Multimédiás lehetőségek a testnevelés oktatásmódszertanában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Multimédiás lehetőségek a testnevelés oktatásmódszertanában"

Átírás

1 Multimédiás lehetőségek a testnevelés oktatásmódszertanában Doktori értekezés Kokovay Ágnes Gyöngyvér Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Gombocz János, egyetemi tanár, CSc. Hivatalos bírálók: Dr. Keresztesi Katalin, egyetemi docens, CSc. Dr. Fazekas Gábor, egyetemi docens, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Sipos Kornél egyetemi tanár, CSc. Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Biró Péterné professor emeritus, CSc. Dr. Fazekas Gábor egyetemi docens, Ph.D. Dr. Bognár József egyetemi adjunktus, Ph.D. Budapest 2006.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS BEVEZETÉS A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA IRODALMI ÁTTEKINTÉS BEVEZETÉS KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció fejlődéstörténete A kommunikáció modellje A kommunikáció alaptételei A MÉDIUMOK, MINT A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT LÉPCSŐI A multimédia értelmezése Hipertext és hipermédia Médiadidaktikai modellek Interaktivitás az oktatóprogramokban A tananyag vizualizálása AZ ISKOLA HELYE AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN Az iskola szerepváltozása Új készségek és műveltségkomponensek A nyitott- és távoktatás helye a mai iskolarendszerben A tanár és a tanuló szerepe az információs társadalomban Rövid problématörténeti áttekintés Az oktatástechnológia fejlődésének hatása a szerepváltozásokra A tanár szerepváltozása A tanuló szerepváltozása A tanulást támogató személyek ÚJ OKTATÁSI FORMÁK ÉS ESZKÖZÖK Bevezetés Irányított önképzés A távoktatás értelmezése

3 E-learning Távoktatás és az e-learning SZÁMÍTÓGÉPEK AZ OKTATÁSBAN ÉS A TÁVOKTATÁSBAN Bevezetés Nemzeti Távoktatási Tanács Magánszféra a távoktatásban A távoktatás nemzetközi gyakorlata, intézményrendszere CÉLKITŰZÉS A KUTATÁS CÉLJA HIPOTÉZIS KÉRDÉSFELVETÉS MÓDSZEREK AZ ÖSSZETETT KÉTCSOPORTOS KÍSÉRLET A SZINTFELMÉRÉS ESZKÖZEI ALKALMAZOTT STATISZTIKAI MÓDSZEREK A KÍSÉRLET LEÍRÁSA A KÍSÉRLET HELYE, IDEJE Előzetes kísérlet a távoktató program bemérése A kísérlet helye, ideje A KÍSÉRLETBEN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK A hallgatók kiválasztása A kísérleti és kontroll kialakításának körülményei A résztvevők intézményenkénti megoszlása A résztvevők nemek szerinti megoszlása A KÍSÉRLETBEN ALKALMAZOTT TESZTEK ÉS KÉRDŐÍVEK Tesztek és kérdőívek A tudásszint mérő tesztek összeállításának menete A felmérendő tudás kategorizálása Feladattípusok meghatározása A záró-teszt felépítése Súlyozás A záró-teszt validitásának és reliabilitásának vizsgálata

4 A kérdőívek felépítése A kérdőívben alkalmazott kérdéstípusok A KÍSÉRLET LEBONYOLÍTÁSÁT SEGÍTŐ TÉNYEZŐK A KÍSÉRLET LEBONYOLÍTÁSÁT NEHEZÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK A TÁVOKTATÓ PROGRAM BEMUTATÁSA A Gimnasztika alapjai távoktató program A távoktató tananyag felépítése A program-építkezés rendszere Tanulási egységek A szöveges felépítés sajátosságai A multimédiás megjelenítés sajátosságai Kommunikációs lehetőségek a programban Rajzírást készítő program Az Oracle ilearning rendszer EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK ELEMZÉSE Bevezetés A záró-teszt összesített eredményei Helységenkénti összesített eredmények Kísérleti on belüli összehasonlítások Kontroll on belüli összehasonlítások A veronai, a denveri és a nyíregyházi kísérletek összehasonlító elemzése Összegzés TANULÁSI EGYSÉGENKÉNTI ELEMZÉS Bevezetés A II. tanulási egységhez tartozó eredmények A képesség jellegű tudás kérdései Az ismeret jellegű tudás kérdései Összegzés A III. tanulási egységhez tartozó eredmények A képesség jellegű tudás kérdései

