A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN / /

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/"

Átírás

1 PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN / / Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária Terézia elrendelte a Habsburg Birodalom összes országának feltérképezését. A hétéves háborúban ugyanis a hadsereg gyakran mozgásképtelen volt a részletes és pontos katonai térképek hiánya miatt. 25 év alatt jött létre ez a hatalmas adatbázis, amely több részből tevődik össze. Egyrészt a térképekből, amelyek az első nagy méretarányú felvételek /M:28800/, Erdélyt és a Temesi Bánságot is felölelik. Másrészt Magyarországra vonatkozóan hét kötet országleírásából / /, amelyek térképészeti jelekkel ki nem fejezhető fontos adatokat tartalmaznak./ 1^ Tulajdonképpen ide sorolhatjuk az első magyarországi népszámlálást is között. Az I. katonai adatfelvétel sokáig holt anyag volt, pedig páratlan értékű forrás a XVIII. század utolsó harmadáról. Létrejötte után féltve őrzött hadititok l e t t, csak a Birodalom legfelsőbb katonai vezetése használhatta. Az eredeti anyag Bécsben, a Hadilevéltárban található /jelzete: Kriegsarchiv, Kartenabteilung B.IX.a.527/ f 2 ' 1928-ban Eperjessy Kálmán, majd Borbély Andor és Nagy Júlia hívták f e l a figyelmet rá, de Magyarországra hozatala nem sikerült a levéltári proveniencia elve miatt/ 3/A térképekről másolatok készültek, róluk széles körben tudomást szereztek, és ma is gyakran használják a kutatók. Az országleírás azonban máig nincs feldolgozva, pedig a kettő szorosan kiegészíti egymást után az Agrártörténeti Bizottság 4. sz. témájaként napirendre került, a Hadtörténeti Intézet pedig másolatokat készített a Bécsben lévő kéziratokról. Eperjessy Kálmán és munkacsoportja rendszerezte az anyagot: az országleírást átírták gótról l a t i n betűs németre, de aztán levéltárba került /Hadtörténelmi Intézet/'.VvalőszínüIeg a kb oldalnyi terjedelem az oka, hogy kiadása esetleges. Néhány levéltár jelentetett meg publikációt belőle, köztük a mi levéltárunk Szabolcs megye leírását. /S/ A továbbiakban az országleírással, konkrétan pedig a Rétköz leírásával foglalkozunk. A Kiss Lajos által körülírt, 30 községet magában foglaló, tágabb értelemben vett Rétközt vizsgáljuk, amelyet északról a Tisza, délről a Nyírség fog közre. Az évi lecsapolásig, amikor is v i z e i t a Lónyay-csatorna vezette le, a Tisza ártere, i l l e t v e a nyírségi csapadékvizek

2 gyűjtőterülete volt. A kb kat. holdnyi területen a katonai adatfelvétel idején, pontosan 100 évvel a lecsapolás e- lőtt, még érintetlen volt az ősi lápvilág, amely hasonlíthatott az EcsedHáphoz^6/-Remél jük, hogy Kiss Lajos már klasszi-» kusnak számító Régi Rétköz c. munkáját ki tudjuk egészíteni néhány újabb adattal ebből az idáig feltáratlan és nagyon r i t kán használt forrásból, ni Szabolcs megye leírásából három rétközi község kimaradt^ * Tuzsér, Óntelek és Rozsály. Valószínűleg az idegen származású katonatisztek tévedése az oka, más esetben is többször előfordul hasonló pontatlanság a közigazgatási határokat illetően. A három település adatait nem tudtuk beépíteni a dolgozatba, de a többi 27 révén valószínűleg sikerült rekonstruálni hogyan látták katonai szemmel a Rétközt ben. A felvétel katonai célból jött létre, így természetesen csakis hadászati szempontok határozták meg, hogy milyen adatokat rögzítettek. Ez teszi különlegessé az országleírást i s : olyan adatokat tartalmaz, amelyek a többi 1 eírásban,helységnévtárban nem lelhetők f e l. A szubjektivitás ugyancsak katonai szempontok miatt nem érvényesülhetett, mindig azonos kérdőpontokra k e l l e t t válaszolni. A felvétel során az országot I-től XXXIX-ig terjedő függőleges osz lopokra/colonne/.ezeken belül pedig vízszintesen, nyugatról keletre haladva sectlokra osztották. Ez határozta meg a leírás menetét i s. Az adatrögzítő tisztek osztrák és cseh származásúak voltak, hallás u- tán írták le a földrajzi neveket, ezért gyakori a torzulás. A már elkészült, térképekkel a kezükben járták e településeket, gyakran találunk erre utalást:"...ahogy azt a térképen jeleztük..." Az azonos kérdésekre adott választ előre elkészített táblázatokon rögzítették. A kérdöpontokat az Udvari HaditaT f t / nács még május 13-diki rendeletében meghatározta'.' 1. A megye neve. 2. A helység neve. A leírásban sokkal több települést találunk, mint a térképeken, vagy a helységnévtárakban, mivel i t t a szétszórt házakat, a pásztorok, dohányosok szálláshelyeit is önálló közigazgatási egységként tüntetik f e l. A névvariánsokat is megadják, ha van, p l. Kótaj, vagy Keresztút. Előfordul, hogy németre fordítanak és a település közigazgatási rangját is megjelölik, p l. Kisvárda mezőváros: Klein Warden Markt. 3. Hányadik colonnében és sectioban fekszik. 4. Távolsága a szomszédos lakott helységektől katonai lépés- ben mérve, egész-, fél és negyedórában kifejezve. Például Vencsellő Balsától 1/2, Rakamaztól 2 3/4, Gávától 1/2 órára van. Érdekesség Ibrány és Halász esetében, hogy kétféleképpen adják meg a távolságot: szárazon 5, vizén 1 órára 4 vannak egymástól.

