LECKETERVEK. 1. lecketerv

Átírás

1 LECKETERVEK Szintén az ötletadás szándékával egész órát kitöltő beszédfejlesztési terveket is mellékelünk, melyeket tanítójelöltek alkottak és tanítottak a gyakorlatot vezető tanítóik segítségével. Ezek a tervek arra adnak mintát, hogyan lehet rövid terjedelmű irodalmi alkotást feldolgozni beszédfejlesztés céljából. Vannak olyanok is, amelyek dramatizálva dolgozzák fel a megadott irodalmi művet. Az órák első része minta a beszédtechnika javítását, fejlesztését célzó tanítói tevékenységre. 1. lecketerv A tanítás időpontja: akár az előkészítés, akár a betűtanítás időszakában. Osztály: I. osztály Tantárgy: beszédfejlesztés Az óra tárgya: Az erdei házikó című mese Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó Az óra célja: a) Általános célok: az élőbeszéd ; a beszéd tudatosítása a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok alkalmazásával; a kommunikációs szabályok alkalmazásával kommunikációs biztonság. b) Műveletesített célok: óra végére a tanulók képesek legyenek: a mese szövegét szép, tiszta kiejtéssel, a gondolati érzelmi tartalomhoz igazodó beszédlégzéssel, a szövegfonatikai eszközök helyes alkalmazásával elmondani; a barátság, az összetartás, a kölcsönös segítés iránti elismerés formálódjék tudatukban, s erről megfelelő nyelvi formában beszéljenek. Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás. Didaktikai eszközök: a kisegér, béka néne, tapsifüles, a rőt róka, a medve kivágott papírfigurája, a fazék-házikó és két fa papírfigurája, mágneses tábla. Óramozzanatok I. Az óra szervezett megkezdése II. Bemelegítés Nevelési, oktatási és képzési feladatok A tevékenységhez szükséges feltételek megteremtése a helyes beszédlégzés alakítása a vegyes mélylégzés készségszintre emelése a kilégzés időtartamának növelése Didaktikai feldolgozás rendtartó intézkedések; a szükséges taneszközök elővétetése. Kényelmesen dőljetek hátra, lábatokat tegyétek egymás mellé a padlóra! Egyetlen izmotokat se feszítsétek meg! A jobb kezeteket úgy tegyétek a hasatokra, ahogy mutatom! (A hüvelykujj a mellcsontot éri.) Bal kezeteket helyezzétek lazán a bal combotokra! Szájatok legyen enyhén nyitva! Közben majd halkan mondjátok az s hangot! Amikor kettőt tapsolok, vissza kell tartanotok a tüdőben a levegőt. Majd ismét kettőt tapsolok, s akkor ki kell fújnotok a tüdőből a levegőt. (Megmutatom, hogyan kell a gyakorlatot végezni.) Ismételjük meg háromszor, négyszer.

2 III. Előkészítés IV. A téma feldolgozása a helyes hangképzés a laza állejtés alakítása a tanulók érdeklődésének felkeltése néhány, környezetünkben élő állattal kapcsolatos ismeretek felidézésével és bővítésével szókincsfejlesztés a tanulók logikus gondolkodásának és szövegalkotásának a nyelvhasználat kommunikációs szempontjainak tudatosítása beszélésre késztetés és a gondolkodás Kilégzéskor a következőt mondjuk, amíg kettőt tapsolok: Hej, danárom, / danárom, / Most a kilégzéskor a következőt kell mondanunk. Kapunk előtt / kicsi patak / Meg nem állna, / folyton szalad / (ezt 4 tapsolásra kell elmondaniuk a tanulóknak) 2-szer, 3-szor ismételjük. Mondjuk egymás után a következő magánhangzókat: e é ö i ü i ö é e. 3-szor, 4-szer ismételjük. Mondjátok a következő szópárokat a tanító néni után! sirály Ádi király nádi virág gáti diák bácsi szitát bágyi szikrát vári 2-szer, 3-szor ismételjük! Elhoztam magammal néhány állat rajzát. Ismerkedjünk meg velük sorban. Az egérke bemutatása. Milyen hangot ad? cincog cincogó kisegér Elhelyezem a mágneses táblán. A béka bemutatása. Milyen hangot ad? vartyog béka néne vartyogó. Elhelyezem a mágneses táblán. A nyuszi bemutatása. Milyen a füle? tapsifüles nyuszika. Elhelyezem a mágneses táblán. A róka bemutatása. A lompos (nagy bozontos) farka rőt színű (pirosas barna) lompos farkú rőt róka. A medve bemutatása medve koma. A fenti állatok a szereplői egy történetnek, amely az erdő mellett játszódik. Ezért két fa rajzát is elhelyezem a mágneses táblán. A cincogó kisegér az erdő szélén meglátott egy felfordult fazekat. (Ennek rajza is a mágneses táblára kerül). Odament és megkérdezte: Ki lakik a házacskában, Ici-pici mesevárban? Kórusban elmondjuk egyszer-kétszer. Nem válaszolt senki, az egérke bement. (Szemléltetem: az egérkét beteszem a fazék ajtaján.) 183

3 V. Értékelés VI. Az óra szervezett befejezése a beszéd kommunikációs tényezőinek tudatosítása a nem-verbális kommunikáció helyesejtés-képzés a beszéd érzelemkifejező szerepének tudatosítása beszédtevékenységre késztetés szereplésre ösztönzéssel az értékelő és az önértékelő képesség fegyelmezett magatartásra szoktatás Ezután jött a... Ki jött? (A kezemben tartom a békát). Ő is megkérdezte, amikor meglátta a fazakat. Vajon mit kérdezett? Ki lakik a házacskában, Ici-pici mesevárban? Az egérke válaszolt: Kisegér, cincogó. Hát te ki vagy? Béka néne, vartyogó. Ő is bement a házacskába. Szemléltetem. A tapsifüles nyuszika és a lompos farkú rőt róka ugyanúgy jutnak be a házikóba. Egyszer csak jött medve koma. Ő is megkérdezte. Vajon mit kérdezett? Ki lakik a házacskában, Ici-pici mesevárban? Vajon mit válaszoltak az állatok? Kisegér, cincogó, Béka néne, vartyogó, Tapsifüles nyuszika, Lompos farkú, rőt róka. Hát te ki vagy? kérdezték az állatok. Én vagyok a medve koma, Nem férnék be én is oda? Már hogy eresztenénk be, hisz mi is alig férünk válaszolták az állatok. A medve azonban addig siránkozott, amíg a jószívű állatok őt is beengedték. De nem maradhattak együtt, mert: Recseg-ropog a házacska, Mindjárt kidől az oldala. Sokáig már nem bírják, Kinyitják az ajtaját. Kibújnak a házacskából, Ici-pici mesevárból. Ugrándoznak, táncot járnak, Továbbra is jó barátok. a mese előadása a tanulók által; az osztály segíti a szereplőket; a nagyon jó teljesítményt tapssal jutalmazzák. A tanulók a tanító vezetésével közösen értékelik a szereplők tevékenységét. a tanszerek elrakása, fegyelmezett távozás szünetre. Somodi Éva tanítójelölt 184

4 2. lecketerv A tanítás időpontja: I. félév vége (mert decemberhez kapcsolódik) Osztály: II. osztály Tantárgy: beszédfejlesztés Az óra tárgya: December című versike Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó Az óra céljai: a) Általános célok: az élőbeszéd tovább; a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok alkalmazásával a beszéd tudatosítása; a kommunikációs szabályok alkalmazásával a kommunikációs biztonság. b) Műveletesített célok: az óra végére a tanulók képesek legyenek a vers szövegét szép, tiszta kiejtéssel, helyes beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és nyelvtani szabályok alkalmazásával elmondani; a hóemberrel kapcsolatos ismereteiket és élményeiket tudják megfelelő nyelvi formában kifejezni. Módszerek és eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás. Didaktikai eszközök: téli kép központi szemléltetésre vagy diapozitívek, vázlatos rajz a hóemberről, bábu. Óramozzanatok I. Az óra szervezett megkezdése Nevelési, oktatási, képzési feladatok a tevékenységhez szükséges feltételek megteremtése Didaktikai feldolgozás rendtartó intézkedések; a szükséges eszközök elővétele. II. Bemelegítés a helyes beszédlégzés alakítása (gyors, észrevétlen belégzés, lassú kilégzés) a helyes hangképzés alakítása (tiszta, erőteljes artikuláció) ajakrés, ajakkerekítés csiszolása Gyermekek, ahhoz, hogy minél szebben és tisztábban tudjunk beszélni, be kell melegítenünk beszélőszerveinket. Gyakorlatokat végzünk. Képzeljük el, hogy édesanyánk nagyon forró tejeskávét adott a csészénkbe. Próbáljuk kanalanként hűteni! Fújjuk, de óvatosan, nehogy kiloccsanjon. (ĺgy lassú lesz a kilégzés.) Most vegyünk mély lélegzetet, majd, amíg tapsolok, mondjátok: egy, kettő, három, négy! Ismét kettőt tapsolok, mondjátok: Kicsi kutya hová mégy? Megismételjük néhányszor. Az á a é hangsort bemutatjuk, s a tanulókkal ugyanebben a sorrendben utánmondatjuk. Majd hangosság nélkül, az ajkak eltúlzott formában való nagyra nyitásával mondatjuk. 185

5 III. Előkészítés IV. A téma feldolgozása a hátul képzett magánhangzósor ejtésének alakítása (a legalsótól a legfelsőig és vissza) tálé sétál gáté szénát málé répát vágyé Rékát a beszélőkedv felkeltése, hangulatte- Még kétszer elismételjük. remtés a tél jellegzetességeiről való be- Milyen évszak van? Milyen a tél? szélgetéssel Mondjunk olyan találós kérdéseket, amelyek a téllel kapcsolatosak! a téllel kapcsolatos ismeretek, érzelmek mozgósítása a beszélőkedv felkeltése. a rajz és a szöveg játékos jellegével a beszélőkedv fokozása a közlőképesség a szövegmegértés A sorrend megtartásával a lassú beszédtempótól a nagyon gyorsig gyakoroljuk többször elmondva. Most a következő magánhangzókat mondjuk hangosan, abban a sorrendben, ahogy a táblán láthatók: á a o u o a á. Még kétszer megismételjük erőteljes artikulációval. Mondjuk jó hangosan a következő szópárokat: * Madarak szállnak szárnyak nélkül, Fára ülnek lábak nélkül, Jön egy király napkeletről, Mind megeszi szája nélkül. ( a hópelyhek és a Nap) * Egy kis házban öt kis szoba, Öt kis testvér bújik oda. ( kesztyű ) * Virág, télen virágzik, kisüt a nap, elázik. ( jégvirág ) * Tiszta, fényes születése lucskos, sáros temetése. ( a tél ) Most képzeletben elutazunk Hókirálynő birodalmába, ahol minden hóból van. Következik a kép szemléltetése, majd olvasása. A birodalom őre egy hóember. Ma vele fogunk megismerkedni. Ezt a hóembert úgy hívják, hogy DECEMBER. Ha megtanulunk egy versikét, akkor már meg is ismerkedtünk a hóemberrel. A verstanulásban segít minket egy rajz, amelyet itt láthatunk. 186

6 képességének a logikus gondolkodás a beszédszerep alakítása V. Értékelés VI. Az óra szervezett befejezése az értékelő és önértékelő képesség fegyelmezett magatartásra nevelés A versike szövegének mondatása néhányszor a központi kép szemléltetésével párhuzamosan. A számozás segíti a vers szövegének elsajátítását. December Nézzétek csak, hóember! Hóból van a kabátja. Hóból van a nadrágja. Hóból van a keze-lába. Hóból van a nyaka, válla, Hóból van a füle, szája, Csak az orra répa, Csak a szeme szén, S egy nagy lyukas lábas Csücsül a fején. Minden tanuló a kiosztott lapra elkészíti DECEMBER rajzát. Közben ellenőrzöm munkájukat, segítek. 2 3 tanuló bemutatja majd rajzát, és ezzel párhuzamosan mondja a versikét. A legügyesebbeket megdicsérem. Végül megjelenik DECEMBER bábu. Köszönti a gyermekeket, és kifejezi örömét, hogy ilyen sok jó ismerősre tett szert. Rögtönzött párbeszéd a gyermekek és a bábu között. Önként jelentkező tanuló kérdést intézhet a bábuhoz. DECEMBER megdicséri őket, s megígéri, hogy még eljön ide. A tanító értékeli a gyermekek tevékenységét: dicséri vagy elmarasztalja a tevékenység végzését. A tanulók elpakolják tanszereiket, előveszik tízóraijukat, és szünetre mennek. 187

7 3. lecketerv Készítette: Száva Vera tanítójelölt Osztály: I. Tantárgy: beszédfejlesztés Az óra tárgya: Alekszej Tolsztoj: A róka meg a nyúl című mese Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó Az óra célja: a) Általános célok: az élőbeszéd ; a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok alkalmazásával a beszéd tudatosítása; a kommunikációs biztonság. b) Műveletesített célok: az óra végére a tanulók képesek legyenek: a mesét saját képzeletviláguknak megfelelően kiegészítve szép, tiszta kiejtéssel, a gondolati-érzelmi tartalomhoz igazodó beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és nyelvtani szabályok helyes alkalmazásával elmondani; a szereplők viselkedésében megnyilvánuló pozitív magatartásformák (jószívűség, bátorság, segítőkészség) iránti érdeklődésre, elismerésre, a negatív magatartásformák (szemtelenség, gonoszság, gyávaság) elítélésére. Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás. Didaktikai eszközök: a mese szereplőit, valamint a róka és a nyúl házát szemléltető képek. Didaktikai egységek I. A óra szervezett megkezdése II. Bemelegítés III. Előkészítés Nevelési, oktatási, képzési feladatok a tevékenységhez szükséges feltételek megteremtése a helyes beszédlégzés alakítása a hangképzés a nyúllal és a rókával kapcsolatos ismeretek felelevenítése 188 Didaktikai - módszertani feldolgozás rendtartó intézkedések; a szükséges tanfelszerelések előkészítése. A szép és tiszta beszéd titka a helyes légzés. Melegítsük be a torkunkat! * Fújjuk el a gyertya lángját a születésnapi tortáról! (Mély légzés, gyors, erőteljes kilégzés.) * Képzeljük el, hogy előttünk van egy tányér forró leves, vegyünk ki egy kanállal, és fújjuk (mély belégzés, hosszú, egyenletes kilégzés). * Most egy kanál teát szeretnénk meghűteni (a kilégzés lassúbb). Óvatosan fújjuk, nehogy kilocscsantsuk! * Középhangerővel, fokozatosan gyorsítva mondjuk: be-de-be-de-ba be-de-be-de-bá be-de-be-de-bó be-de-be-de-bú * A különböző állatmesékből milyennek ismertük meg a rókát? (Ravasz, szemtelen.) Hát a nyulat? (Félénk, bátortalan.)

8 IV. A téma feldolgozása az érdeklődés felkeltése a felfogó és közlőképesség a szövegmegértés a beleélési képesség alakítása a tanulói aktivitásra való ösztönzéssel a játékos szerepjátszásra késztetés a közlőképesség a mesei igazságszolgáltatás örömének megéreztetése a tanulókkal a helyes, logikus és * Egy mesét fogok elmondani, mely a nyúlról és a rókáról szól. Figyeljétek meg, milyen más szereplői vannak a mesének! Hogyan viselkednek ők? Volt egyszer egy róka meg egy nyúl. A róka jégből épített házikót magának, a nyúl hársgyökérből. (Szemléltetés rajzzal.) Elérkezett a tavasz. A róka házikója elolvadt, de a nyúlé megmaradt, amilyen volt. A róka bekéredzett a nyúl házába, aztán kikergette a gazdát a házikójából. Bandukolt a nyúl az úton, sírdogált. (Megfelelő szemléltető kép kifüggesztése.) Szembe jött vele a kutya: Vak-vak-vak! Miért sírdogálsz nyulacska? (Próbáljuk csak utánozni a kutyus hangját! Hogyan ugathat még a kutya? vau-vau). Hogyne sírdogálnék! Hársgyökérből fontam házat, a róka meg jégből épített magának. Házikómba kéredzkedett, házikómból kikergetett. Mondjuk együtt! (Vajon, hogy sírt a nyulacska? brü-hü-hü-hü-hü mondjuk együtt.) Mentek a házikóhoz, bevakkantott a kutya: Vakk-vakk-vakk! Róka, takarodj! A róka lekiáltott a kemencéről a kutyának: Ha kiugrom, megtépázlak, szétszaggatom az irhádat! Mondjuk együtt. Megijedt a kutya és elinalt. Találkozott a nyuszi egy medvével. Neki is elsírta bánatát. A medve így kiáltott: Döm-döm-döm! Róka, takarodj! A róka ismét lekiáltott: Ha kiugrom, megtépázlak, szétszaggatom az irhádat! Mondjuk együtt! A nyulacska a kakassal találkozott utoljára: Kukurikú! Miért sírsz, nyulacska? Hogyne sírnék, kezdte rá a kisnyúl, és elpanaszolta a bánatát neki is. Odamentek a házikóhoz, a kakas rákezdte a mondókát: Kukurikú! Itt vagyok! Éles kaszát markolok! Bújj ki, róka, mert megbánod, hord el tüstént az irhádot! Róka, takarodj! Mondjuk mi is hangosan! A megrémült róka kifutott a házból. A hársgyökér házikóban attól fogva együtt élt a nyúl a kakassal. Vígan éltek, amíg csak meg nem haltak. 189

9 V. Az értékelés VI. Az óra szervezett befejezése választékos alakítása beszéd a nem-verbális kommunikáció a tanulók stílusérzékének a kommunikációs biztonság a beszéd érzelemkifejező szerepének az önértékelés és értékelés képességének Fegyelmezett magatartásra nevelés. Most én leszek a mesélő, ti pedig a többi állat, úgy, hogy az egyik padsor lesz a kutya, a másik a medve, a harmadik a róka. A nyulacska az egyik önként jelentkező tanuló lesz. Gondoljunk arra, hogy nagyon csúnya lenne úgy mesélni, hogy: a kutya azt mondta, a róka azt mondta. Úgy lesz szép, hogy a kutya vakkantotta, a medve brummogta, a kakas kukorékolta. Kijelölök egy tanulót mesélőnek. Hasonlóan az előzőhöz, közösen elmondják a mesét. Ezután következik a mese eljátszása. A szereplők saját szavaikkal kibővítik a szöveget. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy a kiosztott papírlapra rajzolják le a kedvenc mesehősüket, s szóban tudják megindokolni választásukat. A tanító dicsérettel vagy elmarasztalással értékeli az órán végzett munkát. A tanulók elpakolják tanszereiket; fegyelmezetten mennek szünetre. Készítette: Vajda Márta tanítójelölt 4. lecketerv A tanítás időpontja: betűtanítás utáni időszak Osztály: I. o. Tantárgy: beszédfejlesztés Az óra tárgya: megkezdett történet folytatása Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó Az óra céljai: a) Általános célok: az élőbeszéd tovább; a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási szabályok alkalmazásával a beszéd tudatosítása; a kommunikációs szabályok alkalmazásával a kommunikációs biztonság. b) Műveletesített célok: az óra végére a tanulók képesek legyenek: a választott történetet saját képzeletviláguknak megfelelően kiegészítve szép, tiszta kiejtéssel, helyes beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és a nyelvtani szabályok helyes alkalmazásával társaiknak elmondani; indokolják a szófogadás fontosságát, s erről megfelelő nyelvi formában beszéljenek. Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás. 190

10 Didaktikai eszközök: bizonyos madarakról készített rajzok, mágneses tábla, szókártyák, három történetmozzanatot ábrázoló kép. 191

11 Óramozzanatok I. Az óra szervezett megkezdése II. Bemelegítés III. Előkészítés Nevelési, oktatási, képzési feladatok a tevékenység megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtése a helyes beszédlégzés kialakítása, a tüdő levegőbefogadó-képességének növelése A vegyes mélylégzés készségszintre emelése a kilégzés időtartamának növelése, a folyamat lassítása az ajkak és a nyelv mozgásának csiszolása Didaktikai feldolgozás rendtartó intézkedések; szükséges tanfelszerelések előkészítése. Kényelmesen dőljetek hátra, lábatokat tegyétek egymás mellé a padlóra! Egyetlen izmotokat se feszítsétek meg! A jobb kezeteket úgy tegyétek a hasatokra, ahogy mutatom: (a hüvelykujj a mellcsontot éri). Bal kezeteket helyezzétek lazán a bal combotokra! Szájatok legyen enyhén nyitva! Közben majd halkan mondjátok az s hangot! Amikor kettőt tapsolok, vissza kell tartanotok a tüdőben a levegőt. Majd ismét kettőt tapsolok, s akkor ki kell fújnotok a tüdőből a levegőt. (Megmutatom, hogyan kell a gyakorlatot végezni.) 3 4-szer ismételjük. Kilégzéskor a következőt mondjuk: Jön a tavasz,/ megy a tél, 1 mp. 1 mp. Öreg mackó/ üldögél 1 mp. 1 mp. Most a kilégzéskor a következőt kell mondaniuk a tanulóknak: Ha kibújok/ vacogok,/ Ha bebújok/ hortyogok./ Kibújás/ vagy bebújás, Ez a gondom/ óriás./ A 8 mp.-es szöveget 3-szor, 4-szer ismételjük Mondjuk egymás után a következő magánhangzókat: á a é. Először lassan, majd gyorsabban ejtsük ki! Most mondjuk hangtalanul, de erőteljes artikulációval. Mondjuk a következő szavakat! (Ezekben az i...á, majd az á...i magánhangzók fordulnak elő.) vidám házi király nádi sirály gáti diák báli stb. Ismételjük 3-szor, 4-szer. Beszélgetés a tavaszról, arról, hogy a vidám, hangoskodó madárkák milyen nagyon megszépítik az életünket. A madarak is beszélgetnek, jellegzetes hangokat adnak. Figyeljétek meg a következő versszakot! 192

12 a környezetünkben élő madarakkal kapcsolatos ismeretek felidézése, bővítése az érdeklődés felkeltése a szókincs gazdagítása fogalomalkotással a tanulók stílusérzékének Még nem vonult fel magas erdejébe, Ott fuvolázgat még a halk pirók, Szól az ökörszem cserregő zenéje, Rajban cincognak még az őszapók. (Áprily Lajos: Koncert) A gyermekeknek fel kell ismerniük a versben szereplő madarakat és hangjukat. pirók fuvolázgat ökörszem cserreg őszapó cincog Szokás a madarak szólását az általuk hallatott hang utánzásával megnevezni. Próbáljuk a környezetünkben élő madarak közül az alábbiaknak a hangját találóan kifejezni! a veréb csiripel a szarka csörög a bagoly huhog a rigó fütyül a varjú károg a vadgalamb turbékol A madarakról készített rajzokat sorban a mágneses táblára rakjuk. (A madárhangot jelölő igéket szókártyára írtam.) A tanulók társítják a képek mellé a megfelelő szókártyát. IV. A téma feldolgozása az érdeklődés felkeltése a közlőképesség modellnyújtással a problémamegoldó A mai órán egy történetet fogtok hallani egy madárfiókáról. Csak egy részét mondom el, a befejezést nektek kell kitalálnotok. Az imént említett madarak nevét és hangjuknak a megnevezését is bele kell szőnünk ebbe a történetbe. (Természetesem segít a képsor.) Figyeljétek csak a történetet! Ökörszemék megreggeliztek. Ízlett a csemetéknek a kiadós reggeli. De a madármama ökörszemanyó már az ebéd beszerzésére készült. Figyelmeztette fiókáit, hogy amíg ő távol lesz, maradjanak csendben, ne próbáljanak a fészek széléhez közeledni. De az egyik kis fióka rá sem hederített az anyai szóra. Ahogy madármama tovaröppent, ő a fészek szélén termett. Egy óvatlan mozdulat, s máris kezdett zuhanni a tátogó zöld mélységbe. Szerencsére éppen a legközelebbi öreg tölgy ágain üldögéltek a mi kedves ismerőseink : a veréb, a szarka, a bagoly, a rigó, a vadgalamb. A tanulók szövegalkotását segítem a történet három fontos mozzanatát ábrázoló képpel: 1. Ökörszem-anyó beszél a fészekben ülő 193

13 V. Értékelés VI. Az óra szervezett befejezése gondolkodás, a képzelőerő és a szövegszerkesztés a szófogadás fontosságának tudatosítása az önértékelő és az értékelő képesség fegyelemre nevelés fiókáinak; 2. az egyik fióka a fészek szélén van; 3. az ökörszem-fióka zuhan lefelé. Több tanuló is befejezi a történetet, ezután a történet dramatizálása következik, amelyben a mesélő, I. madár, II. madár szerepelnek. Úgy irányítom őket, hogy felhasználják az újonnan tanult hangutánzó szavakat. (csörögte a szarka, fütyülte a rigó, huhogta a bagoly stb.) Az osztály, a nézőközönség a jókat tapssal jutalmazza. A történet tanulságának megbeszélésekor levonjuk közösen a következtetést : önmagunk érdekében fegyelmezetteknek kell lennünk. Óra végén a jó szereplésért jutalmul éneklünk egy szép dalt a tavaszról. Fegyelmezetten mennek ki szünetre a tanulók. Készítette: Lay Réka tanítójelölt 5. lecketerv A tanítás időpontja: Osztály: I. osztály Tantárgy: beszédfejlesztés Az óra tárgya: Gazdag Erzsi Álmomban című versének feldolgozása Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó Az óra célja: a) Általános célok: az élőbeszéd tovább; a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok alkalmazásával a beszéd tudatosítása; a kommunikációs szabályok alkalmazásával a kommunikációs biztonság. b) Műveletesített célok: óra végére a tanulók képesek lesznek: Gazdag Erzsi Álmomban című versének a szövegét szép, tiszta kiejtéssel, helyes beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és nyelvtani szabályok helyes alkalmazásával elmondani; választékos nyelvi formában beszámolni a tanult versről megadott szempont szerint. Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás, leírás. Didaktikai eszközök: kartonra rajzolt és kivágott figurák (két nyúl, két szarka, egy harkály); Pom-pom bábu, a versnek megfelelő illusztráció. 194

14 Óramozzanatok I. Az óra szervezett megkezdése II. Bemelegítés III. Előkészítés Nevelési, oktatási, képzési feladatok a tevékenységhez szükséges feltételek megteremtése a helyes beszédlégzés alakítása a vegyes mélylégzés készségszintre emelése a kilégzés időtartamának növelése a beszédhangok helyes időtartamának tudatosítása az érdeklődés felkeltése Didaktikai feldolgozás rendtartó intézkedések; a szükséges taneszközök elővétele. Kényelmesen dőljetek hátra! Gyermekek, be kell melegítenünk beszélőszerveinket! Képzeljük el, hogy az erdőben vagyunk! Lélegezzük be a jó friss levegőt! Jó mélyeket, hosszú ideig tartókat lélegezzünk! Szedjünk a sok szép virágból! Szagoljuk őket, szívjuk be finom illatukat. Hoztunk magunkkal léggömböket. Fújjuk őket fel jó nagyra! Ezért először jó mélyeket kell lélegeznünk, hogy a tüdőnkben minél több levegő legyen. A gyakorlatot a tanító tapsolással irányítja: 3 tapsolásra belégzés, 2-re visszatartás, 6-ra kilégzés, 5-re belégzés, 3-ra visszatartás, 10- re kilégzés. Kilégzéskor a következőket mondjuk : Rege rege/ rajszom. Béni buli/ bajszom. ( Ezt 4 tapsolásra kell mondaniuk.) Megismételjük 2-szer, 3-szor. A következő szöveget 8 tapsolásra kell mondjuk! Hóvilágon mezitláb mendegél a hóvilág. Sompolyog, lopakodik Jár ablaktól ablakig. Az első oszlopba írt szavak kiemelt magánhangzója rövid, a másodiké hosszú. Ejtsük helyesen : tanulok tanulók írok írók hozok hozók hordok hordók költök költők Ti tudnátok-e ilyen szópárokat alkotni? Ejtsük helyesen! Alkossunk velük mondatokat! Elhoztam nektek a barátomat, Pom-pomot. Szervusztok, gyermekek! Álmodtam valamit az éjjel! Hogy mit? Azt nem akarom elárulni a tanító néninek. De elhoztam nektek egy verset, abból megtudjátok, mit álmodtam. 195

15 a beszélőkedv felkeltése a képzelőerő mozgósítása Először is elárulom nektek, hogy rengeteg érdekes dolog történt velem álomvilágomban. Hallgassuk csak meg a verset! Bemutató olvasás: Álmomban Gazdag Erzsi verse IV. A téma feldolgozása a szókincs a felfogó és közlőképesség az I. gondolati egység tartalmi, formai sajátosságainak megismertetése a szövegmegértés Álmomban hol jártam? Erdőben. S mit láttam? Két nyulat, két szarkát, kop-kop-kop, víg harkályt. A nyulak füleltek, két lábra leültek. A szarkák csörögtek, csörögve pöröltek. A harkály, kop-kop-kop koppantott egy nagyot. Elillant az álmom, még most is sajnálom. Igaz, milyen színes világot álmodott Pompom? Nézzük csak, hol járt álmában? Szemléltetek egy illusztrációval, ami erdőt ábrázol. Kivel találkozott álmában Pom-pom az erdőben? Nyúllal, szarkával, harkállyal. Először a két nyúllal találkozott. Majd a szarkával, utána pedig a harkállyal. szemléltetés: először két nyúl, utána két szarka, majd a harkály figurája kerül a mágneses táblára. (Ezek rendre kartonra rajzolt és kivágott figurák.) Nézzétek, tehát kiket is lehet látni? Két nyulat, két szarkát, kop-kop-kop víg harkályt. Elmondjuk együtt! Hogy csinált a harkály? Kop-kop-kop! Mondjuk mi is! Milyen volt a harkály? Víg. Szómagyarázat: A víg szó annyi jelent, hogy vidám, jókedvű, boldog. Nézzük tehát, kik a szereplői az álomnak? Mondjuk el kórusban az első szakaszt! Közben szemléltetés a képekkel. Ki próbálná meg egyedül elmondani az első szakaszt? 196

16 a reprodukáló szövegmondás a II. gondolati egység tartalmi, formai sajátosságainak megismertetése szókincsfejlesztés fogalomalkotással a szövegmegértés alakítása a közlőképesség a megjelenítésre ösztönzéssel és szövegreprodukálással a nem-verbális kommunikáció nyelvtani, helyesejtési kommunikációs szabályok alkalmazására késztetés Most jöjjön egy másik tanuló. Mikor odaér a versmondással, hogy kopkop-kop elnémul, az osztály mondja kórusban, és mindenki egyet koppant a padjára. Eddig kiket ismertünk meg? Megismerhettük az álom szereplőit! De lássuk csak, mit csináltak ők? A nyulak füleltek, két lábra leültek, A szarkák csörögtek, csörögve pöröltek. Azt mondja a versben a költő, hogy a nyulak füleltek. Mit jelent ez? A nyulak hallgatóztak. Leültetem a két nyulat a katedrára. Így hallgatóznak a nyulak. Utánozzuk őket! Füleljünk! Mit csináltak a szarkák? Pöröltek ez azt jelenti, hogy veszekedtek, vitatkoztak. Szembeállítom a két szarkát, akik vitatkoznak, pörölnek. De vajon csendben vitatkoztak? Nem! Csörögve pöröltek. Tehát zajosan, csörögve. Lehet, hogy erre figyelt fel a két nyúl is, és ezért hallgatóztak. Kijön két gyermek az osztály elé és csörögve pörölnek. A padtársak párosan utánozzák! Próbáljuk most elmondani a második szakaszt közösen. Közben szemléltetem a figurákat. Most kijön két gyermek : az egyik fogja a nyúlfigurákat, akik hallgatóznak, fülelnek. A másik pedig fogja a két szarkafigurát, akik pörölnek. Közben az osztály mondja a verset. Ki tudná elmondani, elmesélni, hogy mi történt eddig Pom-pom álmában? Az első két szakasz elmondatása a gyermekekkel. Eközben Pom-pom kiáll az osztály elé és bólint, hogy helyesen mondja-e az illető tanuló a verset, így történt-e az álmában? Igen, eddig pontosan így történt minden. Figyeljük a továbbiakban az álom folytatását: elmondom a vers III. szakaszát. Mi történt? A harkály koppantott, és az álom elillant. 197

17 V. Értékelés VI. Az óra szervezett befejezése a III. gondolati egység tartalmi, formai sajátosságainak kiemelése a szövegmegértés a játékos és aktív tanulói részvételre késztetés a közlőképesség képelemzéssel az értékelő és önértékelő képesség a fegyelmezett magatartás alakítása Mit jelent, hogy elillant az álom? Hogyan mondhatjuk még? Eltűnt, és Pom-pom felébredt. Hogy koppantott a harkály? A tanulók kopognak a padon. Most hunyjátok be a szemeteket! A harkály koppant, és ekkor ti kinyitjátok a szemeteket! Így ébredt fel Pom-pom is. Figyeljetek! Most Pom-pom elmondja ezt a részt, ti behunyjátok a szemeteket. De jól figyeljetek: mikor a harkály koppant, ti is kinyitjátok a szemeteket, mert felébredtetek. Ki mondaná el ezt a részt? Pom-pom segít, javít. Most mutatok egy képet. Mit fedeztek fel benne? Épp a vers, vagyis az álom tartalmát. Az illusztráció (szemléltető kép) bemutatása. Elmondjuk együtt a verset, én mutatom a képet. Most egy gyermek mondja el, és mikor a kop-kop-kop -hoz ér, elhallgat, az osztály mondja és kopog. Kihívok egy gyermeket, mutatja a versszövegnek megfelelő illusztrációt, miközben egy másik gyermek mondja a verset. Tetszett Pom-pom álma? Elénekelem a vers szövegét. Ezt még gyakorolhatják együtt. Ha van idő, együtt is elénekelhetjük. Lássuk csak, ki tudná pontosan elmondani a verset? Pom-pom hallgatja. Az osztály megtapsolja. Pom-pom kiértékeli az órát! Még eljövök majd hozzátok sok érdekes dolgot mesélni. A gyermekek kimennek szünetre. Készítette: Makó Andrea tanítójelölt 198