5 Az ismeret jellegű tudás kérdései Összegzés A IV. tanulási egységhez tartozó eredmények A képesség jellegű tudás kérdései Az ismeret jellegű tudás kérdései Összegzés Az V. tanulási egységhez tartozó eredmények A képesség jellegű tudás kérdései Az ismeret jellegű tudás kérdései Összegzés GYAKORLÓ ÉS ELLENŐRZŐ FELADATOK ÉRTÉKELÉSE A KÉRDŐÍVEK EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE Az 1. kérdőív eredményeinek elemzése Összegzés A II. Kérdőív eredményei Összegzés MEGVITATÁS KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY IRODALOMJEGYZÉK AZ ÉRTEKEZÉS TÁRGYKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK FÜGGELÉK A kommunikáció nyelvi modellje A kommunikáció típusai Médiadidaktika Alkalmazott képek típusai Az irányított önképzés és a távoktatás kapcsolata Számítógépes oktatóprogramoktól az e-learningig Kognitív stratégiák érvényesülése az e-learningben Gondolatok az oktatóprogramok hatékonyságáról Az oktatóprogramok lehetséges funkciói

6 12.7. Általános útmutató a teljesítéshez A számítógépes tesztelés feladattípusai A távoktató tananyag felépítése és tartalma Részletek a távoktató tananyagból ZÁRÓ-TESZT I. Kérdőív II. Kérdőív Tesztek és feladattárak rendszere az oktató programban A rajzírást készítő program A nyitólap felépítése A kísérleti és kontroll helységenkénti átlagteljesítményei A záró-teszt helységenkénti eredményeinek szélső értékei II. Tanulási egység kérdéseinek helységenkénti elemzése A képesség jellegű tudás kérdései Az ismeret jellegű tudás kérdései III. Tanulási egység kérdéseinek helységenkénti elemzése A képesség jellegű tudás kérdései Az ismeret jellegű tudás kérdései IV. Tanulási egység kérdéseinek helységenkénti elemzése A képesség jellegű tudás kérdései Az ismeret jellegű tudás kérdései V. Tanulási egység kérdéseinek helységenkénti elemzése A képesség jellegű tudás kérdései Az ismeret jellegű tudás kérdései Gyakorló és ellenőrző feladatok értékelése A kísérletek számának meghatározása A II. Tanulási egység eredményei A III. Tanulási egység eredményei A IV. Tanulási egység eredményei Az V. Tanulási egység eredményei KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

7 1. BEVEZETÉS 1.1. BEVEZETÉS Magyarország több száz éve az oktatás tekintetében nagyon fontos szerepet játszik régiónkban, hazánkban az oktatásnak, a tudásnak nagy súlya van. Fontos feladat tehát az, hogy ebben az új oktatási kultúrában, melyet a multimédiás oktatás és távoktatás képvisel, megtaláljuk saját helyünket, szerepünket. Részben azért, hogy kihasználjuk az általa kínált lehetőségeket, saját fejlődésünkre, saját állampolgáraink tudásának gyarapítására, másrészről azért, hogy eredményesen részt tudjunk venni abban a versenyben, amely az oktatás területén kialakult. Azzal kell számolni a következő időszakban, hogy a szellemi erőforrások lesznek a legfontosabb erőforrások. Ennek megfelelően fog alakulni az értékrend, ez fogja meghatározni az egyének cselekvését, piaccá válik az oktatás és képzés, s az e piacon való eredményes részvétel mindenki számára alapvető fontosságú lesz a későbbi karrier szempontjából. Itt egy olyan nyitottságot kell elérni, amely mindenki számára lehetővé teszi azt, hogy elsajátítsa azokat az ismereteket, amelyekre szüksége van. (Hrubos,1995). Az államnak az a korábbi szerepe, hogy gondoskodik továbbképzésünkről, várhatóan csökkenni fog, és döntően az egyéné lesz a felelősség, hogy a saját boldogulása szempontjából alapvető fontosságú ismereteket megszerezze. Ehhez az államnak, a társadalomnak a kínálatot és a hozzáférést kell biztosítania. Ez azonban másképpen nem oldható meg, mint a jelenleg rendelkezésre álló új oktatástechnológiák alkalmazásával. Természetesen ez az új oktatási kultúra nem szorít ki semmit. Nem arról van szó, hogy az általános iskolában, vagy a középiskolában a os képzést, annak szocializációs szerepét, a tanárok és a diákok közötti meghitt kapcsolatot ez bármilyen szempontból negatívan befolyásolná. Ahogy a beszédet nem szorította ki az írás, és az írást nem szorította ki a televízió, ugyanúgy a távoktatás sem fogja kiszorítani a hagyományos oktatás értékes részét, hanem egy fontos hozzáadott érték lesz, aminek kihasználása nagyon fontos, különösen egy olyan országban, ahol hagyományosan magas a tudás presztízse, ahol a készségek szintje magas és ahol mindnyájan úgy gondoljuk, hogy fejlődésünk alapvető záloga az ismeret és a tudás. 7

