MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam KOMPETENCIA SZINTEK

Átírás

1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 8. évfolyam KOMPETENCIA SZINTEK 1

2 Írta: Pap Judit Szerkesztette: Borbély Borbála Mûszaki szerkesztõ: Knausz Valéria Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Pap Judit, 2005 A Kiadó a kiadói jogot fenntartja. Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca , Fax:

3 BEVEZETÉS A magyar közoktatás számára a XXI. század igényeihez való alkalmazkodásban a legfontosabb és egyúttal a legnehezebb feladat a tanítás-tanulás megújítása. Ezt a célt kell szolgálnia a megfelelõ tanítási-tanulási környezetnek, a taneszközöknek, a pedagógusok tantárgyi és módszertani tudásának és a tartalmi fejlesztés különbözõ eszközeinek is. A Nemzeti Alaptanterv (243/2003. XII. 17. Kormányrendelet alapján) e célnak a jegyében született, és a NAT-ra épülõ kompetenciaközpontú tantervvel a közoktatás tartalmi és módszertani megújulását kívánjuk segíteni. Mindez összhangban áll az oktatáspolitika által a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott közép- és hosszú távú célokkal. A tanítási-tanulási folyamat korszerûsítésének tehát fontos eszközei a tantervek, de melyek azok a kompetenciák (ismeretek, képességek és motívumok) amelyeknek a modern tantervekben meg kell jelenniük? A NAT, a hazai és a külföldi szakirodalom kulcskompetenciákról és alapkompetenciákról beszél, Nagy József személyiségmodellje személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat tartalmaz. Bár a pedagógiai szakirodalom fogalomhasználata nem egységes, érdemes a szóhasználat mögött meghúzódó tartalmi azonosságot keresnünk. Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetõségeket rejt magában mindazoknak a kompetenciáknak a folyamatos és tervszerû fejlesztése, amelyek a személyes és a társadalmi életben való boldogulást segítik. Tehát a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlõdését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni úgy, hogy a képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlõdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezõk megerõsítésével, a gyermekek együttmûködését igénylõ tevékenységek szervezésével. A kompetenciák, mint pszichikus rendszerek, a döntés és a kivitelezés megvalósítására alkalmas motívum-, képesség- és ismeretrendszerek (Nagy József XXI. század és nevelés Bp. Osiris), ezért a helyi tantervek készítése, a tantervi struktúra kialakítása során arra kell törekednünk, hogy a kompetenciák folyamatos és tudatos építésére inspiráljanak. Az ily módon fejlesztett kompetenciák kellõ motivációs bázisra épülve, a szükséges ismeretekkel és megfelelõ szintû képességekkel-eredményes feladatvégzésben nyilvánulnak majd meg a helyi tanterv megvalósítása során. A NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák (szabálykövetõ, problémamegoldó, narratív, lényegkiemelõ, kritikai, komplexitás kezelése, kommunikációs, életvezetési, együttmûködési, döntési) a személyiség legfontosabb kompetenciáinak kiemelt elemei, azaz képességek, képesség-együttesek, amelyeknek a kialakítása, gazdagítása, folyamatos tökéletesítése minden tantárgy és minden pedagógus feladata. Mindez azonban csak a megtanító pedagógia (Nagy József: XXI. század ls nevelés. Bp., 2002, Osiris) szellemiségével és gyakorlatával lehetséges. Ennek lényegi ismérve a mindennapi pedagógiai gyakorlatba beépült rendszeres visszacsatolás, a folyamatos értékelés. Így a pedagógus meggyõzõdhet arról, hogy mi az, amit a tantervi követelményekbõl elsajátítottak a gyerekek, mi az, ami még hiányzik, ki az, aki fejlesztésre szorul, ki az aki gyorsabban halad. A rendszeres monitorozás eredményeként meghatározhatók a szükséges pedagógiai teendõk, megvalósulhatnak azok a fejlesztések, amelyek a legfontosabb kompetenciák optimális mûködését teljes körûen eredményezik. Mindebbõl az következik, hogy egy helyi tanterv a megvalósulása során lesz kompetencia központú. 3

