A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Jelentés az európai szén-dioxid-piac működéséről

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 693 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Jelentés az európai szén-dioxid-piac működéséről HU HU

2 Tartalomjegyzék Mozaikszavak és rövidítések jegyzéke BEVEZETÉS AZ EU ETS INFRASTRUKTÚRÁJA A lefedett tevékenységek, létesítmények és légijármű-üzemeltetők Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) A SZÉN-DIOXID-PIAC MŰKÖDÉSE 2016-BAN Kínálat: a forgalomba kerülő kibocsátási egységek Összkvóta Kiadott kibocsátási egységek Nemzetközi jóváírások Kereslet: a forgalomból kivont kibocsátási egységek A kereslet és a kínálat egyensúlyba hozása LÉGI KÖZLEKEDÉS PIACFELÜGYELET A kibocsátási egységek jogi természete és adóügyi elbírálása A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSE, JELENTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE AZ IGAZGATÁSI RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE MEGFELELÉS ÉS VÉGREHAJTÁS KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK MELLÉKLET

3 Mozaikszavak és rövidítések jegyzéke CDM CER CORSIA EA EGT EEX EBB ERU EU ETS EUTL ÜHG ICAO ICE JI MiFID2 MRVA MSR NER PFC-k TNAC Tiszta fejlesztési mechanizmus Igazolt kibocsátáscsökkentési egység A nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszere Európai akkreditálási együttműködés Európai Gazdasági Térség Európai Energiatőzsde Európai Beruházási Bank Kibocsátáscsökkentési egység Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer Európai uniós ügyleti jegyzőkönyv Üvegházhatású gáz Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ICE Future Europe Együttes végrehajtás A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv Nyomon követés, jelentés, ellenőrzés és akkreditáció Piaci stabilizációs tartalék Az új belépők részére fenntartott tartalék Perfluor-szénhidrogének A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma 3

4 1. BEVEZETÉS Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) 2005 óta képezi az EU azon stratégiájának sarokkövét, mely az iparból és az energiaszektorból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését célozza meg. Jelentős mértékben hozzájárul azon uniós célkitűzés eléréséhez, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 2020-ig 20 %-kal csökkentsék. Míg az EU jó úton halad e célkitűzés felülmúlása felé 1, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretben előirányzott 2030-ig történő 40 %-os csökkentéséhez folyamatos előrehaladásra lenne szükség 2. Az Unió a 2030-ra vonatkozó belső célt együttesen fogja megvalósítani az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó és az azon kívül eső ágazatokban elért csökkentések révén. Ugyanakkor egy jól működő, megreformált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer alkotja majd azt a legfőbb mechanizmust, amellyel elérhető ez a cél azáltal, hogy a rendszer hatálya alá tartozó ágazatokban elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának 43 %-kal való csökkentését a 2005-ös szintekhez képest. Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer számára lehetővé tegye e cél elérését, a Bizottság 2015 júliusában jogalkotási javaslatot 3 terjesztett be az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer negyedik kereskedési időszakban ( ) való megreformálása érdekében. A javaslatról hosszas háromoldalú egyeztetéseket követően 2017 novemberében politikai megállapodás született 4. Az európai szén-dioxid-piac működéséről szóló e jelentés a 2003/87/EK irányelv 5 (a továbbiakban: az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv, az EU ETS-ről szóló irányelv) 10. cikke (5) bekezdésének és 21. cikke (2) bekezdésének követelményeivel összhangban kerül benyújtásra. Az irányelvben előírtaknak megfelelően a jelentés célja, hogy évente rendszeres pillanatképet nyújtson az európai szén-dioxid-piac fejleményeiről. 1. táblázat: Az előző években közzétett, szén-dioxid-piacról szóló jelentések 6 Hivatkozás Tárgyidőszak Politikai környezet COM(2012) A szabályozási intézkedés szükségességének értékelése a kibocsátási egységek növekvő többlete fényében COM(2015) Az energiaunió helyzetéről szóló 1. jelentés ben az üvegházhatású gázok kibocsátása az Unióban 22 %-kal volt alacsonyabb az 1990-es szinteknél. 2 A nemzeti szintű előrejelzések szerint a kibocsátások 2020-ig tovább fognak csökkenni, de további szakpolitikákat kell végrehajtani a 2030-as célkitűzés eléréséhez. 3 COM (2015) 337, 4 A háromoldalú egyeztetések az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselőinek részvételével tartott informális háromoldalú találkozók. 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 275., , 32. o. 6 Az előző években közzétett jelentések itt találhatók: 4

5 COM(2017) Az energiaunió helyzetéről szóló 2. jelentés Ez a jelentés 2016-ot öleli fel, de a 2017-ben javasolt vagy kialakított egyes kezdeményezéseket is bemutatja. Az előző jelentéshez képest tartalmaz egy, a közvetett széndioxid-kibocsátási költségek kompenzációjával kapcsolatos programokról szóló új fejezetet, valamint a piaci stabilizációs tartalék először 2017 májusában közzétett többletmutatójára vonatkozó információkat. Eltérő jelzés hiányában a jelentéshez felhasznált adatok a június 30-ig a Bizottság rendelkezésére álló, nyilvánosan hozzáférhető adatok. A jelentés tartalmaz az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer különböző aspektusaira vonatkozó általános és leíró jellegű információkat is, amelyek bekeretezve jelennek meg. 5

6 2. AZ EU ETS INFRASTRUKTÚRÁJA 2.1. A lefedett tevékenységek, létesítmények és légijármű-üzemeltetők Az EU ETS az Európai Gazdasági Térség (EGT) 31 országában működik. Közel erőmű és gyártó létesítmény, valamint az EGT területén lévő repülőterek között közlekedő valamivel több mint 500 légijármű-üzemeltető kibocsátását korlátozza. Az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásának hozzávetőlegesen 45 %-át fedi le. A ( ig tartó) 3. kereskedési időszaktól* kezdődően energiaigényes ágazatnak minősülnek az EU ETS által szabályozott, helyhez kötött létesítményekkel rendelkező ágazatok, többek között a 20 MW-nál nagyobb bemenő hőteljesítményű erőművek és egyéb égetőművek (kivéve a veszélyeshulladék-égető és a településihulladék-égető létesítményeket), az olajfinomítók, a kokszolókemencék, a vas- és az acél-, a cementklinker-, az üveg-, a mész-, a tégla-, a kerámia-, a cellulóz-, a papír- és a karton-, az alumínium-, a petrolkemikália-, az ammónia-, a salétromsav-, az adipinsav-, a glioxálsav- és a glioxilsavgyártás, a szén-dioxid-leválasztás, a csővezetékes szállítás és a szén-dioxid geológiai tárolása. A légi közlekedésnek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó része 2016 végéig az Európai Gazdasági Térségen belüli légi járatokra korlátozódott, míg elfogadásra nem kerül a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) globális megközelítése. Az ICAO 2016 októberében állásfoglalást fogadott el a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszeréről (CORSIA), mely ben fog elindulni. Ezen eredmény fényében a Bizottság az EGT-n belüli megközelítés 2016-ot követő folytatását javasolta (lásd a 4. szakaszt). Az EU ETS hatálya alá a szén-dioxid (CO 2 ) kibocsátása, a dinitrogén-oxid (N 2 O) salétromsav-, adipinsav-, glioxilsav- és glioxálsavgyártásból származó kibocsátása, valamint a perfluor-szénhidrogének alumíniumgyártásból származó (PFC) kibocsátása tartozik. Habár az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben való részvétel kötelező, egyes ágazatokban csak bizonyos méret feletti létesítmények tartoznak a rendszer hatálya alá. Ezen túlmenően a részt vevő országok a kis létesítményeket kizárhatják a rendszerből, amennyiben bevezetésre kerültek olyan intézkedések, amelyeknek köszönhetően e létesítmények kibocsátása ugyanolyan mértékben csökken, mint amilyen mértékben abban az esetben csökkenne, ha a létesítmények az EU ETS hatálya alá tartoznának. A részt vevő országok további ágazatokat és üvegházhatású gázokat is felvehetnek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. * Az EU ETS 1. és 2. időszakára vonatkozó információk itt találhatók: 6

7 A részt vevő országok 7 által a 21. cikk alapján 2017-ben benyújtott jelentések szerint ban összesen engedélyezett létesítmény volt a 2015-ös körülbelül , illetve az azt megelőző év hozzávetőlegesen létesítményéhez képest. Az elmúlt évekhez hasonlóan az EU ETS-ben elhasznált fűtőanyagok 2016-ban továbbra is túlnyomórészt fosszilis eredetűek voltak. 29 ország (a 2015-ös 27-hez képest) azonban biomassza-felhasználásról is beszámolt létesítmény kapcsán (a létesítmények 19 %-a). Csak két ország (Litvánia és Málta) nem számolt be biomassza-felhasználásról 8. A biomassza-felhasználásból származó kibocsátások 2016-ban körülbelül 141 millió tonnát értek el (az EU ETS jelentésben szereplő kibocsátás 8 %-a) a 2015-ben jelentett körülbelül 125 millió tonna CO 2 -hoz képest (az EU ETS jelentésben szereplő kibocsátásnak körülbelül 7 %-a). Az előző évivel megegyező két ország (Németország és Svédország) számolt be három légijármű-üzemeltető esetében felhasznált csekély mértékű bioüzemanyagról (a évi négy légijármű-üzemeltetőhöz képest) 9. A létesítmények éves kibocsátás szerinti kategóriái 10 tekintetében a 2016-os adatok azt mutatják, hogy az előző évekhez képest a létesítmények körülbelül 72 %-a marad az A kategóriában, 21 %-a a B kategóriában és csak valamivel több mint 7 %-a a C kategóriában. Több mint létesítményt soroltak a kis kibocsátású létesítmények közé a jelentésekben (az összes létesítmény 57,5 %-a). Minden tagállamban találhatók olyan, az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmények, amelyekben tüzelőanyagot égetnek, míg az olajfinomítás, az acélgyártás, valamint a cement-, a mész-, az üveg-, a kerámia-, a cellulóz- és papírgyártás tartozik azon tevékenységek közé, melyek a tagállamok többségében megtalálhatók. Az EU ETS-hez kapcsolódó azon tevékenységek esetében, amelyeket ezenfelül neveztek meg a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázok kibocsátójaként, a beszámolók szerint 13 országban (Németországban, Egyesült Királyságban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Izlandon, Norvégiában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában) adtak ki engedélyt elsődleges alumínium és perfluorszénhidrogének (PFC-k) kapcsán, 21 országban (kivéve: Ciprus, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Lettország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Szlovénia) pedig salétromsav előállítására és dinitrogén-oxid (N2O) kapcsán. Az egyéb N 2 O ágazatokról adipinsav- 7 A 21. cikk értelmében benyújtott jelentésekkel összefüggésben a részt vevő államok vagy egyszerűen országok kifejezés a 28 uniós tagállam mellett az EGT-országokat (Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint) is magában foglalja. 8 A biomassza-kibocsátások az EU ETS-ben nullának számítanak, azaz a kibocsátásokat jelenteni kell, de utánuk nem szükséges kibocsátási egységeket leadni. 9 A bioüzemanyag-felhasználással összefüggő, 21. cikk értelmében bejelentett kibocsátások az érintett légijármű-üzemeltetők összes kibocsátásának kevesebb mint 0,04 %-át tették ki. 10 Lásd a Bizottság üvegházhatású gázok kibocsátásának 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követéséről és jelentéséről szóló, június 21-i 601/2012/EU rendeletét (HL L 181., , 30. o.), mely szerint a C kategóriás létesítmények több mint tonna CO 2 -egyenértéket bocsátanak ki évente, a B kategóriás létesítmények és tonna között, az A. kategóriás létesítmények pedig kevesebb mint tonnát. Ezen túlmenően a kis kibocsátású létesítmények az A kategóriájú létesítmények olyan alkategóriáját képezik, amelyek éves kibocsátása nem haladja meg a tonna CO 2 -egyenértéket. 7

8 előállítás, valamint glioxálsav- és glioxilsavgyártás három (Franciaország, Németország, Olaszország), illetve két tagállamból (Németország, Franciaország) érkezett jelentés. Az előző évivel megegyező két ország (Franciaország és Norvégia) számolt be szén-dioxidleválasztási és -tárolási tevékenységekről. Nyolc ország (Németország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Izland, Olaszország, Szlovénia és az Egyesült Királyság) élt azzal a lehetőséggel, hogy a kis kibocsátókat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 27. cikkével uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerösszhangban kivegyék az EU ETS-ből höz hasonlóan a 2016-ban kivett kibocsátás teljes mennyisége hozzávetőlegesen 4 millió tonna CO 2 volt (az összes igazolt kibocsátás mintegy 0,22 %-a). A évi 21. cikk szerinti adatszolgáltatások szerint eddig hét ország (Belgium, Dánia, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Litvánia, Lettország) élt azzal a lehetőséggel, melyet a 601/2012/EU bizottsági rendelet ( a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet ) 13. cikkének rendelkezése nyújt, amely alacsony kockázatú helyhez kötött létesítmények esetében lehetővé teszi az egyszerűsített nyomonkövetési terv alkalmazását. Kizárólag Dánia csatlakozott 2015 óta. Az alacsony kibocsátású légijármű-üzemeltetők esetében négy ország számolt be e rendelkezés alkalmazásáról (Belgium, Finnország, Izland és Lengyelország); Belgium 2015 óta csatlakozott. A légijármű-üzemeltetők lefedettsége tekintetében 2016-ban 503 légijármű-üzemeltető esetében számoltak be nyomonkövetési tervről (a 2015-ös 524-hez, illetve a 2014-es 611-hez képest). Ez arra utal, hogy az EU ETS-ben szereplő légijármű-üzemeltetők száma stabilizálódik. A bejelentett légijármű-üzemeltetők közel 60 %-a (300) kereskedelmi, míg a maradék 40 % (203) nem kereskedelmi szolgáltató volt 11. Összesen 249 (közel 50 %) kis kibocsátónak minősült (a 2015-ös 274-hez (52 %) és a 2014-es 329-hez (54 %) képest) Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) 11 Kereskedelmi légijármű-üzemeltető például a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó utasszállító légitársaság. Nem kereskedelmi légijármű-üzemeltető például a magántulajdonban lévő repülőgép. 8

9 Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) az általános és a légi közlekedési kibocsátási egységek tulajdonosait és a kibocsátásiegység-tranzakciókat rögzíti a számláin található mennyiségek és a számlák közötti ügyletek feljegyzése révén. Ezek üzemeltetését és karbantartását a Bizottság végzi, míg a 31 részt vevő ország nemzeti jegyzékeinek kezelői a kapcsolattartó pontok a közel számla (vállalatok és természetes személyek) képviselői számára. Míg az uniós forgalmi jegyzék a helyhez kötött létesítmények és légijármű-üzemeltetők számláit kezeli, az EUTL automatikus ellenőrzi, tárolja és engedélyezi a számlák közötti tranzakciókat, ezáltal biztosítva, hogy minden átutalás megfeleljen az EU ETS szabályainak. Ezért ezek biztosítják az európai kibocsátók, kereskedők és 31 nemzeti hatóság számára az EU ETS-sel kapcsolatos ügyleteik lebonyolításához szükséges eszközöket: a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységeket kiosztják a helyhez kötött és a légijármű-üzemeltetők között, rögzítik a kibocsátást, lehetővé teszik a kibocsátók, a hivatásos kereskedők és természetes személyek számára is, hogy a megkötött ügyleteket lebonyolítsák azáltal, hogy a számlák közt átvezetik a kibocsátási egységeket, továbbá lehetővé teszik a kibocsátók számára, hogy a kibocsátási egységek leadásával lefedjék kibocsátásukat. *Az Európai Parlament és a Tanács 406/2009/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., , 136. o.). Az uniós forgalmi jegyzék 2016-ban is megbízható szolgáltatásokat nyújtott az európai kibocsátóknak (helyhez kötött létesítmények és légijármű-üzemeltetők), kereskedőknek és nemzeti hatóságoknak. Számos technikai és használhatósági fejlesztést hajtottak végre a forgalmi jegyzéken. A fejlesztések a felhasználói kezeléssel, számlákkal, tranzakciókkal, valamint a jelentősen tökéletesített és az EU Login honlappá átalakult felhasználóazonosítási rendszerrel kapcsolatos funkciókat foglalnak magukban. A Bizottság 2017 nyarán felmérést indított az uniós forgalmi jegyzék felhasználói felületére vonatkozóan, arra kérve a felhasználókat, hogy alkossanak véleményt a felület jelenlegi működésével kapcsolatban. A cél a forgalmi jegyzékkel kapcsolatos felhasználói tapasztalat további javítása volt. 3. A SZÉN-DIOXID-PIAC MŰKÖDÉSE 2016-BAN Ez a fejezet az EU ETS kínálati és keresleti oldaláról nyújt tájékoztatást. A kínálati oldalra vonatkozó szakasz kitér az összkvótára, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása, a NER300 programra, az árverésekre, a teljes árverésre vonatkozó szabálytól való eltérésre az energiaszektor esetében, valamint a nemzetközi jóváírások használatára. Az idei jelentés új 9

10 elemként magában foglalja a közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzációjával kapcsolatos programokról szóló fejezetet. A keresleti oldal tekintetében információt tartalmaz az igazolt kibocsátások számára és a kibocsátási egységek keresletének és kínálatának egyensúlyba hozására vonatkozó, a piaci stabilizációs tartalékhoz hasonló módszerekre vonatkozóan Kínálat: a forgalomba kerülő kibocsátási egységek Összkvóta Az összkvóta a rendszerben kibocsátható üvegházhatású gázok abszolút mennyisége, amelynek révén biztosítható a kibocsátás csökkentésére irányuló cél elérése, és amely a kereskedési időszak alatt forgalomba bocsátott kibocsátási egységek számának felel meg. A 3. időszakban közös uniós szintű összkvótát alkalmaznak, ami a nemzeti összkvótákból álló korábbi rendszert váltja fel. A helyhez kötött létesítményekből származó kibocsátások 2013-as összkvótáját kibocsátási egységben határozták meg. Ez az összkvóta évente 1,74 %-os lineáris csökkentő tényező szerint mérséklődik, melyet a 2008 és 2012 között évente megadott kibocsátási egységek átlagos összmennyisége alapján számítanak ki, ezáltal biztosítva, hogy a helyhez kötött létesítmények által felhasználható kibocsátási egységek száma 2020-ban 21 %-kal alacsonyabb lesz, mint 2005-ben. A légiközlekedési ágazat összkvótáját eredetileg évi légi közlekedési kibocsátási egységben határozták meg, ami 5 %-kal a légi közlekedési kibocsátási egységek közötti átlagos éves szintje alatt van. Ez 2014 január 1-jén légi közlekedési kibocsátási egységgel növekedett, hogy Horvátország EU ETS-hez való csatlakozását kompenzálják. Az összkvóta célja, hogy tükrözze a 2008-as jogszabályokat,* melyek a légi közlekedést az EU ETS-be foglalták, illetve megállapították, hogy az EGT területére érkező vagy oda induló és azon belül közlekedő járatokat az EU ETS-be foglalják. Az EU ETS hatályát azonban 2013 és 2016 között ideiglenesen az EGT területén belüli járatokra korlátozták az ICAO által kidolgozott globális intézkedés támogatása érdekében. Ezért a forgalomba kerülő légi közlekedési kibocsátási egységek száma között lényegesen alacsonyabb volt az eredeti összkvótánál. A globális intézkedés terén elért előrehaladás fényében a Bizottság 2016 októberében azt javasolta, hogy a jelenlegi megközelítést 2016 után is folytassák (lásd a 4. szakaszt). * Az Európai Parlament és a Tanács 2008/101/EK irányelve (2008. november 19.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról. 10

11 A 2. táblázat a helyhez kötött létesítmények összkvótájára és az évente forgalomba kerülő légi közlekedési kibocsátási egységek 12 számára vonatkozó adatokat mutatja be évenkénti bontásban az EU ETS 3. időszakában. 2. táblázat: Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összkvótája, Pénzügyi év Éves összkvóta (létesítmények) Évente forgalomba kerülő légi közlekedési kibocsátási egységek A 2013 óta forgalomba kerülő légi közlekedési kibocsátási egységek száma (az EGT-n belüli üzemeltetők tevékenységére vonatkozó tevékenységalapú referenciaértékek alapján meghatározott) kibocsátási egységek térítésmentes kiosztásától kezdődő alulról építkező megközelítés eredménye. Az árverésre bocsátott kibocsátási egységek számát ezt követően vezetik le annak alapján, hogy a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek (ideértve a gyorsan növekvő légijármű-üzemeltetők és új belépők számára később kiosztott kibocsátási egységek céljából létrehozott különleges tartalékot) az összes kibocsátási egység 85 %-át, míg az árverésre bocsátott kibocsátási egységek az összes kibocsátási egység 15 %-át teszik ki. 13 A 2017, 2018, 2019 és 2020 folyamán forgalomba kerülő légi közlekedési kibocsátási egységek száma a Bizottság jogalkotási javaslatának eredményétől függ (lásd a 4. szakaszt). 14 Az árverésre bocsátott kibocsátási egységek táblázatban szereplő számai a augusztusi helyzetet tükrözik (lásd a 4. szakaszt). 11

12 Kiadott kibocsátási egységek Térítésmentes kiosztás Bár a 3. kereskedési időszakban a kibocsátási egységek EU ETS-ben részt vevő vállalatok közti elosztásának alapvető módja az árverés, a kibocsátási egységek jelentős részét továbbra is térítésmentesen osztják ki 2020-ig és később is. A következő elveket alkalmazzák: az elektromos áram előállítása már nem részesül a térítésmentes kiosztásból; a kibocsátási egységek térítésmentes elosztása az egész EU-ra kiterjedő, harmonizált szabályoknak megfelelően történik; a térítésmentes kiosztás a teljesítménymutatókon alapul annak érdekében, hogy jobban ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és jutalmazza a leghatékonyabb létesítményeket; uniós szinten létrehozták az új belépők részére fenntartott tartalékot (NER), amely a 3. kereskedési időszak összes kibocsátási mennyiségének 5 %-át teszi ki. Térítésmentes kiosztásban részesülhetnek az ipari létesítmények a kibocsátásáthelyezés esetleges kockázatának kezelésére (ez olyan helyzetet jelent, melyben a vállalatok az uniós klímapolitikával kapcsolatos költségek miatt olyan harmadik országba helyezik át termelésüket, amely az üvegházhatású gázok kibocsátására lazább szabályokat állít, és ez potenciálisan az összes kibocsátásuk növekedéséhez vezet). Azok az ágazatok és alágazatok, amelyekre a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának kitettként tekintenek, egy olyan kibocsátásáthelyezési listára* kerülnek, amely jelenleg a es időszakot fedi le. * A jelenlegi kibocsátásáthelyezési lista itt található: A 3. időszak során az elérhető kibocsátási egységek összes mennyiségének 39 %-át osztják ki térítésmentesen az ipari és energiatermelő létesítményeknek az általuk termelt hő alapján. E hányad 2020-ig tovább fog növekedni az új belépőknek kiosztott mennyiség miatt. Nem lehetséges annak meghatározása, hogy a NER-ből mennyit használnak fel az elkövetkező években. A Bizottság 2015-ös hatásvizsgálata 15 azonban azt jelezte, hogy a tendenciákkal összhangban a várakozások szerint az összkvótának legfeljebb 2 %-át fogják pótlólagosan térítésmentesen kiosztani a NER-ből. Ezért a 3. kereskedési időszakban a térítésmentes kiosztás várhatóan az összmennyiségnek mintegy 41 %-a lesz. Ezenkívül a teljes összkvóta mintegy 2 %-át fogják az innovatív karbonszegény technológiák NER300 program révén történő kifejlesztésére fordítani 16. Így a 3. időszakban az árverések részesedése 57 %-ot tesz ki. 15 SWD(2015) 135 final, 16 A NER300 program az innovatív, kis szén-dioxid-kibocsátást célzó demonstrációs energetikai projekteknek nyújt finanszírozást a NER 300 millió kibocsátási egységének értékesítése révén (lásd a szakaszt). 12

13 Az új létesítmények és a kapacitásukat jelentős mértékben növelő létesítmények a 3. időszakban további térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységekre jogosultak a NER-ből. A NER 300 programra elkülönített 300 millió kibocsátási egység levonása után az eredeti NER 480,2 millió kibocsátási egységet tartalmazott. 654 létesítmény számára 139,9 millió kibocsátási egységet tartalékoltak a 3. időszak egészére 17. A NER fennmaradó része, amely 340,3 millió kibocsátási egységet tesz ki, a jövőben osztható ki. Várhatóan azonban e kibocsátási egységek jelentős része nem kerül kiosztásra júniusáig körülbelül 301,9 millióval csökkent a kiosztott kibocsátási egységek száma az olyan létesítmények miatt, amelyek bezártak, vagy amelyeknek csökkent a termelése vagy a termelési kapacitása a 3. időszakban kiosztásra kerülő kibocsátási egységek számának meghatározásához használt adathoz képest. 3. táblázat: Az ipar számára között térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma (millióban) Térítésmentes kiosztás 19 (EU28 + EGT és EFTA tagállamok) Az új belépők részére fenntartott tartalékból történő kiosztás (zöldmezős beruházások és kapacitásbővítések) A bezárások, valamint a termelés vagy a termelési kapacitás megváltozása miatt kiosztatlanul maradt térítésmentes kibocsátási egységek 903,0 874,8 847,6 821,3 796,2 11,2 14,6 17,3 18,3 17,6 40,2 58,6 69,9 65,5 67,5 Amint a térítésmentes kiosztás iránti kereslet meghaladta a rendelkezésre álló mennyiséget, az EU ETS alá tartozó minden létesítmény számára azonos százalékban csökkentették a kiosztást az ún. ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásával (az ETS-ről szóló irányelvnek megfelelően). A számítások szerint a korrekciós tényező 2013-ban körülbelül 6 %-os csökkenést hoz a térítésmentes kiosztásban, mely csökkenés évente fokozódik, míg 2020-ra mintegy 18 %-ot ér el. 17 A bemutatott számadatok a 2017 júliusi helyzetet tükrözik: 18 A számadatok a 2017 júliusáig beérkezett bejelentéseket foglalják magukban, és a tagállamok későbbi bejelentései miatt még jelentősen változhatnak. 19 Eredeti összeg, az alábbi táblázatban említett csökkentések előtt. 13

14 2016. április 28-án a Bíróság március 1-jei hatállyal megsemmisítette az ágazatközi korrekciós tényező 2013/448/EU bizottsági határozatban megállapított értékeit (lásd a melléklet 5. függelékét). Következésképpen a Bizottság január 24-én felülvizsgálta az e határozatban 21 meghatározott értékeket, hogy azokat a Bíróság ítéletével összhangba hozza. 20 A Bíróság április 28-i ítélete a C-191/14, C-192/14, C-295/14, C-389/14 és C-391/14 C-393/14 sz., Borealis Polyolefine GmbH and Others kontra Bundesminister für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft and Others egyesített ügyekben, EU:C:2016: A Bizottság 2017/126/EU határozata, HL L 19., , 93. o. 14

15 A NER 300 program A NER300 egy nagyléptékű program, amely az innovatív, kis szén-dioxid-kibocsátást célzó demonstrációs projekteknek nyújt finanszírozást. A program a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztásának és tárolásának, valamint a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó innovatív technológiáknak az Unión belüli, üzleti léptékű demonstrálására irányul. A NER 300 finanszírozása az EU ETS 3. időszakában az új belépők részére fenntartott tartalékból értékesített 300 millió kibocsátási egységből származó bevételből történik. Az értékesítésből származó forrásokat kétfordulós 2012 decemberében és 2014 júliusában zajló pályázati eljárás keretében kiválasztott projekteknek ítélték oda. E két pályázati felhívás eredményeként összesen 2,1 milliárd EUR értékben ítéltek oda támogatásokat 20 EU tagállamot lefedő 38 megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó projektnek és 1 szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz kapcsolódó projektnek. Ezek közül négy már működik: a BEST bioenergia-projekt Olaszországban, Verbiostraw bioenergiaprojekt Németországban és a Windpark Blaiken Svédországban, valamint július 1-jétől a Veja Mate tengeri szélerőműpark az Északi-tenger partvidékén, Németországban. Tizenhárom projekt esetében már sor került a végső beruházási döntésre, míg négy projektet töröltek. A Bizottság a törölt projektek legalább 436 millió EUR értékű fel nem használt forrásainak meglévő pénzügyi eszközökbe azaz az Európai Beruházási Bank (EBB) által kezelt InnovFin demonstrációs energetikai projektekbe (EDP) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelviszonyt megtestesítő instrumentumba történő újbóli befektetését javasolta. A tagállamok e célból az Éghajlatváltozási Bizottság 2017 májusi ülésén elfogadták a NER 300 határozat 22 vonatkozó módosítását táblázat: Az első és második pályázati fordulóban támogatást nyert NER 300 projektek pályázati felhívás 2. pályázati felhívás Tervezett projektek 1 17 Projektek, ahol meghozták a végső beruházási döntést 11 2 Folyamatban lévő projektek 4 0 Visszavont projektek 4 0 Összesen A Bizottság 2010/670/EU határozata, HL L 290., , 39. o A 2010/670/EU bizottsági határozat értelmében az első pályázati fordulóban nyertes projektekben 2016 végéig kell a végső beruházási döntést meghozni, míg a második pályázati forduló nyerteseinél ez 2018 júniusának végéig kell meghozni. 15

16 A tervek szerint nem kerül sor további NER 300 pályázati felhívások közzétételére. A Bizottság jelenleg a finanszírozásra kiválasztott projektek végrehajtására 25 és a fel nem használt források gyors újrabefektetésére összpontosít A közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzációja A szakaszban kifejtettek szerint azon energiaintenzív iparágak, amelyekre a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának kitettként tekintenek, térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységekre jogosultak a közvetlen szén-dioxid-kibocsátási költségeik fedezése érdekében. Emellett az uniós tagállamok állami támogatást nyújthatnak egyes intenzív villamosenergia-felhasználású ágazatok közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségeinek, azaz az EU ETS következtében az áramtermelők által áthárított villamosenergia-árak megnövekedésének kompenzálása érdekében. A közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzációjának tagállamok közötti harmonizált alkalmazásának biztosítása, illetve a belső piaci versenytorzulások minimalizálása érdekében a Bizottság a közötti időszakra vonatkozóan elfogadta az EU ETS állami támogatási iránymutatót*. Az iránymutató többek között meghatározza a támogatható ágazatokat és a közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzációjának maximális összegeit. Az e célból nyújtott állami támogatás részleges és az idő múlásával csökken**, ezért az EU ETS célkitűzéseivel összhangban fenntartja a villamosenergia-hatékonyságot és a zöld villamos energiába való átmenetet előmozdító ösztönzőket. * Iránymutatás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez, HL C 158., , 4. o. ** Az elszámolható költségek maximális aránya a ös időszak 85 %-os arányáról 75 %-ra csökken a közötti időszakban. Eddig a Bizottság 10 állami támogatási programot fogadott el a közvetett szén-dioxidkibocsátási költségek kompenzációja céljából. Az 5 táblázat összefoglalja a közvetett széndioxid-kibocsátási költségek kompenzációja érdekében 2013 óta elfogadott programokat. 25 A projektek végrehajtását követő interaktív térkép itt található: 16

17 5. táblázat: A 2012-es ETS iránymutató keretében elfogadott közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzációjával kapcsolatos programok 26 Tagállam A közvetett szén-dioxidkibocsátási költségek kompenzációjával kapcsolatos programok elfogadott felső határa /(éves átlagos elfogadott felső határ) millióban A támogatási rendszer időtartama A tagállamok árverésekből származó évi bevételei (kivéve a légi közlekedési kibocsátási egységeket) millióban UK 113 GBP 27 / (13 50) EUR DE 756 EUR 28 / ( ) EUR BE 113 EUR 29 / ( 38) EUR NL 156 EUR 30 /(78) EUR EL 160 EUR 31 /(40) EUR LT 13,1 EUR/ (1 3) EUR SK 250 EUR/ (35) EUR FR 364 EUR/ (61) EUR FI 149 EUR/ (30) EUR ES 5 EUR/ (1 3) EUR 106 EUR/(6 25) Kibocsátási egységek értékesítése árverés útján Az EU ETS 3. időszakától kezdve az elsődleges piacon történő árverés a kibocsátási egységek kiosztásának alapértelmezett módja. A kibocsátási egységek több mint felét árverésre szánják ezen időszak során, az arány pedig a kereskedési időszak során folyamatosan növekszik. Az árveréseket az árverésekről szóló rendelet* szabályozza, mely megszabja az árverések menetének időbeli ütemezését, lebonyolítását és egyéb vonatkozásait a nyílt, átlátható, harmonizált és diszkriminációmentes eljárás biztosítása érdekében. * A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., , 1. o.). A jelentéstételi időszakban az árverések a következő aukciós platformokon zajlottak: Európai Energiatőzsde ( EEX ), mely egy közös beszerzési eljárásban részt vevő 25 tagállam, illetve a közös beszerzési eljárásból saját döntése alapján kimaradó, ám 26 Valamennyi határozat nem bizalmas változata a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található: közötti becsült költségvetés közötti becsült költségvetés 29 A maximális becsült összköltségvetés a becsült szén-dioxid-árazástól függ közötti becsült költségvetés közötti becsült költségvetés 17

18 saját aukciós platformját még ki nem jelölő Lengyelország közös aukciós platformjaként tart árveréseket szeptember 5-től az EEX a második közös aukciós platformként bonyolít árveréseket, melyre július 13-án nevezték ki; EEX mint Németország árveréseinek bonyolítója Németország közös beszerzésen kívüli platformjaként; ICE Future Europe ( ICE ) mint az Egyesült Királyság árveréseinek bonyolítója az Egyesült Királyság közös beszerzésen kívüli platformjaként. Izland, Liechtenstein és Norvégia még nem kezdte meg a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítését. Az EEX 2016-ban az árverésen értékesített összmennyiség 89 %-ának árverését bonyolította le 27 tagállam (a közös aukciós platformon együttműködő 25 tagállam, valamint Németország és Lengyelország) nevében, míg az ICE a teljes összeg 11 %-át az Egyesült Királyság nevében. A platformokon május 4-én tartották meg az árverést az árverésekre vonatkozó rendelet szerint június 30-ig már árverést tartottak. A 6. táblázat az EEX és az ICE révén június 30-ig árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségéről nyújt áttekintést, ideértve az általános célú kibocsátási egységek korai aukcióit 32. Az általános célú kibocsátási egységek mennyiségét az 1359/2013/EU határozat figyelembevételével határozták meg, mely szerint a 2014-es, 2015-ös és 2016-os évekből 900 millió egységet töltenek vissza. A légi közlekedési kibocsátási egységek mennyiségét a légiközlekedési ágazatnak a 377/2013/EU határozatban, illetve a 421/2014/EU rendeletben megadott átmeneti eltérésének figyelembevételével állapították meg. 6. táblázat: A között árverésre bocsátott 3. időszakbeli kibocsátási egységek teljes mennyisége Pénzügyi év Általános célú kibocsátási egységek Légi közlekedési kibocsátási egységek ben a 3. időszak kibocsátási egységeinek korai árverésére került sor tekintettel arra a villamosenergiaágazatban széles körben elterjedt kereskedelmi gyakorlatra, hogy a villamos energiát tőzsdén kívüli határidős ügyletek keretében értékesítik, a szükséges inputot (ezen belül a kibocsátási egységeket) pedig az output értékesítése után szerzik be. 18

19 2017 (április 1-jéig) Az árverések általában zökkenőmentesen zajlottak le, az aukciós elszámolóárak általában összhangban voltak a másodlagos piaci árakkal, és nem voltak jelentős problémák vagy incidensek. Az átmeneti aukciós platform és annak közös aukciós utódplatformja közötti átmenet miatt 2016 augusztusában körülbelül egy hétig nem bonyolítottak le árveréseket a 25 résztvevő tagállam számára. Az EEX által Lengyelország részére lebonyolított május 25-i, valamint az ICE által az Egyesült Királyság részére lebonyolított december 14-i árverést az árverésekre vonatkozó rendelet rendelkezéseivel összhangban törölték. A lengyel árverés esetében erre azért került sor, mert a kiinduló árat nem érték el, míg az Egyesült Királyság esetében az ajánlati összmennyiség nem érte el az árverésre bocsátott mennyiséget. Ezekkel együtt összesen öt árverést töröltek a több mint ezer árverés közül, melyet 2012 vége óta az árverésekre vonatkozó rendelet alapján tartottak. Az aukciós elszámolóárak, a résztvevők száma, valamint az általános kibocsátási egységekre 2013 és június 30. között indított valamennyi árverés kereslet-ajánlati aránya a melléklet 2. függelékében található. Az aukciós platformok minden egyes árverés részletes eredményét közzéteszik a kifejezetten erre a célra létrehozott weboldalakon. Az árverések működésére vonatkozó további tájékoztatás, többek közt a részvételre, a kereslet-ajánlati arányra és az árakra vonatkozó információk, a Bizottság által közzétett tagállami jelentésekben találhatók és június 30. között az árverések árbevétele meghaladta az 18,4 milliárd eurót (egyedül 2016-ban a keletkezett összbevétel 3,79 milliárd EUR volt). Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak az árverésekből származó bevételek ezen belül a szolidaritás és a növekedés érdekében kiosztott kibocsátási egységekből származó összes bevétel legalább 50 %-át éghajlatváltozással vagy energiaüggyel kapcsolatos célokra kell fordítaniuk ban az ETS kibocsátási egységeinek árveréseiből 3,79 milliárd euró bevétele származott a tagállamoknak. A Bizottságnak megadott adatok alapján 2016-ban a tagállamok e bevételeknek átlagosan 80 %-át meghatározott, éghajlatváltozással vagy energiaüggyel kapcsolatos célokra költötték vagy tervezték költeni 35, habár különbségek figyelhetők meg közöttük Ezenkívül április 1. és június 30. között általános célú kibocsátási egységet bocsátottak árverésre. A 2017-ben közzétett aukciós naptárral összhangban további általános célú kibocsátási egységet terveznek árverésre bocsátani 2017 júliusa és decembere között. 34 Az ilyen jelentések a Bizottság e célra létrehozott honlapján olvashatók az alábbi címen: 35 Lásd az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 10. cikkének (3) bekezdését. 36 Az árverésekből származó bevételek tagállamonkénti felhasználására vonatkozó elemzés itt található: 19

20 A teljes árverésre vonatkozó szabálytól való eltérés az energiaszektor esetében Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 10c. cikke az árverés általános szabályától való eltérésről rendelkezik, hogy támogassa a villamosenergiaágazat korszerűsítését célzó beruházásokat egyes uniós tagállamokban. Tízből nyolc jogosult tagállam* igénybe veszi ezt az eltérést, és térítésmentesen biztosít kibocsátási egységeket a villamosenergia-termelők számára azzal a feltétellel, hogy azok megfelelő beruházásokat hajtanak végre. A 10c. cikk alapján térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységeket levonják a kibocsátási egységek azon mennyiségéből, amelyet a tagállam egyébként árverésre bocsátana. Az eltérés végrehajtására vonatkozó nemzeti szabályoktól függően a villamosenergia-termelők a nemzeti beruházási tervben felsorolt folyamatban lévő beruházásaikkal, vagy az ilyen beruházások finanszírozására szolgáló nemzeti alapba való befizetéseikkel egyenértékű kibocsátásiegység-mennyiségben részesülnek térítésmentesen. *Az eltérésre Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta és Románia jogosult. Málta és Lettország úgy döntött, hogy nem veszi azt igénybe. A villamosenergia-termelők számára 2016-ban térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számát az 1. táblázat és a melléklet 1. függeléke, míg a kibocsátási egységek évenkénti maximális számát az 1. függelék 2. táblázata ismerteti. A és közötti beruházási támogatás bejelentett összértéke körülbelül 11 milliárd euró. Ennek mintegy 80 %-át szánták az infrastruktúra fejlesztésére és átalakítására, míg a beruházások többi része a tiszta technológiákhoz vagy a kínálat diverzifikálásához kapcsolódott. Az ilyen beruházásokra példa a villamosenergia-termelés energiafogyasztásának csökkentése Litvániában, a meglévő gőz elosztóvezetékek szigetelésének cseréje a Cseh Köztársaságban, illetve a főként földgázzal táplált kapcsolt energiatermelő egység kialakítása Bulgáriában. Minden nem térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységet árverésre bocsátanak. Az 1. ábra a jogosult tagállamok által között igényelt kibocsátási egységek számát mutatja be. 1. ábra: A 10c. cikk alapján térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek 20

21 A 2. ábra azt mutatja be, hogy a 10c. cikk szerinti kibocsátási egységek mekkora hányadát osztották ki, bocsátották árverésre vagy hagyták felhasználatlanul. Például mintegy 82 millió kibocsátási egységet vontak le Lengyelország 2013 és 2016 között árverésre bocsátott kibocsátási egységeiből, de ezeket még nem osztottak ki térítésmentesen vagy adták hozzá árverésekhez. 2. ábra: Kibocsátási egységek megoszlása (kiosztott, árverésre bocsátott, megmaradó felhasználatlan) Kiosztott kibocsátási egységek 21

22 A 7. táblázat a között árverésre bocsátott, 2016-ig levont felhasználatlan kibocsátási egységek, valamint a megmaradó felhasználatlan kibocsátási egységek számát mutatja be. 7. táblázat: A között felhasználatlanul maradt 10c. cikk szerinti kibocsátási egységekkel való bánásmód Árverésre bocsátott kibocsátási egységek Megmaradó felhasználatlan kibocsátási egységek Tagállam Az árverésre bocsátott, 10c. cikk szerinti fel nem használt kibocsátási egységek száma (millióban) A megmaradó fel nem használt kibocsátási egységek száma 37 (millióban) BG 6,9 0,0 CY 0,0 0,0 CZ 0,1 0,2 EE 0,2 0,3 HU 0 0,9 LT 0,3 0,6 PL 0,0 82,8 RO 8,8 6,6 Összesen 16,3 90,5 37 A 2017 évi aukciós naptárban szereplő mennyiségeket is tartalmazza. 22

23 Nemzetközi jóváírások Az EU ETS résztvevői 2020-ig felhasználhatják a Kiotói Jegyzőkönyv tiszta fejlesztési mechanizmusa (CDM) és az együttes végrehajtás (JI) nemzetközi jóváírásait az EU ETS keretében fennálló kötelezettségeik teljesítésére *. E jóváírások a kibocsátáscsökkentési projektek eredményeként a légkörből eltávolított egy tonna CO 2 -ot megtestesítő pénzügyi eszközök. A 3. időszakban a jóváírásokat már nem adják le közvetlenül, ehelyett azok az egész naptári évben bármikor beválthatók kibocsátási egységekre. Számos minőségi előírás vonatkozik a jóváírások EU ETS résztvevői általi használatára: a nukleáris, valamint erdősítési, visszaerdősítési projektekből származó jóváírásokat nem fogadják el, valamint a 2012 után regisztrált új projekteknek a legkevésbé fejlett országokban kell lenniük. A jóváírások helyhez kötött létesítmények és a légijárműüzemeltetők által felhasználható maximális mértékét is meghatározták **. * A CDM-, illetve a JI-projektek kiotói szén-dioxid-krediteket generálnak: igazolt kibocsátáscsökkentési egységeket (CER), illetve kibocsátáscsökkentési egységeket (ERU). A 389/2013/EU bizottsági rendelet előírja, hogy a közötti időszakra a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosító jegyzőkönyve értelmében jogilag kötelező számszerűsített célértékkel nem rendelkező, valamint az ilyen célértékkel rendelkező, de a módosításra vonatkozó megerősítő okirat letétbe helyezését elmulasztó harmadik országok által kiadott ERU-k tartását az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben csak abban az esetben indokolt lehetővé tenni, ha igazoltan olyan kibocsátáscsökkentést testesítenek meg, amely 2013 előtt bekövetkezettként hitelesítve van. **A Bizottság 1123/2013/EU rendelete (2013. november 8.) a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról, HL L 299., , 32. o. Noha a 2. és a 3. időszak ( ) nemzetközi jóváírási jogosultságainak pontos mennyisége részben a jövőbeli hitelesített kibocsátási mennyiségektől függ majd, a piaci elemzők becslése szerint körülbelül 1,6 milliárd jóváírást tesz majd ki. A felhasznált vagy beváltott nemzetközi jóváírások teljes mennyisége június 30-tól 1,48 milliárdot tesz ki, ez a megengedett becsült maximum 90 %-át jelenti. A 3. ábra a nemzetközi jóváírások beváltását mutatja. Teljes képet a melléklet 3. függeléke ad. 23

24 3. ábra: A június 30-ig beváltott nemzetközi jóváírások összefoglalása 24

25 3.2. Kereslet: a forgalomból kivont kibocsátási egységek 2016-ban az EU ETS-ben részt vevő létesítmények 2015-höz képest 2,9 %-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátottak ki ezt mutatják az EU kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékében rögzített adatok alapján készült becslések. Ez a kibocsátások csökkenő tendenciáját jelzi a rendszer 3. időszakának 2013-ban való elindulása óta. 8. táblázat: Hitelesített kibocsátások (millió tonna CO 2 -egyenértékben) Pénzügyi év Hitelesített teljes kibocsátás Változás az x 1. évhez képest Az energiaszektor hitelesített kibocsátása Változás az x 1. évhez képest Az ipari létesítmények hitelesített kibocsátása Változás az x 1. évhez képest 1,8% 2% 2,2 % 4,9% 0,6% 2,9% 1,185 1,181 1,128 1,039 1, ,3% 4,4% 7,9% 0,8% 4,8% ,6% 13,7% 0,7% 0,4% 0,5% EU28 reál GDP-növekedési rátája 1,7% 0,5% 0,2% 1,7% 2,2% 1,9% GDP-adatok innen: (letöltve: július). A légi közlekedésből származó hitelesített kibocsátásokat külön tüntetjük fel a 4. részben. Amint a táblázatban látható, főként az égetési tevékenység áll a hitelesített kibocsátás csökkenése mögött. Az önként törölt kibocsátási egységek száma 2016-ban volt. Összességében ez idáig kibocsátási egység önkéntes törlését jelentették A kereslet és a kínálat egyensúlyba hozása A 3. időszak kezdetén az EU ETS-t a kibocsátási egységek kereslete és kínálata között kialakult nagymértékű egyensúlyhiány jellemezte, ami körülbelül 2,1 milliárdos többletet eredményezett 2013-ban. E többlet 2014-ben csökkent kissé, majd 2015-ben és 2016-ban is jelentősen esett: 1,78 milliárd és 1,69 milliárd kibocsátási egységre. Ez a kibocsátási egységek kínálatának évi a későbbre ütemezési intézkedés utolsó éve 200 millió egységgel való további csökkenésének hatását tükrözi. A kibocsátás mintegy 2,9 %-kal 25

26 csökkent 2016-ban, az alacsonyabb kereslet részben ellensúlyozta a kereslet csökkentésének többletre gyakorolt hatását. A kibocsátási egységek kínálata és kereslete közti strukturális egyensúlytalanság kezelése érdekében 2015-ben megállapodtak egy piaci stabilizációs tartalék létrehozásában, és a kibocsátási egységek árverési kínálatának rugalmasabbá tételében. Végső soron a későbbre ütemezett kibocsátási egységek a 2019 januárjától működő tartalékba kerülnek. A piaci stabilizációs tartalék szempontjából kulcsfogalom a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma (TNAC). A kibocsátási egységek a tartalékba kerülnek, ha a TNAC meghaladja az előre meghatározott felső határt (833 millió kibocsátási egység), illetve felszabadulnak a tartalékból, ha számuk az előre meghatározott alsó határ alá kerül (400 millió kibocsátási egység alá)*. Így a piaci stabilizációs tartalék felszívja, illetve felszabadítja a kibocsátási egységeket, ha a forgalomban lévő egységek száma egy előre meghatározott tartományon kívül kerül. A tartalékot növelik a későbbre ütemezett kibocsátási egységek, valamint az ún. ki nem osztott** kibocsátási egységek is. *Vagy ha intézkedéseket fogadnak el az EU ETS-ről szóló irányelv 29a. cikke értelmében **A ki nem osztott kibocsátási egységek olyan kibocsátási egységek, amelyeket az EU ETS-ről szóló irányelv 10a. cikkének (7) bekezdése alapján nem osztottak ki, azaz az új belépők tartalékában maradtak, vagy amelyeket a 10a. cikk (19) és (20) bekezdésének alkalmazása miatt nem osztottak ki, azaz a tervek szerint létesítményeknek osztották volna ki őket térítésmentesen, de ez a működés (részleges) megszüntetése vagy a teljesítmény jelentős csökkentése miatt elmaradt. A ténylegesen ki nem osztott kibocsátási egységek, amelyek a kibocsátásáthelyezési tényezőnek a jelenlegi időszakban a kibocsátásáthelyezési jegyzékben nem szereplő ágazatokra való alkalmazásából erednek, illetve amelyek az EU ETS-ről szóló irányelv 10c. cikke alapján nem kerülnek kiosztásra, a tervek szerint nem kerülnek be a piaci stabilizációs tartalékba az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (3) bekezdése alapján. Az ilyen kibocsátási egységek így nem tartoznak a piaci stabilizációs tartalék körébe (lásd az ETS felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot kísérő hatásvizsgálat [SWD(2015) 135 final] 225. oldalát). A forgalomban lévő kibocsátási egységek számát, amely a piaci stabilizációs tartalék által felszívott, illetve felszabadított kibocsátási egységek számának meghatározása szempontjából jelentős, a következő képlettel kell kiszámítani: A FORGALOMBAN LÉVŐ KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK TELJES SZÁMA (TNAC) = Kínálat (Kereslet 38 + a piaci stabilizációs tartalékba helyezett egységek) A kibocsátási egységek kínálatát a (2008-tól 2012-ig tartó) 2. EU ETS időszakban felhalmozott kibocsátási egységek, az árverésre bocsátott kibocsátási egységek, a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek, valamint az új belépők tartalékában (NER) lévő kibocsátási egységek alkotják; ugyanakkor a keresletet a létesítmények kibocsátásai és a törölt kibocsátási egységek határozzák meg. A további részleteket lásd a melléklet 4. függelékében az 1. táblázatot. A TNAC meghatározásának kiindulópontja a 2. időszakot követően fennmaradó, le nem adott és nem törölt kibocsátási egységek teljes száma 39. Ez a főösszeg kibocsátási 38 Ez a törölt kibocsátási egységeket is magában foglalja. 26

27 egység, 40 ami az EU ETS harmadik kereskedési időszakának elején forgalomban lévő ETS kibocsátási egységek pontos számát mutatja. A szén-dioxid-piaci jelentés megengedi a keresleti és a kínálati adatok összevonását, amelyeket az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelvből és végrehajtási rendelkezéseiből eredő beszámolási kötelezettségek ütemezése szerint kell közzétenni. Az említett ütemezést, az érintett adatokat és az időbeli hatályt a melléklet 4. függelékének 2. táblázata tartalmazza. A 4. ábra bemutatja a kínálat és a kereslet évi alakulását. A vonatkozó adatokat a piaci stabilizációs tartalék célját szolgáló, forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számáról (TNAC) szóló közlemény részeként is közzétették ábra: A kumulált kereslet és kínálat alakulása 2016 végéig Kínálat (kumulált adat millióban) Kereslet (kumulált adat millióban) Térítésmentes kiosztás Beváltott nemzetközi jóváírások Térítésmentes kiosztás (NER) Térítésmentes kiosztás (10c. cikk alapján) Törölt Hitelesített kibocsátásadatok 39 ** E kibocsátási egységeket a második kereskedési időszak végén felváltották a 3. időszak kibocsátási egységei. A forgalomban lévő kibocsátási egységek számát nem növelik a harmadik kereskedési időszak előtti egyéb kibocsátási egységek. A kibocsátási egységek kereskedelmére vonatkozó magyarázatot lásd itt: 40 E számadat nem tartalmazza a 3. időszak kibocsátási egységei közül korai aukciókon 2012-ben értékesített kibocsátási egységeket, de tükrözi a 3. időszak kezdete előtt felhasznált nemzetközi jóváírásokat. A 2008 óta felhasznált nemzetközi jóváírások teljes mennyisége a szakaszban kerül felsorolásra. 41 C(2017) 3228 final, 27

28 Az EBB által a NER 300 programban értékesített egységek Árverés Korai árverés Banki szolgáltatások Amint a piaci stabilizációs tartalék működésbe lép 2019-ben, a Bizottság minden évben május közepéig közzé fogja tenni az előző évben forgalomban levő kibocsátási egységek teljes számát májusában először tették közzé a forgalomban levő kibocsátási egységek teljes számát, ami kibocsátási egységnek felelt meg 42. Az 5. ábra 43 az EU ETS 2016 végéig tartó időszakát érintő, összesített kereslet- és kínálatadatok alakulását mutatja be. A kínálat 2013-ban 2 milliárd kibocsátási egység fölött volt, míg a kereslet alacsonyabb szinten, 1,9 milliárd kibocsátási egységen állt 2014-ben az összkereslet és az összkínálat egyaránt körülbelül 1,8 milliárd kibocsátási egységre csökkent. A kínálat 2015-ben tovább csökkent 1,5 milliárd kibocsátási egységre, míg a kereslet csekély mértékben mérséklődött. A következő években, miközben a kibocsátás változatlan maradt vagy csökkent, a kibocsátási egységek kínálata a későbbre ütemezési intézkedés következtében nagyobb mértékben csökkent. Ennek eredményeként a többlet 2013-ban 2 milliárd kibocsátási egység fölé ment, 2014-ben változatlan maradt, majd ezt követően 2015-ben körülbelül 1,8 milliárd kibocsátási egységre csökkent. A kibocsátás 2015-höz képest csökkent 2016-ban, de a kereslet valamivel magasabb volt, mint a kínálat. A 2017 májusában közzétett TNAC szintje ezért a jelenlegi kereskedési időszak kezdete óta a legalacsonyabb. 5. ábra: A kínálat és a kereslet alakulása között 42 C(2017) 3228 final, 43 Ezek a ra vonatkozó számadatok az említett évekre vonatkozó, az EUTL-ből kinyerhető legfrissebb adatokon alapulnak. Ez azt jelenti, hogy 2013-ra, 2014-re, 2015-re és 2016-ra vonatkozóan a legújabb adatokat is magukban foglalhatják. 28

29 kereslet kínálat főösszeg a 2. időszakból többlet 4. LÉGI KÖZLEKEDÉS A légiközlekedési ágazat 2012 óta képezi az EU ETS részét. Az eredeti jogszabály az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) érkező és onnan távozó valamennyi járatra vonatkozott. Az EU azonban úgy határozott, hogy között a kötelezettségeket az EGT területén belüli járatokra korlátozza a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentését célzó ICAO globális intézkedés támogatása érdekében. Az ICAO Közgyűlése 2016 októberében elfogadta az állásfoglalást a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszeréről (CORSIA), mely ben fog elindulni. A CORSIA kibocsátáskompenzációs programként szolgál, melynek célja a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások évi szinten való stabilizálása. Az uniós tagállamok jelezték 44, hogy a kezdetektől szeretnének az ICAO globális rendszeréhez 45 csatlakozni, feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek. A globális

30 intézkedés alkalmazásáig a Bizottság javaslatot tett 46 a légi közlekedésre vonatkozó ugyanezen EU ETS megközelítés 2016-on túli alkalmazására, azaz az EGT-t átfogó földrajzi hatály megtartására. A javaslat fenntartja ugyanazon mentességeket, illetve a légitársaságoknak való kiosztásra (amelyre 2021-től lineáris csökkentési tényező lesz alkalmazandó) irányuló ugyanazon megközelítést, és új felülvizsgálatot irányoz elő, amelynek keretében megvizsgálható, milyen módon lenne megvalósítható a CORSIA az uniós jog útján, az EU ETS-ről szóló irányelv felülvizsgálata révén. A javaslatról 2017 októberében született politikai megállapodás. Az EU ETS-en belüli, légi közlekedésből származó kibocsátások alakulásának tekintetében a hitelesített kibocsátások 2016-ban tovább emelkedtek és elérték a 61 millió tonna CO 2 -t, ami 2015-höz képest 7,9 %-os növekedést jelent. A térítésmentes kiosztás 2016-ban valamivel 32,0 millió kibocsátási egység fölött volt 47. A 2016 januárja és decembere között árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyisége körülbelül 6,0 millió volt. A légi közlekedésre vonatkozó EU ETS-ről szóló jogalkotási javaslat elfogadásáig a kibocsátási egységeket 2017-ben az EGT-n belüli hatállyal összhangban bocsátották ki. A kiigazított térítésmentes kiosztás 2017-ben valamivel 32,0 millió kibocsátási egység fölött volt 48. Továbbá mintegy 1,1 millió kibocsátási egységet osztottak ki térítésmentesen az új belépők és gyorsan növekvő üzemeltetők számára létrehozott különleges tartalékból. A négy éves kibocsátás közül ez az első, ami a közötti időszaknak felel meg. Az árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyisége 2017-ben a kiosztott kibocsátási egységek teljes számával lesz arányos. A 9. táblázat a hitelesített kibocsátásokat, a térítésmentes kiosztást és a légi közlekedési ágazat az EU ETS 3. időszakának kezdetétől fogva árverésre bocsátott mennyiségét foglalja össze. 9. táblázat: Hitelesített kibocsátások és a légiközlekedési ágazatnak való kiosztás Pénzügyi év Hitelesített kibocsátások (millió tonna CO 2 - egyenértékben) A hitelesített kibocsátások változása az x 1. évhez képest Az ICAO CORSIA-ra vonatkozó közgyűlési határozata itt található: 46 COM(2017)054 final, júniusi adatok júniusi adatok. 30

31 Térítésmentes kiosztás (EU28 + EGT és EFTA tagállamok) Az új belépők és gyorsan növekvő üzemeltetők számára létrehozott különleges tartalékból való térítésmentes kiosztás Az árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyisége A közötti időszakban árverésre bocsátott légi közlekedési kibocsátási egységek mennyisége tükrözi a társjogalkotó 2013-as döntését az óra megállításáról 50 és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségek EGT területén belüli járatokra való korlátozásáról az ICAO globális intézkedés kidolgozásának támogatása érdekében. A légiközlekedési ágazat tekintetében elhalasztották a teljesítést és 2012-ben és 2013-ban nem bocsátottak árverésre légi közlekedési kibocsátási egységeket. A 2012-es mennyiséget ezért 2014-ben bocsátották árverésre, míg a légi közlekedésből származó és évi kibocsátások árverését ben teljesítették augusztusi információ, 50 Az Európai Parlament és a Tanács 377/2013/EU határozata ( április 24.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvtől való ideiglenes eltérésről EGT-vonatkozású szöveg, HL L 113., , 1. o. 31

32 5. PIACFELÜGYELET A kibocsátási egységek napi forgalmának jelentős része származékos ügylet (tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciók és csereügyletek) formájában jelenik meg, amelyekre már az EU pénzpiaci szabályozása vonatkozik. Ezt most a pénzügyi eszközök piacairól szóló új irányelv (MiFID2*-csomag) váltja fel, amelyet januártól kell majd alkalmazni. Az új irányelv szerint a kibocsátási egységek is pénzügyi eszközöknek fognak minősülni. Ez annyit jelent, hogy a hagyományos pénzügyi piacokra (köztük azokra, amelyeken a szén-dioxid-kibocsátásból származtatott termékek kereskedelme folyik a vezető platformokon vagy a tőzsdén kívül (OTC)) vonatkozó szabályok a másodlagos széndioxid-piac azonnali szegmensére is vonatkoznak majd, így ugyanolyan mértékű lesz az átláthatóság, a befektetők védelme és az integritás, mint a származtatott ügyletek piacán. Ezen túlmenően a pénzügyi eszközöknek a MiFID2-csomagban adott meghatározására történő kereszthivatkozás alapján a pénzügyi piacra vonatkozó egyéb jogszabályokat is alkalmazni kell. Ez különösen így van a piaci visszaélésről szóló rendelet** esetében, amelyet az elsődleges és másodlagos piacokon is alkalmazni kell majd a kibocsátási egységeket érintő ügyletek és magatartás tekintetében. Ehhez hasonlóan, a pénzmosási irányelvben*** a MiFID2-irányelvre történő kereszthivatkozás alapján a MiFID-irányelv szerinti engedéllyel rendelkező kibocsátásiegység-kereskedőknek kötelezően ügyfélátvilágítást kell végezniük a kibocsátási egységek másodlagos azonnali piacán. **** * Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról. ** Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. *** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. **** Az ügyfél-átvilágítás az elsődleges piacon és a kibocsátási egységekből származtatott pénzügyi eszközök másodlagos piacán már jelenleg is kötelező. A MiFID2-irányelv és a piaci visszaélésről szóló rendelet, amelyeket egyaránt 2014-ben fogadtak el, tervbe veszik az általános rendszer egyes pontokon történő hozzáigazítását a szén-dioxid-piac sajátosságaihoz (lásd a évi szén-dioxid-piaci jelentést). A MiFID2 51 és a piaci visszaélésekről szóló rendelet 52 rendelkezéseinek részletesebb szempontjait szabályozó több intézkedést fogadtak el 2016-ban és 2017-ben

33 5.1. A kibocsátási egységek jogi természete és adóügyi elbírálása A kibocsátási egységek jogi természete és adóügyi elbírálása országonként változik, mivel az EU ETS-ről szóló irányelvben nem határozták meg e két szempontot. Az országok ehelyett a 21. cikk értelmében benyújtott jelentéseikben kötelesek évente beszámolni a kibocsátási egységek jogi természetével és adóügyi elbírálásával kapcsolatos nemzeti rendszereikről. A harmonizálás hiánya ellenére fejlett és nagyon likvid piac alakult ki az elmúlt évtizedben. A jelenlegi szabályozási keret biztosítja a szükséges jogi alapokat egy átlátható, likvid szénpiachoz, miközben biztosítja a piac stabilitását és integritását. A pénzügyi eszközöktől és immateriális javaktól a tulajdonjogokig és árukig terjedő kibocsátási egységek adóügyi elbírálása változó. A 21. cikk szerinti, 2017-ben benyújtott adatszolgáltatások szerint legalább négy résztvevő ország megváltoztatta vagy megváltoztatni tervezi nemzeti jogszabályait, főként a MiDIF2 végrehajtását érintő módosítások útján. A kibocsátási egységek adóügyi elbírálása tekintetében csak három ország tett jelentést a kibocsátási egységek kiadására vonatkozó hozzáadottérték-adóról (héa). Ezzel szemben a legtöbb részt vevő országban (Ciprus, Észtország, Izland, Liechtenstein kivételével mindegyikben) héa fizetendő a kibocsátási egységek másodlagos piacon folyó tranzakciói után. Az országok többsége arról számol be, hogy a kibocsátási egységekkel kapcsolatos belföldi ügyletekre fordított adózás 53 vonatkozik. A társaságoknak nyújtott kibocsátási egységeket további adóterhek sújthatják (pl. társasági adó vagy társasági jövedelemadó alkalmazása révén). Tizenöt tagállam számolt be arról, hogy nincsenek náluk ilyen adóterhek. Az előző szén-dioxid-piaci jelentésben említettek szerint a Bizottság jelenleg tanulmányt készít az EU ETS kibocsátási egységek jogi természetéről. Egy nemrég, március 8-án meghozott előzetes döntésben 54 a Bíróság tartózkodott a kibocsátási egységek jogi természetének meghatározásától (lásd a melléklet 5. függelékét). 53 A fordított adózási mechanizmus az áru vagy szolgáltatás eladójáról a vevőjére hárítja át az ügylet után fizetendő héa megfizetésének kötelezettségét, ami hatékony védelmet jelent a héacsalások ellen. 54 A Bíróság március 8-i ítélete az C-321/15 ArcelorMittal Rodange et Schifflange SA kontra État du Grand-duché de Luxembourg ügyben, EU:C:2017:

34 6. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSE, JELENTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE Ahhoz, hogy az EU ETS hatékonyan működjön, az üvegházhatású gázok kibocsátására irányuló nyomon követésnek, jelentésnek és ellenőrzésnek megalapozottnak, átláthatónak, egységesnek és pontosnak kell lennie. Ezt kiforrott akkreditációs rendszer egészíti ki, amely a független ellenőrök megfelelő színvonaláról hivatott gondoskodni. A nyomon követésre, jelentésre és ellenőrzésre vonatkozó előírásokat harmonizálták a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelettel és az akkreditációról és hitelesítésről szóló rendelettel. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben a nyomonkövetési rendszer elemekből felépíthető megközelítésként van kialakítva, amely a költséghatékonyság érdekében nagy fokú rugalmasságot biztosít az üzemeltetők számára, ugyanakkor rendkívül megbízhatóvá teszi a nyomon követett kibocsátási adatokat. E célból többféle nyomonkövetési módszer (számításon alapuló vagy mérésen alapuló módszer, valamint kivételes esetekben kivételes eljárás) is megengedett. A létesítmények egyes részei tekintetében a módszereket kombinálni is lehet. A légijármű-üzemeltetők esetében csak a számításon alapuló módszerek kivitelezhetők, mivel a tüzelőanyag-fogyasztás az a központi paraméter, amelyet az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok esetében meg kell határozni. A létesítményekre és a légijármű-üzemeltetőkre olyan követelmény vonatkozik, miszerint az illetékes hatóság által a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet alapján jóváhagyott nyomonkövetési tervvel kell rendelkezniük, aminek köszönhetően elkerülhető a nyomonkövetési módszerek önkényes kiválasztása és az adatok időbeli eltérése is. A akkreditációról és hitelesítésről szóló rendelet a 3. és a későbbi időszakokra uniós szinten harmonizált módszert vezetett be a hitelesítők akkreditálására. A jogi személynek vagy más jogalanynak minősülő hitelesítőket egy nemzeti akkreditáló testületnek kell akkreditálnia ahhoz, hogy az akkreditációról és hitelesítésről szóló rendelet szerinti hitelesítést végezhessenek. Az új egységes akkreditációs rendszernek az az előnye, hogy lehetővé teszi a kölcsönösen elismert hitelesítők számára, hogy valamennyi részt vevő országban működjenek, ezáltal teljes mértékben kiaknázza a belső piac adta lehetőségeket, és hozzájárul ahhoz, hogy összességében elegendő hitelesítő álljon rendelkezésre Általános fejlemények A Bizottság továbbra is törekszik azon útmutatók és minták fejlesztésére, amelyeket a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet 55 és az akkreditációról és hitelesítésről szóló rendelet 56 előírásainak egységes végrehajtásának megkönnyítésére elérhetővé tesz. E 55 A Bizottság 601/2012/EU rendelete (2012. június 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről (HL L 181., , 30. o.). 56 A Bizottság 600/2012/EU rendelete (2012. június 21.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a 34

35 tekintetben az EU ETS szemléivel kapcsolatos útmutatót dolgoztak ki, hogy segítsen az országok között összehangolt feleletet adni az Európai Számvevőszék hozzájuk intézett azon ajánlására, hogy valósítsák meg az EU ETS végrehajtásának koherensebb és hatékonyabb kontrollrendszerét, a szemléket is beleértve. Mindemellett a Bizottság továbbra is ösztönzi, hogy az országok javítsák az EU ETS-hez kapcsolódó nyomon követés, jelentés, ellenőrzés és akkreditáció végrehajtását. Ahol szükséges, az útmutatást elmagyarázták, és képzési alkalmakat szerveztek a valamennyi ország támogatására kidolgozott cselekvési tervekben azonosított főbb problémák némelyikének megvitatására 57. Általánosan elfogadott, hogy a megfelelési rendszer hatékonysága javult, mióta a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet lehetővé tette az országok számára, hogy kötelezővé tegyék az elektronikus jelentéstételt. A legtöbb részt vevő ország arról számol be, hogy a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeken alapuló mintákat vagy rendszereket használ. Tizennégy tagállam számolt be 2017-ben arról, hogy az EU ETS-hez kötődő jelentéstételhez valamilyen automatizált informatikai rendszert használnak (ezzel szemben 2016-ban ez a szám 13, míg 2015-ben 10 volt). Az előző szén-dioxid-piaci jelentésben említettek szerint a Bizottság 2016 májusában elindította a DECLARE ETS MRVA -t, a részt vevő országok EU ETS nyomonkövetési terveihez, éves kibocsátási jelentéseihez, ellenőrzési jelentéseihez és fejlesztési jelentéseihez kapcsolódó kötelezettségek támogatása érdekében kifejlesztett webalapú rendszert Nyomon követés a gyakorlatban A részt vevő országok által a 21. cikk alapján 2017-ben benyújtott jelentések alapján a legtöbb létesítmény a számításon alapuló módszert alkalmazza 58. Csak 23 ország 150 létesítményéről (kevesebb mint 1,5 %) jelentették, hogy a kibocsátást folyamatosan mérő rendszert használ, a legtöbbjük németországi és csehországi. Ez eggyel több ország, mint tavaly, ugyanakkor összességében eggyel kevesebb létesítmény. Csupán 11 ország számolt be arról, hogy összesen 36 létesítményben alkalmaznak kivételes eljárást, amely mintegy 5,1 millió tonna CO 2 -egyenérték kibocsátását érinti (szemben az előző év 6,6 millió tonna CO 2 -egyenértékével). Hollandia a kivételes eljárást alkalmazó létesítmények számának csökkenéséről (9 az előző évi 12-höz képest), valamint az érintett kibocsátások felére csökkenéséről számolt be. Két létesítmény (egy egyesült királyságbeli és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról (HL L 181., , 1. o.). 57 E cselekvési tervek minden tagállam esetében egyediek. Azonban a jelentésben szereplő téves bemutatások, meg nem felelések helyes besorolása, illetve az ellenőrzési jelentésekben szereplő meg nem felelések példaként említhetők a leggyakrabban azonosított kérdésekre. A nyomon követésről és jelentésről szóló rendelethez és az akkreditációról és hitelesítésről szóló rendelethez kapcsolódó minták és iránymutató dokumentumok itt találhatók: 58 Ennek fő oka, hogy a mérésen alapuló módszer jelentős mértékű erőforrások felhasználásával jár, illetve a vonatkozó üvegházhatású gázok koncentrációjának folyamatos méréséhez szükséges know-how-t igényel, amivel sok kisebb üzemeltető nem rendelkezik. 35

36 egy holland) felel a kivételes módszertannal kapcsolatban jelentett teljes kibocsátás több mint feléért. A nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet legkisebb meghatározási szintjének alapértelmezett értékeinek 59 a létesítmények túlnyomó többsége eleget tesz. A jelentések szerint a C kategóriájú létesítmények közül (az előző év 113 és az azt megelőző év 118 létesítményéhez képest) csak 105, vagyis az összes létesítmény 13 %-a (az előző évi 14 %- hoz képest) tér el legalább egy paraméter esetében attól a követelménytől, hogy a jelentős forrásanyagokra a legmagasabb meghatározási szinteket alkalmazzák. Ilyen eltérések csak akkor megengedettek, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy a legmagasabb meghatározási szint műszakilag nem megvalósítható, vagy észszerűtlen költségekhez vezet. Amennyiben e feltételek már nem állnak fenn, az üzemeltetőknek fejleszteniük kell nyomonkövetési rendszereiket. A jelentések szerint a C kategóriájú létesítmények közül 137 (az összes létesítmény 16 %-a) nem teljesítette ilyen vagy olyan módon a legmagasabb meghatározási szintet a 2013-as jelentéstételi időszakban. Ezért megfigyelhető, hogy az EU ETS 3. időszakában minden évben folyamatosan egyre több C kategóriájú létesítmény felel meg a legmagasabb meghatározási szintnek. Hasonlóképpen, 22 részt vevő ország jelentései (ugyanannyi, mint az előző két évben) azt mutatják, hogy összességében a B kategóriájú létesítmények 22 %-ánál engedélyezett a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet alapértelmezett előírásaitól vett eltérés valamilyen formája, szemben az előző évi 26 %-kal és az utolsó előtti évi 28 %-kal, ami ismét a legmagasabb meghatározási szintnek való megfelelés folyamatos javulását jelzi Akkreditált hitelesítés A 21. cikk szerinti jelentésekben nem szerepel a hitelesítők teljes létszáma, de észszerű becslés a tüzelőanyag-égetésre (az akkreditálás elsődleges területére) akkreditáltak száma alapján az, hogy összesen legalább 130 különböző hitelesítő végzett akkreditálást 2016 hitelesítés kapcsán. A évi 21. cikk szerinti adatszolgáltatások azt mutatják, hogy 47 egyéni hitelesítő végzett akkreditálást 2016 légi közlekedéssel kapcsolatos hitelesítés kapcsán. Az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) biztosítja a központi kapcsolódást az érintett nemzeti akkreditáló testületek és az EU ETS akkreditált hitelesítőit tartalmazó jegyzékeik közt 60. A hitelesítők részt vevő országok általi kölcsönös elismerése sikeresen működik: a legtöbb ország (29, Franciaország és Lettország kivételével valamennyi) beszámolt arról, hogy legalább egy külföldi hitelesítő működik a területén. 59 A 601/2012/EU bizottsági rendelet előírja, hogy valamennyi gazdasági szereplőnek teljesítenie kell bizonyos minimális meghatározási szinteket: a nagyobb kibocsátási forrásoknak magasabb meghatározási szinteknek kell megfelelniük (megbízhatóbb adatminőséget kell biztosítaniuk), míg a kisebb forrásokra költséghatékonysági okokból kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak. 60 Az EA listája az EU ETS számára hitelesítőket akkreditáló nemzeti akkreditáló testületek elérhetőségeiről: 36

37 A hitelesítők magas szinten felelnek meg az akkreditációról és hitelesítésről szóló rendeletnek ban kizárólag Lengyelország jelentette egy hitelesítő akkreditációjának felfüggesztését és Svédország egy hitelesítő akkreditációjának visszavonását. Ehhez képest 2015 vonatkozásában nem jelentettek felfüggesztést vagy visszavonást, és 2014-ben is csak egy felfüggesztésről és egy visszavonásról számoltak be ban kizárólag Lengyelország számolt be egy hitelesítő akkreditálási körének szűkítéséről, amihez képest 2015-ben négy ország öt hitelesítő esetében, míg 2014-ben három ország hat hitelesítő esetében jelentett hasonló szűkítést. Ebben az évben kevesebb ország számolt be a hitelesítőkkel kapcsolatban beérkezett panaszról (nyolc a tavalyi kilenccel szemben). A panaszok teljes száma is 17 %-kal alacsonyabb. A beérkezett panaszok 96 %-át megoldott ügyként jelentették (megegyezik az előző évi százalékkal). A hitelesítők azonosításával kapcsolatban a nemzeti akkreditáló testületek és az illetékes hatóságok közti információcsere részeként megjelenő nemmegfelelőségről kilenc tagállam számolt be (ezzel szemben az előző évben tizenegy). 7. AZ IGAZGATÁSI RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE Az EU ETS-ben részt vevő országok különböző megközelítéseket alkalmaznak a rendszer végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok vonatkozásában. Néhány országban több helyi hatóság vesz részt a végrehajtásban, míg más országokban sokkal jobban központosított a megközelítés. A 21. cikk szerinti jelentések magas szinten adnak áttekintést az egyes országokban kialakult szervezeti felépítésről. Az utolsó jelentéstételi időszak óta nem voltak jelentős változások megfigyelhetők a részt vevő országok igazgatási rendszereiben. A évi 21. cikk szerinti adatszolgáltatások szerint átlagosan országonként 5 illetékes hatóság vett részt az EU ETS végrehajtásában. 61 A hatóságok közötti koordináció tekintetében különböző eszközöket és módszertanokat jelentettek, többek között például (12 országban) a nyomonkövetési tervek vagy kibocsátási jelentések központi kezelésével kapcsolatos jogalkotási eszközöket, (10 országban) a központi illetékes hatóság által a helyi hatóságoknak nyújtott kötelező erejű utasításokat és iránymutatásokat, (15 országban) a hatóságok közötti rendszeres munkacsoportokat vagy találkozókat, és (13 országban) egy közös informatikai platform alkalmazását. Csak hét tagállam (Ciprus, Észtország, Magyarország, Olaszország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg) jelezte, hogy a fentiek közül egyik sem működik náluk. Az engedélyezés és a jóváhagyott nyomonkövetési tervek után kiszabott közigazgatási díjak tekintetében 14 tagállam arról számolt be 2017-ben, hogy nem számítanak fel díjat a létesítmények üzemeltetőinek (Ciprus, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Liechtenstein, Lettország, Luxemburg, Litvánia, Málta, Németország, Svédország, 61 Néhány esetben előfordulhat, hogy az országok több regionális/helyi hatóságot is egy illetékes hatóságként jelentenek be. 37

38 Szlovákia), szemben az előző évi 16 tagállammal. A légijármű-üzemeltetők 15 országban (Belgiumban, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Görögországban, Hollandiában, Lettországban, Liechtensteinben, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Németországban, Spanyolországban, Svédországban, Szlovákiában) nem fizetnek díjat, szemben az előző évi 16 tagállammal. A díjak országonként és az érintett szolgáltatásonként jelentősen eltérnek egymástól. A létesítmények engedélyével és a nyomonkövetési tervének jóváhagyásával kapcsolatos díj például 5 EUR és EUR között mozog, míg a légi közlekedés esetében a nyomonkövetési tervek jóváhagyásával kapcsolatos díj 5 EUR és EUR között. Összességében a részt vevő országok:rendszerei nagymértékben hatékonyak, és összhangban vannak az adott ország igazgatási rendszerével. A helyi hatóságok közti kommunikáció és a bevált gyakorlatok illetékes hatóságok közti megosztása többek közt az EU ETS megfelelési fórumának tevékenységein keresztül továbbra is erősítendő és ösztönzendő. E tekintetben 2016-ban a 7. EU ETS megfelelési konferencia, 62 valamint a megfelelési fórumhoz kötődő két külön képzési alkalom került megrendezésre. Az éves konferencia abban segít, hogy a legszélesebb körben felhívja a figyelmet a megfelelési fórumnak és különösen a nyomon követéssel és jelentéstétellel, az akkreditálással és hitelesítéssel, a légi közlekedéssel, az elektronikus jelentéstétellel, valamint a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással foglalkozó öt munkacsoportjának tevékenységeire. 8. MEGFELELÉS ÉS VÉGREHAJTÁS Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv többletkibocsátási bírságot ír elő egy (indexált) 100 eurós összeg formájában, amelyet a kibocsátott CO 2 minden olyan tonnája után kell megfizetni, amelyre nem adtak le kellő időben kibocsátási egységet. Az EU ETS végrehajtásának szabálysértéseiért járó más bírságok az érintett ország által hozott nemzeti rendelkezések szerint alakulnak. Az EU ETS-ben nagyon magas a megfelelési arány: minden évben a kibocsátások mintegy 99 %-ára időben benyújtják az előírt számú kibocsátási egységet sem volt kivétel. A 2016-ra kibocsátásokat bejelentő létesítményeknek kevesebb mint 1 %-a nem adta csak le a április 30-i határidőig az összes kibocsátását ellentételező kibocsátási egységeket. Ezek jellemzően kis létesítmények voltak és az EU ETS kibocsátások körülbelül 0,4 %-áért feleltek. A légiközlekedési ágazatban a megfelelőség szintje szintén nagyon magas: az EU ETS hatálya alá tartozó, légi közlekedésből származó kibocsátások több mint 99 %-áért felelős légijármű-üzemeltetők megfeleltek az előírásoknak. Az illetékes hatóságok továbbra is különféle megfelelőségi ellenőrzéseknek vetik alá az éves kibocsátási jelentéseket. A évi 21. cikk szerinti adatszolgáltatások alapján valamennyi részt vevő ország ellenőrzi az éves kibocsátási jelentéseket teljesség szempontjából (a jelentések 100 %-a, kivéve Franciaországot (77 %), Svédországot (3 %) és az Egyesült 62 A konferencia eseményei itt találhatók: 38

39 Királyságot (62 %)). A jelentések továbbá arra utalnak, hogy az országok átlagosan a jelentések 75 %-át ellenőrzik a nyomonkövetési tervekkel való összhang (valamennyi ország), és mintegy 75 %-át pedig a kiosztási adatok szempontjából (valamennyi ország, kivéve Finnországot, Máltát és Norvégiát). Huszonöt ország számolt be arról, hogy egyéb adatokkal is végez összehasonlító ellenőrzést. Kizárólag három ország (Lettország, Szlovénia, Szlovákia) utal arra, hogy az illetékes hatóságok nem ellenőrzik részletesen a kibocsátási jelentéseket. A 2017-ben benyújtott 21. cikk szerinti jelentések alapján az illetékes hatóságok 16 tagállamban (Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Norvégiában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovákiában) végeztek a hiányzó adatokra vonatkozó óvatos becsléseket 2016-ban, 125 létesítmény esetében. Azonban ezek közül 68-ról az Egyesült Királyság számolt be a 2016 előtti évekből származó kibocsátások vonatkozásában, az újonnan feltárt korábbi hibákra vonatkozó üzemeltetői értesítések alapján. Ha az egyesült királyságbeli adatokat levonjuk a 2016-os teljes számból, 15 ország jelentett óvatos becsléseket 57 létesítmény esetében (körülbelül az összes létesítmény 0,5 %-a), szemben a 2015-ös 45 (0,4 %), illetve a 2014-es 37 létesítménnyel (0,3 %). A évi érintett kibocsátások bejelentett mennyisége 1,9 millió tonna CO 2 volt (szemben az előző évi 8,3 millió tonnával és az azt megelőző év 9,1 millió tonnájával), ami körülbelül az összes kibocsátás 0,1 %-a (szemben az előző két év közel 0,5 %-ával). Az óvatos becslések mögött álló leggyakoribb indok a kibocsátási jelentés hiánya március 31-i határidővel, vagy olyan kibocsátási jelentés, amely nem felelt meg tökéletesen a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet/akkreditációról és hitelesítésről szóló rendelet előírásainak. A légi közlekedés hiányzó adataira vonatkozó óvatos becslésekről csak négy ország számolt be 18 légijármű-üzemeltető esetében (az összes üzemeltető körülbelül 3,5 %-a), amelyek mindegyike nagyon kis kibocsátó volt (összességében a teljes kibocsátás 0,2 %-a alatt). Ehhez képest tavaly nyolc ország 103 légijármű-üzemeltetőről (közel 20 %) számolt be. Az illetékes hatóságok ellenőrzései továbbra is fontosak a hitelesítők munkájának kiegészítése érdekében ban valamennyi részt vevő ország megerősítette, hogy a létesítmények esetében további ellenőrzéseket végeznek. A legtöbb ország hasonló megközelítésről számolt be a légijármű-üzemeltetők esetében is (kivéve Magyarországot, Lettország és Szlovéniát). Ugyanakkor csak 17 ország jelentette, hogy helyszíni vizsgálatot tartott a létesítményeknél 2016-ban (Ausztria 63, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Litvánia, Lettország, Magyarország, Németország, Norvégia, Spanyolország) ban négy ország számolt be többletkibocsátási bírság alkalmazásáról mindössze 14 létesítmény esetében (Bulgária 1, Egyesült Királyság 6, Lengyelország 1 és Románia 6). A 63 Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) vizsgálatainak részeként 39

40 légi közlekedés tekintetében 48 légijármű-üzemeltető esetében jelentettek többletkibocsátási bírságot (Belgium 1, Egyesült Királyság 39, Németország 4 és Spanyolország 4). Tíz ország erősítette meg, hogy a 2016-os jelentéstételi időszak során bírságokat szabott ki (a többletkibocsátási bírságokon felül). Nem számoltak be szabadságvesztésről, de az 56 létesítményt és 8 légijármű-üzemeltetőt érintő hivatalos értesítésről számoltak be, melyek gazdasági összértéke EUR volt. Ennek körülbelül egyhatoda az illetékes hatóságok és szakmai szervezetek által feltárt engedély nélkül működő 19 egyesült királyságbeli létesítménynek volt tulajdonítható. Ezeket az üzemeltetőket mostanra engedélyezték, és ezek teszik ki az Egyesült Királyság által jelentett megnövekedett számú létesítmények többségét. A 2016-ban jelentett leggyakoribb kihágások közé az alábbiak tartoztak: engedély nélküli működés (21 eset), a kapacitásváltozás bejelentésének elmulasztása (14 eset), a hitelesített éves kibocsátási jelentés benyújtásának elmulasztása a megfelelő határidőig (9 eset), az engedélyezési feltételeknek való megfelelés hiánya (6 eset), illetve a megfelelően jóváhagyott nyomonkövetési terv hiánya (5 eset). Más esetekben az éves kibocsátási jelentés a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet követelményeinek való nem megfeleléséről, a megfelelő számú kibocsátási egység április 30-ig történő leadásának elmulasztásáról, illetve a fejlesztési jelentés benyújtásának elmulasztásáról volt szó. 9. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK Az EU ETS 2016-ban továbbra is az EU elsődleges eszköze maradt a klímaváltozás elleni költséghatékony küzdelemben. A részt vevő létesítményektől származó kibocsátás 2,9 %-kal csökkent a rendszernek köszönhetően, így a kibocsátások csökkenő tendenciája figyelhető meg a 3. időszak évi elindulása óta, míg a szén-dioxid-piac kibocsátásiegység-többlete a jelenlegi kereskedési időszak kezdete óta a legalacsonyabb. E tekintetben a piaci stabilizációs tartalék többletmutatójának májusi első közzététele előkészíti a terepet a 40

41 piaci stabilizációs tartalék működésének évi elindításához. A piaci stabilizációs tartalék az EU ETS strukturális megoldása az európai szén-dioxid-piac középtávú stabilizálására. Jelentős előrelépés történt a légi közlekedés területén is. Az ICAO nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások megfékezésére vonatkozó 2016-os határozatát követően a Bizottság lépéseket tett az EU ETS jelenlegi légiközlekedési intézkedéseinek folytatása érdekében, figyelembe véve a hatályba lépő globális rendszert, és felkészülve annak haladéktalan végrehajtására. A 3. kereskedési időszak negyedik éve emellett azt is igazolta, hogy az EU ETS felépítése továbbra is robusztus. A megfelelési arány a helyhez kötött létesítmények és légijárműüzemeltetők esetében is folyamatosan nagyon magas maradt, és a részt vevő országok igazgatási rendszere hatékonynak bizonyult. A kibocsátási egységeket forgalomba hozó infrastruktúra zavartalan működése szimbolikus mérföldkövet ért el a 2017 májusában megtartott aukcióval. Miután több mint 2 évig folytak a tárgyalások az EU ETS-t a rendszer negyedik kereskedési időszakában megreformálni kívánó javaslatról, 2017 novemberében kulcsfontosságú megállapodást sikerült elérni, ami mutatja, hogy az Európai Unió konkrét intézkedésekre váltja a Párizsban tett kötelezettségvállalásait. A felülvizsgált és jelentősen megszilárdított EU ETS fontos részét fogja képezni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra való globális átállást célzó Párizsi Megállapodás végrehajtásához nyújtott uniós hozzájárulásnak. A Bizottság továbbra is nyomon fogja követni az európai szén-dioxid-piacot, és erről 2018 végén közzé fogja tenni a következő jelentést. 41

42 MELLÉKLET 1. függelék 1. táblázat: A villamosenergia-ágazat korszerűsítésére kérelmezett térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma A tagállam által a 10c. cikk szerint kérelmezett térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma Tagállam BG CY CZ EE HU n. a. n. a. n. a. LT PL RO Összesen táblázat: A térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek évenkénti maximális száma a teljes árverésre vonatkozó szabálytól való eltérés szerint az energiaszektor esetében A kibocsátási egységek évenkénti maximális száma Összesen HU a 10c. cikk szerinti eltérés lehetőségével csak 2013-ban élt. 42

43 2. függelék 1. ábra: Általános célú kibocsátási egységekre 2013 és június 30. indított árverések áttekintése Aukciós elszámolóár. Kereslet-ajánlati arány 43