözõ tevékenységével, az eljárást követõen többen elhagyták az országot ben a balatonfüredi kempingben elkövetett sorozatlopások tetteseit is õ derítette fel. A sikeres szakmai munka eredményeként 15 sértett sérelmére elkövetett bûncselekmény sorozatot sikerült megszakítania. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M