8 1.2. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Aki nyomon követi a felsőoktatás körüli napi fejleményeket az tudja, hogy a mögöttünk álló néhány év és az előttünk lévő alig több mint fél évtized olyan változásokat fog eredményezni, amely a felsőoktatás igazi rendszerváltását jelenti. Ma a második évezred fordulóját követve a harmadik tudományos technikai forradalom, a globalizáció és a nemzetközi verseny erősödésének jellemzőivel éljük a változásokat. Ebben az éleződő versenyben a tőke és a technológia mellett harmadik kritikus tényezőként a munkaerő jelenik meg. Felgyorsult az európai integráció régóta vajúdó folyamata, s ez számunkra azt jelenti, hogy egyszerre kerültünk az EU és a világverseny szorításába. A megfelelést, helyzetünket ismerve, a kritikus tényezők közül nálunk csaknem kizárólagosan a munkaerő biztosíthatja, amely felkészültségével, kreativitásával és mobilitásával szolgálhatja versenyképességünket. A kompetenciákat ehhez a felsőoktatásnak kell megadnia, ennek záloga a Bologna-folyamat, amely az európai felsőoktatás integrációjának vezérfonalát adó egyezmény. A Bologna-folyamat jegyében zajló felsőoktatási szerkezetátalakítás természetesen a Nyíregyházi Főiskolát sem hagyta változatlanul. Az intézményben folyó változtatás szükségessé teszi a képzési rendszer átdolgozását, az új feltételekhez való igazítását. A társadalmi gazdasági fejlődés következtében szükségessé vált a korábbinál nagyobb tömegeknek összehasonlíthatatlanul változatosabb és nagyobb művelődési anyagra történő megtanítása, méghozzá egyre magasabb szinten. Az eddigi elitképzést folytató felsőoktatási intézmények feladata, hogy alkalmazkodva a társadalmi igényekhez felvállalja a gazdasági fejlődés zálogát képező tömegképzést. Ezt a társadalmi igényt és változást tükrözi a Nyíregyházi Főiskolán is a többszörösére emelkedett hallgatói létszám. Ebben a helyzetben kell megoldani az oktatás színvonalának megtartását, illetve emelését. Nyilvánvaló hogy a hagyományos keretek között ez a feladat megoldhatatlan, hiszen nem emelhető tovább az intézményben töltött évek száma, sem az egy napra eső tanulás ideje. Ebben az új rendszerben a hallgatók kontakt óraszáma csökken, így az oktatónak a hallgatóval eltöltendő ideje kevesebb lesz. Ez különösen problematikus a mozgáscselekvés tanítás esetén, hiszen a mozgás bemutatása mellett a tanár élő magyarázata, tényfeltáró, összefüggéseket és törvényszerűségeket megvilágító 8

9 élő szava az ismeretszerzés egyik fő forrása. Az oktatás hatékonysága érdekében több önálló munkát kell tehát adni a hallgatónak, azonban ehhez megfelelő infrastruktúrát, és önképzési lehetőséget kell biztosítani. Ebben nyújthat óriási segítséget a számítógép, multimédiás programok segítségével. Ha azt az alapvető didaktikai elvet figyelembe vesszük, hogy a többcsatornás információ áramlás jobban lehetővé teszi az információ felvételét ( Bíróné 1974), akkor kézenfekvőnek tűnik az interaktív multimédiás programok alkalmazása. Ezek a számítógépen futtatható multimédia rendszerek teszik lehetővé többféle információhordozó elem - szöveg, hang, zene, animáció, grafika és videó kombinációját, amely egy interaktív felületbe ágyazva, megfelelő programok (távoktató programok) segítségével, önálló gyakorlási lehetőséget biztosít a hallgatóknak. Mint láthatjuk, a megoldást ebben a rohamosan változó helyzetben, amelyet a létszámnövekedés és a folyamatosan változó, gyorsan devalválódó tudás generál, egy olyan képzési rendszer adhatja, amely gyorsan tud alkalmazkodni a folyamatosan változó társadalmi igényekhez. Ezt pedig a már 150 éves múltra visszatekintő távoktatás jelentős mértékű bevezetése és kiterjesztése adhatja. A Nyíregyházi Főiskolán lezajlott infrastruktúrális fejlesztésekkel megteremtődött a technikai feltétel a távoktatás Internet alapú elindítására. A humánerőforrások megteremtése érdekében a főiskola belső pályázatot hirdetett érdeklődő oktatói számára. A pályázat lényege az volt, hogy az oktatók számára lehetőséget biztosítson arra, hogy távoktató szakemberekké váljanak. A meghirdetett kurzusok a következők voltak: távoktatási rendszertervező, távoktató tananyagfejlesztő és távoktató tananyagíró. Az oktatók továbbképzési anyaggal, tantárgyi tananyagstruktúrával stb. pályázhattak. A nyertes oktatók másfél éves képzésben sajátították el az elméleti és gyakorlati ismereteket. Ennek a programnak a keretében készült el az a távoktató tananyag, mely a disszertáció alapját képező kísérlet független változóját adja. A gimnasztika oktatására szolgáló multimédiás távoktató tananyag (e-learning) alkalmazása során szerzett pozitív tapasztalatokkal igyekszem bebizonyítani ennek az új módszernek a létjogosultságát a testnevelő tanárképzés területén. 9