3 5. Vannak-e szilárd épületek? Itt feljegyzik a templomokat, kastélyokat, nemesi udvarházakat, csárdákat, erősebb házakat. Míg a megye legtöbb településén legalább egy templom található, addig a Rétköz 27 falvából 13-ban, tehát közel 50 %- ban semmiféle szilárd, katonailag számbavehető épület nincs, még templom sem. Ezek a községek: Vencsellő, Paszab, Tiszarád, Vasmegyer, Kék, Kótaj, Komoró, Veresmart, Kékese, Tiszakanyár, Dombrád, Ajak és Gégény. A többiben feljegyeznek templomot,gáván és Fényeslitkén kettőt i s. Bújon és Ibrányban kastély is található. Kisvárdán néhány polgári házat és az elpusztult várat. Gáván, Nyírbogdányban és Kemecsén pedig a nemesi kúriát tüntetik még f e l szilárd épületként. Érdekes, hogy a másutt i - gen gyakran előforduló csárdákkal a Rétközben nem találkozunk. Ez is a tájegység zártságát mutatja, utazó ritkán fordulhatott meg errefelé. 5. A vizek minősége. Ennek a pontnak igen nagy a jelentősége, mivel a folyamszabályozás előtti állapotot mutatja be. Leírják a folyók, patakok mélységét, medrét, hol lehet rajtuk átkelni, vannak-e hidak, gázlók, a víz ember és állat, vagy csak állat számára ihatő-e. A folyővizek,sőt néha a mocsarak vize is e- gyébként majdnem mindenütt ivásra alkalmas.szólnak az áradásról,az árterület alakulásáról.vannak olyan helységek.amelyeket tavasszal a víz hetekre elvág egymástól. A megye legnagyobb folyója,a Tisza a Rétköz északi hatérát is képezi Tuzsértól Vencsellőig.Ennél a tájegységnél mindössze hat községnél írják le a Tiszát,i11etve a Kistiszát,a többinél a nagy kiterjedésű mocsarak,1ápok szerepelnek, ezeket a Tisza táplálja áradásaival. Szabolcsveresmartnál a folyó közvetlenül a helységnél f o l y i k. Csak csónakokkal lehet keresztülmenni rajta.nincsenek gázlók. Körülbelül 200 lépés széles,több mint 15 öl mély. Bár a.víz i - ható, de azoknak, akik nem szokták meg mégis egészségtelen.tavasszal nagyon nagy árvizeket okoz, és aztán mocsarakat hagy maga után. Halásznál a Kistisza egy nagy mocsár közepén fut keresztül,20-25 lépés széles. Magas vízállásnál öl mély, egészen alacsony partja van. így a víz mindig a mocsárba ömlik. Vize iható. Ibránynál egyesül ismét a Nagytiszávai,a víz ott is iható. Ibránynál,Tiszabercelnél, Gávánál és Vencsellőnél ugyanúgy írják le a Tiszát: lépés széles, öl mély,közepes vízállásnál 12, alacsonynál 6-7, sőt 8 öl mély. Alacsony partja van. Mivel a Rétköz nagy részénél nem a folyóvizek, hanem a mocsarak, lápok a meghatározók, így általában ebben a pontban írták le ezeket i s, ellentétben más vidékekkel. Mindezt azért jegyezzük meg, mert külön kérdőpontként később szerepelni fognak a mocsarak és rétek.

