ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 14/ /2009. Előadó: dr. Felföldi Aliz Tárgy: Holcim Hungária Zrt. Lábatlan I. márga védnevű bánya kapacitásbővítésének előzetes vizsgálati eljárása Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H /2009. számú határozatát a Zöld Sziget Környezetvédelmi Egyesület (2534 Tát, Móricz Zsigmond u. 2/c) és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (2500 Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) fellebbezése folytán felülvizsgáltam. H A T Á R O Z A T Az elsőfokú határozatot helybenhagyom. Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni. I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) H /2009. számú határozatával a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. em., a továbbiakban Zrt.) által benyújtott Lábatlan-I. márga védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának t/évről t/évre történő növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást lezárta és megállapította, hogy a tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat végzése nem indokolt. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenység végzéséhez a H /2002-I. számú környezetvédelmi működési engedély módosítását kell kérni. A határozat ellen a Zöld Sziget Környezetvédelmi Egyesület és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (a továbbiakban Fellebbezők) fellebbezett Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf Telefon: Ügyintéző: Fax: orszagos@zoldhatosag.hu Titkárság:

2 Fellebbezők álláspontja szerint az elsőfokú határozat figyelmen kívül hagyta a tevékenység során végzett robbantási tevékenység szeizmikus hatásait, semmilyen előírást nem tartalmaz a robbantási tevékenység épített környezet létesítményeit, valamint ezen építményekben tartózkodó személyeket érő szeizmikus terheléseket illetően. Az elsőfokú hatóság ugyancsak nem vizsgálta a robbantási tevékenység repeszhatását, sem a robbantási tevékenység földtani közeget károsító hatását. Fellebbezők megítélése szerint a tevékenység a terület felszín alatti vizeinek elszennyeződési lehetőségét is magában hordozza, mivel a megrepedező kőzetrétegek miatt a bánya munkaszintjein óhatatlanul elcsepegő fáradt olaj, illetve üzemzavar esetén elfolyó dieselolaj a kialakuló repedéseken keresztül azonnal a mélyebb rétegekbe tud szivárogni. A benyújtott dokumentáció ennek hatásait nem vizsgálja. Az érintett terület a felszín alatti víz minőségi állapota szempontjából kiemelten érzékeny területnek minősül. A jogszabályok alapján a bányavállalkozónak el kellett volna készíttetnie a talaj- és karsztvíz rendszer számítógépes modelljét, illetve szimulációs számításokat kellett volna végeznie a szennyezőforrás-variánsokra vonatkozóan. Fellebbezők kifogásolták, hogy az elsőfokú határozat nem foglalkozott a robbantási tevékenység porképző hatásával. Fellebbezők álláspontja szerint az elsőfokú határozat figyelmen kívül hagyta a bányászati tevékenység természeti értékeket károsító hatását. A bányatelek közvetlen környezete, valamint a bányatelken belüli területek NATURA 2000 besorolásúak. Fellebbezők megítélése szerint a bányászati tevékenység jelentős hatással lesz a NATURA 2000 területekre. A 275/2004. Korm. rendelet alapján a kapacitásbővítés nem engedélyezhető. Fellebbezők előadták ezen kívül, hogy a tervezett tevékenység érinti a bánya legfelső szintjén található karsztbokorerdőt, amely a 253/1997. Korm. rendelet 30/A. (1) bekezdés c) pontja értelmében természetközeli területnek minősül. A tervezett tevékenység sérti a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 5. (2) bekezdésében foglaltakat. A fellebbezésben foglaltak szerint a tervezett tevékenység tájképvédelmi szempontból nem engedélyezhető, a bányászati tevékenység durva tájsebbel járna. Fellebbezők álláspontja szerint mindenképpen szükséges a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása, mivel a tervezett tevékenység a 314/2005. Korm. rendelet 1. számú melléklet 11. pontja, illetve az 1. számú melléklet 4. pontja alá 2

