Dr. Tóth Lajos Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék. Logisztikai teljesítménymérők

Átírás

1 Dr. Tóth Lajos Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék Logisztikai teljesítménymérők

2 Teljesítménymérő vagy mutató információ a folyamatról, amely: - előírt módon meghatározott és rögzített; - vállalat vezetését támogatja; - szabványokkal vagy más információkkal összefüggésben áll.

3 A mérés okai: - Fejlődési folyamat nélkülözhetetlen része; - Minőségi és ár elvárások a piacon; - Változások, változtatások nyomon követése; - Alvállalkozásba adott tevékenységek ellenőrzése.

4 A teljesítménymérővel szemben támasztott követelmények Előírt módon meghatározott és rögzített legyen Támogassa a vállalat vezetését a stratégiai célok elérésében Álljon összefüggésben a vonatkozó szabványokkal és más információkkal (CN CEN hazánkban: MSZ CR 13908:2000) Segítse a külső és belső kooperációt

5 Teljesítmények a logisztikai láncban "n-1" folyamat "n" folyamat "n+1" folyamat Ráfordítások Kibocsátások

6 Átalakítási folyamatnak nevezzük a logisztikai lánc funkcionálisan még elkülöníthető elemi részeit, amelyekben megtörténik egy adott logisztikai teljesítmény előállítása. A mérhető folyamatadatok néhány példája az átalakítási folyamatokra: készletszint, termelési átfutási idő, termelési kapacitás, stb.

7 Teljesítménymérők csoportosítása: - Ráfordítás mérők; - A folyamatra vonatkozó teljesítménymérők; - Kibocsátás mérők.

8 Ráfordításoknak nevezzük az átalakítási folyamatok bemeneteit. A mérhető folyamatadatok néhány példája: anyag, tőke, humán erőforrás, energia, információ, stb.

9 Kibocsátások alatt az átalakítási folyamatok kimeneteit értjük. A mérhető folyamatadatok néhány példája a kibocsátások esetében: termelési kibocsátás, értékesítések, kiszállítás, információ, stb.

10 Teljesítménymérők Ráfordításmérők: Hatékonyság: az előírt ráfordítás és a tényleges ráfordítás hányadosa Kihasználtság: a tényleges ráfordítás és az előírt ráfordítás hányadosa (a hatékonyság reciproka)

11 Teljesítménymérők Átalakítási folyamatra vonatkozók Termelékenység: a tényleges kibocsátás és a tényleges ráfordítás hányadosa Rugalmasság: a kibocsátási mérték változásának időalapú teljesítménymérője Átfutási idő: a folyamat kezdete és befejezési közti idő (a válaszsebesség időalapú teljesítménymérője) Készletszint: a rendszerben lévő készlet mennyiségalapú mérője Készletforgás: a készletfogyasztás mértékén alapuló arányszám

12 Teljesítménymérők Kibocsátásmérő: Teljesítőképesség: a valóságos kibocsátás és a tervezett norma kibocsátás hányadosa

13 Célok rangsora Megfelelõ termék Ellátás rugalmassága Megfelelõ mennyiségben Szállítás megbízhatósága Megfelelõ idõben Szállítási idõ Optimális költségen Készletszint Célok rangsora Teljesítménymérõk hozzárendelése

14 A szervezet vezetési szintjei Felső vezetési (menedzsment) szint (stratégia) Közép vezetési szint (taktika) Operatív vezetési szint (Tervezés/ellenőrzés) Gyártás Gyártmány fejlesztés Logisztika Marketing Fizikai folyamatok szintje (végrehajtás)

15 Alkalmazása: A logisztikai célok kialakítása A szervezet logisztikai szerkezetének kialakítása Az irányítási eszközök kialakítása A teljesítménymérők kiválasztási követelményeinek meghatározása Normák és ellenőrzési határok rögzítése Teljesítménymérők meghatározása A mérési eszközök meghatározása

16 Tevékenységi területek - A csoport: Értékesítés és vevőszolgálat - B csoport: Beszerzés, beszállítás - C csoport: Termék - D csoport: Gyártás - E csoport: Raktározás - F csoport: Szállítás - G csoport: Készletellenőrzés - H csoport: Különféle teljesítménymérők

17 Szabályozási körök kialakítása A szabályozandó folyamat pontos meghatározása, és lehatárolása A mérőeszköz kialakítása és biztosítása A teljesítmény normaértékének meghatározása az ellenőrzés pontos leírásával A mért értékeknek a megfelelő döntési pontokhoz (eszközök, személyek) való eljuttatása Megfelelő korrigáló intézkedések megtétele a folyamat szabályozása érdekében

18 Kapcsolat a minőségbiztosítási rendszerhez A logisztikai folyamatokat az anyagáramlás mentén horizontálisan kell kialakítani, de figyelembe kell venni az előbbi, a vertikális szerkezetre vonatkozó megállapításokat is. Meg kell határozni azokat a változókat, amelyekkel a folyamat irányítható. Fel kell állítani az ezeknek megfelelő teljesítménymérőket. A folyamat irányításáért felelős dolgozókat kötelezni kell ezek alkalmazására a folyamat irányításában, és ennek érdekében ki kell alakítani a felelősségi köröket is. Rendszereket és eljárásokat kell létrehozni a mérésre, és a beszámolásra. Normákat és számszerű tűrési határokat kell felállítani a számszerűsíthetőség érdekében.

19 PÉLDA Egy nagykereskedelmi vállalat szolgáltatásának minőségét jellemzi, hogy a. a tőle megrendelt komissiózott tételekben a megfelelő termékek a megfelelő darabszámban lettek-e kiküldve, b. azok az előre jelzett időben érkeznek-e meg a kiskereskedelmi partnerhez. Az a és b pontokban a minőségi teljesítés egy-egy tulajdonságát fogalmaztuk meg. A fenti két tulajdonság a kiskereskedelmi partner részéről jól körülírja a beszállítói minőséget, és alkalmas a beszállító minőségi megítélésére.

20 Tételszám Megrendelt cikk Megrendelt mennyiség [db] Beszállított cikk Beszállított mennyiség [db] Hibás mennyiség [db] 1 Ásó 10 Ásó Kapa 35 Kapa Nagyharang 1 Nagyharang Kisharang 34 Bögre Kerti törpe 54 Kerti törpe Kerti nyúl 23 Kerti nyúl Világító névtábla 12 Világító névtábla Pótizzó 70 Pótizzó Rézkilincs 2 Rézkilincs Rézmozsár 123 Rézmozsár 123 0

21 A tulajdonság teljesítménymérői Beszállítási pontosság 1, amely a helyesen beérkezett és az összes megrendelt tételek arányát mutatja. Beszállítási pontosság 1 = beérkezett megfelelő tételek száma [tételszám] összes megrendelt tételek száma [tételszám] A beszállítási pontosság 1 fogalom szerint volt 6 minőségre és mennyiségre is megfelelő tételünk a 10-ből, így a mért mérték értéke 0,6 lett.

22 A tulajdonság teljesítménymérői Beszállítási pontosság 2, amely a helyesen beérkezett és az összes megrendelt termékek arányát mutatja. Beszállítási pontosság 2 = beérkezett megfelelő termékek száma [db] összes megrendelt termékek száma [db] A fenti példában a beszállítási pontosság 2 fogalom szerint volt összesen =330 db megfelelően beérkezett termék, amelyben szerepelnek a hibás termékek is. (Nem érkezett Kisharang, és a Világító névtáblából csak 12 darab volt megrendelés szerinti.) A példában összesen 364 darab cikket rendeltünk meg. A beszállítási pontosság 2 fogalom szerint 330/364=0,91 lett az eredmény.

23 A tulajdonság teljesítménymérői Beszállítási pontosság 2Q, amely a helyesen beérkezett és nem minőséghibás valamint az összes megrendelt termékek arányát mutatja. Beszállítási pontosság 2Q = beérkezett megfelelő minőségű termékek száma [db] összes megrendelt termékek száma [db] A beszállítási pontosság 2Q fogalom szerint a számláló értéke a 7 db minőségi hibás termék levonásával 323, az eredmény: 0,89.

24 A tulajdonság teljesítménymérői Beszállítási pontosság 3, amely a helyesen beérkezett és az összes megrendelt termékek arányát mutatja egy adott időszakban. Beszállítási pontosság 3 = adott időszakban beérkezett megfelelő termékek száma [db] összes megrendelt termékek száma az adott időszakban [db] Egy adott időegységre vetített viszonyszám NEM kapható meg az időegység alatti egyedi viszonyszámok átlagaként!

25 B tulajdonság teljesítménymérői A beérkezési pontosság 1 legyen a tervezett beérkezési időtől való eltérés. beérkezési pontosság 1 [perc] = tervezett beérkezés [nap, óra, perc] _ tényleges beérkezés [nap, óra, perc] Minél kisebb a mutató számértékének abszolút értéke, a beszállítás annál pontosabb. A kiértékeléshez segítséget nyújt, ha pontossági értékosztályokat határozunk meg, így az egyes beérkezési pontosság 1 értékek egyszerűen besorolhatók.

26 B tulajdonság teljesítménymérői 0 ± 60 Pontos érkezés, beavatkozást nem igényel. ± 60 ± 120 Elfogadható érkezés ± 120 ± 180 Pontatlan, zavaró hatású érkezés ± 180 ± 240 Nem elfogadható pontosságú érkezés ± 240 Tervezhetetlen érkezés Az osztályba sorolással megkaphatjuk az osztályok érkezési gyakoriságát, ezzel a beérkezési pontosság 2 teljesítménymérőt, amely függvényként megmutatja, hogy egy adott valószínűséggel milyen pontos érkezés várható.

27 B tulajdonság teljesítménymérői A beérkezési pontosság szintén nem csak egy adott esetre, sokkal inkább egy adott időintervallumra értelmezhető. Képezzük a beérkezési pontosság 3 fogalmát a beérkezési pontosság 1 fogalma alapján az alábbiak szerint: Beérkezési pontosság3 = az adott időszakban mért átlagos beérkezési pontosság 1. A képletszerű matematikai megfogalmazással az egyes értékek eltérő előjelei miatt van probléma. Amennyiben az értékeket előjelhelyesen összegezzük, és úgy vesszük az átlagot, közel azonos számú és azonos idejű korábbi és későbbi beérkezések esetén számtani középértékként igen pontos beérkezésre utaló értéket kaphatunk a valódi pontosságtól függetlenül.

28 B tulajdonság teljesítménymérői Szabályként kimondhatjuk, hogy a különböző előjeles mennyiségek átlagképzés céljából NEM összegezhetők! Ezt a problémát kétféleképpen küszöbölhetjük ki: 1. Az abszolút értékeket összegezzük, így képezzük a középértéket: x n n i 1 2. Négyzetes középértéket számolunk: n x i x 2 n n i 1 n x 2 i

29 B tulajdonság teljesítménymérői A fenti példában 10 beszállítás esetében az alábbi beérkezési pontosság 1 okat mértük: Előjelhelyesen összegezve és átlagot képezve az eredmény: + 0,6, ami azt jelentené, hogy a vizsgált időszakban a beérkezési pontosság átlagosan 0,6 perc (!) volt, ami nyilvánvalóan nem helyesen jellemzi az időszakot. Az abszolút értékek átlagát számítva: 115,8, ami azonban a pontatlanság előjeléről nem ad tájékoztatást. A négyzetes középértékkel számítva: 143,9, ami szintén nem értelmezhető előjelesen. Meg kell jegyezni, hogy a négyzetes középérték mindig nagyobb, mint az abszolút értékek számtani középértéke.

30 B tulajdonság teljesítménymérői Beérkezési gyakoriság A beérkezési pontosság 2 fogalmából kiindulva hisztogramot készíthetünk, melyben leolvasható az egyes beérkezési osztályok előfordulási gyakorisága az adott időszakban. A példánkban a hisztogram a következőképpen néz ki, megjegyezve, hogy a kiértékeléshez jóval több mérési adatra van szükség. Beérkezési hisztogram < Pontossági osztályok

31 Beszerzés - beszállítás Az alkalmazható mutatókat két csoportba lehet osztani: A beszerzési folyamat teljesítményét jelző mutatók A beszállítói szolgáltatás általános színvonalát mérő mutatók A körülményektől függően a teljesítménymérőket egyedi rendelésekre, rendelések sorozatára, egyedi termékre, termékek sorozatára, egyedi időperiódusra, egy beszállítóra, vagy beszállítók csoportjaira lehet vonatkoztatni.

32 Ajánlott mutatók a beszerzés beszállítás területén Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Minőséggel kapcsolatos fogalmak Szállítási idővel kapcsolatos fogalmak Szállítási mennyiséggel és rugalmassággal kapcsolatos fogalmak Összetett egyesített - teljesítménymérők

33 Ajánlott mutatók Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Rendelés-visszaigazolás átfutási ideje Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A vevői megrendelés beszállító általi kézhezvételének időpontja és a megrendelt készletek visszaigazolásának időpontja között eltelt idő tényleges megrendelés visszaigazolási idő és a kitűzött megrendelés-visszaigazolási idő különbsége. Képletben: rendelés visszaigazolás átfutási ideje = [nap, óra] tényleges rendelés visszaigazolási idő - [nap, óra] kitűzött rendelés visszaigazolási idő [nap, óra]

34 A rendelés-visszaigazolás átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A vevői megrendelés beszállító általi kézhezvételének időpontja és a megrendelt készletek visszaigazolásának időpontja között eltelt idő tényleges megrendelés visszaigazolási idő és a kitűzött megrendelés-visszaigazolási idő hányadosa. Képletben: rendelés visszaigazolás átfutási ideje = tényleges rendelés visszaigazolási idő [nap, óra] kitűzött rendelés visszaigazolási idő [nap, óra]

35 Beszállítás átfutási ideje Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A beszállító felé adott beszerzési megrendelés kibocsátása és a megrendelt készletek megnevezett szállítási helyen történő átvétele között eltelt idő tényleges beszállítói átfutási idő és a kitűzött beszállítói átfutási idő különbsége. Képletben: beszállítás átfutási Ideje [nap, óra] tényleges beszállítói = átfutási idő [nap, óra] - kitűzött beszállítói átfutási idő [nap, óra]

36 A beszállítás átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A beszállító felé adott beszerzési megrendelés kibocsátása és a megrendelt készletek megnevezett szállítási helyen történő átvétele között eltelt idő tényleges beszállítói átfutási idő és a kitűzött beszállítói átfutási idő hányadosa. Képletben: beszállítás átfutási ideje = tényleges beszállítói átfutási idő [nap, óra] kitűzött beszállítói átfutási idő [nap, óra]

37 Beszerzési megrendelésre vonatkozó információigény átfutási ideje Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A vételi megrendelésre vonatkozó információkérés kiadási ideje és a beszállító által adott válasz ideje között eltelt idő tényleges, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő és a kitűzött, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő különbsége. Képletben: beszerzési megrendelésre vonatkozó információigény átfutási ideje [nap, óra] = tényleges, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő [nap, óra] - kitűzött, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő [nap, óra]

38 Minőséggel kapcsolatos fogalmak Beszállítási minőség Beszállításokra vonatkozó kifogások

39 A rendelés-visszaigazolás átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A vételi megrendelésre vonatkozó információkérés kiadási ideje és a beszállító által adott válasz ideje között eltelt idő tényleges, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő és a kitűzött, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő hányadosa. Képletben: beszerzési megrendelésre vonatkozó információigény átfutási ideje = tényleges, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő [nap, óra] kitűzött, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő [nap, óra]

40 Minőséggel kapcsolatos fogalmak Beszállítási minőség Mérőszáma meghatározott időperiódusra: Az egyeztetett minőségi előírásoknak megfelelően szállított árumennyiség és a teljes szállított árumennyiség hányadosa. Képletben: beszállítási minőség = megfelelő minőségben szállított árumennyiség [db, kg,stb.] teljes szállított árumennyiség [db, kg, stb.]

41 Beszállításokra vonatkozó kifogások Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A nyújtott szolgáltatás kapcsán felmerült kifogások száma és a teljes szállított árumennyiség hányadosa. Képletben: beszállításokra vonatkozó kifogások = felmerült kifogások száma [db] teljes szállított árumennyiség [db, kg, stb.]

42 Szállítási idővel kapcsolatos fogalmak Szállítási megbízhatóság Beszállítói ígéretnek megfelelő szállítási megbízhatóság

43 Szállítási idővel kapcsolatos fogalmak Szállítási megbízhatóság A szállító rugalmasságát és válaszkészségét méri. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A kívánt időpontra szállított árumennyiség és a teljes szállításra tervezett árumennyiség hányadosa. Képletben: szállítási megbízhatóság = kívánt időpontra szállított árumennyiség [db, kg, stb.] teljes szállításra tervezett árumennyiség [db, kg, stb.]

44 Beszállítói ígéretnek megfelelő szállítási megbízhatóság A szállító azon képességét méri, hogy időben a mennyire tudja a szállítási tervet végrehajtani. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A beszállító által ígért időpontban szállított árumennyiség és a teljes szállításra tervezett árumennyiség hányadosa. Képletben: beszállítói ígéretnek megfelelő szállítási megbízhatóság = ígért időpontban szállított árumennyiség [db, kg, stb.] teljes szállításra tervezett árumennyiség [db, kg, stb.]

45 Ajánlott mutatók a raktározás területén Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Minőséggel kapcsolatos fogalmak Erőforrással kapcsolatos fogalmak

46 Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Raktározás átvétel átfutási ideje Az áru átvételének raktári input folyamatok sebességét méri. Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: Az átvételtől a komissiózásra való rendelkezésre állásig eltelt idő tényleges áruátvételi idő és a kitűzött áruátvételi idő különbsége. Képletben: raktározás átvétel átfutási ideje [perc] tényleges áruátvételi idő = - [perc] kitűzött áruátvételi idő [perc]

47 A raktározás átvétel átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: Az átvételtől a komissiózásra való rendelkezésre állásig eltelt idő tényleges áruátvételi idő és a kitűzött áruátvételi idő hányadosa. Képletben: raktározás átvétel átfutási ideje = tényleges áruátvételi idő [perc] kitűzött áruátvételi idő [perc]

48 Raktározás feladás átfutási ideje Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A rendelés raktárban történő kézhezvétele és az áru kiszállításra való előkészítése között eltelt idő tényleges kiszállításra való előkészítési idő és a kitűzött kiszállításra való előkészítési idő különbsége. Képletben: raktározás feladás átfutási ideje [perc] = tényleges kiszállításra való előkészítési idő - [perc] kitűzött kiszállításra való előkészítési idő [perc]

49 A raktározás átvétel átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A rendelés raktárban történő kézhezvétele és az áru kiszállításra való előkészítése között eltelt idő tényleges kiszállításra való előkészítési idő és a kitűzött kiszállításra való előkészítési idő hányadosa. Képletben: raktározás feladás átfutási ideje = tényleges kiszállításra való előkészítési idő [perc ] kitűzött kiszállításra való előkészítési idő [perc]

50 Minőséggel kapcsolatos fogalmak Komissiózási pontosság A készlet nyilvántartási és a rendelésteljesítési folyamatok és a személyzet hatékonyságát méri. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A kifogástalan mennyiséggel és választékkal teljesített rendelések (rendelési sorok) számának és az összes rendelésnek (vagy rendelési soroknak) a hányadosa. Képletben: komissiózási pontosság1 = kifogástalanul teljesített rendelések száma [db] összes rendelések száma [db] komissiózási pontosság2 = kifogástalanul teljesített rendelési sorok száma db] összes rendelési sorok száma [db]

51 Sérült készlet arány A raktárvezetési folyamatok és a személyzet hatékonyságát méri. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A sérült készlet értékének és a teljes készletértéknek a hányadosa. Képletben: sérült készlet arány = sérült készlet értéke [Ft] teljes készletérték [Ft]

52 Visszaküldött áruk aránya A komissiózási, az expediálási és a szállítási eljárások hatékonyságát méri. Kizárólag logisztikai szempontokra vonatkozik, és nem a termék egyedi tulajdonságaira. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A visszaküldött készlet mennyiségének és a kiszállított készlet mennyiségének a hányadosa. Képletben: visszaküldött áruk aránya = visszaküldött készlet mennyisége [db, kg, stb.] kiszállított készlet mennyisége [db, kg, stb.]

53 Erőforrással kapcsolatos fogalmak Teljes térkihasználás Készletnyilvántartási egységek területkihasználása Raktártérre jutó termelékenység Személyzet termelékenysége Személyzet hatékonysága Anyagmozgató berendezés tényleges termelékenysége Anyagmozgató berendezés hasznosítása Anyagmozgató berendezés tervezett hasznosítása

54 Ajánlott mutatók a készletezés területén Készletszinttel kapcsolatos fogalmak Készletforgás Készlet kiszolgálási szinttel kapcsolatos fogalmak Készletkiszolgálási szint Termékenkénti készlethiány Fogyasztónkénti készlethiány

55 Általános teljesítménymérők Adathelyességgel kapcsolatos fogalmak Adatpontosság Személyzettel kapcsolatos fogalmak Baleseti arány Hiányzás

56 Általános teljesítménymérők Adathelyességgel kapcsolatos fogalmak Az adatpontossági méréseket azon adatokra kell elsősorban elvégezni, amelyek pontatlansága az üzletmenetre leginkább hatással van. Ilyenek elsősorban: - árucikk adatok, - anyagjegyzék adatok, - útvonal adatok, - vevői adatok, - beszállítói adatok, - készletadatok, - értékesítési megrendelés adatai, - munka megrendelés adatai, - beszerzési megrendelés adatai.

57 Adatpontosság A vállalati működő adatok érvényességének mérőszáma. Meghatározott adathalmazra: A pontosnak talált megkülönböztető értékkel rendelkező adatok száma, valamint a mintában lévő összes adatjellemző számának hányadosa. Képletben: adatpontosság = pontosnak talált adatok száma [db] mintában lévő összes adatok száma [db]

58 Személyzettel kapcsolatos fogalmak Baleseti arány Mérőszáma meghatározott időszakra: A baleset keletkezésében közreműködő személyek számának, valamint az összes személyek számának hányadosa. Képletben: baleseti arány = baleset keletkezésében közreműködő személyek száma [fő] összes személyek száma [fő]

59 Hiányzás A személyzet megelégedettségét és motivációját, esetlegesen a foglalkoztatási egészségügyi ellátás minőségét méri. Mérőszáma meghatározott időszakra: A személyzet hiányzásainak száma napokban, valamint az összes rendelkezésre álló személyzeti nap hányadosa. Képletben: hiányzás = személyzet hiányzásainak száma [nap] összes rendelkezésre álló személyzeti nap [nap]

60 A mért értékek felhasználása A kialakított teljesítménymérők megfelelő informatikai rendszerrel támogatott alkalmazásával valósidejű (real time) információkat kapunk a beszerzési folyamataink minőségéről. Kérdés, hogy ezeket az információkat ki tudjuk-e használni a külső és belső partnerekkel való kapcsolatainkban. Amennyiben a mért értékek felhasználása nincs megoldva, a kialakított teljesítménymérők nem tudják betölteni szerepüket: nem képesek a szabályzóköri visszacsatolást vezérelni. Sajnos, ebben az esetben az egész kialakított mérési folyamat teljesen felesleges.