4 Szinte mindenütt említenek valamilyen mocsarat, ingoványt. Vannak állandóan meglévők, és vannak olyanok, amelyek mozgásban vannak, lefolyásuk is van. Némelyiket nád növi be és járhatatlan, némelyik bizonyos módon járható. Vencsellő, Gáva, Bércei és Paszab esetében ugyanarról a nagy mocsárról beszélnek, amely soha nem szárad k i, és egyáltalán nem járható. Ibránynál, Halásznál, Rádnál, Vasmegyernél, Beszterecnél, Kéknél és Demecsernél a Tisza irányában lévő nagy mocsarat említik, amely soha nem szárad k i, mert a Tiszától állandóan kap vizet. Szekérrel, lóval sehol nem járható, míg a többi mocsár száraz időben igen. Nyírbogdány és Kemecse körül a mocsarak szintén nem száradnak ki soha. Bogdánynál gázlók és hidak vannak, Kemecsénél száraz évszakban könnyű szekérrel át lehet kelni rajtuk. Kőtaj egy nagy mocsár mellett fekszik, amely a Tisza felé egyáltalán nem járható. A Nyíregyháza felől érkező csak nagyon száraz nyáron tud a gázlókon könnyű szekérrel átkelni. A Búj felé eső mocsaraknál ugyanaz a helyzet. Már Ajaknál is egy Kisvárda irányában lévő nagy mocsárt írnak le, amely a Tisza áradásai miatt soha nem tud kiszáradn i, és szekérrel, lóval egyáltalán nem járható. Gégény, Pátroha és Berencs községeknél ugyanilyen a mocsár, csak sokkal nagyobb. Berencs esetében pedig körülveszi a helységet, olyanynyira, hogy csak nagyon száraz időbeni, a nagyon keskeny töltésen és a hidakon át lehet Ajakra és Pátrohára e l j u t n i. Dombrádon, magában a faluban egy kis tó is van, amelyen két vizesárok megy át, ezek a mocsártól erednek. A község körül lévő mocsarak nagyon nagyok és csak télen járhatók. Tiszakanyárnál, Kékesénél, Fényesl itkénél és Kisvérdánál a mocsarak szintén csak akkor járhatók, ha már befagytak.. Döge kis homokdombon fekszik, mocsárral egészen körülvéve, ez szintén csak télen járható. Komorét szintén körülzárják a vizek, magas vízállásnál sárhajókkal lehet megközelíteni. Az erdők kérdőpontban leírják, hogy milyen fajta fák vannak, cserjések, bozótosok, f i a t a l ültetvények találhatók-e, hol megy út, ösvény, ezek mi módon járhatók, vannak-e ingoványos részek az erdőben. A Rétközben mindenütt csak tölgyerdőt találunk, a megye többi részéhez viszonyítva nagyon sokat. A Vencsellő, Gáva Bércei, Paszab, Ibrány, Halász, Vasmegyer és Beszterec községek határában lévő nagy, magastörzsű, sűrű tölgyerdők mocsarasak és csak télen, ha a fagy beáll, lehet rajtuk keresztülmenni. Nyírbogdánynál alacsony, vizes bozótost, Tura irányában pedig kis tölgyerdőt jegyeznek f e l. Kemecsén szintén csak egy kis erdő és bozótos van Pazony irányában. Gégénynél jelentéktelen cserjést találunk.