10 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. BEVEZETÉS A disszertációhoz tartozó szakirodalom igen szerteágazó, hiszen pedagógiai, informatikai és kommunikáció elméleti ismereteket integrál. Ennek megfelelően a szakirodalmi ismeretek feldolgozása is az említett három terület ismereteiből építkezik. A koncepció kialakításában igen fontos kiindulópontot jelentettek számunkra azok a nevelésfilozófiai alapok, amelyek mint fejlődést előrejelző, irányvonalakat meghatározó elemek az információs társadalomban átalakuló pedagógiai folyamatok már meglévő és ezután bekövetkező változásaira hívják fel a figyelmet. Ezek az elméleti alapok indították el az információs technológiák pedagógiai alkalmazását, majd egyre szélesebb körű elterjedését. (Roszak, 1990) A dolgozatom témájához tartozó előzőleg említett szakterületek közül az egyik leglényegesebbnek az emberi kommunikáció folyamatának értelmezését tartom. Azért szánok kiemelt szerepet ennek a területnek, mert a tanulási folyamat, melynek eredményességét vizsgálom, kommunikációs folyamatnak tekinthető. A multimédiás távoktatás során ez a kommunikációs folyamat elsősorban ember és gép közötti kommunikációban valósul meg, ahol a folyamat egyes elemei új értelmezést, illetve tartalmakat nyernek KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció fejlődéstörténete Mindennapi életünkben szüntelenül kommunikálunk környezetünkkel, embertársainkkal. Folyamatosan információkat kapunk és adunk, válaszolunk a minket ért környezeti hatásokra, ingerekre. Az emberi társadalom fejlődése, és ezen belül az oktatási módszerek fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Ennek megfelelően a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján korszakolhatjuk. 10

11 Marsall McLuhan három korszakot különböztet meg a kommunikációban (McLuhan,1962). Az elsőt akusztikus kornak nevezi. Ebben a korszakban az információk tárolására és továbbítására egyaránt elegendő volt az emberi memória. Azonban ahogy nőtt az átadandó ismeretek tömege, kialakult az írás és a könyvnyomtatás. Felfogása szerint a könyvnyomtatás vált a következő korszak központi kérdésévé. Ennek megfelelően ezt a korszakot a tipográfia korának vagy más néven Guttenberg galaxisnak nevezte. A tömegkommunikációs eszközök megjelenésével, a televíziózás elterjedésével, illetve a számítógép alkalmazásával fémjelezhető a harmadik, jelenleg is tartó korszak, az elektronikus kor, vagyis a Neumann galaxis. Fülöp Géza az előzőleg említett három korszakot tovább bontotta (Fülöp, 2001). A Marsall McLuhan által említett első korszakhoz hasonlóan az első nagy lépcsőfoknak a kommunikáció történetében a beszéd megjelenését tekintette. Mivel szerinte ez forradalmi változást jelentett az emberiség történetében, ezért ő ezt a korszakot a beszéd forradalmának nevezte, ekkor az ember kiemelkedett az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadta társainak, utódainak. A következő nagy lépés a fejlődésben az írás forradalma : amikor az információtárolás függetlenné válik a jócskán megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma : amikor a sokszorosítás technikája az információk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. A negyedik a távközlés forradalma : az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi társadalom körvonalai. Az ötödik az elektronikus információfeldolgozás forradalma : vagyis a kommunikáció új minőséggel gyarapodik. Ezzel elértünk napjainkba, ahol a kommunikáció fogalma folyamatosan bővül. Ebben a bővülési folyamatban döntő szerepet játszik a személyi számítógép és az Internet. Az emberi tudás mennyiségi növekedése és specializálódása az üzenetek cseréjének és az információk átadásának (az oktatásnak) egyre hatékonyabb és tökéletesebb formáit követeli meg. 11

12 A kommunikáció fogalma napjainkban folyamatosan bővül. Az embernek emberrel való párbeszéde mellett megjelenik az ember-gép párbeszéde, az információtárolás és feldolgozás legújabb, még kihasználatlan lehetősége is. Ebből következik az információelmélet meghatározása is, miszerint a kommunikáció minden, amiben az információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy ezeknek milyen rendszerében (kódban) van kifejezve. (Szabó K. 2002) Vagyis a kommunikáció ma már nem csak ember és ember közötti kommunikációt, hanem ember és gép, illetve gép és gép közötti kommunikációt is jelent. Így tehát a kommunikáció, amely eredetileg az emberi kommunikációt jelentette, ma már mindenféle rendszer belső információáramlását meghatározhatja. A napjainkban végbemenő információs forradalom lényegesen megváltoztatja az oktatás módszertanát és eszköztárát az oktatási folyamat minden szintjén. Ebben a változásban jelentős szerepe van a kommunikációs szokások megváltozásának, és az új kommunikációs eszközök megjelenésének. A multimédiás távoktatás tehát tulajdonképpen ember és gép kommunikációját jelenti, ahol a pedagógus és a diák közötti kapcsolat elsősorban a számítógépre feltelepített távoktató tananyag közvetítésével történik A kommunikáció modellje A kommunikáció szakkifejezést nem olyan régen használjuk, de maga a folyamat, azaz az emberek közötti kapcsolat, közlés, információcsere mint az előzőekben már említettem azóta zajlik, létezik, mióta az ember megjelent a földön. A kommunikáció tényezőinek leírása nem új keletű. A görögöknél már megtaláljuk az alaptényezők felsorolását, számbavételét. Arisztotelész Retorika című munkájában a beszédnek három tényezőjét különítette el: a beszélőt, a beszéd tárgyát, és azt, akihez beszélnek. Megjegyezte még azt is, hogy a beszéd célja az utóbbira, azaz a hallgatóra irányul (Lázár, 2001) A kommunikáció teljes folyamatának leírása később keletkezett. Érdekes, hogy ennek alapjait az informatika területén dolgozó szakemberek tették le, amikor a különféle információs eszközök (rádió, telefon) elterjedésével szükségesnek látták a rendszer minél zavartalanabb működésének biztosítását. Ezt vizsgálva modellt alkottak az információ továbbításáról. 12

