Tartalékképzési Szabályzat Magánnyugdíjpénztár

Átírás

1 H O N V É D" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: , HM , , Tartalékképzési Szabályzat Magánnyugdíjpénztár A Tartalékképzési Szabályzatot a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár szeptember 25-ei Igazgatótanácsi ülésén a 46/2009. számú határozatával elfogadta és szeptember 01-től hatályba lépteti

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Működési tartalék A működési tartalék bevételei A működési tartalék kiadásai Fedezeti tartalék A fedezeti tartalékot növelő tételek A fedezeti tartalékot csökkentő tételek Likviditási tartalék A likviditási portfólió értékelési különbözetének céltartaléka Saját tevékenységi kockázatokra képzett céltartalék Egyéb biztonsági tartalék (egyéb kockázatokra) A likviditási tartalékot növelő tételek A likviditási tartalékot csökkentő tételek Értékelési különbözet céltaraléka Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Függő befizetések befektetési hozamának céltartaléka A függő befizetések befektetési hozamának céltartalékát növelő tételek A függő befizetések befektetési hozamának céltartalékát csökkentő tételek

3 BEVEZETÉS A HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár számviteli politikájának részeként jelen szabályzat tartalmazza a tartalékok képzésére, felhasználására, valamint egymás közötti átcsoportosításának módjára és feltételeire vonatkozó rendelkezéseket a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény, (továbbiakban: Mpt.), valamint a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. kormányrendelet és annak módosító rendelkezéseivel összhangban. A Pénztár feladatai ellátása, - különösen a pénztári tagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások magas színvonalú biztosítása érdekében a hatályos jogszabályok betartása mellett köteles a bevételeiből működési, fedezeti és likviditási tartalékot képezni, és azokat a törvény előírásai szerint felhasználni. A működési tartalék a pénztár működési költségeinek finanszírozására, a fedezeti tartalék a szolgáltatások finanszírozására, a likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a másik két alap általános tartalékaként a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. Egyéb biztonsági tartalékot pénztárunk nem képez. A tartalékok várható alakulását a pénztár gazdálkodási és befektetési szabályaival összhangban az éves pénzügyi terv, a bevételek tartalékhányadát a pénztár egységes Alapszabálya tartalmazza. A tartalékok kizárólag a törvényi előírások szerint használhatók fel, illetve csoportosíthatók át. Az átcsoportosítást a tartalékok között minden esetben közvetlenül kell elszámolni. A nyugdíjszolgáltatások időszakában aktuáriusi értékelés alapján a szolgáltatási tartalékok átmeneti hiánya esetén a biztonsági tartalékokból a fedezeti tartalék megfelelő szolgáltatási tartalékába kell átcsoportosítani. 3

4 1. MŰKÖDÉSI TARTALÉK A pénztár működési tartaléka a pénztár folyamatos, zavartalan működtetésével összefüggésben felmerülő költségek és ráfordítások forrását biztosítja. A pénztár működési eredménye az alábbiakban részletezett működési célú bevételek, valamint a működési célú költségek és ráfordítások különbözeteként a havi zárás keretében kerül megállapításra. Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve T értéknapra vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A pénztár a jövőben várhatóan, vagy bizonyosan felmerülő működési célú kötelezettségeinek fedezetére működési céltartalékot képezhet, - ha azok szükséges fedezetét más módon nem biztosította, - a szokásos működési tevékenységével kapcsolatban rendszeresen felmerülő költségeire azonban működési céltartalékot nem képezhet. Pénztárunk ennek megfelelően működési céltartalékot nem képez A működési tartalék bevételei - a pénztártagok által fizetett tagdíjnak, önellenőrzési és késedelmi pótléknak valamint az ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, stb. miatt) részére befizetett tagdíj célú támogatásnak 3,5 %-a, - a működési tartalék eszközeinek befektetéséből, értékesítéséből származó egyéb bevételek, - a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozambevételek, - átlépő tagok és Társadalombiztosítási Nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok által megfizetett, Szolgáltatási szabályzatban meghatározott eljárási költség, - a támogató rendelkezése szerint a működési tartalék javára juttatott adomány, - önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztári tevékenység esetén a két ágazat javára - az ágazat külön megjelölése nélkül - működési céllal nyújtott közös támogatásból a magánnyugdíjpénztári ágazatra elszámolandó rész, - egyéb működésre fordítható bevételek, pl. belső szabályozás szerint fizetett költségtérítés, káreseményhez kapcsolódó kártérítés, stb., - utólag befolyt tagdíjaknak, valamint késedelmi és önellenőrzési pótlékok összegének a vonatkozási idő szerinti tartalék-megosztási hányada, - egyéb, jogszabályban vagy belső szabályzatban rögzített működési tartalékot megillető bevétel. 4

5 Egyéb bevételként kell kimutatni a pénztártag más pénztárban történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását, valamint az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működési tartalékot megillető összegét. Egyéb működési célú bevételként kell továbbá kimutatni a választható portfoliós rendszer működtetése esetén az egyedi portfolióváltással összefüggő költségek pénztártag által megtérített összegét. - a pénztár elszámolási számlájára az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt pénzeszközökből a bevallási adatok hiánya miatt a működési költségek fedezetére a tagdíjmegosztási arányok figyelembevételével számított, az aktív időbeli elhatárolással szemben elszámolt azonosítatlan tagdíjcélú működési bevétel. - az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan függő befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam függő befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékban kimutatott összegéből a tartaléktőkébe átvezetett összeg A működési tartalék kiadásai - A magánnyugdíjpénztári ágazat költség nemenkénti folyó működési kiadásai: - anyagköltségek - igénybevett szolgáltatások költsége - egyéb szolgáltatások költsége - bérköltség - személyi jellegű kifizetések - bérjárulékok - működést szolgáló tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása - egyéb működési célú ráfordítások - Garanciaalappal kapcsolatos, vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű ráfordítások, valamint a Pénztárfelügyelettel kapcsolatos, vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű ráfordítások. - a tagdíjak behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségek. - a működési tartalék befektetésével kapcsolatos, realizált hozamával szemben elszámolt ráfordítások. 5

6 - a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamcsökkenés. - az önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatra összevontan felmerült költségek és ráfordítások magánnyugdíjpénztári ágazatot terhelő része. Az ilyen közös költséget a két ágazat között a Szeparációs Szabályzat előírásai szerint kell megosztani. 2. FEDEZETI TARTALÉK A Pénztár fedezeti tartaléka a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló, az Mpt ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek, valamint a (4) bekezdése alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetével azonos összegben a havi zárás keretében megképzett fedezeti céltartalék. A fedezeti tartalék megképzése az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben történik. A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből, az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből képzett céltartalékot, valamint az egyéni számlák befektetési portfoliója értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételeket, valamint a szolgáltatási számlák befektetési portfoliója értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot. A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra megbontva kell vezetni. A szolgáltatási alszámlákat járadéktípusonként is meg kell bontani. A felhalmozási időszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számlák kötelezettség alszámláin kell elszámolni. A felhalmozási időszakban lévő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A nyugdíj-szolgáltatás megkezdésekor annak összegét az egyéni számlák kötelezettség teljesítése alszámláival szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatástípusnak megfelelő szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára. A pénztártag kilépésekor vagy a tagsági jogviszony egyéb módon történő megszűnésekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve a szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben. A pénztár a fedezeti tartalék terhére a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, hitelt, kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. Az egyéni számlákhoz kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell meghatározott bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a 6

7 tárgyidőszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését A fedezeti tartalékot növelő tételek - A pénztártagok által fizetett tagdíjnak, valamint az ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, stb. miatt) részére befizetett tagdíj célú támogatásnak, önellenőrzési és késedelmi pótléknak 96,0 %-a, - a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből, értékesítéséből származó hozamtípusú bevételek, melyek a fedezeti tartalék elszámolóegység darabszámaihoz tartozó napi árfolyamnövekedésben jelennek meg, - az átlépő tagok által - a más nyugdíjpénztárból hozott -, a tag követelésének megfelelő összeg, - utólag befolyt tagdíjaknak, önellenőrzési és késedelmi pótléknak a vonatkozási idő szerinti tartalék-megosztási hányada, - az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan függő befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam függő befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékban kimutatott összege az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékba történő visszapótlás céljából, - kedvezményezettet nem jelölt, örökössel nem rendelkező pénztártag egyéni nyugdíjszámlájának egyenlege, - egyéb, jogszabályban előírt, szolgáltatási célú bevétel. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, fedezeti célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását, valamint az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések fedezeti tartalékot megillető részét. 2.2 A fedezeti tartalékot csökkentő tételek - A magánnyugdíjpénztári szolgáltatások típusonkénti kiadásai, - a más pénztárba átlépő, illetve TB felé visszalépő pénztártagok által elvitt, a tag követelésének megfelelő összeg. - a pénztártagoknak, kedvezményezetteknek visszatérített összegek. - A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből, értékesítéséből származó hozamtípusú ráfordítások, melyek a fedezeti tartalék elszámolóegység darabszámaihoz tartozó napi árfolyamcsökkenésben jelennek meg, 7

8 3. LIKVIDITÁSI TARTALÉK A Pénztár likviditási tartaléka az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a demográfiai, saját tevékenység keretében végzett járadékszolgáltatás kockázatainak kiegyenlítésére, valamint a Pénztár fizetőképességének biztosítására az Mpt. 60. (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözetével azonos összegben a havi zárás keretében megképzett céltartalék összege. A likviditási tartalék bevételei a biztonsági tartalékok feltöltését szolgálják. Az Igazgatótanács valamely tartalék nem megfelelő szintje esetén átcsoportosításról rendelkezhet - az érintett tartalék feltöltése érdekében - a likviditási tartalékon belüli egyéb biztonsági tartalék terhére. A likviditási céltartalék megképzése az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben történik. A pénztár a tárgyhónapban elszámolt likvid célú bevételeinek 99 %-át saját tevékenységi kockázatokra, 1 %-át egyéb kockázatokra képzett likvid tartalékba helyezi A likviditási portfólió értékelési különbözetének céltartaléka Likviditási portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve T értéknapra vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot Saját tevékenységi kockázatokra képzett céltartalék A magánnyugdíjpénztár szolgáltathat saját maga járadékot, vagy kihelyezheti a járadékszolgáltatási tevékenységét, a Pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége ugyanis valamely, az ügyfél-védelmi alapban tagsággal rendelkező biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. Amennyiben a Pénztár járadékszolgáltatási és vagyonkezelési tevékenységét nem helyezi ki, a bevételeiből elkülönített tartalékot, saját tevékenységi tartalékot kell képeznie. A tartalék a tevékenység esetleges zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál. A tartalék kötelező törvényi minimuma 100 millió forint. 8

9 A HONVÉD Magánnyugdíjpénztár előreláthatóan a évben induló járadékszolgáltatási kötelezettségét saját tevékenység keretében kívánja ellátni. A pénztár a járadékszolgáltatás megkezdéséig feltölteni kívánt tartalék képzését a évtől megkezdte. A tartalék képzése a havi zárás keretében történik Egyéb biztonsági tartalék (egyéb kockázatokra) Ez a tartalék a Pénztár általános biztonságát hivatott erősíteni. A Pénztár egyéb biztonsági tartalékot a tárgyhavi zárás során képez. Mértéke a likviditási tartalékon belül a saját tevékenységi tartalék képzése utáni maradvány, pénztárunknál a tárgyhónapban elszámolt likvid célú bevételek 1 %-a A likviditási tartalékot növelő tételek - A pénztártagok által fizetett tagdíjnak, önellenőrzési és késedelmi pótléknak valamint az ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, stb. miatt) részére befizetett tagdíj célú támogatásnak 0,5 %-a, - a likviditási tartalék (ezen belül az adott tartalék)eszközeinek befektetéséből, értékesítéséből származó realizált hozambevételek, - a likviditási tartalék befektetési portfoliója értékelési különbözetében elszámolt várható hozambevételek, - utólag befolyt tagdíjaknak és önellenőrzési, késedelmi pótléknak a vonatkozási időszak szerinti tartalék-megosztási hányada, - a likviditási és kockázati tartalékot megillető, jogszabályban előírt egyéb bevételek. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott likviditási és kockázati célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását, valamint az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések likviditási és kockázati tartalékot megillető részét, - az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan függő befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam függő befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékban kimutatott összegéből a likviditási tartalékra jutó részt az egyéb kockázatokra képzett likviditási céltartalékba kell átvezetni, - az adóhatóság részére visszautalt összegekre eső hozamot a függő befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékból az egyéb kockázatokra képzett likviditási céltartalékba kell átvezetni. - a január1-jét megelőző vonatkozási időszakhoz kapcsolódó befizetésekből nyilvántartott, egyéb azonosítatlan függő befizetések közül az egyenként 100 Ft-ot 9

10 meg nem haladó tételeket, valamint a jogutód nélkül megszűnt, cégjegyzékből törölt munkáltatók befizetéseit a pénztár a likviditási tartalékon belül az egyéb kockázatárokra képzett céltartalékba vezeti át A likviditási tartalékot csökkentő tételek - A likviditási tartalék befektetésével kapcsolatban a realizált hozamával szemben elszámolt kiadások, - a likviditási tartalék befektetési portfoliója értékelési különbözetében elszámolt várható hozamcsökkenés, - Igazgatótanácsi határozat alapján átcsoportosítás a fedezeti tartalék, illetve a működési tartalék javára. 4. ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET CÉLTARTALÉKA A működési, fedezeti, valamint a likviditási célú befektetések mérleg fordulónapjára, illetve T értéknapra vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni: - az időarányosan járó kamatot, - a járó osztalékot, - a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, - az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket. Ezzel egyidejűleg az értékelési különbözettel szemben elszámolt hozambevételeket és a céltartalékképzés során elszámolt ráfordításokat jogcímenként össze kell vezetni. Időarányosan járó kamatbevételként kell kimutatni: - a névérték alatt kibocsátott, illetve a névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözet adott üzleti év mérleg fordulónapjáig, illetve T értéknapig terjedő időszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki; - a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérleg fordulónapjáig, illetve T értéknapig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét; 10

11 - a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérleg fordulónapjáig, illetve T értéknapig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét. Járó osztalék bevételként kell elszámolni: - a tulajdoni részesedést jelentő befektetések után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék járó összegét, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét. Devizaárfolyam-különbözetek között kell elszámolni: - a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, illetve a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésekor a piaci érték forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből elkülönítetten kell kimutatni a devizaárfolyam-változásból adódó nyereségjellegű különbözet bevételként elszámolt, illetve a devizaárfolyam-változásból adódó veszteségjellegű különbözet bevételt csökkentő tételként elszámolt összegét. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek között kell elszámolni: - a tulajdoni részesedést jelentő befektetések piaci értékének a jóváhagyott osztalékkal csökkentett összege és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, - a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeten belül elkülönítetten kell kimutatni a bevételként elszámolt nyereségjellegű különbözetek összegét és a bevételt csökkentő tételként elszámolt veszteségjellegű különbözetek összegét. Az értékpapír eladásakor (beváltásakor) az adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, egyidejűleg az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordításszámlákkal szemben. A T értéknapra vonatkozó piaci értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a T-1 értéknapi könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni. Egyidejűleg az értékelési különbözet változásával azonos összegben és összetételben az értékelési különbözet céltartalékát jogcímenkénti részletezésben növelni kell a ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben. 11

12 A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie. Az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitika és a főkönyvi könyvelés egyezőségét. A mérleg fordulónapi, illetve T értéknapi piaci értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásból adódó árfolyamnyereség, veszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhető legyen. 5. MEG NEM FIZETETT TAGDÍJAK TARTALÉKA A tagdíjkövetelések a tárgyhónap végéig beérkezett bevallások alapján előírt, a tárgyhónapot megillető, de a tárgyhónap végéig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékába helyezi a pénztár. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően működési, fedezeti és likviditási célú tagdíjak tartalékaként kell megosztani. A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával. 6. FÜGGŐ BEFIZETÉSEK BEFEKTETÉSI HOZAMÁNAK CÉLTARTALÉKA Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékaként kell kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A függő befizetések befektetési hozamára képzett céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni: - az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan függő befizetések befektetési hozamának fedezetére az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések 12

13 azonosításakor a pénztári tartalékokon jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett céltartalékot, - a függő befektetési portfólió mérleg fordulónapra, illetve T értéknapra vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot, - a függő befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos járó kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyamváltozás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét A függő befizetések befektetési hozamának céltartalékát növelő tételek - Az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok beazonosításáig azok befektetéséből, értékesítéséből származó hozamtípusú bevételek, melyek az APEH függő portfólió elszámolóegység darabszámaihoz tartozó napi árfolyamnövekedésben jelennek meg. - Az egyéb azonosítatlan függő befizetések befektetéséből, értékesítéséből származó hozamtípusú bevételek, melyek az egyéb függő portfólió elszámolóegység darabszámaihoz tartozó napi árfolyamnövekedésben jelennek meg A függő befizetések befektetési hozamának céltartalékát csökkentő tételek - Az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok azonosításakor azok befektetéséből származó nettó hozam összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékra, a likviditási tartalékon belül az egyéb kockázatokra a működési tartalékra jutó összeget a tartaléktőkébe kell átvezetni. Az adóhatóság részére visszautalt összegre eső hozamot a likviditási és kockázati céltartalékon belül az egyéb kockázatokra képzett céltartalék javára kell átvezetni. - Az egyéb azonosítatlan függő befizetések befektetéséből származó nettó hozam összegének átvezetése a fedezeti tartalékba történő visszapótlás céljából. 13