Széky Annamária * PRÓBACSOMAG A VALÓDI TUDÁSÉRT A VIZSGÁRA KÉSZÜLÉS HELYE A NYELVTANULÁSBAN

Átírás

1 Széky Annamária * PRÓBACSOMAG A VALÓDI TUDÁSÉRT A VIZSGÁRA KÉSZÜLÉS HELYE A NYELVTANULÁSBAN A BGF KVIFK Idegen Nyelvi Intézete egy olyan kiadványt indított el 2000-ben, melynek kötetei nem hagyományos értelemben vett tankönyvek, hanem a BGF NYTK szakmai nyelvvizsgáira való felkészülést, felkészítést segítő minta- és gyakorlósorok. A sorozatban eddig egy német nyelvű és három angol nyelvű kötet jelent meg. Az angol kiadványok a középfokú üzleti és idegenforgalmi, valamint a felsőfokú idegenforgalmi vizsgára készítenek fel, a következő kötet a felsőfokú üzleti vizsga gyakorlófüzete lesz. Az előadás a legszükségesebb szakirodalmi hivatkozások segítségével a napi tanítási gyakorlat tapasztalataira alapozva vizsgálja a vizsgafelkészülés helyét, illetve a próbavizsga-csomag mint tanulási és vizsgafelkészülési eszköz szerepét a nyelvtanulásban. A dolgozat elvi alapjául K. M. BAILEY angol nyelvű munkája szolgál, mely áttekintő összefoglalást ad a vizsgahatás (washback) szakirodalmáról. 1 Gondolatébresztő megközelítést adott MICHAEL HUGHES egy adott vizsgafeladatra való felkészülés technikáiról és stratégiáiról. A hivatkozott handout eredetileg a British Council 2002-es lisszaboni továbbképzésére készült, 2 de az előadás elhangzott az IATEFL-Hungary októberi konferenciáján is, és megerősítette azt a feltevésemet, hogy a nyelvvizsgára készülésnek lehetnek rugalmas formái, melyek a formai kötöttségeken túlmutató hasznos tanulásként értékelhetők. Továbbá köszönet illeti kollégáimat (BENKE, MANTON, SZILÁGYI), akik megosztották velem gyakorlatias, ugyanakkor szakmailag indokolt tanítási és vizsgafelkészítési hozzáállásukat, melynek néhány példájára szeretnék a későbbiekben hivatkozni. A vizsgálat tárgya a próbavizsga-csomag mint tanítási és vizsgafelkészítési eszköz. Mi a szerepe, jelentősége? Hasznos lehet-e mindkét célra? Fogadjuk el alapvetésül, hogy a szaknyelv tanításának célja a BGF-en a szakmai munka végzéséhez szükséges nyelvi kompetencia kialakítása (lásd tantervi összefoglalók), olyan készségek fejlesztésével, melyeket a tanárok többsége elfogad, szükségesnek tart, és kialakításukra törekszik. Hátráltatja-e ennek a célnak az elérését a vizsgafelkészülés? Vagy nem befolyásolja? Netán segíti, kiegészíti? És ha a válasz pozitív, akkor hasznos eszköz-e a próbavizsga-csomag a kettős feladat teljesítéséhez? A tanítás során elvileg megvalósulhat két nem kívánatos, szélsőséges eset: egyrészt, hogy a tanár teljesen figyelmen kívül hagyja a vizsgakövetelményeket, másrészt, hogy a vizsgakérdéseket és az azokra adandó válaszokat, megoldásokat tanítja meg, nem a tesztre készít fel, hanem a tesztet * BGF KVIFK, Idegen Nyelvi Intézet, főiskolai docens. 1 Washback in Language Testing, Kathleen M. Bailey, June 1999, TOEFL Monograph Series, MS-15, h.n. internet hozzáféréssel: Washback in Language Testing. (Adobe PDF Format) Bailey, használat: október. 2 Hughes, M. The British Council, Lisbon 2002, handout. 93

2 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. tanítja (teaching to the test vs teaching the test). 3 Az első eset kialakulását ha más nem, a diákok akadályoznák meg, a másodiknak jogi, etikai és gyakorlati korlátai vannak. A második eset szintén nemkívánatos variációja az lehet, ha a tanár a mintaként megadott feladatokat, illetve azok megoldását tekinti tananyagnak. Gyorsan szögezzük le, hogy a próbavizsgacsomag nem erre való: a benne foglaltakat nem a csomagból kell megtanulni, a lehetséges megoldásokat, válaszokat nem kell bemagolni. A gyakorlatban a két szélsőség közötti esetek valósulnak meg, a vizsga visszahat a tanításra és tanulásra, amire az angolnyelvű szakirodalom nyelvtanulás esetében a washback kifejezést használja. A dolgozat további részében magyar terminológiát fogok használni, a hatás és visszahatás szavakat szinonimaként. Mint a szakirodalom megállapítja, a hatás többrétű, jelentkezhet a tananyag tartalmában, az alkalmazott módszerekben, az értékelés módjában, egyéb területeken, összetetten. A hatás mértéke függ a vizsga jelentőségétől, minél nagyobb a vizsga súlya, annál inkább visszahat a tanulásra és tanításra. A hatást egyéb tényezők is árnyalhatják, a tanári tapasztalat, pedagógiai nézetek, a vizsgaidőpont közelsége vagy távolsága. Milyensége (pozitív vagy negatív értéke) nagymértékben függ attól, hogy van-e összhang a tanítási és a vizsgacélok között: a fejlesztendő és a mérendő készségek, valamint az elsajátítás és a mérés módja egybeesnek-e. Ha erre a kérdésre igenlő a válasz, akkor megvan a lehetőség, hogy pozitív visszahatás alakuljon ki. Ám ebben a kedvező esetben is jelentkezhet negatív visszahatás, elsősorban mint korlát, mert kedvezőtlen a vizsga hatása akkor, ha a vizsgára készülés elveszi a teret, figyelmet, időt a nyelvgyakorlás hasznos formáitól vagy tartalmaitól, de még akkor is, ha a nyelvgyakorlás hasznos formáit és tartalmait igen szűk variációs keretek közé szorítja. 1. ábra A vizsgahatás alapmodellje 5 3 Popham, W.J. Teaching to the Test? Educational Leadership March 2001, Volume 58, Number 6, o. 5 Bailey, 1996a. p

3 SZÉKY A.: PRÓBACSOMAG A VALÓDI TUDÁSÉRT Ha a fentiek alapján kívánjuk értékelni a vizsga hatását a BGF KVIFK nyelvi kurzusain folyó tanításra, tanulásra, általánosságban kijelenthetjük, hogy az NYTK vizsga bizonyosan alakítja a főiskolai kurzusok tartalmát, a tanítási/tanulási módszereket. Közvetett hatása van az értékelésre, amennyiben a kurzus folyamán összeállított dolgozatok feladatainak megválasztását, megformálását sokszor a vizsgafeladatok formai jegyeihez igazítjuk, az értékelés szempontjaiban szorosan vagy lazán érvényesítjük a vizsgán figyelembe vett szempontokat. A vizsga hatása nagymértékű, mivel a vizsgának mint a diploma feltételének kiemelt jelentősége van. Szerencsés módon megvan a lehetőség, hogy a visszahatás pozitív értékű legyen, mert a nyelvi kurzusok célja illetve az NYTK vizsgakövetelmények között összhangot látunk. Ugyanilyen fontos, hogy a méréshez használt módszerek és elvek megfelelnek a tanárok tanításban alkalmazott módszereinek. Már csak annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a vizsgakövetelmények ne korlátozzák az elsajátítandó hasznos készségek és tartalmak körét. Hol a helye a vizsgált próbacsomagnak a felvetett kérdéskörben? A kérdés megválaszolásához szeretnék a szakirodalomra támaszkodni. BAILEY (HUGHES, A.4 gondolatmenete alapján) az 1. ábrával illusztrálja a többszörös hatásokat. BAILEY ábráján a részvevők a nyelvtanulók, nyelvtanárok, tananyag- és tanterv-fejlesztők és kutatók. A folyamat olyan tevékenységeket jelent, amelyekkel a részvevők hozzájárulnak a tanulás folyamatához, vagyis a tanulás, beleértve a tanulási és vizsgastratégiákat, a tanítás, a tananyagfejlesztés, a tanterv készítés, ide tartozik HUGHES értelmezésében a tanítás tartalmának és módszerének megváltoztatása is, illetve a kutatás. Végül a termék kategóriába az egyéb termékek segítségével elsajátított tények és készségek tartoznak. BAILEY ábrája a vizsga visszahatásának sokrétűségét hangsúlyozza. A vizsga HUGHES alapján elsősorban a részvevők elképzeléseit, hozzáállását befolyásolja, ezek hatnak a tanítási, tanulási folyamatokra, beleértve a vizsgafeladatok gyakorlását, ami befolyásolja a tanulás eredményét, a produktumot. Ebben az értelmezésben a próbavizsga-csomag produktum, a tananyag és tanterv készítők tevékenységének terméke. Milyen más termékeket használunk a tanításhoz és felkészítéshez? Kereskedelmi forgalomban lévő tankönyveket, melyeket nem kizárólagosan az NYTK gazdasági nyelvvizsgájára való felkészülésre/felkészítésre szántak. Ez első hallásra hátrány, pedig előnyökkel is járhat, mert a szélesebb felhasználókörnek szánt tankönyv tágabb szemléletet, színesebb, változatosabb anyagot biztosíthat, mint az adott vizsgatípushoz szerkesztett gyakorlókönyv. A kurzusainkhoz választott kereskedelmi forgalomban lévő tankönyvek célja egybeesik a mi tantervi céljainkkal: adott készségrendszert fejlesztenek szakmai témakörök feldolgozásával. Ugyanakkor szükségszerűen hiányzik belőlük a formai validitás, az adott formájú vizsgafeladatok bemutatása, tudatosítása, gyakorlása, illetve a stratégiai aspektus. Ezt a többletet kívánja biztosítani a próbavizsga csomag. Ha ismét az ábrára nézünk, láthatjuk, hogy a próbavizsga csomag mint tananyag többféle hatást gyakorolhat. Esetünkben is igaz, hogy hat a tanításra és a tanulásra, közvetve és közvetlenül. A kiadvány hatása a vizsgára ebben az esetben elhanyagolható. Hatása az alábbi vonatkozásokban fontos: közvetlenül a tanulásra: gyakorlás és a vizsgára való felkészülés, ezen belül a váratlan elem kiszűrése, a kiszámíthatóság biztosítása, a követelményrendszer tudatosítása, a válaszok megfogalmazásának gyakorlása, valamint az önértékelés lehetősége; közvetve (a tanításon át) a tanulásra: gyakorlás, tanulásért érzett felelősség erősítése; közvetlenül a tanításra: megközelítés átvitele más tananyagra. A továbbiakban az utolsó pontot szeretném részletezni. Bizonyítandó-illusztrálandó hipotézi- 4 Bailey, ibid. 10. o. 95

4 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. sem: a próbavizsga-csomag hat a tanárra, nemcsak a tanításra mint eredményre, hanem a tanításra mint folyamatra is, a tanár eszköztárára és hozzáállására, legalábbis ez kívánatos és bátorítandó. Ha az ábrában gondolkodom, a tananyag mint termék dobozából nyilat húznék a tanítási folyamat felé, talán még a tanár felé is. Az ábrán ezt a hatást a vizsga dobozából a tanár felé húzott nyilak mutatják. Javasolt nyilaimmal a próbacsomagnak a vizsgaformátum tudatosításában betöltött szerepét szeretném hangsúlyozni: tanár és tanuló számára a próbacsomag formájában jelenik meg a vizsga. A tanári hozzáállás, módszerek megváltoztatása azt jelenti, hogy a tanár nemcsak a próbacsomag használatával készít fel a vizsgára, hanem az előírt kurzuskönyvet, egyéb kiegészítő anyagokat úgy tudja feldolgozni, hogy a vizsgaformátumot, megközelítési módot beépíti a tanítási gyakorlatba. Ezt a feltevésemet erősítette meg MICHAEL HUGHES, aki UCLES (Cambridge) vizsgákra készít fel. A Cambridge vizsgák esetében pontos vizsgaformátumú gyakorló feladatok bőséggel rendelkezésre állnak, HUGHES azonban alternatív gyakorlási lehetőségeket javasol a szövegértési feladatra való felkészüléshez. Bár a megadott mintafeladatokat használja, a tanórán nem az instrukcióknak megfelelő mechanikus megoldási módszereket alkalmazzák, hanem más megoldási módokat. Ennek több magyarázata is van: a feladatok mechanikus megoldásához nincs feltétlenül szükség a tanár részvételére, emellett egyhangú lenne a feladatok gépies megoldása. Továbbá az eltérő feldolgozás segít kialakítani olyan technikákat és stratégiákat, melyekkel hatékonyan oldhatók meg a vizsgafeladatok. HUGHES a gyakorláskor eltávolodik a mintától, szándékosan figyelmen kívül hagyja a feladat pontos formáját a feldolgozás első szakaszában. Ezzel olyan (szóbeli) tevékenységi formákat épít a tanulásba, melyeket a minta mechanikus feldolgozása nem tenne lehetővé, vagyis bővíti a nyelvgyakorlási lehetőségeket, ugyanakkor tudatosítja a használt feladattípusok sajátságait. HUGHES alternatív feldolgozásainak egyik példája ahhoz a szövegértési feladathoz kapcsolódik, mikor bekezdéseket kell azok címével vagy rövid összefoglalásával párosítani. Az egyik gyakorlási lehetőség, hogy a diákok egy kijelölt bekezdést adott idő (fél perc vagy még rövidebb idő) alatt elolvasnak, majd párokban vagy csoportokban megállapodnak egy alkalmas címben. Ezután a tanár kivetít lehetséges címeket, és a diákoknak ki kell választaniuk a legtalálóbb címet. Vagyis a diákok előbb maguk gondolkoznak alkalmas címen, és csak utána látják a rossz csali megoldásokat melyeket ezután valószínűleg könnyebb kiszűrni. Ugyanerre a megfontolásra támaszkodik HUGHES a feleletválasztós szövegértési feladatok megoldásánál. Az a cél, hogy a diák meg tudja fogalmazni magában a helyes megoldást, még mielőtt a rossz válaszokat látná. Ezért a szövegrészhez tartozó kérdésnek/állításnak csak az első felét mutatja meg, és a diákoknak előbb meg kell fogalmazniuk a választ vagy befejezést, utána választhatnak a megadott variációkból. Ennek másik változata az, mikor a megadott félmondatot kérdéssé alakítják, és a szövegből kikeresik a választ, mielőtt a négy megadott megoldást látnák. Egy másik szövegértési feladatban a diákoknak a szövegből kiemelt bekezdések helyét kell megtalálniuk tartalmi összefüggések és formai jegyek segítségével. HUGHES ennél a feladattípusnál is a bekezdésenkénti tartalmi összefoglalásokra épít. Ennek különböző variációi lehetségesek: a tanár összefoglalja a kiragadott bekezdéseket, és a diákok ezeknek az összefoglalásoknak vagy címeknek a logikus helyét keresik meg a szövegben, vagy csak címeket, összefoglalásokat kapnak, és azokat rakják logikus sorrendbe. Megkaphatják a szöveg bekezdésenkénti összefoglalásait, amelybe be kell illeszteniük a kiragadott bekezdéseket. Mindegyik variációt lehet úgy módosítani, hogy a diákoknak kelljen szóban összefoglalniuk egy-egy bekezdést, amivel az órán egymás munkáját, illetve maguk számára a memorizálást segítik Az így kiépülő memorizálási technika segít majd a vizsgafeladat megoldásában. További lehetőség akár ennél a feladatnál, akár más gyakorlatnál, hogy a diákok egymásnak készítenek kérdéseket, megoldandó feladatokat. Könnyű belátni, hogy ezt a megközelítést alkalmazhatjuk olyan szövegek feldolgozására, melyekhez semmilyen feladatsor nem készült, vagy bővíthetjük vele a szöveghez kapcsolódó gyakorla- 96

5 SZÉKY A.: PRÓBACSOMAG A VALÓDI TUDÁSÉRT tok sorát. Így egyfajta köztes anyagot készíthetünk, mely alkalmas a vizsgafelkészítésre, anélkül, hogy teljes és pontos mintát dolgoznánk ki. Saját kollégáim közül többen is tudatosan élnek hasonló módszerekkel, vagyis a használt tananyag feldolgozásában szem előtt tartják a vizsgafeladatok tartalmi, formai jegyeit. Tanítási módszereikben szerencsésen a vizsga visszahatásának pozitív példáit láthatjuk. Ennek egyik példája az időbeosztás gyakorlása: valamilyen feladat adott időn belüli megoldása, ami hatékonyabbá teheti a munkát, vagyis kedvező hatással van a tanulásra. Hasznos elegye tanulásnak és vizsgafelkészülésnek, mikor a diáknak kell feladatot készítenie: például újságcikkhez tematikusan kapcsolódó kérdéseket feltenni (mint a szóbeli vizsgán szoktuk), melyeknek megválaszolása az ismétlés és összekapcsolás nagyszerű formája, vagyis egyértelműen mutatkozik meg a vizsga pozitív hatása. Ugyanígy írhat a diák kérdéseket az értelmezendő grafikonhoz, táblázathoz (felsőfokon). Magyar nyelvű újságcikkek szóbeli vagy írásbeli összefoglalása és közvetítése aktuális hazai vonatkozású háttérinformációkat hoz a tananyagba, ami ismét a pozitív visszahatás példája, azon túl, hogy formailag érvényes írásos közvetítési feladat épülhet rá. Hallás utáni megértés gyakorlásához átalakíthatjuk a rendelkezésre álló hanganyag gyakorlatait, bátrabbak vállalkozhatnak hanganyag letöltésére. A példák azt mutatják, hogy a vizsgának bizonyosan hatása van a tananyag feldolgozásához használt módszerekre és technikákra, valamint a kiegészítésül használt anyagok kiválasztására és feldolgozására, és ez a hatás összességében pozitív. A próbavizsga-csomag feltétlenül szükséges eszköz a vizsgázó számára, közvetlen hatással van a tanulási folyamat vizsga előtti szakaszára. A tanár számára a minták bemutatása lehetővé teszi olyan feldolgozási módok alkalmazását, melyek más tananyagokat is köztes állapotba emelnek, formailag érvényes mintává vagy a stratégia kialakítás eszközévé tesznek. További lépés lehetne a tananyagfejlesztésben olyan tanári kézikönyv összeállítása, mely a meglévő vizsgaminták feldolgozásához adna variációs lehetőségeket, ötleteket. Egy ilyen segédanyag kitérhetne arra is, hogyan lehet használni a produktív feladatok megoldási mintáit, különösen az átlagosként vagy szint alattiként megadott mintákat. 97