0-10 holdig birtokos A foldbirtok megoszlasa negy evtizeddel ezeldtt osszehasonlithatatlanul

Átírás

1 UDVARHELY MEGYE MAl HELYZET A regi szekelyseg kozpontja, az anyamegye rna aranylag Iegrendezettebb es Iegszervezettebb gazdasagi eletenek, valamint lakossaga Iegnagyobb mereta apadasanak reven viszi a vezeto szerepet. Ehhez a ket tenyezohoz [arul, hogy nepe a legnagyobb szazalekban (91'46) magyar es legmiiveltebb a harem megye lakossaga kozoti. Az Irni-olvasni tudok szama 85 szazalek, ferfiak es nok majdnem egyforman allanak ebben a tekintetben (87'6, illetve 72'3). Lakossaga 93'4 szazalekban falun el, noha a falu nem tudja eitartani a mai gazdalkodas mellett. Birtokmegoszlasa a legrosszabbnak mondhato, amennyiben birtokosa kozill nek tiz holdon aluli birtoka van es ezeknek egyikere atlag masfel kat. hold fold esik hold kozotti gazdatarsadalma azonban eleg eros, 5472 birtokossal, mert a masik ket megyeben ez a reteg sem az osszes birtokosok aranyaban, sem abszolut szamban nem eri el ennek a felet. A rengeteg sok tiz holdon aluli, vagy birtoktalan csalad lehetove teue a nagyobb gazdasagok kialakulasat, a hold kozouiek szama 68. Ennek a korulmenynek koszonheti a megye aranylag fejlett gazdasagi eletet, masik old alrol pedig ennek koszonheti a sokezer csalad, hogy itthon hontalan, nines megelhetese es a varosokat kell megostromolnia kenyerert, Az osszes birtokosok 83'1 szazalekat teszi ki ezeknek a foldonfu16knak a szama, akik itthon a megrmivelheto teriiletnek csak 30'6 szazalekan osztozkodnak, mig a birtokosok masik 16'9 szazaleka a rmivelheto teruletek 69'4 szazalekat birja. A kimutatas birtokosokrol beszel, de ez megfelel a csaladok szamanak es az osszes lakossag szazalekanak, a "birtokosok" kerdese az egesz nep kerdese, mert a csaladok 98 szazalekanak van legalabb belso telke, ami utan adot fizet. A birtokrnegoszlas fajo kerdese rna is a szekelysegnek, hiszen amig kat. hold teriilet

2 lulajdonos kozott forgacsolodik szet, addig kat. holdon Udvarhely megyeben 1209 gazdag osztozkodik, kat. hold teriileten pedig esak 68 birtokos, Ikiknek egyikere atlag 185 hold jut. Nem nagy birtok a mas videkek viszonyait veve tekintetbe, de feltiino aranytalansag, ha az udvarhelymegyei foldnelkiiliek sorsat tartjuk szem elott. Ilyen nagy birtokot a Szekelyfoldon belterjesen megmiivelni szinte lehetetlen, igy jovedelmezosegebol veszit. Hogy mive alakult a huszadik szazadra az egykori szabad szekelyfold egyenlo birtoklasa es mi a mai helyzet gyokere, jellemzoen mutatja Udvarhely megye peldaja, ahol 1896-ban ezer holdnal nagyobb uradalom 13 volt, hold kozotti nagybirtok 14, kozotti pedig 142. Termeszetes, hogy a kisbirtokosok szamanak emiatt kevesebbnek keiiett lennie, mint ma, noha az osszes lakossag szama alig kiilonbozik. Reszint vasarlas, reszint pedig a foldreform kovetkezteben igy alakult a birtokmegoszlas a birtokosok szarna szerint a ket iddpont kozou eltelt tobb mint 30 ev alatt: holdig birtokos " " holdon " feliil 27 A foldbirtok megoszlasa negy evtizeddel ezeldtt osszehasonlithatatlanul rosszabb volt a mainal. A termeszetes folyamat vasarlasok litjan a nagyobb birtokok elaprozodasa es a tiz hold kortili parasztbirtokok alakulasa fele vezet. A szazad elejen az osszes lakossag negyotodet tette ki a mezogazdasag utan elok szarna es ez az arany koriilbelul rna is all. Akkor 15 szazalekkal haladta meg az orszagos iitlagot, de megis csaknem minden teren behozatalra szoruit, - akaresak mao A kivandorlas egyik Wokat mar ev tizedekkel ezelott az egyoldalu gabonatermelesben lauak azok, akik a nep helyzetet szemmel tartottak. Barabas Endre 1904-ben megirta: "E megyc derek szekelyseget az fogja megmenteni a magyarsagnak, aki kercsztiil tudja vinni, hogy a fotermenyck ne a gabonanemiiek, hanem az ipari es kereskedelmi novenyek legyenek saki az aiiat- 208

3 tenyesztesre es az ipanizesre fogja a megye nepet tanftani." Milyen regen megjeloltek a helyes utat es megis milyen kevesen indultak el eddig rajta. Az allattenyesztes teren u=van Udvarhely megye szep fejlodest tett meg az ut6bbi harem evtized alatt es Keresztur kornyeke megkozeliti a szasz videkeket, sajnos azonban, a masik ket szekely megye messzi elmaradt mogotte. Es ha az allattenyesztes fejlettsegerol beszelhetiink, tanulsagos a mai allatallomanyt osszehasonlitani a regebblekkel. amibol kitiinik, hogy a megye ezen a teren nem fejlodott es viszonylagos j6 helyzetben csak a tobbi szekely megyek allattenyesztesenek nagyobb meretu leromlasa miatt van. ~v Izarvasrnarha bivaly Juh kecske sarma Ez a vegzetes visszafejlodes megbenitotta a szekelyseg gazdasagi eletet, az hltal{mos szegenyseget allandova tette, arnibol csak rendszeres munkaval es iranyitassal lehet lassankent kilabolni. A sertesek szamanak csokkenese mutatja az eletszlnvonal nagy eseset, hiszen a csaladok evi hils- e.s zs{rfogyasztasat a hazilag levagott sertesek kepezik. Meg sulyosabba teszi a helyzetet, hogy az e.vi kimutatasban az iijonnan Udvarhely megyehez csatolt kiskiikiillc5- menti falvak is benne vannak, tobb mint tiz nagykozseg, amelyek nelkiil a regi megyeteriilet meg kisebb szamokat mutatna. Iparrol e.s kereskedelernrol keveset mondhatunk ban a megyenek 1601 ipari es 692 kereskedelmi vallalata volt, 3202, illetve 1399 szemelyzettel, ami a vallalatok [elleget is meghatarozza, hiszen egy miihelyre, vagy iizletre atlag ket szemely esik, mig az orszagos atlag 3 5. Az evi kimutatas szerint az iparvallalatoknak fele, 920 Udvarhely varosaban van, a masik fele pedig a falvakban fgy oszlik meg: kisipari vallalat 895, kozepnagysagu 24 es nagyipari vallalat 1. A kereskedelmi vallalatok szama az ev vegeig leesett 649-re. A szazad elejen 140 magyar tannyelvii iskola miikodott a megyeben, hat roman es harem nemet, A tanft6k kozfil harem nem tudott magyarul. Fennallott negy ipari es kereskedelmi szakiskola, egy realiskola, harom gimnazium es egy tanit6kepzls, rna ellenben egyetlen ipari e.s kereske- 209

4 delmi szakiskola sines, az egyhazak kezeben megmaradt egy katolikus es egy unitarius. fiugimnazlum Udvarhelyt, illetve Kereszturon es egy ref'orrnatus tanitokepzd Udvarhelyt. Allami, roman tannyelvii egy fiugirnnazium es egy leany algimnazlum van Udvarhelyt, valamint egy tanit6- kepzo Szekely kereszturon, ben 126 allami es 60 felekezeti elemi iskola volt a megye teriileten, de az6ta lenyeges valtozasok tortentek ebben a magyarsag karara, A szaporodas es nepegeszsegugy megdobbento ada tokat mutat Udvarhely megyeben, Az osszes lakossag 1910 es ]930 k6z6u szaporodas helyett 1560 lelekkel apadt. Az evi lelekszam 1935-ig ugyan felemelkedett I re, tehat szaporodas latszik az ujabb iddk folyaman, de ez a latszat onnan szarmazik, hogy a megyehez csatolt Kiskiikiillo volgyenek lakossaga is be le szamftodott az ujabb kimutatasba, Szaporodas a valosagban alig van, mert a sziiletes es halalozas alapjan kimutatott evi 4-5 ezreleknyi szaporulat (mely az orszagos atlagnak fele) a f'elnottek elvandorlasa miatt eltunik. Az egyke elben a megyeben a leggyakoribb. A szaporodas hianyanak masik oka az oriasi meretfi gyerrnekhalandosag, amely kiilonosen falun pusztit ben Udvarhely megye erdelyi CSilCSpontot ert el ebben a tekintetben, az ev folyaman sziiletett falusi gyermekek 19'7 szazaleka halt meg 1 even alul. A gyermekhalandosag altalanosan meghaladja a tobbi szekely megyeket es az orszagos atlagot. Szaporodasban az itt lak6 romansag k6zel ketszer olyan eredrnenyt mutat, mint a szekelyseg, mely mar a szaszokon is alul maradt ezen a teren. Az orvosok hianya szembetuno, de meginkabb az, hogy k6z6ttiik a magyar ritkasag. A megye teriileten 1930-ban mindossze 34 orvos mukodott, akiknek pontosan fele hivatalos allasu volt, s esak a masik 17 maganorvos. A 34 orvosbol 10 volt magyar (29%); bar a magyar nepesseg aranyszamanak megfeleloleg haromszor ennyi magyar orvosnak kellett volna lennie. Egy orvosra 3821 ember esett, egv magyar orvosra pedig magyar ember. de a merev statisztikai adatokon till a valosagban a falvakon ennel is sokkal tobb emberre szamithatunk egy orvost, mert a hivatalos orvosoknak 55, a magyar maganorvosoknak pedig 72 szazaleka elt varoson. A falvak kiizk6do magyarsaganak nines egeszsegugyl veddje, eletiranyit6ja. pedig letet alapjaban tamadjak meg a nepbetegsegek. Az 210

5 eletnek es a hivatasnak felreismerese magyarazhatja csak ezt a tiinetet. A magyar orvos miikodese ele semmilyen hatosag nem vet gatat falun, megis a nem magyar orvosok tartjak erdemesebbnek felkeresni a magyar nepet, A megye ot falusi maganorvosabol 1 roman, 2 zsid6 es 2 magyar. Het evvel ezelott 16 hivatalos orvosa volt a megyenek, de 1934-ben mar tizenkettore apadt a szamuk. Ekkor a liz kororvos kozul 3 volt roman, 1 magyar es 7 "egyeb nemzetisegu", a kilencvenegy szazalekosan magyar megyeben. Osszesen 10 gyogyszertar van a 2936'76 negyzetkilometernyi teriileten, ezek koztil is kettd Udvarhely varosaban. Atlag 1300 lakosra esik egy gy6gyszertar, de kocsma 450 emberre, ami meg javulas az itteni allapotokban, mert 1930-ban meg minden 340 lakosra jutott egy kocsma. A szeszesital fogyasztasa azonban nem csokkent parhuzamosan a kocsmak szamaval, mert 1930-ban liter szeszesital fogyott el, 23 es f'elmillio lej ertekben, de negy ev mulva mar szazezer literrel emelkedett a fogyasztas, a kiadas pedig ketmillio lejjel. A borbol 2'76 liter, a palinkab61 pedig 1'35 liter esik evente egy lakosra, csecsemore es Ielndttre egyforman, Es meg mit emlitsiink fel Izelitotil a mezye eletebol? Adofizetes tekinteteben minta megye, egyenes ad6i 91 szazalekhan folynak be, nem sokkal maradnak el e mogott a kozvetett ad6k es a rendkiviili koltsegvetesek tetelei sem. I,' 211

