MAGYA NYELV ÉS IRODALOM

Átírás

1 A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA KERETTANTERVE APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD ALAPJÁN MAGYA NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM DEBRECEN, MÁRCIUS 1

2 ALAPELVEK, CÉLOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy, integrált tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület tantárgy, modul feladata. Az anyanyelv ugyanis az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, ugyanakkor a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az előzőekből következik, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használható olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e név évében igen nagy lépést tesznek (tehetnek) a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyel és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Célunk tehát az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírási készségének a kialakítása, fejlesztése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátítása. A Nemzeti alaptanterv kiemelt feladatként kezeli a megismerési képességek fejlesztését, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik, Kommunikációs kultúránk alapja az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül fel-fogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A tanukat az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, a szükséges információk megtalálására kell nevelni. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendlelkeznek, és képesek felhasználni az információs világháló adta lehetőségeket és eszközöket, s ezáltal birtokolják az élethosszig tartó tanulás képességét. Az információs és kommunikációs kultúra döntő tényezője az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának és megbecsülésének. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt fejlesztése a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelv a kultúra közvetítője. Lehetővé teszi az értelmi képességek fejlődését, az értékek sokoldalú- és irányú megismerését, segíti a társas kapcsolatok megfelelő, empátián, a másság elfogadásán alapuló kialakulását és fejlődését; ezáltal a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebbnagyobb közösségeiben való részvétel, hatékony szereplőként való viselkedés feltételezi az anyanyelv biztos ismeretét. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A kompetencia oly módon érvényesül, hogy a tanulók és életkoruknak megfelelően birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív rész-vétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. A tanulókat képessé kell tenni, hogy megértsék a különböző céllal és helyzetben létre-jött szövegeket, azokat tudják értelmezni, kritikusan vizsgálni. A szövegek értelmezésekor fel kell ismerniük nemcsak a szó szerinti, hanem az átvitt jelentést is. Meg kell őket tanítani arra is, hogy szövegalkotáskor vegyék figyelembe a beszéd-helyzetet, a hallgató(k) igényeit, a különböző szövegműfajok sajátosságait és normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétel, hogy a tanulók ismerjék meg az anya-nyelvük rendszerét, annak jelenét és múltját. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete alapul szolgál más nyelvek megismerésében és elsajátításában. Az anyanyelv az egyéni és a kollektív tudatvilág a 2

3 társadalom múltját is őrizi: hagyományőrző és mentő funkciója révén a nemzeti identitástudat megalapozója. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, így szolgálja az anya-nyelvi kompetencia fejlesztését. A nyelv ugyanis mint grammatikai rendszer és stilisztikai mód az irodalom anyaga, megvalósulási formája. Kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlesztését, a logikai funkciónk, erkölcsi magatartásának, esztétikai érékük kibontakozásának letéteményese. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés beszélgetések és olvasmányok feldolgozása révén tartalmakkal tölti meg a tanulók érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét. Az anyanyelv- és iroda-lomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés. Ezt szolgálja: a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, a kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés irányába. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés sok lehetőséget nyújt a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására is. Az irodalmi művekkel folytatott aktív kommunikáció révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, valamint meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, az azok megoldására való hajlam kialakításában, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a mások közötti különbség megfogalmazásában és a másság erre épülő elfogadásában, tiszteletében. Továbbá fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához. Segíti a tanulókat abban, hogy kialakuljon bennük a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelésnek a korábban említett célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjának a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészeti konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Mű-vészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek céljához és tartalmához. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés az 5-8. év-folyamban egységes kerettantervi anyagban fejlesztési feladatokban, témakörökben, tananyag-tartalmakban, tanulói tevékenységekben és továbbhaladási feltételekben épül egymásra. Ugyanakkor a két szakasz több vonatkozásában eltér egymástól. Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az első szakaszban (1-4. osztály) kialakult szóbeli sé írásbeli képességeket: a be-írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sok-irányú kreativitást. Az 5-6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelvi életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. 3

4 FEJESZTÉSI TERÜLETEK KIEMELT FELADATAI 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogását és alkalmazását, a konfliktusok fölismerésének és megítélési képességét, valamint az életkorban levárható kritikus magatartásnak kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának, mint sajátos kommunikációjának felfogása. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése, a szövegekben megformál értékek felfogása és befogadása, kritikája. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelő szinten. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása. A képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az európai és a magyar kultúrában hagyományos alapvető szövegtípusok elsajátítása. Írásbeli szövegalkotáskor a megfelelő íráskészséget tükröző, rendezett, olvasható írás használatára való ösztönzés. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikai íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (lényegemelés, tömörítés, szöveg-kiegészítés, stb.), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. 4

5 A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. A mindennapi élethez vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgoztatása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása. A leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerének, az anyanyelv nyelvközösséget összetartó erejének felismerése. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. A grammatikai, jelentéstani ismeretek megtanítása az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tétele, az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi olvasmányok élményt, örömöt, szórakozást nyújtó; érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményforrás mivoltának fölismertetése. A tanulók olvasási kedvének fenntartásával (felkeltésével) műértő, örömszerző olvasás kialakítása. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve az elemi szintű kommunikációs készségek továbbfejlesztése a gondolatok megértésében, megfogalmazásában és továbbításában. A műalkotások megértéséhez szükséges esztétikai, irodalomelméleti (műfajelméleti, szerkezettani, stilisztikai, verstani) alapszintű ismeretek megszerzése. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Irodalmi művel feldolgozásakor annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Annak beláttatása, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetekhez, érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és nyilvánítás elősegítése. Az irodalmi művek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékokkal, dramatizálással és színdarabok előadásával. Átgondolt, hatásos személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerephez jut az irodalmi anyag segítségével a helyes önismeret kialakítása. A magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő korszakainak, alkotóinak és műveinek megismerése. A Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek anyagával a belső koncentráció kialakítása. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése. Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetekre. A műélvezet fiktív létmódjának megértése. 5

6 A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Az ítéletalkotás képességének fejlesztése a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről. Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése. A tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra való buzdítás. A művekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása, a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességének bizonyítására. 5. ÉVFOLYAM Éves óraterv Évi óraszám: 148 óra Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét) 4 óra/hét Magyar irodalom 74 óra (2 óra/hét) FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszélgetés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Történetmondás, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szövegek megértése Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismertterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel távol, részletező egybelátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. 6

7 A korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. 4. A tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, illetve megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, illetve átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a falhasznált könyvekről. 5. Ismeretek az anyanyelvről A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyai feltérképezésében a korosztály szintjén. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (pl. társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. A nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása, felismerése különféle nyelvváltozatok konkrét példái alapján. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. 6. Ismeretek az irodalomról Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikagyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, pl.: szerkezet, egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezése, a ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése 7

8 Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála, stb. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása. A jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság megítélése. Magyar nyelv Tantervi témakörök, tartalmak Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben (12 óra) Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: - a kommunikációs helyzet alapelemei, a beszélő és a hallgató szerepe - helyzetgyakorlatok. Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli kommunikációban. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Beszédművelési gyakorlatok. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái (arcjáték, gesztus, test-helyzet, távolságtartás), szerepük a kommunikációban a kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. A testbeszéd viszonya a verbális beszédhez. Mindennapi beszédhelyzeteink: - kapcsolatfelvétel: (köszönés, megszólítás, bemutatkozás) - szándéknyilvánítás: (kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás) - véleménynyilvánítás. - beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. A beszélt nyelv (16 óra) A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és mássalhangzótörvények. - a hangok világa, a beszélőszervek és Tanulói tevékenységek A kommunikáció tényezőinek (feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna) megismerése, alkalmazása különféle beszédhelyzetekben. Ismerettartalmú szövegek értelmező hangos olvasásának gyakorlása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének, kommunikációjának megtapasztalása. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A helyes beszédlégzés, artikuláció gyakorlása. A megfelelő beszédtempó, hangmagasság, hangerő és hanglejtés alkalmazása. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd össze-hangolása különféle beszédhelyzetekben. A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás nyelvileg helyes, udvarias, formáinak megismerése, használata a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása egyéni élményekről. Mások véleményének meghallgatása. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása. Rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között. A beszélőszervek működésének megfigyelése, megismerése. 8

9 működésük; - a beszédhangok csoportosítása, Rövid hosszú magánhangzók; - a magas és mély magánhangzók. A hangrend; Az illeszkedés. A beszédhangok csoportosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint. A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldalékolásban. Az illeszkedés megfigyelése, szerepe a toldalékolásban. Kiegészítő anyag - A mássalhangzók csoportosítása jegyezik és időtartamuk szerint. - Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. - Az ábécé és a betűrend. A szótag és az elválasztás. - Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása. Kiegészítő anyag Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. Az írott nyelv (24 óra) Az előző és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, írásos beszámoló. Kiegészítő anyag Az írástechnika továbbfejlesztése. Legalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhangzók; ajakkerekítés és ajakréses magánhangzók. Megfigyelése. A mássalhangzók csoportosítása különböző szempontok szerint: jegyeik alapján és zöngésség szerint. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése és gyakorlása. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakorlása. A hangutánzó és hangulatfestő szavak szerepe a szövegalkotásban. Stilisztikai értékük felfedezése. Szóbeli szövegek alkotása: cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes formában. Szóbeli szöveg pl. történet kiegészítése szóban. Az élő és az írott szövegek közötti azonosságok és különbözőségek megfigyelése. Különböző műfajú szövegek néma és hangos olvasása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés stb. Nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása. Vázlat készítése, különböző műfajú szövegek megértésének igazolására, fogalmazások írásához. Rövidebb szövegek: leírás, elbeszélés alkotása. Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása leírásokban, elbeszélgetésekben. Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva. Hírek, hirdetések, interjúk olvasása, műfaji sajátosságaik megfigyelése, megfogalmazásuk önállóan, interjú készítése tanári segítséggel. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. 9

10 A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései. A helyesírási alapelvek. A szóelemző írásmód: - a hasonulások, - összeolvasás, - mássalhangzó-rövidülés, kiesés. A kiejtés szerinti írásmód: - szótövek írása, - toldalékok írása. A hagyományos és az egyszerűsítő írásmód A szavak jelentése és szerkezete (18 óra) A hangalak és a jelentés viszonya: - egy- és többjelentésű szavak, - rokon értelmű, - ellentétes jelentésű szavak, - azonos alakú szavak, - hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. A szavak szerkezete: - szótő és toldalék, toldalékfajták. - egyszerű és összetett szavak. Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra) Tájékozódás különféle dokumentumtípusokban: - könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi) - segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). A helyesírás alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírás rendszerének (helyesírási alapelvek) megismerése, gyakorlati alkalmazása. Helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazások-ban, írásbeli szövegekben. A magyar helyesírási szabá-lyai című könyvvel. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. Memoriterek tanulása: szólások, közmondások. A szavak szerkezetének megfigyelése, a szóelemek (szótő, képző, jel, rag) felismerése és megnevezése. Alaktani elemzések gyakorlása tanári irányítással. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása: könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása Megadott könyvek keresése a könyvtárban egyénileg és csoportosan. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. 10

11 Irodalom Tantervi témakörök, tartalmak Népdalok, mesék (28 óra) Néhány (két-három) népdal, mondóka. Mesék a klasszikus és mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemző motívumai, fordulatai, hőstípusai. Kiegészítő anyag Petőfi Sándor: János vitéz (20 óra) Mese és valóság az elbeszélő költeményben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei. Az elbeszélő költemény. Próza és vers közötti különbség. Szókincsfejlesztés. A képesség megjelenítése a műben. Tanulói tevékenységek A népdal, mondóka műfaji sajátosságainak (zeneiség, ritmus) felfedezése. A mesék néma és hangos olvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. A népmesék a korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása. A gyakori mesetípusok (csalimese, állatmese, tündérmese) felismerése, megnevezése A humor kiemelt szerepének értékelése. Vélemény megfogalmazása a mesék hőseinek cselekedeteiről. A jó és rossz, az igazság és az igazságtalanság felismerése. A mesék tartalmának elmondása. Mese(részlet) dramatizált megjelenítése. A valóságos és mesei elemek elkülönítése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészlet felolvasása. Az epikus művek szerkezeti egységének felfedezése, megismerése, megnevezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. Szómagyarázatok készítése tanári irányítással az aktív és 11

12 A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai. Az ütemhangsúly verselés. Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek (14 óra) Mitológiai és bibliai történetek. Tájjal, szülőfölddel, családdal kapcsolatos versek olvasása, feldolgozása. Petőfi Sándor: Az alföld (Szülőföldemen, István öcsémhez, Egy estém otthon), Arany János: Családi kör. A kortárs magyar gyermekköltészet néhány gyöngyszeme. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. passzív szókincs fejlődése végett. A szövegben megjelenő egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés, metafora) alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóbeli és írásbeli megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, nézeteiről, helyzeteiről. A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásának megfigyelése. Az ütemhangsúlyos felező 12-es felismerése. Memoriter tanulása: Húsz versszak a műből. A művek közös és önálló olvasása A különböző kultúrák létmódjának, szemléletének megtapasztalása. Annak megállapítása, hogy ki az elbeszélő, és kinek a szemével látjuk a történetet. Az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Az ítélkezés, mint cselekedet felismerése a feldolgozott műalkotásokban. A versekben előforduló egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. A tájleíró vers műfaji sajátosságainak felfedezése. A megismert, 19. században született lírai alkotások idegenségének megtapasztalása. Memoriter tanulása: Petőfi Sándor: Az alföld Arany János: Családi kör A versek témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Az egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. A versek ritmusa közötti különbség megfigyelése (időmértékes ütemhangsúlyos verselés). Memoriterek tanulása: Petőfi Sándor egy verse (pl. Fa leszek, ha) Weöres Sándor: A tündér és/vagy Déli felhők Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz A feldolgozott szövegek műfaji és formai különbségeinek megfigyelése, ezek érzékelésére irányuló képesség kialakítása. 12

13 Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben (12 óra) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. Ifjúsági regény elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólag felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. Az idő és tér egyértelműen jelölt mozzanatainak azonosítása. A történet elbeszélőjének felismerése. Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegben megjelenő emberi helyzetekről. Memoriter tanulása: Molnár Ferenc: a Pál utcai fiúk (10 sor) A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének bemutatása. Néhány alapvető irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. 6. ÉVFOLYAM Éves óraterv Évi óraszám: 148 óra Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét) 4 óra/hét Magyar irodalom 74 óra (2 óra/hét) FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját állapot előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. 13

14 Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Folyamatos hangos és csendes olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: (a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkérés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése). A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például: mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok írásban: - elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); - leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről - jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás mi lenne, ha szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív játékos feladatokban. 4. A tanulási képesség fejlesztése A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor összeállításban). 5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. 14

15 A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. 6. Ismeretek az irodalomról Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Változás ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önállóolvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar és világirodalomból. Néhány fontosabb költői kép, alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése (pl. elbeszélés vagy párbeszéd formájában). Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok, a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő szövegekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása. 15

16 Magyar nyelv Tantervi témakörök, tartalmak Páros és kisközösségi kommunikáció (12 óra) A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszkö-zök tudatos alkalmazása. Beszédművelési gyakorlatok (folyamatosan). A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban: a testbeszéd és a verbális kommunikáció szupraszegmentális eszközei. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben: - a vita; érv, cáfolat, indok, bizonyítás; - kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás; - szándéknyilvánítás: segítségkérés, tudakozódás. Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei (10 óra) A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban, nézőpontváltás. Elbeszélés párbeszéddel. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei: Tanulói tevékenységek Egyszerű, érthető és hatékony közlésmódok gyakorlása. Beszédművelési gyakorlatok rendszeres végzése a beszédem-pó, a hangmagasság, hangerő, hanglejtés tudatos alkalmazása. A szóhasználat, a testbeszéd, a kiejtés összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A hallgatósághoz a beszédhelyzethez való alkalmazkodás, a személyiséghez illő fellépés érzékeltetése. Üzenet rövid, szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás különböző módozatai-nak gyakorlása. A segítségkérés, tudakozódás gyakorlása. Elbeszélés és leírás alkotása különböző nézőpontból. Elbeszélés alkotása párbeszéddel. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek fontosabb gondolatainak összefoglalása. Néhány soros jellemzés alkotása, személyes vagy olvasmányélmények megfogalmazása a jellemzésben. 16

17 - a jellemzés mint műfaj - a jellemzési módok. Kombinált jellegű szövegek (elbeszélés leírással, jellemzéssel). Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Kiegészítő anyag Egyszerűbb dialogikus formák, dratamikus népszokások. Kombinált jellegű fogalmazások alkotása. Elbeszélés, leírás, jellemzés szerepének megfigyelése és alkalmazása ismeretterjesztő szövegekben. Levél szerkesztése. A levél formai és tartalmi sajátosságainak figyelembe vételével magán-, illetve hivatalos levél megírása. Meghívó szerkesztése. Riport készítése tanári irányítással. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások előadása. A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása (48 óra) A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere: Az ige jelentése, - az igéhez járuló ragok, - az igemódok, - az igemódok és igeidők kapcsolata, - az ikes égék. A névszók A főnév és fajtái. A melléknév. A számnév. A névmások. Az igenevek. - a főnévi igenév, - a melléknévi igenév, A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüggések felismerése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között. A szófaj fogalmának értelmezése a szójelentés, a toldalékolhatóság alapján. Szófaji rendszerek megismerése. Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei személyragok felismerése. A módjelek felismerése és megnevezése. Az igeidők kifejezésének megfigyelése. A módjel és időjel értelmezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése. A főnév, köznév, tulajdonnév fogalmának meghatározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett ismeretek alapján. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben. A melléknév fogalma. A melléknév fokozásának gyakorlása, toldalékos alakjai. A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnévképzők megismerése. A számnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok rendszerezése. A névmások fogalma, fajtáinak megismerése. Képzők szerepe a szóalkotásban, az igenévképzők felismerése, megnevezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságainak felfedezése. 17

18 - a határozói igenév. A határozószók. A viszonyszók. A mondatszók. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. A határozószók fogalma, felismerése. A viszonyszók fogalma, használatuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők. A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók. A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos formában is képzésmódjuk. Helyes használatuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. Különféle nyelvváltozatok konkrét szószintű példái alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása. A szófajokhoz kapcsolódó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalmazásuk. A földrajzi és intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakorlása. Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra) A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről. Napilapok, hetilapok, folyóiratok olvasása, böngészése. Különféle sajtótermékek fejlécének vizsgálata. Cikkek rovatok olvasása, műfaji sajátosságok megfigyelése. Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással és önállóan. Ismerkedés az internettel, CD-ROM-mal. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzetben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése személyes élmény alapján. Szövegekben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. 18

19 Tantervi témakörök, tartalmak Monda, rege, ballada (20 óra) Kiegészítő anyag Két-három magyar történeti monda. A magyarok eredete. A csodaszarvas, A fehér ló monda Egy népballada. Kőmíves Kelemenné A ballada műfaji jellemzői. A műballada. Kiegészítő anyag Arany János: Toldi (24 óra) A mű szerkezete. Az elbeszélő költemény. Tanulói tevékenységek Ismeretek gyűjtése az ősköltészet (műveltség, művészet) kialakulásáról. A monda hangos és néma értő olvasása. A monda műfaji sajátosságainak megfigyelése, összehasonlítása a mese műfaji sajátosságaival. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása. Egy népballada hangos és néma értő olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása. A ballada műfaji jellemzőinek felismerése, összegyűjtése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának, az érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése. A népballada és a műballada összehasonlítása. Arany János: A walesi bárdok Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (részlet) A tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségek megtapasztalása. Legendák olvasása, feldolgozása, szövegfeldolgozási technikák gyakorlása. Memoriter tanulása: Arany János: A walesi bárdok A mű cselekményének, logikai menetének megfigyelése. A mű szerkezetének vizsgálata tanári segítséggel, az epikus művek szerkezeti egységeinek (előkészítés, bonyodalom, az események kibontakozása, tetőpont, megoldás) felismerése és megnevezése. A tetőpontok, fordulópontok, kitérők érzékelése. Az elbeszélő költemény műfaji sajátosságainak megfigyelése. 19

20 A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás. A jellemzés eszközei. Előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. Az elbeszélő költemény fogalmának meghatározása tanári segítséggel vagy önállóan. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A főhős belső vívódásainak megfigyelése. Az epizód szerepe a jellemzésben. A jellemábrázolás módjainak, az epizód szerepének, a főhős jellemfejlődésének megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása jellemzés íráskor. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről. Az elbeszélői előadásmód sajátosságainak, az érzelmi-indulati feszültség fokozása eszközeinek megfigyelése. Költői képek (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, allegória), alakzatok, (ellentét, fokozás, ismétlés, halmozás, felsorolás) felismerése és megnevezése. A költő nyelvhasználatának (képes beszéd, hangulatteremtés, szórend, stb.) megfigyelése, folyamatos szúgyűjtés. Népi motívumok gyűjtése. A versforma. Hősök a történetmondás műfajában (16 óra) Gárdonyi Géza: Egri csillagok és Daniel Defoe: Robinson Crusoe Vagy Robert Louis Stevenson: A kincses sziget vagy Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerban című regénye. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, jellemek és sorsok. A János vitéz és a Toldi összehasonlítás: rokon vonások és különbségek számbavétele. A versforma megállapítása: felező tizenkettes. A rímelés megfigyelése. Memoriter tanulása: versszak a műből. A regények önálló elolvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészletek felolvasása. A mű feldolgozása tanári irányítással. Önálló ismeretszerzés, előzetes gyűjtőmunka a regény történeti koráról, helyszínekről. A regény cselekményének és szerkezetének, valamint az ismétlődő motívumok szerepének megfigyelése. Az idő és a tér mozzanatainak azonosítása. A főszereplők életútjának nyomon követés, pl.: közösen készített életút térkép készítése. Az életutak és az összekapcsolódások. A szereplők: történelmi személyek és költött alakok megkülönböztetése. A mellékszereplők főhősökhöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a szereplők jelleméről. Önkifejezés képességének kiteljesítése szövegek átírásával, az olvasott művekhez különboző befejezések készítése. 20