3 sorolható. Fellebbező álláspontja szerint a 314/2005. Korm. rendelet 5. számú mellékletében felsorolt szempontok alapján is szükséges a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. Fellebbezők előadása szerint a benyújtott dokumentáció nem tesz eleget a 314/2005. Korm. rendelet 4. számú mellékletében felsorolt tartalmi követelményeknek, mivel nem tartalmazza az alternatívák vizsgálatát, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlását, nem vizsgálta a letakarítást mint hatótényezőt. Fellebbezők álláspontja szerint ezen kívül a területhasználat bemutatása nem felel meg a valóságnak. Fellebbezők kifogásolták a benyújtott dokumentáció következő megállapítását: A rendelkezésre álló információk szerint a tervezett tevékenység illeszkedik a településfejlesztési, rendezési és infrastruktúrafejlesztési tervekhez. Fellebbezők rámutatnak, hogy a terület légszennyezettségi zóna besorolása tévesen került megállapításra, mert a terület PM 10 tekintetében a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a B kategóriába esik. A tanulmány nem mutatja be a jelenlegi imissziós helyzetet. A dokumentáció nem mutatja be kellő részletességgel a tevékenység következtében bekövetkező porterhelést. A bemutatott számítás az önkényesen kiválasztott szemcsenagyság miatt nem elfogadható, a belőle levont következtetés (a kiülepedés távolsága) kétségbe vonható. Fellebbezők fellebbezésükhöz csatolták a Zsólyomi Tamás által készített A nyergesújfalui mészkőbánya, valamint a lábatlani márgabánya területnövelésével járó hatások előzetes vizsgálata különös tekintettel a bányák jelenlegi és a bővítéssel érintett, kiemelt indikátorértékű élővilágára c. tanulmányt. Fentiek alapján fellebbezők kérték az elsőfokú határozat megsemmisítését, új eljárás elrendelését, környezeti hatásvizsgálat lefolytatásának előírását. A fellebbezések nem megalapozottak. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. (1) bekezdés a) pontja értelmében a környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely az 1. vagy a 3. számú mellékletben szerepel. 3

4 A R. 5. (2) bekezdés dc) pontja szerint a felügyelőség a határozatában a 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hogy a tevékenység mely, a Kvt ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket. A rendelkezésemre álló iratok alapján a következőket állapítottam meg. A Zrt február 10. napján kelt levelében kérte a Lábatlan-I. márga védnevű bánya H /2002-I. számú környezetvédelmi működési engedélyének módosítását, a bánya éves kitermelési kapacitásának tonnáról tonnára történő bővítésének engedélyezését. A kérelmező leveléhez csatolta a Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített Előzetes vizsgálat Holcim Hungária Cementipari Zrt. tulajdonában álló Lábatlan I. márga védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának növelése Munkaszám: EKV (Győr, január) c. dokumentációt, valamint az Előzetes vizsgálat mellékleteit. A Felügyelőség megállapította, hogy a folytatni kívánt tevékenység a R. 3. számú melléklet 142. pontja alá tartozik, így a Felügyelőség döntésétől függően hatásvizsgálat köteles. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást a R. alapján lefolytatta, megállapította a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nem lesz, környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem indokolt. A másodfokú eljárás során a következő szakhatóságokat kerestem meg másodfokú szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH /2009. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. A Holcim Hungária Cementipari Zrt. Lábatlan I. márga védnevű bánya éves kapacitásának t/évről t/évre történő növeléséhez közegészségügyi szempontból h o z z á j á r u l o k. 4

5 INDOKOLÁS Az ügyre vonatkozóan az Országos Környezetegészségügyi Intézet véleményét kikértem, ennek alapján a következő észrevételeket teszem. Levegőhigiénés szempontból: A fenti bánya kapacitásnövelésével kapcsolatos tanulmány mérési adatok hiányában nem ismerteti a potenciálisan érintett lakott területek jelenlegi porterhelését (35/79. oldal). A 32/79 oldalon az Előzetes Vizsgálati készítői a Komárom-Tatabánya Esztergom térséget PM 10 szennyezettség szempontjából a D zónába sorolják, pedig az általuk citált 4/2002 KvVM rendelet ezt a területet a B zónába sorolja. Amíg a D zóna estén a terhelés a felső vizsgálati küszöb és a határérték között van, addig a B zónában határértéket meghaladó a terhelés. Figyelembe véve, hogy a mészkő termelés volumene több mint kétszeresére nő, feltételezhető, hogy a technológiai kibocsátás hatással lehet a közeli lakott területek por expozíciójára és ennek következtében esetleg a zónabesorolást is módosítani kell. A 41/79. oldalon a hatásterület meghatározásához végzett transzmissziós modellszámítást 80 µm átmérőjű szemcseméretre végezték. A fentiek alapján javasoljuk a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendeletben foglaltak szerint a légszennyezettségi alapállapot felmérését a bányához legközelebbi lakóingatlanok közelében évszakonként 2-2 hét időtartamban, a terjedési modell számítás elvégzését PM10-re (10 µm átmérőjű szemcseméretre), a lakott területek por expozíciójának becslése és a hatásterület meghatározása céljából, illetve az érintett terület zónabesorolásának pontosítását. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság 04.4/1154/1/2009. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. A Fővárosi és Pest megyei MgSzH Erd. Ig. (továbbiakban Igazgatóság) 22.3/2958/1/2009. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint megváltoztatom: A Holcim Hungária Cementipari Zrt. által benyújtott Lábatlan I. márga védnevű bánya éves termelési kapacitásának növeléséhez kapcsolódó előzetes vizsgálati dokumentáció jóváhagyásához hozzájárulok, erdészeti szempontok alapján környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartom indokoltnak. I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) H /2009. számú határozata ellen benyújtott fellebbezésre indult másodfokú eljárásban az előzetes vizsgálati 5

6 dokumentációban foglaltakat megvizsgálva, a rendelkezésemre álló iratok és információk alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésekben az erdészeti hatóság feladat- és hatáskörét érintő indokokat nem találtam. Az Igazgatóság eljárását és szakhatósági állásfoglalását teljes körűen felülvizsgálva az alábbi, az érdemi döntésre nem kiható hibákat tártam fel: Az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának (legalább az indokolásában) éppen arra nem tért ki, ami az előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárásban a feladata, nem értékelte illetve jellemezte a tervezett tevékenység (jelen esetben a kapacitás növelésének) erdőkre gyakorolt hatását, ezért azt hiányosnak ítélem és a következőkkel egészítem ki. Az Igazgatóság korábbi eljárásokban a jelenlegi bányászati tevékenység végzéséhez szakhatóságként hozzájárult. Az éves termelési kapacitás növelése az érintett erdőterületekre jelentős környezeti hatást várhatóan nem fog gyakorolni, egyedüli jelentősége a tervezett erdőterület-igénybevételek hamarabbi bekövetkezése lehet. Az Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásában feltételként az érintett erdőterületek termelésből történő kivonási eljárásának eredményes lefolytatását jelölte meg. Eljárásjogi szempontból egy eljárás eredményes lefolytatása a tényállás teljes körű tisztázását követően meghozott döntés jogerőre emelkedését jelenti, akár az igénybevételi kérelem elutasításával. Ettől függetlenül jogszabályi előírás, hogy az erdőterületek igénybevétele előtt be kell szerezni az erdészeti hatóság jogerős és végrehajtható engedélyét, ezért ezt nem lehet feltételként értelmezni. Az erdőterületek előzetes igénybevételének engedélyezését nem feltételként, hanem az indokolásban tájékoztatásként kellett volna szerepeltetni. Fentiek alapján az Igazgatóság döntését megalapozottnak ítéltem és a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásom meghozatala során a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken túl a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdése és 10. e) pontjában foglalt hatáskörömben eljárva, az Evt. preambuluma, 1-2., , a Ket. 44., 105. (1) és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet ok figyelembe vételével jártam el. 6

7 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/03340/001/2009. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve az ezt módosító alapján történt megkeresésre, tekintettel a rendelet 4. (1) a) pontjában, valamint 12. sz. mellékletének 1. b) pontjában foglaltakra az elsőfokú állásfoglalást fenntartva az alábbi állásfoglalást adom. Jelen beruházással érintett területen egyedileg védett műemlék, műemléki terület, illetve jelenlegi tudásunk szerint nyilvántartott régészeti lelőhely nem található. Az elsőfokú örökségvédelmi szerv állásfoglalásában megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása örökségvédelmi szempontból nem indokolt, mely megállapítást fenntartjuk. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (2) a) pontja alapján örökségvédelmi érintettség hiányában a Hivatal nem jár el szakhatóságként. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvényben (Kövt.) foglaltak alapján azonban felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben a bánya kapacitás-bővítésével kapcsolatos földmunkák során régészeti emlék vagy régészeti lelet kerül elő, erről a Kövt a alapján a területileg illetékes múzeumnak (Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága 2892 Tata Művész köz 3., Pf: 224. telefon: 34/ ) bejelentést kell tenni. Régészeti anyag előkerülése estén a munkálatokat fel kell függeszteni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, és lehetőséget kell biztosítani a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal /2009. számon az alábbi tájékoztatást adta. Hivatkozva az Esztergomi Körzeti Földhivatal /2009. számú Lábatlan, Holcim ZRT. Lábatlan I márga védnevű bánya előzetes vizsgálata tárgyú szakhatósági állásfoglalására, felülvizsgálat után a következő szakhatósági véleményt adjuk. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatában a vizsgált tevékenység a következő ingatlanokat érinti: Lábatlan 2800/2 hrsz 57,9072 ha kivett (anyagbánya) 0186/2 hrsz 0,0191 ha kivett (drótkötélpálya) 0186/3 hrsz 0,0162 ha kivett (drótkötélpálya) 0186/4 hrsz 0,2634 ha kivett (anyagbánya) 7

8 0135/2 hrsz 0,1280 ha kivett (közút) 0126/10 hrsz 2,3917 ha erdő 4. minőségi osztály Nyergesújfalu 0156/1 hrsz 9,0522 ha kivett (anyagbánya) 0156/2 hrsz 10,9697 ha kivett (anyagbánya) 1,9438 ha erdő 6. minőségi oszt hrsz 1,3185 ha kivett (anyagbánya) 0158 hrsz 0,4726 ha erdő 6. minőségi osztályú 0160 hrsz 0,1673 ha kivett (saját használatú út) 0,0025 ha kivett (drótkötélpálya) A határozatban szereplő földrészletek nem mezőgazdasági művelés alatt álló területek, ezért hatáskör hiányát állapítom meg, ezért szakhatósági állásfoglalást nem áll módunkban kiadni. Tájékoztatom, hogy az erdő művelési ágú területek tekintetében az eljáró hatóság a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1113/2/2009. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a T. Cím hivatkozott számú megkeresésére felülvizsgálta a Veszprémi Bányakapitányság (Bányakapitányság) VBK/1645/2/2009. számú a Lábatlan I. márga védnevű bányatelek kapacitásnövelésének előzetes vizsgálata tárgyában kiadott szakhatósági állásfoglalását. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság hivatkozott számú szakhatósági állásfoglalását a feltételek tekintetében az alábbiak szerint megváltoztatja. Az MBFH az előzetes vizsgálati dokumentációt hatáskörét érintően elfogadja, hatásvizsgálat elvégzését nem tartja szükségesnek, a Bányakapitányság által előírt 1. számú feltételt megsemmisíti, a Bányakapitányság által előírt 2-3. számú feltéteket 8

9 fenntartja. INDOKOLÁS A Lábatlan I. márga védnevű bányatelek területén működő bányaüzem kitermelési kapacitásának növelésére a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. em., a továbbiakban: Bányavállalkozó) kezdeményezett előzetes vizsgálati eljárást az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél (Felügyelőség). A Felügyelőség H /2009. számú határozatában az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta és megállapította, hogy a tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A határozat ellen a Zöld Sziget Környezetvédelmi Egyesület (2534 Tát, Móricz Zsigmond u. 2/c.) és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (2500 Esztergom, Bajcsy Zsilinszky u. 4.) (a továbbiakban együtt: Fellebbezők) nyújtottak be fellebbezést. Az MBFH megállapítja, hogy az egymással teljes mértékben egyező tartalommal benyújtott fellebbezések az ásványi nyersanyag védelmére kiterjedő kérdést nem vitatnak. A földtani közeget érintően a Fellebbezők szerint a robbantási tevékenység hatására létrejövő repedések következtében a földtani közeg károsodik, a repedéseken gyorsan beszivárgó víz rontja a felszín közeli rétegek vízháztartását. Ehhez kapcsolódóan az MBFH megállapítja, hogy a robbantási engedély kiadására külön eljárásban érvényes környezetvédelmi működési engedély megléte esetén a bányafelügyelet jogosult, a bányában várható szeizmikus hatásokat, repeszhatást a műszaki üzemi tervben, illetve a robbantási engedély kérelemben kell részletesen bemutatni. Az MBFH megítélése szerint Fellebbezőknek a robbantások épített környezetre gyakorolt szeizmikus hatása tekintetében nincs ügyféli jogállása, mivel azok nem képezik a tulajdonukat, használatukban nem állnak, illetve a tulajdonosokat (használókat) képviselni nem jogosultak. Az MBFH a felülvizsgálat során megállapította, hogy a Bányakapitányság az eljárást a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján folytatta le, állásfoglalását részben megalapozottan adta ki. A bányatelek rendelkezik a kapacitásnöveléshez szükséges megkutatott ásványvagyonnal, a földtani közeg veszélyeztetettsége megítélhető, azonban a Bányakapitányság az előre látható figyelembe veendő szempontok feltételek meghatározása során figyelmen kívül hagyta, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a területen már jelenleg is üzemel gépjavító műhely, üzemanyagkút és tároló. Mindezt figyelembe véve az MBFH a Bányakapitányság ezzel kapcsolatos rendelkezéseit megsemmisítette. A 2. és 3. számú feltételek megalapozottak, indokolásuk helytálló. 9

10 Fentiekre tekintettel az MBFH a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg másodfokú szakhatósági állásfoglalását. Az MBFH a másodfokú szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (1) és (4) bekezdésében biztosított hatáskörében, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése és 12. számú melléklete 2. részének e) pontja alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény ának, valamint 104. (1) bekezdésének és a 105. (1) bekezdésének figyelembevételével adta ki. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága 02,5/2214/3/2009. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. A csatolt iratok, valamint az EKV munkaszámú előzetes vizsgálat Holcim Hungária Cementipari Zrt. tulajdonában álló Lábatlan- I. márga védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának növelése (készült: Győr, január, készítette: Pannon-Connection Bt Győr, Álmos u. 2.) című szakanyag alapján a másodfokú TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS az alábbi: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, mint felettes közigazgatási szerv a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/3363-1/2009. számú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyja. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. INDOKOLÁS A Felügyelőség a május 22-én kelt, H /2009. számú határozatával a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. em.) részére elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta, az előzetes vizsgálati eljárást lezárta. Megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt, a tevékenység végzéséhez a környezetvédelmi működési engedély módosítását kell kérni. 10

11 Az Igazgatóság a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott hatáskörében eljárva a 20.2/3363-1/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában leírta, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta, talajvédelmi szempontból a beruházás megvalósítása ellen kizáró ok nem merült fel, további vizsgálatok elvégzését nem tartja szükségesnek. A Felügyelőség határozata ellen az Egyesületek fellebbezést nyújtottak be, melyek talajvédelmi kérdéseket nem érintenek. A megküldött iratanyag és az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak figyelembe vételével történt az Igazgatóság által kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata és a másodfokú szakhatósági állásfoglalás kialakítása. Megállapítottuk, hogy az első fokon eljáró talajvédelmi hatóság megállapításai helytállóak. A kitermelési kapacitás növelése nem sért talajvédelmi érdekeket, nem igényel új bányatelek-fektetést, a mentett humuszos termőréteg a tájrendezési tervben előírtaknak megfelelően a terület biológiai rekultivációjában hasznosul. Fentiek alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását melyben az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadta helybenhagytuk. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéséhez kapcsolódó, a másodfokú állásfoglalás kialakítása a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján történt. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 13/699-2/2009. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. Hivatkozott számú megkeresésére a Holcim Hungária Cementipari Zrt. által benyújtott Lábatlan I márga védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának t/évről t/évre történő növeléséhez másodfokú építésügyi szakhatóságként hozzájárulok. 11

12 Indokolás: A bánya területét a lábatlani 2800/2, 0186/2-4, 0135/2 és 0126/10 hrsz-ú és a nyergesújfalui 0156/1-2, 0157, 0158 és 0160 hrsz-ú telkek alkotják. Mint azt a területileg illetékes első fokú építésügyi szakhatóságok is nyilatkozták a hozzájárulásukban, a tervezett kapacitás bővítés összhangban áll Lábatlan Város képviselőtestületének 1/2006. (I.31.) rendeletével elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat előírásaival, valamint Nyergesújfalu város önkormányzatának Nyergesújfalu helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 17/2008. (V. 30.) sz. rendeletével. Jogkörömet az eljárásban a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. melléklete biztosítja. A hatóságom hatáskörét és illetékességét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. (3) bekezdése és a 318/2008. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. (1) bekezdés c) pontja állapítja meg. A kiadmányozási jog a Középdunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal a kiadmányozás és a helyettesítés rendjéről szóló 3/2009. (I. 1.) számú szabályzata II pontjában foglaltakon alapul a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata V. fejezet 3. Cím 43. (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. A fellebbezések az alábbiak miatt nem megalapozottak. A tárgyi területen a bányaművelést a Zrt. a Felügyelőség által kiadott H /2002-I. számú, határozatlan ideig hatályos környezetvédelmi működési engedély alapján folytatja. A bányatelket a Veszprémi Bányakapitányság állapította meg 4897/2005. számú határozatával, a bányatelek megállapításához a Felügyelőség /2005. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult. A bányatelket megállapító 4897/2005. számú és a H /2002-I. számú működési engedélyben felsorolt helyrajzi számok községátcsatolás folytán eltérnek egymástól, de a terület teljes egészében megegyezik (a bányatelek területe 75,6721 ha). A H /2002-I. számú környezetvédelmi működési engedély alapján a Zrt. jelenleg is a teljes 75,6721 hektáros bányatelek területén jogosult bányászati tevékenységet folytatni. Jelen eljárás tehát nem a bányatelek területének bővítésére irányul szemben a fellebbezésekben foglaltakkal hanem az éves termelési kapacitás növelésére. A Felügyelőség helyesen állapította meg, hogy a kapacitás-bővítés a R. 3. számú melléklet 142. pontja alá tartozik, így előzetes vizsgálat-köteles. Fellebbező nem megalapozottan hivatkozott arra, hogy a tevékenység a R. 1. számú mellékletébe 12

13 is sorolható, mivel a jelen eljárásnak nem tárgya a bányatelek területének bővítése. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a következőket állapítottam meg. A bányaművelés a Veszprémi Bányakapitányság által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján történik. A bányaművelés alá vont területeken a fúrás illetve a robbantás elvégzése előtt a meddőanyag eltávolítása céljából letakarítást végeznek. A kőzet jövesztése nagylyukú robbantással történik. A kitermelt nyersanyagot márgatörő berendezés segítségével megfelelő méretűre törik (a kőtörő zárt, portalanítóval ellátott épületben helyezkedik el), majd az új üzembe történő szállítása burkolt távolsági szállítószalag segítségével történik. A felhagyás során a bánya létesítményeit elbontják, a bányában végleges rézsűket alakítanak ki, a meddőanyagot visszatöltik, egyengetik, a területet növényzettel telepítik. A levegőminőséget a bányászati tevékenység során végzett munkafolyamatok befolyásolják, de összességében nem várható jelentős változás. A bányatelken folytatott tevékenység során diffúz porterheléssel, valamint a tevékenységhez kapcsolódóan a szállító járművek és a munkagépek által kibocsátott kipufogó gázok hatásaival kell számolni. A bányaüzemben egyidejűleg az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint 2-3 munkagép üzemel. Az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott számítás szerint a bánya működése során a kiporzással a levegőbe kerülő szilárd nem toxikus por a forrástól számított 133 m-en belül kiülepedik, még erős szél esetén is. Ennek következtében a környező ingatlanok porszennyezettsége nem nő, hiszen a bányaművelésből származó por a bánya területén kiülepszik. A cementgyártáshoz felhasználásra kerülő márga általános összetétele szerint % agyag, kovasav, vasoxid az előzetes vizsgálati dokumentációban a terjedés számításához felvett szemcseméret megfelelő. A bányaművelésből eredő légszennyezés jellege a bővítés következtében nem változik. Levegővédelmi szempontból a tervezett tevékenység nem tartozik abba a bányaüzemi körbe, melyre levegővédelmi övezetet kell megállapítani a 21/2001. (II.4.). Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklet B) 12. pontja szerint. Fellebbezők tévesen hivatkoztak arra, hogy a tárgyi terület PM 10 tekintetében a B kategóriába sorolt terület. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján a 13

14 tárgyi terület a 3. sz. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 3. pontja alapján Komárom-Tatabánya-Esztergom PM 10 szempontjából D kategóriába tartozik. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység során levegőtisztaságvédelmi szempontból összességében nem várható jelentős hatás, hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. Felhívom a Felügyelőség figyelmét arra, hogy a működési engedély módosítása során a levegőtisztaság-védelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében az engedélyes részére levegőtisztaság-védelmi monitoring végzése előírható. A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatosan a következőket állapítottam meg. Lábatlan település belterületi határától mintegy 1,5 km-re délkeletre fekvő területen található 75,672 hektáros bányatelek, 220 mbf szinten megállapított alaplappal vízbázis védőterületet, illetve felszíni vízfolyást nem érint. Az évek óta üzemelő márgabányához legközelebb található Táti-, és Héregi-vízbázisok védőterületeinek határai 5 km-t meghaladó távolságban húzódnak. A bánya jelenleg engedélyezett t/év termelési kapacitásának t/évre bővítése nyomán a bányatelek határai, illetve alaplapjának szintje nem módosul. A Gerecse-hegységhez tartozó Berseki-hegy északi lejtőjére eső bányatelek területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdésében foglaltak értelmében, a környezetvédelmi miniszter által jóváhagyott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület (szemben a fellebbezésekben foglaltakkal). A bányatelek haszonanyagát képező alsó kréta korú márgarétegek feküjében található karsztvíztárolóban K-ÉK-i irányba áramló karsztvíz szintje a 220 mbf szinten megállapított alaplap alatt mintegy 100 m mélyen, mbf szintek között húzódik. A külfejtéses bánya szociális vízigényének biztosítására a bánya területén közüzemi vízhálózathoz csatlakozó ivóvízellátó rendszer épült ki, a keletkező kommunális szennyvizek elhelyezése pedig 10 m 3 -es zárt szennyvízgyűjtőben biztosított. A bánya területén beszivárgó csapadékvíz a bányatalp alatt mintegy 100 m mélységben húzódó karsztvízkészletre a bánya üzemszerű működése mellett számottevő hatást nem gyakorolhat. 14

15 Fentiek alapján megállapítható, hogy az engedélyes bányatelke vízbázis védőterületet nem érint, a bányatelek területén tervezett kapacitásbővítés pedig a térség karsztvízkészletére jelentős hatást várhatóan nem gyakorol. Környezeti hatásvizsgálat lefolytatása vízkészletgazdálkodási szempontból nem indokolt. A fellebbezésekben kifejtett olajszennyezés lehetősége valamennyi bányászati tevékenységnél adott. A környezetszennyezés elkerülése érdekében a bánya Műszaki Üzemi Tervében az alábbi előírások tehetők. - A földmunkagépek helyszíni tankolását úgy kell megoldani, hogy abból talajszennyezés ne történjen. - Havária jellegű szénhidrogénes szennyezés esetén a szennyezett föld a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján veszélyes hulladéknak minősül, amelyre a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A szennyezésről értesíteni kell a területileg illetékes Felügyelőséget. - A bányászat során a gépek üzemelésekor keletkező veszélyes hulladékot külön zártan kell gyűjteni és annak kezelésére engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni. Hulladékgazdálkodási szempontból a következőket állapítottam meg. A Pannon-Connection Bt. által készített, EKV-252/2008. munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentáció az 5.5. fejezeten belül ismerteti a várhatóan keletkező hulladékok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására vonatkozó intézkedéseket. A tevékenység végzése során keletkező települési szilárd és folyékony hulladékokat elkülönítetten, a környezet szennyezését kizáró módon gyűjtik. Technológiai szennyvíz nem keletkezik, a települési folyékony hulladékok gyűjtése 10 m 3 -es zárt szennyvízgyűjtő tartályban történik. A munkagépek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrzik, az esetleges javításokat a bányaközpont területén kialakított fedett, zárt, beton burkolattal ellátott épületben a gépjavító és szervizelő állomáson végzik. Az esetleges havária esetén keletkező veszélyes hulladékok (olajjal szennyezett föld és kövek, olajos felitatóanyag) gyűjtésére és kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint történik. A bánya területén működő veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely jóváhagyott működési szabályzattal rendelkezik. A gyűjtőhely kapacitása a tevékenység bővítését követően is elegendő. A működés folyamán várhatóan között tervezett a bányaközpont épületeinek elbontása, melynek engedélyezése külön eljárásban történik majd. 15

16 Fentiek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló iratanyag a tevékenység hulladékgazdálkodási megítélésére elegendő információt tartalmaz, a tervezett tevékenység engedélyezésével szemben hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel, hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. Természetvédelmi szempontból a következőket állapítottam meg. A tárgyi márgabánya közvetlenül érinti a HUDI kódszámú Gerecse Különleges Madárvédelmi Területet, továbbá a HUDI Központi-Gerecse Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területet. Tekintettel arra, hogy a H /2002-I. számú környezetvédelmi működési engedély alapján a Zrt. jelenleg is a teljes 75,6721 hektáros bányatelek területén jogosult bányászati tevékenységet folytatni, megállapítottam hogy a kapacitásbővítés a Natura 2000 területekre, a természeti értékekre és a tájképre várhatóan jelentős hatást nem gyakorol. Fellebbezők nem megalapozottan hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú határozat nem vizsgálta megfelelően a bányászati tevékenység során végzett robbantási tevékenység hatásait. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1113/2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában fogalt tájékoztatásnak megfelelően a robbantási engedély kiadására külön eljárásban az érvényes környezetvédelmi működési engedély megléte esetén a bányafelügyelet jogosult. A bányában várható szeizmikus hatásokat, repeszhatást a műszaki üzemi tervben, illetve a robbantási engedély iránti kérelemben kell részletesen bemutatni, annak vizsgálatára a bányászati hatóság rendelkezik hatáskörrel. Megállapítottam, hogy a benyújtott Előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A tárgyi kérelem a H /2002-I. számú környezetvédelmi működési engedélyben foglalt kitermelési kapacitás növelésére irányult, ebben az esetben alternatívák vizsgálatára nincs lehetőség. A kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlását maga a kérelem tartalmazza: évi tonna kitermelését tervezik. A jelenleg is működő bánya üzemeltetése során a letakarítást a kitermelés függvényében szakaszosan végzik, ezért a jelen fázisban a letakarítást mint hatótényezőt nem vették figyelembe. Fellebbezők nem megalapozottan hivatkoztak arra, hogy a benyújtott dokumentáció nem megfelelően mutatta be a telepítési hely jelenlegi területhasználatát. A H /2002-I. számú környezetvédelmi működési engedély alapján a Zrt. jelenleg is a teljes 75,6721 hektáros bányatelek területén jogosult bányászati tevékenységet folytatni. Az érintett ingatlanok kivett 16

17 (anyagbánya, drótkötélpálya, közút, saját használatú út) illetve erdő művelési ágúak. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 13/699-6/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tervezett kapacitás bővítés megfelel mind Lábatlan Város, mind Nyergesújfalu Város helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a R. 5. számú mellékletében foglalt szempontok figyelembevételével környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. Az elsőfokú határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 105. (1) bekezdése alapján helybenhagytam. Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket (1) bekezdése biztosítja, a Bíróság illetékességét az évi III. törvény 326. (4) bekezdése állapítja meg. Budapest, szeptember 24. Dr. Filotás Ildikó főigazgató megbízásából Dr. Takács Margit s.k. főosztályvezető 17

18 Értesülnek: 1) Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Győr) 2) Hnyr 3) Irattár Az elsőfokú hatóságon keresztül értesülnek: 1) Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. em.) 2) Zöld Sziget Környezetvédelmi Egyesület (2534 Tát, Móricz Zsigmond u. 2/c) 3) Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (2500 Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) 4) Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda (9023 Győr, Álmos u. 2.) 5) ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete (8201 Veszprém, Pf. 207.) 6) Esztergomi Körzeti Földhivatal (2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4.) 7) Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság (1369 Budapest 5., Pf. 368.) 8) Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (2890 Tata, Új út 17., Pf. 50.) 9) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda (8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2. III. em.) 10) Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest út 2.) 11) Nyergesújfalu Város Jegyzője (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104.) 12) Lábatlan Város Jegyzője (2542 Lábatlan, Pf. 18.) 13) Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség (2533 Bajót, Kossuth L. u. 69.) 14) ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (1437 Budapest, Pf. 839.) 15) MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság (1370 Budapest, Pf. 345.) 16) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (1535 Budapest, Pf. 721.) 17) Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal (2500 Esztergom, Rudnay tér 2.) 18) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1590 Budapest, Pf. 95.) 19) MgSzH Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (1118 Budapest, Budaörsi út ) 20) Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) 18