Pénzügyi lízing - nyílt végű

Átírás

1 Pénzügyi lízing - nyílt végű Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: :59:49 Tartalomjegyzék: 1. A lízing 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A nyílt végű pénzügyi lízing fogalmát, ennek számviteli elszámolását és adózási kérdését taglalja az anyag. 1. A lízing A gyakorlatban a lízinget két fő csoportra bonthatjuk, úgymint: - pénzügyi lízing - operatív lízing A pénzügyi lízingnek két fajtáját ismerjük, úgymint - zárt végű pénzügyi lízing - nyílt végű pénzügyi lízing A pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért erre a tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Htp.) előírásait kell alkalmazni. A Ptk. szerint pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló 1. oldal

2 dolog vagy jog (lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles. Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön. Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint pénzügyi lízing tárgya leget - ingatlan, vagy ingó dolog - vagyoni értékű jog A lízing témakörével három anyagunk foglalkozik, ezek címe Pénzügyi lízing - zárt végű Pénzügyi lízing - nyílt végű Lízing - operatív (bérlet) Ez az anyagunk a zárt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatos szabályokat foglalja össze Nyílt végű pénzügyi lízing A lízingügylet háromszereplős. A lízingbe vevő (1) megbízásából a lízingbeadó (2) ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg az eladótól (3), hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben 2. oldal

3 kerül kimutatásra. Amint a lízing tárgya a lízingbe vevő részére átadásra kerül, viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket, ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is, jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kitöltött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének megfizetésével a lízingelt eszköz tulajdonába kerül. A lízingszerződés már csak két személyre korlátozódik; a lízingbeadóra és a lízingbevevőre. Pénzügyi lízinget csak pénzügyi tevékenység végzésére jogosult társaság végezhet. A zárt végű pénzügyi lízing és a nyílt végű pénzügyi lízing közötti alapvető különbség: a zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingszerződésben kikötésre kerül, hogy a lízingbe vevő legkésőbb az utolsó részlet megfizetésével megszerzi az eszköz tulajdonjogát, a nyílt végű pénzügyi lízing lízingszerződésben csak ennek lehetősége van meghatározva, illetve az, ha a lízingbe vevő nem él a tulajdonjog megszerzésének lehetőségével, kikötheti azt, ki szerezze meg e tulajdonjogot. Ezt az eltérést az Áfa törvény úgy kezeli, hogy a zárt végű pénzügyi lízinget termékértékesítésnek, a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak minősíti Számlázás A számlázási szabályok ismertetésénél két területet kell ismertetni. Először a lízingbe adó egy számlát köteles kiállítani az átadással egy időben, a számla tartalmazza az átadott eszköz értékét, nem tartalmaz viszont Áfa-t, mert nem valósult meg a termékértékesítés. A lízingbe vevő ezen bizonylat alapján az eszközt könyveiben nyilvántartásba veszi, és amennyiben az tárgyi eszköz (legtöbbször), üzembehelyezésétől megkezdi az értékcsökkenés elszámolását a fő szabályok szerint. A nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtás, a számlázásra a részletfizetés szabályait kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Így a szerződésben meghatározott futamidő alatt az előírt részfizetési határidőkben a lízingbe adó számlákat bocsát ki, mely számla már Áfa összeget is tartalmaz. A 3. oldal

4 kamatok szintén ezen számlákban kerülnek áthárításra (a kamat Áfa-t nem tartalmazhat) ÁFA elszámolás Az Áfa törvény szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtás, a lízingdíj számlázása a részkifizetésekhez igazodik. Az Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbe vevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónappal időarányos részteljesítésként teljesítés és Áfa fizetés történik. Ha az igénybe vevő nem adóalany, akkor a 12 hónapon belül is a naptári év utolsó napjával teljesítés és Áfa fizetés történik Számviteli (pénzügyi) elszámolás A pénzügyi lízing keretében lízingelt fizetéssel értékesített terméket a lízingbeadónak az átadáskor a könyvekből ki kell vezetnie, értékesítésként el kell számolnia. A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. A lízingbe vevőnél az eszköz értékcsökkenési elszámolását az átadás napjától, ha az üzembehelyezés ekkor nem történik meg, az üzembehelyezés napjától el kell kezdeni a számviteli szabályzatban rögzített formában. A lízingbe vevő a beruházásként elszámolt összeget a fejlesztési tartalékból a lekötése adóévét követő négy adóévben adózási következmények nélkül feloldhatja. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. A kötelezettség összegét a megfizetett törlesztés összegével csökkentetten kell kimutatni. Pénzügyi lízing esetén, a kisvállalkozói kedvezményként (egyéni vállalkozóknál) a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. Az adóalanyok -az egyéb feltételek fennállása esetén- a pénzügyi lízing formájában 4. oldal

5 beszerzett eszközök esetén is élhetnek a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldhatják a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalékukat. Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára. Ha a bruttó érték számlaegyenlege az átvezetés után tartozik egyenlegű, akkor az egyenleget terven felüli értékcsökkenésként, ha követel egyenlegű, akkor a tervszerű értékcsökkenést csökkentő tételként kell elszámolni. 2. Adózás 2.1 ÁFA A lízingtárgy átadásakor Áfa elszámolásra nem kerül sor. A részletek számlázásakor, felszámított Áfa az általános szabályok szerint kerül elszámolásra. 2.2 Társasági adó A lízingbe adónál a lízingbe adás értékesítés, a nettó árbevétel része. Lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék. A részletekkel együtt számlázott kamat ráfordítás. 2.3 SZJA 5. oldal

6 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. A részletekkel együtt számlázott kamat egyéb költség Magánszemély Nem érinti 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A Sztv. szerinti nyilvántartást vezetőnél az écs. elszámolása az adózott eredményt csökkenti, hatása tehát csak az osztalékfizetés mértékére van. Ugyanígy el kell számolni a részletekkel számlázott kamatokat is, ennek hatása is csak az osztalékfizetésnél jelentkezik Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany A bevételi nyilvántartást vezető vállalkozásnál az eszközt nyilván kell tartani, az értékcsökkenést el kell számolni, de az adófizetésre hatással nincs. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Anyagunk a lízingbe vevő elszámolási módját tartalmazza. Beszerzés állományba vétel nettó értéken T161 Befejezetlen beruházások K448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek 6. oldal

7 A lízingtárgy aktiválása T12-14 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások A törlesztő részletek fizetése T448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek K384 Elszámolási betétszámla Az előzetes Áfa elszámolása T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K384 Elszámolási betétszámla Kamatfizetés elszámolása pénzügyi rendezéskor T872 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások K384 Elszámolási betétszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel Az eszközök a lízingbe vevőnél kerülnek nyilvántartásra, itt történik az értékcsökkenés elszámolása is. Az eszköz átadásakor pénzmozgás nem történik ezért a következő könyvelési tételek technikai jellegűek. A beszerzés könyvelése NF - Bank, pénztár kiadás a bekerülési értékkel NF - Adóalapot nem képező kiadás NF - Bank, pénztár bevétel az előző tétellel NF - Kötelezettség növekedés A pénzmozgással együtt könyvelni kell a törlesztéseket NF - Bank, pénztár kiadás NF - Kötelezettség csökkenés NF - Előzetesen felszámított Áfa A pénzmozgással együtt könyvelni kell a törlesztő részletekkel együtt számlázott 7. oldal

8 kamatot is. NF - Bank, pénztár kiadás NF - Egyéb költség, ráfordítás Egyszeres könyvelésben az értékcsökkenést nem könyveljük, az eredmény elszámolásakor vesszük figyelembe analitikus nyilvántartásból. 3.3 Szja szerinti adózás A beszerzést nem könyveljük, analitikus nyilvántartásunkba felvezetjük az eszközt. A törlesztő részletek könyvelése a pénzmozgással egy időben PK - Költségként el nem számolható kiadások PK - Levonható Áfa A kamatok könyvelése a pénzmozgással egy időben PK - Egyéb költségként elszámolt kiadások 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1/1 PM tájékoztató A pénzügyi lízing helyéről és számviteli elszámolásáról az áfa-rendszerben 1997-től A pénzügyi lízing I. 1-jétől hatályos szabályozása, annak értelmezése sok kérdést vetett fel az adóalanyok körében. A típuskérdések tisztázása érdekében az alábbi tájékoztató foglalja össze a vonatkozó tudnivalókat. A lízingről általában Az általános jogi megközelítés alapján valamennyi lízingszerződés lényege az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet. Ennek alapján a szerződő felek lízingnek hívhatnak olyan ügyleteket, melyek alapvetően bérleti jellegűek, de 8. oldal

9 adásvétellel is párosulhatnak. (A szerződés fennállta alatt lényegében a lízingbevevő gyakorolja a legfőbb tulajdonosi jogokat, anélkül, hogy magát a tulajdonjogot már megszerezte volna.) A szakirodalom ennek megfelelően alapvetően két csoportra bontja a lízingügyleteket: operatív és pénzügyi lízingre. A pénzügyi lízing fogalmát jogszabályok határozzák meg (1997. január 1-je előtt különösen a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló évi LXIX. törvény 3. -a (1) bekezdésének c) pontja, december 31-e után pedig a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról rendelkező évi CXII. törvény 2. számú mellékletének I/11. pontja). Operatív lízingként az egyéb lízingszerződéseket említik. Meg kell még említeni a Nemzetközi pénzügyi lízingről szóló évi LXXXVI. törvényt is, mely a kihirdetését követő 15. napon (1997. október 18-ával) hatályba léptette A nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában, május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény -t, amelynek rendelkezéseit december 1-jétől kell alkalmazni. Ezen törvény a hitelintézeti törvényben megfogalmazottaktól kicsit eltérően határozza meg a pénzügyi lízing fogalmát. A pénzügyi lízingről A hitelintézeti törvény január 1-jétől hatályos fogalmi meghatározása szerint Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kitöltött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő, vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya 9. oldal

10 visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jogszerződés szerinti árával azonos-, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. A szűk értelemben vett pénzügyi lízingszerződés tehát ezen fogalom-meghatározás alapján alapvetően két személyre korlátozódik; a lízingbeadóra és a lízingbevevőre. Pénzügyi lízing során a lízingtárgy megszerzésének vagy annak határozott idejű használatának kifizetése több részletben történik, s így a lízing két - egymástól elválaszthatatlan - részből áll: tőke és kamattörlesztésből. Mindkét tételt, illetve azok egymás közti, belső arányát a felek - a lízingtárgy beszerzési árának, a lízing futamidejének, a törlesztés gyakoriságának, a megállapodás szerinti átlagos kamatlábnak a figyelembe vételével - állapítják meg. A lízingbevevő nem feltétlenül szerez tulajdont a lízingtárgy felett, lehet hogy csak elővásárlási, lehet hogy csak vevőkijelölési joga van. A hitelintézeti törvény szerint: pénzügyi lízing esetén a lízing tárgya lehet dolog és vagyoni értékű jog is. Lízing az Áfa-törvényben Az Áfa-törvény kiemeli és az Európai Unió 77/388/EGK. sz., ún. hatodik irányelve 5. Cikkelye (4) bekezdésének b) pontja alapján az Áfa-törvény 6. (2) bekezdésének a) pontjával termékértékesítésként kezeli azokat a bérleti szerződéseket, amelyek már a szerződés megkötésekor rendelkeznek a bérbe vevő jövőbeni (a futamidő lejárta utáni) biztos tulajdonszerzéséről. (Tekintettel arra, hogy maga a szerződés mondja ki, hogy a felek végső akarata a tulajdonjog bérbe vevő általi megszerzése, annak termékértékesítésként való kezelése mindenképpen indokolt.) Egyetlen egy pontjában említi csupán a pénzügyi lízinget az Áfa-törvény, mégpedig - az évi XVII. törvény módosítása alapján - a 2. számú melléklet 6. pontjában, mint csak részben tárgyi adómentes értékesítést: 6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 10), kivéve: - a széfügyletet (SZJ ), valamint - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 10. oldal

11 szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját előállítású - előállítási költségének erejéig. Ezen Áfa-törvénybeli megközelítési módból a pénzügyi lízing fogalmának a következő relevanciái adódnak: Tekintettel arra, hogy a pénzügyi lízingszerződésben a futamidő végén beálló tulajdoni viszonyokról többféleképpen lehet rendelkezni (a lízingbevevő tulajdont szerez, vagy megnevezheti a vevőt, vagy a lízing tárgya visszaszáll a lízingbeadóra), az Áfa-törvény 6. (2) bekezdésének a) pontja szerinti feltételekkel kötött bérlet szűkebb kört ölel fel, mint a pénzügyi lízing fogalma. A pénzügyi lízing tárgya azonban vagyoni értékű jog is lehet, amely az Áfa-törvény alkalmazásában semmiképpen sem termék értékesítése, így arra még a lízingbevevőnek a szerződés lejártával való biztos tulajdonszerzésére vonatkozó kikötése mellett sem alkalmazhatók az Áfa-törvény 6. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített termékértékesítési előírások. Ez azért van így, mert az Áfatörvény 13. -a (1) bekezdésének 2. pontja alapján terméknek csak birtokba vehető dolog tekinthető, a vagyoni értékű jogok pedig a szolgáltatásnyújtás minősített esetei az Áfa-törvény 8. (2) bekezdésének a) pontja alapján. Az áfa-fizetési kötelezettség keletkezése az egyes pénzügyi lízingtípusokban Azzal, hogy az Áfa-törvény csak azon bérleti szerződéseket kezeli különös módon, amelyekben a lízingbevevőnek a biztos tulajdonszerzése rögzített, és a lízing tárgya birtokba vehető dolog, az adófizetési kötelezettség keletkezése tekintetében is csak erről rendelkezik sajátos szabállyal. Csak erre az esetre érvényes tehát az, hogy az adófizetési kötelezettség január 1-jétől az Áfa-törvény 16. (5) bekezdése alapján a termék tulajdonba-, vagy - ha az előbb történik - birtokbaadásakor keletkezik. (Megjegyzendő továbbá, hogy ez csak az december 31-e után birtokba adott terméknél igaz. Az az előtti ügyletekben jogszabályváltozás nem történt.) Az előbbiektől eltérő feltételekkel kötött valamennyi bérlet esetén az adófizetési kötelezettség szolgáltatásnyújtás jogcímén adódik, és az Áfa-törvény 16. (6) bekezdése alapján az áfa-kötelezettség az egyes részkifizetések esedékességekor áll fenn. (Így tehát ha a lízing tárgya vagyoni értékű jog, vagy a lízing futamidejének a végéig a lízingtárgy tulajdonváltozása nem rögzített, az adókötelezettség nem egyszer keletkezik.) 11. oldal

12 A fizetendő adó alapja Az előbbiek szerint a lízingért két, egymástól elkülönítendő részből álló díjat, a tőkerészt és a kamathányadot kell fizetni. Az Áfa-törvény 22. -ának (1) bekezdése értelmében pedig az adó alapja a teljesítésért járó ellenérték. Az Áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja január 1-jétől - az évi XVII. törvény 6. - ának (1) bekezdése alapján ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a kamathányad erejéig tárgyi adómentes ügyletről van szó. Ebből következik, hogy adót fizetni csak a tőkerész után kell, és - egy összegben, ha a lízingtárgy tulajdonjogának átszállása biztos, illetve - egyéb ügyletekben (vagyoni értékű jog átengedésekor, valamint a tulajdonjog átszállását eleve nem rögzítő szerződéseknél) annyi részletben, ahányszor a tőkerész esedékes. Amikor az adófizetési kötelezettség egyetlen egyszer keletkezik, akkor a fizetendő áfa alapját a teljes, lízingbevevő által fizetendő tőketartozás képezi. Ha a jövőben a tőkerész módosul (pl. külföldi fizetőeszközzel, mint viszonyítási alappal kötött ügyletekben), az adó alapjának változását az Áfa-törvény 45. -a szerinti számlahelyesbítésnek kell kísérnie. Amennyiben a lízingdíj tőkerésze nem érné el a lízingtárgy beszerzési árát (saját előállítás esetén az előállítási költségét), úgy az adó alapját erre az értékre ki kell egészíteni. Az adó mértéke Abban az esetben, ha a lízingszerződés tárgya valamilyen eszköz (tehát nem vagyoni értékű jog), és a szerződés az Áfa-törvény 6. (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott feltételek szerint rendelkezik (azaz a lízingbevevő biztosan tulajdonjogot szerez legkésőbb a futamidő lejártával, vagy az utoljára esedékes díj megfizetésével), a termékértékesítés szabályai szerint kell eljárni. Ez azt is jelenti, hogy a lízingdíjak után fizetendő adó mértéke a lízing tárgyára előírt adómértékkel azonos. Minden egyéb esetben (tehát ha a lízing tárgya vagyoni értékű jog és/vagy a szerződés szerint a lízing tárgyának tulajdonszerzése nyitott a futamidő végéig) az áfa-mérték meghatározásakor a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályok az 12. oldal

13 irányadók. (Az Áfa-törvény 8. (1) bekezdése szerint ugyanis ami nem termékértékesítés, de ellenérték fejében adják, szolgáltatásnyújtásnak tekintendő.) Ebben az esetben az adó mértéke a vagyoni értékű jog átengedésére előírt adó mértéke. A lízingbevevő adólevonási joga Az Áfa-törvény 6. (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelelő lízingszerződés esetén a teljes lízingdíjban szereplő előzetesen felszámított áfa levonhatósága az Áfa-törvény VIII. fejezetében foglalt szabályok szerint adózik. Függetlenül tehát attól, hogy a lízingbevevő a számlát kiegyenlítette-e, adólevonási joga az általános előírásoknak megfelelően már megnyílik a lízingelt eszköz tulajdonba - vagy - ha az előbb történik - birtokbaadásakor. (Igaz ez még azokra az adóalanyokra is, akik nyilvántartásaikat pénzforgalmi szemléletben vezetik. Esetükben sem feltétele már január 1-je óta az adólevonásnak a számla pénzügyi rendezése.) Természetesen nincs adólevonási joga annak az adóalanynak, aki alanyi adómentességben részesül, vagy a lízingelt eszközt közvetlenül tárgyi adómentes tevékenységhez, vagy a gazdálkodáson kívül eső céllal használja. Ugyancsak nincs adólevonási joga akkor, ha személygépkocsi (ITJ 41-32) a lízing tárgya. Ha a lízingszerződés nem az Áfa-törvény 6. (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételekkel kötött, s így mindenképpen a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, akkor is az előbbiek szerint kell eljárni. Személygépkocsi lízing esetén azonban a lízingbevevő adólevonási jogát az [Áfatörvény 33. (2) bekezdés b) pontja] nem tiltja, hiszen ő nem személygépkocsit szerez be, hanem azt bérli. (A személygépkocsi bérbevételére külön is nevesített adóelvonási tiltás nincs.) Ha a lízingbevevő fizetendő adója kisebb levonható adójánál, és az előzetesen felszámított adó összegét vissza kívánja igényelni, az adóhatóság az Áfa-törvény 48. -a (4), bekezdésének a) pontjában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén azt teljesíti. Amennyiben az adóalany a 48. -a (4) bekezdésének b) pontjára kívánja adóvisszaigénylési jogát alapítani, akkor - ha pusztán a lízingtárgyat szerezte be - adóvisszaigénylési joga nincs. Nem alapozza meg ugyanis a 48. (4) bekezdés b) pontjában felállított feltétel teljesülését a teljes futamidőre fizetendő tőketörlesztő részletek áfa-jának kiegyenlítése. (A szóban forgó jogszabályhely a tárgyi eszköz beszerzésének kifizetését állítja feltételül.) 13. oldal

14 A lízingbeadó adólevonási joga A pénzügyi lízing az Áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja alapján részben adóköteles, részben tárgyi adómentes ügylet. Ez a kettősség a lízingbeadó adólevonási jogára a következőképp hat ki: a beszerzett lízingtárgyat (mint tételesen elkülöníthető beszerzést) nem kell arányosítania, a beszerzését terhelő imput adót pedig levonhatja. A tételesen el nem különíthető beszerzések és igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított adóját viszont az Áfa-törvény 38. -ának rendelkezései szerint arányosítania kell. Eltérés pusztán a személygépkocsi esetében van: mivel a lízingbeadónál ebben az esetben nem továbbértékesítési célú beszerzés történt [Áfa-törvény 13. (1) bekezdés 15. pontja], így az autó beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jogát nem gyakorolhatja. Az áfa-elszámolás bizonylatolása Valamennyi, az előbbiekben rögzített áfa-elszámolási tudnivalót az áfás számlán keresztül lehet összefoglalni. Eszerint: 1. Ha a pénzügyi lízingszerződésben a - lízingbevevő biztos tulajdonszerzését rögzítik, akkor: - egyetlen egy áfás számla kibocsátása történik, - a számlában szereplő teljesítés időpontja a termék tulajdonba-, vagy - ha az előbb történik - birtokbaadásának napja, - a számlában a lízingtárgy, mint termék megnevezését, és az arra vonatkozó statisztikai jegyzékszámot kell szerepeltetni, - a fizetendő adó alapja a tőkerész, de legalább a termék adó nélküli beszerzési ára, vagy az előállítási költség, ha a termék saját előállítású. Mindig a szerződés szerinti összeget kell ugyan számlázni, de az adó alapja eltérhet az adóhatósággal való elszámoláskor (mert pl. a felek a termék forgalmi értékénél kisebb összegben határozták meg a tőkerészt). Adóalapul így az Áfa-törvény 22. (6) bekezdése alapján a forgalmi érték szolgál, ekkor viszont nem hárítható tovább a megállapodástól eltérő adóalap áfa-ja. 2. Minden egyéb pénzügyi lízing esetében: - annyi áfa-s számla van, ahány lízingdíjat kell a lízingbevevőnek fizetni, 14. oldal

15 - a számlában szereplő teljesítés időpontja áfa szempontjából - az egyes lízingdíjak esedékességének napja, - a számlában a lízingtárgy lízingbe adását, szolgáltatásnyújtást kell számlázni, és az arra vonatkozó statisztikai jegyzékszámot szerepeltetni, - a fizetendő adó alapja az esedékes lízingdíj tőkerésze, illetve a beszerzési ár vagy az előállítási költség esedékes hányada, - az alkalmazandó adó mértéke a lízingtárgy bérletére vonatkozó szolgáltatásnak megfelelő. A nem pénzügyi lízingnek minősülő lízingügyletekben nincs mód az adóalap megbontására. Így operatív lízing esetén az adófizetési kötelezettség az egyes lízingdíj-fizetések esedékességekor keletkezik, és a teljes (áfa nélküli) lízingdíj képezi az adó alapját. A pénzügyi lízing számviteli elszámolása A pénzügyi lízing számviteli elszámolására vonatkozó szabályok a pénzügyi lízing valamennyi esetére érvényesek, így a számviteli elszámolás nem függ az adott pénzügyi lízingkonstrukció áfa-rendszerbeli megítélésétől. A pénzügyi lízing számviteli elszámolására az adásvétel szabályait sajátosan kell alkalmazni. A számviteli törvény január 1-jétől érvényes, az 1. számú melléklet pontjaiban rögzített előírásaiból következően a lízingbeadónak követelésként kell kimutatnia a lízingbeadás céljából beszerzett és a lízingbevevő felé a lízingbeadó által számlázott eszköznek az értékét. Ebből következően a lízingbevevő a beszerzett (beruházásként elszámolt) eszköznek a számlázott értékét kötelezettségként mutatja ki. Sem a lízingbeadónál a követelés, sem a lízingbevevőnél a kötelezettség - a pénzügyi lízing számlája alapján - nem foglalja magában a fizetendő, illetve az előzetesen felszámított általános forgalmi adót. A pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket - az üzembe helyezésig felmerült, a beszerzési értékbe tartozó költségeknek az átvett eszköz értékét növelő beruházásként való elszámolása után - a lízingbevevő aktiválja. A pénzügyi lízing keretében átvett eszközök után az értékcsökkenést a lízingbevevő 15. oldal

16 számolja el, a reá vonatkozó számviteli törvényi előírások figyelembevételével. A pénzügyi lízing esetén a lízingdíjak teljes összege két részből tevődik össze: a) a lízingelt eszköz számlázott értéke miatti kötelezettség; b) a lízing futamideje, a törlesztések (a lízing díjfizetés) gyakorisága, összegszerűsége, a megállapodás szerinti átlagos kamatláb figyelembevételével meghatározott kamatösszeg (a minimális lízingdíjak jelen értékének a kötelezettségekkel csökkentett összege, a kamatlábat diszkont tényezőként kell alkalmazni). Egy-egy lízingdíj tehát két részből tevődik össze (és ennek megfelelően számolandó el): - a kötelezettség (a követelés) törlesztésének összegéből, - a követelés, a kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből. Azonos lízingdíj - az előbbiekből következően - állandóan változó összegben tartalmazza a törlesztőrészt, illetve a kamatot: először a kamat összege a nagyobb, a törlesztés a minimális, majd fokozatosan csökken a kamat és nő a törlesztőrészlet. A lízingszerződésben kell rögzíteni, hogy az egyes lízingdíjakból mennyi az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket csökkentő törlesztőrészlet és mennyi a kamatösszeg. A megfizetett lízingdíj - törlesztő részletével csökken a lízingbeadónál a követelés, a lízingbevevőnél a kötelezettség összege, - kamatösszegét pedig a lízingbeadó kamatbevételként, a lízingbevevő fizetett kamatként számolja el. Helyes elszámolás mellett, adott eszköz lízingelése esetén a lízingbeadónál a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésnek meg kell egyeznie a lízingbevevőnél ugyanilyen címen kimutatott kötelezettség összegével. A pénzügyi lízing számviteli elszámolásának bizonylatolása 16. oldal

17 1. A lízingbeadónak a lízingbeadáskor (legkésőbb a birtokbaadáskor) olyan számlát kell kiállítania, amely alkalmas a számviteli törvény előírásainak megfelelően bizonylatolni a gazdasági művelet megtörténtét, és ennek érdekében tartalmazza a lízingelt eszköznek a lízingszerződés szerinti eladási/vételi áron, a birtokbaadáskor érvényes piaci értéken számított - általános forgalmi adó nélküli - ellenértékét, és az Áfa-törvény értelmezése szerinti esetekben - az általános előírások szerint - a fizetendő általános forgalmi adót is. Ez a számla nem tartalmazhatja a pénzügyi lízing miatt - a lízing futamidejére - fizetendő kamat nem része a birtokbaadáskori piaci értéknek. A lízingbeadó által számlázott eladási ár - értelemszerűen - nem lehet kevesebb, mint az eladó által a lízingbeadó felé leszámlázott összeg. (Ez utóbbit inkább meg kell, hogy haladja, a lízingbeadással kapcsolatosan felmerülő költségek fedezetének biztosítása miatt!) Amennyiben az általános forgalmi adó felszámítása nem a lízingszerződésben rögzített eladási/vételi ár alapján történik (mert például az Áfa-törvény értelmezése szerint egyéb pénzügyi lízingről van szó), a fentiek szerint kiállított számla nem tartalmazza az általános forgalmi adót, de a számlán utalni kell arra, hogy azt külön áfa-s számla fogja tartalmazni. 2. Az 1. pont szerint kiállított és a lízingbevevő által elismert számla alapján: - a lízingbeadó elszámolja a pénzügyi lízing keretében lízingbeadott eszköz eladási árát árbevételként és kimutatja pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésként, - a lízingbevevő elszámolja a lízingbe vett eszköz vételi árát az eszköz beszerzési áraként és kimutatja a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségként, - természetesen a lízingbeadónál a számla alapján árbevételként elszámolt összeg megegyezik a lízingbevevőnél beszerzési árként elszámolt összeggel, - ha tartalmazza az általános forgalmi adót, annak összegét a lízingbeadó fizetendő áfa-ként, a lízingbevevő pedig előzetesen felszámított áfa-ként számolja el. Amennyiben az Áfa-törvény értelmezése szerint a fizetendő lízingdíjhoz kapcsolódik az áfa-fizetési kötelezettség (egyéb pénzügyi lízing esetén), az áfa-s számlát az előbbieken túlmenően (azoktól függetlenül) kell kiállítani. 3. A lízingszerződésben rögzíteni kell az eladási/vételi árat és a lízing futamideje, a 17. oldal

18 lízing-fizetés gyakorisága, összegszerűsége alapján a kamat összegét is. Az eladási/vételi ár és a kamat együttes összege a teljes lízingdíj, ebből az egy-egy alkalommal fizetendő összeg a lízingdíj. Sem a teljes lízingdíjat, sem a fizetendő lízingdíjat - a számviteli előírások szerint - nem kell számlázni. (Az áfa-törvény értelmezésében az egyéb pénzügyi lízing esetében kell a lízingdíjat számlázni, de ez nem a számviteli elszámolás bizonylata.) Amikor az esedékes lízingdíj átutalása, kifizetése megtörtént, akkor a pénzmozgás bizonylatán (a banki átutalás, a készpénzben történő fizetés bizonylatán) kell feltüntetni azt, hogy a fizetett lízingdíjból: - mennyi az adás-vételi ár törlesztő részlete, - mennyi a kamat összege. 4. A pénzmozgás bizonylata alapján, a pénzmozgással egyidejűleg: - a lízingbeadó a pénzeszköz-növekedés elszámolásakor csökkenti a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelését az eladási ár törlesztő részletével és elszámolja a fizetéssel esedékessé vált kamatbevételt, - a lízingbevevő a pénzeszköz-csökkenés elszámolásakor csökkenti a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségét a vételár törlesztő részletével és elszámolja a fizetéssel esedékessé vált és fizetett kamatot. Év végén - a számviteli alapelvek követelményének megfelelően - a még nem esedékes, vagy a már esedékes, de nem fizetett kamatot is el kell számolni a lízingszerződésben foglaltak szerint kiszámított összegben, az időbeli elhatárolásra vonatkozó előírások figyelembevételével kell azt bizonylattal, számítással alátámasztani. 5. Amennyiben az általános forgalmi adó megfizetése külön áfa-s számla szerint történik - mert az Áfa-törvény szerint egyéb pénzügyi lízingnek minősül -, akkor a) a külön áfa-s számla tartalmazza az esedékes lízingdíjat (törlesztőrészlet és esedékes kamat), az esedékes lízingdíj tőkerészére (a törlesztőrészletre), illetve a beszerzési ár vagy előállítási költség esedékes hányadára, mint adóalapra felszámított általános forgalmi adót; 18. oldal

19 b) a külön áfa-s számla alapján a számviteli nyilvántartásokban, - a lízingbeadónál csak a fizetendő általános forgalmi adót, - a lízingbevevőnél pedig csak az előzetesen felszámított általános forgalmi adót lehet rögzíteni a pénzmozgással egyidejűleg, illetve pénzmozgás nélkül - az áfa-s számla alapján - a különféle egyéb követelésekkel, illetve a különféle rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. 6. A 2. pont szerint kiállított, a számviteli elszámoláshoz szükséges számlán a teljesítés időpontja a lízingszerződés szerinti birtokbaadás napja. Az 5. pont szerint kiállított, külön áfa-s számla szerinti - az általános forgalmi adó elszámolása szempontjából mérvadó - teljesítés időpontja az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, az egyes lízingdíjak esedékességének napja. 7. Amennyiben a lízingbevevő az általános forgalmi adót nem vonhatja le, akkor az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség esedékességének időpontjában kiállított, külön áfa-s számlában felszámított általános forgalmi adót a lízingbevevő nem számolhatja el a beszerzési ár részeként, mert nem a beszerzéshez, hanem a pénzügyi rendezéshez kapcsolódik, nem értelmezhető az a számviteli követelmény, hogy az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható ezért ilyen esetben a le nem vonható általános forgalmi adót a felszámítás időpontjában egyéb ráfordításként kell elszámolni. Számlaösszefüggések A lízingbeadónál: a) A lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő megbízásának megfelelő eszközt lízingbeadás céljából: T 23. Áruk T 466. Előzetesen felszámított, levonható általános forgalmi adó 19. oldal

20 K 44. Szállítók Amennyiben az Általános forgalmi adó törvény értelmezése szerint a lízingbeadó nem számlázhatja a lízingbevevőre az általános forgalmi adót, akkor az a beszerzési árnak része. Ez esetben a lízingbeadás céljából megvásárolt eszköznek az általános forgalmi adót is tartalmazó vételárával: T 23. Áruk K 44. Szállítók b) A lízingbeadó pénzügyi lízing keretében lízingeli az ebből a célból megvásárolt eszközt a tulajdonjog fenntartásával, a lízingszerződés szerinti eladási/vételi áron, piaci értéken, számla alapján: T 188. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések K Belföldi értékesítés árbevétele Ha a lízingbeadáskor kiállított számla tartalmazza az általános forgalmi adót is, akkor annak elszámolása: T 369. Különféle egyéb követelések K 467. Fizetendő általános forgalmi adó 20. oldal

21 Kapcsolódó tétel: a lízingelt eszköz beszerzési árának, könyv szerinti értékének kivezetése: T 51. Eladott áruk beszerzési értéke K 23. Áruk c) A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz után fizetendő, külön megállapított, áfa-s számlában számlázott általános forgalmi adó elszámolása: T 369. Különféle egyéb követelések K 467. Fizetendő általános forgalmi adó d) A lízingdíj elszámolása: - törlesztő része: T 384. Elszámolási betétszámla K 188. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések - kamat része: T 384. Elszámolási betétszámla K oldal

22 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek e) A lízingbevevő által fizetendő általános forgalmi adó pénzügyi rendezése: T 384. Elszámolási betétszámla K 369. Különféle egyéb követelések A lízingbevevőnél: a) A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz szerződés szerinti vételárának elszámolása beszerzési árként és kimutatása kötelezettségként, a lízingbeadó számlája alapján: T 15. Beruházások K 436. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek b) Ha a lízingbeadáskor kiállított számla tartalmazza az általános forgalmi adót is, akkor az általános forgalmi adó elszámolása: T 15. Beruházások (le nem vonható általános forgalmi adónál) T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek c) Amennyiben a lízingbeadó az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség 22. oldal

23 esedékességének időpontjában állítja ki a külön áfa-s számlát, az abban felszámított és a lízingbevevőnél levonható általános forgalmi adó elszámolása: T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K 479 Különféle rövid lejáratú kötelezettségek d) Amennyiben a lízingbeadó az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség esedékességének időpontjában állítja ki a külön áfa-s számlát, és az abban felszámított, és a lízingbevevőnél le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása: T 86. Egyéb ráfordítások K 384. Elszámolási betétszámla K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek e) A lízingbe vett eszköznél a használatba vételt megelőzően felmerült költségek elszámolása: T 15. Beruházások K 44. Szállítók (K 58. Saját előállítású eszközök aktivált értéke) 23. oldal

24 f) A lízingbe vett eszköz használatbavétele, üzembe helyezés dokumentuma alapján: T Tárgyi eszközök K 15. Beruházások g) A lízingbe vett eszköz aktivált értéke értékcsökkenési leírás elszámolása a számviteli politikájának megfelelően: T 55. Értékcsökkenési leírás K Tárgyi eszközök h) A fizetett lízingdíj elszámolása: - törlesztő része: T 436. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla - kamat része: T 87. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések K 384. Elszámolási betétszámla 24. oldal

25 i) A b), a c), a d) pont szerinti előzetesen felszámított általános forgalmi adó pénzügyi rendezésének könyvelése: T 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla 13/2008. Adózási kérdés-válasz a zárt végű lízingügylet során alkalmazott devizaárfolyammal kapcsolatos egyes áfa-kérdések [az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 10. a) pontjához és 80. -ához] A zárt végű lízingügylet során alkalmazandó devizaárfolyammal kapcsolatban kérdésként merülhet föl, hogy menynyiben lehet kihatással a devizában meghatározott adóalapra a devizaárfolyam utólagos változása, illetve milyen hatást vált ki a felek olyan utólagos megállapodása, amely szerint a korábban forintban meghatározott ellenértéket a jövőre nézve devizában, vagy a devizában meghatározott ellenértéket a jövőre nézve más devizanemben rendezik. Az Áfa törvény 80. (1) bekezdés c) pontja alapján, amennyiben a zárt végű lízingügylet esetén az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, akkor a teljesítéskor érvényes - az adóalany döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank, vagy más, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által jegyzett - árfolyamot kell alkalmazni. Ez a rendelkezés csak abban az esetben releváns, ha a felek a megállapodásukban az ellenértéket, és így a fizetendő adó alapját nem forintban, hanem külföldi fizetőeszközben határozták meg. A kérdéskörrel kapcsolatban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a zárt végű lízingügylet teljesítési időpontja az Áfa törvény 10. a) pontjának, 55. (1) bekezdésének, valamint 58. (3) bekezdésének együttes olvasatából következően a termék birtokba adásának napja lesz. A fent idézett rendelkezésekből az alábbiak következnek: - Abban az esetben, ha a felek az ellenértéket, és így ezen keresztül az adó alapját eredetileg forintban határozták meg - akár oly módon, hogy a forintban fizetendő 25. oldal

26 összeget a szerződésben valamely deviza valamely árfolyam értékéhez kötötték -, akkor az a körülmény, hogy utóbb a pénzügyi rendezéskor megegyezésük szerint egyes ún. törlesztő részletek tényleges kifizetése devizában történik, az eredeti teljesítés adatait, ezzel együtt az adó alapját nem befolyásolja, feltéve, hogy az ellenértéknek a szerződésben - forintban - rögzített összege ezáltal nem változik, a lízingbe vevő továbbra is a szerződésben meghatározott forintösszeggel tartozik. Éppen ezért ebben az esetben a teljesítésről kibocsátott számlát utólag korrigálni nem kell. - Amennyiben a felek devizában határozták meg az ügylet ellenértékét, akkor az adó alapjának meghatározásakor a lízingtárgy birtokbaadásának napján érvényes - az Áfa törvény 80. (2) bekezdésében szereplő, az adóalany választásának megfelelő bank által alkalmazott - árfolyamot kell alapul venni. Tekintettel arra, hogy a zárt végű lízingügylet teljesítése az általános forgalmi adó szempontjából a birtokbaadás napján befejezett, azzal lezárul, ezért az ún. törlesztő részletek során alkalmazott árfolyam a teljesítés napján érvényes árfolyammal meghatározott adóalapot és a fizetendő adó összegét nem módosítja. - Abban az esetben, ha az ügylet ellenértékét devizában határozták meg, és később az egyes kifizetések devizaneme az eredetihez képest változik, az előző pontokban kifejtettek az irányadók, feltéve, ebben az esetben is, hogy a módosítással együtt az eredetileg meghatározott ellenérték összege nem változik meg, azaz a lízingbe vevőtől továbbra is az eredetileg megállapodott összeg követelhető. (PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 17070/1/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ; AEÉ 2008/13-14.) 14/2009. Adózási kérdés-válasz a lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerülő behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése - a 2008/71. Adózási kérdés kiegészítése [az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 10. a) pontjához] Amikor egy zárt végű lízingügylet menet közben, a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, akkor a szerződés megszüntetése után, a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel. 26. oldal

27 Ilyen - a köznapi nyelvben behajtási költségként megnevezett - költségek lehetnek pl. - a lízingtárgy későbbi értékesítése érdekében igénybe vett közvetítő díja, - ügyvédi költségek, - egyéb közreműködők költsége. Abban az esetben, ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek, hiszen az így megszűnt szerződés okán ezen költségek járulékossá minősítése nem értelmezhető. A felsorolt költségek önállóan sem minősülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevő felé semmilyen (pl. ügyvédi, közvetítői, vagy behajtási) szolgáltatást, hanem arról van szó, a lízingbe adó a lízingbe vevő szerződésszegő magatartása által okozott többletköltséget a károkozóval - azaz a korábbi lízingbe vevővel - megtérítteti. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 355. (4) bekezdése szerint ugyanis a kártérítés része többek között az okozott kár okán a károsultnál esetlegesen felmerült minden költség megtérítése is; az ilyen költségeket is a kártérítés részeként kell megtérítenie a károkozónak, jelen esetben a korábbi lízingbe vevőnek. A lízing áfarendszerbeli kezelése január 1-jétől címet viselő 2008/71. Adózási kérdés III. 1. pont 3.2. alpont ca) pontjában hivatkozott behajtási költség nem a már megszűnt lízingszerződéseket követő esetleges behajtás költségeit takarja, hanem az olyan behajtási költségeket, amelyek a még fennálló szerződés során - adott esetben a meghiúsulást megelőzően - történő esetleges behajtás eredményeként kerülnek áthárításra a lízingbe vevőre, amely esetben a behajtási költség a lízingügylet adómentes részének adóalapjába épül be. A kifejezetten a lízingszerződés megszűnését követően felmerült, a szerződés megszüntetésével kapcsolatos, illetve azt követő behajtási költségek - élő szerződés a felek között nem lévén - nem lehetnek a lízingügylet járulékai, hanem azok, tekintve, hogy a költségtérítés során a lízingbe adó behajtási szolgáltatást nem nyújt a lízingbe vevő felé, áfa körön kívüli tételként (kártérítésként) kerülhetnek áthárításra. 27. oldal

28 (PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 439/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ; AEÉ 2009/3.) 18/2010. Számviteli kérdés Tekinthető-e a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kivezetett könyv szerinti értéke eladott áruk beszerzési értékének a helyi iparűzési adó vonatkozásában? A évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 78. -ának (5) bekezdése értelmében az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. A számviteli törvény 72. -ának (3) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék (...) számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét (...) függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Az előírásokból következik, hogy a számviteli törvény értelmében a lízingbe adáskor a lízing tárgyának a lízingbe adó által a lízingbe vevő részére történő átadását a készletértékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Ezért a lízingbe adó magát a lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgyat is a készletek közé veszi fel nyilvántartásaiba, nem pedig a befektetett eszközök közé (mivel a lízingbe adás mozzanatát áruértékesítésként könyveli, annak tárgyát értékesítési célra beszerzett árunak tekinti). A lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgy nem minősíthető befektetett eszköznek. Tehát a számviteli törvény általános előírásaiból adódóan a lízingbe adónál a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kivezetett könyv szerinti értéke az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelendő. Mivel a pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért azt csak pénzügyi intézmény végezheti, így a lízingbe adónak mindenképpen pénzügyi intézménynek kell lennie. A pénzügyi intézmények a rájuk vonatkozó külön kormányrendelet [250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)] előírásai alapján a vásárolt készletek értékesítésekor annak kivezetett könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből ráfordítás kategórián belül a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között kötelesek elszámolni. Esetükben a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai foglalják magukba többek 28. oldal

29 között a számviteli törvény értelmében vett eladott áruk beszerzési értékét. Ennek megfelelően a hivatkozott Korm. rendelet 5. -a (5) bekezdésének h) pontja is úgy rendelkezik, hogy a lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbe adáskor a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között, a számlázott összeget pedig a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Az ismertetett elszámolás a pénzügyi lízing atipikus jellegéből fakad. Bár a pénzügy lízing pénzügyi szolgáltatás, azonban annak számviteli elszámolása egy adásvételi és egy hitelnyújtási mozzanatra tagolható, mivel úgy kezelendő, mint egy halasztott fizetéssel történő eladás ( kereskedelmi hitelben történő értékesítés), ahol a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetéséig fenntartott. Önmagában az adásvételi mozzanat nem pénzügyi szolgáltatás, viszont a követelésként kimutatott ellenérték halasztott fizetéssel való rendezése már kölcsönjogviszonyra utal, ezért az ügylet ez utóbbi része kezelendő számvitelileg pénzügyi szolgáltatási elemként a hozzákapcsolódó kamattal együtt. Összefoglalóan: a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása tekintetében is fennáll, hogy a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kivezetett könyv szerinti értékét a - pénzügyi intézménynek minősülő - lízingbe adónál eladott áruk beszerzési értékeként kell figyelembe venni. [2000. évi C. törvény 78. (5), 72. (3), a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. (5) h)] évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 11. számú melléklet az évi CXVII. törvényhez II. Az értékcsökkenési leírás szabályai 2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása j) Tárgyi eszköz, nem anyagi javak december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén - amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik -, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az e melléklet szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ha az 29. oldal

30 egyéni vállalkozó az előzőek szerinti módon adja el tárgyi eszközét, nem anyagi javait, akkor adóévi bevételként az adott évben e címen kapott törlesztő részlet összegét kell figyelembe vennie. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7. (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra, zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. 22/A. (1) A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény mértéke a) a december 31-ét követően és december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, b) a december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. (3) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. (4) Az e alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami 30. oldal