A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési Programja

Átírás

1 A bölcs ember sziklára épít A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési Programja Hatályos november 7-től 1

2 Az Óvodai Nevelési Program szerkezete: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Mk 10,14 Az Óvodai Nevelési Program a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programjának része, mely a 137/1996 (VIII.28) számú az óvodai nevelés országos programját meghatározó Kormányrendelet figyelembevételével készült. 1. Az Óvoda bemutatása A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda alapító okirat szerinti adatai Helyzetelemzés Tárgyi feltételek Személyi feltételek Óvodakép A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei Gyermekkép Óvónők és dajkák Szülők az óvodában A keresztyén óvodai nevelés feladatai, területei Az óvodai nevelés általános feladatai Hagyományaink Egészséges életmód kialakítása, környezettudatos nevelés Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés A lelki nevelés------fentebb volt!!! A testi nevelés---később van Az integrált nevelés Gyermekvédelem Sajátos nevelési igényű gyermekek

3 4. Az óvodai élet Az óvodai hittan foglalkozások, lelki gondozás Óvodai munkaterv Az óvodai tevékenységek A játék A rajzolás, kézimunka Ének és zene Vers és mese Munkajellegű tevékenységek Tanulás Az óvoda kapcsolatai Szervezeti és időkeretek Eszközjegyzék külön melléklet Tervezési program külön melléklet Záradékok

4 1. Az Óvoda bemutatása Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Jelen dokumentum egy többcélú, közös igazgatású óvodának és iskolának a képzési ciklus egészét átfogó szakmai-nevelési stratégiai programjának a része. Deklarálja az óvodai nevelésnek, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, az óvodai működés feltételeit és hátterét. Átfogja az óvoda működésének minden területét. Bemutatja elképzeléseinket a szakmai munkáról, a korai, fejlesztő és integrált nevelés oktatás folyamatáról. Feltárja kapcsolódásainkat az evangélikus közösséghez és a régióhoz, melyben intézményünk működni fog. Intézményi elképzeléseink az által válnának majd teljessé, ha szeptember 1-től egy először két csoportos óvoda kezdené meg a működését, ezért a Nevelési Program egy Tervezési Programmal egészül ki. Az óvoda régi, megalapozott igénye Pestszentlőrinc városrésznek és a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezetnek is. 12 évfolyamos iskolánk kitűnő megalapozását adja A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda alapító okirat szerinti adatai Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Alapító okirata A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát a közoktatásról szóló évi LXXXV. törvény 37. (5) bekezdése, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvény II. fejezet 4. alapján a következők szerint határozza meg: 1. Intézmény neve: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: 1.1. Rövidített neve intézményegységenként: - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda - Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola - Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium 2. Intézmény székhelye: Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., 1183 Telephely (általános iskola alsó tagozata és óvoda): Budapest, XVIII. ker., 1185, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 74. 4

5 Telephely: (általános iskola): Budapest, XVIII. ker., 1185, Hámán Katalin utca 39. Telephely: (együttműködési megállapodás alapján a gimnázium vonatkozásában): Budapest, XVIII. ker., 1183, Gyöngyvirág utca 7-9, 10. Az általános iskola közvetlen jogelődje: Pitagorasz Általános Iskola, OM: , Budapest, XVIII. ker., Bajcsy Zsilinszky Endre utca Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangélikus Egyház; Alapítás éve: Alapító székhelye: Budapest, 1085, Üllői út Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (Budapest, 1085, Üllői út 24.) 6. Az intézmény szakmai, törvényességi felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (Budapest, 1085, Üllői út 24.) A fenntartói tevékenység felügyeletét biztosítja: Budapest Főváros Főjegyzője 7. Az intézmény működési területe: országos 8. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy 9. Az intézmény típusa: vallásnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben általános iskola és gimnázium működik. Az Óvoda 2012 szeptemberétől kezdi meg működését. 10. Az intézmény munkarendje: nappali 11. Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 85 Oktatás 12. Az intézmény évfolyamainak száma: Óvoda 2012-től 1 csoport Általános iskola 8 évfolyamos alapfokú oktatás Gimnázium 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára felkészítő képzés 13. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 905 fő Óvoda - 25 fő 2012-ben Általános iskola 250 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő Gimnázium 630 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő 14. Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük: 5

6 Az óvoda vonatkozásában: óvodai nevelés óvodai nevelés, ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása óvodai intézményi étkeztetés iskolai előkészítő oktatás Az általános iskola vonatkozásában: általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (1-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (5-8. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető- oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) általános iskolai napközi otthonos nevelés sajátos nevelésű tanulók napközi otthonos nevelése nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók napközi otthonos nevelése általános iskolai tanulószobai nevelés sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság nemzeti és etnikai, kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése A gimnázium vonatkozásában nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-13. évfolyam) - nyelvi előkészítő évfolyam középiskolai tanulószobai nevelés könyvtári állomány gyarapítása iskolai, diáksport- tevékenység támogatása sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (9-10. évfolyam) - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető- oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) 6

7 mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő feladat: munkahelyi étkeztetés, büfé módszertani szakirányítás egyházi tevékenység Órarendbe épített hittanoktatás Tanulók felügyelete, készenlét iskolai intézményi étkeztetés könyvtári állomány gyarapítása könyvtár működtetése iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása sportkörök, sportszakosztályok működtetése iskola-egészségügyi ellátás egyéb nem bolti kiskereskedelem iskolán belüli tankönyvterjesztés ingatlan üzemeltetése Iskolarendszeren kívüli felnőtt- és egyéb oktatás Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. 15. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény székhelye: Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., 1183 Az ingatlan helyrajzi száma: Az ingatlan alapterülete: 6868m2 Az felépítmény alapterülete: 4612,34m2 A székhely épülete a Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet 406/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott. Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky utca 74. Az ingatlan helyrajzi száma: Az ingatlan alapterülete: 8656m2 A felépítmény alapterülete: 2100m2 Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker., 1085, Hámán Katalin utca 39. Az ingatlan helyrajzi száma: Alapterület: 877m2 A telephelyekként szolgáló ingatlanok a Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat tulajdonai, melyet 410/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott Ingóságok: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak 16. A vagyon feletti rendelkezési jogok 7

8 Az intézmény vagyonát képező ingatlanok a Magyarországi Evangélikus Egyház használatában, az ingóságok a tulajdonában vannak, melyeket intézménye számára térítésmentesen rendelkezésre bocsájt. Az intézmény a működéshez kapott eszközöket saját vagyontárgyként tartja nyilván. Az intézményvezető a rendelkezésre bocsájtott ingatlant és a vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, csak a fenntartó hozzájárulásával. 17. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vezetője teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik a költségvetésben előirányzott összegek felhasználásáról. Az intézmény éves zárszámadását és költségvetését az intézményvezető készíti, majd az igazgatótanács javaslata alapján, valamint az Országos Nevelési és Oktatási Bizottság és Gazdasági Bizottság támogató szakvéleménye után az Országos Presbitérium hagyja jóvá. 18. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartói testülete, az Országos Presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvény IV. fejezet 17. -a alapján nevezi ki. 19. Az intézményben foglalkoztatottak Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonyát a Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvényének V. fejezete és a Munka törvénykönyve határozza meg. 20. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott dolgozó képviselheti. 21. Az iskola körbélyegzője: Budapest, május 4. Gáncs Péter ph. Kákay István elnök-püspök országos irodaigazgató 8

9 1.2. Helyzetelemzés Óvodánk Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen a Szemere-telep kertvárosi környezetében található, egy régi óvoda épületben. A Hámán Katalin utcai óvoda épülete jelenleg felújításra és bővítésre szorul, ezért az óvoda 2012 szeptemberében kezdi meg működését. Pestszentlőrinc-Pestszentimre napjainkban családbarát törekvéseiről híres. A XVIII. kerületben működik a főváros legtöbb bölcsődéje, szám szerint kilenc, a három év alatti gyermekek 24 százalékáról gondoskodik az önkormányzat saját intézményeiben, gyakorlatilag minden negyedik kisgyermek bölcsődés. A férőhelyek mégis kevésnek bizonyulnak: a fiatal beköltözők, s a születésszám lassú emelkedése miatt az igények egyre növekednek. Erre való tekintettel a 2011-es év a bölcsődék éve a kerületben. Pestszentlőrinc Budapest azon része, ahol a születések száma, a magyarországitól eltérően, lassan, de mégis folyamatosan emelkedik. A városrész családbarát politikája, a növekvő népesség és gyermeklétszám biztos hátteret adnak egy új, diákjait az óvodától az érettségiig végigvivő intézménynek. Intézményünkben két nagy múltra vissza tekintő intézmény integrációja történt meg. A Pitagorasz Általános Iskola Sztehlo Evangélikus Általános Iskolaként jogutódlással folytatja működését, megtartva és építve az előd kiemelkedő munkájára. Különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és hátrányos tanulók felzárkóztatásában elért eredményeikre, és a környék közösségi életében betöltött szerepére. Az intézmény adottságai a Sztehlo Gábor nevével fémjelzett diakóniai munka képviseltének és megvalósításának lehetőségét jelentik számunkra. Ezt a munkát egészíti ki és alapozza meg az Általános Iskola területén létrejövő óvoda, mely a környéken élő kisgyermekes keresztyén családok régi igénye Tárgyi feltételek 9

