Garai Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde. Pedagógiai Program Kajtár Anikó

Átírás

1 Garai Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde Kajtár Anikó

2 Tartalom Az intézmény adatai...2 Bevezető...2 I. HELYZETELEMZÉS...4 a) Óvodánk jellemzése...4 b) Személyi feltételek...4 c) Tárgyi feltételek...5 II. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE...6 a) Óvodaképünk...6 b) Gyermekképünk...8 c) Pedagóguskép...9 III. NEVELÉSÜNK ALAPELVEI, CÉLJAINK, FELADATAINK...11 Nevelési alapelveink...11 Nevelési céljaink...12 Nevelési feladataink...15 IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Nemzetiségi nevelés Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek...30 V. GYERMEKVÉDELEM...40 VI. AZ ÓVODAI ÉLETMEGSZERVEZÉSE...42 Heti és napirendünk...42 VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ) Játék ) Verselés, mesélés ) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ) Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ) Mozgás ) Külső világ tevékeny megismerése ) Munkajellegű tevékenységek ) A tevékenységekben megvalósuló tanulás...65 VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI...68 Felhasznált irodalom...71 Záró rendelkezések

3 Az intézmény adatai Az intézmény megnevezése: Garai Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény címe: 6522 Gara, Kossuth L. u. 82. Az intézmény fenntartója: Gara Község Önkormányzata A fenntartó címe: 6522 Gara, Kossuth L. u. 62. Az óvoda neve: Garai Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde Telefon: 0679/ Az óvoda vezetője: Kajtár Anikó Az óvoda típusa: nappali rendszerű óvodai nevelés kétnyelvű nemzetiségi nevelés, oktatás A program benyújtója: Kajtár Anikó intézményvezető A programot készítette: Garai Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete 2

4 BEVEZETŐ A gyereknevelésben nem beszélni kell. Mondhatsz, amit akarsz, úgysem a szavaiddal az életeddel mutatsz példát. Nyírő András Az óvodánkba beíratott kisgyermekeknek szüksége van érzelem gazdag élményekre, tapasztalatokra épülő óvodai nevelésre. Az óvodás éveknek meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében, hiszen kisgyermek korban dől el, hogy milyen személyiséggé válunk. Gyermekeinknek nem csak lehetősége, hanem joga van a védelemre, gondozásra, nevelésre, képességeinek egyéni ütemhez mért fejlesztésére. Ezért minden kisgyermek számára biztosítanunk kell azt a lehetőséget, hogy minőségileg garantált óvodai ellátáshoz jusson, függetlenül az anyagi helyzetétől és etnikai hovatartozásáról. Intézményünk minden dolgozója a munkáját hivatásnak tekinti, amelyet a gyermekek iránti szeretet és tisztelet vezérel, hiszen a gyermeket nevelni csak határtalan szeretettel és elfogadással lehet. Pedagógiai programunk az értékeinkre, hagyományainkra, nemzeti sajátosságainkra, valamint a pedagógiai és pszichológiai eredményekre épült, figyelembe véve a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatát, valamint a működést meghatározó jogszabályi előírásokat: Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, illetve az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A gyermek fejlődő személyiség, így gondoskodásra és különleges védelemre van szüksége. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodák kiegészítő szerepet játszanak ebben. Mivel óvodánk nemzetiségi nevelést végez, így figyelembe veszi a nemzeti, nemzetiségi óvodai nevelésének irányelvét is. 3

5 I. HELYZETELEMZÉS a.) Óvodánk jellemzése Gara község a bajai járás legrégebbi községe. Már az 1290-es évektől találhatunk róla adatokat. Lakossága nemzetiségét tekintve vegyes, élnek itt nagy számban magyarok, svábok, székelyek, bunyevácok és szerbek. A nemzetiségi együttélés és hovatartozás erősen jelen van a község életében, ez mozgatja a legtöbb közösségi megmozdulást, s ezáltal a gyermekek nevelésében és tanításában is jelentős szerepet játszik. Az 1700-as évek közepétől közös tanítás folyt a gyerekeknek német és bunyevác nyelven. Az első óvoda a községben 1899-ben alakult meg ban kezdte meg működését az önálló Délszláv Óvoda, 1956-ban pedig megkezdte működését a német csoport is, mely 1970-ben lett önálló Német Óvoda. A három nemzetiségi óvoda 1973-ban egyesült, és napjainkig nemzetiségi óvodaként működik. Községünkben ez az egyetlen óvoda működik. A demográfiai mutatók az 1980-as évektől lassú csökkenést mutatnak. A szülők többsége sajnos munkanélküli, alkalmi munkákból, közmunkából szerzik jövedelmüket. Néhányan a közeli városba, Bajára járnak dolgozni. Akadnak azonban olyan családok is, ahol csak a családfenntartó jár néhány napot dolgozni, így sajnos sok család nehéz szociális helyzetben él. Emiatt is nagyon fontos, hogy a gyerekek az óvodába érkezéstől a hazabocsátásig szeretetteljes légkörben legyenek az óvodában, mivel életükben az óvodánk adja a biztonságot és állandóságot. b.) Személyi feltételek Intézményünkben 5 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő, 3 fő szakképzett és gyermekszerető dajka és 1 fő pedagógiai asszisztens dolgozik. A dolgozók végzettsége az intézményi előírásoknak minden tekintetben megfelel. Közcélú munkásunk nincs. 3 csoportban folyik a gyermekek oktatása, vegyes korosztállyal, 3-tól 7 éves korig. 2 német csoport, a Méhecske és a Delfin csoport, és egy horvát csoport működik, ez a Pillangó csoport. 4

6 Az óvodába beírt gyerekek közül többen csak a tanév folyamán töltik be a 3. életévüket, de 2 és fél éves kortól már járhatnak. Biztosított óvodánkban a tanköteles korú gyermekek részére a logopédiai fejlesztés. Az SNI gyermekekhez gyógypedagógus jár heti 2 órában. Az utóbbi években megemelkedett a hátrányos helyzetben lévő gyerekek száma, de veszélyeztetett gyermekünk nem volt. c.) Tárgyi feltételek Óvodánk 2010-ben költözött a jelenlegi épületébe, amely évtizedekig az általános iskola alsó tagozataként működött, és amely az iskolás gyermekek számának csökkenése miatt összevonásra került a felső tagozattal. Így az épület megüresedett és intézményünk otthonává vált. Régi óvodánk épülete felújításra szorult, így gazdasági szempontok miatt a vezetőség a teljes felújítás helyett az új épületbe való költözés mellett döntött. Az ehhez szükséges átalakítási munkák pályázati úton váltak lehetségessé. Kiépítésre került a konyha és mosókonyha, a gyermekek számára két gyermekmosdó, elkülönítve a fiú- és a lánymosdók. A csoporttermek, az ebédlő, a tornaterem, a szertár, a betegszoba, a folyosó és közlekedő, illetve az irodahelyiség már adott volt, ezek felújításra kerültek. Az új épület felújítási és átalakítási munkálatait pályázati pénzösszegből fedeztük. A termek berendezése nagyrészt a korábbi óvoda bútoraival történt. A konyha felszerelése szintén a korábbi bútorokkal és eszközökkel, a szükséges új bútorok, mosogatótálcák a pályázati pénzösszegből lettek finanszírozva. Óvodánk jól felszerelt, így adottságaink kedvező lehetőséget biztosítanak a gyermekek megfelelő fejlesztéséhez. 3 csoportszobával rendelkezünk, amelyek 25 gyermek befogadására képesek, amelyek világosak, tágasak, az esztétikus dekorációk ízlésformálóak, és ezen túl megfelelő teret biztosítanak a játékhoz, különböző tevékenységformákhoz. A gyermekjátékok, valamint a gyerekek képességeinek fejlesztését segítő eszközök vásárlása folyamatos fenntartói és szülői segítséggel történik. A törekvés a megújulásra a környezetet tekintve is folyamatos. Annak érdekében, hogy az óvodás gyermekek nevelési feltételeit szinten tarthassuk, illetve a lehető legmagasabb szintre emelhessük, igyekszünk kihasználni minden pályázati lehetőséget. Az utóbbi években több 5

7 sikeres pályázatban vettünk részt, melyek segítségével különböző összegeket fordíthattunk eszközbeszerzésre, szakmai megújulásra. Ilyen sikeres pályázatnak az eredményei azok az új udvari játékok is, amelyek beszerzése és beszerelése önkormányzati segítséggel valósult meg. Óvodánk további karbantartásához, állagmegóvásához, esetleges további felújításához az aktuális költségvetés és reményeink szerint további sikeres pályázatok anyagi forrásai biztosítanak majd lehetőséget. Mivel intézményünk nemzetiségi óvoda, ezáltal segítséget és támogatást kapunk a nemzetiségi önkormányzatoktól is. A tornaszoba felszereltsége megfelel a követelményeknek. Gyermekek mozgásigényét maximálisan kielégíti. Megtalálható a sportfelszerelések között a zsámoly, a trambulin, hullahopp karikák, tornapad, tornaszekrény, tornaszőnyeg, labdák, babzsákok, bordásfal, ügyességi játékok. Az óvoda épületéhez tartozik egy 100 m2-es udvar, ami nem túl tágas, de fával borított. Felszereltsége pályázati úton került felújítása. Így jelenleg az gyerekek új homokozóban, több új hintán, csúszdán és mászókán játszhatnak. II. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE a) Óvodaképünk A községben egy óvoda működik, ahol a nevelt gyermekek között megtalálhatók az értelmiségi szülők gyermekei, vállalkozó szülők gyermekei, alkalmazottaké és munkanélküli családok gyermekei egyaránt. A szülők iskolázottsága eltérő, ahogy a szülők életkor szerinti megoszlása is nagyon változó képet mutat. Vannak a szülők között alig 20 éves anyukák és apukák, és vannak 40 év felettiek is. A családok összetételében vannak teljes családok, több generációs teljes családok, elvált szülők, gyermekét egyedül nevelő anya, illetve apa is. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője 3 éves kortól az iskolába lépésig, így tiszteletben tartjuk annak elsődlegességét az óvodás korú gyermekek életében. Óvodánk biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének megfelelő feltételeit, segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedést, valamint az ahhoz szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Nevelőtestületünk jól felkészült szakmailag és a megújulásra törekszik, a tárgyi feltételek is biztosítottak. Lehetőség van testületen belül is az önállóságra, valamint a kezdeményezésre. Erősítjük az értékek pozitív megközelítését, illetve elfogadjuk a különbözőséget. 6

8 Intézményünk fontosnak tartja az óvoda és a család közötti kapcsolat erősítését, ápolását. Eredményes nevelésünkhöz szükség van a szülőkre is. A gyermek megismerése a család megismerésével kell, hogy kezdődjön. Az óvoda és a szülők között kialakított pozitív kapcsolat az óvodai nevelés fontos eleme. A szülőknek érezniük kell, hogy gyermekük biztonságban van az óvodában, és szeretet veszi körül, illetve, hogy gyermekük fejlesztésében társak vagyunk. Nekünk, nevelőknek szakmai felkészültségünkkel és emberi magatartásunkkal példamutatónak kell lennünk a család számára. A gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges feltételeket a napi és heti rend biztosítja, a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, illetve szervezésével. A napirend igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint a különböző tevékenységekhez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség, folyamatosság érzelmi biztonságot teremt a gyermekeknek. Fontos a tevékenységek közötti egyenletes arányok kialakítása, figyelve a játék kiemelkedő szerepére. A napi és heti rendet minden csoportban az óvodapedagógusok alakítják ki. Reményeink szerint pályázati forrásokból sikerül megvalósítani: Kulturális programok lebonyolítását, beleértve múzeumlátogatásokat, tanulmányi kirándulásokat. Esetleges nyári táborokat. Környezeti kirándulásokat, túrákat. A gyermekeket szeretnénk intenzívebb környezeti nevelésben részesíteni. Ennek megfelelő segítő eszköze lenne, ha a gyerekek közvetlen közelről ismerik meg a természetet és az őket körülvevő környezetet. Célunk a környezettudatos nemzedék nevelése. Óvodapedagógusaink részére az elvárt továbbképzések biztosítása. Óvodai eszközfejlesztés. 7

9 b) Gyermekképünk Aki szeret, annak semmi sem nehéz, semmi sem lehetetlen! Szent Ágoston Nevelésünk gyermekközpontú, szeretettel vesszük őket körül. A gyermekekkel foglalkozó óvónők és minden dolgozónk gyermekszerető. A szeretetteljes légkör biztonságérzést vált ki a gyermekekből, így a gyermek kiegyensúlyozott személyiséggé válik, aki képes a szeretet elfogadására és átadására. Intézményünk alapelve, hogy minden gyermek egyéniség, minden gyermeket olyannak fogadunk el, amilyen. A gyermeket saját magához fejlesztjük, és kísérjük figyelemmel a fejlődését. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik szeretnek közösségben élni, alkalmazkodni tudnak egy közösség szabályaihoz, elfogadva a különbözőségeket, dönteni tudjanak képességeiknek megfelelően. Természetes gyermeki megnyilvánulásokra támaszkodva juttatjuk élményekhez őket. Fontosnak tartjuk minden gyermek személyiségének tiszteletben tartását. Különböző játékokon keresztül törekszünk a képességeiket fejleszteni, mindezt eltérő egyéniségük és sajátosságaik figyelembevételével. A játék a gyermekek alapvető tevékenysége. Foglalkozásainkat közvetlen tapasztalatszerzésre építjük. Minden gyermeket aktív részvételre ösztönzünk. Ennek megfelelően alakítjuk a gyermekeket körülvevő személyi feltételeket és a tárgyi környezetet. Mivel nemzetiségi óvoda vagyunk, tehát horvát és német nemzetiséghez tartozó gyerekek is járnak hozzánk, nemzetiségi nyelvi nevelés is folyik, ezért fontosnak érezzük, hogy a gyermekek elfogadják társaik másságát ezen és más területen is. Legyen az nemzetiségi hovatartozás, más nyelv használata, más községből való származás, de akár beszédhiba vagy mozgásszervi másság. 8

10 c) Pedagóguskép Képzett óvodapedagógusokként gondoskodunk a nevelési célkitűzések mind teljesebb megvalósulásáról és a szakmai munka színvonalának biztosításáról. Célunk olyan érzelemgazdag és tevékeny élettér megteremtése, amelyben a gyermekek testi, lelki és érzelmi fejlődése kiteljesedhet. A minél színvonalasabb pedagógiai munka biztosításához az intézményben dolgozó óvodapedagógusoknak folyamatos szakmai megújulásra van szükségük. Ennek érdekében kihasználják a továbbképzések kínálta lehetőségeket, ezzel is elősegítve, hogy a lehető legmagasabb szintű szakmai munkával tudják biztosítani a gyermekek számára a megfelelő fejlesztést. Emellett az óvónők önképzéssel készülnek, fejlesztik nevelő-oktatómunkájukat. Dolgozóink fontosnak tartják a gyermekek személyiségének tiszteletben tartását. Fontos a játékon keresztül történő fejlesztés, a szokások kialakítása, a tanulás iránti motiváció megalapozása, az egyéni fejlesztés, az iskolai életmódra történő előkészítés. Folyamatos a törekvés, hogy a gyermekek egyéni sajátosságainak, eltérő képességeinek és fejlődésének meg tudjunk felelni. Ahhoz, hogy egy intézményben megfelelő és hatékony munka folyjon, egy jól működő összetartozó közösségre van szükség. Az óvónők és dajkák összehangolt munkája sikerünk egyik záloga, ezért kiemelten fontos, hogy az óvoda összetartozó közösségét, közösségi szellemét ápoljuk és megőrizzük. Ennek legfontosabb pillére az egymás iránti tisztelet és bizalom. Akkor tudunk eredményesen együtt dolgozni és akkor fogunk eredményeket elérni, ha mindenki képességei szerint hozzájárul a közös siker eléréséhez. A szervezeti kultúra fejlesztéséhez alkalmazunk egyénre és csoportra ható módszereket egyaránt. vezetői megbeszélések munkaértekezletek nevelési értekezletek szülői értekezletek, fogadóórák szülői munkaközösségi értekezletek 9

11 Emellett fontos: a kommunikációs, illetve csoportmunkát fejlesztő tréningek alkalmazása, dolgozói követelményrendszer kidolgozása és alkalmazása, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, dolgozók értékelési rendszerének kialakítása, egyéni beszélgetések, mint motiváció alkalmazása. Folyamatosan változó, mozgásban levő világunk kihívásaira szüntelen figyelnünk, észlelnünk kell. A fejlődő gyermekeket neveljük, formáljuk, adottságaikat, képességeiket fejlesztjük. Kultúrát és tudást adunk át nekik, mint felelős nevelők. Éppen ezért a kiemelkedő pedagógiai munka biztosításához elengedhetetlen az állandó szakmai megújulás, hogy az oktatásban magas szinten tudjunk helytállni, naprakész szaktudással rendelkezzünk. Ennek egyik formája az önképzés, amellyel dolgozóink folyamatosan erősítik nevelő-oktatómunkájukat. Másrészt különös figyelemmel követjük szűk anyagi lehetőségeinkre mérten az ilyen irányú pályázati lehetőségeket, hogy a lehető legmagasabb szinten tudjuk biztosítani szakmai munkánkkal a megfelelő nevelést és oktatást a gyermekek számára. 10

12 III. NEVELÉSÜNK ALAPELVEI, CÉLJAINK, FELADATAINK Az óvoda megteremti a gyermek nevelésének és fejlődésének ideális feltételeit, segíti őket az iskolai közösségbe történő beilleszkedésben, kialakítja és segíti az ehhez szükséges személyiségvonások fejlődését, valamint segít a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulásában. Az anyanyelvi nevelés alapvető részét képezi az óvodai nevelésnek. A gyerekeknek meg kell ismerniük a szűkebb és tágabb környezetüket. Nevelő munkánk során a hagyományok és ünnepek alapvető részét képezik intézményünk mindennapjainak. Községünk minden kulturális eseményén adunk műsort, néptánccal őrizzük a nemzetiségek hagyományait és tesszük színessé a rendezvények és a bálok műsorát. Egyes hagyomány megszervezéséért és tanításáért felváltva felelősök a csoportok. Óvodánkban minden mássággal élő (sajátos nevelési igényű; beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű, nemzetiségi hovatartozás) megtalálja a helyét. A fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és logopédus a gyermekek képességeinek, fejlesztési lehetőségeik megtervezésével segíti a gyermekek megfelelő fejlődését. A gyermeki magatartás alakulásának szempontjából példaértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak viselkedése, kommunikációja. Az óvodapedagógus a nevelés kulcsszereplője. Az óvodánkban folyó nevelés gyermekközpontú, a családi nevelés kiegészítője, neveljük, védjük, óvjuk, gondozzuk gyermekeinket. Biztosítjuk az óvodás gyermek fejlődésének optimális feltételeit. Nevelési alapelveink - Fontos a nyugodt és családias óvodai légkör biztosítása. - Az egészséges életmód kialakítására törekszünk. - A gyermekek személyiségének fejlesztése érdekében a szülőkkel való hatékony együttnevelésre törekedünk. - Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. - Hozzásegítjük a gyerekeket az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez. - A gyermek találja meg a helyét a közösségben, igénye legyen a csoporttal való együttműködésre. - Képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. - Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az egyéni különbözőségek felé. 11

13 - A gyermeki személyiséget az elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. - Kihasználjuk a természet adta lehetőségeinket a környezettudatos magatartás megalapozására. - Példát mutatunk beszédünkkel, magatartásunkkal, empátiánkkal és őszinteségünkkel. Nevelési céljaink Az óvodai nevelés célja, hogy segítse a gyermeki személyiség kibontakozását, az óvodáskorú gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlődését, valamint az esetleges hátrányok csökkentését, mindezt az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Ebbe beletartozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása is. Alakuljon ki egy rendszeres életritmus, egy egészséges életvitel iránti igény. Cél, hogy megtalálják a helyüket a közösségben, képessé kell, hogy váljanak a közösség szabályainak elfogadására, illetve a különbözőségek elfogadására. Alakuljon ki önmaguk szeretete és elfogadása, alakuljon ki egy egészséges én-képük. Ezáltal váljanak képessé mások elfogadására is. Célunk egy környezettudatos viselkedés megalapozása. A gyermekek tudjanak a közvetlen környezetükben eligazodni. Emellett váljanak nyitottá a kulturális élmények befogadására. - Óvodai nevelésünknek a gyermek személyiségének teljes kibontakozására, az alapvető szabadságok tiszteletben tartására és a bizalom kiépítésére kell irányulnia. - Egyénre szabott fejlesztési terv készítése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára. - Eltérő életkori és egyéni sajátosságok, valamint az egyénenként eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a gyermekek személyre szóló fejlesztése. - Minél több mozgás és játék biztosítása. Játékközpontú neveléssel a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése. - Szociális kompetenciák, csoporton és közösségen belüli együttműködési képesség kialakítása. Felelősségérzet, szociális és erkölcsi érzelmek kialakítása és fejlesztése. - Figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek szépen és helyesen beszéljenek. - Gyermekek testi-lelki gondozása, egészségük védelme, edzettségük fokozása, és az 12

14 ehhez szükséges környezet megteremtése. - Tanulási tapasztalatok megszerzésének elősegítése. - Nagycsoportosok felkészítése az iskolai életmódra. - Vizuális nevelés. - Gyermekek mozgásának, egyensúlyérzékének, ritmusérzékének folyamatos fejlesztése. - Lehetőséget kell teremtenünk a kisebbségi szokások és életmód megismerésére. Fontos a nemzetiségi nyelvek használata, annak ösztönzése, nemzetiségek tánckultúrájának megismertetése, néptánc megszerettetése, hagyományok ápolása. - Népi játékok megismertetése, megtanítása. Nemzetiségi nyelven is. - Versek, mondókák tanulása, mesemondás. Nemzetiségi nyelven is. - A gyermekeket körülvevő környezet megismertetésével olyan tudatformálás, amely a gyermeket megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre. Kiemeljük a környezet óvását, védelmét. Törekszünk a gyermekek egyéni, tevékenységközpontú személyiségfejlesztésére az anyanyelv széleskörű kiterjesztésével és a környezettudatos magatartás kialakításával, valamint az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtésére minden gyermeknek, úgy a hátrányos helyzetűek, mint a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében a különbözőség elfogadása mellett. Célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság és kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése. Célkitűzéseink: - Az óvoda eddig elért eredményeit megtartva törvényes és magas színvonalú intézményt működtessünk, amely az itt dolgozók együttes munkájára épül, de biztosítja a szakmai önállóságot. - Óvodáskor végére az itt nevelt gyermekek komplex személyiségének fejlettsége, készség és képességfejlődése megfeleljen az iskola és az élet elvárásainak. - Intézményünk társadalmi megítélése, népszerűsége pozitív legyen, elnyerjük munkánkkal a szélesebb körű megismertséget és elismertséget. - Az óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemiségét tükröző egységes alapelvek érvényesítése a nevelésünk folyamatában. 13

15 - Óvodai nevelésünkben a gyermek személyiségének teljes kibontakozására emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. - Nemzetiségi hagyományok ápolása, a nyelv és identitástudat megőrzése. - Egyénileg értékes neveltséget, készséget, jártasságot és tudást birtokló gyermekek nevelése. Nevelési célkitűzéseink: - Autonóm és játékközpontú életmód kialakításával a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése. - A gyermeket, mint személyiséget szeretet és megbecsülés övezze. Az óvónőknek, dadus néniknek élő, szeretetteljes kapcsolata legyen a rájuk bízott gyermekekkel. - Személyre szóló fejlesztés, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. - Cselekvéssel szerzett tapasztalatokkal, érzelem dús élmények nyújtásával, a gyermeket körülvevő világ megismertetésével olyan tudatformálás, amely a gyermeket megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre. Nevelőmunkánk során a személyiségközpontúság mellett fontos kritérium kell, hogy legyen a tevékenységközpontúság. Gyermekeink sokoldalú személyisége elsősorban játékkal fejleszthető. A játék nevelő munkákban kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon, mivel az óvodáskorú gyermekek alapvető tevékenysége. Ehhez életkori sajátosságokat ismerő játszani tudó óvodapedagógusokra van szükség. Az óvodánk hagyományai, ünnepei fontos részét képezik az óvoda mindennapjainak. A falu minden eseményén szívesen adunk műsort, néptánccal őrizzük a nemzetiségek hagyományait és színesítjük a rendezvények és bálok műsorprogramját. Óvodánkban minden mássággal élő (sérült, etnikai kisebbség, hátrányos helyzetű) megtalálja a helyét. A fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus a gyermekek képességeinek, fejlesztési lehetőségeik megtervezésével segíti a gyermekek megfelelő fejlődését. 14

16 Nevelési feladataink Az óvodai nevelés feladata összességében az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítését foglalja magában. Így az értelmi fejlesztést, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítását, valamint az egészséges életmód alakítását. Fontos feladatunknak tartjuk a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlesztését. Az életkori és egyéni sajátosságokat, illetve a gyermekek átlagostól eltérő fejlődési ütemét mindig figyelembe vesszük. A különleges bánásmódot igénylő gyermeket is önmagához képest fejlesztjük. Nevelési-oktatási feladatok: - Gyermekek gondozása testi-lelki szempontból, egészségük védelme, edzettségük fokozása. - Az ehhez szükséges környezet megteremtése. - Az alapvető egészségügyi szokások elsajátítása. - Teremtsünk lehetőséget a kisebbségi szokások és életmód megismerésére. - Nemzetiségi nyelvek használata, a német és a horvát nyelvek ápolása és tanítása. - Népi játékokkal való ismerkedés, nemzetiségi nyelven is. - A szükséges szociális és erkölcsi érzelmek kialakulásának elősegítése és fejlesztése közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlásával. - Tanulási tapasztalatok szerzésének segítése. - Csoporton belüli együttműködés, együttjátszás képességének kialakítása, felelősségérzet kialakítása. - Nemzetiségek tánckultúrájának megismertetése. - Néptánc megszerettetése, egyszerű lépések, táncos mozdulatok elsajátítása, hagyományok ápolása. - Nemzetiségi nyelvek használatának ösztönzése. - Nap fontos része legyen a mesemondás. - Mondókák, versek tanulása. Nemzetiségi nyelven is. - Vizuális nevelés. - Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása, egyensúlyérzékük, ritmusérzékük. - Nagycsoportosok felkészítése az iskolai életmódra. - Egyénre szabott fejlesztési terv készítése a gyermekekről, ezek alapján fejlesztés. - Kiemelten fontos a családi és az óvodai nevelés összehangolása. 15

17 IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. a) Az egészséges táplálkozás Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. A helyes étkezési szokásokat kisgyermek korban kell kialakítani épp úgy, mint az egészséges életmód egyéb jellemzőit, összetevőit/pl. a mozgásigény kifejlesztését,az alapvető személyi higiénés ismeretek elsajátítását és begyakorlását./ A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása, mivel az óvodás gyermek fejlődésének egy olyan periódusában van, melyre jellemző a nagy fokú és rendszeres fizikai aktivitás, a szervezet gyors növekedése, ami ennek megfelelő tápanyagfelvételt tesz szükségessé. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alap élelmiszercsoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. A gyermekek gyakran fogyasztanak tejtermékeket, és az idénynek megfelelő gyümölcsöt és zöldségeket. Óvodánkban az étkezéseket kötött keretek között szervezzük. Az intézményben tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvodai élelmezés nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Igyekszünk meggyőzni a szülőket, hogy töröljék gyermekük étkezési szokásrendjéből a túl cukros, sós, zsíros ételeket, a cukrozott szörpöket, kólaféléket, a chipset, édességet.. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az 16

18 óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt - életkori fejlettségüknek megfelelő szinten, és legyenek részesei étkezéskor az önkiszolgálásnak. Feladatunk: - a kulturált étkezési körülmények biztosítása. - Óvodai napirend keretében az óvónők a dajkákkal együttműködve ismertetik meg a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. - Az étkezést örömtelivé tenni, jó hangulatot teremteni az ételek elfogyasztásához. Intenzív rágásra ösztönözni. - Folyadék folyamatos biztosítása. - Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, kés helyes használatával ismertetjük meg a gyermekeket. - Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállításának irányítása a dajka feladata - Fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára - A szülőkkel, támogatókkal közösen hetente gyümölcs- és zöldség-napot tartunk - Tanácsadás a szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). - Minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel: őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak, kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Önállóan el tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak. Önállóan töltenek vizet a kancsóból. Ismerik a kulturált étkezés szokásait, higiénikusan étkeznek. Szívesen kóstolnak meg új ízeket. Ismerik a fogyasztott ételek, gyümölcsök, zöldségek nevét. Az óvodába nem hoznak szénsavas üdítőt, chips-et a gyermekeknek. b) A mindennapos testnevelés, testmozgás A mozgásszervek fejlődésének belső, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg, ezért a mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A gyermek 17

19 mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladatunk, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg. A játék, a mozgás segíti a gyermeket önmaga és a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A felfrissítő, edző mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Emellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozást is tartunk hetente, amelyen olyan elemi mozgásokat tanulnak és gyakorolnak a gyermekek, amelyek sportági mozgásokból levezethetők, de elemi jellegüknél fogva már elveszítették sportági jellegüket.(mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás). A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok és munkaeszközökkel való munkálkodások. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést.. A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére. Az egyensúlyérzék kialakítására speciális eszközöket is használunk. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartás, ezért a szervezett tornafoglalkozások keretében prevenciós, fejlesztő tornagyakorlatok végzésével segítjük a gerinc deformitások megelőzését. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javítjuk. Évente szervezünk sportnapot gyermekeink és családjaik számára, ezzel is megalapozva a rendszeres mozgás megszerettetését, felkelteni az életen át tartó sporttevékenység iránti igényt óvodásainkban. Feladataink: A gyermekek egészséges fejlődése érdekében azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, követik a szervezet teherbíró-ellenálló- és alkalmazkodóképességét, valamint fejlesztik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat és állóképességüket. Az udvar lehetőségeinek kihasználása a gyermekek. nagymozgásának fejlesztéséhez (járás, futás, kúszás, mászás). Minél több alkalom biztosítsa a szabad mozgásra, mivel ez gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgás-tevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységet, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez méretezzük. Irányított mozgásos játékokat szervezni mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal, különböző időkerettel. 18

20 Edzési lehetőséget biztosítani a környezet, levegő, nap kihasználásával Megtervezni a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosítani a gyerekeknek a fokozatosságot betartva. A nyári napirend alakításánál az egész napos levegőn való tartózkodásra törekvés (kivétel az erős napsugárzás miatt a óra közötti időszak). Az általános balesetvédelmi szabályok megismertetése, begyakoroltatása és ellenőrzése a gyermekek biztonságának és egészségének védelmében. A mozgás utáni regenerálódás biztosítsa. Szülők bevonása a programba. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. Képesek harmonikusan együttműködni társaikkal mozgásos tevékenységekben. Örömként élik meg a- közös (játékos, sportos) mozgást. Kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyészlelésük legyen összerendezett. Ismerik és biztonságosan használják a mozgásfejlesztő és mozgásos tevékenységekhez szükséges eszközöket. - Tartózkodjanak szívesen a szabad levegőn, és váljon természetes igényükké a szabadban való mozgás. c) A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A dohányzás megelőzésének feladata Felmérések igazolják, hogy az óvodásgyermekek családjának több mint felében él dohányzó felnőtt, aki kedvezőtlen mintát nyújt a gyermekek számára. A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvoda egész területe dohányzásmentes terület. Törekszünk arra, hogy az intézményünk dolgozói ne dohányozzanak. A szülőket is ösztönözzük erre, hogy pozitív 19

21 példát mutassanak a gyerekeiknek. és induljon mozgalom a kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében. Ajánlott tevékenységek: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). d) A bántalmazás és erőszak megelőzése a who definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos 20

22 ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. 21

23 Feladataink: Intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. e) Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Elsősegély doboz kötelező minden óvodában. Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. 22

24 Módszerek: a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Védő-óvó előírások: Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekekkel- az óvodai nevelési év, valamint- szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetjük a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetjük. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. f) Személyi Higiénia A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos szokás rendjével. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és igényük kialakulását szolgálja. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükségesetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus, a dajka és a kisgyermekgondozó részéről bensőséges ellátást igényel. A higiénés szemlélet átadása tehát nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést. Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekeknek a tevékenység ellátására. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre. Feladataink: A tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség és technika begyakorlása. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatunk: a kézmosás szokássá fejlesztése (szeretetteljes légkörben), valamint a legintimebb higiénés tevékenység, a WC és a WC-papír használatának megtanítása. Az óvónő, a gondozónő és a dajka részt vállal ennek begyakoroltatásában. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben. A test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, haj, érzékszervek, körmök ápolását, melyre szintén megtanítjuk a gyermekeket. A saját személyi felszerelés (törülköző, zsebkendő, fésű, fogmosó-felszerelés) használatára szoktatás. A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. 23

25 A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk. Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a WC-t. Vegyék észre bepiszkított kezüket, bőrüket és azt kellemetlennek, zavarónak, a tisztaságot pedig kellemes állapotnak érezzék. Csak a saját felszerelésüket használják. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Segítsenek a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Öltözködés Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a ruhákba rajzolják bele a gyermekük jelét. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket ne a divat szerint öltöztessék, hanem a kényelem szerint, hogy mozgásukban ne legyenek akadályozva, mert a megfelelő ruházatban a gyermek szabadon mozoghat, jól érzi magát. A gyermekeknek külön öltöző szekrényük van, ovis zsákjuk, tornazsákjuk. Külön odafigyelünk és a gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruhájukat mindig a helyére tegyék. Az öltözetnek igen fontos része a váltócipő, legyen hajlékony a talp, széles az orr-rész, és megfelelő a méret. Ne akadályozza a láb mozgását, fejlődését és segítse elő a lábizmok tónusának kialakítását, rögzítését. A jól kiválasztott váltócipővel elkerülhető a balesetek túlnyomó része. Feladataink: Az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése és begyakoroltatása. Technikai fogások megtanítása: gombolás, kötés, cipzározás, kifordítás, elejeháta, bal-jobb megkülönböztetése. Saját felszerelésük, ruhájuk felismerésének gyakorlása, A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek az öltözködés egyéni tempó szerinti végzésére. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk. Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Teljesen önállóan öltöznek. 24

26 Képesek megválasztani a helyes öltözködési sorrendet. Önállóak az adott hőmérsékleti viszonynak megfelelő ruházat kiválasztásában. Képesek önállóan változtatni ruházatukon az időjárásnak megfelelően. Ismerik saját ruhájukat és azt mindig a jelükhöz teszik. Tudnak cipőt fűzni és kötni, valamint ruhájukat ki- begombolni. Segítenek a kisebbeknek az öltözködésben Pihenés A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom és kényelmes ruházat. Feladataink: Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény megalapozását, kialakítását (rendszeres életritmus, megfelelő napirend). A helyes életritmus alakítása a családdal együtt, ezért javasoljuk a szülőknek, hogy az étkezések és a pihenés időpontját szombaton és vasárnap is célszerű betartani. A pihenéshez nyugodt, meghitt légkör biztosítása a csoportok hagyományainak megfelelően: éneklés, zenehallgatás, mesélés elalvás előtt. Figyelünk az egyéni szokásokra is, engedjük az otthoni kedvencek kel való alvást. Szoktatjuk a gyermekeket az egymás iránti toleranciára, pihenő idő alatt csendben vannak, nem zavarják a társaikat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Tevékenységüket önállóan is képesek az óvodai napirend szerint végezni. Ismerik és betartják a szabályokat. Nyugodtan, csendben pihennek minimum 1 órát. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, ismerik a rendetlenség megszüntetésének módját. Megfelelően használják az óvoda épületének helyiségeit, valamint a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök). Takarékoskodnak a vízzel A gyermekek részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, élőlények, növények óvása). 25

27 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése Az óvodás korú gyermekek második szociális színtere az óvoda. Fontos cél, hogy egy kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör létrehozása, amely kiegészíti a családi nevelést. Így alakulnak a gyermekek társas szükségletei. Gazdagodnak az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmei. Fejlődik a közösséghez és a különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonyuk. Az óvodapedagógus és a dajka személyisége modell a gyermek számára, és egy érzelmi biztonságot nyújtó személy is. Feladataink: A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és a közös tevékenységeinek megszervezése. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A fejlettségéhez alkalmazkodó szokás és normarendszer kialakítása. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek gyermek, gyermek óvodapedagógus, gyermek dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az éntudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása és rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, valamint a családi intervenció gyakorlatának megvalósításával. 26