5 Pátrohán és Berencsen a Dombrád felé lévő erdő teljesen ingoványos, csak télen lehet keresztülmenni r a j t a. Ajakon két kis erdő van, ezek szintén mocsarasak, csak nagyon száraz időben járhatók a térképen is jelölt utakon. Dombrádon, Kanyaron, Veresmarton, Kékesén, Kisvárdán, Komoron és Litkén nagy, magastörzsö, sűrű tölgyerdőket írnak l e. Dögén szintén, de i t t ez nyugat felé már ritkább. Csak Búj, KÓtaj, Kék és Demecser esetében nem jegyeznek f e l erdőt. 8. A mocsarak és rétek. Amint már említettük, a mocsarakat előbb, általában a vizekről szóló pontban írták le, mi hasonlóképpen jártunk e l. Külön a rétekről ritkán és szűkszavúan tesznek említést. Általában ingoványosak /Kisvárda, Komoró/. Ritkán, főleg száraz nyáron, néhány községben kiszáradnak /Búj, Kemecse, L i t - ke/, de legtöbbször vizesek maradnak. Kótaj az egyetlen f a l u, ahol bővebben szólnak róluk: "Az Éghalom /Eghalom/ dombtól nem messze lévő rétek szárazak és jelentéktelenek, de a Búj /Buy/ felé lévő mocsár mellettiek csak nyáron száradnak k i. Megesik, hogy a mocsarakig el lehet j u t n i. " 9. Az utak leírása. A hadsereg felvonulása miatt rendkívül nagy hangsúlyt fektettek erre a kérdésre. Megkülönböztetnek országutat, utat, mezei, falusi utat, dorongutat, fahordó u- tat, ösvényt. Leírják, hogy milyen állapotban van az út, nehezebb vagy könnyebb szekerek számára alkalmas, esetleg csak lóháton járható, vagy járhatatlan, hol fordulnak elő hidak, melyik utat célszerű igénybe venni, esetleg kell-e kerülni. Mivel minden egyes településnél a legrészletesebben az utakrólszólnak, mi most nem elemezzük külön-külön az összes rétközi községet ebből a szempontból, csupán néhány példán keresztül röviden összegezzük a leírásnak ezt a pontját. Azt állapíthatjuk meg, hogy a Rétközben általában az országutakon lehetett zavartalanul közlekedni, például a Bogdány-Kemecse-Kótaj szakaszon még áradáskor i s, vagy a Kisvárda-Döge, Kisvárda-Litke országúton úgyszintén. Ezeknél a nagyon fontos utaknál is előfordulhatott azonban, hogy á- radás idején használhatatlanná váltak. Például a Dögéről Veresmartra menő országút a falunál egy mocsárágon megy keresztül, és magas vízállásnál csónakot kivéve járhatatlan. Vagy a völgyben menő Ajak-Kisvárda országútrész csak a legszárazabb időben járható, mert a mocsarak miatt, amelyek oda is kiöntenek, állandóan tönkremegy. A közönséges utakról általánosságban azt mondhatjuk e l, hogy a Rétköz déli részén, a homokos Nyírség felé viszonylag jók, használhatók /Demecser, Kék, Bogdány/, de északra a T i sza felé, i l l e t v e a középső részeken gyakran járhatatlanok, silányak, áradáskor csónakokat használnak a lakosok.