13 Az első modellek egyikének megszületése Shannon és Weaver nevéhez fűződik (1938). Náluk már sok olyan elem szerepel, amely a későbbi kommunikációs modellek alapját jelenti (1.ábra). A modell megszületését hamarosan számtalan másik követte. Ezek közül a multimédiás távoktatás lényegét tekintve a nyelvi modellek azok, melyek leginkább alkalmasak a távoktatás speciális területére alkalmas szituáció értelmezésére, ugyanis mint a függelékben található elemzés is utal rá, ma még nincs kialakult kommunikációs modellje ennek a sajátos szituációnak. (12.1. Függelék) A KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE JEL VETT JEL ÜZENET INFORMÁCIÓ- FORRÁS ADÓ CSATORNA VEVŐ CÍMZETT ZAJFORRÁS 1. ábra: Shannon-Weaver modell 1938 (Lázár, 2001) A kommunikáció alaptételei Az emberi kommunikáció alaptételeit 1967-ben az amerikai Palo Alto-i iskola kutatói a következő öt pontban foglalták össze (Bärnkopf, 2002): Nem lehet nem kommunikálni. Azaz az ember minden megnyilvánulása üzenet, kommunikáció. Így az is, ha éppen hallgat az illető, mert nem akar a másikhoz szólni. A kommunikáció többcsatornás és többszintű. A több csatorna a két fő csatorna a verbális (nyelvi) és nem verbális (nem nyelvi)- meglétét jelenti. A többszintűség a tartalomra és a viszonyszint meghatározásra utal. A tartalom a közlés szintjét jelenti, vagyis azt, amit mondunk, megfogalmazunk a kommunikációban. (A távoktató programban a tényleges tanulási anyagot tekintjük tartalomnak.) A viszonyszint meghatározza, minősíti az előző, tartalmi szintet, azaz megmutatja, hogyan kell értenünk az elhangzott üzenetet (pl. parancsnak, sürgetésnek). Az ember és ember közötti kommunikációban a viszony meghatározásában fontos szerepe van a nem verbális jeleknek (mimika, gesztus, pantomimika). Ha 13

14 multimédiás távoktatásról beszélünk, akkor ezen a ponton található a verbális kommunikációs modelltől a legnagyobb eltérés, mert itt ennek nincs nagy jelentősége. Hiszen az egyik az ember és ember közötti kommunikáció és ez minden kurzus esetén viszonylag keveset fordul elő -, a másik kommunikáció pedig az ember és a gép között zajlik. Ebben a kommunikációs folyamatban (ahol ember, és gép kommunikációjáról beszélünk), nem befolyásolható a folyamat az ember által közvetített metakommunikációs jelekkel, hiszen a gép (a jelenlegi kutatási eredményeket figyelembe véve) csak a klaviatúrán, vagy más közvetítő eszközön (pl.:mikrofon) keresztül bevitt információk értelmezésére képes. A kommunikáció a részt vevő felek között körkörösen (ciklikusan) zajlik. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációban részt vevőnek az üzenethez és a felek egymáshoz való viszonyát maga a kommunikáció alakítja. A kommunikáció folyamatának körkörösségét a kommunikáció tagoltsága, a közbepontozása (interpunkciója) biztosítja, vagyis az a tény, hogy a kommunikáló felek szerepei (adó, vevő) állandóan cserélődnek. A számítógép alapú tanulás esetén a kommunikáció ezen funkciója a hipertexten (a fogalom magyarázata a 20. oldalon található) keresztül valósul meg. A kommunikáció digitális és analógiás kódokból áll. A digitális kódok olyan jelek, amelyek részeikre, összetevőikre bonthatók, a köztük lévő összefüggések leírhatók. Ez jellemzi pl. a nyelvi jeleket. Az analógiás kódok nem bonthatók összetevőikre. Ilyen típusú kódok jellemzik többnyire a nonverbális kommunikációt. (pl. egy gesztus, mimika, testtartás) A kísérletben szereplő tanulási folyamat során a kommunikáció elsősorban digitális jelek útján történik, a távoktató tananyagot összeállító pedagógus didaktikai koncepciója lapján. A kommunikáció mint folyamat kéttípusú lehet: egyenrangú (szimmetrikus), ha a partnerek közötti viszony egyenlő, illetve egyenlőtlen (kiegészítő), ha a felek közötti különbségen, azaz az egyik vagy másik fél befolyásán van a hangsúly. Tulajdonképpen a tanítás/tanulási folyamat során többnyire ezzel az egyenlőtlen kommunikációval találkozunk. A kommunikáció alaptételeihez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni még ezt az igen bonyolult folyamatot más megközelítésben is. Ilyen eltérő illetve az előző értelmezéshez részben kapcsolódó felfogással ismerkedhetünk meg a függelékben. 14

15 2.3. A MÉDIUMOK, MINT A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT LÉPCSŐI Általában médiumnak nevezzük az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. Például a nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd, a mozdulatok, a zaj és a zene. A média mint kultúrterület erősen integratív, több tudományág által megközelíthető (szemiotika, kulturális antropológia, pszichológia, esztétika, kultúrtörténet, szociológia, technika stb.), ugyanakkor közvetítője művészi értékeknek, sémáknak, sztereotípiáknak stb. (Ifj.Csákvári J. Malinák J. 1998) A média fogalmának értelmezésére a távoktatás szempontjából legkézenfekvőbb az ISO Commitee Darft ide vonatkozó tétele (ISO/IEC CD ). Eszerint megkülönböztethető: 1. felfogás-, 2. képviselet-, 3. bemutatás-, médium. 4. tárolás-, 5. átvitel- és 6. információ-kicserélő A számítógép alapú oktatás, és tulajdonképpen minden oktatás eredményességét jelentős mértékben befolyásolja ezeknek a médiumoknak együttes, egymást kiegészítő alkalmazása. Tulajdonképpen ezek a médiumok a kommunikációs folyamat lépcsőit jelentik. 1. A felfogás médiuma mint ingerület felvételt kiváltó médium elsősorban a hallásra és a látásra támaszkodik. Tehát ennek megfelelően a vizuális médiumokhoz soroljuk a nyomtatott szöveget, az ábrát és a mozgóképet, a hallási médiumhoz pedig a zenét, a beszédet és a zajt.. 2. A képviselet médium az információ különböző számítógépes ábrázolásával jellemezhető. Itt az alkalmazott kódolás a lényeges, az egyes médiumok által képviselt információk különféle kódolásáról van szó. Például egy számítógépes oktatóprogram esetén a következő kódolási módok alkalmazhatók: egy szöveg betűit ASCII kódban kódolhatják 15

16 egy grafikát CEPT vagy CAPTAIN videotext szabvány szerint kódolhatnak egy audio médium PCM kódban egy kép JPEG kódban adható meg. 3. A bemutatás médium arra vonatkozik, hogy a számítógép milyen médiumokkal olvassa be, vagy adja ki az információkat. Itt elsősorban a bevitel és a kivitel közötti különbségeken van a hangsúly. Így például a papír, a képernyő és a hangszóró kiviteli médiumok, a kamera és a mikrofon pedig beviteli médiumok. 4. A tárolási médium esetén különböző adattárolókat kell megkülönböztetni. Az adattárolás ugyanis nemcsak a számítógépen rendelkezésre álló eszközökre mint floppy, merevlemez, CD-ROM korlátozódik, hanem jelentősen túllép rajtuk. Különösen igaz ez az e-learningre, hiszen itt az Internet bekapcsolásával távoli országok, földrészek számítógépeire is pillanatok alatt kapcsolódhatunk a megadott hivatkozások segítségével. 5. Az átvitel-médium, az információk folyamatos továbbítását teszi lehetővé. Ennél a médiumnál a hangsúly azon van, hogy min keresztül történik az információ átvitele. Ennek megfelelőn szorosan kapcsolódik a tárolási médiumhoz. 6. Az információcserélő médiumhoz tartozik minden, ami az információ továbbításához használatos adathordozó. Ez az összes tároló és átviteli média. Az információcsere közbülső tárolón keresztül is bekövetkezhet. Ezt a médiumot az információval együtt szállítják egyik helyről a másikra. Erre a célra használható a távoktatás esetében például egy floppy lemez, vagy egy CD-ROM, de mint említettem, az Internet segítségével közvetlenül, például optikai kábeleken keresztül is történhet. A média életformát meghatározó jellege különösen a gyerekek, a jövő nemzedék fejlődése szempontjából jelentős. Egyes brit felmérések szerint az iskolások több időt töltenek a televízió előtt, mint az iskolában. A tömegkommunikációs ipar társadalmilag meghatározott, a média intézményein átszűrt életvezetési, konfliktuskezelési, viselkedési modelleket és ismeretanyagot közvetít. Ennek következtében kijelölheti a fiatalabb generációk gondolkodásának, fejlődésének irányait. Úgy tűnik, ez a folyamat egyre meghatározóbb (Roszak,1990). A tömegtársadalom kifejlődése és a globalizáció nagy tömegek információval és különböző szórakozási lehetőségekkel való ellátását kívánja. Mára az audiovizuális 16

