Repülőtéri információs rendszerek

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Repülőtéri információs rendszerek Személyközlekedés, Msc. Nagy Enikő

2 A légi közlekedés szerkezete, információs rendszerei Jellemzők: Kétféle megfelelés: sokféle tevékenység sokféle technológia eltérő sajátosságok eltérő anyagi lehetőségek eltérő gazdasági és történelmi hagyományok illető ország gazdasága nemzetközi repülési közösség Nemzetközi szabványok: alapfolyamatban informatikában - kommunikációban Repülőtéri információs rendszerek A szereplők (a légiközlekedési szervezetek) információs kapcsolatai Légiforgalmi irányítás információs rendszerei Földi kiszolgálók információs rendszerei Handler-ek információs rendszerei Használók (utasok) Légitársaságok (áru és személyfuvarozók) információs rendszerei A folyamatok egymáshoz illesztése időveszteség nélkül 2

3 A légi információs rendszerek csoportosítása Szállítás előtt használt rendszerek Szállítás közben használt rendszerek Szállítást követően használt rendszerek Repülőtéri információs rendszerek Szállítás (utazás) előtti információszolgáltatás Erőforrás allokációs rendszer (check-in pultok, beszálló kapuk, állóhelyek kiosztása) Meteorológiai rendszer (METEO) Járatinformációs rendszer (FIDS) Repülőtéri integrált információs rendszer (AODB) Utasfelvételi, jegykezelési és járatindítási rendszer (DCS) Poggyászszortírozó és azonosító rendszer Elveszett poggyászkereső rendszer Elemző rendszerek, statisztika készítés Légitársaságok információs rendszerei Helyfoglalás, jegytarifálás, jegykiállítás Cargo rendszer - árufelvétel Menerend szerkesztés (scheduling) Személyzet vezénylés (crew planning) Légitársaságok üzemirányítási rendszere (OCS) Cargo rendszer - árukiadás Karbantartás tervezés rendszere Elemző rendszerek, statisztika készítés Légiforgalmi irányítás információs rendszerei Légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) NOTAM Korlátozásokat figyelő rendszer Légiforgalmi Állandóhelyű Távközlési Szolgálat (AFTN) Navigációs útvonaltervezés Navigációs rendszerek (ATC) NOTAM Korlátozásokat figyelő rendszer Meteorológiai rendszer (METEO) Elemző rendszerek, statisztika készítés Sitatext (dedikált üzenetküldés) 3

4 Legfontosabb repülőtéri információs rendszerek 1. AODB (Airport Operational Database): A repülőtér központi, integrált rendszere Összekapcsolja a különböző repülőtéri informatikai rendszereket Minimalizálja az adatbevitellt (redundancia csökkentése) Növeli a működés hatékonyságát Menetrendi modul: éjfélkor minden nap a friss menetrend betöltődik, HC-tól érkeznek az adatok Visszafelé is működik: a tényadatokat (menetrendváltozás, géptípus változás) visszaküldi a HC-nak (slot koordinációt ők végzik) code-share járatok felvétele call sign járatszám párosítás felvétele érkező induló járatok párosítása (50%) Tervező modul: erőforrás tervezés (állóhely, check-in pult, beszállító kapu, poggyászszalag) Belső adatbázissal rendelkezik Realtime modul: a tervadatok átkerülnek ide is Több forrásból érkeznek az adatok (SITA üzenet, ATC radarjelekből automatikusan számolja az érkezési időt) Erőforrás tervezés változás esetén Forrás: CCS Hungary 4

5 Legfontosabb repülőtéri információs rendszerek 2. FIDS (Flight Information Display System): Járatinformációk megjelenítésére szolgáló informatikai rendszer: mechanikus, elektronikus kijelzők, monitorok működtetése Virtuális FIDS: honlapon, teletext-en (régebben) Utasinformációk megjelenítése (utasáramlások befolyásolására is): checkin pultok fölött, beszállító kapuknál, tranzitterületen Minden sor különböző járatszámot jelenít meg Belső információk megjelenítése (több adat, nem publikus adatok is) A code-share járatok több sorban jelennek meg (pl.: lapozós tábla) A code-share járatok ugyanabban a sorban váltakoznak 5