6 Például Kékeséről Kanyarra az út egy nagy erdőn át, homokdombokon és több mocsaras részen megy keresztül. Habár hidak is vannak rajta, mégis nagyon fáradságos áradás idején eljutni a faluba. Annak illusztrálására, hogy milyen aprólékosan jártak el ebben a kérdésben a leíró tisztek, Dögét mutatják még be: "Az utat Kisvárdára /Kis Warda/, Papra, Jékére /Jeke/,Pálcára /Dalcza/ és Litkére /Lök/ már ott leírtuk. Van még egy országút Veresmartra, ez a helységnél a mocsárnak egy ágán megy keresztül, magas vízállásnál csónakot kivéve járhatatlan. Aztán az út egy nagyon keskeny gerincen át megy, majd néhány vizes szakaszon, ahol azonban jő hidak vannak. Tovább az /erdőből?/... a homokdombokon át még egy mocsaras részen keresztül halad és nagyon fáradságos. Az út Kékesére /Kertse/ egy mocsaras szakasz következtében csak kis vizek esetén járható O.Az uralgó /domináns/ pontok. I t t azokat a magaslatokat tüntetik f e l, amelyekről nagy területet lehet belátni, i l l e t v e u- r a l n i lehet a vidéket. A Rétközben természetesen nincsenek hegyek, nagyobb dombok. Több község határában emelkedik azonban valamilyen magaslat, amit a leírók pontosan feljegyeznek /Ajak, Kanyar, Veresmart, Döge, Kisvárda, Komorő stb./ Még a jelentéktelen homokbuckák sem kerülik el a figyelmüket, p l. Vencsellő, Gáva, Vasmegyer, Kék, Nyírbogdány. Bújnál a Szenthalom és Hegyeshalom felé lévő domb nemcsak a falu, hanem az egész környező táj fölé emelkedik. Kótaj határában a Fertő mocsártól a Nagykeselyesig /Nagy Kerelyes/ és a Szorkút? /Szorkut/ szállásokig húzódó dombok egész jelentőseknek tűnnek. Az egész környéket, így Kemecsét is be lehet látni róluk. Tíz község azonban annyira lapos vidéken fekszik, hogy semmiféle kiemelkedő pontot nem találtak határukban /Bércei, Paszab, Ibrány, Halász, Rád, Beszterec, Gégény, Berencs, Dombrád,Kékese/. 11.Megjegyzések. Ebben a pontban olyan adatokat közölnek, amelyeket még nem rögzítettek vagy kiegészítéseket fűznek az előzőekhez. Ez ritkán fordul elő, a Rétköz községeinél pedig egyáltalán nem szerepel. Az országleírás páratlan értékű forrás a XVIII. század utolsó harmadáról. Rengeteg adat van felhalmozva benne, olyanok i s, amelyek más leírásokban, helységnévtárakban nem lelhetők f e l. Nagy hasznára lehet nemcsak a történelemtudománynak, hanem a történet i földrajznak i s. Kitűnő forrás a folyamszabályozás előtti hidrográfiai viszonyok canulmányozására, a benne előforduló számtalan földrajzi név miatt a nyelvtudomány számára. Tanulmányozhatók belőle a közlekedési viszonyok, a növényzet i s. Találhatunk benne adatokat elpusztult településekről,templomokról.épületekről. Azonban éppen sajátossága miatt, sokrétűsége ellenére is feltétlen ki k e l l egészíteni más forrásokkal i s, ha hu képet szeretnénk kapni a XVIII. század végéről.

7 J e g y z e t e k 1. Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel / / országleírásainak forrásértéke. In: Agrártörténeti Szemle p. 2. Borbély Andor - Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny II. kötet, fűzet Bp A levéltári proveniencia elve a történetileg kialakult irategyüttes megbonthatatlanságát mondja k i. 4. Eperjessy Kálmán: Fejér megye II. József-kori katonai leírása. In: Fejér megyei Történeti Évkönyv II., Székesfehérvár, p. 5. Tudomásunk szerint eddig Fehér, Bács-Kiskun, illetve a hajdani Bács-Bodrog megye /csak németül/, Nógrád, Zemplén, Borsod, Abaúj és Szabolcs megye leírása jelent meg. 6. Takács Péter: A Rétköz hétköznapjai a XVIII. század utolsó harmadában. Szabolcs-Szatmári Szemle p. 7. Kiss Lajos: Régi Rétköz. Bp Csendes László: Az I. katonai felméréshez készült országleírás katonaföldrajzi és történeti forrásértéke. In: Hadtörténeti Közlemények p. 9. Szabolcs vármegye katonai leírása Nyíregyháza, p.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

GAMEMASTER. Settlers 4. A rómaiak küldetés 1: Az északi veszély. Szén Vas Arany

GAMEMASTER. Settlers 4. A rómaiak küldetés 1: Az északi veszély. Szén Vas Arany MEMER ettlers 4 rómaiak küldetés : z északi veszély zén as Építsük fel lépésrõl lépésre a gazdaságot: a kezdõponttól jobbra lévõ hegyekben elegendõ nyersanyagot találunk egy szén-, vasérc-, és aranybányához.

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.-vel kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyására

TÁRGY: Javaslat a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.-vel kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyására A NAPIREND SORSZÁMA: 3. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.-vel kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyására E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A folyók és az ember

A folyók és az ember Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,

Részletesebben

Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület

Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület 2011. évi KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Tavasz A tél végén többször megfordultunk Tebén, de a hó miatt érdemi munkát, még ellenőrzéseket sem tudtunk végezni. Amint elolvadt

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Garai Péter Séta a Korányin

Garai Péter Séta a Korányin 2008 / Nyár G y a l o g g a l o p p A v á r o s s z ö v e t r e j t e l m e i I I. Garai Péter Séta a Korányin Az elôzô számban bemutatott helyszíntôl, a Jósavárostól csak pár lépést kell tennünk észak

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

A térkép csodái. Megtudja belőle, hogy Magyarország 3 kisebb medencéből összetett egyetlen nagy medence, a Kár