10 Az Óvoda az Általános Iskola területén a Hámán Katalin utca 39 alatt található régi óvoda épületben kezdte volna meg működését. Az épület jelenleg tornaszoba funkciót tölt be az általános iskola épületéhez csatlakozva, és jelentős felújításra szorul. Ezért az intézmény adottságait, telekméreteit és beépítettségét kihasználva egy új építésű háromcsoportos óvoda tervezési programja alapján tervezzük a 2012 szeptemberében történő indítást. A Bajcsy-Zsilinszky utca 74 alatt működő általános iskola területén alakítandó ki az óvoda, mely a többcélú közös igazgatású intézmény óvodai tagintézményeként működik majd. A terület 8656 m2, melyen az Óvodai Építési Szabványnak megfelelő, 75 főnyi óvodás gyermek elhelyezésére alkalmas 2972 m2 biztosítható. A szükséges eszközök a működés megkezdése előtt a csoportok kialakításának ütemében kerülnek beszerzésre Személyi feltételek Az óvoda egy többcélú közös igazgatású intézmény tagintézményeként működve saját pedagógusokkal, de az általános iskolával közös technikai dolgozókkal rendelkezik. Élén tagintézmény-vezető áll, aki az intézmény vezetőségének tagja. A háromcsoportos óvodában csoportonként két óvónő és egy-egy dajka dolgozik. Az óvoda iránt már igen komolyérdeklődés mutatkozik, a szülői nyilatkozatok alapján már most több mint egy csoportnyi jelentkezést regisztráltunk. A keresztény nevelés mellett intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű óvodások, különösen a mozgássérült kisgyermekek integrált nevelésére, ezért az ilyen jellegű igényeket is várjuk. 2. Óvodakép 10

11 A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési programjának célkitűzése Óvodánkban keresztény értékek mentén kívánjuk nevelni a legkisebbeket. Célunk a látható és láthatatlan világ megismertetése, a teremtett világban követendő értékek minél korábbi átadása a későbbi értékelvű életvezetés és a közösséghez való kapcsolódás kialakítása. Mindezt a játékközpontúság köré kívánjuk felépíteni. Az óvoda misszióját a gyermekeken keresztül a családokban fejti ki. Óvodánkban a nevelési alapelvek a Biblia üzenetére épülnek, mely az élet minden kérdéséhez, így a gyermekeink neveléséhez is világos és határozott koncepciót ad. Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat, mely a másságot tolerálja, az egyéniséget tiszteletben tartja, bizalomra épül a gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése, akik megállják a helyüket a társadalomban a gyermeki szabadság biztosítása olyan ésszerű szabályokkal, amelyek elősegítik a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását a gyermek tevékenységére épülő tanulás a családokkal való együttműködés és szükség szerint segítségnyújtás, gondoskodás egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei Óvodánkban ökumenikus nyitottságú, evangélikus szellemiségű lelki nevelést folytatunk. Az ember test- lélek- szellem hármas egység, ezt szem előtt tartva segítjük 11

12 elő a gyermekek személyiségének és értelmének fejlődését. Ez életkoruknak megfelelő, érzelmi életüket kiteljesítő, pozitív személyiségjegyeiket megerősítő nevelés, melyet gyermekszeretet és a pedagógiai optimizmus jellemez. A keresztény nevelés során is kiemelt nevelési területnek tekintjük a szabad játékot és a mozgás sokféle tapasztalatszerzési lehetőségét. Tágas teret adunk a közösségben nehezebben boldoguló, sajátos nevelési igényű gyermekek számára is, akiket integráltan nevelve támogatunk abban, hogy megtanuljanak együtt élni és együttműködni társaikkal. A szeretet elvű társas tanulást a korai fejlesztés egyik kiemelkedő lehetőségeként tárjuk a ránk bízott gyermekek elé Gyermekkép Minden ember Isten egyedi és páratlan teremtménye, megismételhetetlen individuum. Jézus Krisztus példaként állítja elénk a gyermekeket, ezért számunkra a gyermeki identitás különösen is komolyan veendő! Emberi méltóságát és szabadságát tiszteletben kell tartanunk, azt nem veszélyeztethetjük. Élete, egyénisége felbecsülhetetlen érték. A gyermek alapvető joga, hogy születésétől fogva olyan nevelésben részesüljön, amelyben személyisége a leginkább kiteljesedhet. Joga van: az egyenlőséghez (függetlenül a vallástól, származástól, nemiségtől) az egészséges testi és lelki fejlődéshez különleges bánásmódhoz, ha fogyatékkal élő a szeretethez, a megértéshez és a gondoskodáshoz a támogatáshoz, a játékhoz, a pihenéshez szükség esetén az azonnali segítséghez ahhoz, hogy megoltalmazzák a kegyetlenségtől, az elhanyagolástól és a kihasználástól. Szüksége van: 12

13 testi és lelki biztonságra megfelelő táplálkozásra elismerésre, visszaigazolásra mozgástérre állandóságra valódi példaképekre szilárd erkölcsi értékekre harmonikus kapcsolatokra Ezért célunk, hogy a ránk bízott gyermek derűs és őszinte, életet igenlő és azt becsülni tudó legyen. Váljon nyitott, felelősségteljes, szabad és önálló emberré, aki Jézus Krisztusban meglátja az ideális ember képét és rajta keresztül képes tájékozódni. Merjen bátran odafordulni a felnőttekhez, társaihoz, merjen imádkozni. Tapasztalhassa meg az emberi közösség és Isten segítő szeretetét. Jöjjön rá, hogy a mennyei Atyára a későbbiekben is minden helyzetben számíthat, s benne bízva kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődhet, megtalálhatja helyét, boldogulását a világban. Ismerje meg a gyülekezet közösségét, melyhez való tartozásának tudata, legyen számára biztos kapaszkodó, szilárd támasz Óvónők és dajkák Óvodánk nevelőtestülete pedagógiai munkáját keresztyén felelősséggel és elkötelezettséggel végzi. Hivatása gyakorlása során nem csak a társadalmi törvények és 13

14 szakmai előírások ismeretében cselekszik, hanem a Szentírás szellemében is, amin lelkiismerete tájékozódik. Óvónőink nyitott és őszinte lelkisége követésre méltó minta kell legyen a gyermekek és a szülők számára is. Ugyanakkor szabadok arra, hogy valóságos élethelyzeteiknek megfelelően istenkeresésüket és hitbeli fejlődési útjukat megéljék. Óvodásaink lelki szükségleteinek kielégítése a hittan foglalkozásokon túl az áhítatok, csendes percek, beszélgető-körök során is megvalósul. Ezek során a gyermekcsoport és a felnőtt mély, bizalommal teli együttléte a transzcendens kapcsolat közösen megélt pillanatait is elősegíti. Az óvodapedagógus személye döntő befolyással bír a gyermekek életvezetésének, hitéletének, istenképének alakulásában. A szülők után ő a tekintély, a követhető modell. A hitüket vállaló, biztonságot, szeretetet sugárzó óvónőink bizalommal teli otthonos légkört teremtenek. Ennek köszönhető a szülőkkel való jó kapcsolat és az óvoda családias légköre. Nevelőmunkánk valódi eredményességének alapvető feltétele, hogy életünk összhangban legyen az intézmény által képviselt keresztyén alapelvekkel, abban jól felismerhető legyen az embertárs és Isten szeretete. Az óvoda nevelőtestülete az intézmény nevelőtestületének szerves része. Az iskolalelkész számukra is munkatárs és lelki-vezető, aki támogatja munkájukat, szervezi a kicsinyek hittanoktatását. A nevelőtestület külső tagja a gyermek és felnőtt közösség lelki vezetője, az egyházközség lelkésze. A keresztyén nevelés témájában, a lelkigondozás területén ők képviselik az evangélikus szellemiséget. Jelenlétük nélkülözhetetlen az óvoda mindennapjaiban. A nevelőtestület számára a lelkész jelenti a biztonságot és a megfelelő tájékozódást az egyházi profil megvalósításában. A teológiai szakképesítéssel nem rendelkező óvópedagógusok számára a mindennapi nevelési helyzetekben is elérhető, irányt mutató. A lelki nevelésben a lelkész a kompetens. Általuk mind a szülők, mind az intézményben dolgozók élhetnek a lelkigondozói beszélgetések lehetőségével. A nevelőtevékenység lelkész által végzett családgondozással, lelki-gondozással válik teljessé. Az óvópedagógus tudásával és szeretetteljes keresztyén lelkiségével utat mutat a szülőnek, 14

15 2.4. Szülők az óvodában Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Hisszük, hogy a gyermek Isten ajándéka, akit a családoknak adott sáfárságra. A gyermeknek elsősorban a szüleiktől kell kapniuk a szeretetet, a megértést és a nevelést, ebben igyekszünk segítő kezet nyújtani. A gyermek fejlődéséért a szülői házzal kölcsönös a felelősség, így a családdal való együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése. Ennek érdekében együttműködésünk formái: Családlátogatás óvodába lépés előtt Anyás beszoktatás biztosítása A gyermek születésnapjának megünneplése, esetleg a szülő részvételével a saját csoportjában Adventi gyertyagyújtás a szülőkkel és a gyerekekkel Barkács-délutánok szervezése csoportjainkban Óvoda és családok közös kirándulása Családi nap Egészség hetek Óvjuk környezetünket napok Évzáró műsorok és búcsú-uzsonnák az iskolába menőknek Ünnepeken való közös részvétel istentisztelet keretében (tanévnyitó, karácsony, húsvét, tanévzáró) 3. A keresztyén óvodai nevelés feladatai, területei Az óvodai hittan foglalkozások nevelési rendszerünk alapját jelentik. 15

16 A lelki hatások, melyek a gyermekeket ebben a nevelési rendszerben érik, egész további életükre nézve nagy jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor a gyermekek olyan információkat visznek haza a keresztyén szellemű nevelés során, amely a fiatal szülőket sem hagyja érintetlenül. Az óvodai hittan foglalkozások alapja az a bibliai törzsanyag, melyet a gyermekek életkorának megfelelően választunk ki. A biblikus ismeretek megszerzése, a közös imádság lehetősége a társakkal, a felnőttekkel olyan pozitív élmény a kisgyermek számára, melyek transzcendens kapcsolatát erősítik. A lelki nevelés során olyan alapvető az emberi létet alapjaiban befolyásoló életkérdésekről van szó, melyek túlmutatnak a földi élet keretein, az örökkévalóság felé mutatnak. A gyermek világképe én központú, ráhagyatkozó, befogadó, nyitott Isten felé. Ezért a személyes szeretetkapcsolat nélkülözhetetlen a hitoktató és a gyermekek között. A gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése: Időrendben megelőzi a hittanfoglalkozásokat, a befogadás idején ill. lehetőség szerint a későbbiekben is rövidebb-hosszabb találkozás a kicsikkel. Az óvoda lelkésze ismerkedik, beszélget, játszik, énekel a gyerekekkel. Közben megtörténik a lelki összehangolódás is. Az egyházi esztendő színes világában fontos a Biblia megismerése a gyermekek életkorának megfelelően. A jól megválasztott bibliai történet élményt nyújt óvodásainknak, motiválja őket, segíti a belső képalkotást, cselekvő és gondolati aktivitásra serkenti őket. A megismert történetek során olyan ismertekre tehetnek szert, amelyekre csak a hittan foglalkozásokon van lehetőségük. A tanítandó bibliai anyag és a mindennapi életre vonatkozó ismeretek egymást kiegészítik, gazdagítják. Ismerve a gyermekek családi hátterét a szituációt amelyben élnek, egy-egy történet segítségével a lelki gondozást is megvalósíthatjuk. A keresztyén élet súlypontjai a szeretet, megbocsátás és reménység. Ezek szilárd oszlopai lehetnek az egészséges lelkületű gyermeknek élete későbbi időszakában is. 16

17 Ezek a foglalkozások tkp. bibliai történeteket feldolgozó csoportmunkaként valósulnak meg, mely az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe veszi, s adott esetben szinte csoportterápiává válhat. Elsősorban hitbeli, lelki nyitottságot elősegítő lexikális és önismereti anyag átadása történik. A bibliai történetek az emberiség gyógyító, megerősítést adó történetei, emberségre nevelő történetek. Olyan történeteket választunk, melyekkel konfrontálódva a gyermek könnyen képes azonosulni, viselkedési mintát venni. A közösségben gyakorolt imádság a hitre nyitottságot készíti elő, egyben fontos feszültségoldó lehetőség. Jellegénél fogva csend kell hozzá, ezért segít a koncentrációban, a gondolatok megfogalmazásában. A hálaadó ima a pozitív dolgokra való figyelés, a köszönet, öröm megfogalmazását gyakoroltatja. A kérő, másokért közbenjáró ima a vágyak helyes kifejezését tanítja. Az imádságos perceket pozitív légkör jellemzi, és azt az üzenetet hordozza, ha a gyermekre senki sem figyel, van, aki mégis megszólítható, és aki őt meghallgatja. Az ima mindig kéznél van. Ha megtanuljuk jó helyen kifejezni az érzéseinket, akkor a későbbiekben kisebb az esély az elfojtásra vagy az agresszióra. Az étkezések előtti és utáni imádságok azt közvetítik, hogy hálásak vagyunk a gondoskodásért- nem magától értődő a táplálék, és az sem, hogy van, aki azt elkészítse számunkra. A foglalkozások során a már ismert énekkincs és új dalok megtanulása segít kifejezni az örömöt. A tánc és mozgás, taps a természetes, szükséges a jó kedv megéléséhez. Ennek is van helye a foglalkozásokon, hiszen az evangélium jelentése örömhír, az evangélikus keresztény a tiszta öröm, az Istentől kapott belső derű megélője. A gyermekek számára úgy mutatjuk be Istent, mint aki biztonságot, reménységet adó, megbocsátó, elfogadó személy. Ő velünk van, rá mindig lehet számítani, figyel, szeretettel és jósággal bánik velünk. Ez a pozitív istenkép minden élethelyzetben bátorító, erőt adó. Ugyanakkor viszont kontrollt is ad az a tudat, hogy sosem vagyunk egyedül, valaki még a gondolatainkat is ismeri. Nevén nevezzük s rosszat és megdicsérjük a jó, kedves cselekedeteket. Ezzel helyes önértékelésre és jó helyzetfelismerésre irányítjuk a gyerekeket. Mindenről lehet és kell is őszintén beszélni: halál, bizalmatlanság, titkok, csodák, gyengeség, harag, bűn, 17

18 szeretet, félelem. A foglalkozások során a más nevelési területeken megszerzett ismereteket alkalmazzuk: pl. színek, hónapok, számok, kapcsolatok, énekek, készségek, rajzolás. Nem válik el a profán a szakrálistól. Alkalmazzuk az életkornak megfelelő pedagógiai módszereket, ábrázolási lehetőségeket. (pl. báb, flanel, dramatizálás stb.) 3.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód kialakítása Dicsőítsétek Istent testetekben. 1 Kor 6,20 Az óvodás korban szeretnénk kialakítani a gyermekekben az egészséges életmódra való igényt. Célunk a gyermek családból hozott szokásainak figyelembe vételével, életkorának megfelelő, helyes életritmus kialakítása, testi-lelki egészségének, fejlődésének biztosítása. Feladatunk a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem és keresztény szellemiségű lelki nevelés. Mindezt az egészséges életmód feltételeinek biztosításával, szokások kialakításával, egészség megőrzésével, preventív cselekvéssel, a mozgáskultúra fejlesztésével érhetjük el. Az óvodába felvételt nyert gyerekeket családlátogatás során igyekszünk megismerni. A meghitt, őszinte és tapintatos viszony kialakítása elősegíti a gyermeknek az óvodapedagógus mielőbbi elfogadását. Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A helyes életritmust fokozatosan, a gyermek egészségét és életkori sajátosságát figyelembe véve a családdal együttműködve alakítjuk ki. A gondozás kiemelt szerepet kap a nevelésben, lehetőséget ad a kapcsolatépítésre a gyerekekkel. A testápolás alkalmával megismertetjük és tudatosítjuk a gyermekben a tisztálkodási szokásokat, eszközöket, és azok használatát. A mindennapos mozgást jó idő esetén változatos udvari játékokkal (körjáték, szabályjáték) igyekszünk kielégíteni. Rossz idő esetén és télen a tornaszobában nyílik minderre lehetőség. A csoportszobák szükség szerinti szellőztetésével biztosítjuk a 18

19 gyermekek számára a friss levegőt. Korcsoportoknak megfelelően hosszabb rövidebb sétákat szervezünk, mely több célt is szolgál: a mozgásigény kielégítését, a friss levegőn való tartózkodást, tapasztalatszerzést, ismeretbővítést. Az óvodás korú gyermekeknek még szüksége van a pihenésre, melyhez minden optimális feltételt biztosítunk. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges esztétikus környezet, melyet az ily módon kialakított csoportszobák és udvar biztosít. Csoportszobáink berendezése lehetőséget ad a különböző elkülönített kuckók esztétikus kialakítására, berendezésére. Az udvarunk esztétikájára is gondot fordítunk. Sokoldalúan kihasználható fa mozgásfejlesztő játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek lelki egészségére is nagy gondot fordítunk. Fontos, hogy az óvónővel bensőséges kapcsolat során megoszthassa kérdéseit, problémáit, örömeit. A felnőtt szeretetteljes odafordulása, őszinte elfogadása biztonságot jelent a szorongó, szomorú, nehézségeket megélő gyermeknek. Az óvópedagógus szükség esetén szakember segítségét kéri ill. javasolja a szülőnek a gyermek harmonikus, zavarmentes lelki élete érdekében. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén Ismerik és önállóan végzik egészségügyi szükségleteiket Önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, öltözködnek, helyesen használják a zsebkendőt Egyéni szükségletüknek megfelelően, önállóan szednek ételt, öntenek folyadékot. Készségszinten használják az evőeszközöket, kialakulnak kulturált étkezési szokásaik. Tudnak önállóan öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A környezetükben igyekeznek rendet tartani, ruhájukat esztétikusan helyére teszik. 19

20 Megfelelő mozgáskultúrával rendelkeznek, mely alkalmassá teszi őket az iskolai rend elfogadására Tisztában vannak a beszélgetés, a személyes kapcsolatok fontosságával és a közösség megtartó erejével, ismerik az Istenhez forduló ima felszültség oldó lehetőségét Értelmi nevelés Célunk: az óvodáskorú gyermekek észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének és gondolkodásának fejlesztése. A gyermeket a tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, melynek legfőbb színtere a játék. Feladataink: Biztosítanunk és tudatosan terveznünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével minél több érzékszervükkel észlelnek. Mivel a gyermekek eltérő fejlettségi szinttel és tempóval rendelkeznek, szükség van az óvodapedagógus által irányított fejlesztő játékokra is, melyeknek a kötetlen foglalkozási forma a legalkalmasabb kerete. Megfigyelések során összehasonlító, analizáló szintetizáló műveleteket végeznek. Élményeik, benyomásaik elmondásával emlékezetük mélyül, pontosabb lesz. Képzeletük gazdagításához a nap során számtalan kreatív tevékenységet kínálunk. A megszerzett ismeretek alkalmazása során ok-okozati összefüggéseket ismernek fel és problémamegoldó gondolkodásuk is kialakul. Mindezen folyamatok szoros kölcsönhatásban állnak a gyermekek beszédfejlődésével. Feladatunk az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Szeretnénk, ha a gyermekek elsajátítanának egy olyan gondolkodási stratégiát, amely segíti őket a hiányzó információk megszerzésében. A műveltségi területekbe ágyazott játékos tanulás szakít a foglalkozásközpontú szemlélettel, valódi segítője az értelmi nevelésnek. A világ jelenségeinek megismerése közben a gyermek a felfedezés, a rácsodálkozás örömét éli át. Ez a módszer bátorít, mozgósít arra, hogy a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően kapcsolódhasson be 20