6 Variációk FIDS-re BUD CDG FRA PRG 6

7 Legfontosabb repülőtéri információs rendszerek 3. DCS (Departure Control System): utaskezelési rendszer, ground handling agent használja A következő információkat kezeli: Utasfelvétel (check-in) Beszállókártya nyomtatása Poggyászfelvétel, poggyászcímke nyomtatása Beszállítás a kapunál Súlypontszámítás Légitársaságoknak lehet saját DCS rendszere, ha nincs akkor a handling agent pl. SITA DCS-t használ Interfészeken keresztül kezeli az elektronikus jegyeket számos eszközről (kioszk CI, online CI, mobil boarding card) Azonosítja a foglalásokat, felül is írhatja, kapcsolatban van a CRS-sel (Computer Reservation System) PNL (Passenger Name List) vagy PNR (Passenger Name Record) átkerül a DCS rendszerbe, a változásokat is folyamatosan kapja Foglalás státuszának módosítása: check-in, boarded, flown Beleágyazódott egyéb rendszerek: pl.: Timatic CUTE (Common Use Terminal Equiment): ugyanazon az eszközön bármely DCS-hez hozzá lehet férni Súlypontszámító modulja is van: automatikusan kiadja a load sheet-et 7

8 Legfontosabb repülőtéri információs rendszerek 4. BHS (Baggage Handling System): Szállítószalag rendszer: check-in pultoktól poggyászberakásig (és vissza) Nemcsak szállítás, de azonosítás is (megfelelő helyre, repülőgépre kerüljön) Funkciói: Poggyásztorlódások felismerése Mennyiség szabályozás (output megfelelő legyen) feltorlódás CI pultokig Súlypontszabályozás a szállítószalagon Poggyász számlálás Poggyász követés Poggyász útvonalának meghatározása: vertikális elágazás, címke olvasásával dönt az útvonalról Poggyászok közötti térköz biztosítása (1 poggyász legyen a röntgenben) Videó: 8

9 Legfontosabb repülőtéri információs rendszerek 5. BRS (Baggage Reconciliation System): Check-in során a BRS minden csomagról információt kap, hogy felrakható-e a járatra: BSM (Baggage Source Message) n keresztül a DCS-ből Berakodás során minden poggyász címkéjét leolvassák. Kézi leolvasó használatával beolvassák az információkat (pl.: melyik konténerbe kerül) A rendszer regisztrálja azt is, hogy mely utas szállt be a gépbe (boarded pax) BUM (Baggage Unload Message) továbbításra kerül a BRS-be, azoknál az utasoknál, akik nem szálltak be (not boarded) A csomag helymeghatározására is szolgál, felhasználva a korábbi leolvasások státuszát 9

10 Legfontosabb repülőtéri információs rendszerek 6. World Tracer: elveszett poggyászkereső rendszer SITA/IATA által szolgáltatott rendszer Globális működés, információk megosztása repülőtérrel 100 napig kereshető egy poggyász Interneten nyomonkövethető a keresés állapota a kapott tranzakciós szám begépelésével Utas nélkül maradt poggyászok regisztrálása a rendszerbe Ezek párosítása (match) elveszett poggyászokhoz Azonosításhoz használt jellemzők: o Útvonal o Poggyászcímke száma o Utas neve o Poggyász típusa, jellemzője o Poggyász tartalma Egyezés esetén: két állomás közötti riasztás Csomagkövetési kód formája: AAABBNNNNN, ahol AAA repülőtér kódja, BB légitársaság kódja, és NNNNN 5 jegyű azonosító 10

11 A jövő repülőtere A repülőtéri információs rendszerek átalakulása Kiváltó ok: Utaselégedetlenség: szolgáltatás kimaradása vontatott beléptetés poggyászkezeléssel kapcsolatos problémák Technológiai fejlődés Cél: Utasközpontúság: információ belső megosztása proaktív kommunikáció személyre szabott, folyamatos tájékoztatás Repülőtéri szolgáltatások összehangolása fejlett technológián keresztül Megoldás: Önkiszolgáló technológia bevezetése Biztonsági, poggyászkezelési és beléptetési műveletek automatizálása Utasközpontú, személyre szabott tájékoztatás 11

12 A jövő repülőtere A repülőtéri információs rendszerek átalakulása Eszközök: Integrált rendszerek bevezetése, mely elősegíti a szereplők (légitársaság, repülőtér, utas, GH) közötti kommunikációt Okostelefonok és táblagépek használata az utas tartózkodási helyének meghatározásához, személyes és speciális igényeinek kielégítéséhez, informálásához. A DCS (Indulásellenőrző rendszer) és PSS (Utaskiszolgáló rendszer) összekapcsolása, az utasokra vonatkozó fontos információk megosztása a repülőtérrel. Repülőtéri üzleteket támogató kereskedelmi stratégia bevezetése, így a repülőtér modern bevásárlóközponttá válik. 12

13 A jövő repülőtere A repülőtéri információs rendszerek átalakulása Eszközök: Kis hatótávolságú rádiófrekvenciás kommunikáció (NFC), RFID címkék és táblagépek használata a repülőtéri műveletek megkönnyítésére pl.: helymeghatározás a repülőtéren belül Dinamikus információszolgáltatás az utas személyes eszközein keresztül Közösségi média alkalmazása utazás során 13

14 Utasközpontú mobilinformatikai eszközök Tájékoztatás Önkiszolgáló műveletek Kártalanítás Informálás Hatékony problémamegoldás Kiegészítő szolgáltatás 14 Forrás: Travel Tech Consulting, Inc.

15 Az NFC (Near Field Communication) technológia Kis hatótávolságú rádiófrekvenciás kommunikáció Használata: Bejelentkezés a mobiltelefonnal Vásárlás kuponokkal a repülőtéri üzletben A mobiltelefonos fizetés NFC-képes hirdetések olvasása Információ-csere más utasokkal, mobil eszközök összeérintésével Beszállókártya-funkció Közösségi közlekedési eszközön telefon használata jegyként Elterjedéséhez szükséges: NFC olvasók telepítése a repülőtéren NFC-képes okostelefonok (2015-re várhatóan 247 millió okostelefon lesz NFC képes) Forrás: 15

16 Az NFC technológia Kis hatótávolságú rádiófrekvenciás kommunikáció 16 Forrás: Travel Tech Consulting, Inc.

17 Forrás: 17 Travel Tech Consulting, Inc.

18 Gyakorlati alkalmazások

19 Poggyászcímke otthoni nyomtatása Billund Airport Elsőként Billundban vezették be az otthoni poggyászcímke nyomtatást (beszállókártyával együtt) Előzmények: Az utasok 85%-a s kioszkokat vagy az online check-in-t használja 6 hónapos tesztidőszak IATA által elfogadott poggyászkezelési mód Előnyei: Sorbanállás megszüntetése, időmegtakarítás az utasok számára Költségcsökkentés a repülőtérnek Költségcsökkentés a légitársaságnak Menete: 1. A poggyászcímke kinyomtatása otthon 2. A címke összehajtása, műanyag tasakba helyezése, majd a csomaghoz rögzítése 3. Repülőtérre érkezéskor az Express csomagfeladási ponton a szalagra helyezhető Billund Videó: Hasonló kezdeményezések Montréal (poggyászcímke nyomtatása kioszkoknál) Bologna (poggyászcímke nyomtatása kioszkoknál) Schiphol Airport, Amszterdam Bologna Montréal 19

20 Mobil alkalmazások a repülőtéren Előzmények: Okostelefonok, táblagépek elterjedése Mobil alkalmazások számának növekedése Funkciói: Járatinformációk (valós idejű érkezési és indulási adatok, változásokkal kapcsolatos információk) Információk az adott járathoz tartozó check-in pult és kapu számáról, annak változásáról Információ érkezéskor a járathoz tartozó poggyászszalagról Információk a repülőtéri parkolóhelyek foglaltságáról, díjairól Parkolóhely-foglalás Személyre szabható beállítások: értesítések a kedvenc légitársaságokról, repülőtéri üzletekről Terminál térképének megjelenítése Éttermek, üzletek elhelyezkedése a repülőtéren Éttermek, üzletek kuponjainak letöltése Hírek a repülőtéri eseményekről, rendezvényekről 20

21 Beszállókártya okostelefonon Előzmények: Online check-in Okostelefonok elterjedése Vonalkód leolvasók telepítése a repülőtéren Előnyei: Papír alapú beszállókártya mellőzése Költségcsökkentés Probléma esetén (lemerült telefon) ugyanúgy lehet papír alapú beszállókártyát nyomtatni Menete: Otthon 1. A légitársaság honlapjának megnyitása vagy alkalmazás használata 2. Személyazonosítás a weboldalon keresztül (e-jegy kódjának megadása) 3. Ülés kiválasztása 4. Egyéb szolgáltatások (pl. plusz poggyász) hozzáadása 5. A check-in megerősítése 6. A légitársaságtól kapott SMS, megnyitása, mely egy QR kódot tartalmaz (+ normál beszállókártya adatai: név, beszállítás kezdete, kapu száma) A repülőtéren A mobiltelefon szolgál beszállókártyaként, annak bemutatása a check-in pultnál, a poggyászleadásnál, a biztonsági ellenőrzésen és a kapunál. Fejlesztés iránya: Smartwatch alkalmazása (SITA fejlesztése) 2D barcode leolvasása 21

22 Elektronikus útlevél ellenőrző kapuk (e-gates) Előzmény: Egyre több nemzetközi utazás Egyre bonyolultabb vízumkötelezettség, dokumentáció Igény az utasok fokozottabb ellenőrzésére Előnyei, funkció: Csökkenti az átszállási időt, rövidíti a sorhosszt Biometrikus útlevél szükséges hozzá, mely egy chipet tartalmaz Az útlevél behelyezésétől számítva 8 mp-en belül átjut az utas Arcfelismerő rendszer használata A határőr figyelmeztetése gyanús személyek esetén (nemzetközi listák alapján) Menete: Útlevél behelyezése a leolvasóba Arcfelismerő rendszeren keresztül az utas azonosítása 22

23 Útlevélellenőrzés okostelefonon USA és Kanada állampolgárai számára elérhető előzetes útlevéladatok megadása és ellenőrzése okostelefonos alkalmazáson keresztül Menete: 1. Alkalmazás letöltése 2. Profil készítése az útlevél adatokkal (további profilok létrehozása akár az egész család számára) 3. Válaszadás a feltett kérdésekre az utazással kapcsolatban, érkező repülőtér kiválasztása, selfie-fotó készítése 4. Érkezés után csatlakozás a wifihez és az adatok feladása az útlevélvizsgálatnak. Néhány perc elteltével kapott QR kód megőrzése 5. Az útlevél ellenőrzésnél a QR kód leolvasása + útlevél felmutatása (soron kívül) 6. A kód 4 óráig használható Elérhető ios-en, de Androidra is fejlesztik Atlanta, Miami 23

24 Smart security Háttérinformációk: IATA Smart Security program 5%-os utasszámnövekedés évente Pilot projekt: LHR, AMS, DOH 2015 elejétől Cél: Gyors, zökkenőmentes biztonsági ellenőrzés, utazási élmény javítása Eszközök: Testszkenner Fémkereső detektor (műanyag és fém azonosítása az ember testén) Kézipoggyászok ellenőrzése távoli munkahelyről (erőforrások jobb elosztása) 3D képalkotás alkalmazása, folyadékok, laptopok kipakolása szükségtelen Biometrikus azonosítás a biztonsági ellenőrzés előtt 24

25 Sormenedzsment (Queue management) Előzmények: Repülőtérre későn érkező utasok időbeli beszállítása nehézkes Biztonsági ellenőrzés egyes sorainak kihasználatlansága Előnyei: Az utas tájékoztatása a sorbanállás várható időtartamáról, a sor hosszáról (check-in pultoknál, biztonsági ellenőrzésnél) Valós idejű adatok figyelembe vétele A kapuk átbocsájtó-képességének mérése (utasok száma/perc) Utasok hatékonyabb szétosztása az egyes sorok között Túlzsúfolt helyek észlelése Utazási stressz csökkentése Repülőtéri személyzet munkájának megkönnyítése, hatékonyabb munkavégzés, munkaerő átcsoportosítás a szükséges helyekre (pl.: kioszkok) Videó 25

26 Smart navigáció - ibeacons Háttérinformáció Pilot projekt: San Francisco, Tokyo Haneda Bluetooth technológia Cél: kiskereskedelmi tevékenységek segítése (fizetés, onsite ajánlatok) Navigáció a terminálon belül Vakok és gyengénlátók támogatása a terminálon belüli navigáció során Működése: Repülőtéren belül jeladók telepítése, ha az okostelefon a közelébe ér, akkor aktiválja a választ a telefonon keresztül Adókkal szerelték fel a POI-kat, beszállító kapukat, ATM-eket, információs pultokat, áramforrásokat. Easyjet partnerként a saját alkalmazásába integrálta és értesíti az utasait ha csomagfeladó ponthoz vagy biztonsági ellenőrzéshez közelednek. JAL a saját személyzete által használt smartwatchokat vonta be a rendszerbe, így tudják, hogy a személyzet hol tartózkodik, és az erőforrásokat a tartózkodási helyüktől függően allokálják. 26

27 Automatikus kézipoggyász ellenőrzés Előzmények: Low-cost légitársaságok kézipoggyász szabályai szigorú és különböző Beszállító kapunál fizetés és ellenőrzés várakozást eredményez A kézipoggyászok ellenőrzése teljes mértékben a földi kiszolgáló személyzet felelőssége Előnyei: Beszállókártyához társítja a kézipoggyász szabályokat (személyre szabott ellenőrzés) Automatikus méret biztonsági kapu előtt és súlyellenőrzés még a Biztonsági területre csak megfelelő kézipoggyásszal lehet bejutni Nem megfelelő méret vagy súly esetén kiállítja a szükséges fizetési dokumentumokat, melyek az utas a díjfizető terminálnál fizethet Több nyelven elérhető rendszer Éles működés: pl.: Bologna Airport Videó 27

28 AirBus Bag2Go Intelligens csomagok: Az utas nyomon követheti a csomagját okostelefonos alkalmazáson keresztül (iphone: Find my bag) Saját súlyellenőrző rendszerrel rendelkezik Kommunikál a repülőtér biztonsági szolgálatával A különböző poggyászokra vonatkozó szabályozásokat tárolja RFID technológiával működik Videó: 28

29 Köszönöm a figyelmet! 29