A térkép csodái. Megtudja belőle, hogy Magyarország 3 kisebb medencéből összetett egyetlen nagy medence, a Kár A térkép csodái. Sherlock Holmes a gonosztevők lábanyomából megmondja állítólag míg azt is, hogy az illető hány éves. Mesének ez nagyon szellemes, de az aki jól tudja a térképet olvasni, mindennap mutathat

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Baranya Zöldút. Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Simor Árpád

Baranya Zöldút. Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Simor Árpád Baranya Zöldút Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Baranya Zöldút bejárása 1. szakasz: Bakonya Pécs1 A Baranya Zöldút ezen a szakaszon a Mecsek Zöldúttal közös nyomon halad. A törzsútvonal egy

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs!

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! TÁJAK KOROK MÚZEUMOK EGYESÜLET KURD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA VÖLGYSÉG TURISTA EGYESÜLET Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! Örömmel üdvözöljük a Tolnai Hegyhát 35 elnevezésű

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés - 1 - ELŐTERJESZTÉS Egyszerű többség Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére Tárgy: Belterületi közutak forgalmi rend felülvizsgálata

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Frissítve: 2015. november 12.

GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Frissítve: 2015. november 12. GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Frissítve: 2015. november 12. 0. Kérdés: Igaz-e, hogy a Boronkayban nem lesz gimnáziumi képzés? Válasz: NEM!!! A 2016-2017-es tanévben az alábbi gimnáziumi képzések indulnak:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

A társadalmi együttműködés lehetőségei. Alsónémediben

A társadalmi együttműködés lehetőségei. Alsónémediben A társadalmi együttműködés lehetőségei Alsónémediben Készült a KEOP-1.2.0/B/10-2010-0051 jelű pályázat kommunikációs tevékenységeinek keretében Készítette: Bagoly Emese a Kisközösségi Program munkatársa

Részletesebben

CSEJTHE IPARMŰVÉSZETI EMLÉKEI.

CSEJTHE IPARMŰVÉSZETI EMLÉKEI. Frecskay E. rajza. CSEJTHE IPARMŰVÉSZETI EMLÉKEI. Az Iparművészeti Társulat és múlt évben millenáris kiállításunk retrospectiv tárlata körülbelül hazánk minden iparművészeti remekét bemutatta. Jóllehet,

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Németh László emléktúra Hűvösvölgy Normafa Péterhegy

Németh László emléktúra Hűvösvölgy Normafa Péterhegy Rajtszám Indulási idő Érkezési idő 1. ellenőrző pont 2. ellenőrző pont 3. ellenőrző pont 4. ellenőrző Németh László emléktúra Hűvösvölgy Normafa Péterhegy Fazekas-hegy 5. ellenőrző pont Adyliget Feketefej

Részletesebben

Németh László emléktúra Hűvösvölgy Normafa Péterhegy

Németh László emléktúra Hűvösvölgy Normafa Péterhegy Rajtszám Indulási idő Érkezési idő 1. ellenőrző pont 2. ellenőrző pont 3. ellenőrző pont 4. ellenőrző Németh László emléktúra Hűvösvölgy Normafa Péterhegy Fazekas-hegy 5. ellenőrző pont Adyliget Feketefej

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag KKT. KKT. 7700 MOHÁCS, HUNYADI JÁNOS U. 10. TEL./FAX: 69/300-487, MOBIL: 30/489-7800 SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS - Egyeztetési anyag Gáll Csaba okleveles építészmérnök vezető

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem. Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai

Részletesebben

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK A Káloz-kút száraz gödre a peremartoni erdőben, az északi szélesség 47 fok 07' és a keleti hosszúság 18 fok 5' közelében található. A vilonyai dombokon felszínen lévő dolomit karszt

Részletesebben

A Dadai járás területén lévő közutak kiigazítási munkáinak jegyzéke 41. Oros, 1848. május 15.

A Dadai járás területén lévő közutak kiigazítási munkáinak jegyzéke 41. Oros, 1848. május 15. A Dadai járás területén lévő közutak kiigazítási munkáinak jegyzéke 41. Oros, 1848. május 15. A Dadai járásba létező főbb és kisebb közlekedési útvonalakon kiigazítandó töltéseknek és hidaknak, e folyó

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

Bükki Kék. Jelvényszerző túra

Bükki Kék. Jelvényszerző túra Bükki Kék Jelvényszerző túra A Hegyiember és Baráti Köre 2016. április 1-től meghirdeti a Bükki Kék elnevezésű jelvényszerző túrát a Bükk hegységben. A túra során a Bükk-hegység varázslatos útjain, ismert

Részletesebben

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához 1.sz. melléklet Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 147/2006. (Vlll.29.), 253/2009.(Xll.22.), 149/2011.(Xll.15.)

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖZÖNSÉG

KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖZÖNSÉG Gereben Ferenc KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖZÖNSÉG (A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében) Országos Széchényi Könyvtár Budapest 1998 Az 1985/86-os országos reprezentatív

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)

Részletesebben

EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN

EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN Magyarországon először állítottak köztéri emlékoszlopot a volt budapesti kitelepítettek, a befogadó családokra emlékezve. 2009. június 21-én 10 órakor ökomenikus megemlékezés

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 1.) Tájékoztató a 2009. évi költségvetési javaslatról, 2009. év főbb feladatai

JEGYZŐKÖNYV. 1.) Tájékoztató a 2009. évi költségvetési javaslatról, 2009. év főbb feladatai 1 JEGYZŐKÖNYV Készült Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 2009. február 17. 18 órai kezdettel megtartott közmeghallgatásáról (falugyűlésről). Jelen vannak: Márok Csaba polgármester

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (VII.17) számú rendelete a helyi építési szabályzatról Rimóc község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Az ország fővárosa Tokió Honshu szigetén fekszik. Négyszer nagyobb, mint Budapest és lakosainak száma eléri a 13 milliót.

Az ország fővárosa Tokió Honshu szigetén fekszik. Négyszer nagyobb, mint Budapest és lakosainak száma eléri a 13 milliót. Rókadémonok Japán már az őskorban kb. 30000 évvel ezelőtt lakott terület volt. 6852 sziget tartozik az országhoz. Közülük is kiemelkedik a négy legnagyobb: Hokkaido Honshu Kyushu Shikotu Az ország fővárosa

Részletesebben

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA TERVTANCSI EGYEZTETÉSI ANYAG 2009. AUGUSZTUS. Tartalomjegyzék JSZ : 6/2009 Ordacsehi község Településrendezési Tervének M1 jelő felülvizsgálatához Terviratok

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella

Részletesebben

A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI.

A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. Számtalanszor előfordul hírlapoknál és folyóiratoknál, hogy téves adatok (dátumok, számok stb.) kerülnek a címlapokra és impresszumokba, amelyek

Részletesebben

FF JOSVAFOI HELYTORTENETI FÜZETEK. 4.füzet, 1996

FF JOSVAFOI HELYTORTENETI FÜZETEK. 4.füzet, 1996 FF JOSVAFOI HELYTORTENETI FÜZETEK 4.füzet, 1996 Kiadja: a SZINLO Barlangi-vendégforgalmi Kft., a jósvafői tájház (Falumúzeum) létrehozója és üzemelik tője Szerkesztette: Szablyár Péter Jósvaföjövője -

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

MAGAZIN 2014 április, I. évfolyam 2. szám

MAGAZIN 2014 április, I. évfolyam 2. szám Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 április, I. évfolyam 2. szám Visszatérés a természetes testműködéshez - 50 év tévelygés - Túlságos elszakadás a természettől: veszélyek

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

historia romani ii. SZKA 212_15

historia romani ii. SZKA 212_15 historia romani ii. SZKA 212_15 tanulói historia romani ii. 12. ÉVFOLYAM 209 15/1 Három alapfogalom Fogalomkártyák 210 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK tanulói 15/2 Identitástervezés Szövegkártyák

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

ESZTERGOM VÁROS ÚJ FORGALMI RENDJÉNEK SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉSE

ESZTERGOM VÁROS ÚJ FORGALMI RENDJÉNEK SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉSE VIA KÁRPÁTIA KFT ESZTERGOM VÁROS ÚJ FORGALMI RENDJÉNEK SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉSE Készítette: Dr. Vörös Attila a közlekedéstudomány kandidátusa, ügyvezető igazgató Megbízó: Esztergom Város Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A BÜKK HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA. tényfeltáró dolgozat téves és valós információk nyomában

A BÜKK HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA. tényfeltáró dolgozat téves és valós információk nyomában A BÜKK HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA tényfeltáró dolgozat téves és valós információk nyomában Barlangkataszterezést végeztünk Szilvásvárad térségében 1994 ben, amikor először találkoztunk azzal a problémával,

Részletesebben

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben