Az EU klímapolitikája és a vaskohászat

Átírás

1 Az EU klímapolitikája és a vaskohászat Dr. Tardy Pál egyetemi magántanár, Dunaferr fıtanácsos Az OMBKE Dunaújvárosi Szervezete Borovszky Ambrus születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett szakmai elıadássorozata Dunaújváros, június 7. 1

2 KYOTOI SZERZİDÉS az emissziókereskedelem bevezetése 1997: KYOTOI EGYEZMÉNY Lényege: Aláírta: A fejlett országok kötelezettségvállalása a CO 2 kibocsátás 8%-os csökkentésére 2012-ig. 150 ország. A kibocsátás 55%-a ezekbıl az országokból származik. Az aláírók egy része nem ratifikálta (USA, Ausztrália) EU-megállapodás a kibocsátók ösztönzésére: EMISSZIÓKERESKEDELEM : 1. kereskedelmi periódus : 2. kereskedelmi fázis : 3. kereskedelmi fázis (Kyoton túl) 2

3 AZ EU KLÍMAPOLITIKÁJA Eredeti cél: Eszköz az EU-ban: 2012-ig 8 % CO 2 csökkentés (Kyoto) EMISSZIÓKERESKEDELEM 1. forduló ( ): JELENTİS TÚLOSZTÁS 2. forduló ( ): KIOSZTÁS CSÖKKENTÉSE 2008: KVÓTAHIÁNY 2009: KVÓTAFELESLEG (VÁLSÁG MIATT) 3. forduló ( ) ALAPVÁLLALÁS: 20 % CSÖKKENTÉS 1990-HEZ KÉPEST Új tagországok 2005-höz viszonyítva növelési lehetıséget kapnak 3

4 Abszolút és fajlagos CO 2 kibocsátás a különbözı országokban 4

5 Az egyes szektorok részaránya az összes CO 2 kibocsátásban (EU27, 2010) 5

6 A vas- és acélgyártás részesedése az összes CO 2 kibocsátásból (EU27) 6

7 Korlátozott kiterjesztés: Az EU emissziókereskedelem jellemzıi hı- és energiatermelés, acélipar, építıanyagipar, papíripar Kibocsátható mennyiségek meghatározása (allokáció): országok, ágazatok, berendezések szerint Ingyenes kiosztás: ben legalább 95% ben legalább 90% Ellenırzés: A bevallás és ellenırzés eltérése esetén : 40 /t büntetés : 100 /t büntetés 7

8 Az EU ETS rendszer résztvevıinek összes kibocsátása 8

9 A Kyotoi alaphoz viszonyított kibocsátás-változás 2010-ig, % 9

10 Az ETS kereskedelem mérete, Mrd 10

11 J-05 A-05 J-05 O-05 J-06 A-06 J-06 O-06 J-07 A-07 J-07 O-07 J-08 A-08 J-08 O-08 J-09 A-09 J-09 O-09 J-10 A-10 J-10 O-10 J-11 A-11 J-11 O-11 per EUA C-kredit árak alakulása, /t EUA 2007 EUA 2009 EUA 2011 EUA 2013

12 A hazai kokszgyártás ingyenes kvótái és tényleges kibocsátása 12

13 A hazai zsugorítmánygyártás ingyenes kvótái és tényleges kibocsátása 13

14 A hazai vas- és acélgyártás ingyenes kvótái és tényleges kibocsátása 14

15 (post-kyoto) emisszió kereskedelmi rendszer tervezete Alapváltozat: NINCS TÖBBÉ INGYEN KVÓTA Újabb változat: Érzékeny (energia intenzív) iparágak benchmark alapon továbbra is kapnak ingyen kvótát Más ágazatok mellett a villamos erımővek nem kapnak ingyen kvótát (a költségeket beépítik az áraikba) A légiközlekedés is bekerül a rendszerbe 15

16 16

17 A benchmark alapú kvótakiosztás Fajlagos CO 2 kibocsátás Ingyenes kiosztás alapja (Benchmark) CO2 vásárlás CO2 eladás Mőködésbıl Benchmark Legkisebb kibocsátó vállalat Hatékony vállalat Rossz hatásfokú vállalat 17

18 A hatékony kibocsátókat jutalmazza, a rossz hatékonyságúakat bünteti; A versenyképességet alig befolyásolja; Nem különbözteti meg a régi szereplıket és az új belépıket; A villamos energiatermelésnél és az energia-felhasználóknál hasonló a hatása: a hatékonyság javítása; Nemzetközi szinten módot ad a meglévı különbségek figyelembe vételére és csökkentésük ösztönzésére. A kiosztás elve: A benchmark alapú kvótakiosztás elınyei 1. Benchmark (fajlagos kibocsátás) becsült termelés 2. Korrekció a tényleges termelés alapján 18

19 Luxemburg 19 Bulgária Románia Lettország Litvánia Lengyelország Szlovákia Észtország Magyarország Csehország Málta Szlovénia Portugália Írország Görögország Ciprus Spanyolország Olaszország Németország Franciaország Belgium Ausztria Hollandia Finnország Anglia Svédország Dánia Az EU 27 tagállamok évi CO2 kibocsátás határa a évi értékekhez képest Kibocsátásváltozás %

20 Közzététel: október Az acélipar benchmark adatai Benchmark adatok az ingyenes kvótákhoz Az Európai Bizottság adatai Az EUROFER legkisebb kibocsátási adatai Zsugorítmánygyártás 171 kg/t 191 kg/t Kokszolás 286 kg/t 333 kg/t Nyersvasgyártás 1328 kg/t 1475 kg/t Elektroacélgyártás (ötvözetlen acélok) 285 kg/t 285 kg/t Az EUROFER az Európai Bizottság tervezetét megtámadta! 20

21 Az Európai Bizottság nyersvasgyártási benchmark adatai a tények tükrében 21

22 A villamos erımővek és az emissziókereskedelem Az árampiac jellegzetessége: nincs egységes EU-piac, nincs igazi nemzetközi verseny, az ellátási biztonság elsıdleges. Következmények: az árat a legnagyobb költséggel mőködı erımő költségeihez igazítják, a CO 2 árát beépítik az árba. 22

23 A 2020-as terv hatáselemzése Számos változatban végeztek vizsgálatokat Néhány eredmény: A kibocsátás csökkentés költsége az EU 27 átlagában a GDP 0,45 0,61%-a (a különbözı változatok figyelembe vételével); Az új tagországok költsége a GDP-hez viszonyítva lényegesen nagyobb, 1-2%; A költségek GDP csökkentı hatása 2020-ban az EU 27 átlagában: 0,54%; ugyanez az új tagországoknál: 1 2,6%. Következmény: a GDP/fı figyelembe vételével módosították a csökkentési kvótákat (pozitív diszkrimináció) 23

24 A 2020-ra tervezett 20 % kibocsátás csökkentés felülvizsgálata Vizsgálat indítása: 2010-ben Okok: A válság eredményeként csökkent a kibocsátás és a 2020-as cél elérésének költsége is; Nagy mennyiségő kredit maradt kihasználatlanul, ami átvihetı 2012 utánra; emiatt csökkent a CO 2 ára, ami nem ösztönzi a vállalatokat fejlesztésekre. Elemzés eredménye: a kibocsátás csökkentése 30 %-kal A csökkentésbıl 25 % hazai, 5 % nemzetközi szinten érvényesül Évi ~ 18 Mrd beruházási többlet, 7 Mrd CO 2 vásárlás többlet ENERGIAINTENZÍV ÁGAZATOK ELLENZIK! 24

25 Alternatív elképzelések a 3. kereskedelmi fázis okozta problémák csökkentésére A kreditárak stabilizálása Az engedélyezett kreditek mennyiségének csökkentése (tartalékolása). Érintett ágazatok ellenzik. Villamos energia árak növekedésének kompenzálása állami támogatással Az Európai Bizottság javaslata az érintett iparági szövetségek (köztük az EUROFER) lobbija hatására. Érintett ágazatok üdvözlik és teljes kompenzációt kérnek (a tervben részleges szerepel) 25

26 Kis C-intenzitású gazdaság 2050-re Az Európai Bizottság 2011 márciusában tette közzé Cél: Az üveghatású gáz kibocsátás csökkentése 80 %-kal 2020-ig 25 % csökkentés 2030-ig 40 % csökkentés 2040-ig 60 % csökkentés A tagállamok ellenzik, hogy ez egyoldalú akcióprogram legyen. 26

27 Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának alakulása az EU-ban a 80%-os mérséklési cél irányába (100% 1990) 27

28 Stahlinstitut VDEh 23 European ULCOS project (Ultra Low CO 2 Steel Making) H.B. Lüngen Stahlinstitut VDEh 28 Stahl-Zentrum

29 ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az EU piaci eszközökkel, az emissziókereskedelem ösztönzı hatásával kívánja elérni a kibocsátás csökkentését. 2. Az acélipar az 1. és 2. kereskedelmi fordulóban nem szorult nettó kreditvásárlásra (túlallokációk, a válság következtében csökkent termelés) 3. Az EU tervezete a 3. fordulóra: 20 % kibocsátás csökkentés; a villamos erımőveket kizárják az ingyenes kiosztásból; a a légiközlekedést bevonják az ETS rendszerbe; benchmark alapú kiosztás, a vaskohászat számára irreális alapon. 4. A tervezet felülvizsgálata: javaslat a 30 %-os csökkentésre 5. Terv az érzékeny iparágak védelmére: áram ár kompenzáció állami támogatásból 6. Az EU 2050-re 80 %-os csökkentést javasol, ami a vaskohászatban a jelenlegi technológiákkal megoldhatatlan. 29