4 Ennek ellenére arra törekedtünk helyi tantervünk megírása során, hogy a kulcskompetenciák leglényegesebb képességcsoportjainak, képességegyütteseinek fejlesztése külön megfogalmazva és külön órakeretben is megjelenjen a tantervben. Az 5 8. évfolyamon projekteket építettünk a tantervbe, amelyek a sokoldalú képességfejlesztés és a sokszínû és variábilis feladatmegoldás lehetõségeit hordozva a személyiségfejlesztés hatékony fórumainak tekintünk. A tanulói értékelési rendszer a szokottnál részletesebb kidolgozásával azt az alaptézisünket szeretnénk erõsíteni, hogy a folyamatos, és tudatos nem pusztán minõsítõ, hanem tájékoztató és diagnosztikus értékelés a kompetenciaközpontú tanítási-tanulási folyamatnak az alapját képezi. A NAT-ban kulcskompetenciaként leírtak (szabálykövetõ, problémamegoldó, narratív, lényegkiemelõ, kritikai, komplexitás kezelése, kommunikációs, életvezetési, együttmûködési, döntési) a személyiség egészét tekintve zömében a kognitív kompetencia körébe tartozó képességek, képesség-együttesek, kivétel a szociális kompetencia részét képezõ együttmûködési képesség és az életvezetési képesség, amely a személyes kompetenciába sorolható. A magyar nyelv és irodalom tantárggyal a NAT-ban kulcskompetenciaként megfogalmazott képességek mindegyike fejleszthetõ, különösen a kommunikációs, a narratív, a lényegkiemelõ, a szabálykövetõ, a kritikai és az együttmûködési képességegyüttes. A Dinasztia Kiadó Integrált magyar nyelvi és irodalmi tankönyvcsaládja felépítésébõl és szellemiségébõl adódóan kiválóan alkalmas kompetenciaközpontú tantervek megvalósítására. Az egyes tantárgyak, tantárgyi modulok, a magyar nyelv és irodalom integrálásán túl olyan módszertani integráció, módszertani átgondoltság jellemzi, amely a készségek, képességek, kompetenciák folyamatos és hierarchikus kiépülését szolgálja. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, elõfeltétele és eszköze. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Ezért az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi mûveltségterület tanítását, elsajátítását, így az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a magyar nyelv és irodalom tantárgyon túl minden tantárgy feladata. 4

5 A tanulók értékelésének rendszere Az értékelés területei: A tanulók kognitív kompetenciájának megnyilvánulásait, a tantárgyi tudást (ismereteket és képességeket) értékeljük. Módszer, eszköz, forma Szintfelmérõk, az elõzetes tudás feltérképezése szóban és írásban. Szempont Értékelõ Az értékelés típusa Olvasás, írás, tantárgyi ismeretek, az egyéni és a csoportjellemzõk összegyûjtése. Pedagógus, tanuló. Diagnosztikus, nem osztályozzuk! Idõ Év elején, elsõ két hét. Az értékelés formája Szóban és írásban. A szintfelmérõkön szöveggel. Dokumentálás Tanulói dossziék, tanári feljegyzések. Megjegyzés A tervezõ munka alapja, az ismétlés menete, üteme ehhez alakítható. Óra végén vagy kisebb anyagrész befejezésekor, annak elsajátításáról 4-5 kérdésbõl álló kérdéssor írásban. Az elsajátítás mértékének megállapítása. Pedagógus. Formatív értékelés a folyamat közben, nem osztályozzuk! Kisebb egységenként, 5-6 alkalommal félévente. Szóban. A tanár feljegyzései. Következõ órára kijavítani, kielemezni, megtervezni a hiánypótlást, a téma más módon való megközelítését 5 Szóbeli felelet. Tárgyszerûség, elõre megadott szempontok szerint, 1 óra anyagából. Pedagógus, tanuló. Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk! Félévente 2 alkalommal. Szóban, minõsítés írásban érdemjeggyel. Szempontsor, ellenõrzõ, napló. Az évfolyamon tanító kollégákkal év elején közösen kialakított szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg. Írásbeli felelet, röpdolgozat. Tárgyszerûség, elõre megadott szempontok szerint, 1 óra anyagából. Pedagógus, tanuló. Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk! Félévente 1 alkalommal. Szóban, minõsítés írásban érdemjeggyel. Szempontsor, ellenõrzõ, napló, tanulói dosszié. Az évfolyamon tanító kollégákkal év elején közösen kialakított szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg. Témazáró. Évfolyam szinten azonos. Pedagógus, iskolai munkaközösség, tanuló. Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk! Témánként 1-1, 4 db évente. Írásban a dolgozaton és szóban, minõsítés írásban érdemjeggyel. Ellenõrzõ, napló, tanulói dosszié. Az azonos évfolyamon tanítók közösen állítják össze. Fogalmazás, dolgozat. Mûfaji és szövegalkotási jellemzõk. Pedagógus, iskolai munkaközösség, tanuló. Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk! Tanterv szerint 3 évente. Írásban a fogalmazáson és szóban, minõsítés írásban érdemjeggyel. Ellenõrzõ, napló, tanulói dosszié. Az azonos évfolyamon tanítók közösen összeállított értékelési szempontsora alapján (összbenyomás, ötletesség, stílus ).

6 Módszer, eszköz, forma Szempont Értékelõ Az értékelés típusa Idõ Az értékelés formája Dokumentálás Megjegyzés Házi fogalmazás Mûfaji és szövegalkotási jellemzõk. Pedagógus, tanuló Diagnosztikus, nem osztályozzuk! Évente 3 db. Írásban, a fogalmazáson és szóban. Tanulói dosszié. Alapos órai megbeszélés, javítás után elõkészületet jelent a fogalmazás dolgozatra. Minimum felmérõk, minden tanuló számára kötelezõen elsajátítandó tudásból. Tartalma a témazárókba beépítendõ, a tudás elsajátítása után. A kitûzött kritériumszinteknek megfeleljen 90%-ban! Pedagógus Diagnosztikus, nem osztályozzuk! Félévente 2 db. Írásban, a dolgozaton és szóban. A tanár feljegyzései és a tanulói dosszié. Adott témában és képességterületen a mindenki számára elsajátítandó ismeretek mennyiségét és a képességek szintjét évfolyam szinten megállapítani, erre mérõeszközt készíteni. Az eredmények után olyan fejlesztési stratégiát kidolgozni, hogy a lemaradók is elérjék a kritériumot. 6 Projekt önálló, csoportos. A téma kidolgozottsága, a projektterv megvalósításának mértéke. Pedagógus, tanuló, szülõ Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk! Tanévente 1-2 alkalommal. Szóban és írásban, minõsítés érdemjeggyel. Videó, írásbeli összegzés, portfolió. Tanári témajavaslatok, csoportalkotás a vállalt feladatoknak megfelelõen, a tanulói döntésekre, vállalásokra alapozzunk! Szövegértés, szintfelmérés. Az életkori kritériumszint optimuma. Pedagógus Diagnosztikus, nem osztályozzuk! Félévente. Szóban és írásban, a szintfelmérõkön szöveggel. A tanár feljegyzései és a tanulói dosszié. Az iskolai munkaközösség által kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a tanulókkal. Cél a tájékoztatás, és a pedagógus tervezõ munkájának segítése. Szövegalkotás, szintfelmérés. Az életkori kritériumszint optimuma. Pedagógus Diagnosztikus, nem osztályozzuk! Félévente. Szóban és írásban, a szintfelmérõkön szöveggel. A tanár feljegyzései és a tanulói dosszié. Az iskolai munkaközösség által kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a tanulókkal. Cél a tájékoztatás, és a pedagógus tervezõ munkájának segítése.

7 Módszer, eszköz, forma Szempont Értékelõ Az értékelés típusa Idõ Az értékelés formája Dokumentálás Megjegyzés Beszéd, szóbeli kommunikáció Folyamatos, érthetõ, a kommunikációs helyzetnek megfelelõ legyen. Pedagógus Diagnosztikus, nem osztályozzuk! Félévente Szóban és írásban, a szintfelmérõkön szöveggel. A tanár feljegyzései és a tanulói dosszié. Az iskolai munkaközösség által kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a tanulókkal. Cél a tájékoztatás, és a pedagógus tervezõ munkájának segítése. Memoriterek Hibátlan szövegtudás! Pedagógus, tanuló Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk! Tanterv szerint Szóban és írásban, minõsítés érdemjeggyel. Napló, ellenõrzõ. Füzetvezetés, egyéb írásbeli munkák. Rendezettség, áttekinthetõség, hiánytalan órai munkák! Pedagógus, tanuló Félévente 1 alkalommal Szóban és írásban. Füzetek, írásos munkák. 7 Órai munka, hozzáállás a tantárgyhoz. Pedagógus, tanuló Tájékoztató jelleg, tanulói önértékelés. Kéthavonta Szóban Házi feladat Készen legyen! Pedagógus, tanuló Formatív értékelés a folyamat közben, nem osztályozzuk! Alkalomszerûen Szóban és írásban. Füzetek, írásos munkák. Szoros kapcsolat az elõzõ és a következõ órai anyaggal. Külön vállalt feladatok. Idõre megoldva, szóbeli v. írásbeli prezentációk. Pedagógus, tanuló, szülõ Formatív és szummatív egyaránt lehet. Alkalomszerûen Szóban és írásban. Tanulói önállóság a feladatmegoldásban. Mérések országos, területi, intézményi Leggyengébb, legjobb feladatok. Pedagógus, szakértõ, mk. vezetõ Diagnosztikus, nem osztályozzuk! Évente Szóban, a típushibák kiemelése. Összegzõ elemzés, tesztek, tanári feljegyzések. Szakmai elemzés után az egyéni és a csoportjellemzõk megállapítása, a további pedagógiai teendõk meghatározása. Vizsgák, ha az intézmény értékelési rendszerében szerepel. Megadott szempontok és tételek szerint. Pedagógus vizsgabizottság Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk! Évente 1 Szóban és írásban, minõsítés érdemjeggyel. Tételek, jegyzõkönyvek napló, ellenõrzõ. A tételsorok folyamatos javítása, aktualizálása.

8 5. évfolyam Évi: 148 óra 74 irodalom és 74 nyelvtan Heti: 4 óra 2 óra irodalom és 2 óra nyelvtan Bevezetés Az 5. évfolyam az alsó tagozat fejlesztõ munkájának folytatása és összegzése, egyben kaput nyit a felsõbb évfolyamokra. A tanulók elõzetes tudásának (képességeinek és ismereteinek) megfelelõ mérõeszközökkel történõ felmérése, elemzése után a hibák javítására, a hiányok kiküszöbölésére, a fejletlenebb képességterületek megfelelõ fejlesztésére szolgál. Ebben a szakaszban rendkívüli fontosságú a pedagógus differenciáló munkája, az egyéni fejlesztések megtervezése és folyamatos megvalósítása, a tanulási utak támogatása, a megfelelõ személyiségfejlesztés érdekében. Az anyanyelvi kompetencia kulcskompetencia, ezért a részét képezõ kommunikációs képességek fejlesztésére minden magyarórán, sõt minden egyéb órán gondolni kell. Javasolt idõkeretek Témakörök, fejlesztési követelmények Óra Bevezetés, az elõzetes tudás felmérése, ismétlés 12 Ismeretek az irodalomról 34 Népdalok, mesék Petõfi Sándor: János vitéz Természet, táj, szülõföld, család, szülõk, gyerek Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélõ mûvekben Ismeretek az anyanyelvrõl 34 Eligazodás mindennapi élethelyzetekben A beszélt nyelv Az írott nyelv A szavak jelentése és szerkezete Könyv- könyvtárhasználat - Projekt 6 Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 5 Olvasás, írott szöveg megértése 5 Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 5 A tanulási képességek fejlesztése 5 Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése - Témazáró összefoglalás 8 Dolgozatok 16 Dolgozatjavítások, a hiányok pótlása 10 Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés

9 A javasolt idõkeret külön jeleníti meg mindazokat a feladatokat, amelyekkel az irodalom- és anyanyelvoktatás során foglalkozni szükséges. Természetesen a fejlesztésre fordítandó idõkeretet mintegy összesítve külön óraként jelenítettük meg, de a képességfejlesztés, a képességek rendszeres mûködtetésével az órák állandó elemeként képzelhetõ csak el. Szánhatunk rá teljes órákat, vagy az órák bizonyos részeit, és az új anyag feldolgozását is célszerû a képességfejlesztés köré tervezni. I. Ismeretek az irodalomról Az 5. osztályos irodalmi anyag összegzi és folytatja az alsó tagozatos olvasmányokat, tartalmi (természet, szülõföld, emberi kapcsolatok) és irodalomelméleti szempontból (epikai mûfajok, az elbeszélõ mûvek szerkezete, a kettõsképek), középpontjában a történetmondás áll. Az irodalom mint mûvészet befogadásának megalapozása. Az olvasás mint mûélvezet megtapasztalása. Az olvasás iránti igény felkeltése. Felkészítés az irodalmi kifejezési formák felismerésére, megértésére, befogadására. A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az irodalmi mûveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására. Érzékenység az irodalmi mûvekben megjelenõ értékek, emberi problémák felfedezésére. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény kialakítása. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedõ alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önismeret, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A tananyagban szereplõ írók és mûvek ismerete. A tananyagba szereplõ mûfajok ismerete. Az olvasott mûvek elemzése, az új irodalomelméleti, stilisztikai, verstani ismeretek bekapcsolása az elemzésbe. Memoriterek tudása. Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. Hangos és néma olvasás. Válogató olvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl, frontális munka. Az olvasott állásfoglalás szóbeli és írásbeli értékelése. Vers- és prózamondás. Megfigyelés. Lírai és epikai mûvek értelmezése szóban és írásban. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Dramatizálás. Vita. Kiselõadás. 9

10 Témakörök 1. Népdalok, mesék, mítoszok Négy-öt népdal. Teremtésmítoszok (Biblia, Kalevala). Mondák (eredetmonda, hiedelemmonda, mondakör, krónikák), szemelvények a görög mitológiából, a csodaszarvas motívum továbbélése, Mátyás-mondák. A felezõ nyolcas. A mese fogalma, a mesetípusok összegzése (varázsmese, tündérmese, tréfás mese, állatmese, fabula), Tündérszép Ilona, Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona. Az epikai mû szerkezete. 2. Petõfi Sándor: János vitéz Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és megjelenítés eszközei, a hõs, a kaland, az erkölcsi változások. Az alföldi táj leírása. Kettõsképek: metafora, hasonlat, megszemélyesítés. A felezõ tizenkettõs. Elbeszélõ fogalmazás íratása, párbeszédek és leíró részek alkalmazásával. 3. Természet, táj, szülõföld; család, szülõ, gyerek Petõfi Sándor: Az alföld, Mi kék az ég!, Õsz elején, Pálnapkor, Úti levelek (részletek) Arany János: Családi kör Kosztolányi Dezsõ: Petõfi Sándorka, A szegény kisgyermek panaszai Szabó Lõrinc: Debrecenben, Hatodnap Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (Magyardolgozat, Röhög az osztály) Örkény István: Meselevelek Angélának és Antalnak A régió, a lakóhely irodalmi emlékei (múzeumok, emlékhelyek, emléktáblák, utcanevek) 4. Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélõ mûvekben A barátság, ellentét, felelõsség, közösségi élethelyzetek, konfliktusok ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzõi: szerkezet, szereplõk, helyszínek, a szereplõk közötti kapcsolat. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (a regény fogalma, mûfaji jellemzõi) A novella: Karinthy Frigyes: Reggel hétkor Kosztolányi Dezsõ: Csak egy kis fehér kutya Gelléri Andor Endre: Júliusi emlék Déry Tibor: Niki (kisregény) Örkény István: Egypercesek (részletek) A kisherceg, Micimackó (meseregény) A fogalmazási ismeretek rendszerezése, összefoglalása: anyaggyûjtés, téma, cím, rendezés, vázlat, szerkesztés, bevezetés, elõkészítés, tárgyalás, fõrész, befejezés, zárás, elbeszélés, leírás, levél, világosság, szabatosság, tömörség. II. Ismeretek az anyanyelvrõl Az 5. osztályos nyelvtani anyag az 1. és a 2. osztály anyagának a kibõvítése és rendszerezése. A bõvítés és a rendszerezés most már a szófajtani ismeretek alapján történhet, a 3. és a 4. osztályok anyagának a felidézésével. Újnak számítanak a nyelvrõl, a kommunikációról, az írás kialakulásáról szóló ismeretek. A hangtanhoz kapcsolódó verstan feleleveníti, kibõvíti és rendszerezi az alapvetõ verstani ismereteket, másrészt ismétli a hangtant. Az olvasás- és írástechnika év eleji felmérése, a fejlesztõ tevékenységek megtervezése szükséges. 10

11 Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Az elemi kommunikáció, az illemszabályok ismerete. A kommunikációs folyamat, a kommunikáció tényezõi és azok funkciói. A jelek és a jelrendszer, a nyelv mint jelrendszer. Beszédtechnika, mondat- és szövegfonetika. A nyelv zenei elemei, hangutánzás, hangfestés. Az olvasmányok szóbeli tartalmi összegzése. A szóbeli beszámolók technikája és megformálása. A kommunikációs folyamat megismerése, a kommunikációs tényezõknek és funkcióknak konkrét példákon történõ bemutatása. A jelek és a jelrendszerek, ezen belül a nyelv mint speciális jelrendszer jellemzése. A hangképzési folyamat megismertetése és tudatosítása. A beszédtevékenység és a beszédértés fejlesztése. A nem verbális jelek használata a mondanivaló kifejezése érdekében (vokális jelek, tekintet, mimika, a mozgásos kommunikáció, azaz a gesztus, a térköz, az emblémák, a kronémika). Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben, valamint a kapcsolatteremtés formáinak elsajátítása. A szóbeli kifejezõképesség fejlesztése és alkalmazása különféle helyzetekben és mûfajokban. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A köznyelvi kiejtésnek és a mondanivalónak megfelelõ beszéd: pontos artikuláció és a mondatfonetikai eszközök rugalmas és kifejezõ alkalmazása. A helyes és kifejezõ beszéd a felolvasásokban és a memoriterekben. Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben. A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete. Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. Beszédtechnikai gyakorlatok (légzés, hangindítás, artikuláció). A mondat-és szövegfonetikai eszközök használata (hangsúlyozás, dallam, tempó, szünettartás). Az elemi udvariassági formák használata. A nem verbális jelek használata. Részvétel a különbözõ kommunikációs folyamatokban. Társalgási gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorlatok (kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, tájékoztatás, kérdés, kérés, beszélgetés). Nyelvhelyességi gyakorlatok. Felolvasás. Vers- és szövegmondás. Szóbeli beszámolók. Az olvasmányok szóbeli tartalmi összegzése. Szituációs gyakorlatok, dramatizálás. 11

12 Nyelvtan Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szóalaktani ismeretekkel. A nyelvrõl és a kommunikációról szóló alapvetõ ismeretek megszerzése. A szóhasználat megalapozása a szókészlettani ismeretekkel. A köznyelv ismeretének elmélyítése a nyelvjárási jelenségek bemutatásával. A hangtan és az alaktan megismertetése. A nyelvtani terminológia (szaknyelv) megismertetése. Az ismereteknek megfelelõ elemzési képesség kialakítása. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó helyesírási ismeretek, a tanított helyesírási ismeretek készségszintû alkalmazása. A helyesírás alapelveinek és rendszerének megismertetése, a helyesírási szabályzat használata. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. Az olvasás- és írástechnika fejlesztése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A nyelv és a beszéd jellemzõinek megismertetése. Nyelvünk helye a világ nyelvei között, a finnugor nyelvrokonság, rokon nyelvek, népek megismertetése. A nagyobb nyelvjárások ismerete, néhány nyelvjárási jellegzetesség kiemelésével. A köznyelv sajátosságai és kialakulása. A szókincs rétegzõdése: csoportnyelvek és rétegnyelvek. Hangrendszerünk jellemzõi. Az írás kialakulása, írásrendszerek. A magyar helyesírás szabályai. Ismeretterjesztõ, dokumentum és szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos felolvasása felkészülés után. A szöveg megértését biztosító készségszintû néma olvasás fejlesztése. Rendezett, olvasható íráskép, megfelelõ tempójú írás: tollbamondás, másolás, emlékezetbõl írás, önálló írás, kreatív írás során. Alapvetõ verstani ismeretek megszerzése. Szóalaktani ismeretek: egyszerû szó, összetett szó, szótõ és toldalék, toldalékfajták. Biztonságos elemzés a szóelemek szerint. Témakörök 1. A beszélt nyelv A magyar nyelv változatairól: anyanyelvünk, a köznyelv, a nyelvjárások, a szaknyelv, a gyermeknyelv, az ifjúsági nyelv és a diáknyelv, a nyelvi viselkedés. Annak megfigyelése, hogyan beszélnek az országban, a közvetlen környezetben, valamint a saját beszéd megfigyelése. Hangtan: a beszédhangok képzése, a köznyelvi beszédhangok, a magánhangzótörvények és a mássalhangzótörvények, a szótag és az elválasztás, a hangok zenéje (a hangutánzó és hangfestõ szavak), a hangok, a szótagok és a verselés: a ritmus és a rím. Kommunikáció és történetmesélés. 2. Az írott nyelv Az élõszó és az írott szöveg azonos és eltérõ jellemzõi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány mûfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. 12

13 Mindennapi szövegek és helyzetek: a bemutatkozás, a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, az emlékkönyv. A beszéd és az írás, az írás története, a magyar helyesírás története, helyesírásunk, helyesírásunk alapelvei. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemzõ írásmód. 3. A szavak jelentése és szerkezete A hangalak és jelentés viszonya, egy- és többjelentésû szavak, rokon- és ellentétes jelentésû, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. (Az elõkészítés szintjén, a fogalmak a felismerés és a megnevezés szintjén.) A szavak szerkezete: a szóelemek (szótövek, toldalékos), helyesírási ismétlés és rendszerezés, régies szóalakok. 4. Anyanyelvünk és a világ nyelvei Anyanyelvünk néhány sajátossága, nyelvtípusok, a világ nagy nyelvcsaládjai, az indoeurópai nyelvcsalád, az uráli nyelvcsalád, magyarok a világban. (A téma szabadon kezelhetõ, 8. osztályig átvihetõ.) Könyv- és könyvtárhasználat Könyvtár- és könyvtárhasználati alapismeretek. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban, könyvek (ismeretközlõ és szépirodalmi), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). Az olvasási képesség fejlesztését össze kell kapcsolni a tanulás tanításával. Az önálló tanuláshoz és az önmûveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A könyvtár- és könyvtárhasználati alapismeretek használata, alkalmazása, bõvítése. A különféle könyvtári dokumentumtípusok megismerése, használata. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés, tanulás) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A könyvtári dokumentumok használata az önálló tanulás során. Könyvtárlátogatás. Ónálló és csoportmunka a könyvtári dokumentumok használatával. Segédkönyvhasználat (szótárak, lexikonok, enciklopédiák). Anyaggyûjtés. Néma olvasás, önálló szövegfeldolgozás. Kulcsszavak keresése. Jegyzetelés. 13

14 Projekt Javasolt téma: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. regénye Témajavaslatok: Feladatok az íróról, a helyszínekrõl, a mû keletkezésérõl. Felnõttek és gyerekek a regényben. Iskolák régen és most. Ételek, öltözködés és közlekedés a regényben. A történet bizonyos elemeinek dramatizálása. A tanulói aktivitás fokozása a feladatmegoldás során. A mû minél sokoldalúbb megismerése. A regény feldolgozása a tanulók ötleteire, vállalásaira alapozva. Az órai, az otthoni, az önálló és csoportos tevékenységek összekapcsolása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés, tanulás) fejlesztése, szociális kompetencia (együttmûködés és versengés) és a személyes kompetenciába tartozó képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A könyvtári dokumentumok használata az önálló tanulás során. A kreativitás fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A döntésképesség megalapozása. Önálló szövegértõ olvasás. Önálló szövegfeldolgozás. Ütemterv-készítés. Feladatterv-készítés. A feladatok elosztása, vállalása. Csoportos és önálló megvalósítás (olvasás, szövegalkotás, szövegtanulás, kutatómunka). Riportkészítés. Videofelvétel-készítés. Dramatizálás. Nyilvános prezentáció az egyes csoportok feladatának a megvalósításáról. Értékelés, dokumentálás. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas-társadalmi együttmûködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelõ kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elõsegítõ kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 14

15 Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési feladatok: Egyszerû, érthetõ, hatékony közlés, változatos kommunikációs helyzetekben. A beszédhibák feltérképezése és javítása. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelõen. Törekvés a kifejezõ és mások által érthetõ, nyelvileg igényes beszédre. Törekvés a megfelelõ artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerõ és a hanglejtés alkalmazására. A testbeszéd, az arcjáték a szemkontaktus megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Az üzenet rövid, szóbeli összefoglalása. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, törekvés a személyiséghez illõ jó fellépésre, az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és a beszédhelyzetnek megfelelõen. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplõs helyzetben. Különféle dramatikus formák kipróbálása (bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). A tanár és az osztálytársak beszédének megfigyelése, meghallgatása, megértése. Beszélgetés mindennapi témákról (pármunka, csoportmunka). A szóban hallott információk továbbadása szóban. A szóban hallott információk lejegyzése. Állandósult szókapcsolatok használata, értelmezése, beillesztése adott szövegkörnyezetbe. Folyamatos beszéd 2-3 percig választott témáról. Folyamatos beszéd megadott témáról 2-3 perc. Ellenõrzõ kérdések alapján a hallottak felidézése. A beszédértés szintjének folyamatos monitorozása. Olvasmányélmények elmesélése. Cselekményismertetés. Beszámoló. Tömörítés. Szöveg-kiegészítés szóban. Órai bemelegítõ beszélgetések. Helyzetgyakorlatok. Szituációs játékok. Olvasás, írott szöveg megértése Az iskolai képzés szintjének megfelelõ olvasási készség, értõ olvasás, szövegértés, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelõ csendes és hangos olvasást, a különbözõ tartalmú és rendeltetésû (magán, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, ill. befogadását, valamint a mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelõ szinten. 15

16 Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Különbözõ szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmezõ hangos olvasása. A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi (magyarázó és dokumentum) típusú olvasmányokban /szövegeken tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különbözõ szövegösszefüggésekben. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Az irodalmi szövegekben megjelenõ egyszerûbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás). A szövegek mûfaji különbségeinek érzékelése (mese, dokumentum, lírai költemény, elbeszélés). Rövidebb és hosszabb mûvek (novellák, ifjúsági regény) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplõk cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és nem kifejtett nézeteinek megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplõinek cselekedeteirõl, nézeteirõl, a szövegekben megjelenõ emberi helyzetekrõl. Hangos és néma olvasás (globális, információkeresõ, értelmezõ, reflektáló olvasás). Válogató olvasás. Értelmezõ felolvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Az olvasott állásfoglalás szóbeli és írásbeli értékelése. A szövegértõ képesség mûködtetése a szó-, a mondat- és a szöveg szintjén. Megfigyelés. A szöveg tartalmi egységekre bontása. Kulcsszókeresés. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Dramatizálás. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvû írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvetõ szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasható betûformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követõ helyesírás. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. 16

17 Fejlesztési követelmények: Az írástechnika továbbfejlesztése, a tanulási igényeknek megfelelõ és rendezett írásmód begyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása különbözõ szövegtípusokban és mûfajokban (rövidebb leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás és elbeszélés mûfajában. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az önkifejezés képességének fejlesztése, kreatív szövegalkotás különbözõ mûfajokban (szövegek átírása, olvasott mûvekhez különbözõ befejezések készítése, a történet folytatása). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különbözõ nézõpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyûjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyûjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekbõl tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Másolás. Vázlatírás. Helyesírási gyakorlatok. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Vázlat- szöveg- ábra kiegészítése. Szöveg-átalakítás. Szövegbõvítés. Szó- és kifejezésgyûjtés adott témához. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Szómagyarázat. Szinonimák keresése. Mondatalkotás. Szövegjavítás. Címadás. Szövegalkotás (elbeszélés, leírás, jellemzés, magánlevél, írásbeli beszámoló). Kreatív fogalmazás. A tanulási képességek fejlesztése Az alapmûveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása, könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása, könyvek keresése megadott témához, egyénileg és csoportosan. Tapasztalatgyûjtés különbözõ információhordozók mûködésérõl, használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztõ mûvek, lexikonok szótárak megismerése, használata. Vázlat használata különbözõ témájú, mûfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. 17

18 Ismerkedés különbözõ információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM). Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése. Önálló néma és hangos olvasás. Önálló és csoportos szövegfeldolgozás, szövegelemzés szóban és írásban. Vázlatírás. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Tételmondatok a szövegben. Kérdésfeltevés. Jegyzetelés. Kiselõadás. Könyvtári dokumentumok használata. Önálló kutatómunka. Szómagyarázat. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az önálló gondolkodás fejlesztése. A kulturált önkifejezés fejlesztése. A kulturális és a történeti másság felismerése és erre épülõ tisztelete. A saját kultúra sokrétû ismeretén nyugvó képesség a különbözõség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrõl, a vélemény érvelõ kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mûalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mûélvezetre, a mûalkotások fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személy- és közösségépítõ szerepének megértése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció, tolerancia, empátia) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (vicc) és a mûalkotásokban a korosztály érdeklõdésének megfelelõ néhány szöveg kapcsán. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában, a mindennapok, a mûvek és az olvasmányok kiváltotta élményekrõl. Mások véleményének meghallgatása, megértése. A jó, a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle mûalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és mûalkotások idegenségének megtapasztalása. 18

19 Olvasás (köznyelvi, tájnyelvi, csoportnyelvi szövegek különbözõségének megélése). Beszélgetés. Vita. Élménybeszámoló. A helyzetnek megfelelõ hatékony kommunikáció. Szöveg-átalakítás. Szövegértelmezés. A továbbhaladás feltételei: A továbbhaladás megállapításához szükség van az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden aspektusát figyelembe vevõ sokirányú értékelésre. Az értékelés különbözõ módszereinek és eszközeinek segítségével gyõzõdjünk meg a tanulók állandósult tudásának szintjérõl. A minimum felmérõkkel mód nyílik annak az ellenõrzésére, hogy a minimum követelményeknek megfelelnek-e a tanulók. A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazása. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezõeszközök használata a kommunikációs helyzetnek megfelelõen. Az élõbeszéd tempójával egyezõ folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolásra, tollbamondásra, az emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott mûvekben néhány alapvetõ irodalmi téma felismerése. Az epikai és lírai mûvek, a nép- és a mûköltészet jellemzõ vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplõk, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes- és olvasmányélmény egyszerû megfogalmazása szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményrõl, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyrõl, tájról. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzésérõl, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésû szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztõ, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott mûvekben elõforduló szavak jelentésének értelmezése. Gyakorlat a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. 19

20 6. évfolyam Évi: 148 óra 74 irodalom és 74 nyelvtan Heti: 4 óra 2 óra irodalom és 2 óra nyelvtan Bevezetés Ez a tanév az ötödik évfolyamhoz hasonlóan átmeneti jellegû: egyrészt az alsó tagozat fejlesztõ munkájának folytatása és összegzése, másrészt bevezet a felsõbb évfolyamok tanulási stratégiáiba. A tanulók elõzetes tudásának (képességeinek és ismereteinek) megfelelõ mérõeszközökkel történõ felmérése, elemzése után a hibák javítására, a hiányok kiküszöbölésére, a fejletlenebb képességterületek megfelelõ fejlesztésére szolgál. Ebben a szakaszban rendkívüli fontosságú a pedagógus differenciáló munkája, az egyéni fejlesztések megtervezése és folyamatos megvalósítása a tanulási utak támogatása, a megfelelõ személyiségfejlesztés érdekében. Az anyanyelvi kompetencia kulcskompetencia, ezért a részét képezõ kommunikációs képességek fejlesztésére minden magyarórán, sõt minden egyéb órán gondolni kell. Javasolt idõkeretek Témakörök, fejlesztési követelmények Óra Bevezetés, az elõzetes tudás felmérése, ismétlés 10 Ismeretek az irodalomról 35 Monda, rege, ballada Arany János: Toldi Hõsök a történetmondás mûfajában Képek és formák a költészetben Szóbeli és írásbeli szövegmûfajok fõbb ismérvei Ismeretek az anyanyelvrõl 35 Páros és kisközösségi kommunikáció A szavak jelentése és szerkezete Könyv- könyvtárhasználat - Projekt 6 Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 5 Olvasás, írott szöveg megértése 5 Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 5 A tanulási képességek fejlesztése 5 Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése - Témazáró összefoglalás 8 Dolgozatok 16 Dolgozatjavítások, a hiányok pótlása 10 Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés