3.M. 2. L. 1, Bevezetés. 3.M. 2. L. 1.1, A mérés, mint szakmai tevékenység szerepe a villamos szakmák gyakorlatában

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3.M. 2. L. 1, Bevezetés. 3.M. 2. L. 1.1, A mérés, mint szakmai tevékenység szerepe a villamos szakmák gyakorlatában"

Átírás

1 3.M. 2. L. 1, Bevezetés 3.M. 2. L. 1.1, A mérés, mint szakmai tevékenység szerepe a villamos szakmák gyakorlatában A villamos szakember munkatevékenységének szinte minden fázisában van valamilyen célú és funkciójú mérés. Úgy a munka megkezdésekor, a folyamat közben, mint a tevékenység végén. Mérni annyit jelent, mint meghatározni, hogy a mérendő mennyiségben hányszor van meg az adott paraméter mértékegysége. A mérés során a mért mennyiséget jellemző mérőszám meghatározása a cél, melyhez megfelelő mérőeszköz megválasztása szükséges. A mérésnél előzetesen egyeztetni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet. Milyen fontosabb paraméterek mérései a leggyakoribbak? Csak felsorolás jelleggel: áramerősség, feszültség, ellenállás, villamos teljesítmény, villamos munka, teljesítménytényező, fordulatszám, áttétel, erősítés, fázisforgatás, jelalakok stb. 3.M. 2. L. 1.2, A mérés, mint tanulói tevékenység és jellemzői a villamos szakmák tanításában. A mérés tanítása alapos szakmai és pedagógiai felkészülést igényel. Először is tisztában kell lennünk a mérési alapelvekkel, fogalmakkal (mérés, hiba, leolvasás, becslés, pontosság, érzékenység, stb.), a mérőberendezésekkel/eszközökkel (mérők, kalibrátorok, műszerek) ezek szerkezeti felépítésével, működési elvével, pontosságával és alkalmazási lehetőségeivel. Másodsorban a mérés elvégzésének, kiértékelésének technikai-adminisztrációs hátterével (feljegyzés, leolvasás, jegyzőkönyvkészítés stb.) Pedagógiai didaktikai szempontból a mérés lehet: - az ismeretek forrásai (tapasztalásos tanulás) - a tanultak igazolása, ellenőrzése (deduktív módszerű tanítás-tanulás, illetve gyakorlat szerzése - alkalmazás összetett tevékenységben (pl. összeszerelés), ahol már jártassággal kell bírni, hogy képes legyen a diagnosztizálás, probléma megoldásos feladatot elvégezni. - szakmai tevékenység, ahol a mérési jártasság teszi lehetővé a diagnosztizálás, problémamegoldás feladatainak teljesítését, mint pl. összeszerelés, üzembe helyezés, hibakeresés, hibaelhárítás) Az elsőnél nem követelhetjük meg a pontos, precíz leolvasást és műszerhasználatot, csupán a mért értékekből vonhatunk le következtetést stb. Az alapozó elektrotechnika órák tanári demonstrációs mérései, valamint a hozzá kapcsolódó alap villamos laboratóriumi tanulói mérések tartoznak ide elsősorban. Az alap villamos mérési laborgyakorlatok adnak lehetőséget az elméletben tanultak igazolására. Az elméletet igazoló mérések során tapasztalatot szereznek a diákoka múszerhasználatban, annak leolvasásában.

2 Lehet ezt a gyakorlatot megszerezni a különböző tanműhelyekben is egy-egy szerelés, áramkör elkészítése kapcsán. Egy önálló munkával készített termék esetében viszont a mérési képesség szintje meghatározó, hiszen itt már nincs idő és lehetőség a mérési rutin, a jártasság megszerzésére, itt már nagy biztonsággal kell tudni a mérőeszközt (műszer, kalibrátor, stb.) használni, az eredményeket értékelni és további műveleteket elindítani. A hibák behatárolásához, a szisztematikus ellenőrzésekhez nagy biztonsággal kell bírni a műszerek kiválasztása, használata és az eredmények felhasználása terén. Az önálló munka a már megszerzett mérési jártasságra épül, bár minden munkavégzéshozzájárul a rutin elmélyítéséhez. 3.M. 2. L. 2, Mérési alapelvek, eljárások alapjai és tanítási módszertana 3.M. 2. L. 2.1, A mérés fogalma, metrológiai alapjai A mérési alapfogalmakkal a tanulóknak is tisztában kell lennie. A méréssel összefüggő tevékenységek, eljárások, elvek és egységek, mértékegységek rendszerével a metrológia foglalkozik. A mérhető mennyiség lehet jelenség, tárgy vagy anyag minőségileg megkülönböztethető és mennyiségileg meghatározható tulajdonsága, amelynek egy számérték és egy vonatkozás tulajdonítható. A vonatkozás egy mértékegység vagy egy mérési eljárás. A mennyiségek jelképeit az ISO 31 tartalmazza. A Nemzetközi Mennyiség-rendszerben (ISQ), az alapmennyiségek dimenziói a következők: Alapmennyiség Hosszúság Tömeg Idő Elektromos áramerősség Termodinamikai hőmérséklet Dimenzió L M T I Θ

3 Anyagmennyiség Fényerősség N J 3. M 2.1. táblázat Főbb alapmennyiségek dimenziói, saját ábra A Nemzetközi Mértékegység-rendszer (Systeme International d'unités, SI) Az SI jelenleg 7 alapegységből, 2 speciális (és egyúttal külön nevű) származtatott egységből és egyéb származtatott egységekből áll, melyek közül további 17 külön névvel rendelkezik. Mérések elvi alapfogalmai Mérés Azoknak az értékeknek a tapasztalati úton történő meghatározási folyamata, amelyek indokoltan tulajdoníthatók valamely mennyiségnek. Mérési eljárás A mérés egy vagy több mérési elvnek és egy mérési módszernek megfelelő részletes leírása, amely egy elméleti modellen alapul, és a mérési eredmény előállításához szükséges mindenfajta számítást tartalmaz. Mérendő mennyiség A villamos szakmában is lehet az anyaghoz, a testhez, annak állapotához kötni a mérendő mennyiséget. A mi szempontunkból meghatározóan fontos mérendő mennyiségek a következők: Villamos feszültség, áramerősség, ellenállás, teljesítmény, fogyasztás/munka, impedancia, kapacitás, induktivitás, egyéb áramköri jellemzők(terhelési állapotok, vezetési-szigetelési értékek, veszteségek stb.) Mérési módszer A méréshez használt műveletek logikai szerveződésének általános leírása. A mérési módszerek többfélék lehetnek, úgymint: behelyettesítéses mérési módszer különbségi (differenciális) mérési módszer nullázó mérési módszer közvetlen mérési módszer közvetett mérési módszer A mérés gyakran több mérőeszköz, vagy reagens példány egymást követő vagy párhuzamos használatát igényelheti. Ekkor a mérési módszer az eljárás szerkezetének rövid bemutatásából áll.

4 Befolyásoló mennyiség A mérendő mennyiségtől különböző olyan mennyiség, amely hatással van a mérési eredményre. Mérési eredmény A mérendő mennyiségnek tulajdonított, méréssel kapott érték. A mérési eredmény megadásakor egyértelművé kell tenni, hogy az értékmutatásra, a korrigálatlan eredményre, a korrigált eredményre vagy több érték átlagára vonatkozik-e. Mérési pontosság A mérési eredménynek és a mérendő mennyiség valódi értékének az egymáshoz való közelisége. Mérési eredmények reprodukálhatósága Azonos mérendő mennyiség megváltoztatott feltételek mellett megismételt mérései során kapott eredmények. Egymáshoz való közelisége. Mérési hiba A mérési eredmény mínusz a mérendő mennyiség valódi értéke. Mivel a valódi értéket méréssel nem lehet tökéletesen pontosan meghatározni, a mérési hiba sem határozható meg pontosan. A valódi érték helyett ezért a konvencionális valódi értéket kell használni. Eltérés Az érték, mínusz a referenciaértéke. A referenciaérték lehet például a használati etalon mérték névleges értéke, a kalibráláshoz alkalmazott használati etalonnal (például alapjel-generátorral) előállított érték stb. Véletlen hiba A mérési eredmény mínusz az az átlagérték, amely ugyanazon mérendő mennyiség megismételhetőségi feltételek között végzett végtelenül sok mérésének eredményéül adódna. A véletlen hiba = a hiba mínusz a rendszeres hiba. Mivel a gyakorlatban végtelenül sok mérést nem lehet elvégezni, a véletlen hiba értéke csak becsülhető. Rendszeres hiba Az az átlagérték, amely ugyanazon mérendő mennyiség megismételhetőségi feltételek között végzett végtelenül sok mérésének eredményéül adódna, mínusz a mérendő mennyiség valódi értéke. A rendszeres hiba = a hiba mínusz a véletlen hiba. A valódi értékhez hasonlóan a rendszeres hiba és annak okai sem lehetnek teljesen ismertek. A mérőeszköz rendszeres hibáját torzításnak is nevezik.

5 3.M 2.1. ábra: Mérési eredmény összetevői (Bodnár I/1) 3.M. 2. L. 2.2, A villamos mérések fajtái, jellemzői A mérés célja szerint megkülönböztethetünk: minőségellenőrző hitelesítő, üzemviteli, elszámolási, diagnosztizáló, hiba-meghatározó termék(gyártmány, szerelés, komplett automatika) ellenőrző, biztonsági(határérték) méréseket Rendszeres monitorozó A villamos szakmában ezek közül a hitelesítő, az üzemviteli, az elszámolási, a diagnosztizáló méréseknek van a legnagyobb előfordulása. Az u.n termék ellenőrző mérések is nagyon meghatározóak az előállítási folyamat végén, amelyeknek egy sajátos alfaja lehet az egységek működési próbája, illesztése, élesztése, vagyis feszültség alá helyezése stb. Nyilvánvaló, hogy ezek a mérési fajták nem egyforma fontossággal bírnak az energetikei(erősáramú) és az elektronikai(gyengeáramú) szakterületeken, illetve villamos szakmai tevékenységeknél. A vázlatos áttekintés során is kell hangsúlyozni, hogy vannak fontos közös jellemzők. A villamos szakember nagy körültekintéssel, a biztonsági, munkavédelmi előírások betartásával végzi önállóan, vagy szakember társával ezeket a méréseket. A mérések előkészítést, felkészülést és odafigyelést igényelnek a képzés során, amire a hallgatót és idákot fel kell készíteni.

6 3.M. 2. L. 3, Mérőműszerek és tanítási módszerük. 3.M. 2. L. 3.1, Villamos mérőműszerek felosztása, közös szerkezeti elemei Műszerek alatt értjük mindazon készülékeket, berendezéseket, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten érzékelnek különböző fizikai, kémiai, biológiai és környezeti paramétereket és valamilyen módon kijelzik, mutatják azt. Megkülönböztetjük a műszereket és az u.n. mérő átalakítókat. Ez utóbbiak a nem villamos mennyiségeket alakítják át villamos mennyiséggé, illetve a villamos mennyiségeket kisebb villamos mennyiséggé. A műszereket többféle szempontból osztályozhatjuk. Az osztályozás szempontjai többek között a következők lehetnek: - A műszer érzékelt jellemzői - A működés fizikai alapelvei - A szerkezeti felépítés és kivitel szempontjai - Méréshatár - Érzékenység - Pontosság(osztálypontosság) - Önfogyasztás Az osztálypontosság alapján az alábbi kategóriákba sorolhatók a mérőműszerek: 3.M 2.2. ábra: Mérőműszerek besorolása osztálypontosság alapján (Forrás: Thodosy Cs., 2008) Az érzékelt jellemzők (jelek) lehetnek analóg jelek, vagy digitális jelek. Felosztjuk a műszereket villamos műszerekre és nem villamos elven működő műszerekre.

7 Ebben az alfejezetben a villamos elven működő műszerekkel, azok fontosabb fajtáival, szerkezetükkel, működési elvükkel és a fontosabb villamos mennyiségek mérési alapelvével, azok módszertani vonatkozásaival foglalkozunk. Nézzük először a villamos műszerek felosztását. Alapvetően analóg és digitális villamos műszerek csoportját különböztetjük meg. A működési alapelvek ezekhez a csoportokhoz tartozóan a következő két csoportra bontható tovább: Villamos műszerek Elektromechanikus műszerek - Állandó mágnesű műszer - Elektrodinamikus műszer - Lágyvasas műszer - Indukciós műszer - Hőhuzalos műszer - Hőelemes műszer - Rezgőnyelves műszer Elektronikus műszerek Analóg műszerek Oszcilloszkóp Digitális műszerek Digitális multiméter Frekvencia és időmérők Tárolós oszcilloszkóp - Regisztrációs műszer A digitális kijelzésű műszerek közül a multiméterek lehetnek hordozható és laboratóriumi kivitelűek. A tárolós oszcilloszkópokban sajátos áramkör biztosítja a jelek alak és paraméter (frekvencia) vizsgálatát (tárolását) Ezeket a műszereket a 9/4. és 9/5. ábrák mutatják. 3.M 2.3. ábra: Hordozható(kézi) és laboratóriumi multiméter (Forrás:Thodosy Cs., 2008)

8 3.M 2.4. ábra: Tárolós oszcilloszkóp (Forrás: INTER ST., 2008) Sajátos ötvözetet jelent a mérőváltók és a digitális kijelzésű műszerek területéről a lakatfogós multiméter. Amint a III M 1.5. ábrán látható, a köríves fogó szerkezet a mérendő nagy erősségű áramvezetőt fogja körül és a mágneses indukció révén a mérőműben ezzel arányos áramerősséggé transzformálja le, illetve ezzel arányos feszültséggé, amit a multiméter számkijelzője digitális jelként mutat. 3.M 2.5. ábra: Lakatfogós multiméter (Forrás: Thodosy Cs., 2008) Ezen felosztás után a műszereken található jelzések alapján is beazonosíthatjuk a műszereket és a jellemzőiket. A műszerek által mért és mutatott értékekkel együtt ezeket a szimbolikus jeleket egy táblázatba szerkesztették az NSZFI munka anyagában, amelyet most az alábbiakban bemutatunk.(hegedűs J., 2008)

9 3.M 2.6. ábra: Elektromechanikus műszerek mért és mutatott értékei (Forrás:Hegedűs J., 2008) Az elektromechanikus mérőműszerek közös szerkezeti elemei: mérőmű, csillapító mű, műszertok, mutató, kiegészítők (áram és feszültség bevezetések, csatlakozók, előtét ellenállások, méréshatár váltó kapcsolók stb. A mérőműre három erő hat: Kitérítő nyomaték, amely a mérendő mennyiséggel arányos Visszatérítő nyomaték, amely a kitérítő nyomaték ellen hat és a mutató nyugalmi állapotát biztosítja Csillapító nyomaték, amely a keletkezett rezgések csillapítására szolgál. Ennek a témának a szemléltető bemutatásánál vagy az egyes műszerek típusánál térünk ki és a magyarázó elvi ábrák mellé az elektrotechnika alap jelenségeinek és törvényeinek alkalmazását adjuk meg képletek formájában. Erre mutatunk példát az állandó mágneses amper, és voltmérő esetben a III.6.7. ábrán. ( Füvesi V., 2010)

10 3.M 2.7. ábra: Állandó mágnesű műszer kitérítő és visszatérítő nyomatéka A csillapítási nyomatékot és a szerkezeti kialakítás megoldásait is többféle módon lehet szemléltetni. Itt is célszerű legalább két színnel szemléletesebbé tenni a bemutatást. Amint azt az alábbi ábrán is láthatjuk az NSZFI központi, letölthető anyagában kétféle mechanikus szerkezeti kialakítást mutatunk be. Ezen az ábrán a mutató nemlineáris skálája is megfigyelhető. 3.M 2.8. ábra: Kör és téglalap dugattyús légcsillapítás (Forrás: Hegedűs J., 2008) A műszerek működési elvének, szerkezeti felépítésének és jellemzőinek ismertetése szervesen összetartozó tematikus feldolgozást igényel és ezt minden egyes műszerfajtánál kövessük. A szerkezeti felépítés bemutatását a valódi példánnyal, és ahhoz közel álló állóképes (rajzos) megoldásokkal együtt végezzük. A szerkezeti felépítést és a működési alapelv együttes bemutatását vázlatrajz segítségével tudjuk szemléltetni lehetőleg színes ábrákkal.

11 3.M. 2. L. 3.2, A Deprez műszer szerkezete, működése, alkalmazása A szerkezeti elemek számozását a tanulókkal lehet azonosítatni, megneveztetni és elmondatni velük azok funkcióját, szerkezeti anyagát. Nagyszerűen lehet integrálni az anyagismeret, az elektrotechnika és a műszerek és mérések tantárgy ismeretköreit. 3.M 2.9. ábra: Az állandó mágnesű műszer szerkezeti felépítése (Forrás: Hegedűs J.,2008) Az állandómágnesű műszer működési elve egy állandó mágnes és egy elektromágnes között fellépő erőhatáson alapszik. Az állandó mágnes (4) az állórész, amelynek pólusai közé helyezett, finom csapágyazott tengelyre szerelt elektromágnes (2) a lengőrész. A mérendő villamos mennyiséget az elektromágnes tekercsébe vezetik, ami egy mágneses mezőt hoz létre. Az így kialakult mágneses mező és az állandó mágnes mezeje között egy erőhatás lép fel, amely az elektromágnest, azzal együtt a műszer mutatója (10) kitér, és az alatta elhelyezett skálán (11) leolvasható a mért érték. A mutató kitérése (α) a bevezetett villamos jel nagyságával arányos: α= k*i, vagy α= k*u ahol a k, a műszerre jellemző állandó

12 Az állandó mágnesű műszer jellemzői, alkalmazása Elsősorban áramerősség és feszültség mérésére alkalmazzák a nagy pontossága, jó csillapító tulajdonsága és érzékenysége miatt. Tehát laboratóriumi és üzemi műszerként alkalmazzák. A szerkezeti felépítés, a működési alapelv és az alkalmazás szöveges megjelenítésének egybefoglalt megoldását láthatjuk a III.M ábrán. 3.M ábra A műszer szerkezeti felépítése, működési alapelve, forrás: saját szerkesztés A III.M ábrán látható szerkezeti elemek közül az állandó mágnes és a lengő tekercs közötti mágneses erőtérben keletkezik a kitérítő erő, amely arányos a tekercsen folyó árammal. Viszzatérítő erőt a rúgó ad, csillapítást az örvényáram, amely az alumínium keretben keletkezik. Amper és voltmérőként alkalmazzák elsősorban egyenáramú áramkörökben. A mérőműszer belső ellenállását a mérőművel párhuzamosan kapcsolt ellenálláson keresztül söntöljük le, vagyis eltereljük az áramot. A sönt ellenállás kiszámítását a Kirchhoff törvények alkalmazásával levezett képlettel végezzük. A Feszültségmérő érzékenységét, vagyis a méréshatárát egy vele sorba kapcsolt ellenállással növeljük. 3.M. 2. L. 3.3, Elektrodinamikus műszerek fajtái, szerkezete, működése, jellemzői és alkalmazása Az elektrodinamikus műszer (3.M ábra)

13 3.M ábra: Vasmagos és vasmentes elektrodinamikus műszer szerkezete és működése (Forrás: Hegedűs J., 2008) A bal oldali vasmagos kivitelben a vasmagon elhelyezett egyik tekercsben folyó áram mágneses tere és a lengőtekercsben folyó másik áram mágneses tere hat egymásra és téríti ki a mutatót. A jobb oldali kivitelben nincs vasmag, csak két légmagos tekercs, amelyben folyó áramok dinamikus terei hatnak egymásra és okozzák a kitérítő nyomatékot. Lehet árammérőként, de a két tekercs megfelelő kialakításával wattmérőként is alkalmazzák. 3.M. 2. L. 3.4, Vasmagos műszerek fajtái, szerkezete, működése, tulajdonságai és alkalmazása A lágyvasas műszerek működése egy mágneslemez és a mérendő árammal átjárt vezető mágneses terének kölcsönhatásán alapszik. Viszonylag kisebb az érzékenységük és a pontosságuk, ezért inkább üzemi, hordozható és táblaműszerként alkalmazzák.( III.M ábra) 3.M ábra: Lágyvasas műszer felépítése és működési elve (Forrás: Hegedűs J., 2008)

14 3.M. 2. L. 3.5, Indukciós műszer szerkezete, működése, jellemzői és alkalmazása Az energiafogyasztás, tehát a villamos munka mérésére alkalmas szerkezetű műszer az u.n. indukciós műszer. A tárcsás kivitelű szerkezetét és működési alapelvét a III ábrán szemléltetjük. Látható, hogy a középen lévő vékony alumínium tárcsát(3) közrefogja két U és E mágnes, amelyeknek egyikén az áramtekercs(2), másikon a feszültségtekercs(1) helyezkedik el. A középen lévő tengelyre(4) fűzött tárcsára egyrészt hat a két tekercs fluxusa által a tárcsában indukált áram nyomatéka, másrészt a tárcsa szélén elhelyezett fékező mágnes(6) örvényáramának(lenz törvénye értelmében) nyomatéka. A számlálómű (6) a tárcsa forgásával arányos fordulatokat számolja. 3.M ábra: Tárcsás indukciós műszer szerkezet és működési elve (Forrás: Hegedűs J., 2008) 3.M. 2. L. 3.6, Elektronikus műszerek közös elemei, feszültségmérők, oszcilloszkópok Az alábbiakban néhány kép erejéig tanszéki műszert és mérőpanelt mutatunk be, amely segíti a hallgatóinkat az elméeltben megtanultak igazolsására illetve ezek módszertani használatára.

15 3.M ábra: Multiméterés a hozzátartozó műszerzsinórok, saját kép 3.M ábra: Passzív mérőpanel, saját kép

16 3.M ábra: Digitális oszcilloszkóp, saját kép 3.M. 2. L. 4, Méréshatár bővítés tanítási módszertana 3.M. 2. L. 4.1, A feszültségmérők és árammérők méréshatár bővítése sönttel és előtét ellenállással A méréshatárbővítést egy műszernél általában a feszültség, vagy áramméréséhez használt amper, vagy voltmérőknél alkalmazzák. Az elektrotechnikai elvek, vagyis az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolásának áram és feszültségviszonyainak magyarázatára, illetve konkrét sönt és előtét ellenállások, méréshatárbővítő kapcsolásokra kell kitérni a tanításkor.

17 Az alapműszer Feszültségmérő előtétellenállással 3.M ábra A méréshatár bővítése előtétellenállással, Forrás: saját szerkesztés Árammérő műszereknél a műszerrel párhuzamosan kötött sönt ellenállás(ok)al lehet a méréshatárt bővíteni. Ezekre mutat kapcsolási példát a III ábra Söntellenállás és számítása Többméréshatárú ampermérő sönökkel 3.M ábra Az ampermérő méréshatár bővítés eleve és kapcsolásai, Forrás: saját szerkesztés 3.M. 2. L. 4.2, Áram és feszültségváltók alkalmazása Az elektrotechnikai (erősáramú) szakmákban gyakran mérőváltókon keresztül csatlakoztatják a műszereket a mérendő mennyiség rendszereihez. A mérőváltók lényegében transzformátorok. Alapvető alkalmazásukat, különböző kivitelüket és a hitelesítés vizsgálóasztalát az alábbi ábrán foglaljuk össze: Magyarázzuk meg a képeket! Mutassunk be valós példányt mérőváltók közül és olvastassuk le a fontosabb adatokat!

18 3.M ábra Feszültségváltók (Forrása:Hollenczer L., 2010) A feszültségváltó a nagy váltakozófeszültséget alakítja át közvetlenül mérhető értékre, általában 100 vagy 200 V-ra. Működése egy üresjárásban dolgozó transzformátoréhoz hasonlít. A primer tekercset a mérendő nagyfeszültségű hálózatra kapcsolják, míg a szekunder tekercsre kötik a feszültségmérőt. A feszültségváltó legfontosabb jellemzője az áttétel pontossága és a leképzés hűsége. Ideális esetben: A feszültség abszolút értékek közötti eltérést a primer feszültségre vonatkoztatva kapjuk az ún. áttételi hibát, míg a fáziseltérés esetén az ún. szöghibát. 3.M ábra Feszültségváltó elvi kapcsolási rajza, Forrás: saját szerkesztés feszültséghiba:

19 szöghiba: Áramváltók Az áramváltó a nagy váltakozóáramot alakítja át közvetlenül mérhető értékre, általában 1 vagy 5 A-ra. Működése kissé eltér a hagyományos transzformátorétól. A primer tekercset a mérendő nagy áram útjába sorosan kötik, míg a szekunder tekercsre kötik az árammérőt. A primer és a szekunder oldali gerjesztések egyensúlya alapján: Az áramváltó esetén is a legfontosabb jellemző az áttétel pontossága és a leképzés hűsége. 3.M ábra Áramváltó elvi kapcsolási rajza, Forrás: saját szerkesztés az áramhiba: a szöghiba: A mérési célú áramváltók jellemző értékei: 3.M. 2. L. 5, Villamos alapáramkörök méréseinek tanítási módszertana

20 Az áramkörben való gondolkodáshoz az áramköri elemek (feszültségforrás, fogyasztó, vezeték, kapcsoló/megszakító, műszerek) valós fizikai képéhez társuljon az elvonatkozatott kapcsolási rajz, illetve áramköri kialakítás. Ezt szisztematikusan leginkább a képzési szakasz elején, az alapozó tantárgyak (Elektrotechnika, Műszerek és mérések stb.) és témaköreinél kell elkezdeni, illetve alkalmazni. Milyen fontosabb módszertani javaslat vonatkozhat ide? A helyes áramkör kialakítás sorrendjét mutassuk be, majd ennek alapján végezzék el a tanulók is a kapcsolás összeállítását. Vagyis a sorrend: feszültségforrás egyik pólusa- kapcsoló-fogyasztók- műszerek- feszültségforrás másik pólusa. A sorosan kapcsolódó áramköri elemeket vastagabb és más színű, vezetékkel, a párhuzamosan kapcsolódó elemeket, műszereket vékony hajlékony vezetékkel csatlakoztassuk. Különböztessük meg a soros és a párhuzamos körök vezetékeit más-más színnel is. Ha nincsenek olyan összetett szemléltető áramköri elemkészletek, amelyek a valós áramköri elemeket és azok szimbolikus rajzi megjelenítését egy egységben tartalmazzák, akkor először rajzoljuk fel táblára lépésekre bontva a soros és a párhuzamos köröket, ezeket végeztessük is el, a mérőasztalnál tanulókkal. Ha vannak ilyen egységesített mérőrendszerek, akkor ezeket mutassuk meg, rakjuk össze belőlük a köröket. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát az egyszerű elektrotechnikai-elektronikai elemekből összeállított kapcsolásokra. 3.M ábra Építőkocka elv egyszerű áramkör kialakítására (Forrás: CONSULT EXIM Bt.)

21 Egy másik fajta megoldásnál műanyag dobozt alkalmaznak, amely átlátszó, és így látható a valós alkatrész is. Az áramköri kapcsolások, illetve mérések közül az áramerősség és a feszültség mérése a leg egyszerűbb és leggyakoribb. (III. M ábra) Ennek megvalósítását is az áramkör kialakításának lépésein keresztül lehet jól bemutatni. A műszereknél tanultak alkalmazásával egy soros és egy párhuzamos kört alakítunk ki. 3.M ábra Villamos áramerősség és feszültség mérése (Forrás: Hegedűs J., 2008) A kapcsolás összeállítása után elvégeztetjük a feszültségforrás feszültségének változtatásával legalább öt mérési adat felvételét, amit a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Másik megoldás, hogy a feszültség állandósága mellett egy változtatható ellenálláson keresztülfolyó áramerősség értékeket méretünk és ezt rögzíttetjük. Lényegében az ellenállás mérések egyik fajtájánál, az u.n. nagy ellenállás mérésénél is ezt az elvet, illetve kapcsolást használhatjuk. Az ellenállások(fogyasztók) soros, illetve párhuzamos kapcsolásával igazolhatjuk Kirchhoff I. és II. az az a csomóponti és a hurok törvényt is. Itt egy tanári demonstrációs rendszerrel mutatjuk be a törvények igazolását, amely rendszerben fix és hajlékony vezeték csatlakozásokkal lehet az áramkört kialakítani, illetve a műszereket csatlakoztatni.

22 Tudjuk azonban, hogy a legtöbb villamos parameter mérésénél legalább öt mérési értéket kell felvenni, hogy a jellegzetességet, az igazolást bizonyítani tudjuk. 3.M ábra Fogyasztók soros kapcsolásának áram és feszültségviszonyainak mérése Forrás: A váltakozóáramú áramkörökben az ohmos, az induktív és kapcitív elemek soros, illetve párhuzamosan kapcsolhatók. A soros, illetve párhuzamos hálózatok áram, illetve feszültségviszonyainál is igazolhatjuk Kirchhoff törvényeit, de cask vektorosan. Az áram és feszültség vektorok és fázisszögek mérése, a soros, illetve párhuzamos rezgőkörök vizsgálata sajátos eszközrendszerrel történik. Ennek a mérésnek az eszközrendszerét és a kapcsolást mutatják az alábbi képek, illetve ábrák.

23 . 3.M ábra Sorors RLC kör vizsgálatának eszközei, elvi kapcsolási rajza és vektorábrája Forrás: Füvesi 2010 Mivel mind a villamos ellenállás, mind a villamos teljesítmény és a villamos munka mérése is a feszültség és áramviszonyokra vezethető vissza, ezért a soros és párhuzamos áramkörök kialakítása hasonló módon történik. A teljesítmény és munka (fogyasztás) mérése egyenáramú és válatkozó áramú hálózatokban (mérőkörökben) történhet. A váltakozó áramú körök is lehetnek egy és háromfázisúak, és mérhetünk hatásos, meddő, és látszólagos teljesítményeket, illetve munkát. Tehát a teljesítmény mérését a Wattmérők belső szerkezeti és alkalmazási tulajdonságai ismertetésével (felelevenítésével kezdjék a tanárjelöltek, majd a műszer bekötését, az adatok leolvastatását végeztessék el a szokásos laboratóriumi mérési eljárások algoritmusa szerint. A Wattmérők bekötésére néhány rajzi példa a III.M ábrán látható. (Hegedűs J., 2008)

24 3.M ábra Egyfázisú hatásos teljesítmény mérése elektrodinamikus wattmérővel (Forrás: Hegedűs J., 2008) Amint a kapcsoláshoz tartozó vektorábrán látható, az áramerősség és a feszültség vektorai közötti fázisszög van, amelynek cosinusával arányos lesz a Wattmérő kitérése. Háromfázisú rendszerben gyakran mérünk két W mérővel. Az u.n Áron kapcsolással a fogyasztó teljesítménytényezőit is meg tudjuk határozni. Itt a W mérők feszültségtekercseit saját és közös vonali feszültségeire kötjük. A P= P1 P2 képlet azt jelzi, hogy a két műszer kitérését előjel helyesen kell összeadni, ha a P1 nagyobb, mint a P2. a + előjel a cos fi > 0.5 esetében érvényes

25 3.M ábra Áron kapcsolás Háromfázisú teljesítmény mérése két W mérővel, Forrás: saját szerkesztés A teljesítmény mérések gyakori formája a négyvezetékes, u.n aszimetrikus terhelésű hálózatokban történik. Ezen belül is lehet direkt, vagy indirekt módszerrel mérni. Utóbbi azt jelenti, hogy a műszerek áram és feszültségtekercseit mérőváltókon keresztül csatlakoztatjuk. A III.M ábrán u.n gyűrűs áramváltókon keresztül kötjük be az A és a Var mérőműszerek áramtekercseit. A gyűrűs áramváltó primertekercse maga a mérendő fázisvezető. A meddőteljesítményt mérő műszer feszültségtekercsei vonali feszültségre vannak kapcsolva, a saját fázisán kívüli másik kettő fazes közé. Módszertanilag lépésekre bontva mutassuk/szemléltessük fázistranszparenssel a soros és a párhuzamos körök kilalakítását, vagyis a mérőváltókon keresztüli Amper és Var mérők, valamint a V és Var mérő feszültségtekercseinek a bekötését. Alkalmazhatjuk az ábrán is és a valóságban is a különböző keresztmetszetű és színű vezetékeket.

26 3.M ábra Háromfázisú meddőteljesítmény mérése áramváltókkal (Forrás: Hollenzer Lajos: Energiagazdálkodással összefüggő méréselk NSZFI) Az u.n teljesítménytényező, vagy másképpen cos fi mérésére az elektrodinamikus hányadosmérők alkalmasak. A laboratóriumi műszer formátumának képét és az elvi kapcsolását a III.M ábrán láthatjuk.

27 3.M 2.28.ábra Egyfázisú teljesítmény és teljesítmény tényező mérése és műszere Forrás: Hollenzer Lajos: Energiagazdálkodással összefüggő méréselk NSZFI) A kapcsolási rajzon látható a hatásos teljesítményt mérő W mérő, a fázisáramot, illetve fázisfeszültséget mérő V és A mérők, valamint a cos fi értéket közvetlenül mérő műszer. Az egyedi V és A mérők, valamint a W mérő állásából számítással ellenőrizhetjük a cos fi mérő által mutatott értéket. Az eletromechanikus műszerekkel történő mérések közül még az indukciós fogyasztásmérő bekötését ismertetjük a III.M ábrán. Látható, hogy az 1-es sorkapocshoz érkezik az áram, majd a mérőtekercsen keresztül a 3-as kapcson keresztül folyik tovább az áram a Z impedanciájú fogyasztóhoz. A fogyasztótól a 6-os és a 4-es kapcsokon át záródik az áramkör a betáplálás felé(hálózat). A műszer feszültségtekercse a 2-es és a 4-6-os sorkapocsról kap táplálást. Ez az utóbbi két kapcsolás az üzemi és háztartási mérések legáltalánosabb fajtája, ezért ebből a szempontból is hasznosnak tartjuk az ismertetésüket. 3.M ábra Egyfázisú fogyasztás mérése indukciós műszer bekötésével (Forrás: Hegedűs J., 2008)

28 3.M. 2. L. 6. Mit és hogyan ellenőrizzünk a mérések során? Pedagógiaididaktikai alapvetések A pedagógiai visszacsatolás, vagyis az ellenőrzés és az értékelés fontos didaktikai-módszertani feladat a villamos mérések során a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt. Itt most mellőzzük az általános pedagógiai- módszertani alapösszefüggések ismertetését, csupán utalunk arra, hogy ezek felelevenítése szükséges a konkrét mérési gyakorlatok ellenőrzési- értékelési tevékenységénél. Tehát tisztában kell lennünk a pedagógiai mérés, a becslés és az ellenőrzés és értékelés fogalmával, jelentéstartalmával és fajtáival. A méréses tevékenység a villamos szakmák területén különösen összetett, sokféle elv, módszer, gyakorlati eljárás jellemzi. A mérések helyszínei is rendkívül differenciáltak, amit most megkísérlünk valahogy csoportosítani azzal a céllal, hogy érzékeltessük: a villamos mérések és értékelésük módszertanát nagyon sokféle körülmény befolyásolja. Tehát a mérési helyszínek és formák: Iskolai villamos, elektronikai, villamos gép, mechatronikai, informatikai, impulzustechnikai stb.laboratórium Iskolai tanműhely, gyakorló tér, gépterem egyéb szerelő műhely terem Külsőtéri kapcsoló, vezénylő stb. terek és termek Lakott(épített) környezet szerelései terei Ipari termelő- szolgáltató vállalati környezet Ezek még tovább differenciálhatók, azonban nekünk az a fontos, hogy az ellenőrzés és értékelést befolyásoló hatásukat kifejtsük. A gyakorlati mérések kapcsán a mérési eredményeket is tartalmazó írásos dokumentációt, a jegyzőkönyvet kell ellenőrizni és értékelni. Ezeknek a jegyzőkönyveknek a formai és tartalmi értékelési szempontjait az adott iskolafokozat (középiskola, felsőoktatás, felnőttképzés stb.) a mérés helyszínei, fajtái határozzák meg. Fontosnak tartjuk, hogy a jegyzőkönyvet készítők lássanak valós, a gyakorlati életből vett példányokat, illetve az adott iskolafokozat tanulói által készített mintákat. Különösen a felsőoktatásban megvalósuló méréseknél a gyakorlati mérési feladatok előtt komplexen kerül sor a műszer és méréselméleti, illetve a konkrét mérési feladat elvi-elméleti és biztonságtechnikai vonatkozásainak az ellenőrzésére egy-egy hosszabb terjedelmű írásbeli munka kapcsán. Nagyon lényeges, hogy a könyv elején is megemlített tanulói tevékenység didaktikai jellemzőinek kapcsán differenciált ellenőrzési és értékelési követelményt támasszunk: a képzési kurzus elején lévő mérési- műszerhasználati fázisban az egyszerűbb kapcsolások és műszerhasználatok, a leolvasás és értékbecslés álljon a középpontban

29 a képzés közepén már a mérések összeállításában, a műszerek kiválasztásában és a gyakorlati tevékenységben való jártasság lehet az értékelés, ellenőrzés fókuszában magasabb évfolyamokon, komplex mérési gyakorlatoknál, mérési projektekben a diagnosztizálási képesség, a kreativitás és a hozzá kapcsolódó szakmai és személyes kompetenciák lehetnek a mérvadóak. 3.M. 2. L. 6. 1, Az elvi-elméleti ismeretek ellenőrzése Műszerek felépítéséről, működési elvéről A gyakorlati mérések előtt ellenőrizni szokták a tanulók/hallgatók műszerismeretét. Ezt szóbeli feleltetés, vagy írásbeli dolgozat/feladatlap módszerével végezhetjük szinte mindkét iskolafokozatban. A követelményekhez igazodó szintű és mélységű kérdések, kifejtések az adott és konkrét műszer felépítésére, működési elvére, jellemző tulajdonságaira és alkalmazására vonatkoznak. Az írásbeli ellenőrző-értékelő formánál vázlatrajzok, elvi magyarázatok és képletek, esetleg számítások szerepeljenek a teljesítmény megítélésénél. A szóbeli formánál az egyes szerkezeti részeinek felismerése, funkcióinak ismertetése, a műszeren található jelölések felismertetése és a méréshatárok megválasztása lehet az értékelés témája. Persze ezen kívül számos más szempont is előtérbe kerülhet pl. a terepi műszerek ismeretéről. Az alábbi példánk egy egyszerű elektronikus mérés oszcilloszkóp kezelő szervein és képernyőjén látható állapotok alapján ellenőrzési feladatát mutatja (TAMOP / Projekt keretében készült kiadvány, Miskolc, Inter Studium- Szemere Bertalan SZKI)

30 3.M ábra Villamos méréshez szükséges kezelőszervek, saját kép A mérés alapelveiről A szóbeli és írásbeli számonkérés során a mérés alapelveinél a műszerhasználathoz kötődően a mutatós műszereknél a műszer leolvasását is ellenőrzik, illetve értékelik u. n. hideg állapotban, vagyis nem bekapcsolt állapotban egy konkrét méréshatár és kitérés megadásával. Ennek elsősorban műszermegóvási és biztonsági okai vannak. A szerteágazó mérések alapelveinél a legfontosabb technikai-műszaki hátteret kell ellenőrizni elsősorban. Itt a szóbeli kifejtés és az írásbeli kifejtés más-más módszertani kivitelezést, kérdéstípusokat és értékelési, rangsorolási kritériumokat tartalmaz. Ezek kapcsán előkerülhetnek az elektronikai, méréstechnikai, metrológiai, elektrotechnikai tudományos alapelvek, összefüggések és természettudományi törvények. Az alapelvek kapcsán számon kell kérni a mérés biztonságtechnikai, balesetvédelmi hátterét, vagyis a szabványok mérési utasítások, szabályok előírásainak az ismeretét. Különösen az ipari méréstechnikában, az érintésvédelemben fontos mérési háttérnek számít a különböző jogszabályok és előírásai, a megengedett és elfogadott határértékek rendszere és adatai. A mérés alapelveihez tartozóan még a mérés megkezdése előtt az alapelvekhez tartozóan ellenőrizni kell a mérés lefolytatásának, lépéseinek a sorrendjére vonatkozó tudást is. 3.M. 2. L. 6. 2, A mérés előkészítésének ellenőrzése, értékelése Ez a tevékenység, illetve ennek az ellenőrzésnek értékelésnek a módszertana is differenciált kell, legyen, hiszen egészen mást kell egy alapozó laboratóriumi mérésnél előkészíteni, mint egy terepi meres esetében. Előbbinél a tanuló ezirányú tevékenysége szinte minimális, mindössze az adatok rögzítésére szolgáló jegyzetfüzet, a mérési táblázatok jelenlétére korlátozódik. A mérési helyszínek technikai előkészítése, az áramköri kialakítások eszközeinek előkészítése a mérésvezető feladata elsősorban. Egy bonyolultabb üzemi, terepi mérésnél már mást is elő kell készíteni, illetve ellenőrizni kell. Mindenek előtt, a biztonságtechnikai ismeretek tudását, az előírt védőfelszerelések, öltözékek, szerszámok stb. jelenlétét és állapotát kell ellenőrizni, illetve ellenőriztetni. 3.M. 2. L. 6. 3, A mérés folyamatáról, technológiájáról

31 A mérés megvalósulási folyamatánál, a technológiájánál számos didaktikai módszertani sajátosságra szükséges kitérnünk. Mindenek előtt arra, hogy a tanulók/hallgatók mérés közbeni tevékenységét komplexen, a nevelőszemélyiségformáló hatások egészébe ágyazottan kell megfigyelni és értékelni. Talán ez marad el a legtöbbször, ezt nem végzik el a mérést vezető- irányító pedagógusok. Pedig ezek is nagyon fontos információt adnak az egyes személyek, vagy a mérő team tanulási teljesítményéről. Tehát mérés közben megfigyeléssel információt szerzünk a tanulók műszerhasználatáról, a mérés előkészítésétől a befejezéséig tartó műveletekről, a gyors leolvasásokról, az adatok rögzítéséről, a váratlan hibák, szituációk kezeléséről stb. Szorosan hozzátartozik az osztályzatadáshoz ez a tevékenység is. Megint ki kell térni, hogy ez a fajta megfigyelés és értékelés differenciáltan jelentkezik egy laboratóriumi, egy géptermi, vagy tanműhelyi gyakorlat keretében megvalósuló mérés során. A laboratóriumban itt értékelhetjük a tanuló műszerkiválasztását, illetve ennek megvalósítását. Különösen a frontálisan, vagy forgószínpadszerűen megvalósuló mérések során lehet ezt beiktatni, amikor a laboratórium tárgyi felszereltsége lehetővé teszi, hogy a tanuló az adott konkrét méréshez műszert válasszon ki, amivel a műszerismereti a mérés elméleti tudáselemeit, a becslési képességét stb. tudjuk megítélni. Ott, ahol a műszerek sokfélesége, több példányban való rendelkezésre állása korlátozott ott ezt a műszerkiválasztást nem tudjuk ellenőrizni. Nagyon fontos didaktikai-módszertani vonatkozás, hogy a tanulók egyéni munkájának és a csoport együttes munkájának az értékelése megvalósuljon, illetve konkrét értékelési szempontok alapján elkülönüljön. Hiba adódik abból, hogy a két-három esetleg 5-6 fős mérési csoportból csak egy tanuló vesz részt aktívan, a többiek távol maradnak a mérési tevékenységtől, ezért nagyon fontos a mérés közbeni tevékenységük megfigyelése és rögzítése. Mindezekhez hozzátartozik a diákok megfelelő digitális kompetenciájának megléte, enélkül a mai korszerű mérésekről már nem is lehetséges mérési jegyzőkönyvet, útmutatót, hibafeltárást készíteni. Azaz a tanuló képes legyen a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

32 3.M. 2. L. 6. 4, A mérési eredmények (adatok feldolgozásának) ellenőrzése, értékelése. A jegyzőkönyvek, értékelő táblázatok, diagramok kiértékelése A mérési gyakorlatok egyik legfontosabb ellenőrzési-értékelési részeleme a mérési adatok rögzítése, feldolgozása és annak dokumentálása. A mérési adatok alatt elsősorban a mért mennyiségek adatait, értékeit értjük, de ide tartoznak a mérés azonosításához szükséges személyes és tárgyi felszerelésekre (műszerek, berendezések stb.), valamint a mérés helyszínére és időpontjára vonatkozó adatok is. Mindezeket a mérési jegyzőkönyvek tartalmazzák, amelyek formai kialakítása intézményenként változik. Minden esetre ezeket a fenti adatokat kell ellenőrizni és értékelni. Milyen formában tartalmazza a mérés körülményeit, lefolyását, van- e kapcsolási rajz, annak milyen a kivitele, milyen táblázatban szerepelnek a műszerek és a mért értékek adatai? Ezeket kell megítélni a jegyzőkönyvek értékelésénél. Nagyobb jelentőségű ellenőrzési-értékelési feladat a mért adatok feldolgozásának, a mérési eredménynek az ellenőrzése. Lépésről lépésre kell ellenőrizni a megfelelő algoritmusos adatfeldolgozást, a számítási részleteket, valamint az eredményeket ábrázoló diagramokat. Ez utóbbiakat is kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek. Az adatfeldolgozás, azok ellenőrzésének módszerét, technikai megvalósítását sokféleképpen lehet elvégezni, egészen az SPSS adatfeldolgozásig, vagyis valamilyen szoftveres támogatás segítségével. Csak az egészen alapméréseknél maradt meg a kézi számításos módszer és ábrázolás. Az alábbiakban egy lehetséges Jegyzőkönyv részletet mutatunk be. 3.M. 2. L. 7. Elektronikai alapmérések tanítási módszertana 3.M. 2. L Erősítő alapkapcsolások mérése, vizsgálata A alappanel bemutatása Az alappanel kapcsolási rajzát következő ábrán láthatjuk. A kapcsolási rajzból kiderül, hogy könnyedén kialakítható a panelen bármelyik tranzisztoros alapkapcsolás. Különböző kollektor ellenállásokat illetve különböző terhelő-ellenállásokat lehet bekötni az alapkapcsolásba. Ennek nagy jelentősége van a műszaki paraméterek mérésénél. Különösen szembetűnő például akkor, ha a tanulók a földelt emitteres alapkapcsolás és a földelt bázisú alapkapcsolás erősítését mérik. A különböző kollektor ellenállások és terhelő ellenállások bekötésével jól kimutatható az erősítés megváltozása. A több lehetőséget biztosító áramkör mérése egyértelműen rávilágít arra, hogy mennyiben befolyásolják ezen alkatrészek az alapkapcsolások üzemi paramétereit.

33 A csatlakozási pontok alkalmasak nem csak a különböző alapkapcsolások kialakítására, hanem egyben lehetőséget is biztosítanak a munkaponti áramok és feszültségek mérésére. A báziskörben alkalmazott P 1 -es potenciométer lehetőséget nyújt a megfelelő munkapont beállítására. 3.M ábra Erősítő alapkapcsolási alappanelének rajza (Pinczési Ferenc) R 1 : 47,0 kω R t1 : 10,0 kω C E : 10,0µF R 2 : 22,0 kω R t2 : 2,2kΩ P 1 : 100,0kΩ R C1 : 4,7 kω C CS1 : 1,0µF T: BC 548 R C2 : 2,2 kω C Cs2 : 22,0µF R E : 1,0 kω C CS3 : 10,0µF Az elméleti felkészültség ellenőrzése A munkapont-beállítás méréséhez szükséges elméleti alapok ellenőrzése. 1. Mit értünk a tranzisztor munkapont-beállítása alatt? 2. Rajzoljon fel egy földelt emitteres alapkapcsolást! 3. Ebben az alapkapcsolásban melyek a munkapont-beállító elemek? 4. Mi a szerepe a kollektor ellenállásnak? 5. A bázisosztó kimenő feszültségének és munkaponti áramának mennyinek kell lennie?

34 6. Alakítsa át ezt a kapcsolást földelt bázisú alapkapcsolássá! 7. Van-e különbség a két alapkapcsolás munkapont beállításánál? 8. Alakítsa át földelt kollektoros alapkapcsolássá! 9. Kell-e változtatni a bázisosztót alkotó ellenállások értékén? Az erősítés és fázisviszonyok méréséhez szükséges elméleti alapok ellenőrzése. 10. Mit nevezünk feszültségerősítésnek? 11. Mit nevezünk áramerősítésnek? 12. Mikor értelmezhetjük az áramerősítést? 13. Mi a mértékegysége ezen erősítéseknek? 14. Hogyan lehet e két erősítésjellemzőt db-ben kifejezni? 15. Hogyan lehet a feszültségerősítést kiszámolni az alkatrészek adatai ismeretében? 16. Hogyan lehet az áramerősítést kiszámolni az alkatrészek adatai ismeretében? 17. Mit értünk fázisfordítás alatt? 18. Mi az oka a fázisfordításnak az alapkapcsolások esetében? A sávszélesség és a frekvenciamenet méréséhez szükséges elméleti alapok ellenőrzése. 19. Értelmezze az alsó határfrekvenciát! 20. Értelmezze az felső határfrekvenciát! 21. Mi a sávszélesség fogalma, hogyan lehet meghatározni? 22. Milyen koordináta rendszerben kell az átviteli karakterisztikát ábrázolni? A bemeneti ellenállás méréséhez szükséges elméleti alapok ellenőrzése. 23. Ismertesse a bemeneti ellenállás általános definícióját? 24. Alapkapcsolások esetén fogalmazza meg a bemeneti ellenállás fogalmát! 25. Az elméletben tanultak alapján melyik a legkisebb bemeneti ellenállással rendelkező alapkapcsolás? 26. Rajzolja fel a táblára a földelt emitteres alapkapcsolás közepes frekvencián értelmezett váltakozó áramú helyettesítő képét! 27. Mi okozza a különböző alapkapcsolásokban a bemeneti ellenállást, miért nem végtelen? A kimeneti ellenállás méréséhez szükséges elméleti alapok ellenőrzése. 28. Ismertesse a kimeneti ellenállás általános definícióját? 29. Alapkapcsolások esetén fogalmazza meg a kimeneti ellenállás fogalmát! 30. Az elméletben tanultak alapján melyik a legkisebb kimeneti ellenállással rendelkező alapkapcsolás? 31. Rajzolja fel a táblára a földelt emitteres alapkapcsolás közepes frekvencián értelmezett váltakozó áramú helyettesítő képét! 32. Mi okozza a különböző alapkapcsolásokban a kimeneti ellenállást, miért nem nulla? Mérési utasítás az alapkapcsolások munkaponti adatainak méréséhez A mérés célja: Az alapkapcsolások munkaponti adatainak felvétele. 1. Az alappanelen alakítson ki egy földelt emitteres alapkapcsolást a következő ábra szerint.

35 3.M ábra Földelt emitteres alapkapcsolás (Pinczési Ferenc) 2. A kollektor áramot (I C ) állítsa be a P 1 potenciométer segítségével 1 ma-re. 3. Mérje meg: a bázisosztó áramát (I 1 ) a bázisáramot (I B ) a bázisfeszültséget (U B ) a kollektor feszültséget (U C ) és a bázis-emitter feszültséget (U BE ) A méréseket úgy végezze el, hogy egyszerre csak egy áramot mérjen, a megfelelő mérési pontokra kötött árammérő segítségével, a többi árammérő helyére rövidzárt tegyen. A feszültségméréseket az árammérések után hajtsa végre. 4. Alakítsa át az áramkört földelt kollektorosra a következő ábra szerint.

36 3.M ábra Földelt kollektoros alapkapcsolás (Pinczési Ferenc) 5. Állítsa be az emitteren 2 V-t a P 1 potenciométer segítségével. 6. Mérje meg: a bázisosztó áramát (I 1 ) a bázisáramot (I B ) a bázisfeszültséget (U B ) a bázis-emitter feszültséget (U BE ) kollektoráramot (I C ) A méréseket a földelt emitteres alapkapcsoláséhoz hasonlóan végezze el. A mért eredményeket az alábbi táblázatban rögzítse. A mért eredmények felhasználásával készítsen mérési jegyzőkönyvet. Az értékelésben indokolja, hogy a földelt bázisú alapkapcsolás munkaponti adatait miért nem szükséges külön lemérni. A mért munkaponti áram, feszültség bázisosztó árama (I 1 ) bázisáram (I B ) bázisfeszültség (U B ) kollektor feszültség (U C ) Földelt emitteres alapkapcsolás Földelt kollektoros alapkapcsolás

37 bázis-emitter feszültség (U BE ) Kollektor áram (I C ) 1 ma Emitter feszültség (U E ) 2 V

38 Mérési utasítás az alapkapcsolások erősítéseinek és fázisviszonyainak méréséhez A mérés célja: Az alapkapcsolások erősítéseinek és fázisviszonyainak mérése. 1. Az alappanelen alakítson ki egy földelt emitteres alapkapcsolást a következő ábra szerint. 3.M ábra Földelt emitteres alapkapcsolás (Pinczési Ferenc) 2. Adjon a bemenetre 40mV pp, 1kHz szinuszjelet. 3. A munkapontot úgy állítsa be a P 1 potenciométer segítségével, hogy a kimeneti jel torzítatlanul jelenjen meg az oszcilloszkópon. 4. Mérje meg az alapkapcsolás feszültségerősítését az alábbi táblázat szerint: R t1 R t2 Rt=végtelen R E nélkül R C1 Au=? Au=? Au=? Au=? R C2 Au=? Au=? Au=? Au=? 5. Mérje meg az alapkapcsolás áramerősítését az alábbi táblázat szerint! A bemeneti áramot közvetett módszerrel mérje meg! A bemenettel kössön sorba egy hiteles ellenállást, melyen mérje a bemenő áram által okozott feszültségesést! A bemeneti áramot Ohm-törvényével számolja ki! R t1 R t2

39 R C1 Ai=? Ai=? R C2 Ai=? Ai=? 6. Oszcilloszkóppal mérje meg az alapkapcsolás fázisfordítását! A feszültségeket és áramokat digitális feszültségmérővel mérje meg! Az erősítéseket db-ben adja meg! 7. Az alappanelt alakítsa át földelt bázisú alapkapcsolássá és mérje meg a földelt emitteres alapkapcsoláshoz hasonlóan a feszültségerősítéseket és áramerősítéseket. Szükség esetén növelje a bemeneti feszültséget a munkapont beállítása mellett. 8. Az alappanelt alakítsa át földelt kollektoros alapkapcsolássá és mérje meg a földelt emitteres alapkapcsoláshoz hasonlóan a feszültségerősítéseket és áramerősítéseket. Szükség esetén növelje a bemeneti feszültséget a munkapont beállítása mellett. Az eredményeket foglalja táblázatba, majd rögzítse mérési jegyzőkönyvben! Az értékélésről ne feledkezzen el! Mérési utasítás az alapkapcsolások bemeneti ellenállásának méréséhez. A mérés célja: Az alapkapcsolások bemeneti ellenállásának mérése. 1. Az alappanelen alakítson ki egy földelt emitteres alapkapcsolást a következő ábra szerint. 3.M ábra Földelt emitteres alapkapcsolás (Pinczési Ferenc)

40 2. Adjon a bemenetre 40mV pp, 1kHz szinuszjelet. 3. A munkapontot úgy állítsa be a P 1 potenciométer segítségével, hogy a kimeneti jel torzítatlanul jelenjen meg az oszcilloszkópon. 4. Kössön a bemenettel sorba egy változtatható ellenállást (dekádellenállás), melynek ellenállása 0 Ω! 5. Mérje meg a kimenőfeszültséget, és rögzítse! 6. Növelje a dekád ellenállását addig, míg a kimenőfeszültség fele nem lesz az 5. feladatban mértnek! A bemeneti és kimeneti feszültségeket digitális feszültségmérővel mérje meg! 7. Olvassa le a dekád ellenállását és rögzítse, mint az alapkapcsolás bemeneti ellenállását! 9. Az alappanelt alakítsa át földelt bázisú alapkapcsolássá és mérje meg a földelt emitteres alapkapcsoláshoz hasonlóan a bemeneti ellenállását. Szükség esetén növelje a bemeneti feszültséget a munkapont beállítása mellett. 10. Az alappanelt alakítsa át földelt kollektoros alapkapcsolássá és mérje meg a földelt emitteres alapkapcsoláshoz hasonlóan a bemeneti ellenállását. Szükség esetén növelje a bemeneti feszültséget a munkapont beállítása mellett. Az eredményeket rögzítse mérési jegyzőkönyvben! Az értékélésről ne feledkezzen el! Mérési utasítás az alapkapcsolások kimeneti ellenállásának méréséhez A mérés célja: Az alapkapcsolások kimeneti ellenállásának mérése. 1. Az alappanelen alakítson ki egy földelt emitteres alapkapcsolást a következő ábra szerint.

41 3.M ábra Földelt emitteres alapkapcsolás (Pinczési Ferenc) 2. Adjon a bemenetre 40mV pp, 1kHz szinuszjelet. 3. A munkapontot úgy állítsa be a P 1 potenciométer segítségével, hogy a kimeneti jel torzítatlanul jelenjen meg az oszcilloszkópon. 4. Kössön a kimenettel párhuzamosan egy változtatható ellenállást (dekádellenállás), melynek ellenállása végtelen! 5. Mérje meg a kimenőfeszültséget, és rögzítse! 6. Csökkentse a dekád ellenállását addig, míg a kimenőfeszültség fele nem lesz az 5. feladatban mértnek! A bemeneti és kimeneti feszültségeket digitális feszültségmérővel mérje meg! 7. Olvassa le a dekád ellenállását és rögzítse, mint az alapkapcsolás kimeneti ellenállását! 9. Az alappanelt alakítsa át földelt bázisú alapkapcsolássá és mérje meg a földelt emitteres alapkapcsoláshoz hasonlóan a kimeneti ellenállását. Szükség esetén növelje a bemeneti feszültséget a munkapont beállítása mellett. 10. Az alappanelt alakítsa át földelt kollektoros alapkapcsolássá és mérje meg a földelt emitteres alapkapcsoláshoz hasonlóan a kimeneti ellenállását. Szükség esetén növelje a bemeneti feszültséget a munkapont beállítása mellett. Az eredményeket rögzítse mérési jegyzőkönyvben! Az értékélésről ne feledkezzen el! Mérési jegyzőkönyv

42 Készült: X.Y Szakképző Iskolában A mérés helye:. Laboratórium A mérés időpontja:..év.hónap..nap A mérést végző tanuló neve:. Szakja.., évfolyama,/ osztálya:. A mérés címe/tárgya:.. A mérésnél alkalmazott műszerek adatai: A műszer megnevezése Típusa Gyártási száma Méréshatára/ osztálypontossága A mérés elve, elmélete, elvi alapjai: Kapcsolási vázlat: A mérés leírása: A mérés adatai: Mért érték jele Végkitérés Mutató kitérés(0 Mért érték Számított érték

MUNKAANYAG. Hegedűs József. Villamos műszerek. A követelménymodul megnevezése: Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet

MUNKAANYAG. Hegedűs József. Villamos műszerek. A követelménymodul megnevezése: Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet Hegedűs József Villamos műszerek A követelménymodul megnevezése: Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet A követelménymodul száma: 1398-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30

Részletesebben

ELEKTROMOS GÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA

ELEKTROMOS GÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA ELEKTROMOS GÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA I. A szakképesítés adatai, a képzés szervezésének feltételei és a szakképesítés óraterve 1. A szakképesítés adatai A szakképesítés azonosító

Részletesebben

ELEKTROMOS GÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

ELEKTROMOS GÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ELEKTROMOS GÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI I. Az elektromos gép- és készülékszerelő mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. Az elektromos gép- és készülékszerelő mestervizsgához szükséges

Részletesebben

3. M. 1. L. 1. Bevezetés

3. M. 1. L. 1. Bevezetés 3. M. 1. L. 1. Bevezetés 3. M. 1. L. 1.1, A lecke célja, a villamos szakrajz szerepe a szakember tevékenységében Gondoltunk-e már arra, hogy milyen nagy és szép munkát végeztek a villanyszerelők, amikor

Részletesebben

A villamos áram élettani hatásaival tisztában kell lenni az érintésvédelem kialakítása, a balesetek megelőzése céljából.

A villamos áram élettani hatásaival tisztában kell lenni az érintésvédelem kialakítása, a balesetek megelőzése céljából. 3.M. 3. L. 1, Bevezetés 3.M. 3. L. 1.1, Az alapszerelések értelmezése Részben a fentiekben leírtakból következően már behatárolt a téma, illetve az alapszerelések értelmezése. Tehát a leggyakrabban előforduló

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Elektrotechnika "A" tételek

Elektrotechnika A tételek Elektrotechnika "A" tételek A1. Sorolja fel az energiaforrások fajtáit! Jellemezze üzemállapotaikat! Ismertesse kapcsolási lehetőségeiket! Ismertesse a Thevenin- és a Norton helyettesítő képek kölcsönös

Részletesebben

III. BÉLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT AUTOMATIKAI TECHNIKUS

III. BÉLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT AUTOMATIKAI TECHNIKUS III. ÉLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT AUTOMATIKAI TECHNIKUS 54 523 04 1000 00 00 K é s z ü l t : Az 17723-2/2011. VIII. 25. k ö z l e m é n yb e

Részletesebben

XXX Szakközépiskola. OM azonosító:

XXX Szakközépiskola. OM azonosító: XXX Szakközépiskola OM azonosító: 0100090000037800000002001c00000000000400000003010800050000000b020000 0000050000000c02 be04a507040000002e0118001c000000fb021000070000000000bc02000000ee0102022253797374656d0004a5070000f05a0000985c110004ee8339e8891f000c020000040000002d01000004000000020101001c000000fb029cff0

Részletesebben

Foglalkozási napló. Mechatronikus-karbantartó 15. évfolyam

Foglalkozási napló. Mechatronikus-karbantartó 15. évfolyam Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Mechatronikus-karbantartó 15. évfolyam (OKJ száma: 34 523 01) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

Készülékek és szigetelések

Készülékek és szigetelések Készülékek és szigetelések BMEVIVEM174 Koller, László Novák, Balázs Tamus, Ádám Készülékek és szigetelések írta Koller, László, Novák, Balázs, és Tamus, Ádám Publication date 2012 Szerzői jog 2011 Tartalom

Részletesebben

K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K

K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Különleges transzformátorok fogalma...3 Biztonsági és elválasztó

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK Az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki

Részletesebben

Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai ellenállásának mérése

Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai ellenállásának mérése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI ELJÁRÁSTECHNIKA TANSZÉK Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai

Részletesebben

1.sz melléklet Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások

1.sz melléklet Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások 1.sz melléklet Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások - Az összefüggő szakmai gyakorlatról hiányozni nem lehet. Rendkívüli, nem tervezhető esemény esetén az igazgatóhelyettest kell értesíteni.

Részletesebben

Pattantyús-Á. Géza Ipari Szakközépiskola és ÁMK. OM azonosító: 030717 HELYI TANTERV 2008. Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT

Pattantyús-Á. Géza Ipari Szakközépiskola és ÁMK. OM azonosító: 030717 HELYI TANTERV 2008. Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT Pattantyús-Á. Géza Ipari Szakközépiskola és ÁMK OM azonosító: 030717 HELYI TANTERV 2008 Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT Automatikai mőszerész SZAKMA OKJ száma: 52 523 01 0000 00 00 Érvényesség:

Részletesebben

A tételekhez segédeszköz nem használható.

A tételekhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza A tételekhez

Részletesebben

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA I. A szakképesítés adatai, a képzés szervezésének feltételei és a szakképesítés óraterve 1. A szakképesítés adatai A szakképesítés azonosító

Részletesebben

Elektrotechnika Feladattár

Elektrotechnika Feladattár Impresszum Szerző: Rauscher István Szakmai lektor: Érdi Péter Módszertani szerkesztő: Gáspár Katalin Technikai szerkesztő: Bánszki András Készült a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0004 azonosítószámú projekt

Részletesebben

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT 2010. SZEPTEMBER 21.

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT 2010. SZEPTEMBER 21. A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT 2010. SZEPTEMBER 21. 2 SZAKKÉPZÉSI PROGRAM ÉS AZ ALKALMAZOTT SZAKMAI TANTERVEK A RÉGI

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló

Részletesebben

ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI I. Az elektronikai műszerész mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. Az elektronikai műszerész mestervizsgához szükséges szakképesítési feltételek Az

Részletesebben

Állandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható:

Állandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható: 1. Értelmezze az áramokkal kifejezett erőtörvényt. Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. Az I 2 áramot vivő vezetőre ható F 2 erő fellépését

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

4.Modul 1. Lecke1, Villamos gépek fogalma, felosztása

4.Modul 1. Lecke1, Villamos gépek fogalma, felosztása 4.Modul 1. Lecke1, Villamos gépek fogalma, felosztása 4.M 1.L. 1.1, Villamos gépek fogalma Azokat a villamos berendezéseket, amelyek mechanikai energiából villamos energiát, vagy villamos energiából mechanikai

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség

Részletesebben

Analóg kijelzésû mutatós villamos mérõmûszerek

Analóg kijelzésû mutatós villamos mérõmûszerek Analóg kijelzésû mutatós villamos mérõmûszerek MÛSZAKI ISMERTETÕ A villamos vagy nem villamos mennyiségek villamos úton történõ mérésére alkalmas mechanikai szerkezeteket elektromechanikus mérõmûszereknek

Részletesebben

Villamos gépek és készülékek

Villamos gépek és készülékek Villamos gépek és készülékek 1. Definiálja és értelmezze a mágneses gerjesztés, térerősség, fluxus és indukció fogalmát! Ábrázolja egy tetszőleges villamos forgógép mágneses körét, ismertesse a gerjesztésigény

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket!

11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket! 11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket! A kapcsolókészülékek kiválasztása A készülékek kiválasztásánál figyelembe kell venni a légköri és klimatikus

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 190 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: H02H 9/08 (2006.01)

(11) Lajstromszám: E 006 190 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: H02H 9/08 (2006.01) !HU000006190T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 190 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 29081 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

31 521 14 0000 00 00 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő 31 521 14 0100 31 02 Kereskedelmi és vendéglátóipari gépszerelő

31 521 14 0000 00 00 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő 31 521 14 0100 31 02 Kereskedelmi és vendéglátóipari gépszerelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról

Részletesebben

XXX Szakközépiskola. OM azonosító: Logo, címer. HELYI TANTERV (tervezet 2007) Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT. Elektronikai technikus..

XXX Szakközépiskola. OM azonosító: Logo, címer. HELYI TANTERV (tervezet 2007) Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT. Elektronikai technikus.. XXX Szakközépiskola OM azonosító: Logo, címer HELYI TANTERV (tervezet 2007) Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT Elektronikai technikus.. SZAKMA OKJ száma: Érvényesség: 2008.szeptember 01-től 1 Feladatok,

Részletesebben

Huroktörvény általánosítása változó áramra

Huroktörvény általánosítása változó áramra Huroktörvény általánosítása változó áramra A tekercsben indukálódott elektromotoros erő: A tekercs L önindukciós együtthatója egyben a kör önindukciós együtthatója. A kondenzátoron eső feszültség (g 2

Részletesebben

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő. A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére

Részletesebben

AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI I. Az Audio- és vizuáltechnikai műszerész mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. Az Audio- és vizuáltechnikai műszerész mestervizsgához

Részletesebben

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTEHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 522 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

1. tétel. a) Alapismeretek

1. tétel. a) Alapismeretek 1. tétel - Milyen alakváltozások léphetnek fel a külső terhelés, illetve igénybevétel (húzó feszültség) hatására kis és nagy hőmérsékleten (T > 350 o C)? - Mit nevezünk karbonát keménységnek, illetve nem

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA VILLANYSZERELŐ A MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA VILLANYSZERELŐ A MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA VILLANYSZERELŐ A MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2012 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A képzési program a szakképzésről szóló, többször módosított

Részletesebben

GENERÁTOR. Összeállította: Szalai Zoltán

GENERÁTOR. Összeállította: Szalai Zoltán GENERÁTOR Összeállította: Szalai Zoltán 2008 GÉPJÁRMŰ GENERÁTOROK CSOPORTOSÍTÁSA Működés elve szerint: - mozgási indukció: - mágnes áll, tekercs forog (dinamó) - tekercs áll, mágnes forog (generátor) Pólus

Részletesebben

Tartalom. Bevezetés... 9

Tartalom. Bevezetés... 9 Tartalom Bevezetés... 9 1. Alapfogalmak...11 1.1. Az anyag szerkezete...11 1.2. A villamos töltés fogalma... 13 1.3. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok... 15 1.4. Villamos feszültség és potenciál...

Részletesebben

5. Mérés Transzformátorok

5. Mérés Transzformátorok 5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia

Részletesebben

4.2. Villamos gyújtóberendezések (Második rész)

4.2. Villamos gyújtóberendezések (Második rész) .2. Villamos gyújtóberendezések (Második rész) Bár hagyományos megszakítós gyújtású járművet már kb. másfél évtizede nem gyártanak, még is ahhoz, hogy a korszerű rendszerek működését megérthessük, az alap

Részletesebben

2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája

2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája SOOS C-KÖ Ellenállás, kondenzátor és tekercs soros kapcsolása Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros - és soros C-körben egyértelművé vált, hogy a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest, a

Részletesebben

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez. 1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez

Részletesebben

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak. A követelménymodul megnevezése: Danás Miklós Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

A MOTORFŰRÉSZEK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI

A MOTORFŰRÉSZEK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI 634.0,362.7 A MOTORFŰRÉSZEK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A fakitermelés gépesítése az elmúlt három évtizedben az erdei fűrésztől a fakitermelő kombájnig óriási fejlődésen ment keresztül. A fejlődés általános üteméből

Részletesebben

AZT 3/0 AUTONÓM ZÁRLATI TARTALÉKVÉDELEM AZT

AZT 3/0 AUTONÓM ZÁRLATI TARTALÉKVÉDELEM AZT AZT 3/0 AUTONÓM ZÁRLATI TARTALÉKVÉDELEM Az AZT 3/0 típusú elektronikus autonóm zárlati tartalékvédelem különleges, ám igen fontos feladatot lát el. Nem lehet kizárni ugyanis olyan rendellenességet, amelynek

Részletesebben

54 523 05 1000 00 00 Mechatronikai technikus Mechatronikai technikus

54 523 05 1000 00 00 Mechatronikai technikus Mechatronikai technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata 4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata (BME-MI, H.J.) Bevezetés A mérési gyakorlat első része a mérésekkel foglalkozó tudomány, a metrológia (méréstechnika) néhány alapfogalmával foglalkozik. A korszerű

Részletesebben

Nagyméretarányú térképezés 19.

Nagyméretarányú térképezés 19. Nagyméretarányú térképezés 19. A térképi változások átvezetése a Dr. Vincze, László Nagyméretarányú térképezés 19.: A térképi változások átvezetése a Dr. Vincze, László Lektor: Dr. Hankó, András Ez a modul

Részletesebben

ELEKTROLAKATOS ÉS VILLAMOSSÁGI SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

ELEKTROLAKATOS ÉS VILLAMOSSÁGI SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ELEKTROLAKATOS ÉS VILLAMOSSÁGI SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 31 544 02 0000 00 00 2. A szakképesítés

Részletesebben

TRIMx-EP DIGITÁLIS SZINKRON KAPCSOLÁS TRANSZFORMÁTOROK. Alkalmazási terület

TRIMx-EP DIGITÁLIS SZINKRON KAPCSOLÁS TRANSZFORMÁTOROK. Alkalmazási terület TRIMx-EP DIGITÁLIS SZINKRON KAPCSOLÁS VEZÉRLŐ KÉSZÜLÉK TRANSZFORMÁTOROK BEKAPCSOLÁSI ÁRAMLÖKÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE Alkalmazási terület A TRIMx-EP készülék feladata a transzformátorok bekapcsolási áramlökésének

Részletesebben

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján.

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján. Tevékenység: Rajzolja le a koordinaátarendszerek közti transzformációk blokkvázlatait, az önvezérelt szinkronmotor sebességszabályozási körének néhány megjelölt részletét, a rezolver felépítését és kimenőjeleit,

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak

Szóbeli vizsgatantárgyak Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Villamosságtani és gépészeti alapismeretek A) Mechanika, gépelemek B) Műszaki ábrázolás, anyag- és gyártásismeret C) Műszaki villamosságtan 2. Szakmai ismeretek A) Szerkezettan

Részletesebben

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek

Részletesebben

Harmonikus zavarok, mint a villamosítás ellensége

Harmonikus zavarok, mint a villamosítás ellensége Túróczi József (1954) Okl. Erősáramú Villamos Mérnök Túróczi és Társa Erősáramú Mérnöki Iroda KFT Tulajdonos Túróczi Péter (1979) GAMF Üzemmérnök Túróczi és Társa Erősáramú Mérnöki Iroda KFT Ügyvezető

Részletesebben

Mérési útmutató Félvezetős egyenirányítók vizsgálata Az Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok 2. sz. méréséhez

Mérési útmutató Félvezetős egyenirányítók vizsgálata Az Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok 2. sz. méréséhez BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA VILLAMOS ENEGETIKA TANSZÉK Mérési útmutató Félvezetős egyenirányítók vizsgálata Az Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság Dzúró Zoltán Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság és felületminőség ellenőrzése, dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti

Részletesebben

Háromfázisú hálózat.

Háromfázisú hálózat. Háromfázisú hálózat. U végpontok U V W U 1 t R S T T U 3 t 1 X Y Z kezdőpontok A tekercsek, kezdő és végpontjaik jelölése Ha egymással 10 -ot bezáró R-S-T tekercsek között két pólusú állandó mágnest, vagy

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) 55 525 03 ALTERNATÍV GÉPJÁRMŰHAJTÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) 55 525 03 ALTERNATÍV GÉPJÁRMŰHAJTÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) 55 525 03 ALTERNATÍV GÉPJÁRMŰHAJTÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

T Ö R P E M O T O R O K

T Ö R P E M O T O R O K VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 T Ö R P E M O T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Törpemotorok fogalma...3 Reluktancia motor...3 Árnyékolt pólusú motor...3 Szervomotorok...4

Részletesebben

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Feladatalapú pályázati témák 2015 (Sorszám: 2/2015/1.) Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Magyar Mérnöki Kamara

Részletesebben

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I.

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. Forrai Jánosné Előkészítő munka A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. A követelménymodul száma: 0482-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30 ELŐKÉSZÍTŐMUNKA

Részletesebben

A szakaszolókapcsolókról. Írta: dr. Papp Gusztáv, villamosmérnök 2015. június 12. péntek, 13:26

A szakaszolókapcsolókról. Írta: dr. Papp Gusztáv, villamosmérnök 2015. június 12. péntek, 13:26 Az e havi áttekintő táblázat tárgya a 3 fázisú, 40 A-es, forgókaros szaka-szolókapcsolók köre. Ez elég pontosan behatárolt termékcsoport, mielőtt azonban sorra vesszük azokat a jellemzőket, amik alapján

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése: Földi László Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem

Részletesebben

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4

Részletesebben

HC30, HF18, HF 24, HF30

HC30, HF18, HF 24, HF30 Domina Domitop C24 E, F24 E, C30 E és F30 E típusú fali kombi gázkazánok, valamint HC24, HC30, HF18, HF 24, HF30 fűtő készülékek Használati - kezelési utasítás, gépkönyv Magyarországi képviselő és forgalmazó:

Részletesebben

4. Mérés Szinkron Generátor

4. Mérés Szinkron Generátor 4. Mérés Szinkron Generátor Elsődleges üzemállaot szerint beszélhetünk szinkron generátorról és szinkron motorról, attól függően, hogy a szinkron gé elsődlegesen generátoros vagy motoros üzemállaotban

Részletesebben

A második részben található a tanári példány, amely az értékelést segíti.

A második részben található a tanári példány, amely az értékelést segíti. A vizsgafeladat ismertetése: A központilag összeállított szóbeli vizsga kérdései a következő témaköröket tartalmazzák: Villamos hálózatok alapjai, elektronikus áramkörök alapjai, villamos gépek alapjai,villamos

Részletesebben

31 521 08 0010 31 02 Háztartási gépgyártó Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő

31 521 08 0010 31 02 Háztartási gépgyártó Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Méréssel ellenőrzi az előírt paraméterek meglétét. Előírás alapján elvégzi a szükséges beállításokat.

Méréssel ellenőrzi az előírt paraméterek meglétét. Előírás alapján elvégzi a szükséges beállításokat. II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

DT13xx Gyújtószikramentes NAMUR / kontaktus leválasztók

DT13xx Gyújtószikramentes NAMUR / kontaktus leválasztók DOC N : DT1361-1393-62 DT13xx Gyújtószikramentes NAMUR / kontaktus leválasztók Felhasználói leírás DT1361, DT1362, DT1363, DT1364, DT1371, DT1372, DT1373, DT1381, DT1382, DT1384, DT1393 típusokhoz Gyártó:

Részletesebben

6 720 614 356-00.1R. Indirekt fűtésű melegvíz tároló ST 65 E. Szerelési és karbantartási utasítás szakemberek számára 6 720 641 201 (2009/09) HU

6 720 614 356-00.1R. Indirekt fűtésű melegvíz tároló ST 65 E. Szerelési és karbantartási utasítás szakemberek számára 6 720 641 201 (2009/09) HU 6 720 614 356-00.1R Indirekt fűtésű melegvíz tároló ST 65 E. Szerelési és karbantartási utasítás szakemberek számára HU 2 Tartalomjegyzék HU Tartalomjegyzék 1 Biztonsági tudnivalók és a szimbólumok magyarázata.............................

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS Tantárgyak és heti óraszámaik a 9. 12. évfolyamon TANTÁRGY 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 11. ÉVFOLYAM 12. ÉVFOLYAM Szakmacsoportos alapozó ismeret Mőszaki

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 99 02367 (22) A bejelentés napja: 1999. 07. 14.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 99 02367 (22) A bejelentés napja: 1999. 07. 14. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000221552B1_! (11) Lajstromszám: 221 552 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 99 02367 (22) A bejelentés napja: 1999. 07. 14. (51) Int. Cl. 7 F 23 G 7/00 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Elektromágneses jelenségek (gerjesztési törvény, elektromágneses indukció)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Elektromágneses jelenségek (gerjesztési törvény, elektromágneses indukció) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Elektromágneses jelenségek (gerjesztési törvény, elektromágneses indukció) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : Elektromágneses jelenségek: Az elektromágneses jelenségek

Részletesebben

45. sz. laboratótiumi gyakorlat Elektronikus motorvédelem vizsgálata

45. sz. laboratótiumi gyakorlat Elektronikus motorvédelem vizsgálata 45. sz. laboratótiumi gyakorlat Elektronikus motorvédelem vizsgálata 1. Elméleti alapok Az erőművekben üzemelő nagyfeszültségű, nagyteljesítményű háromfázisú motorok, valamint a különböző ipari és egyéb

Részletesebben

VIZSGAREND. Elektronikai technikus

VIZSGAREND. Elektronikai technikus VIZSGAREND technikus OKJ 54 523 01 0000 00 00 szervező intézmény: Képző intézmény: Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola 1118 Budapest Beregszász út 10.

Részletesebben

Biztonsági rendszerekek 2 Vezérlı berendezés

Biztonsági rendszerekek 2 Vezérlı berendezés Biztonsági rendszerekek 2 Vezérlı berendezés Villamosmérnök BSc szak Az irányítási feladatot megoldó berendezés Alapjeladó Összehasonlító Kezelı felület Érzékelı Szabályozó Központi vezérlı Vasúti folyamat

Részletesebben

Traszformátorok Házi dolgozat

Traszformátorok Házi dolgozat Traszformátorok Házi dolgozat Horváth Tibor lkvm7261 2008 június 1 Traszformátorok A traszformátor olyan statikus (mozgóalkatrészeket nem tartalmazó) elektromágneses átalakító, amely adott jellemzőkkel

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése: Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

KOMPLEX TRANSZFORMÁTORVÉDELEM

KOMPLEX TRANSZFORMÁTORVÉDELEM DTRV-EP DIGITÁLIS 120 kv/középfeszültségű KOMPLEX TRANSZFORMÁTORVÉDELEM A DTRV-EP típusú digitális 120 kv/középfeszültségű komplex transzformátorvédelem a PROTECTA kft. EuroProt márkanevű készülékcsaládjának

Részletesebben

Mérôváltó bemenetek és általános beállítások

Mérôváltó bemenetek és általános beállítások Mérôváltó bemenetek és általános beállítások DE50583 Mérôváltó bemenetek A analóg bemenetekkel rendelkezik, amelyekre az alkalmazás által megkívánt mérôváltókat lehet csatlakoztatni. S80, S81, S82 T81,

Részletesebben

5.4.9.5. 32. ábra: Az áram hullámai a) elsõ áramlökés vagy ismételt kisülés, b) tartós kisülés

5.4.9.5. 32. ábra: Az áram hullámai a) elsõ áramlökés vagy ismételt kisülés, b) tartós kisülés mk5_resz.qxd 9/23/2010 12:10 PM Page 667 5. rész, 4.9.5. fejezet, 53. oldal Az 5.4.9.5. IX. táblázatban szereplõ különbözõ kisülések hullámalakjait és a megadott áram- illetve idõadatokat az 5.4.9.5. 32.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Tordai György Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI KÖZLEKEDÉSUTOMTIKI MŰSZERÉSZ SZKKÉPESÍTÉS SZKMI ÉS VIZSGKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKEN SZEREPLŐ DTOK 1. szakképesítés azonosító száma: 52 523 02 1000 00 00 2. szakképesítés megnevezése: Közlekedésautomatikai

Részletesebben

Feladatok GEFIT021B. 3 km

Feladatok GEFIT021B. 3 km Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás

Részletesebben

Bevezetés. Személygépjárművek. Fedélzeti elektromos rendszer. Hagyományos 12V-os rendszerek

Bevezetés. Személygépjárművek. Fedélzeti elektromos rendszer. Hagyományos 12V-os rendszerek Bevezetés Napjainkban az egyik legfontosabb iparág a járműipar, mely biztos alapot teremt a mobilitás, az emberek és tárgyak egyszerű mozgatása, szállítása számára. A járműipart több részre oszthatjuk

Részletesebben

Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata

Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata Név: Szatai Sebestyén Zalán Neptun: C7283Z N I 11 A Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata Mérésnél használt eszközök: Alumínium-magnézium-szilícium minta (5/6) Acélminta (5) Etalon (29) Célkeresztes skálázott

Részletesebben

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok

Részletesebben

Fordító hajtások SGExC 05.1 SGExC 12.1 AUMA NORM (vezérlés nélkül)

Fordító hajtások SGExC 05.1 SGExC 12.1 AUMA NORM (vezérlés nélkül) Fordító hajtások SGExC 05.1 SGExC 12.1 AUMA NORM (vezérlés nélkül) Üzemeltetési utasítás Szerelés, kezelés, üzembe helyezés Tartalomjegyzék SGExC 05.1 SGExC 12.1 Először olvassa el az útmutatót! Tartsa

Részletesebben

MELLÉKLETEK. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

MELLÉKLETEK. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint /Javasolt pontszámok: 5 pont/kérdés. Elérhető maximális pontszám: 100 pont./ 1. Végezze el az átszámításokat a prefixumok

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 394 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 394 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008394T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 394 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 741313 (22) A bejelentés

Részletesebben