ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 A határozat JOGERŐS: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Internet: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-488-7/2010 Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Dr. Kokas Edit Anna / Hegedüsné Lengyel Eszter Melléklet: Nyergesújfalu, Holcim Zrt. Nyergesújfalu.I. mészkőbánya előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Pannon- Connection Bt. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által a Holcim Hungária Cementipari Zrt. ( 1037 Budapest, Montevideo u. 2/c.III.em.) részére elkészített Nyeregsújfalu -I. mészkő védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának t/évről t/évre történő növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/ /2009. számú határozatának megfelelően lefolytatott új eljárása során az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység adatai: Bányatelek neve: Nyergesújfalu- I.mészkő Bányatelek helye: Nyergesújfalu 0151/3, 0152, 0163/3, 0163/4, hrsz. (Az előzetes vizsgálat nem vonatkozik a Nyergesújfalu 0163/3 hrsz.-ú ingatlan azon, az 1.sz. melléklet szerinti térképvázlaton megjelölt részére, mely a HUI kódszámú, Központi Gerecse elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.) Területe: 95 ha 1870 m 2 Alaplap: +300 mbf Fedőlap: +450 mbf Kitermelés: t/évről t/évre történő növelés 2. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 3. A tevékenység végzéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedélyek szükségesek: Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat alapján a H /2005.-I. számú környezetvédelmi engedély módosítását kell kérni. 4. A Felügyelőség a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárás során fogja érvényesíteni a természet- és tájvédelmi követelményeket, így a benyújtandó kérelemben különös figyelemmel kell lenni: Az előzetes vizsgálati dokumentáció természetvédelmi munka részében tett javaslatokra

2 2 A hatóság által kiadott 1631/09. számú szakhatósági állásfoglalásban, a H /2007. számú határozatban és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/139-25/2008. számú határozatában foglaltakra. 5. A Fővárosi és Pest Megyei MgSZH Erdészeti Igazgatóságánál kezdeményezni kell az erdőterületekre vonatkozóan a termelésből kivonási eljárást, melynek eredményes lefolytatásáig az erdőterületek igénybevétele nem kezdődhet meg. 6. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, amit a számú számlára kell az eljárás kezdeményezésekor befizetni. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K /2009. számú határozatával a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (továbbiakban: Zrt.) ( Budapest) által benyújtott, a Pannon-Connection Bt (Győr ) által elkészített a Holcim Zrt. tulajdonában lévő Nyergesújfalu-I. mészkő védnevű bánya kapacitásnövelésére vonatkozóan az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta és az előzetes vizsgálati eljárást lezárva megállapította, hogy a tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, így környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A határozattal szemben az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (továbbiakban: Egyesület) fellebbezett, kérve a bányakapacitás bővítés elutasítását. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/ /2009. számú határozatában megállapította, hogy az Egyesület fellebbezése nem megalapozott, azonban az elsőfokú hatóság határozatát megsemmisítette és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú hatóság eljárása során megkereste többek között - a Közép dunántúli Regionális Hivatalt mint másodfokú szakhatóságot amely végzésében megállapította, hogy elsőfokú szakhatóságként a Felügyelőség által megkeresett Nyergesújfalu Jegyzője /2009. számú szakhatósági nyilatkozatát elsőfokú építésügyi szakhatósági hatáskörben tette, azonban a fenti eljárásban a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően kellett volna állásfoglalását megadni. A Főfelügyelőség döntése alapján az elsőfokú hatóságnak ki kell kérnie Nyergesújfalu település jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll e a településrendezési eszközökkel. A hatóság értesítette mindazokat a másodfokú döntésről, akik az elsőfokú eljárásban részt vettek, valamint Hirdetményt tett közzé az érintett Önkormányzatoknál, ügyfélszolgálati irodáján, valamint honlapján. A hatóság az új eljárást lefolytatta és az alábbiakat állapította meg: A R. 2. (2) abg) pontja alapján a környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából a fenti kapacitásbővítés jelentős módosításnak minősül a R. 3. számú melléklet 142. pontja és 1. sz. melléklet 11. pontja szerint, mely esetben a felügyelőség döntésétől függ a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségessége. A hatóság megállapította, hogy az ügyfél megfizette a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti Ft. szolgáltatási díjat.

3 3 A hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A bánya a H /2005.-I. számú környezetvédelmi engedélyben foglaltak alapján működik. A Zrt. a bánya kitermelésének tonnára történő növelését tervezi. A kitermelés során a bányatelken belül művelés alá kerülnek az eddig nem művelt, jelenleg nagyobbrészt erdős területek. A bányászatot megelőzően a felső humuszos, valamint a haszonanyagot fedő 0-5 m vastag fedőréteget szakaszosan letakarítják. A kőzetek oszlopos sorozatfúrását BÖHLER/ATLAS COPCO típusú fúrógéppel végzik mm átmérőjű koronákkal. A kőzetek robbantása az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat előírásai szerint történik. A robbantásból kikerülő nagyobb kőzetdarabokat batározóval aprítják, majd a kőtörőre szállítják. A haszonanyagot zárt távolsági szállítószalaggal juttatják el a tervezett nyergesújfalui gyárba. A munkagépek és berendezések száma várhatóan nem változik, a kapacitásukat illesztik a megnövelt kitermeléshez. Jelenleg a bányát kiszolgáló bányaközpont a Lábatlan I.-márga bányatelek területén található, azonban a Zrt. tervezi a későbbiekben a Nyergesújfalu I.-mészkő bányatelken az új bányaközpont kialakítását, melynek engedélyezése jelen eljárásnak nem része. A tevékenység környezetre gyakorolt hatása: Felszíni és felszín alatti víz: A kapacitásbővítés miatt a bányatelken a korábban vizsgált felszíni és felszín alatti vizeket érő hatásokhoz képest jelentős hatás nem várható. A terület a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, azonban normál üzemmenet esetén káros környezeti hatás nem várható. Levegő: A tervezett bővítés levegőminőségre gyakorolt hatása a jelenlegi imissziós szinthez hozzáadódó terhelés növekmény a környezet légszennyezettségét befolyásolja, de összességében nem várható jelentős változás. Zaj: A bányászati tevékenység jelentős környezeti zaj- és rezgéshatásokkal nem jár. A tevékenység hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, létesítmény, épület és helyiség nem található. Hulladékgazdálkodás: A bővítés következtében továbbra is csak a gépek karbantartásából, javításából származó hulladékok képződésével kell számolni. A képződő hulladékok összes mennyisége számottevően nem nő. Természet-és tájvédelem: A bányatelek nem országosan védett, azonban teljes egészében része a HUDI kódszámú, Gerecse elnevezésű különleges madárvédelmi területnek, továbbá a bányatelek a Nyergesújfalu 0163/3 hrsz.-ú ingatlanra eső része érinti a HUDI kódszámú, Központi-Gerecse elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A hatóság a 275/2004. (X.8.) Korm. r (1) bekezdése szerint vizsgálta a tevékenység várható hatásait, az eljárás során készült, s benyújtásra került természeti hatásbecslés. A Zrt. kérelmének - lent részletezett - módosítását figyelembe véve a kapacitásbővítés a természetmegőrzési területet nem érinti, így a Natura 2000 jelölő növénytársulásokra nem lesz hatással. A bányászati tevékenység a bányatelek természetmegőrzési területtel érintett részén nem történik. Így megállapítható, hogy a tervezett kapacitásbővítés a természetmegőrzési területen belüli található jelölő élőhelyeket nem érinti. A madártani felmérések szerint a bányatelek területén a 11 jelölő madárfaj közül a fekete harkály, a közép fakopáncs, az örvös légykapó és a tövisszúró gébics költ, évente 0-5 pár. A többi jelölő madárfajnak alkalmi táplálkozóhelyet nyújt a bányatelek. Figyelembe véve az érintett fajok országos, valamint gerecsei állomány nagyságát, megállapítható, hogy a Natura 2000 jelölő madárfajok állományaira a tervezett kapacitásbővítés várhatóan nem okoz jelentős, mérhető többlet terhelést a jelenleg is engedéllyel folytatott bányászati tevékenység hatásaihoz képest. A Natura 2000 jelölő fajokon kívül a bányatelek több védett növény és állatfaj egyedeinek nyújt szaporodó illetve táplálkozóhelyet. Figyelembe véve, hogy a bánya már jelenleg is környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, megállapítható, hogy a tervezett kapacitásbővítés várhatóan nem okoz jelentős, mérhető többlet terhelést a jelenleg is engedéllyel folytatott bányászati tevékenység hatásaihoz képest. A külszíni bányaművelés már évszázadok óta tájalakító elemként van jelen a Gerecse-hegységben, tehát a táj arculatához hozzátartoznak a kőbányák. Megfelelő rekultiváció mellett a tervezett kapacitásbővítés

4 4 várhatóan nem okoz jelentős változást az engedéllyel folytatott bányászati tevékenység tájképi hatásaihoz képest. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság a R. 3. (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Tát, Mogyorósbánya Önkormányzatánál, valamint honlapján és a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján. A R. 4. (2) bekezdése alapján hatóság tárgyalást tűzött ki, melyre meghívta a megkeresett szakhatóságokat, illetőleg pótlólag a később eljárásba bejelentkezett környezetvédelmi civil szervezeteket, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos kérdések tisztázására a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot is. A tárgyaláson a beruházó, a tervező és a felügyelőség képviselői jelentek meg. A tárgyalásról készült feljegyzést a határozat melléklete tartalmazza. A tárgyalást követően a Zrt április 26-i keltezésű, a hatóságnál május 5-én iktatott beadványában kérelmét módosította az alábbiak szerint: a Nyergesújfalu 163/3 helyrajzi számú ingatlan (Natura 2000 psci terület) nem része kérelmünknek. Levelében kérte, hogy az EKV számon benyújtott Előzetes Vizsgálati dokumentációt és kérelmet a fenti módosítás figyelembevételével bírálja el a hatóság. Kérelmét a későbbiekben, KIM.00167/Pillangó/2009.számú beadványában pontosította oly módon, hogy a Nyergesújfalu 163/3 hrsz.-ú ingatlan Natura 2000 psci területre eső része ( 12 hektár) nem része a kérelemnek. A felügyelőség H /2009. számon természetvédelmi szempontok alapján hiánypótlást kért a Zrt.- től a jelölő madárfajok potenciális költőhelyeire vonatkozóan, melyre válaszként a beruházó megküldte a Pannon-Connection Bt. megbízásából az Öko Design Kft által elkészített Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció kiegészítését. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 1269/10/2009. számú, a KEM MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/3523-1/2009. számú, a Veszprémi Bányakapitányság VBK/2066/2/2009. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája 430/2540/02/2009. számú, a Fővárosi és Pest Megyei MgSZH Erdészeti Igazgatósága 22.3/3077/1/2009. számú állásfoglalásában elfogadta a tervezett bővítés előzetes vizsgálati dokumentációját. Az új eljárás során Nyergesújfalu Jegyzője /2010. számú állásfoglalásában a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően hozzájárulását megadta, egyben nyilatkozott, hogy a tevékenység az érvényben lévő településrendezési eszközökkel és a helyi rendeletekkel nem ellentétes. Az eljárásba bevont szakhatóságok környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották indokolnak. Az előzetes vizsgálati eljárásba a Zöld Sziget Környezetvédő Egyesület (2534 Tát, Móricz Zs.u. 2/C.) április 6-án kelt április 8-án iktatott és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület ( 2500 Esztergom, Bajcsy Zs.u. 4.) április 15-én kelt, április 20-án iktatott levelében ügyfélként bejelentkezett, a hatóság ügyféli jogállásukat elfogadta. A Zöld Sziget Környezetvédő Egyesület április 23-án kelt, április 27-én iktatott, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület április 22-i keltezésű, április 27-én iktatott levelében észrevétellel élt, melyeket a hatóság a beruházó részére eljuttatott. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés f.) pontjára hivatkozva kérte, hogy a hatóság mint kizáró okot vegye figyelembe a Natura 2000 területre gyakorolt hatást, és a kapacitásbővítésre ne adjon engedélyt.

5 5 A Zöld Sziget Környezetvédő Egyesület szintén a fentiek alapján kérte a kizáró ok megállapítását, beadványában előadta, hogy a hatóságnak hatásvizsgálat lefolytatását kell előírni az Egyesület által részletezettek alapján. Véleménye szerint a tervezett bővítés területigénye jelenleg a bányaterület 30%-án zajlik termelés, ami kb. 25 hektár - 60 hektár területet érintene, így ha a tevékenység 25 hektártól hatásvizsgálat köteles, akkor a 60 hektáros bővítés is hatásvizsgálat köteles kell legyen. Hivatkozik a R. 1.sz. mellékletének 11.pontjára, mely szerint a külszíni bányászat védett területen méretmegkötés nélkül is hatásvizsgálat köteles. A beruházó által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt hiányosnak tartja a légszennyezettség bemutatása, az okok részletezése szempontjából, a porterhelés nagyságának megállapításához részletes terjedésszámítások elvégzését tartja szükségesnek. Hiányolja továbbá a tervezett bányabővítés tájra gyakorolt hatását, a potenciális haváriák modellezését. Megemlíti, hogy a tervezett bányabővítés nincs összhangban több település településfejlesztési, rendezési tervével. Nem tartalmazza a dokumentáció a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlásának rögzítését,a letakarítás mint hatótényező figyelembe vételét, valamint nem modellezi területen elhelyezni kívánt a karsztterületen lévő 15 nm 2 -es veszélyes hulladéktároló, 35 m 2 -es veszélyes anyag tároló és 10 m 3 gázolaj üzemanyagkút kapcsán lehetséges havária helyzeteket. A Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció kapcsán megkérdőjelezi a dokumentáció azon állítását, mely szerint a Natura 2000 jelölő élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatások mértéke nem éri el a jelentős szintet, így az engedély kiadása nem feltételezi a közérdekűséget. Megállapítása szerint a hatás jelentős, hiszen több élőhely és faj tekintetében káros hatással jár. A hatás jelentős voltát támasztja alá, hogy 60 hektár területen 100 évre megszűnik az élőhely. A hatóság a fenti észrevételt az alábbiak szerint értékelte. Az Egyesület egyrészt kéri, hogy a Felügyelőség állapítsa meg a tevékenység megvalósítását kizáró okot, másrészt pedig a környezeti hatásvizsgálat előírásának szükségességét fejtegeti észrevételében. A kizáró ok megállapítása során, amennyiben a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merül fel, ennek tényét rögzíti a hatóság és megállapítja, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. Amennyiben környezeti hatásvizsgálatot tart szükségesnek, akkor meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. A hatóság tehát vagy kizáró okot állapít meg az előzetes vizsgálatot lezáró határozatban, vagy meghatározza a környezeti tanulmány tartalmi követelményeit (természetesen ez utóbbira csak abban az esetben kerül sor, ha jelentős környezeti hatás feltételezhető), vagy pedig megállapítja, hogy jelentős környezeti hatás nem feltételezhető és az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásával az előzetes vizsgálat lezárható. A Felügyelőség álláspontja szerint kizáró ok nem áll fenn, s hatásvizsgálat előírását sem tartja szükségesnek a jelen határozat 3. oldalán kifejtettek szerint. A Nyergesújfalu 0163/3 hrsz.-ú területből 19 hektár található bányatelken és ebből körülbelül 12 hektár a természetmegőrzési terület része, a módosított kérelem sem vonatkozik a természetmegőrzési területre, ezen továbbra sem folyik majd kitermelés. Az észrevételek a bányatelek bővítésével kívánják alátámasztani a hatásvizsgálat előírásának elmaradhatatlanságát, azonban az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a bányatelket nem bővítik, hanem a telken belül a tevékenység folytatásához nagyobb területet vesznek igénybe. A fenti tevékenységre a környezethasználó ( tonna/év kapacitással) az adott 95 ha 1870 m 2 területű bányára vonatkozóan a korábbiakban már említettek szerint határozatlan ideig hatályos környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Az engedéllyel folytatott bányászati tevékenység tájképi hatásaihoz képest a hatóság véleménye szerint jelentős változás nem várható. A jelzett - településrendezéssel kapcsolatos ellentmondásokat a megkeresett az építési szakhatóság sem jelezte. A bányában működő, levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetéséhez szükséges engedélyt a hatóság a H /2007. számú határozatában megadta. A kapacitásbővítés miatt új munkagépek, berendezések üzembe állítása nem történik.

6 6 A tervezett bányabővítés levegőminőségre gyakorolt hatása -a jelenlegi immissziós szinthez hozzáadódó terhelés-növekmény- a környezet légszennyezettségét befolyásolja, de összességében nem várható jelentős változás, mivel a bányatelek bányaterülettel, beépítetlen és erdőterületekkel határos. A robbantás során mérgező gázok (szénmonoxid, széndioxid, nitrogénoxidok) szabadulnak fel. A fejlődő gáz egy része a bányatermék felületén lévő nedvességhez kötődik, másik része a levegőbe kerül. A robbantási tevékenység szakszerű, ellenőrzött végzése mellett a gázkibocsátás a környezet károsodását nem okozza. A bányaüzemben egyidejűleg kevés rakodógép és teherkocsi üzemel, mindhárom műszakban, amelyek kipufogó gázt bocsátanak ki. A szilárd légszennyező anyagok közül a kőzetporral kell számolni. A jelenlegi technológiák alkalmazása mellett környezetkárosodás nem várható a kiporzás hatásaként. A kitermelt anyag szállítását zárt, (kiporzásmentesen) szállítószalagon kívánják megoldani. A fentiek miatt nem tartottuk szükségesnek a részletes terjedésszámítás elvégzését. A bánya tervezett kapacitáskihasználását a mindenkori termelési Műszaki Üzemi Terv tartalmazza. Az előzetes vizsgálatnak nem tárgya a tervezett bányaudvar kialakítása (benne a 15 m 2 -es veszélyes hulladéktároló, 35 m 2 -es veszélyes anyagtároló, 10 m 3 -es üzemanyag kút). A bánya megfelelő ellátása a régi bányaudvarról megoldott. Az új bányaudvar kialakítását és hatását a későbbiekben a H /2005.-I. számú környezetvédelmi engedély ez irányú módosításakor kell kérelmezni. Így jelen eljárásban a veszélyes anyag tárolók miatti havária helyzetek vizsgálata nem szükséges. A hatóság az általa feltárt tényállás, az észrevételek vizsgálata és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. (2) dc) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai szerint folytatta le. A tárgyi eljárásban a hatóság számára az érdemi döntés meghozatalára nyitva álló ügyintézési határidő az évi LIII. tv. 67. (6) bekezdése alapján 33 munkanap, melybe a Ket. 22. (3) bek.-ben felsorolt eljárási cselekmények időtartama nem számít be, így ezen időtartamokkal az ügyintézési határidő meghosszabbodik. Mindezek alapján a Zrt. kérelmét a hatóságnak legkésőbb április 22. napjáig kellett elbírálnia. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) és 99. (1) bekezdése biztosítja, a másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a hatóság a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése és 1. számú melléklet I. fejezet 43. pontja alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyeken, illetékessége a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletén alapul. Győr, március 22. Gerencsér Tivadar s.k. Igazgató