17 kommunikációs ipar hihetetlen mértékben hatja át életünket, meghatározza munkánkat, magánéletünket, kihat kapcsolatainkra és viselkedésünkre A multimédia értelmezése A multimédia fogalmát sokan és sokféleképpen határozták meg, és a fogalommal az élet szinte minden területén találkozhatunk. Az informatikus megfogalmazásában a multimédia olyan számítógépes környezet, amely audio-, állóképi és video információk ineraktív feldolgozására alkalmas (Steinmetz,1998) Teljesen másképp hangzik ugyanennek a fogalomnak az értelmezése egy szociológus tollából: A multimédia annak a fedőneve, amit a számítógépipar a következő öt évben el szeretne adni (Szegő, 1992) és végül egy szobrászművész, Mata Attila szavaival: A multimédia az informatikusok torzszüleménye arról, ami mindig is létezett, de a számítógépen keresztül ők felfedezni vélik. (Szegő, 1992) Ezeken kívül számtalan különféle meghatározással találkozunk. A köztudatban a multimédia fogalomkörébe sorolnak minden olyan terméket, amelyben képek, hangok, szövegek együttesen szerepelnek. Ha ezt az utóbbi meghatározást fogadnánk el, akkor a tévéadás is multimédia lenne, hiszen abban is ez a három összetevő szerepel. Szintén multimédiásnak kellene definiálnunk az olyan CD-ROMokat is, amelyeken a szöveg mellett csupán állóképek találhatók. Mint láthatjuk, a multimédia megnevezést manapság nagyon gyakran használják rendszerek, komponensek, ötletek megjelölésére anélkül, hogy annak jellemzőivel tisztában lennének. Ahhoz hogy a multimédia igazi jelentését megismerjük, először a szó etimológiai jelentését kell megvizsgálnunk. A Multi latin szó, jelentése: sok. (Győrkösy, 1989) Média szintén latin szó, jelentése: közbülső helyen található, átlagos közeg, közvetítő elem, illetve információknak beszéd, mozdulat, arckifejezés, írás stb. útján történő továbbítása terjesztése. (Meyers, 1975) Vagyis ha az összetett szót pontosan fordítjuk, akkor sok információhordozó együttesét jelenti. Ha ezt az értelmezést fogadnánk el, akkor a szó jelentését nagyon leszűkítenék (mennyiségi alapokra), vagyis minden olyan rendszer, amely szöveget és ábrát dolgoz fel, ilyen alapon multimédia rendszernek lenne 17

18 tekinthető. Ilyen rendszerek azonban régóta léteznek, így az új fogalomnak nem lenne igazából létjogosultsága. A multimédia többet jelent az egyes médiák információs és oktatási célból való együttműködésénél vagy összekapcsolásánál. Ami új a multimédiában (az előzőleg említett rendszerekhez viszonyítva) az a személyi számítógép, mint kulcsszerepű irányító központ. A felhasználó számára a multimédia az információt mozgóképek, szöveg és hang formájában, interaktív (párbeszédes) kezelőfelületek segítségével jeleníti meg. A többféle információhordozó interaktív összeköttetését a számítógép központi helyzete teszi lehetővé. Az interaktivitás egy multimédia-alkalmazásban legalább olyan fontos, mint a kép- és a hanganyag. Az interaktivitás azt jelenti, hogy a multimédiaműben a továbblépés irányát az olvasó (felhasználó) választja meg; a lekérdezés menetét a felhasználó irányítja, aki a programfejlesztői által előre kiépített kapcsolatok mentén szabadon barangolhat. A multimédiához szükséges feltételek eszközoldala tehát a számítógép és az interaktív kezelőfelületek, amelyeken a felhasználó a számítógéppel kommunikálni tud. A tartalmi oldal pedig a számítógéppel olvasható állományok, amelyekből a multimédia alkalmazás felépül. Térjünk vissza a szó etimológiai jelentéséhez: több de minimum kettő médium együttese kell a multimédiához. Egy CD-ROMra rögzített videó film azonban hiába van rajta két médium: mozgókép, hang és hiába van számítógépes hordozón nem multimédia. A multimédia-alkalmazásban ugyanis legalább két, egymástól független médiumnak: egy időfüggőnek és egy időfüggetlennek kell lennie. Minden médiumnak van egy tér- és egy időbeli dimenziója. A papír vagy a képernyő síkban helyezkedik el, tehát két dimenziót foglal el a térben. Ehhez a térbeli helyzethez járul még az időhöz való viszony, amelynek a kommunikációs műfajokban köztük a multimédiában kitüntetett szerepe van. Az idővel kapcsolatban két alapvető aspektus áll fenn: egy jelenség tehát: időfüggő vagy időfüggetlen. Az időtől függő tehát az időben végbemenő, vagyis folyamatos médiumok sajátossága, hogy az idő múlásával változnak. Percről percre más és más képsort látunk egy mozgófilmen, illetve újabb és újabb hangsort hallunk egy hangfelvételen; ezek a médiumok tehát időfüggőek. Egy ábra vagy egy szöveg viszont nem változik attól, hogy 18

19 néhány másodperccel vagy akár több száz évvel később nézzük meg; vagyis a szöveg és az állókép időfüggetlen. (Steinmetz, 1998) A multimédiával szemben további követelmény, hogy az egyes elemek bizonyos jelentésbeli összefüggéseik, relációik mentén össze legyenek kapcsolva úgy, hogy a felhasználó e relációk mentén tudjon a műben lépegetni, navigálni. Ezt a relációkat összekötő, nem lineáris összefüggésrendszert nevezzük hipertextnek, illetve bizonyos esetekben hipermédiának A fentiek alapján tehát a multimédia összetevői: számítógép interaktív kezelőfelület két egymástól független médium, melyek közül az egyik időfüggetlen (szöveg, vagy ábra) a másik folyamatos, időfüggő (mozgókép, hang) a fogalmak közötti nem-lineáris kapcsolatok (hipertext) rendszere. Mindezeket figyelembevéve megállapíthatjuk, hogy a multimédia elsősorban minőségi, nem pedig mennyiségi tényező. A multimédia egyetlen számítógépen is megvalósítható, de a multimédia-alkalmazások (mint pl. az e-learning) egyre gyakrabban hálózatokba kapcsolt gépeken futnak. Az elemzésben leírt elvekre és törvényszerűségekre hivatkozva dolgozatomban tehát a multimédia fogalmát a következő értelmezésben használom: A multimédia rendszert független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyeket legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médium jelenít meg. (Steinmetz, 1998) Hipertext és hipermédia A hagyományos szöveg lineáris, merev szekvencia szerint elrendezett egységekből tevődik össze. Van kezdete és befejezése, eleje, közepe vége. Az olvasó szóról szóra, mondatról mondatra, oldalról oldalra haladva ismeri meg a szöveg tartalmát. Ugyanez vonatkozik a hangszalagokra filmekre is, azzal a további kötöttséggel, hogy a merev időtengelyre fűzött információk egyes elemeinek megjelenítése az információhordozó előre-hátra tekerésével oldható meg. Ebben az 19

20 esetben még nyílvánvalóbb a linearitás és az egységek merev szekvenciális rendje (2.ábra). A LINEÁRIS SZÖVEG SZERKEZETE SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM 2. ábra: A hagyományos szöveg szerkezete Az emberi észlelés-gondolkodási folyamatok kutatásának egyik jelentős eredménye egy új ismeretszervezési mód, a hipertext kidolgozása. Ennek elveire épül az alfanumerikus adatok mellett a szöveget, grafikát, mozgóképet, hangot együtt szolgáló hipermédia = multimédia (A multimédia fogalmát használják inkább, mert a hangsúly a különböző típusú médiumok együttes előfordulásán van). A hipertext lehetővé teszi a nem szekvenciális olvasást és írást azáltal, hogy az emberi elméhez hasonlóan a gondolatokat és az információkat nemcsak egy vagy két, hanem több szempont szerint is összekapcsolja. A nem lineáris információláncolás következtében nem egyetlen olvasási sorrend van, az olvasási útvonalról a felhasználónak kell döntenie. A hipertext struktúrája egy gráf, amelynek csomópontjaiban találhatók az információk, a csomópontokat összekötő élek pedig az egyes információk közötti kapcsolatokat jelentik (3.ábra) A HIPERTEXT SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM SZÖVEGELEM 3. ábra: Hipertext 20

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Számítástechnikai és multimédia alapismeretek

Számítástechnikai és multimédia alapismeretek Számítástechnikai és multimédia alapismeretek HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta:

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei: GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training)

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Berke József - Tóth István Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/44/2014. (blended learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 1

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6)

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6) PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ (számítógépes gyakorlat 6) építészlabor bevezető kurzus neve gesztor intézet építészeti intézet szak/képzés/tagozat építész/ba/nappali előadás/gyakorlat/labor (heti) 0/2/0 helye

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó? ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Innováció az ápolásoktatásban lehetőségek és a valóság Csernus Mariann PhD, Lőrincz Attila, Harcsa Márta, Páll Nikoletta, Simkó Katalin, Balogh Zoltán PhD Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Multimédiás lehetőségek a testnevelés oktatásmódszertanában

Multimédiás lehetőségek a testnevelés oktatásmódszertanában Multimédiás lehetőségek a testnevelés oktatásmódszertanában Doktori tézisek Kokovay Ágnes Gyöngyvér Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Gombocz János, egyetemi tanár, CSc.

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben