Á nyíregyházi bokor tanyák évi összeírása

Átírás

1 HENZSEL ÁGOTA: Á nyíregyházi bokor tanyák évi összeírása Az összeírás létrejötte A XVIII. század közepe méltán fordulópont Nyíregyháza történetében. Egyik földesura, gróf Károlyi Ferenc ekkor kezdte meg az elnéptelenedő helység újratelepítését evangélikus vallású, szlovák származású lakossággal. A betelepülők zöme Békés megyéből érkezett, a folyamatos utánpótlást a felvidéki vármegyék népességfeleslege biztosította 1. Nyíregyháza mezővárosi jellegű jogállása, a telepítési szerződésben az új lakóknak átengedett nagy határa, valamint a gazdálkodás és határhasználat rendszere lehetővé tette a tanyásodást 2. A határt belső legelőre és szállásföldre osztották. A szállásföldet nem egyenként, hanem csoportosan, általában a rokon családok közösen vették birtokba. A betelepülők lakóházai Nyíregyházán voltak, de a jelentős távolság miatt épületek, tanyák jelentek meg a határban is. E,,... lakóházak és tartozékaik nem az egyes szántóföldi parcellákon, hanem egy-egy nagyobb parcellatömb egyik részén, egymás mellett, meghatározott rendszer szerinti csoportokban..." :í épültek fel. A változatos elrendezésű házcsoport, amelynek házaihoz belső telek is tartozott, a bokortanya, a tanyás település alföldi formáktól eltérő változata 4. A határbeli szállások kezdetben csak ideiglenesen, a sürgető mezőgazdasági munkák időszakában népesedtek be. A XIX. század közepéig fennálló gyakorlatot az a nyíregyházi gazdák között elterjedt szokás szakította meg, hogy a földdel bíró családok városi lakásukat elhagyva állandó jelleggel külső, tanyai birtokaikra költöztek. Az elöljáróság tekintetét különösen igénylő" új jelenségre 1850 márciusában figyelt fel a városi tanács, amikor a kerületi főkormányzó közbiztonsági, rendészeti okokból elrendelte a település lakosainak összeírását. A tanács megtiltotta a kiköltözést, büntetést helyezett kilátásba az ellenszegülőknek. A városi főkapitányt megbízta, hogy a kiköltözöttek névsorát külön jegyezze fel, és ügyeljen a tiltó rendszabályok foganatosítására 5., A tanyán lakók összeírása ekkor még nem készült el, de a városi vezetés aggodalommal vegyes érdeklődése a tanyák felé fordult, és szükségesnek tartotta, hogy pontos adatokkal rendelkezzék róluk. A megvalósuláshoz közelebb vitte a tanyaösszeírás ügyét az es osztrák népszámlálás. Nyíregyháza tanácsa június 8-án tárgyalta Jármi Menyhért járási főszolgabíró hivatalos levelét, amely szerint június 10-én kell megkezdeni a városban a népszámlálást 6. A téma kapcsán felolvasták Geringer magyar-

2 Országi teljhatalmú polgári biztos vonatkozó körrendeletét is. A rendelet az összeírás elkészítéséről azt írja, hogy a népességet lakóépületek szerint veszik föl, ezért a lakásul szolgáló épületeket, ha még nem lennének, meg kell számozni, figyelembe véve a magányos, távoli, csak ideiglenesen lakott házakat is 7. A nyíregyházi evangélikus egyház történetkönyve így emlékezik a házak számozására: Most már a tanyákon lévő lakóházak is szám alá vétettek, és a faluk, s pusztákon lévő házak is a legnagyobb pontossággal" 8. E könyv feljegyzése szerint a népösszeírás június 10-től augusztus 23-ig tartott,, beleértve a szállási népességet is. Valószínű, hogy a népszámlálás előmunkálataként készült el a tanyaösszeírás, aminek befejezéséről a tanácsulési jegyzőkönyv augusztus 8-án ad hírt. Kiderül, hogy a munkálatokat Dómján Soma kezdte, majd Bodnár Antal tanácsnok folytatta, s fejezte be. Mivel a helybeli szállási tanyák összeírását tárgyazó lajstrom" elnyerte a tanács jóváhagyását, elrendelték lemásolását és az eredeti példány levéltárba tételét 9. A nyíregyházi határban lévő tanyáknak szám alá vételét, a tulajdonosok nevét és birtokuk mennyiségét kimutató könyvecske" címet viseli a közlésre kerülő összeírás ig terjedő sorszám jelzi az összeirtakat. A városi házszámokat 1781-től 2682-ig folyamatosan követik a szállásszámok. Ezután a tanyával, földdel rendelkezők nevét, majd földjük mennyiségét tünteti fel. A Nyíregyházán ekkor alkalmazott területmérték a kötél, vagy kötélalj volt. Eredetileg hosszmérték, de földmérésnél is használták. Szélességét egy 30 öles kötél adta, hosszúságának mérésekor a város szekere kerekének tizenötszöri fordulata számított egységnek. A dűlőhosszat 21 ilyen egység tette ki. Egy kötél föld, amelyet egy zsinkának is neveztek, 10 kh-nak felelt meg 11. Az 1850-es adatfelvétel közli, hogy a gazdának van, vagy nincs városi háza. Az utolsó rovatban néhány jegyzetet találunk, amelyek kiegészítésre, a leírtak pontosítására szolgálnak. Az összeírás kisebb egységekre, 40 palétára van taglalva. A paléta itt körzet, kerület értelemben szerepel, eredetileg utcát jelentett. Már a betelepülés idején ismerték a Nyíregyházára jövők. Első, ó-cseh nyelvű összeírásaikban Paleta"-ként tűnik fel, szám szerint négyet: szarvasi, pazonyi, debreceni, orosz (rusznácska) palétát különböztetnek meg. Máskor, ha az összeírás nyelve magyar, e négy elnevezés mint utca szerepel 12. A település gyarapodásával a körzetek száma, neve változott. A XIX. század elején Nyíregyháza belső, határa külső palotákra volt osztva, 1850-ben is léteznek városi és tanyai paléták. Működésükről csak néhány szűkszavú adat áll rendelkezésre, amik alapján igazgatási egységeknek tekinthetők. A paléta-beosztás szerint történtek az összeírások, adókivetések és -behajtások, a közmunkákat körzetenként

3 szervezték. A paléta irányítása, igazgatási tevékenységének végzése az élén álló palétásra hárult. Nevüket összeírásunk palotánként feltünteti. Olykor terhes szolgálatukért napidíjat és bizonyos kedvezményeket kaptak a városi vezetéstől. 13 A tekintélyes, megbízható gazdák közül kerülték ki, hiszen ők voltak a város és a határbeli tanyák közötti kapcsolat fenntartói. Nem a leggazdagabbak, szinte minden palétás a középrétegből való. Néhányuknak két tanyája van, de városi házzal csak 3/4 részük rendelkezik. A paléták összehasonlításához a számszerű adatok összesítése nyújt segítséget. A köztük lévő különbségek érzékeltetésére az összeírási rovatok legnagyobb és legkisebb értékeit használjuk fel. (Mivel a XL. Paléta aránytalanul nagy, kihagyjuk a vizsgálódásból.) Legkisebb Legnagyobb Az összes átlaga Szállásszám Kötél föld 20 2/4 64 1/4 41 Városi ház Az adatok jól mutatják, hogy minden tekintetben jelentős eltérés van a paléták között. Ezek az aránytalanságok a szálláscsoportok, bokrok sűrűségének, házaik számának különbségeivel magyarázhatók. Bár az összeírás nem tünteti fel őket, valószínű, hogy az egymás közelében levő, kisebb bokrok együttesen szerepelnek egy-egy palotában. A bokortanyák és paléták azonosítása nehézkes, de úgy tűnik a személy- és földrajzi nevek alapján, hogy az adatfelvétel Nyíregyházától északnyugatra, Sóskút környékén kezdődik, majd nyugatra, Cserkesz felé fordul, végül délnyugaton, Manda vidékén befejeződik. A nyíregyházi bokortanyák majdani sokrétűbb, nagyobb időszakot átfogó vizsgálatához az 1850-esen kívül más tanyaösszeírások kínálnak még támpontot, bár Nyíregyháza tanyarendszeréről ritkán készült külön adatfelvétel. Általában a város lakóit, családfőit jegyezték fel, s a végleges kiköltözés elterjedéséig közöttük voltak a tanyás gazdák is. Az 1827-ből ismert tanyaösszeírást az adóhátralékok szedésére kiküldött bizottság működése kapcsán készítették. Ez tartalmazza a nyíregyházi szállások bokrokra való felosztását. 57 bokrot sorol fel, de a kettős, hármas elnevezésekből több szálláscsoport összeolvadására lehet következtetni. Bokronként megadja a gazdák nevét, jelzi, hogy kinek van adótartozása. A nem egymást követő házszámok feltehetően a városi házakat, nem a tanyákat jelölik 14. Egy másik, 1857-ben készült tanyaösszeírás nem más, mint a nyíregyházi tanyás gazdák név, földmennyiség és felekezet szerinti lajstroma, amit a fuvarozással foglalkozó előfogati társaság listájáról másoltak ki. Itt sorszám szerint, mindenféle taglalás nélkül sorakoznak a nevek és a hozzájuk tartozó adatok 15. A jelzett összeírások kevés azonos szempontot tartalmaznak, mindössze

4 a birtokosok neve, illetve részben a földnagyság visszatérő adat, ami korlátozza az összehasonlítás lehetőségét. Számításba kell venni a Nyíregyháza egészéről készült összeírásokat, és egyéb iratokat is, amelyek áttételesen szolgálnak információkkal a tanyákról, tanyai népességről. Városi ház és határbeli szállás Az összeírás rovatai közül egymás mellé kívánkozik a szállások és a városi házak vizsgálata. Ezek adnak támpontot a kiköltözés mértékének megítéléséhez. A város vezetői idegenkedtek a tanyára költözéstől, mert ez nehezítette munkájukat. A tanács megállapította, hogy a külső határbeliekkel a közigazgatásnak és a tiszviselőségnek több baja van, mint a városiakkal..., mert a várostól több órányi távolságú helyeken laknak, s emiatt mind az adóösszeirási, behajtási, mind a közmunka, újoncozási s egyéb felsőbb rendeletek végrehajtása irányukban szinte lehetetlen" 16, annál is inkább, mert az elszéledés akadályozza a rendeletek gyors kihirdetését. A tanyák Nyíregyházától való távolsága megnövelte a költségeket, amelyeket igyekeztek a tanyák lakóira hárítani 17. Nem voltak kívánatosak a tanyák a közrend fenntartása szempontjából sem, hiszen a lopások és egyéb kihágások épp az ellenőrizhetetlen tanyákon szaporodtak el, a tolvajok is leginkább ott találtak menedéket 18. A tanyán lakás a hivatalos álláspont szerint a nép elvadulását, erkölcsi süllyedését eredményezi, az ott élők elhanyagolják az istentiszteletet és az iskolát, s ilyetén módon mind magukat a vallás jótékony kihatásától, mind pedig gyermekeiket a köznevelés üdvétől elszakítják" 19. A felsorolt gondoknál is érzékenyebben érintette a várost, hogy kiköltözött lakosai nem vettek részt arányosan a közterhek viselésében. A tanács a tanyára áramlás okát is a teherviselés, különösen a katonatartás előli menekülésben vélte megtalálni. Tény, hogy a vizsgált időpontban Nyíregyházára rótt katonatartás és újonckiállítás teljesítése próbára tette a város teherbíró képességét. Felsőbb hatósághoz intézett folyamodványban kérték az egész megye helyett viselt katonatartási teher mérséklését, arra hivatkozva, hogy a lakosság nagy része elszegényedett, illetve 400 család városi házát, istállóját pusztulni hagyva tanyára költözött ben a járási főszolgabíró leirata pótlólag 15 újonc kiállítását kérte Nyíregyházától. A terhes követeléstől szabadulni igyekvő tanács kérvénye említi, hogy a város néhány év alatt mintegy 4000 lakossal fogyatkozott meg, és saját újoncilletményét is csak nehezen tudta teljesíteni 21. A tanyán élők számát az 1850-es összeírások alapján becsülhették meg, némi túlzással. Nyíregyháza lakossága ekkor lélek volt, ebből mintegy 2600 fő, a lakosság csaknem 20 százaléka számítható tanya-

5 lakónak 22. A tanyákon összeírt 910 családfő közül 537 rendelkezik városi házzal. Két esetben egy helyen két házat jegyeztek fel: (Szikora György és József X. P ) (Hankószky János XXVIII. P. 659.) Az összeírtak 40 százaléka, 373-an 24 nem birtokolnak városi házat. Őket tekinthetjük tanyára költözötteknek. A számok igazolni látszanak a városi vezetés aggályait, bár óvatosnak kell lennünk a várostól való végleges elszakadás megítélésében. Akik önállóan nem tudtak városi házat fenntartani, szüleik, testvérük, vagy rokonuk házához kapcsolódtak, amit akkor kerestek fel, ha piacra, templomba, vagy ügyeik intézésére Nyíregyházára mentek ben 902 tanyát számolnak össze Nyíregyháza határában. Néhány kocsma és malom is vegyül a gazdálkodók szállásai közé. Gyakori, hogy valaki két, sőt három tanyával is rendelkezik. Az előbbi csaknem 40 esetben, az utóbbi kétszer fordul elő. Az egy kézben levő tanyák legtöbbször egymás mellett, ugyanabban a palotában találhatók, de előfordul, hogy két különböző helyen 25. (Súlyán Dániel XII. P és XXXIV. P. 762.) (Kovács Ferenc XXXVI. P. 825, 826. XXXVIII. P. 871.) Földjük több az átlagosnál, az egy kötélalj ritkaságnak számít, nem úgy a 4, 6 kötél. Kétségtelenül a tehetősebb gazdaréteg tagjai, akik első tanyájuk mellé még egyet tudtak szerezni. Az ismétléseket leszámítva 850 feletti a tanyával rendelkezők száma. Az összeírásban egy-két olyan személy is szerepel, akinek nincs tanyája, csak szállásföldje. így Kovács András és Kovács Sámuel (XIV. P. 315, 316.), akik valószínűleg Öreg Kovács Pál (XIV. P. 314.) fiai, s kevéske földjükön most kezdenek önállóan gazdálkodni. Az összeírásba felvett tanyák és városi házak vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy Nyíregyháza határában elterjedt a tanyán lakás. A folyamatosan itt élő béresek, cselédek mellé állandó jelleggel kiköltöztek előbb a gazda fiai, majd azok az önálló birtokosok is, akiknek nem volt módjuk külön városi házat tartani. Nyíregyháza vezető testülete igyekezett meggátolni, vagy legalább fékezni a kiköltözést. Tiltó, pénzbírsággal és testi büntetéssel fenyegető határozatai nemigen hoztak eredményt 26. A tanács megelégedett volna a korábbi rend, az ideiglenes kinnlakás viszszaállításával is: tilalmát a legszorgosabb nyári gazdászati munkák időszaka kivételével" értette 27. A tanyára költözésnek gazdasági okok voltak a legfőbb késztetői. A földmüvelés intenzívebbé válása, a munkaigényes kapások térhódítása megkövetelte a tanyán való állandó jelenlétet. Elősegítette a szabaddá váló paraszti birtoklás is, amit korábban a városi statútumok korlátoztak 28. Hozzájárultak az körüli nagymértékű kiköltözéshez a mostoha körülmények, amelyek a városi lakosságot erősebben sújtották.

6 A tulajdonosok nevei Az összeírásban majdnem 1000 személy neve található. Nagy részük tulajdonos, néhányan a jegyzet rovatban szerepelnek. A történeti kutatás érdekes megfigyeléseket tett a XVIII. században Magyarországra érkező szlovák népesség névanyagának vizsgálata során 29. A szlovákok Alföldre vándorlásának bevett formája volt a szökés, amivel gyakran járt együtt névváltoztatás. Az újonnan felvett név leginkább a korábbi lakóhelyre, vagy a vándorlás megelőző állomáshelyére utalt viszsza. Pl. a Tomasóc nógrádi faluból érkezőket Tomasovszkynak hívták, a Fest megyei Kiskőrösről tovább menők a Kiskereczky nevet vették fel. Ezt a feltevést Nyíregyháza vonatkozásában is elfogadhatjuk a helynévi eredetű családneveknél, bár Nyíregyházára csak kevesen, a Felvidékről érkeztek szökve. A Békés megyeiek mint szabad menetelű jobbágyok jöttek. Néhányan már korábban áteshettek névváltoztatáson, míg mások megtartották eredeti családnevüket. Az összeírásban túlsúlyban levő szláv (szlovák) nevek mellett magyaros és németes hangzásúakat is találunk, de ez nem zárja ki viselőjük szlovák eredetét 30. A szlovákságra jellemző kettős családneveket a nyíregyháziak is alkalmazták. Erre főleg a több azonos nevű família megkülönböztetése céljából volt szükség. Ezek az elnevezések olyan erősen éltek, hogy összeírásunkban is gyakran feltűnnek a két tagú név előtt vagy után. A melléknevek néhánya nagy kezdőbetűvel írott, ezek régibbnek, a családnévvel szinte összeforrottnak tűnnek: Psenyiczky Nagy Mihály (X. P. 221.) Máskor az az érzésünk, hogy csak Nyíregyházán kapott, még nem eléggé meggyökeresedett névkiegészítésről van szó: Garai Mihály rozsréti (XL. P. 949.) A kettős családnevek eredete többféle 31. Helynévre utalnak: Zelenyánszki (XVI. P stb.). Hrusovszki (XXXVI. P. 836.) Hostyisovszki (XXXVI. P. 387.) Szarvasi (XX. P. 479.) Debreceni (XVIII. P. 429.) Házasságkötésből eredő, a férj és feleség nevét egyesítő pl. Szolár M i hály Micsik (XVI. P. 377.). Vallási felekezetre emlékeztet az Orosz melléknév (XL. P. 929.), foglalkozásra a Kosikár (X. P. 216.), amely kosaras, kosárfonó jelentésű. Viselője valamely tulajdonságát jelzi a Kakas (IX. P. 210.), Piros (XXXIII. P. 747.), eredetileg gúnynév lehetett a Czeper (IV. P. 84.), Kecskás (XII. P. 267.), Grencsó (XIII. P. 285.).

7 Leggyakrabban a Kovács családnévhez került melléknév, az összeírás kilenc variációt sorol fel. A kettős családnevek alkalmazása sem volt elegendő, hogy egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a birtokosok. A rokonság egymás közelébe, egy bokorba telepedett le, nem csoda hát, ha leszármazottaik között sok azonos nevű található egymás mellett. Az utónevek viszonylag szűk skálája is hozzájárult, hogy még gyakoribb legyen az azonosság. Ezért korjelző és egyéb megkülönböztetéseket is alkalmaz az összeírás, gyakran rövidítve: legifjabb, ifjú, idősb, öreg, illetve alsó, középső. A férfiak mellett asszonyokat is szép számmal összeírtak a tulajdonosok között. A szereplő 107 nő neve mellett mintegy 90 alkalommal jelezték, hogy özvegy. A férj halálakor tehát felesége, szülők hiányában pedig a kiskorú árvák (23 esetben) vannak tanya- és földtulajdonosként feltüntetve. Néhány alkalommal két név együtt került a tulajdonos rovatba. Testvérek, rokonok osztatlan birtoklásáról lehet szó. (Bogár János és György testvérek XXVII. P. 627.) Földbirtok A szállásföldek Nyíregyháza határában a várostól ölnyire kezdődnek, a rajtuk lévő tanyák pedig a várost délről északra félkörben... nyugat felé szinte harmadfél mérföldnyi távolságra terjedve környezik" a korabeli mérnöki jelentés szerint 32. A szállásföld összterületéhez a források kh. közötti földterületet sorolnak 33. Az 1850-es tanyaösszeírásban szereplő föld nagysága beleillik ebbe a keretbe: /3 kötelet, azaz kh-t tesz ki. A nyíregyházi gazdák földműveléssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoztak. A bokortanyákat körülvevő szántóföldeket háromfordulós, ugarnyomásos rendszerben művelték. A kor szakírója így vélekedik:... többnyire egyszeri szántásban vetnek, s trágyázás helyett gyakran kukorica alá használják földjüket... még nem azon vannak, hogy kevés földet, de jól mívelnének, hanem szeretnek sokat szántani..." 34. A tanyás gazdák igyekeztek minél nagyobb földterületet szerezni. Szállásföld azonban nem volt korlátlan mennyiségben már a kezdeti időkben sem, a földéhséget a belső legelő egy részének évenkénti felosztásával enyhítették 35. Az állattartás és legeltetés megoszlott a tanyák ugarföldje, a városi belső legelő és a bérelt puszták között. Pusztabérlésre azért volt szükség, mert Nyíregyháza határában nem volt hely külső legelőnek 36. A város vezetői a birtokolható földmennyiség szabályozásával igyekeztek elkerül-

8 ni az aránytalanságokat. Kezdetben 4 kötél volt a felső birtokhatár. A tanács ragaszkodott a szokáshoz, hogy a szántóföldek használatának jótéteményéből több emberre is háramoljon haszon" 37, igyekezett megakadályozni a földvagyon túlzott növelését körül Nyíregyházán 5 holdnál kisebb, 60 holdnál nagyob birtoka senkinek nem lehetett a városi statútumok szerint 38. Ekkor már inkább arra kellett ügyelni, hogy fékezzék az egy kézen lévő föld zsugorodását. Megszabták a városi belsőség és a külső birtok minimumát, arni fél házhely és 1 kötél föld lett 39. Érthető az igyekezet, hiszen 1850-ben negyed kötél a legkisebb földűek tulajdona, és sokan vannak, akiknek földje nem éri el az 1 kötélnyit, ugyanakkor a megengedett felső határt is átlépték: 8 és fél kötél a legnagyobb földbirtok. Gondot okozott, hogy az eredetileg egy tagban levő szállásföld néhol felszabdalódott, így 1 1 kötélalj 8 10 részre is szétesett. Ennek az lett a következménye, hogy a gazda több darabban bírta földjét. Ez ennyire való elaprózásnak fő okozója volt az, hogy ha több kötélaljon osztoztak a felek, nem lévén e tekintetben szabályozó rendelkezés, többnyire mindenik osztályos fél a külön fekvő kötélaljakból egyenként részt húzott" 40. Az összeírás 918 földbirtokot jegyez fel, de néhány tulajdonosnak több darabban volt a földje, amelyek külön-külön szerepelnek. Özvegy Suták Sámuelné ily módon háromszor tűnik fel az összeírásban (IX. P. 193, XXXII. P közösen özvegy Trsztyenszki Andrásnéval, és XL. P. 966.). A földbirtok megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Birtoknagyság Földbirtokosok (kötél) (száma) (%) , , ,9 2 4; , , ,0 A földbirtok nagysága következtetni enged tulajdonosa vagyoni, és ezen keresztül társadalmi helyzetére. Igaz, a tanyai gazdáknak nemcsak földjük, házuk, hanem tekintélyes állatállományuk és egyéb ingóságaik lehettek, amelyekről ez az összeírás nem tesz említést. Az egy főre jutó birtokátlag 1,8 kötél, azaz 18 kh. Az összeírtak jelentős részének 1 és 4 kötél közé eső földterülete van. A leggyakrabban, minden harmadik esetben előforduló földnagyság 1 kötél. Ennek a középpa-

9 raszti rétegnek tagjai a tipikus, földszerzés és gazdálkodás felé tanyás gazdák. forduló Az 1 kötélaljnál kisebb földűek csoportjába azok tartoznak, akiknek szállásföldje az idők folyamán elaprózódott, vagy fiatalok, kevés földdel indulók, és olyan, korábban föld nélküli emberek, akiknek sikerült némi földet szerezni. A X. palotában három Simcsik nevű sorakozik egymás mellett (223, 224, 225). Kívánkozik a feltételezés, hogy testvérek, akiknek egyformán fél kötél földjük van, s egyik sem rendelkezik házzal Nyíregyházán. Földjük valaha egy kézben lehetett, a család szaporodásával, vagy örökléssel került megosztásra. A kisföldűek vizsgálatánál vissza kell kanyarodnunk a tanyák és a házak rovatához. Kiderül, hogy ezen birtokosok 2/3-ának nincs városi háza, akinek van, az pedig a legritkább esetben mondhat magáénak tanyát. A kevés földdel bírók nem tudtak egyszerre városi házat és tanyát fenntartani. 4 kötél feletti földje néhány tehetős gazdának van. Ez a csoport a maga, vagy családja kedvező anyagi helyzetét kihasználva gyarapíthatta birtokát. Kivételes, ha közülük valakinek nincs városi háza, míg kilencen 2 tanyával is rendelkeznek. A legtöbb földű tanyás gazdák közül néhányan részt vettek a városi közéletben is. Haczell Márton (I. P. 1.) 1848-ban Nyíregyháza országgyűlési képviselője, Meskó Sámuel (VII. P. 172.) és között a város polgármestere, aki 1855-ben 70 kh-as mintagazdasággal" rendelkezett. Ugyancsak polgármester, majd városi tanácsnok volt Sztruhár Károly (XII. P. 266.). Korábban városgazda tisztséget viselt Hankószky János (XXVIII. P. 659.), Kralovánszky Lajost (XXXII. P. 721.) közmunka-felügyelővé választották meg. Zsiska Mihályt (XII. P. 258.) és Ballá Sámuelt (XXXVI. P. 847., 848.) polgármesterségre jelölték. 41 Jegyzet rovat Az összeírás esetlegesen kitöltött, mégis értékes része a jegyzet rovat. Ide, vagy a tulajdonosok neve mellé kerültek a feljegyzések, amelyek nem tartoznak szorosan az összeíráshoz, de apró adataik hozzájárulnak sokoldalúságához, segítik értelmezését. Városi ház helyett kétszer puszta portát említ (I. P. 11., 25.), ami nyíregyházi beépítetlen telek lehetett. Máskor megjegyzi, hogy a ház nem a föld- és tanyatulajdonosé, hanem feleségéé (II. P. 59.), hogy a tanya a városé, mivel örökölte (XXX. P. 687.). Számon tartja a nem helybeli lakosokat is, sőt lakóhelyükre is történik utalás (I. P. 19., V. P. 96., VIII. P. 190., X. P. 238.). Néhány név mellé odakerült viselőjének foglalkozása is. A XXXVI., XXXVIII. és XXXIX. palotában juhászt és juhászházakat találunk, jelez-

10 ve, hogy ezen a területen juhászattal is foglalkoztak. Megtudjuk, hogy 3 malom és két kocsma is működött a tanyákon, esetenként a kocsmáros és molnár is meg van nevezve. Említés történik néhány iparűzőről is: 4 csizmadia 3 szabó 1 szűcs 1 varga 1 kovács 2 molnár 1 kocsmáros, összesen 13-an szerepelnek a tanyás gazdák mellett. Mesterségük gyakorlása mellett földműveléssel is foglalkoztak, de nem tartózkodtak a tanyán azok kivételével, akiket mesterségük odakötött: molnár, kocsmáros, kovács. Az összeírás az egyház tulajdonában levő mintegy 25 kötél földet is feltünteti (XL. P.), megnevezi az egyes felekezetek lelkészeit, jelzi a tanítók földjeit. A városi mérnöknek is van tanyaföldje (XXXIV. P. 778.). A jegyzetrovat legfontosabb adatai azok, amelyek a tanyán nem(csak) gazdaként élők rétegeire vonatkoznak. Itt találkozunk a tanyákhoz kötődő zsellérekkel, bérlőkkel és felesekkel. A zsellérnek nevezettek nem tekinthetők feudális jobbágyzselléreknek ilyenek Nyíregyházán az örökváltság miatt nem lehettek. Zsellérként azokat a cselédeket említik, akik a tanya őrzését, karbantartását, esetleg egyéb munkákat végeztek a tulajdonosnak az ottlakás fejében. Ők az alföldi tanyákon alkalmazott majorosok, tanyások nyíregyházi megfelelői. Az összeírásban 50 tanyai zsellér szerepel 45 tulajdonos mellett. Négy helyen egyszerre két zsellért találunk, míg Morauszki Andrást (XXX. P. 690.), akinek tanyája van, de földje, háza nincs, a gazdák sorában zsellérként írták össze. Benke nevezetűt tanyai zsellérként említik, ugyanakkor fél kötél földdel, amelyhez sem tanya, sem ház nem tartozik, a tulajdonosok között is szerepel. (III. P. 69., 70.). Hasonló helyzetben van Szűcs Mihály (II. P. 31., 33.) is, 1 kötél földjével. A zsellérek helyzetéről, tevékenységéről az összeírás keveset árul el, legfeljebb a gazdák adataira támaszkodhatunk. Feltűnő, hogy a zsellért tartó birtokosok között 19-nek két, egynek három tanyája van. Valószínű, hogy az egyik tanyán a tulajdonos lakott, a másikat zsellérre bízta. Zsellért alkalmazhatott az a gazda is, aki nem tartózkodott kinn személyesen, hanem tanyájába zsellért fogadott.

11 Bérelni feltehetően inkább földet, nem tanyát béreltek, bár ennek ellentmond egy eset, amikor bérlőt említ az összeírás ott, ahol a gazdának nincs földje (XV. P. 349.). Találkozunk bérlővel tanyátlan földtulajdonosnál, özvegyeknél és a 13 említés közül hatszor árváknál. Olyankor tehát, ha a tulajdonos nem maga művelte földjét, vagy nem lakott ott, megfelelő díjért átengedte földjét a bérlőnek. Ecseri Lajos (VIII. P. 191.) böszörményi lakos, aki egyszerre bérlőt is, felest is alkalmaz. Nyíregyházán ekkortájt a bérbe vett föld 3/4 katasztrális holdjaként 4 8 pengőforint bérleti díjat fizettek évenként. 42 Feles 14 esetben került a jegyzet rovatba, néha feles szántónak nevezve. A felesek, mint a bérlők is, azok földjét művelték, akik valamilyen oknál fogva arra nem voltak képesek, vagy ahol a gazda és családja munkaereje nem volt elegendő. Munkájukért a termés bizonyos részét, nevük alapján felét kapták. A felesek helyi alkalmazásáról a szolgabírói hivatal körrendeletének 34 kérdésére 1855-ben adott válaszok részletesen tájékoztatnak. 43 Eszerint a feles és tulajdonos megállapodását befolyásolták a személyes viszonyok, a föld minősége és távolsága is. Kapások esetében azt a szokást tekintik általánosnak, hogy a feles vállalkozó a földet beszántja, beveti, a termés felét hazaszállítja a tulajdonosnak, míg a föld gazdája a maga felét bekapáltatja és letöreti. Gabonaféléknél a feleseket terheli, hogy fele részben felszántsák, feles maggal bevessék, kepe részért saját élelmükön learattassák, a termést behordják, kinyomtassák, a szemet és szalmát fele részben hazahozzák. Bérlőt és felest a nagyobb, 2 4 kötélnyi földdel rendelkezőknél említenek. Ugyanaz a gazda, akinél bérlőt, vagy felest találunk, gyakran zsellért is alkalmaz (IX. P. 251., XXXII. P. 737., 738.), több palotában azonban egyáltalán nem említik őket. Bérlők és felesek közös vonása, hogy gyakran maguk is tulajdonosok. Saját palotájuk tehetősebb gazdái mellett szerepelnek, nem ritkán szomszédok (Juhász Mihály tanyai bérlő, XII. P. 60., 61.). Különösen felesekre érvényes, de zselléreknél is előfordul, hogy a tulajdonosként összeírt és a jegyzetben szereplő azonos családnevű, valószínűleg rokon. (XII. P Mócsán János öreg felese Mócsán János ifjú.) (VII. P Dankó János tanyai zsellér Dankó András.) A tanyai gazdálkodás nagy munkaerőigényét a felsoroltak nem tudták kielégíteni. Náluk jóval nagyobb számban foglalkoztattak cselédeket, béreseket, akik meghatározott fizetségért dolgoztak. Róluk az 1850-es adatfelvétel nem tesz említést, későbbi adatok alapján azonban számuk több százra tehető. 44

12 JEGYZETEK 1. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, p. Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése. Kolozsvár, p. Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Bp., p. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. (Nyíregyházi Kiskönyvtár 9.) 2. kiad. Nyíregyháza, p. 2. Balogh István: A Nyírség tanyái. In: Frisnyák Sándor (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv 2. kötet. Nyíregyháza, p. 3. Balogh István: Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII XIX. században. Ethnographia LXXXI p. 4. Simkó Gyula: A nyíregyházi tanyák keletkezése, fejlődése, települési és néprajzi viszonyai. In: Szohor Pál (szerk.): Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Nyíregyházán, p. A határbeli építményeket kezdetben szállásnak, később tanyának is nevezték. A szállás egyaránt jelentette az egyes házat és a szálláscsoportot is, míg a tanya inkább egy-egy épületet. A tanyacsoport elnevezésére a XIX. század első felében honosodott meg a bokor ben mindhárom elnevezést használták. 5. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, továbbiakban SzSzmL. V. B. 142/a. 1. Nyíregyháza községtanácsának iratai Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1850/265. SzSzmL. V. B. 142/a /273. Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII XIX. században. Bp., című művében idézi. 90. p. 6. SzSzmL. V. B. 142/a / Magyarkoronaországot illető országos törvény- és kormánylap I. évf. X. Darab. Budán, p. 8. Miklósffy Sámuel (szerk.): Történetkönyv, melyben a Nyíregyházi Evangelika Eklézsiának XIX. századtól kezdve évenkénti történetei... (Kézirat a Nyíregyházi Evangélikus Gyülekezet Levéltárában.) 9. SzSzmL. V. B. 142/a / SzSzmL. V. B. 142/f. 24/30. Különböző összeírások. 1850:28. Az összeírás papírra, tintával íródott, füzet formájú. A Kötél föld és a Városi ház rovat palétánkénti összesítését eredetileg ceruzával írták be, néhol tintával javított. Az összeírás első lapjain feltehetően későbbi időpontból származó pirossal írt módosító bejegyzések találhatók. Ezek a közlésben zárójelbe kerültek. Az összeírás erősen rongált, töredezett. A már hiányzó, vagy olvashatatlan részeket pontozással jelöltük decemberében géppel írott másolat készült róla, amelyet felhasználtunk az írás egyértelművé tételére. Az összeírás névanyagát betűhíven közöljük. 11. A kötéllel mérés módjáról: Németh Zoltán: Tirpákokra vonatkozó iratok Nyíregyháza történetéhez In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás I II. Nyíregyháza, p. A nyíregyházi határ első felmérésekor... a Földet általában Cinkocky György 30 ölére szabott valódi kötéllel mérték, ahogy ő saját kezét kiterjeszthette, hosszban." Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első fél évszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei ) In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás III IV. Nyíregyháza, p. U. o p. szerepel, hogy bizonyos Marko-féle tanyaföldeket újra mértek Molnár Tamás kötelével. Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára III. köt. Pest, p. szerint 10 holdból áll 1 kötélalja 1600 négyszögöllel számítva. Az előbbiekkel egybehangzó Galgóczy Károly: Magyarország a szerbvajdaság s temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pesten, p. Lukács Ödön, i. m p. a kötéllel való mérésről és annak nagyságáról ír: 4 zsinka vagy kötélalj szállásföld , 1 köblös föld 1890 négyszögöl. 12. Németh Zoltán, i. m. 360., p. Itt még csak az első három palotáról történik említés. SzSzmL. V. A. 102/g. 46/126. Nyíregyháza város tanácsának iratai Népösszeírások : 4. SzSzmL. V. B. 142/a /1056. Mérey Ferenc: Nyíregyháza története. In: Hűnek Emil (szerk.): Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. (Magyar városok monográfiája VIII.) Bp., p. Balogh István: Az alföldi tanyás gazdálkodás. In: Szabó István (szerk.): A parasztság

13 Magyarországon a kapitalizmus korában kiad. I. kötet. Bp., p. 13. A palotások közmunka szervezésben való részvételéről szólnak az alábbi bejegyzések. SzSzmL. V. A. 101/a. Nyíregyháza hites közönsége iratai. Jegyzőkönyvek /304. SzSzmL. V. B. 142/a / SzSzmL. V. A. 102/g. 46/ : SzSzmL. V. B /65. Nyíregyháza községtanácsa iratai összeírások : SzSzmL. V. B. 142/a. 1852/1183. és hasonló tartalmú bejegyzés 1852/ SzSzmL. V. B. 142/a /281. Eszerint az adóhátralékok beszedésére a tanyákon használt fogatok költsége és a kirendelt tisztviselők napidíja a hátralékos gazdát terheli. 18. SzSzmL. V. B. 142/a / SzSzmL. V. B. 142/a /33. Hársfalvi Péter, i. m. 91. oldalán is említett január 10-i tanácsülés részletesen foglalkozott a tanyára költözés problémáival. 20. SzSzmL. V. B. 142/a / SzSzmL. V. B. 142/a /405. és 1852/ Nyíregyháza 1850-es össznépességét Szohor Pál: Nyíregyháza város története. In: Szobor Pál (szerk.): Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Nyíregyházán, p. c. műve főre teszi. Lukács Ödön, i. m p. százzal több embert említ. Az 1850-es nyíregyházi népszámlálás összesítője SzSzmL. V. B. 142/f. 24/ : lakosról tud. A különbséget talán Sima puszta népességének beszámítása adja. Az összesítés házszámok szerint történt, a tanyai házszámok ( ) alatti lakosság összeadásával 2659 főt kapunk. 23. Az összeírás valamely helyére történő hivatkozáskor zárójelben megadjuk a paléta számát és a sorszámot. Pl.: (X. P. 233.). 24. A közölt összeírás sorszáma 967-ig halad. Nem szerepel azonban ennyi személy a tulajdonosok között, mivel néhányan több alkalommal is be vannak jegyezve. A városi házzal nem rendelkezők száma (373) eltérést mutat az összeírás össze húzás" című összesítéséhez (366) képest, mivel nem vették figyelembe, hogy ugyanaz a személy többször is szerepelhet, hogy egy gazdának két tanyája is lehet,vagy egyáltalán nincs tanyája. 25. Az 1850-es adatfelvételben szereplő tulajdonosok körében gyakori a családnév, olykor a teljes név azonossága. Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy teljes bizonyossággal megkülönböztessük őket. A két tanyájuk, vagy nem egy darabban levő földjük miatt többször szereplők azonosításához segítséget nyújt az összíró, mivel ismétlőjeleket alkalmaz. Erre azonban csak közvetlen szomszédságnál van lehetőség. Ha másik palétában bukkan fel valaki újra, nem tölti ki ismét valamennyi rovatot, hanem kihúzza, vagy üresen hagyja. 26. SzSzmL. V. B. 142/a /273. SzSzmL. V. B. 142/a / SzSzmL. 142/a / Nyíregyháza az örökváltsággal 1803-ban és 1824-ben megszabadult a feudális terhektől. Lásd Cservenyák László, i. m. A városi vezetés statútumai azonban továbbra is beleszóltak a paraszti birtoklásba, sőt az 1850-es években is születtek korlátozó intézkedések. Pl. a belső telek és külsőség megosztásának tiltásáról. SzSzmL. V. B Tanácsülési jegyzőkönyvek 1858/19/ Fügedi Erik: Szlovák települések az Alföldön a XVIII. században. In: Tanulmányok Nyíregyháza újabbkori történetéből. (Nyíregyházi Kiskönyvtár 11.) Nyíregyháza, p. 30. Márkus Mihály: A tirpák etnikai csoport kialakulása. In: Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ( tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek. (Jósa András Múzeum Kiadványai 9.) Nyíregyháza, p. 31. U. O p. A kettős családnevek csoportosításánál Márkus Mihály beosztását követjük. 22. Sexty József mérnök jelentése a tanyák távolságáról számol be. SzSzmL, V. B /74. Nyíregyháza város polgármesterének iratai : 34. (1 mérföld 8,3530 km; 1 öl 1,8964 m.) 33. Fényes Elek,

14 1. m p. szerint,,a város határában van hold szántó és kaszálóföld, 1600 négyszögölével mérve." 1806-ban Nyíregyháza határának felmérésekor a szállási földek területe köblös (1200 négyszögöllel számítva). SzSzmL. V. A. 102/d. 40/120. Nyíregyháza város tanácsának iratai : 1. Az adatot Rácz István is idézi. Rácz István: A tanyarendszer kialakulása. In: Pölöskei Ferenc Szabad György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Bp p. Balogh István, i. m p kh területűnek veszi a város határát 1800 körül. 34. Fényes Elek, i. m p. 35. A városi gyepföld, a pázsit egy részének szántóföld céljára történő kiosztása szokásban volt, évente kb kh. SzSzmL. V. B / / Márkus Mihály, i. m p. 37. Balogh István, i. m p. 38. Fényes Elek, i. m p. Galgóczy Károly, i. m p. 39. SzSzmL. V. B / /19/ Galgóczy Károly, i. m p. 41. Lukács Ödön, i. m. 271., 282., 293., 361. p. 42. SzSzmL. V. B / : 28. A szolgabírói hivatal körrendeletében kiküldött 34 kérdőpontra adott válaszok. 14. válasz. 43. U. o. 12. válasz. 44. U. o. Bokortanya korabeli térképen. SzSzmLt. XV. 1. T

15 A nyíregyházi határban lévő tanyáknak szám alá vételét, a tulajdonosok nevét és birtokuk mennyiségét kimutató könyvecske 1850-ik évről I. PALETA, MORAVECZ LASZLÖ PALETAS Folyószám Szállásszám Tulajdonos neve Kötél föld Városi ház Jegyzet Haezell Márton 6 van Perger János 4 van Bodnár Mihály 1 nincs Moravecz László 2 van Batári Dániel 1/2 van Ács András 3/4 nincs Dobiász János 3,4 nincs özvegy Moravecz Jósefné 3 4 nincs Moravecz András 3/4 nincs özvegy Moravecz Janósné 3/4 nincs Bodnár András 3 4 Puszta porta Nagy András 3/4 nincs Kruták András 2 3/4 van özvegy Havris Györgyné 2 1/4 van özvegy Szoroki Janósné 3/4 nincs 16 Veres János 1/2 van (nincs) 17 Horog Jősef 1/2 van (nincs) Dvorszki György 1 van L Özvegy Perjési Lajosné 1 nincs Nem helybeli lakos 20 Furmán nincs Dvorszki András 1 nincs Nagy János 1 nincs Vass Janósné 1 van 24 Siska Mihály 1 van (...) 2.', 1801 Valek György 1 Puszta porta Tarczali András 1 nincs (Sipos János) Majoros Mihály 1 nincs /2 11 II. PALÉTA, LACZÓ ANDRÁS PALETAS Poruben János 1 nincs 29 Kócsál József 1 van (Telek... nints tag) Bencs Ignáczné 2 nincs Tanyai lakó Madzsuga Mih Gyurcsán György 1 van Tanyai zsellér Szűcs Mihály Kukucska János 2 van 33 Szűcs Mihály nincs Lentvorszky Mihály van Benkó András 2 van Lentvorszky Dániel 1 nincs Henzsel Dániel 1 van Dobránszky Janós 2 van 3!) 1813 Hajdú János Juhász i nincs Zsellérje Hajdú Mih Idősb Risku Mihály í nincs özvegy Fizel Mihályné nincs Spisák Janós 1 nincs Drobnyi Mihály 1 nincs Riskó Janós nincs Konza Mihály 1 nincs Lacz János 3 van 47 Gyekis István árvái 1 nincs Csákányi Janós 1 nincs Sipos Ferencz 1 nincs Lacz András 3 van özvegy Almási Jánosné 2 van Dankó Ferencz tanyai bérlő Sipos András 2 van Napkori Janós 1 1/2 nincs Riskó Mihály if. 1 nincs Riskó György if. 1/2 nincs 3 vékás Özvegy Hvisgyák Györgyné 1/2 nincs 57 Zemencsik Jósef 1/2 nincs özvegy Bihari Gy /2 nincs Öreg Riskó... 1 van Feleségéé a ház /2 12

16 Folyószám Szállásszám Tulajdonos neve Kötél föld Városi ház Jegyzet Juhász Mihály 3 van 61 Ajler János árvái 1 nincs J uhász Mihály tanyai bérlő Ilcsik János nincs Zajácz Mihály 1 1/2 van Helebrant Dániel 2 van ( Augusztinyi András 1 1/2 van 66 Horcsányi Janós 1 van Dankó István 1 1/2 nincs Petrásovies Janósné 2 nincs 69 Benke Mihály 1/2 nincs Zorger Jóseí 1 1/2 nincs Tanyai zsellér Benke Szűcs György 1 nincs Augusztinyi Jósef 1 nincs Sohajda Mihály 1 nincs Dzsavar Janós 2 van /2 6 IV. PÁLÉT A, SZUCHY GYÖRGY PALETAS Szakács Mihály 3 1/2 van Szakács István 1 nincs Ilcsik András 1 nincs Idősb Boros György 1 van If. Boros György 1 nincs Ajler András 1 nincs Magéra György 3 van Schuchi Pál 2 van 33 Dániel Pál 1 nincs özvegy Tóth Czeper Janósné 1/2 nincs 85 Sarecz György 1/2 van Fabula András 1 nincs Horváth Janós Gazdjik 2 1/3 nincs Schmid András 1 1/3 van Mócsán János 1 1/3 van Özvegy Szmrek Andrásné 1 van özvegy Szmrek Andrásné 2 Zsellérje Hriczo János Hulyok György 1 1/2 nincs özvegy Szmrek Andrásné 1 Zsellérje Dobén János Hulyok Mihály 1 1/2 nincs /2 8 V. PALÉTA, HUDÁK ANDRÁS PALETAS Hudák András 2 van Hudák András Zsellérje Huraj Janós Király teleki csősz 97 Hudák Janós 1 van Idősb Horváth Mihály 2 1/2 van If. Horváth Mihály 1 1/2 van Horváth András 1 1/2 van 1( Marcsek Pál 1 nincs Marcsek György 1 nincs 1 ( Gyurcsán Salamon 3 1/2 van özvegy Horváth Adámné 1 1/2 van 1(15 Henzsel András árvái 1/2 nincs Jónás Janós 1 1/2 van Mihalkó Janós 1 nincs Mihálkó Jósef 2 van Kovács Pál 1 nincs Zsellérjei Vitái és Bogár Franczel András 1 2/3 nincs Kovács Janós 1 nincs 112 Petruska Pál árvái 1 nincs Felibe szántja Kovács Kovács Pál 1 nincs Franczel Janós 1 1/3 nincs Bogár András 2 nincs Bogár Mihály 1/2 nincs

17 Folyó- Szállás- Tulajdonos neve szám szám Marcsek Janós 1 van 11 fi 1882 Jaczkó Mihály 1 nincs 11!) Kósa István 1 1/2 nincs 121) 1884 Pristyák József 1 1/2 van Pristyák György 1 1/2 van Franczel György 1 nincs Henzsel Janós 1 nincs Henzsel György 2 van 12S 1889 Henzsel András idősb 4 1/2 van ELiász Mihály 3 1/2 van /2 15 VI. PALÉTA, DEBRÖSZKY ÁDÁM PALETAS Takáts Janós Juhász 7 van Gabula Janós árvája, Mária 1 1/2 van Zsellérje Kis Janósné Sztankó András 2 nincs özvegy Henzsel Janósné 3 1/2 van Gyuris András 1 nincs Inczédy György 3 1/2 van Id. Gabulya Janós Betko 3 van If. Gabulya Janós Betko 2 1/2 van Petris Janós 1 1/2 van Szuchács János 1 nincs Középső Horváth Mihály 2 van özvegy Csernyik Jánosné 1 nincs Csernyik Mihály 1/2 nincs Csernyik Tamás 1/2 nincs Debrovszki Adám 3 1/4 van Ruzsinszky János 3 1/4 van 143 1Ö07 Debrovszky Adám Tanyai zsellérje Debrovszky Mihály 1 nincs Veres János Benkö Mihály 1/2 van özvegy Kovács Zelenyanszki 1 nincs Janósné Debrovszky Janós 1 3/4 van özv. Debrovszky Janósné 1 1/4 van Kovács Mihály Zelenjánki 3 van Szuchánszki Mihály 1/2 nincs 151 özvegy Szuchánszky Jósefné 1 nincs Id. Debrovszki János 1 van Suchanszki István öreg 2 1/2 van Debrovszky György 1 van Ambrusz András 1 nincs 156 Ambrusz Janós sza... 1 van /4 18 VII. PALÉTA, DANKÓ PÁL PALÉTÁS Dankó Pál 1/4 van 158 Ifj. Bartha István 1/2 nincs Hamornyik András 2 nincs öreg Bartha János 1/2 van Dankó Janós 1 nincs Dankó Jósef 1 1/2 van Dankó László 1 nincs Dankó Pál 2 1/4 van Dankó Janós Tanyai zsellér Dankó András özv. Megyesi Györgyné 1 nincs 167 Megyesi András 1 nincs Megyesi István 3/4 nincs Megyesi Jósef 1 nincs Kovács György 8 van özv. Oláh Istvánná 1 nincs Meskó Sámuel 6 nincs /4 5

18 VIÍI. PALETA, JASKÖ GYÖRGY PALETAS Folyó Szállás Tulajdonos neve Kötél Városi Jegyzet szám szám föld ház Öreg Bartha Janós 1 1/2 van Bérlője Rolkó Jósefné Ambrusz Janós árvái a nincs Zsellér Bodnár Mihály özv. Hulvej Andrásná 1 1/2 van L Pozor Mihály 3 van Hovan Mátyás árvái 2 van Mihók Mihály 1 1/2 nincs 17!) 1939 Ambrusz Sámuel 2 van Furman András 1 nincs Furman Jósef van Gerbár Mátyás 1 van Id. Gerbár Janós 1 1/2 van Id. Gerbár Janós Vitái Mihály 2 van Furman Janós 1 1/2 nincs Jaskó György 3 1/2 van Bencs Mátyás 4 van Bencs Mátyás Szűcs Mihály 2 van Felese Szűcs Mihály Ecseri Lajos böszörményi lakos 2 nincs Bérlője Rotarides Sámuel Fabula János öreg 2 van IX. PALETA, JÁNÓSZKY MIHÁLY PALÉTÁS özv. Suták Sámuelné 1 3/4 van Felese Acs György 194 Ács György 3/4 van Trsztyenszky János ifjú 2 nincs Trsztyenszky András ifjú 2 nincs Jánószky Janós 3 1/4 van Jánószky Mihály 2 van özvegy Gunyecz Jósefné 3/4 nincs Petris Mihály 2 1/2 nincs 2! Sipos Mihály 1/2 nincs Hulvej István 1 1/2 van özvegy Liskán Mártonné 2 van Liskán Mártonné özvegy Liskán Jósef 3 1/2 van Fizel András nincs G6 Fizel Mihály árvái 1 nincs Simoncsik Janós zsellér Fedor József 2 van Barzó Janós 2 van Orosz György Kakas 2 van Franczel Janós 2 van özvegy Franczel Mihályné 2 van Mócsán Mihály 3 nincs Mócsán András nincs Kömives Károly 2 van Zsellér Soltész György /4 13 X. PALETA, GARAY JANÖS PALÉTÁS Ferencz Pál Kosikár 3 1/2 van Hárman Janós idősb 2 Van sas Ifjú Hárman Janós 1/2 nincs Magna Janós árvái 2 vían Magyar Mihály 4 vain Psenyiczky Nagy Mihály 2 van Frcska Janós 1 vaini Simcsik Pál 1/2 nincs Simcsik András 1/2 niños Simcsik Márton 1/2 nincs Hurai Pál 1 minos Frcska Janós Magna Márton 5 1/3 van Frcska Pál 1/2 nincs

19 Folyószám Szállásszám Tulajdonos neve Pristyák Mihály ifjú 11/12 ninics P»l Pristyák András 11/12 nincs Csengeri Sámuel 3 3/4 van Szikora György és Jósef 2 és 2 ház van Kubiinyi Jamós 3/4 nincs Kubimyi Márton 3/4 nincs Pristyák. Pál 1 5/6 vaja Henzsel Páli 2 inincs 288 Patkó István ibrányi lelkész 2 (nincs 23ÍJ 1995 Ambrusz Jósef 2 van )806 Garay Janós 2 1/2 van (97 Bálint András 3 1/2 va n / XI. PALETA, ANTAL ANDRÁS PALETAS özv. Kovács Györgymé Melich András Antal András Drenyósziky András Ambrusz György Antal Mihály Poruben Janós Lang Frigyesné özvegy Lang Frigyesné özvegy Petruska Pál árvái Zomborszki András Kibicher Pál Sztrehócziky Jamós Fabula Mihály 1/ /2 1, /4 7 nilmcs van van mimes v a n mancs van van. van mincs van /ninics Felese Steványik István.Zsellér Mártom Jamos Felese Kovács Jamós XII. PALÉTA, BAK A Y JÁNOS PALETAS Augusztimyi Mihály 3 van 257 Augusztinyi Jámos l 1 van Zsiska Mihály 7 1/2 van, Súlyán Dániel 6 1/2 niincs Felese Gincsai Mihály özv. Benke Mihálymé 1 1/2 nincs Knajcsovics Janós 1 van Zsellér Paulik Jamós Krajcsiovics Pál 1 nincs özv. Hibjáin Jánosmé 1 van Zsellér öz. Kovács Ján. Zeleny Kovács András Fabula 2 van Bakai Jamós 1 1/2 van Sztruhár Károly 5 1/2 van Trsztyemszky György Keeskás 1 vani Zomborszlky Márton 1 mines özv. Kazár Mihálymé 2 vani Mócsám Jamós örieg 2) van. Felesie Mócsám Jamós ifjú Zomborszki Pál 1 nincs, Sztanikó Mihály 2 vain Felese Gyureskó Tamás Zomborszky Jamós 1 mines Zsellér Molnár Jóslef Kazár Jánosmé 1 mines Zsellér Gócs Simon most Laczkoszki Jósef nej-e F rain.cz el Jiamós nincs özv. Kovács Györgymé Keso 1 mines Trsztyemszky Jamós öreg 3 vaini Trsztyemszky András ifjú 19 vam Skolnyik András 1/2 vani Skiolnyik Jamós 2 vam Ersztyenszky György Középső Kazár Györgyné özvegy nincs SkoLnyik Mihály 1 1/2 vani Zomborszki Janós árvái 3 vam Zsellér Homicsko György /4 10

20 Xm. PALETA, SOLTÉSZ MIHÁLY PALETAS Folyó Szállás Tulajdonos neve Kötél Városi Jegyzet szám szám föld ház Kovács András Grencsó 2 vam Zsellér Jó György 2 í! István Mihály 1 nincs y Dániel György 1/2 vam Soltész Mihály 1 1/2 vam) 28!) 2043 özv. Szovicsné 2 van Felese Gyekis György Povazsanyecz Mihály 1 1/2 vam özv. Povazsanyecz Pálmé 1 1/2 van Povazsanyecz Ádám 21 van Novotini Antal 1 vam ; özv. Kazár Mihálymé van Vidoven Mihály 2 1/2 nincs Vidoven Mihály V Jánószky András 6 1/2 vam Jánószky András Zsellér Kassai özv. Nagy Jánosaié 2 vam Nagy János 2 mincs Sramkó János 1/2 nincs Jaskő Jámos 1 nincs Bemos Pál 3/4 vam Peruska Janós 1 nincs Reincs András ifjú 1 1/3 nincs özv,. Gulyás Jósefmé 2 1/2 nincs Faíbulya András 2 nincs 38) Jasikó Mihály 1, van Barzó András dősb 5 van /12 14 Janós XIV. PALÉTA, TAMÁS JANÓS PALÉTÁS Koczka Jamós Putnoczki 1 1/2 nincs Tamás Jámos nincs Szuehanszky Ádám 1 vam Sziuhanszki Jósef vam Öreg Kovács Pál 1 1/2! vam 315 Kovács András 1/4 vam 316 Kovács Sámuel 1/4 vam Kosina Pál 1/4 van Kosina György 1 1/4 vam Gutyám Mihály 2 1/2 van Lukácskó Mátyás 2 vam Koczka Mátyás Putnoczki ll 1/2 nincs Koczka Mihály Putnoczki 1 1/2 vani Koczka Jámos öreg 1 vam özvegy Kovács Györgymé 1 3/4 van Bukovinszky Janós vam> Bukovinszkl Mihály 3 van Kovács Pál if. 3/4 nincs özv. Báláz Györgyné 2 nincs Repka György 1 1/2 van Ketskemétziki András nincs Kecskeméczky Janós 1 vam Sájben Pál 21 vam Sájben Mihály 1 van! Sajbem Adém 2 vam Bámszky Mihály 3 van' Hugyecz András vani Zajácz Jósef ninics Gyureskó Mihály 1 nincs Vajda Mihály 2 nincs Duszkó András 2 van /4 22 Felese Koczka András, Felese Zajácz Jósef XV. PALÉTA, SZTREBORNY JANÓS PALÉTÁS Morauszky Janós alsó 1 3/4 nincs) Pristyák Mihály 1 nincs/ özv. Pristyák Andrásné 1 vam: Pristyák Janós 2 1/2 vam Morauszky Mártom if. 2 nincs