6 SOVID~K Messzirol feltiinnek Felsosofalva voroscserepes uj hazai, a falunak szinte fele llj epiiletekbol all. A sok tiizvoros cserep a veszedelmes voros-kakasra emlekeztet, amely mindegyre vegigpusztit langnyelveivel ezen a falun. Az allandoan megismetlodd ttizvesznek az az oka, hogy ez a hegves videk rendkiviil szeles, minden kis szikra langra lobban. A volgykatlanon, melyben a falu a szomszedos Alsosofalvaval egyiitt fekszik, eros leghuzat vonul vegig, mintha nyitott ajtoju-ablaku hazban allanank, A mull szazadban az also falu egeszen leegett, kisebb-nagyobb tiizveszek egymasutan fordultak elo. Felsdsofalvan mar harem nagy eges pusztitott ennek a szazadnak a folyaman, a rnasodik es legveszedelmesebb 1931-bell volt, amikor a falu egesz also resze leegett, mialatt a lakossag az egyik szomszed faluban tart6zkodott, tavaszi vasaron. Tobb mint szaz csalad maradt hajlektalanul, akiknek mai Ilj hazai a magyarsag kozadakozasabol epultek fei ban "jelentektelenebb" eges volt, esak haz pusztult el ekkor, itt ugyanis mar hozza vannak szokva, hogy haz eg Ie egyszerre. A tiiz terjedeset regen megkonnyitette, hogy a hazak szalmaval voltak fedve, de rna mar nines szalmafedeles haz, esak nehany csiir. Megszerveztek a motorfecskendds alland6 tilzoltosagot is, amelynek vezetdje egy allastalan diplomas fiatalember, az egyik tanit6 fia. A 2100 lelket szamlalo falu hataranak kiterjedese 4000 hold, melynek meg egynegyedresze sem muvelheto, fgy a legszfikosebben sem termi meg a lakossag kenyeret, Aranytalanul sok a szegeny ember, a falu negyedresze olyan csaladokbol all, akiknek eovaltalan semmi vagyonuk nines. Egyetlen faluban 500 ember kenyer nelkiil] Ezek napszamra jarnak, foleg erdomunkara. Oriasi tavolsagokra el- 21~

7 mennek munka utan, Segesvartol a Gyergy6i havasokig mindenhol meglehet talalni oket. A falu leanysaga Temesvaron van, szolgal, A leanykak mihelyt akkorara cseperednek, hogy konfirmalhatnak, nyakukba akasztjak az atalvetot es elindulnak az idegen nagyvarosokba. Itt aztan keves marad meg ul1v. hogy el ne romolnek s mikor mar elviselhetetlenne valik nyomorusagos eletiik, ongyilkossaggal oldjak meg sorsukat. Az eletkerdeseknek ez a megoldasa meglepoen siirii. Abban az evben, amelynek nyaran utoljara jartam a kozsegben, mar ket leanyt hoztak volt haza haldokolva, mert marohigot ittak. Mind a ketto ott fekszik most a temetoben. S mikor a falu fiatal reforrnatus papjaval beszelgetek, a harrnadik szerencsetlen leany utban van hazafele. Delelott mar jelentettek, hogy hozzak az ongyilkos leanyt es a pap varja a megerkezeset, Nehez 6rak es mely, sotet percek, melyek nehez es sotet esztendckke nyulnak ki. Az egesz falu osszegyul, fa sultan konnyezve s a pap keszul a fogadtatasra, azon topreng, mit lehetne itt valarni nagyot mondani az embereknek, mit lehetne itt tenni, hogy megakadalyozhato legyen a tovabbi pusztulas, a lelkek es a fiatal szekely leanytestek pusztulasa, Az anyakonyv arr61 tanuskodik, hogy evente 8-10 a terrneszetes szaporodas, a lakossagnak 4-5 ezreleke. Dobbenetesen keyes, de ilyen eletviszonyok kozdtt nem lehet elitelni az anyakat, akik felnek a gyermektol. A gyermekhalalozas nagy, az ujsztilottek egyharmada egyeves kora elott hal meg. A f'elndttek kfiziil a tiiddvesz szedi a legtobb aldozatot, majd a balesetek, aminek oka a famunka. Es a "nyomor kovetkezteben" is meghal evente 1-2 ember, akinek nem akad a faluban naponta egy-egy darab kenyer, S legvegiil az ongyilkosok. Lesujt6 ez a kep? Orvosi segitseggel, nepnevelessel ezeknek a halaleseteknek felet meglehetne akadalyozni, De nem olyan nepnevelessel, ami a Ialubol indul ki, hanem ami kiviilrol iranyitja a nep eletet, szervesen es hatekonyan. Pusztulas van itt, pedig mindenki dolgozik a faluban, baromi modon. A nep most probalkozik a foldmivelessel. Regen nem ez volt az elet alapja, hanem a fakiterrneles es a szornszedos Parajd iizemei. Az erdok most is itt allnak kortilottilk, az 0 tuladonuk, es megbirnak a kitermelest, de az erdovedelmi torvenyek tiltjak. A szalad elejeig a parajdi sobanyak es a gyufagyar nyujtottak kereseti lehetoseget, aminek egyszerre vege lett s a videk 213

8 rohamosan visszafejlddott. A hegyek melye s6val van tele az egesz videken, a parajdi banyak sobosege legnagyobb Erdelyben, megis a marosujvari telep elnyomta, mert nem gondoskodtak kozlekedesi titakrol, A mult szazad hatvanas eveiben egy budapesti vallalkozo: Reiter J6zsef, letesftette a gyufagyarat, ami sokszaz embernek nyujtott kenyeret, reszint bent a gyarban, reszint kint a famunka es fuvarozas teren. A parajdi gyufa piaea Moldvaba, Bukovinaba es Galiciaba is kiterjedt, az iizem fejlodott, mig a kilenevenes evekben egyszerre beszuntette rmikodeset. Parajd es videke jovedelem nelkill maradt. A s6falviak most foldmivelessel probalkoznak, Buzat vetettek bizonytalanul egy keveset, de a terrnes nem megfelelo. A rozsos-buza mar jobban sikeriilt. Foleg zabot termelnek, meg kukoricat, iigyszolvan az egesz falu puliszkaval el. Eghajlata - a korondi havasok aiatt - egesz nyaron hfivos, a hegyoldalak kovesek, az eke esak ugy tud rajtuk haladni, ha minden szantas eiou eloszor osszehordjak a koveket. A nep osztone sejti, hogy a hegyekben szunnyadnak megelhetesenek forrasai, a banyakban, a kitermelesben, de a neplelek szabalyai szerint egyelore esak mese formajahan tudja ezt kifejezni. Kodaros szekely kiraly kinescit tudjak elrejtve a hegyekben es csakanyukkal ezt keresik mindegyre. Egyszer bizonyosan meg is talaljak majd. Az asszonyok szinte feliilmriltak a ferfiakat az elet- Iehetdsegek megteremteseben, Jelentekeny szovoipart fejlesztettek ki az ut6bbi esztendek alau, amely evrol-evre nazvobb piaeot jar be. Ma mar nagyobb megrendeleseket kapnak varosi iizletektol, Gyanjubol poszt6t es a hires cserge-pokr6eot szovik, a "fejtobol", azaz gyapottmi f'erfi ruhak szamara keszftenek sziirke, kek es esikos szoveteket. Az oregasszonyok elovettek a horgol6tiit es szemelgetni kezdtek az elfelejtett regi csipkeket, masok pedig az egykori szep varrottasokat tijitjak eel. A falut sujto csapasok igy valhatnak llj eletre serkento erove. Az uj viszonyok kozott a nep mintha ismet magara talalna lelkeben es miiveszeteben, ami alapfeltetele egy egeszsegesebb nepi tarsadalmi elet kialakulasanak. Korond szomszedja Sofalvanak, de a ket falu kef kiilon vilag. Itt j6letrol beszelnek a hatalmas hazak, udvarok, esiirok, galambbtigos kapuk es az egeszseges, eleteros emberek arcai, pedig a fold semmivel sem jobb, mint amott, 214

9 terrneketlen, koves. De a haziiparnak multja van, a lakossag erre rendezte be eletet szazadok 6ta es ez biztosltja rna a boseges eletet. Agyagipar, aragonitipar, faipar viragzik, amelyhez most kapcsol6dik a celtudatos gyiimolcstermeles. A nep ipari es kereskedo szelleme a fold alol is eloteremleue a jolethez sziikseges f'elteteleket. Szekerevel es lovaval nyakaba veszi a vilagot a korondi ember es az orszag legtavolabbi pont jan is Iehet talalkozni vele, amint cserepedenyeit arulja. Ez a f'aradsagot nem ismerf munka mind azert van, hogy itthon epiteni, gazdagodni lehessen, hogy minel nagyobbra nojjenek a hatalmas, cifra deszkadiszitesfi hazak es csiirok. A jolet megengedi a hivalkodast, sok sarkot csinalnak a hazaknak, hogy minel tobb esatornanak legyen rajta helye, mert a polgarosodas vagyatol filtou falusi tarsadalom ebben latja az 6hajtott eletforma kiilsd megvalosulasanak egyik igeretet. A korondiak azt szeretnek, ha falujuk mar varos volna. Kaszin6t letesitettek, ahol a vagyott "magasabb" elet izeit szurcsolgetik a fazekasok es ezt a magasabb eletformat ezido szerint a biliardasztal es a dak6 jelenti. Muveltsegi sziiksegleteik nincsenek, olvasasi keszsegiiket kielcgitik az egylejes lapok. A falu harem retegre tagol6dik: foldmivesekre, gyari munkasokra es hazi iparral foglalkoz6kra. A retegezodes eleg hatarozott, egyrnas eletlehetosegeit nem erintik hatranyosan. A foldmivcsek megelnek a foldbol, mert ami keyes mfivelhetd van, a keziikbe lomoriilt. Az holdas gazdak kis helyi nabobok, akikkel azonban a jolkereso fazekas nem cserelne, A harem retegnek csak a szegenyebb oszta- Iyai erintkeznek, ahol haziipart, foldmiveiest es gyar! munkat egyforman vegez egy-egy csalad. A foldmives tars ada- 10m a tanyarendszert honositolta meg az utobbi evtizedekben, a nagykiterjedesf. hataron csak igy Iehet orias! faradsag megkimelesevel gazdalkodni. A birtokosok nemcsak nyarra koltoznek fel a hegyekbe, hogy aztan osz kozeledtevel ismet lelnizodjanak a faluba, hanem orokre kitelepedtek, Palvolgye es Fenyokut kortil ket szetszort falut kepeznek, kiilon iskolakkal, kilometerre Korondt61, ahova csak kozigazgatasilag tartoznak. A Hargita es Gyergy6i havasok lancolata zarja be a tanyas fensikot, amelyen szerteszet, ot-hatszaz lepesnyire ttinnek elo a fenyok koziil a zsindelyes-tetejii, gyakran vakolatlan, gerenda- vagy deszkaoldahi hazak es gazdasagi epiiletek. 215

10 Ez a faipar, a deszkak es zsindelyek hazaja, itt fcreszelik oket a fenyvesekben es hatalmas szekereken viszik eladni oket Erdely minden reszebe, A foldmiveies jelentc5s letalapja a tanyasoknak, A magas fekvesfi videket kibir6 gabonanemiieket termelik, amelyek olykor szep hozamot mutatnak. Minden gazda foldje, a hold, egy darabban teriil el a haz korul, ki-ki a. maga tetszese szerint osztja be a termdteriileteket. Ezek a tanyasok Korondon bent maradva meg most is szegenyek volnanak, De igy nemcsak ok fejlesztettek gazdasagukat, hanem a faluban bent maradottak fejlddesi menete is zavartalanabbul haladt. Ma nemelyikiiknek darab szarvasmarhaja es lova van, mig juhnyaja szamara kulon pasztort es majorhazat tart. A cserepedeny keszftese a haboru utanig csak hazilag tortent. A szazadfordulo idejen valsagba jutott az itteni agyagipar. A korondi edenyeknek ugyanis az volt a jellegzetessegiik, hogy maz nelkiil, csak egyszeriien kiegetve keriiltek forgalomba, de a fejlettebb Izles az utobbi evtizedekben eldnyhen reszesitette a mazas edenyeket, i~v a korondi termekek hatterbe szorultak a piaeon. A valsagbol az Udvarhelyen felallitott agyagipari szakiskola segitette ki a korondiakat, akik itt megtanultak a zomancolas mesterseget es a szazad elejen attertek a jobbminosegu zomancozott edenyek keszttesere. A vilaghaboru utan ujabb valsag kovetkezett, ezuttal a gyar es a haziipar harca miatt kfiriil ket cserepedenyzyar letesiilt a faluban es elkeseredett hare kezdoddtt koztiik es a hazilag dolgoz6 fazekasok kozott. Vegiil is a gyarak keriiltek ki gyoztesen es rna mar a hazilag dolgoz6 fazekasok is reszint a gyartol vasaroljak meg par lejert a nyers agyagedenyeket, melyeket otthon kifestenek, mazzal vonnak be, kiegetnek es a pia era hordozzak. A fazekasok ezvresze azonban meg megmaradt a regi haziipar! m6dszer mellett, ugy dolgoznak, mint oseik harom-negyszaz evvel ezelott, maguk keritik az agyagot, maguk Iormaljak ki kezzel s az uj idok jele egyediil a szfnes zomanc, Szomszedsag vagy rokonsag reven kettenharman osszeallnak, hogy megkonnyitsek egymas dol gat, kozos egetokemenceket epitenek. A kezdetleges kezlipar es a legmodernebb gyariipar versenyez egymassal a sokszazados haziipar foldjen, de az egyenileg dolgoz6 kisemberek lesznek a vesztesek, mert mennyiseg es minoseg tekintete- 216

11 ben mar nem tudjak felvenni a versenyt a gyarakkal. A szerenyebb keretek kozt mozg6 haziipar azonban az egyes esaladok megelheteset fgy is biztositani fogja, mert a cserepedenynek nagy piaea van. A haboru utan megnyiltak kelet es del fele a Karpatok kapui, amelyek a Romaniaval megindult vamhaboru 6ta drva allottak. Ennek lehet koszonni Korond mai gazdasagi fellendiileset. Moldovaban es Havasalfoldon mar az elmult szazadok soran ismertek a kilt; no szekely cserepedenyt, amelyet most valtozatlan szeretettel fogadtak. A korondiak legjobb piaea az Okiralysag, s hogy a kozlekedes gyorsabb legyen, a lovas szekerek egyreszet felvaltotta a tehergepkocsi. A kisiparos szekelyeket ell enben erosen koti az evszazados hagyomany, nem tartanak lepest a megnovekedett piae igenyeivel, a nagy vallalkozasok kockazatatol tart6zkodnak. A regi m6dszerrel keszltett keves edenyt inkabb eladjak iuhon, kozvetltd kereskedoknek. Ezek a kozvetltdk - tulnyomo reszben ciganyok - tobbet keresnek, mint a kisiparosok. A Karpatokon keresztiil szaladgalo tehergepkocsik nem a szekely kisembereke, hanem a kozvetitoke es a gyarake. A szekely nep okos es lelemenyes a kis es biztos eletlehetosegek megteremteseben, de a nagyobb es kockazatosabb vallalkozasokra, amelyek tobb sikerrel is jarnanak esetlea, nem kaphat6. A korondi ciganyokat is elpolgarosftotta a penz, amely utan a kisiparos nem merte kinyiijtani kezet, birtokokat szereztek a szekelyek altal keszitett fazekbol, nemelyikiiknek emeletes, fotolyokkei butorozott haza van es sajat tehergepkocsija, Az edenygyarak es az aragonitgyar tobbszaz munkast fogiaikoztatnak. A.Bertalan es Kaes6h" keramikai gyarban a munkamegosztas elve alapjan keszitik a cserepedenyt es ranyomjak a gyar vedjegyet. Az innen kikeriilt aruk semmiben sem emlekeztetnek a regi korondi agyagiparra, a haziipart elnyelte a gyar. Sajnalkozzunk? Korunknak masok a kovetelmenvei, mint a regi idoknek es a tenyek azt mutatjak, hogy esak a gyar kepes kleleglteni a megnagyobbodott piae igenyeit. Munkasai j6 fizetest kapnak, Egyszerf falusi emberek, feher harisnyaban es feher ingben dolgoznak, mint regebb otthon; gyarimunkasok, de nem proletarok. Az egeszseges szekely ipari elet kife]- lodesenek egyik aiapja lehet ez a teiep. Az aragonitgyar meg nagyobb jeientosegii, 1910 ben alakult es arui hamarosan ismertte valtak az eur6pai piacon. Igazgat6ja es ala- 217

12 pit6ja cseh ember, kitiinf szakertelme syiimolcsozov~ tette a falu harom aragonitbanyajat, melyeknek termekeit addis meszkovel egyiitt egettek meg mesznek, Ma ezek a banyak milli6kat jelentenek a kozseg szamara, A munkasok a varosi gyarak oraberet kapjak, ami az itteni eletviszonyok szerint ketszeresen szamit, A gyarat itthon ismerik talan a legkevesbbe, piaca Franciaorszag, Svajc es foleg Nernetorszag. Korondon alig ismerik a szegenyseget. Korondehoz hasonl6 lehetne a szekely falvak legtobbjenek helyzete, ha gyari es haziiparuk hasonl6 m6don kialakult volna. A korondihoz hasonlo tanvarendszer szerint el eszakon, fent a havasokban Varsag, tizenot-husz kilorneterre a hozza legkozelebb eso falvakt61. Ezen az eldugott helyen a "teritesek" klasszikus peldajava valt. Kozel ketszaz szekely tert at 1935-ben a gorogkeleti vallasra, akik azelt':itt valamennyien r6mai katolikus vallasiiak voltak. A faluban egyetlen roman sem lakott, de vegre akadt egy tantt6, aki nem is magyar, nem is roman, nem is szasz, de az allashozjutas igereteert vallalkozott arra, hogy a szekelyeket atterlti rornanoknak. A haboru elott kulonben az egyik erdelyi r6mai katolikus gtmnazium reverendas igazgat6ja volt. Itt is a nevelemzes szolgalt utmutatoul a munka megkezdesenel, A sok Tifan nevii csaladot gyamisnak talaltak, rnajd a tanito es tarsai egy kis etimol6gia segltsegevel kiderltettek, hogy ezek valamennyien elmagyarosodott romanok, kiket yalaha Stefan-nak hivtak. Etimol6giai ervek ellen csak hason16 ervekkel lehetett harcolni es megkezdddott a vita, ami minden bizonnyal paratlanul all az etimo- 16gia torteneteben. A magyarok azzal szakltottak kette a rneddd vitatkozast, hogy az sem baj, ha Stefan is volt valamikor a neviik, de a Stefan elott megis magyarok voltak. Most azonban olyan idfipontot kellett keresni a torlenelemben, amikor megtortenhetett volna ez az "elso" elrornanosodas. Ilyennek mutatkozott Mihaly vajda korszaka, midon 160l-ben bevonult Erdelybe. A varsagi torteneszek szerint a szekelyek ekkor romanositottak el a neviiket Istvanrol Stefanra, Mihaly vajda kivonulasa utan pedig probaltak visszamagyarositani Tifanra. Olyan szenvedelyes hare folyt ekortil a mese koriil, hogy a falu lakossaga egymas ellensege lett. Ez is Gulliver-i tortenet. Komolyan vettek a meset a felnott emberek es komolyan harcoltak korulotte, Es a hare eldiilt: ketszaz szekelyember es hii katolikus szakadt 218

13 Ie a magyarsag testerol. Roman templomot es iskolat epltettek szamukra kozmunkaval, amelyben az at nem tert Iakossag is reszt vett. A katolikus plebanos probalta felvilagositani hiveit az atteres soran, eljarast inditottak ellene. A kozsegben magyar jegyzq volt, de magatartasaval nem elegedtek meg felettesei, aminek szinten eljaras lett az eredmenye, vegiil pedig athelyeztek a Hegatba. 219

14 "FEKETE TYOK ARNYEKA" N agysolymost61 Szenterzsebetig nem nagyobb a tavolsag, mint hat kilometer a saros es docogos megyei uton, de van rajta harem falu, egy magyar, egy roman es egy "elmagyarositott". Istenhatarnegetti eldugott videk ez is, az ilyen videkkel, az ilyen emberekkel nem sokat torcdik senki. Ezen gondolkozom, ahogy a volgy melyen, a patak mellett kanyargo kerekvagasnyi uton ballagok. Valoban igy Iatszik es megis vegigszaguld neha a lehetetleniil rossz uton az udvarhelyi prefektus gepkocsija. Nem azert, hogy javitasi parancsot vagy eppen a segelyt meghozza. Ha jon, mas erdek vezeti, Az orszag urai a messzi Karpatokon nilr61 szamon tartjak, hogy a meredek hegyszakadekok, siirii erd6k, patakmenti egerfak es a hegyoldalnak fut6 kis szantoffildek koz6tt e16 emberekbol hany magyar, hany roman es hany szekely, Pedig ezek az emberek regen is megertettek egymast a harem faluban, nernzetisegi szamontartas nelkiil, maguk helyezkedlek igy el egymas szomszedsagaban vagy eppen vegyesen egy kozsegben. Kelet fete a hegyek ktizott nehany kilometerre van Szekelykeresztur, az oszi szurkesegben kod16 foldek kozott ott szalad a segesvari vonat, de ezzel a videkkel megsincs kapcsolata. Postal ketszer hoznak egy heten, az emberek nem jaratnak ujsagot, a vilag verkeringese mintha kikapcsol6dott volna. Nagysolymos 6si solymarok faluja, nehany solymar kivaltsagait meg a XVIII. szazadban is megerosttettek. A kiraly solyomfogoi mentesek voltak az adotol, bekiildtek evenkent a kiralyi udvarba es a torok portara a megszabott szamu solymot, azontul szabadsagot elveztek a rengeteg erdoseg Olen. A maiak kozott mar emleke sem el a regi idoknek, miivelik a foldet, vagjak az erdot es fizetik az ad6t. Most kiderttettek r6luk, hogy valamikor romanok vol- 220

15 tak, osszefrtak a roman hangzasu neveket es felkiildtek Udvarhelyre. A szomszedos Andrasf'alvarol beszarmazott egyeuen roman ember temetese alkalmaval, 1934 nyaran kijott a prefektus maga is kikiserte a kopors6t a temetobe, Nemsokara a hegybol is kikialtottak, hogy a romanok terjenek vissza, de maig sem tortent hivatalos atteres. Pusztul6 falu, Az igazi veszedelmek nem kfviilrol, hanem beliilrol jonnek. Hosszu evek 6ta nines szaporodas, fokozatosan neptelenedik. Egyke? Annal is sulyosabb. Pedig az emberek j6m6dban elnek, mindenfele a viszonylagos gazdagsag jeleit Iathatjuk. A hazak a regi eldkeloseget es hagyomanyos j6m6dot mutatjak, valamennyi tagas, egeszseges, kenyelmes, nngyresziik az egykori udvarhazakra emlekeztet. De annal szomorubb, hogy ezek a m6dos hazak iiresek, kef vagy harem ember lakik benniik, azok is oregek, A gyermek ritkasag, A kozsegben 850 ember a, bcwliik 730 reforrnatus. Az alabbi szarnadatok csak a reformatus lakossagra vonatkoznak, de a 120 fonyi unitarius tarsadaimi helyzete is azonos. Az anyakonyvek tamisaga szerint a kozel ezer Iakosra evenkent egy, vagy ritkabb esetben ket szaporulat esik. Az ut6bbi Ot ev alatt, ig volt 57 sztiletes es 50 halalozas, a termeszetes szaporulat tehat bet lelek. A szaporodasi arany a haboru utan f'okozatosan romlott, A megelozo ot evben, 1926-t ig a termeszetes szaporodas 24 volt, tobb, mint haromszor annyi, mint az utana kovetkezf ugyanannyi ido alatt, Osszevissza ket "nagy' nepesebb csalad van a faluban, kef szegeny csalad 5-5 «vermekkel. Az egyke iiltalanosan cs fokozatosan megh6ditotta a falut, most az "egy se" kovetkezik, Hetvendt-s-nyolcvan csaladnal, az osszes csaladok egyharmadanal nines gyermek. S ahol van is, a szegenveknel van inkabh. A falu tobb mint egynegyedenek nines orokose, minden harrnadik, negyedik hazban es udvaron utodok nelkiil lezeng a hazaspar, Es tudjak, hogy a gyermekhiany nem istenverese rajtuk, ok akarjak, hogy ne Iegyen gyermekiik. A halalozasok 15 szazaleka egy even alul tortenik. A gazdag gyermekek "nyaron is megfagynak", verszegenyek, degeneraltak, amin mind lehetne segiteni, egeszseges embereket lehetne nevelni, csak orvosra volna sztikseg. De az orvos messze van, ellenben a szomszed faluban lakik a Mba, a sziiletesek szakavalolt szabalyozoja, aki mar le- 221

16 tartoztatasban is volt gyerrnekelhajtas miatt. Mint biz almasan eidicsekedi:.jrarmincket kozsege van". Evenkent egyket asszony beiehai a tiitott miitetbe. Az asszonyok erkolcsileg ziillottek, sokat jarnak-kelnek a vilagban. Akinek ferje van es szeretot tart, biiszke ra es beszeli, Es mit sz61 hozza az ura? 0 is megy masfele, Nem az tiinik fei, ha a fer] tudja a felesege "dolgait", hanem az, ha nem veszi eszre. Kiilon miiszavuk van erre, az iiyen ferfi "megeszi a fekete tyuk arnvekat". Az ismertetett szarnadatokbol az tiinik ki, hogyha keyes is, de megis van valami szaporodas, ellenben a kozseg lakoinak szama nem novekedlk, egyheiyben sem all, hanem evrol-evre fogy. Az emberek igenyesek, varosban akarnak lakni es aki csak teheti, eimegy itthonrol, A legregebbi hiteies kimutatas a reformatusok szamarol kozel szaz evvel ezelott, 1858-ban kesztilt. Ekkor i 30 refomatus lelek volt a kozsegben. Azota nemcsak a termeszetes szaporulattal kellett volna novekednie ennek a szamnak, hanem az atteresekkel is, mert az akkor meg onallo unitarius egyhazkozseg' idokozben megsziint, tagjainak joresze a ref. egyhazba vetette fel magat. A mull szazadban mutatkozott is szaporodas, 1862-ben az egyhazkozseg lelekszama 762, 1900-ban pedig 924, de tizenhat ev mulva (a vilaghaborii masodik eve) mar csak 840 lelket tarthattak nyilvan ban 783-ra esett a lelekszam, majd a beke ket evtizede alatt az egyke kovetkezteben visszazuhant 730-ra es ma ponto san annyi, mint 1858-ban volt. A lakossag ezzel is keseriien bizonyitja, hogy magyar. A "fekete tyuk arnyeka" soteten nehezedik a faiu nepere. Mas bajok is vannak, a nepi ontudat hianya, a szethuzas, A partoskodas odaig jutott, hogy a hivek "allamellenes izgatas" cfrnen sajat papjukat jelentettek fel az iigyeszsegnel, Az itteni helyzet egy kisse minden falunak a helyzete. A reformatus egyhaznak regi emeietes iskolaja volt, amit a szazad elejen Mad ott hasznalatra az allamnak addig, "mig magyar tannyeivii iskola lesz benne". Ma roman tannyelvti az eptiletben levi) allami iskola. A szerzddes megkotese kortil itt is nagy hanyagsag tortent, Irasba sem fog- Ialtak, igy 1935-ben nem volt alapjuk vedekezesre, mikor a magyar tanitot, aki reformatus enekvezer is volt, elbocsatottak allasabol, Az iskola foldszintjen egy k iilonbejaratu nagy terem annakidejen a k6zseg tulajdonaban maradt gyulesteremnek. Harom evvel ezelott azonban a kozseget 222

17 ovodaepltesre szolitottak fel, de mivel nem volt penz, atadtak a gyulestermet. Igy nem maradt sem az egyhaznak, sem a kozsegnek helye, ahol gyuleseket tartson. Ekkor az egyik gazda telket adomanyozott az egyhaznak, reformatus Nephaz epitese celjara. A pap iveket jaratott kortil hivei kozt, hogy Irjak fel, ki akarja a Nephaz eptteset, majd amikor a tulnyomo tobbseg melleje allott, megkezdodott az adakozas. Tizenharom gazda kivetelevel, akik tuntetoleg tartottak tavol magukat, mindenki jegyzett adomanyt, olyan mertekben, hogy a Nephaz Ielepitese, melyben kulturalis osszejoveteleket szandekoznak tartani, biz to silva volt. Ekkor azonban eldallott nehany embernek a kiilon partja, amely "valakinek" a f'elbiztatasara hangoztatta, hogy a kozsegnek nem kell egyhazi eptilet, hanem kozsegi epiilet kell. A kozseg kiildottsegenek jelentettek ki magukat a szolgabiro elott, kinek azt mondottak, hogy a pap felrevezette a nepet, "hogyha kozseghazat epltenek, az allam elveszi." Masnap megjelent a kozsegben a csendorseg es senkinek a rendeletere nem hivatkozva, elkobozta a Nephaz epitesere vonatkoz6 iratokat. A kozseg mar regebb kesziilt a Nephaz epitesere, eloz6 esztend6ben egy eladott erdo arat, lejt f'elretettek volt erre a celra, most ezt a penzt is elvettek az egyhaztol es atutaltak a kozsegi koltsegvetesbe, A politikai kozseg kimondotta, hogy epit majd utakat "es ezzel kancsolatosan Sala Festivala" -1. Ez lett a reforrnatus egyhaz kulturalis alapjabol. De az ellenzek ezzel sern elegedett meg, hanem fel ielentest kuldott az iigyeszseghez a pap ellen, akit azzal vadoltak, ho=y megakadalyozta a kozsegi epitest, mert azt mondta, "ne a kozsegnek epitsetek, hanem az egyluiznak". A lakossag tulnyomo resze val6tlansagnak minositette a vadat, megis meginditottak az allamellenes izgatasi pert a lelkesz ellen. A csendorseg tamikihallgatasokat tartott, kihallgattak a papot is, aki tisztazta mavat es igazolta, hogy a vadak rosszindulat miivei. A feljelentok mind magyar emberek voltak, az egyik regl cimeres csalad sarja, Tobbszori tarf'valas utan a roman birosag felmentette a papot, igazsagot szolgaltatott neki a sajat hiveivel szemben. A kozseg jegyzoje 1934-ben meg magyar volt, a segedjegyzd, a secretar szinten magyar no. Ekkor a szolgabiro sz6belileg elrendelte, bogy a noi secretarnak fel kell mondani. Az e161jar6sag nem egyezett bele egykonnyen, de a 223

18 jegyzo is a felmondas mellett foglalt aliast, kozvetlemll a nyugdijaztatasa elott nem merte vallalni a feleldsseget a sz6beli rendelet vegre nem hajtasaert es megszerezte az eioljar6sag beleegyezeset azzal, hogyha nem mondanak fel, a kozsegnek kulon kell fizetnie a seeretart. A kozsegi lanaesosok cgy resze megfellebbezte a felmondast es a kolozsvari revizi6s bizottsag visszahelyezte a hivatalnoknot ahasaba. A kozseg Bukarestbe feiiebbezett, de ott is [ovahagytak a revizi6s bizottsag iteletet, a kozseget pedig elmarasztalhik a ketevi fizetes es a perkoltseg, lej megteritesere. Ezekutan egy atyafi kifakadt a kozseg iigyeit ilyen j61 intezo egyik kozsegi tanacsos ellen es azt mondta, hogy nekik olyan tanacsos nem keii, "aki nem tudja, mit Ir ala." EhhOI ujabb per keletkezett, A kisebbsegi kiizdelemnek ilyen megnyilvanulasai is vannak a Szekelyfoldon, A kultura, a kozossegi erzes hianya, a vegletekig feszitett individualis szellem az oka mindennek. Az ember nem gyoz eleget csodalkozni, hogy az egykori szekely kozossegi szellern mikeppen pusztulhatotl ennyire ki, hiaba ismeri a tortenelmi okait. De itt meg kiilon okok is vannak, a haboru eldtti es haboru alatti uri vezetoseg sok hibat kovetett el. A Hangya szovetkezetet "deficittel dolgoztattak", tejszovetkezet aztan nem is alakult, reszvenytarsasagot letesltettek helyette eloszor 10, majd 30 taggal, de ez sem volt eletkepes, negyedoras ottletert napszamokat vettek az emberek, ketfokos lefoiozolt tejet vittek vajnak feldolgozni. A mai pap lemond6an legyint: nem lehet segiteni az altalanos pusztulason, szovetkezesre nines alap, vezetot nem ismernek el, mindenki egyeni tevekenyseget akar. A nepet sokszor beesaptak, A "fekete arnyek" nagyon suru es nagyon soth Andrasf'alva nehany kilometer Solymost61, itt mar romanok laknak. De magyarok is vegyesen. A hazak masok, az utcak masok, rendezetlenebbek, nagyobb szegenyseg Iatszik, pedig a valosagban nines. Hajdan a Gyulai grofoke volt a falu (Solymosnak is egyresze, ahol kiviiliik meg a Teleki es Apathi csaladok is osztozkodtak a f'oldon}, a nagy uradalomra ok telepitettek Ie a roman sa got. A Gyulaiaknak rna mar nyomuk sines itt, az uradalomnak utols6 romjait is elsoporte az agrarreform, csak a kovetkezmenyei maradtak meg. A falu felso vegen, a patak volgyeben lapalyos szantofoldek teriilnek el, a haboru alatt ez meg mind egvmashoz tartozott, a gr6fe volt. Szetdaraboltak, nagyre- 224

19 szet a helybeli roman pap kapta meg, a tobbit a parasztok, az egykori jobbagyok, A roman papnak, aki az iskolaban is tanit, hat osztaly vegzettsege van, de hatalmas birtoka es j6 havi fizetese az allamt61. Haromszor annyi, mint a szornszedos kozsegbeli magyar papoknak. A falun kfviil, a patakmenti lapalyon omladoz6 nagy teglaepiilet all. Szeszgyar volt valamikor, sok munkasnak adott kenyeret, a videk termenyeit itt ertekesitettek. Egy Leb nevii zsid6 tulajdonat kepezte, aki a Gyulai birtokok egy reszet is megvette volt a haboru eldtt. A f'oldeket kisajatttottak, a zsid6 tonkrement, a gyarepiilettel nem torodik senki. Csak a f'oldre vetette ra magat a nep, amit ingyen kapott. A megindul6 ipari elet csirajaban pusztult ki. A gerendak kopaszon merednek az egnek, al6luk kilopkodtak a teghit azok, akik a faluban epttkeznek. Udvarhely megye harom roman falva itt van egymas szomszedsagaban, Andrasfalva mellett Hidegkut, majd tovabb Sardo Valamennyiben laknak rnagyarok is, Sardon unitarius egyhazkozseg van. Ezek a nagyobb roman telepiilesek, melvek regen is kozsegszamba mentek, a regi nagybirtokrendszer kovetkezmenyei. A telepftes kozpontja Andriisfalva volt, melynek tartozekait kepezte Hidegkut es Sardo Magyariizata az, hogy Andrasfalvan a gr6f Gyulaiaknak es bar6 Szentkeresztyeknek 1511 kat. hold birtokuk volt, Hidegkuton 1574 es Sardon az Elekes es Foldvary nemzetsegnek 1287 kat. hold, melynek megrnuvelesere jobbnak tartottak a roman jobbagyot. Habar nagy szekely kdzsegek kaze vannak ekelve, az idetelepitett romanok nem magyarosodtak el, vallasukat es roman jellegiiket megtartottak, mert senkinek sem jutott eszebe, hogy nemzetisegi, vagy vallasi alapon elnyomja oketo A hirtokos templomot eplttetett szamukra es sajat koltsegen papot tartott nekik. 225

20 FELEKEZETI SZOVETKEZET A gazdasagi eletlehetosegek kereseseben Szenterzsehet egeszen credeti kezdernenyezest mutat gy6gynovenytermelo kiserletevel. Kiemelkedo sziget a magyarsag eleteben. Pedig a kozseg veszitett egykori jelentosegebol, a reformacio elott zardaja volt, majd negyosztalyos unitarius algirnnaziuma. Ma egyetlen roman elemi iskola jelenti a miiveltseget. A reformacio fellendiileseben itt sziiletett meg a sajatsagos szekely vallas, a szombatossag, Itt lakott 75 jobbagyos birtokan a szombatos apostol, Pechy Simon, Bethlen Gabor kancellarja, akinek a kornyekbeli falvakban is t6bb helyen volt birtoka es [obbagya, itt forditotta Ie a zsid6 bibliat es a Talmudot magyarra, majd az unitarius algimnaziumot is pur evre zsid6 iskolava alakitotta at. Pechyt itt ternettek el, de hiaba keressiik a sirjat, senki nem tudja hol van, neverol a nep, mely szazadokon keresztiil vallalta a szenvedest a tole nyert eszmekert, semmit sem tud. Ahol a haza allott, most ciganyok laknak, a helyet pedig Pusztanak nevezik, mintha jelkepes volna ez a szo, A faluban a tanit6kkal egyiitt alig ot-hat roman csalad van, akikhez hozzaszamitjak hivatalosan a 260 fonyi ciganytelepet is. Regen tobben lehettek, mert valamikor templomuk is volt, de elszeledtek, vagy beolvadtak a magyarsagba, Par' evvel ezelott kijavitottak a templomot es ujra megnyitottak, a regatbol pedig teol6giat vegzett papot hoztak es igyekeznek a mar nemzedekek 6ta magyarra valt romanokat visszateriteni. A magyar Iakossag mintegy 1300 lelek, de a kdzseg harem tanit6ja kozul egy sern magyar. A ref. egyhaz atadta iskolajat a szazad elejen az allamnak es ta mar nines magyar tanit6 es nines a templomban enekvezer. Pechy Simon harorn evszazaddal ezelott keletrol hozta a gondolatokat, a falu mai szellemi.vezere, Orosz Pal dr. a 226

21 nyugat eszmeivel.ii)!1 vissza tanulmrinyutjarol. Budupesten gazdasagi egyetcmet vegzett, Belgiumban f'ilozofiat, mind a keltobol doktoralt, mnjd huznjctt gazdalkodni. LegelObh a komlciiltctvenyek kiizou tnlalkoztam vele, amint puttonnyal a hutan egyiiu permetezett a munkasokkal es vaslagabb volt arcan a rezgalic, mint a komloleveleken. Belgiumban tagja volt a hires gazdasagi egyesuletnek, mely a "Boerenbond Belgue, ou Ligue des paysans" nev alatt vallasi alapon szervezi meg a parasztsag szovetkezeti eletet, az egesz orszagot egysegesen behalozva. Ezt a rendszerl igyekezett itthon is sziik keretek kozt megvalositani, de hamarosan tapasztalnia kellett, hogy Erdely nem Belgium, ahol a katolikus allam egyseget csak kis toredek vallastalan reteg bontja meg, hanem a sok felekezet hazaja, Hogy a gazdasagi terrnelesnek uj iranyt adjon es kisegltse abbol a zsakutcabol, ahova a keveset jfivedelmezf kizarolagos gabonaterrnelessel jutott, gy6gynovenyekkel kezdett kiserletezni, amelyeket Romaniaban addig nem terrneltek ben, egyetemi hallgat6 koraban iiltette az elso mentagyokereket, melyeket egy gazdasagi iskolai tanar kozvetitesevcl Angliab61 kapott. A termes kitiinden bevalt, pal' cv mulva mar 15 holdasra novelte a mentaultetvenyt. Az ertekesites kizar61ag kiilfoldi piacokon tortent, Nemetorszagban es Belgiumban, mert a szaritott mentat idehaza nem hasznaljak, mig kiilfoldon igen elterjedt az orosz tea helyett. Az elso evben harom marka volt a menta kilojanak ara Hamburgban (120 lej}, egy hold foldiin pedig atlag ot mazsa termett, ami lej holdankenti.jiivedelmet jelentett. A szallitas koltsegeit ebbol kellett f'edezni, de Igy is kifizetodott f'enyesen a terrneles. Az elso evekberr atlag.otven mazsat szallitott el nyar elejen es vegen, a holdankenti hozam ingadozott, de jobb esetekben a nyolc mazsat is elerte, az evi jovedelme pedig Iej koriil mozgott, arnit masfci vag6n buzaert lehetett volna kapni akkor. A szep ji)vedelem lattan a Ialusi gazdak is kedvet kaplak a terrnelesre. Orosz dr. azonbun kello megfontolas nelkiil ragaszkodott a belga eszmekhez es gyokeret csak katolikusoknak adott. Az ebbo! szarrnazott visszas helyzetek sora azzal kezdddott, hogy Szenterzsebeten egyediil uz Orosz csalad katolikus, igy itthon a kisgazdak nem termeihettek a gy6gynovenyt, amiert nagy elegedetfenseg tamadt a faluban. A kozel tiz kilometerre fekvo, reszben katolikus.,' 227

22 Magyarzsakodraferjedt ki.1egelobb a mentatermeles, ahoi a magyar fiml!2. p~ldajara a falusi gazdak is jelenletieny teriiletet iiltettek be. Amikor mar negy-ot gazda akart termelni, Orosz felvetette a termeldszovetkezet gondolatat a rendszeresebb terrneles es ertekesites erdekeben, olyanforman, hogy a jovedelem tiz szazalekat egyhazi celokra, iskolafenntartasra forditsak, A tanit6k csakis ilyenm6don voltak hajland6k resztvenni a munkaban, A szovetkezet kozpontja Zsakodon alakult meg. A terrneles hamarosan tovabb terjedt nyugat fele a katolikus kozsegekben, Bordos, Csob, Vecke, Szentdemeter, Szekelyszallas kapcsol6dtak be a szdvetkezetbe, majd a Marosvasarhelyen tul Ievo Nagyernye, Iszl6 es Egresto marosmegyei kozsegek. Osszesen 110 gazda lepett be az egyesiiletbe, akik Hz kozsegben es ket megye teruleten szetszorva kilometer tavolsagban laktak er=mastol. Hamarosan mutatkoztak a nehezse-,;ek, szovetkezetet ilyen laza kapcsolatokkal, nehez ellenorzessel es iranyitassal nem lehet fenntartani. Orosz dr. cikkeket Irt a katolikus lapokban es a szovetkezeteknek altalanosan egyhaz! alapon val6 megszervezeset siirgette, ami sok ellenvelemenyt valtott ki. A cikkekre, mint mondja, azert volt szukseg, mert a szovetkezeti kozpont nem tamogaua vallalkozasukat es Iattak, hogy onmagukban, altalanos kapcsolatok nelktil, nem allhatnak meg, erre pedig csak egyhazi uton mutatkozou Iehetoseg, Termeloszovetkezet videken csak akkor tud mukodni, ha egy varosban szekelo, kelld tokevel rendelkezo koznont veszi kezebe az ertekesltest. Orosz erintkezesbe lepett kozeletiink egyik vezetoemberevel a szovetkezeti kozpontba val6 bekapcsolodas vegett, de azt a valaszt kapta, hogy a tejszovetkezetekkel anynyira el vannak foglalva, "ilgy benne vannak a tejben", hogy lehetetlen egyebbel is foglalkozni. Kozben a vilagpiaci arak romlottak, Nemetorszag lezarta hatarait a nemzeti szocializrnus uralomra jutasaval es ez a zsakodi szdvetkezet bukasat is magaval vonta hamarosan. Tultermeles keletkezett, a hatart eppen akkor zartak Ie, amikor a legsiirgosebb eladasi ido volt. Ma nemet cegek csak akkor es annyi arut vehetnek at, amennyire engedelyt kapnak, ilyen bizonytalanra pedig a szekely kisgazdak nem termelhetnek. Regebben mazsa atvetelere tavasszal mar elore megallapodtak a nemet kereskedokkel, az egyik hamburgi vallalat cegjegyzoje szemelyesen is lent jart a termeld sze- 228

23 kely kozs~gekben ~s a kezdet arra mutatott, hogy a szekely gazdasagi elet kancsolatokat teremt a kulvilaggal, amibol csak haszna valhatik. Tavalyelott azonban mar nem volt biztos az atvetel, a kereskedok csak felteteles egyezmenyt kotouek, a menta ara pedig az egykori 3 markarol leesett 80 pfennigre. Egy markan alul nem erdemes termelni, igy a gazdak mar 1936-ban kiszantottak a mentat, a legut6bbi evben pedig mar Orosz dr. sem termelt. A gyokereket meghagyta, hozv a piae valtozasaval ismet fellendlthesse a termelest, legut6bb emelkedett is az ar, de a falusi gazdak kitartasat nehez biztositani. Ezek atadtak termesiiket bizomanyba a szovetkezetnek, de kint evrol-evre rosszabbul fizeuek es a falusi ember bizalmatlan lett, ugy a termeles, mint a vezetok irant. A nep orizkedik a kockazattol, ha ez neha nagyhaszonnal is jar, nem szereti az olyan terrnelest, melynek ara szeszelyesen Ingadozik, a mentaszovetkezet tagjai biztos, aliand6 arat vartak volna. A jovedelmezonek mutatkoz6 mentatermeles azonban nem szf nt meg, csak egyeldre lehanyatlott, OJ alapokra igyekeznek fektetni, llgy a szovetkezeti szervczet, mint az erh~kesites szempontjabol. Amint Orosz dr. mondja, tlzenegy faluval volt dolga, de azt tapasztalta, hogy nincsenek olyan emberek, az intelligeneia koreben sem, akik szovetkezetet vezethessenek. A j6akarat, a lelkesedes neha megvan benniik, mindent megtesznek, de a hozzaertes, a kepzettseg hisnyzik. Most odairanyul az egykori mentatermelok igyekezete, hogv belfdldi piaeot teremtsenek a gy6gy novenynek, Fogyasztasi cikke kellene tenni, mint ahogy kiiifoldon az. Belfoldon esak a mentaolajat hasznaljak, de az olajja feldolgozas hatranya, hogy a nyers, zold noveny sziikseges hozza, a messzibb videkrol val6 szallitas pedig tonkretesai a termest, utkozben elhervad es veszit olajtartalmabol. Eppen ezert azt tervezik, hogy itt a videken allitsanak fel egy mentaleparolo iizemet. Orosz dr. mas gy6gynovenyekkel is kiserletezik. Negy ev 6ta term eli kiesiben a melissat, mely az iueni foldben nagyon j61 megterem. Nemetorszagban ertekesiti, innen szerezte a magot az artemisia maritima, valamint a santonin magvaival egyiitt. Mindezek azt mutatjak, hogy szamtalan uj termelesi lehetoseg van a Szekelyfoldon, esak kezdemenyezesre es klserletezesre van sziikseg. Ezert nagyjelentdsegti Orosz dr. 229

24 munkaja, ha eddig mas' okok kozrejatszasa miatt nem is erhetett el jelentos eredrnenyeket a videk Iejlesztese teren. Amint mondja, ha egy gy6gynovenyrol azt latja, hogy erdemes termeszteni, beallitja, amig kifizetodik es csatlakoznak hozza az emberek, ha az eredrnenyt latjak, Felujitotta a regen nagyon [ol jovedelmezo komlotermelest, de ez sem ment k6nnyen, mert Nemetorszag es Csehszlovakia nern engedett ki dugvanyt. Vegiil egy szasz orvosnak sikeriilt egy szallitmany dugvanyt hozni Nernetorszagbol es most kiserlcteznek, melyik valik be jobhan, az!ij vagy a regi itthoni. A Szekelyfoldon Szenterzsebet az egyediili, ahol uj terrnelesi agakkal probalkoznuk. Magyarzsakod (mint barmely kozseg) nem mondhato szerencses helynek felekezeti szovetkezet ulapitasara. A 8[,0 fonyi lakossagbol 470 unitarius, 365 romai katolikus, a tobbi reformatus vallasu. Felekezeti villongasok teren a multban sem volt hiany, a ref'ormacio utan a kozseg a szomszedos Veckevel egyi.itt egeszen unitarius volt, a foldbirtokos Horvath-csalad terttette at egyreszuket : katolikus hitre. Negyvennyole eldtt jobbagyf'alu volt ez is, a Horvath, Kornis es Daczo-csaladok blrtak. KozvetleniH a hahoru elott a Bajnovszkv-csalad volt a foldbirtokos 3000 holddal, de a szomszedos kozsegekben is birtokkal rendelkeztek, negy faluban harorn udvart tartottak fenn. A foldreformkor 1800 holdjuk maradt meg, de azt is eladtak, a falusi gazdak kezere keriilt. A nep birtokviszonya az egykori uradalmak szetoszlasaval igen j61 ulakult, ketszaz csalad sines a faluban, de kozfiliik nyoievannak hold foldje van, a tobbsegnek pedig hold kozott, A fold megelhetest.nyujt, az egyket nem ismerik, megelhetesert kevesen mennek el a f'alubol, esak Ieanyok es acs, kdmivcs mesteremberek. A felszabadult jobbagysag a tagositas idejen nagy lendiilettel veteue magat a foldszerzesre. A szomszedos Nadas szasz kozseg, valamint Hidegkut hataran egy-egy 50, illetve 70 holdas teriiletet vetettek meg kozos birtokkent, az elobbin rna 12, ut6bbin 25 tag osztozkodik, arnellett a kozseg hataraban is kozbirtoknak hagytuk meg egv kevesbbe erh~kes 50 holdnyi teriiletet 12 gazda szamara, ami gazdasagi eldrelatasukrol tanuskodik. A hidegkuti hataron levo birtok f'elet felparcellaztak aranyjog szerint es kozosen vetik be, masik felen marhakat legeltetnek, a 230

25 tobbi kdzbirtokot juhlegelonek hasznaljak. Maguk valasztotta elnok es majorbiro t'ltjan tortenik a tarsasag iigyeinek vezetese, Az ado rendkiviil nagy a kozsegen, az allami mellett a tiszta jovedelem 50 szazaleka kozsegi ado, az allami adonak 300 szazaleka. A jegyzui utiatalany lej, mikor megfellebbeztek, a jarasblro azt mondta, hogy.bukarestben sines ekkora". Az adokivetes modjara jellemzo, hogy a faluban icvo egyetlen nagyobb birtokra lejt rottak ki, amit f'ellebbezes utan 2500 lejre szallltottak Ie. A mentaertekesitd szovetkezet 1934-ben alakult meg,!12 taggal:a'z eredeli lerv HZ volf.thogy nemesak gyogynovenyt, hanem mindenfele gazdasagi termenyt fognak ertekesiteni. A szovetkezet 1936-ig mukodott, evente mazsa mentat ertekesitve, melynek Ielet Zsakod termelte, 30 szazalekat Orosz dr. es 20 szazalekat u tobbi falvak. Egyediil Zsakodon 48 mentaterrnelo gazda volt, osszesen hold ultetvennyel, A kisgazdak sokkal johh eredmenyt ertek el, holdankent 12 mazsat is terrneltck, mig Orosz dr. csak 8 mazsa! tudott elerni. Az evi termes kilojat atlag 60 lejert ertekesitettek, ami kedvet adott a gazdaknak a terrnelesre, A kirekesztes miatt elegedetlenkedo unitariusok vegiil is elertek, hogy ok is kaptak gyokeret, ha beleptek a szdvetkezetbe es f'izettek a 10 szazalekat a katolikus iskolai celokra. A szovetkezet korul mar az elso idoben szethuzasok mutatkoztak, arninek okat a vezetoseg abban latta, hogy a nep nines kellokepen f'elvil.igosodva es megerve a sztivetkezeti munkara, Orosz dr. olvasoegyletet akart alapitani, hoi eloadasokat tarthassanak, de a csendorseg megakadalyozta azzal, hogy engedely kell. Ezt pedig nem kaplak. Romlott a piae es romlott a kozszellem is evrol-evre. Az 1935-i termest esak atlag 17 lej kilonkenti aron tudtak ertekesitcni, a kovetkezd evben pedig la lejert is kenytelenek voltak odaadni. A tagok viszont azt -nondjak, hogy ennel is kevcsebbet kaplak kezhez, a tobbi bevetelt elszamoltak. Vajjon erre a pontra is vonatkozik It megallapitas, hogy nines megfelelo szovetkezeti iranyito falun? A hajokat fokozta, hogy az unitariusok kif'ogast emeltek, miert adjak a liz szazalekot esak a katolikus iskolanak, amikor unitarius tagjai is vannak a szovetkezetnek cs reszesedest kertek az unitarius iskola szarnara is. Va)(')- ban furcsa hcjyzet allott eio, az unitarius pap es enek- 231

26 vezer, mint mentatermeld a katolikus iskolanak ad6zott, amikor az unitarius iskola megnagyobb nehezsegek kozt elt, A szovetkezet vezetosege azt mondta, nem lehet valtcztatni, a szovetkezet katolikus, a vezetdsegben egy unitarlus sines, ha szovetkezetrol van sz6 a falusi nep fejlesztese erdekeben, nem lehet felekezeti megkulonbozteteseket tenni. Ezt viszont az unitariusok visszaforditottak a katolikusok ellen, biszen nekik is nepi erdekeik vannak. Az elmergesedo karos vitanak a termeles megszunese vetett veget, Most az a eel, bogy mas iranyu tevekenyseggel, gabona, vetemeny, tejtermekek, krumpli ertekesitesevel tovabbra is fenntartsak a szovetkezetet, A nyari r6zsa krumplit mar annyira kitenyesztettek Zsakodon, hogy vagonszamra szailithatjak. A regi szovetkezet keretehen a tervek szerint esak Zsakod marad, a tobbi falvak kikapcsoi6dnak, ona1l6sftjak magukat es mint kisebb egysegek, kozos vezetes aiau milkodnek. Az egyseges kozponti ellenorzes feltetleniil sziikseges, mert ezzel az esetleg alaptalan gyanusitasok karos hatasanak elejet lebet venni. Nagy lerhet jelent a felekezeti megosztodas az iskolaiigyben is, mert a ket kis egyhaz killen egy-egy taneros unitarlus es katolikus felekezeti iskolat kenytelen fenntartani, bolott egy iskolahan is konnyen elfernenek a gyermekek. Tervbevettek a masodik tanero beallitasat, de nem engedelyezte a tanfeliigyeloseg. Allami tanit6 jott 1936-ban a kozsegbe es mozgalmat inditott, bogy Ietesitsenek negy taneros allami iskolat a masik ket iskola melle es epitsenek roman templomot. A tanit6 es a jegyzo azt mondta a kdzsegi tanacsosoknak, hogy a negy taneros allami iskoia epitese el van rendelve. A tanacsosok elfelejtettek a rendelet felmutatasat kerni, "esak megijedtek" es azt mondtak, hogy inkabb kiberelik a felekezeti iskolat, mivel a kozsegi ad6 (300%) amugyis elviselhetetlen volt es iskolaepitesre nem lehetett gondolni. A jegyzo a kozsegi gyulesen eloterjesztette a berhevevesi inditvanyt (ami a felekezeti iskolak megszuneset jelentette volna) es a nep egy resze az elfogadas melle allott, de amikor alatrasra keriilt a sor, esak 47 ember irta ala a beleegyezest, A nep nemsokara felismerte, bogy mit jelentene az iskolak berbeadasa es megvaltozott a kozhangulat, maguk a hatosagok is belattak, hogy ez nem torvenyes eljaras, mert a kozsegnek nines joga a felekezeti 232

27 iskolakat atadni, mivel azok az egyhazake. A szolgabfr6 is kijott az iigyben, majd azt mondta a bir6nak, abba kell jarni, hogy a sziilrik allami iskolaba irassak gyermekeiket, fgy majd a felekezeti iskolak maguktol megsziinnek. A zsakodi szovetkezet peldaja sok tekintetben szolgalhat fi,:tyelmeztetesiil a magyarsag gazdasagi eletenek szbvetkezeti uton val6 megszervezesenel. Minden elmeletnel jobban bizonyitja, hogy szovetkezetet csak gazdasagi es nem felekezeti alapon lehet letesiteni, 233

28 SZEKELYKERESZTf, R A szekelyf'oldi varosok, illetve nagyobb kozpontok alakulasanak jellemzo peldaja Szekelykeresztur. Ma "polgari kozseg", de Izabella idejeben, a XVI. szazad kozepen mar "varos" volt, ad6- es taxamentes, ennek koszonhetd, hogy a jobbagyrendszer bevezetesevel sem adomanyoztak oda senkinek. Ma inkabb megerdemelne a varos nevet, mint regen, mert a mult szazad vegen megindult gyors f'ejlodese, melynek mai jelleget koszonheti, kiemelte a tobbi kozsegek kiiztil, Varos koraban teljes onkormanyzattal es pallosjoggal rendelkezett, a magyar elet hagyornanyos szelleme azonban evszazadokon keresztiil megakadalyozta abban, hogv polgarosult varosi elet, varosi ipar es kereskedelem fejlodhessek ki benne. Csak azert, hogy ad6t szedhessenek tole, kivaltsagai ellen ere visszasullyesztettek faluva, minek eredmenye, hogy a XVIII. szazad kozepen "gazdag-szegenynyel egyiitt csak 21-en" voltak a kozsegben. Keresztur, mely evszazadok 6ta a r6la elnevezett "fhi-szek" kozpontja, kikfvankozik a szekely elet nyomaszt6 rendszerebol, a szektol val6 elszakltasat keri, hogy a taxas helyek mintajara, az orszag vesse ki adojat, mert remeli,.jiogy az orszag tobb kegyelemmel lesz". A szekely varos nepe abbau latja jovojet, hogy "kenytelenek Iesziink lak6helyeinket clhagyvan, elszelednimk". A ketsegbeesett fcnyegetozes nem \'('7Ctett eredrnenyre, a XVIII. szazud vegen az udvarhelyszeki fokiralybir6 tornlocbc vetteti Kereszt ur varos bir:ija t cs negy falu nepevel megrohamoztatva a varost, erohatalommal bezarjak a varoshazat, kivaltsagait megsemmlsitik. A Bach-korszak utan helyeztek ismet vissza a varost regi onkormanyzati fiiggeuensegebe es ettol kezdve alakul ki a varos mai kepe, Keresztur, mint minden szekelyfoldi varos, nern a tulajdonkepeni varoskepzo erd, az ipari, kereske- 234

29 delmi cs tarsadalmi elet kozpontosulasa reven jolt Ietre, hanem a tehetetlensegi ero folytan, tobb falu osszenovesebol, Ezek a faluk meg a mult szazad kozepen is fenntartottak kulon kozseg jellegilket, 1848-ban es 1850-ben ismetelten egyesiiltek, de sehogysem tudtak beleilleszkedni abba a keretbe, amit a varos kozigazgatasilag jelentett es ben ujra szetvaltak, igy a mult szazad derekan is esak 100 csalad alkotta a tulajdonkepeni varosi kozseget. 0gy az egyes falukra kiilon, mint magara a kesdbhi egyesiilt varos kiulakulasara nagy hatrannyal volt ez a szethtizo bizonvta- Iunsag, mig vegiil az ona1l6sagukat felto falvak nem szabadulhattak a varostol, lakossaguk osszekeveredett annyira, hogy magaban a varos piacan a varoshoz es a Timafalvahoz tartozo hazak vegyesen allottak, Az egyesiilt Keresztur fejlodeset es varosi jelleget Iegfokeppen vasarainak koszonhette, kiilonosen marhavasarai hiresek meg rna is, mivel a megye Iegjobb allattenyesztd videkenek kozpontjaban fekszik. A kiallitassal egybekotott vasarjogat azonban - mely jelentekeny jovedelmet is jelentett a kozsegnek - Iegut6bb atvette a mezdgazdasagi kamara. Hetivasarai nepesek, szombatonkent Keresztur f'ele aramlik a f'elmegye lakossaga, de a piaeon esak falusi embert lehet latni, egymastol vasarolnak, kivitel, nagyobb forgalom nines. Keresztur rna a legontudatosabb szekely kozseg, a legt6bb eletjelt, a legtobb gazdasagi es kulturalis osszefogas peldajat mutatja. Kenderfeldolgoz6 szovetkezete, szovoipari mozgalma, gazdasagi iskolajanak es fogimllllziumanak f'enntartasa, sz6vetkezeti vajgyara, ontudatos es lelkes emberek munkajanak eredmenye, Pedig egyetlen kozseg, vagy varos sem erezte ugy meg a kozhatalornvaltozas kovetkezmenyeit, mint ez. Fejlodese ele egyszerre korlatokat emeltek, hivatalai egyreszet elhelyeztek a 30 kilometerre fekvo meg kisebb Erdoszentgyorgyre es a varos, mely a szazad elejen gyors iramban igyekezett valoban varossa alakulni, most ismet Ialuva siillyedt vissza, vagy amint hivatalosan nevezik, polgari kozsegge. Terjeszkedett, ket kozepiskolat es kozepiileteket letesitett, epitkezett hivatalok es tisztviseloi kar bef'ogadasara es most flresse valt, Az ittrnaradt hivatalokbol az osszes magyar tisztviseleket elbocsa- Iottak, vagy elhelyeztek. Kereszhir elsdnek jutott abba az al- Iapotbu, hogy egyetlen magyar tisztviseloje sines. Az utolso magyar tisztviselo, az erdomernok, 1936-ban hagyta el {t}- 235

30 lasat. A 4600 lakos kozott rna is csak mintegy szaz roman van, betelepiilt hivatalnokok. A kozsl~g es a megye koltsegen bizanci stilusu roman templomot emeltek, a kornyekheli unitarius falvak kozadakozasbol hordtak az epitoanyagot. A kozsegi ad6 150 szazaleka az allami adonak, amihez meg rendkiviiii tetelek is jarulnak. A nyolcosztalyos unitarius fogimnazium felso negy osztalyat ta tartjak kozadakozasbol fenn. A nehez viszonyok 1930-ban arra kenyszerltettek az unitarius egyhaz vezetoseget, hogy a fogimnazium felsd tagozatat megsziintesse. Ebbe a hatarozatba a szekelyfoldi unitariusok nem nyugodtak bele. mert az iskola egyetlen kulturintezmenyiik es besziintetese a magyar tanuloifjusag szetsz6r6- dasat eredmenyezte volna. Kirnondottak, hogy ha az egyhaz semmivel sem jarulhat is hozza, ok a maguk erejebol fenntartjak a f'elso tagozatot. A szekelyseg kulturigenyenek jelkepes kifejezese volt ez a tett. Paratlanul all egesz Erdelyben ez az iskola, mert nem fejedelmi adomanybol, vagy egyhazi tamogatassal jolt letre annakidejen, hanem a nep segitsegevel es a nep koltsegen. Az iskola letesttoje egy szab6mester fia, Szabo Samuel tanar, aki ben kiilfoldi egyetemekrol hazajove, titra kelt a szekely falvakban, hogy a gimnazium felallitasanak alapjat osszegyujtse. Az unitariusoknak harom tanintezetfik is volt azelott a Szekelyfoldon, a hidvegi, marosvasarhelyi es szenterzsebeti, de valamennyi elpusztult, a nep most orommel adomanyozott es dolgozott az uj iskola Ieteslteseert. A penzadomanyok mellett a korondmelleki falvak meszet, a havasalattiak deszkat, gerendat, zsindelyt, a kereszturszekiek homokot, kovet, gabonat hordtak, ingyen napszamot vallaltak, igy epiilt fel 1796-ra a IH~P iskolaja, Kozvetleniil a vilaghaboru elott ketemeletes uj epiiletet emeltek a regi melle, a kor igenyenek megfeleloleg berendezve es ide helyeztek at a tantermeket. A kisebbsegi helyzetben is tovabb eit a nep lelkenek melyen az egykori ontudat, mikor a felso tagozat fenntartasaert megalakult az iskolafenntart6 bizottsag, harom egyhazkor kozsegei magukra vallaltak a koltsegeketo A lelkeszi hivatalok gytijtottek egybe a termeszetbeni adomanyokat es szolgaltattak be a fenntart6 bizottsagnak. A tarsadalmi uton, kozadakozasbol val6 fenntartas csak 6riasi nehezsegek mellett tortenhetett, mert a kozsegek adomanyai nem folytak be pontosan, a gyiijtest minden ev- 236

31 ben elolrol kellett kezdeni ~s evek elteltevel sem volt sernmi allando alap a felsotagozat fennrnaradasanak biztositasara. Az iskola sorsa marol-holnapra bizonytalan volt es 1935 nyaran az a veszely allott elo, hogy tobbe meg sem nyithatjak a felso tagozatot. A v~gso szuksegben a fenntart6 hizottsag ertekezletre hivta ossze a varos es a videk magyarsagat, vallasf'elekezetre val6 tekintet nelkiil es egy allando biztos alap Ietesitesenek tervet dolgoztak ki. A fenntart6 bizottsag melle "repii16bizottsagokat" szerveztek, arnelyek a falvakat kozvetlenul kerestek fel, majd otven unitarius k6zsegbol erkolcsi testiiletet alakitottak, mely evi lej adomanyt biztositott, a meg sztikseges lejt pedig maganosok vallaltak magukra 100 es 1000 lej kozotti osszegekkel, melyeknek evenkenti pontos befizetesere [ogervenynyel biro okmannyal koteleztek magukat. Ilyenforman otven egyhazkozseg es ezerketszazkilencven maganember vallalta magara es biztositotta az iskola fenntartasat. Az adakoz6k kozott nemcsak az unitariusok, hanem katolikusok, reforrnatusok es luteranusok egyforrnan szerepelnek es hozzak meg evi aldozataikat. A szekelysegnek talan legszebb munkaja, melyet kozmuvelodesi teren a kisebbsegi sorsban kifejtett, ez az iskolafenntartas, Het even keresztiil mukodott adom:'inyok jovoltabol a felsa tagozat, de vegiil is az igazgatosag '."lgy latta, nem lehet belathatatlan idc5kig csak a tarsadalom j6- akaratara bizni az intezet fennmaradasat akkor, amikor koriilotte az egykori kozepiskolak nagyresze mar elpusztult oszen az igazgatosag es a fenntart6 erkolcsi tostiilet kervenyt intezett az egyhazi fohatos{lghoz, hogy vegyek be a felso tagozatot a koltsegvetesbe. Az ~gyhaz anyagi helyzete azonban nem birta meg ezt a tetelt es csak evi lejt tudott juttatni a felso tagozat szarnara. Az iskola fennmaradasa egye16re igy is hiztosltva van, mert a rl'gi fenntarto bizottsag tovabb folytatja munkajat, amely most elsosorban arra iranyul, hogy lehetove tegye azoknak a tehetseges szekely fiuknak a tanitasat, akik anyagiak hi a- nyaban nem mehetnenek kozepiskolaha. "Nekiink sohascm lesz szellemi tultermelesiink - irta felhivasaban a bizottsag -, nalunk kapta, vagy a gyalu mellett is kozepiskolat, vagy egyetemet vegzett emberiink kell hogy alljon". Az intezet tisztan latta feiadatait. A szomszedos Gazdasagi Iskola, a "testverintezet" segttsegevel a tudomanyos 237

32 kikepzes mellett megadjak az if'jusagnak az ertelmisegi ember szamara szukseges gazdasagi es szovetkezeti ism ereteket. Az unitarius ndszovetseq "tojasakci6t" vezeteu be a nehez evekben az iskola Ienntartasa javara, ami abb61 allott, hogy minden unitarius csalad hetenkent ket tojast adomanyozott, igy havonta parezer lej gyiilt egybe. Az itteni emberek val6ban a semmibol teremtettek iskolajukhoz letalapot. A tanul6knak kozel fele masvallasu, reforrnatus es katolikus, A kozhatalornvaltozas elott a szekelyfoldi iskolak koztll itt tanult a legtobb roman diak, evente luiszharmine, A jelenlegi taniigyi inspector is itt tanult s 1110St mint regi iskolajaba jon evenkent telulvizsgalast tartani. A szellemi elet fellendiilt Szekelykereszturon a kozhatalornvaltozas utan, mintegy visszahataskent az elszakadasra es lelki tragediakra, Alland6 szintarsulat alakult a kozsegben a telekkonyvvezeto es egy.kereskedd iranyitasa alatt, am ely messze tulhaladta a videk szokasos miikedvelo tarsasagait, Berletrendszert vezettek be evi 4-5 eloadasra, a szinpadot f'elszereltek, A szlntarsulat, mely hamarosnn az egesz kornyeken ismertte valt, 1921-ben kezdte mukodeset es mintegy tiz evig a szellemi elet kozpontjat jelcntette. A tanar, az ugyved, a kereskedo, a tanit6, a lelkesz es az iparos szabad oraiban felcsapott rnukedvelonek, hegediisnek, enekesnek, karmesternek, festonek es eldadormivesznek, sot a videkrol is csatlakoztak nehanyan a miikedvelo gardahoz. A sztneloadasokat negyedevenkent tartottak, er- Ickes darabokkal es ezekre az ulkalmakra a videk is be- Iatogatott, Kozhen miisoros estelyeket rendeztek, mujd nernsokara a kozsegbe keriilt segedlelkesznek a tragikus sorsu fiatal Iro, Balazs Ferenc es fokozta a lelkesedest a kisvaros muveszeiben, Maga is felcsapott mukedvelonek, pezsgett az elet a sotet idok arnyekaban. E:letet jelentett akkor minden magyar szo, A Mukedvelo Tarsulat kesobb az Iparoskorrel egybeolvadt, hogy sajat helyiseghez jusson, de ekkor mar jottek a bajok, a cenzura es a hatosagi akadalyok, a kozseget sujt6 allando.jeepitesi" torekvesek pedig ide is kiterjesztettek bornlaszto hatasukat es a Milkedvelo Tarsulat szetszorodott. lmeg jelentosebb az a nepnevelo munka, amely az elmult evtlzedben egyideig behalozta Udvarhelymegye nagyreszet, Vetitdgepekkel jartak sorra a falvakat, eloadasokat tartottak, tanitottak. Balazs Ferenc, a mozgalom vezetoje 238

33 heszamol errol a "Rog alatt" e. konyveben. Nalanal tomorebben 11gySCJ1l lehetne osszefoglalni, hogy mit jelentett ez.,.a szomszed f'alvakut magam jartum vegig. Kiilffildi utamrol keszftett f'elvetcleimet a magam magyarazasa mellett vetftettem le.ia Ludas Malyi beszelt maga helyett, arra meg ma is [ol enilekszik mindenki mind a szaz faluban. Az eredrneny olyan biztat6 volt, hogy minden jovedelmet, ami a kicsi penzekbcl osszegyult, iij gepek vasarlasaba fektettem. A lora szant husz dollarbol igy lett harem a1l6kep, egy Ievelezdlap vet ito es ket mozigep. Tobh Wen keresztiil harom Icgeny harom velltogeppel jarogatta Erdely unitarius Ialvait. Tud:1SI es ismerelet sugaroztak azok a velitogepck. Azt gondoltllm ki, hogy tel idejen egyheti gyulesre osszehozom az itjusagot a kereszturvideki f'alvakbol, Tervemnek megnyertem az unitarius lelkeszt es a kozepiskola tanarait, Tortenelmet, irodalmat, egeszsegtant, Ielektant es gazdasagtudomanyt szantunk a hat elemit vegzett ifjaknak. Ket ifjll lelkesztarsammal felosztoltuk magunk koz6tt a harmine falut. Az egyik szekerrel, a masik kerekparral, j6- magam pedig gyalogosan vetliik nyakunkba a reank juto reszt, hetekkel a nagygyiiles elott. Egybehivattuk az ifju- 5:igot minden fuluban es szepen megmagyaraztuk, hogy mit ukarunk. Egy nap harem falut is megjartam. A nagygyulesre luisz fulubol tobb mint ketszaz ifjll sereglett egybe. A kozepiskola egyik termeben csomagolo papirosra felrajzotlam ekes betiikkel a nagygyiiies fo gondolatat, aztan nekiindultunk a felrajzolt iitnak. Az orvos beszelt az ep testrol. A Iegenyeket kulon is ravezette arra, am it nekik szokas szerint csak kiilon lehet megmondani. Ugyanakkor a leanyok is clvonultak a kozepiskola egyetlen ndtanaraval. Uj volt es szokatlan ez a mereszseg, de kellett. Az osi erkolcsoktol az ujig, tantorgas az ifjusag utja, S ott vonjuk el a segito kezet, ahol a legnagyohb sztikseg? Aztan en kovetkeztem, Elmagyaraztam a lelki rmikodes reszeit, a lelek karjat, labat es sztvet. Csodalatos volt, hogy ugy ezt, mint a tobbi eloadast, mekkora figyelemmel, megertessel es veleerzessel Iogadtak azok az egyszeru legenyek es leanyokl A tancolyam tobbi eloadasai is j6 hatasuak voltak. A kozepiskola tanarai tudtak szot erteni a falusi ifjakkal is. ~A-lanfolyamot marciusban hasonl6 sikerrel megismetelliik Hornorodmente ifjusaganak. Az harem napig tartott. Azon tizennegy Ialubol ugyancsak ketszazan jelentek meg. 239

34 5 mert mar a telnek vege volt, tavaszra es nyarra mar csak egynapos vasarnapi talalkozasokat rendezheuiink Kobatfalvan, Simanfalvan es Kissolymoson". Ez volt az elsp [,,, utolso nepnevelo munka Udvarhelymegyelien.rfdestova mar tiz esztendeje. Folytatoja nem akadl. Nepfdiskola letesitese meg gondolatnak is meresz, A gazdasagi neveles sziiksegszenlsegenek belatasara azonban mar rakenyszerttette az elet a szekelyseget, Keresztur volt az elso Erdelyben, ahol a kozhatalomvaltozas ulan teli gazdasagi iskolat allttottak fel, Par esztendon keresztiil ez volt az orszag egyellen magyar tannyelvfi gazdasagi iskolaja. Az unitarius egyhaz peldat mutatott, negy-ot ev mulva mar a katolikusok es reforrnatusok is megnyitottak a maguk gazdasagi iskolajat az orszagresz mas pontjain. A kereszturi "Unitarius Tell Gazdasagi Iskola" 1931-Len kezdte mukodeset a regi gimnazium epuleteben, majd hamarosan negyven hold as teriileten rendezkedett be. Tanulokban nem mutatkozott hiany, mar a masodik evben tobb falusi fill jelentkezett, mint amennyinek felvetelet az iskola befogadokepessege megengedte. Az intezet berendezese a kulfoldi gazdasagi iskolak szinvonalan all. Mezogazdasagi, szarvasmarha- es baromfitenyesztesi telepe, hazi ipari miihelye van, mull evben pedig engedelyt kapott a kerteszeti iskola megnyitasara is. 19:36-ban megujitottak az internatus evszazados eptiletet, minden szobaba hevezettek a vizvezeteket (a kozsegben rna sines) furdoszobakat Ietesitettek, stb. Az iskola tanarai nyar folyaman otthonukban keresik fel a tanulokat, hogy gazdalkodasukat ellenorizzek es gyakorlati iranyitast adjanak. Az elmult evben 67 tanulo vizsgazott, legnagyobb resziik Udvarhely es Harornszek megyekbol jolt, de Csikb6l, Marosszekrol, Kis- cs Nagykiikiilld, Torda, Feher es Szatmarmegyekbol is f'elkeresik a gazdaifjak az iskolat. A tanitas ingyenes, az internatusi dijhol nagy kedvezmenyt nyujtanak, nem egyszer eldfordul, hogy a beiratasi dijat is visszaadtak jutuloiukent. Az iskola rm.kodesenek hatasa marls hatarozottan erezheto a falusi nep gazdalkodasaban minden teren, de kiilonosen a talajmfivelesben, A videk gazdasagi eleteben felmerhetetlen szerep var a kozponti tejfeldolgozo telepre, melyct ev oszen Wesitett a Gazdasagi es HitelszovetkezetekSzovetsege az unitarius egyhaz altal adomanyozott helyen. A marosvasar- 240